Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Öt illegális bevándorlót fogtak el a határőrök járőrözés közben a haranglábi határátkelő közelében szeptember 21-én az esti órákban – adta hírül az ua-reporter.com hírportál.
A határsértők személyüket igazoló hivatalos okmányokat nem tudtak felmutatni a hatóságoknak, azonban négyen indiai állampolgárnak, egy pedig pakisztáninak vallotta magát.

Az illegális bevándorlókat a munkácsi határőrségre szállították.

Kárpátalja.ma

A megyei labdarúgó-bajnokságban a 19. forduló mérkőzéseit rendezték, és az élen állók közül az Ungvári FC és Nagyszőlős is nehezen tudott nyerni. Az ugocsai székvárosban elsősorban az ifjúsági csapatok találkozóján volt a nagy a tét, hiszen az első és második helyezett találkozott egymással. Végül, a vendég munkácsiak döntetlennel megőrizték vezető helyüket a tabella élén.

Eredmények (zárójelben az ifjúsági csapatok eredményei): Dolhai Borzsava–Huszti Obolony 1-0 (0-3), FC Polena–Déda 1-1 (9-2), Szerednye–Ungvári FC 1-2 (3-2), Minaj–Ungvári Spartacus 2-2 (0-3), Beregszász–Irhóc 2-1 (2-0), Nagyszőlős–Munkács 2-1 (1-1).

A felnőtteknél a 44 ponttal első Ungvári FC mögött a második Nagyszőlősnek 42, a harmadik Minajnak 36 pontja van.

A fiataloknál tovább tart a Munkács – Nagyszőlős versenyfutás: a listavezető Latorca-partiaknak 45, a második, de egy meccsel kevesebbet játszott Nagyszőlősnek 42 pontja van.

(felvégi)

Moszkva megvalósíthatatlannak és károsnak is tartja az atomfegyverek teljes betiltását célzó ENSZ-kezdeményezést – jelentette ki Mihail Uljanov, az orosz külügyminisztériumnak a fegyverzetek elterjedésének megakadályozásával és ellenőrzésével foglalkozó főosztályának vezetője a RIA Novosztyi orosz hírügynökség pénteki jelentése szerint.

Korábban az ENSZ-közgyűlés New Yorkban javaslatot fogadott el arról, hogy 2017-ben konferenciát hívjanak össze, amely az atomfegyverek teljes betiltására vonatkozó nemzetközi konvencióról tárgyalna.

“Teljesen nyilvánvaló, hogy sem Oroszország, sem más atomhatalom nem fog részt venni a konvenciót előkészítő tárgyalásokon. Az atomhatalmak nélkül pedig ez a kezdeményezés semmi gyakorlati jelentőséggel nem bír. Elméletben még kontraproduktív is lehet, mivel nemcsak hogy nem gyorsítja meg a nukleáris leszerelést, de bizonyos mértékben még akadályozhatja is azt. Az ilyen jellegű kezdeményezés nem vezet együttműködéshez, hanem eltávolodáshoz, sőt kibékíthetetlen ellentétekhez, ami nem válik hasznára a tömegpusztító fegyverek elterjedése visszaszorításának” – vélekedett Uljanov.

Az orosz tisztségviselő rámutatott: “Felmerül a kérdés, hogyan egyeztethető össze az atomsorompó-szerződés (NPT) – amely rögzíti, hogy az öt atomhatalom ellenőrzése alatt álló atomfegyverek törvényesnek minősülnek – az új egyezménnyel, amely ezeket betiltaná”. “Vagyis két párhuzamos jogrend keletkezne” – tette hozzá.

Uljanov hangsúlyozta: az Oroszországi Föderáció kész és hajlandó is fokozatosan csökkenteni nukleáris arzenálját, de csakis az atomsorompó-szerződés keretében. Emlékeztetett, hogy Oroszország és az Egyesült Államok atomarzenáljai a múlt század 50-es 60-as éveinek szintjére csökkentek.

