Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Az Európa-nap keretében csütörtökön, május 11-én a kárpátaljai megyeközpontban ünnepélyesen felvonták az ukrán állami lobogót és az Európai Unió zászlaját a Népi téren annak a tiszteletére, hogy az Európai Tanács Brüsszelben jóváhagyta az Ukrajna számára vízummentességet biztosító uniós jogszabályt.

Az eseményen Kárpátalja és Ungvár vezetőin kívül jelen volt Tomislav Vidošević, Horvátország ukrajnai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Buhajla József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, Szlovákia külvépviseletének diplomatái, a Nemzeti Gárda, a határőrség, a katasztrófavédelem, a rendőrség alakulatai és sok fiatal.

Hennagyij Moszkal, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke üdvözölte a jelenlévőket a kiemelkedő esemény alkalmából, és köszönetet mondott európai barátainknak azért, hogy támogatják Ukrajnát. A Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, Mihajlo Rivisz beszédében kiemelte, hogy az örömteli történések idején sem feledkezhetünk meg azokról, akik életüket vagy egészségüket áldozták Ukrajna európai integrációs törekvéseiért először a Méltóság Forradalma idején, azt követően pedig három hosszú éve a keleti régióban a napjainkban is tartó katonai konfliktusban.

Andrij Akimov főhadnagynak, az ATO résztvevőjének jutott a megtiszteltetés, hogy felvonja Ukrajna állami lobogóját. Az Európai Unió zászlaját megyénk vezetői és az országos tantárgyi vetélkedők győztesei, Dzsesszika Nyimec és Lukács Adrián vonták a magasba.

Rehó Viktória

Kárpátalja.ma

Jótékonysági gálaest lesz pénteken a kismartoni (Eisenstadt) Esterházy-kastélyban, a szervező VisFontis Egyesület hátrányos helyzetű gyerekek vakációjára gyűjt – tájékoztatta Ottrubay Ágnes, az egyesület elnöke az MTI-t.

Felidézte: a 2015 óta működő osztrák VisFontis a Közép-és Kelet-Európában működő, hátrányos helyzetű, tehetséges fiatalokkal foglalkozó közhasznú kezdeményezések munkáját segíti. Először két éve szerveztek jótékonysági koncertet, az ott bemutatkozott kilenc gyermek- és ifjúsági szervezet a VisFontis partnere lett. Köztük van többek között a Kőbányai Szent László Általános Iskola Tanulóink Jövőjéért Alapítványa, a Snétberger Zenei Tehetség Központ, a Baranya megyei Cserdi község vagy éppen a Romano Centro, a bécsi roma egyesület -említette Ottrubay Ágnes.
Az egyesület elsősorban az oktatáshoz való hozzájutást segíti, volt, ahol az utazáshoz járultak hozzá, volt, ahol a német nyelvű oktatást finanszírozták, de létrehoztak tanodákat, vásároltak új hangszereket, finanszíroztak táborokat, kirándulásokat, sportfelszereléseket, színházlátogatásokat is. Eddig mintegy 120 ezer euró értékben támogattak többek között magyar, szlovák, osztrák, ukrán civil szervezeteket és ezernél is több gyermeknek tudtak így segíteni.
Az adományozók között vannak vállalkozások, intézmények és magánszemélyek is. A felajánlások szintén széles körűek: az anyagi juttatás mellett eszközöket, utalványokat egyaránt kapnak. A VisFontis munkájában mintegy 30 önkéntes vállal részt, minden projekt mellett van egy segítőjük.
A VisFontis által szervezett jótékonysági gálaesten ezúttal azért gyűjtenek adományokat, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek is részesüljenek élményteli napokban a nyári szünidőben. Több mint 10 közhasznú egyesület jelezte támogatási igényét. A pénteki program részeként az egyesület többek közt bemutatja eddig elért eredményeit és közben a Snétberger Zenei Tehetség Központ növendékei és vezetője ad koncertet, valamint fellép a romániai Vecseháza tánccsoport is.

Az első után a második játéknap is gólgazdagra sikeredett a beregszászi járási labdarúgó-bajnokságban, amelyben két fordulót követően a felnőtteknél Zápszony, az ifjúságiaknál Jánosi vezeti a bajnoki tabellát.

Eredmények: Bátyú–Kígyós 3-2 (1-1), Nagybereg–Jánosi 1-1 (0-5), Beregszászi Junior–Zápszony 2-3 (0-6).
A Nagybégány–Beregszászi Csillag találkozót május 11-én rendezik, Gát pedig szabadnapos volt.

A felnőtteknél Zápszony, az ifiknél Jánosi 6-6 ponttal áll az élen.

(tamási)

Az Együtt Beregért civil szervezet és a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete második alkalommal szervezi meg a Nagyberegi Nagycsaládos Gyereknapot. Az eseményt május 13-án tartják a településen.

A szervezők érdekes programokkal várják az érdeklődőket: a nagyszőlősi Szelíd Lovasközpont lovasbemutatóját követően lovaglásra nyílik lehetőség, a szolnoki Gördögök Kerékpáros és Sportegyesület jóvoltából a gyerekek játékosan, épített pályák kipróbálásával tanulhatják meg a biciklizés szabályait. A szervezők arra kérik a szülőket, hogy hozzák magukkal a gyermekeik kerékpárjait is, de ha erre nincs lehetőség, akkor a helyszínen biztosítanak biciklit a pálya kipróbálásához. Az örökmozgókat várja az ugrálóvár, a trambulin, a kötélpálya és a körhinta, a pihenni vágyókat pedig a kézművesek és az arcfestők.

A rendezvény színvonalát az Almanach verséneklő együttes előadása emeli. Senki sem marad étlen-szomjan, ugyanis a látogatók számára beregi töltött káposztát, áfonyalekváros kenyeret és meleg teát biztosítanak