Oroszország emellett saját területén kívül nem fog atomfegyvereket telepíteni más országokban – szögezte le Uljanov. Oroszország még az 1990-es években kivonta összes atomfegyverét a külföldi államok területéről, míg az Egyesült Államok esetében teljesen más a helyzet, fegyverei olyan államok területén vannak, amelyek nem minősülnek atomhatalomnak, így Hollandia, Németország, Belgium, Olaszország és Törökország területén – tette hozzá az orosz diplomata.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter korábbi javaslatára reagálva Uljanov elmondta: az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló 1990-es szerződés még “nincs veszve”, de minőségében új megállapodásra van szükség. Hozzáfűzte: Moszkva a múltbéli rossz tapasztalatok miatt nem fogja magához vonni a kezdeményezést, de ha mások előállnak ilyen tervekkel, Oroszország kész a párbeszédre.

Frank-Walter Steinmeier augusztus végén új fegyverzet-ellenőrzési rendszer kidolgozását javasolta a NATO és Oroszország viszonyának javítása és Európa biztonságának erősítése céljából. A német külügyi tárca vezetője kiemelte, hogy a jelenlegi fegyverzet-ellenőrzési rendszer szétesőben van, és Oroszország évek óta nem vesz részt az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló 1990-es szerződés (CFE) végrehajtásában.

Egy mártírhalált halt kárpátaljai görögkeleti püspökről szól Barlay Tamás dokumentumfilmje, amelyet az első Ars Sacra Filmfesztivál keretében csütörtökön vetítettek Budapesten – hangzott el az M1 aktuális csatorna péntek délelőtti műsorában.

A kereszt előtt című dokumentumfilmet az MTVA Vallási Főszerkesztőségének szerkesztő-műsorvezetőjeként dolgozó Barlay Tamás 2004-ben készítette. A vasárnap záruló Ars Sacra egyházművészeti fesztivált idén tizedszer rendezik meg, a programba a jubileumon első alkalommal került filmes szemle, a mezőnyben három közmédiás alkotó művével.
“Olyan alkotásokat vártak, amelyek valamilyen formában a transzcendens és az ember viszonyát mutatja be. 2004-ben Kárpátalján forgattunk, ott hallottam Orosz Péter titkos püspök történetéről. A görög katolikus egyház 1945-ben a Szovjetunióban az üldözések elől illegalitásba vonult, és titokban szenteltek fel három püspököt. Kettőt közülük hamar elfogtak, Orosz Péterről azonban 1953-ig nem derült ki, kicsoda valójában” – mesélte Barlay Tamás.
Mint kifejtette, a titkos püspök közkedvelt, népszerű ember volt, történetek keringtek arról, hogyan adta oda télvíz idején cipőjét egy koldusnak, ingét egy szegénynek. A nép négy éven át rejtegette, Orosz Pétert végül az őt kutató rendőr letartóztatta, pedig a püspök akkor már szabadon járhatott, miután Sztálin halála után amnesztiát hirdettek.
“A rendőr egy útszéli kereszt előtt agyonlőtte a titkos püspököt, holttestét a rendőrség garázsában ásták el. A rendőr aztán évtizedekkel később, halálos ágyán elmondta tettét és azt is, hová ásták a tetemet” – tette hozzá a rendező.
Az Ars Sacra Filmfesztivál díjkiosztó ünnepsége szombaton este lesz az Örökmozgó Terem Premier Kultcaféban (volt Vörösmarty Mozi).

Végleges és jogerős határozatban erősítette meg a marosvásárhelyi ítélőtábla, hogy Csíkszeredában, a Szabadság téren nem loboghat a székely zászló. A per tárgyát képező lobogó korábban a Márton Áron-szoborcsoport helyén állt – számol be Kovács Attila a kronika.ro oldalon.

Az ítélőtábla döntése nyomán most a Hargita megyei törvényszék április 27-én hozott határozata vált jogerőssé, amelyben arra kötelezi Csíkszereda polgármesterét, hogy a Szabadság térre felállított, „a Székely Nemzeti Tanács zászlaját” távolítsa el. Az elsőfokú ítélet ellen a csíkszeredai polgármesteri hivatal fellebbezett, most ezt utasították el.

A keresetet tavaly nyújtotta be a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), azt kérve, kötelezzék a megyeszékhely polgármesterét a zászló eltávolítására, mert azt szerintük törvénytelenül tűzték ki közterületen. „Romániában egyetlen személy vagy szervezet arra vonatkozó joga sem ismert, hogy középületre tűzzön ki egy általa elfogadott, sajátos jelképet hordozó zászlót” – olvasható a szervezet beadványában, amely az 1994. évi 75-ös törvény és a 2001. évi 1157-es kormányhatározat előírásaira hivatkozott.

Az ADEC által kifogásolt, az EMNP és az EMNT által közösen 2013-ban kihelyezett zászlót már az elsőfokú ítélet meghozatala előtt eltávolították, de nem a per miatt, hanem, mert a Márton Áron-szoborcsoport helyét foglalta el.

A lobogónak közben új helyszínt kerestek, a tér másik felében zászlórudat is állítottak, de a június 3-ai felvonáskor a rendőrség közbelépett, a zászlót levették és elkobozták. Ugyanazon a napon Hargita megye prefektusa a Hargita megyei törvényszéktől kérte a székely zászló felállítására vonatkozó építési engedély érvénytelenítését. Ez utóbbi eljárás még nem kezdődött el – írja a kronika.ro.

Egy izai háziasszony nagytakarítás közben talált rá konyhájában az RGD-5 típusú gránátra. A gazdasszony elmondása szerint a már elhalálozott férje kapta ajándékba az egyik barátjától, aki a terrorellenes harcokban vett részt – adta hírül a ua-reporter.com hírportál szeptember 22-én.

A rendőrség keresi az „ajándékozó” személyt.

Kárpátalja.ma

Izgalmas eseményre kerül sor szombaton, szeptember 24-én Ungváron Egység a sokféleségben címmel – tette közzé az ua-reporter.com

A programon részt vesznek Ukrajna, Magyarország, Szlovákia, az Amerika Egyesült Államok és az afrikai földrész országainak képviselői.

A jelenlévők lehetőséget kapnak arra, hogy megismerkedjenek egymás kultúrájával, megkóstolják hagyományos ételeiket, megtanulják a különböző néptáncok lépéseit, beszélgessenek a nemzetek képviselőivel.

A rendezvény a Beauty around me (Körülöttem lévő szépség) nemzetközi ifjúsági fesztivál keretében zajlikközép-európai idő szerint 15.00 órától a Függetlenség téren, az Ungvári Nemzeti Egyetem Orvosi Kara mellett.

Az eseményt a megyei kulturális, sport-, családi és ifjúsági ügyekért felelős hivatal szervezi az Ukrán Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával.

Kárpátalja.ma

Kétoldalú légügyi kapcsolatokat szabályozó megállapodást írt alá a magyar kormány Ausztráliával – közölte pénteken a Nemzeti Fejlesztési Miniszter az MTI-vel.

A Mernyei Ákos európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és David Stuart, Ausztrália Magyarországra is akkreditált bécsi nagykövet által aláírt dokumentum alapján lehetőség nyílik a Magyarország és Ausztrália közötti járatok indítására.
A megállapodás menetrend szerinti, személyszállító és árufuvarozó légijáratok indítására teremti meg a jogi lehetőséget a két ország bármely nemzetközi repülőtere között.
Az NFM szerint a közvetlen légi összeköttetés megteremtése a légiforgalom fejlődésén túl a két ország közötti kereskedelem és turizmus élénkülését is elősegítheti.

Az Ukrán Nemzeti Festőművészek Egyesülete megalakulásának 70. évfordulója alkalmából rendezett tárlat szeptember 5-én nyílt meg a Festőművészek Központi Házában Kijevben – adta hírül a Novini Zakarattya hírportál.

A kiállításon több mint nyolcvanöt művész 140 munkáját nézhetik meg az érdeklődők.
Az ünnepélyes megnyitón részt vett Rosztiszlav Karangyejev, Ukrajna Kulturális Minisztériumának miniszterhelyettese, Olekszandr Petyik, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese, Volodimir Csepelik, az Ukrán Nemzeti Festőművészek Egyesületének elnöke, Borisz Kuzma, az Ukrán Nemzeti Festőművészek Kárpátaljai Egyesületének elnöke, valamint Volodimir Mikita, Ukrajna érdemes festőművésze és mások.

A tárlat szeptember 25-ig tekinthető meg.

Kárpátalja.ma

Egymásután két eset is történt, amelyben ukrán parlamenti képviselők ökölharcba keveredtek egymással: pénteken a plenáris ülés kezdete előtt esett neki egyik képviselő a másiknak, előzőleg pedig csütörtök éjjel egy televíziós műsor után a folyosón próbálta egyik képviselő egy másikon ütlegekkel lezárni az adásban megkezdett vitájukat.

Pénteken a plenáris ülés kezdete előtt Alekszij Honcsarenko, a Petro Porosenko államfő mögött álló frakció képviselője odalépett a teremben ülő Mikola Szkorikhoz, az Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt elnök hívei által alapított Ellenzéki Blokk képviselőjéhez. Egy csomag kétszersültet akart átadni neki, jelezvén, hogy börtönben lenne a helye. A honatyák között szóváltás alakult ki, amely utóbb verekedésbe torkollott, miközben kétszersültek borították el a terem padlóját körülöttük.
Csütörtökön a 112 Ukrajina hírtelevízió késő esti élő vitaműsora után Volodimir Paraszjuk független képviselő esett neki a folyosón Olekszandr Vilkulnak, aki Janukovics elnöksége idején miniszterelnök-helyettesi tisztet töltött be, és jelenleg szintén az Ellenzéki Blokk képviselője a parlamentben.
Vilkult a hátsó kijáraton keresztül menekítették ki az épületből biztonsági emberei. Paraszjuk üldözőbe vette az ütlegei elől menekülő honatyát, de miután nem tudta utolérni, Vilkul kijárat előtt álló autójának esett neki. Rugdosta az ajtaját és feliratot karcolt a motorháztetőre. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.
Paraszjuk nem első alkalommal folyamodik tettlegességhez politikai viták rendezése végett. Tavaly novemberben fejbe rúgta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik vezető tisztségviselőjét a korrupcióellenes parlamenti bizottság ülésén.
Ukrajnában politikusok között rendszeresek a hasonló összetűzések. Legutóbb június közepén volt tömegverekedés a parlament plenáris ülésén, Paraszjuk ebből is kivette részét.
Az utóbbi idők egyik legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó üléstermi botránya az volt, amikor tavaly decemberben egy Porosenko-párti képviselő megpróbálta lerángatni a szószékről Arszenyij Jacenyuk akkori miniszterelnököt.

Az Egyesült Államok és Oroszország nem tudott megállapodni csütörtökön arról, hogy miképp lehetne helyreállítani a Damaszkusz által a minap felmondott szíriai tűzszünetet.

John Kerry amerikai külügyminiszter kijelentette: tarthatatlan, hogy csak Washington legyen nyitott a béke megteremtésére, és felszólította Oroszországot és a szíriai kormányt, hogy tegyenek ők is ezért.

“Ha az oroszok előállnak konstruktív javaslatokkal, akkor meghallgatjuk ezeket” – jelentette ki Kerry a Szíria Barátai Nemzetközi Csoport tanácskozása után, amelyet az ENSZ New York-i székhelyén tartottak a világszervezet közgyűlésének ülésszaka alatt. Hozzátette, hogy pénteken folytatják a megbeszéléseket.

Az amerikai külügyminiszter elítélte Damaszkuszt amiatt, hogy légierejével bombázza az ellenzékieket és velük együtt civileket. Kerry épp a tanácskozáson értesült arról, hogy Damaszkusz bejelentette: a szíriai hadsereg új, nagyszabású offenzívát kezd Aleppó ellenzékiek ellenőrizte keleti részei ellen – közölte egy neve elhallgatását kérő tisztségviselő, hozzátéve, hogy a külügyminiszter ennek hatására dühösen kifakadt. Kijelentette, hogy nincs értelme ígérgetni és olyan terveket készíteni, amelyekhez nem tartják magukat a felek.

A Szíria Barátai Nemzetközi Csoportban az Egyesült Államokon és Oroszországon kívül több mint egy tucat európai és közel-keleti ország vesz részt. A csoport tagjai között három napon át folyt a nyilvános és a nem nyilvános tárgyalás New Yorkban a tűzszünet helyreállításáról.

Új offenzívát jelentett be Aleppónál a kormányhadsereg

Új, nagyszabású offenzívát kezd a szíriai hadsereg Aleppó ellenzékiek ellenőrizte keleti részei ellen – jelentette csütörtök este a szíriai állami média a hadsereg bejelentésére hivatkozva.

A kormányerők aleppói főhadiszállásának bejelentése szerint a hadsereg sürgette a civileket, hogy kerüljék el a városnak azokat a részeit, ahol “terroristák” tartózkodnak. A hadsereg emellett azt állította, hogy kiléptetési pontokat állított fel azoknak a civileknek és lázadóknak egyaránt, akik el akarják hagyni Aleppót.

A Reuters hírügynökség – utalva arra, hogy a bejelentés a légicsapások fokozódását látszik előrejelezni – megjegyezte: a bejelentésből nem derült ki, hogy a művelet szárazföldi offenzívával is jár-e.

A legutóbbi – orosz-amerikai megállapodáson nyugvó – szíriai tűzszünetet Damaszkusz hétfő este felmondta. Helyszíni jelentések szerint ezt követően újraindultak a légicsapások Aleppóban és környékén. Rámi Abder-Rahmán, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontjának (OSDH) igazgatója azt mondta, hogy a harci gépek a csütörtökre virradó éjszaka folyamán az elmúlt hónapok leghevesebb légicsapásait mérték a felkelők kezén lévő belső városrészekre, ahol a közelmúltban nem voltak harcok. Zakarija Malahifzsi, a Fasztakim nevű aleppói lázadócsoport vezetője is azt mondta, hogy április óta a leghevesebb bombázás folyik ott, és “nincs olyan fegyver, amelyet ne vetnének be” az ellenzéki erők ellen.

Az Ukrán Legfelsőbb Tanács épülete előtt tüntettek kárpátaljai autósok szeptember 21-én. A demonstrálók azt követelték, töröljék el azt a határozatot, amely a külföldi rendszámú autók ukrajnai tartózkodási idejét jelenleg öt napra korlátozza – adta hírül a prozahid.com.

Andrew Reutouv Facebook-felhasználó oldalán közzétett videó tanúsága szerint a tüntetők „Avto Evro Szila” feliratú zászlókat lengettek, plakátjukon pedig a „Minden (!!!) ukránnak joga van olcsó autóra!” jelmondat szerepelt.

Kárpátalja.ma

A vírusok nemcsak az embereket és állatokat támadhatják meg, hanem a tengerekben is elszaporodhatnak: az óceánokban lévő organizmusokat többféleképpen befolyásolhatják, de jót is tehetnek a világ klímájának.

Egy nemzetközi kutatócsoport két tengeri expedíció mintáiban több mint 15 ezer különböző vírusfajt azonosított. A kutatók eredményeiket a Nature szaklapban írták le.

A vírusok által megtámadott mikrobák egy része üvegházhatású gázokat, például szén-dioxidot vagy metánt termel, míg mások a légkörből veszik fel őket – fejtette ki Alexander Loy, a Bécsi Egyetem mikrobiológiai és ökoszisztéma-kutató részlegének munkatársa.

Amennyiben a megtámadott sejteket megölik vagy saját céljaikra manipulálják anyagcsere-aktivitásukat, a vírusok erősen beavatkoznak az óceánok szén-, nitrogén- és kénkörforgásába.

Ha vírus fertőz meg egy mikrobát, az rossz a mikrobának, de nem feltétlenül rossz az ökoszisztémának. “Így lehet vírusok segítségével például a tengerek és tavak veszélyes algavirágzását nagy valószínűséggel sakkban tartani” – fejtette ki Loy.

Matthew Sullivan, az amerikai Ohio Állami Egyetem kutatójának vezetésével a tudósok két globális óceáni expedíció mintáit vizsgálták, amelyek eddig ismeretlen élet nyomait kutatták a világtengerekben.

Szekvenálták a vírusok DNS-ét, ezáltal 15 ezer 222 különböző fajt azonosítottak.

Az erdészek már megkezdték a speciális etetők felállítását, hogy erdőink lakói elegendő táplálékhoz jussanak a hideg időben is – adta hírül a Zakarpattya Online szeptember 21-én. Kárpátalja főerdésze, Ihor Kocur szerint az erdészek rendszeresen feltöltik az etetőket a vaddisznók, őzek és szarvasok részére. Ezzel elősegítik az állatok ásványisó-szükségletének kielégítését, és táplálékforrást biztosítanak a számukra. Így nem csupán a vadállomány gyarapodását segítik elő, hanem fékezik a vadak elvándorlását is.
Az állatok számára a január–március közötti időszak a legnehezebb. Ekkorára teljesen eltűnik a zöld növényzet, s az állatok kénytelenek a farmergazdaságok földjein táplálékot keresni és a fák kérgeit lerágni. Az etetőkben változatos, az állatok igényeit kielégítő takarmányt helyeznek el.

Az etetési időszak három részre oszlik: novemberben a napi táplálékszükséglet 25 százalékát, decemberben az 50 százalékát, míg január elsejétől február 10-ig a teljes napi táplálékadagot kihelyezik az etetőkbe.

Kárpátalja.ma

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer valaki Mátyás országában, aki már gyerekként beleszeretett a zenébe. Nem érte be a tucattal, új és új felfedezésekre vágyott. Az élménykeresés vezérelte egy erdélyi cigánysorra, majd a Himalája lábához, Indiába, Iránba, Oroszországba, később egy koncertmeghívásnak köszönhetően lelt rá egy ismeretlen országra, s az évek során elkezdte kiszínezni annak vaktérképét.

Both Miklós zeneszerzőt, előadóművészt látta vendégül a Pro Cultura Subcarpathica szeptember 22-én Beregszászban. A „gitárprímás” diákoknak mesélt ukrajnai népzenei gyűjtőkörútjáról, annak mulatságos, részben meghökkentő történeteiről.

Az utolsó órában dolgozik a magyar tehetség, hisz a sokszor 300-400 éves dallamokat már nem adják át a jövő generációjának. Ukrán nyelvtudás nélkül költözik be viskókba vagy közép-ukrajnai asszonyokhoz, hogy belehelyezkedjen mindennapjaikba, és összegyűjtse az egyedi népdalkincseket.

A zene szeretete, a tenni akarás meghozza gyümölcsét, hiszen a gyűjtésekből dokumentumfilmet forgatnak, ebből láthattak kiváló kép- és hangminőségű videókat az érdeklődők. A videókban megjelenő alanyok egyenként festménybe illenének – az idős asszonyok, férfiak alakjaiban egy-egy elfelejtett világ sejlik fel.

Az utazások során készült fotókból kivételes kiállítási anyag állt össze Utazások Keleten címmel, melyet három hétig bárki megtekinthet a beregszászi főiskola Gross Arnold termében.

Both Miklós munkája érték, követendő példa. A Rákóczi-főiskola hallgatóinak és a beregszászi tanintézmények diákjainak tudott újat mutatni az országról, amelyben élnek, és inspirációt adni számukra a jövőbeni gyűjtőmunkához.

Pallagi Marianna

Kárpátalja.ma

A megyénkben jelentkező afrikai sertéspestises megbetegedésekről beszélt a Kárpátaljai Megyei Tanács ülésén az Ukrán Állami Élelmiszer-biztonsági és Fogyasztóvédelmi Szolgálat kárpátaljai vezetője, Zinovij Romanovics – adta hírül a vsapravda.info szeptember 22-én.

A hivatalnok szerint egyelőre tudják kontrollálni a helyzetet, ám továbbra is számolni kell a vírus továbbterjedésének kockázatával.

Eddig Ukrajna 9 régiójában 54 megbetegedést regisztráltak. Kárpátalja sertéstartó gazdaságainak vezetőit arra intették, ideiglenesen ne forgalmazzák a sertéshúsból készült termékeiket, mivel a vírust a feldolgozott termékek is tartalmazhatják – jegyezte meg Zinovij Romanovics.

A megbetegedés már a szomszédos Csernyivci megye egyik sertéstelepén is felütötte a fejét, abban a gazdaságban az állatállomány száma meghaladja a 16 ezret.

Kárpátalja.ma

Ukrajna legmagasabb csúcsa viszonylag korán húzott „fehér sipkát”: szeptember 21-én 15 fokot mértek a hegytetőn, és hó borította be azt – olvasható a mukachevo.net hírportálon.

A szeptemberi hó ugyan nem számít különlegességnek, hiszen a Hoverlán néha még nyáron is havas eső hull, ugyanakkor a Kárpátok magaslatát általában későbbi időszakban borítja be igazi hótakaró.

Kárpátalja.ma

A washingtoni kongresszus képviselőházában megemlékezést tartottak az 1956-os magyar forradalomrról és szabadságharcról.

Az amerikai házszabály értelmében megemlékező beszédeket nagyon ritkán, különleges esetekben engedélyeznek. A csütörtöki esemény ilyen esetnek számított.
Dennis Ross floridai republikánus és Marcy Kaptur ohiói demokrata párti képviselőnő emlékezett a magyar forradalomra. Mindkét politikus a a képviselőház magyar-amerikai baráti tagozatának társelnöki tisztségét tölti be.
Dennis Ross beszédében felidézte az 1956-os forradalmi napok eseményeit, említette a “pesti srácokat”, az utcai harcokat, Nagy Imre kivégzését. Szólt azokról az ’56-os magyarokról, akik menekülni kényszerülve az Egyesült Államokban kezdtek új életet és gazdagították az amerikai társadalmat. Mint beszédében elmondta: ő maga is magyar gyökerű, az ő szülei is – már korábban – Magyarországról emigráltak az Egyesült Államokba és segítették az ’56-os magyar menekülteket.
Marcy Kaptur azt hangsúlyozta, hogy 1956 a hidegháború fordulópontja volt, és hősei bizonyították azt a szabadságszeretetet, amely aztán az egész térség számára példát mutatott, egészen a hidegháború végéig.
Beszédében mindkét politikus hangsúlyozta, hogy 1956 szellemisége máig él és az 1990 után megújított amerikai-magyar kapcsolatok is az akkor hangoztatott és néhány napra megvalósított közös értékeken – a szabadságon, a demokrácián, a jog uralmán, az egyetemes emberi jogok tiszteletén – nyugszanak. Marcy Kaptur szerint ’56 szellemében folyik ma is az amerikai-magyar együttműködés. A kölcsönös együttműködés kiemelkedő példájaként említette a NATO-programokban történő részvételt és az ohiói Nemzeti Gárda szoros kapcsolatait Magyarországgal.
“A mai napot történelmi napként éltem meg, ünnepélyes és emelkedett pillanatok voltak ezek” – jelentette ki az MTI-nek Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet, aki a jeles esemény vendége volt. “Kiemelkedő fontosságú esemény, kiemelkedő üzenettel” – fogalmazott a nagykövet. Mint mondta, jelképesnek tartja, hogy az elnökválasztási kampány hajrájában emlékeztek meg a magyar forradalomról, hiszen ez az utolsó hét, amikor még ülésezik a Kongresszus a választások előtt. “Szimbolikus volt a gesztus is, mert a két párt politikusa egymás után szólalt fel, s ez egyúttal üzenet is: a magyar-amerikai kapcsolatok kétpárti támogatást élveznek” – hangsúlyozta Szemerkényi Réka.
A megemlékezés nyilatkozattal zárult, amelyben az amerikai politikusok – mint a dokumentum fogalmaz – elismerik, ünneplik és emlékezetükbe zárják a Magyarország és az Egyesült Államok közötti tartós barátságot.

Két-három év körüli elhagyott kislányt találtak szeptember 22-én helyi lakosok Beregszász központjában, a szemetes konténerek mellett. Az esetről azonnal értesítették a rendőrséget – adta hírül a pmg.ua hírportál.
A roma kislány piszkosan, éhesen, nyárias öltözetben vészelte át az igencsak hűvös éjszakát. A kicsit biztonságba helyezték, megetették, megfürdették. A rend őrei a helyi cigány közösség vezetőivel közösen keresik a gyermek szüleit.

Kárpátalja.ma

A kijevi önkormányzat határozatot hozott csütörtökön, amelyben megtiltotta a szeszes italok árusítását este tizenegy és délelőtt tíz óra között az ukrán főváros üzleteiben.

Az éjszakai alkoholárusítás tilalmát a 100 fős kijevi városi tanács 86 képviselője támogatta. A testület utasította a főpolgármesteri hivatal illetékes osztályát, hogy a döntésről értesítse a fővárosban működő üzletek tulajdonosait. A tilalom egyaránt vonatkozik a szupermarketekre és a kisboltokra is, nem terjed ki viszont az éttermekre.
A tanács ülésén a határozatot ismertető képviselő, Vladiszlav Mihajlenko elmondta, hogy külföldi országok gyakorlata alapján vezetik be a szeszes italok éjszakai árusításának tilalmát. Szavai szerint hasonló szabályozás van érvényben Svédországban, Finnországban, Lettországban, Litvániában, valamint Spanyolországban, Németországban és Franciaországban is. Hozzátette, hogy Ukrajnában is több város vezetése vezetett be ilyenfajta korlátozást az alkohol árusítására, tudomása szerint a kárpátaljai Ungvár, valamint Szumi, Luck és Herszon, továbbá Munkácson Poltavában, Kremencsugban és más településeken is tervezik ennek bevezetését.
A képviselő rámutatott arra, hogy a statisztikai adatok alapján Ukrajnában évente 40 ezren halnak meg túlzott szeszes ital fogyasztás, alkoholizmus okozta megbetegedések következtében.
A tanács egyik képviselője, Ihor Balenko a vitában kétségének adott hangot afelől, hogy az intézkedés hozzájárulhat az alkoholizmus visszaszorításához. “Ha valami eltűnik a legális kereskedelemből, más mechanizmusok lépnek működésbe” – jelentette ki. Példaként hozta, hogy taxisok szállíthatnak házhoz ezentúl szeszes italt, megjelenhetnek illegális italmérések, esetleg olcsó éttermek nyílnak valójában nem elsősorban ételek, hanem alkohol árusítására.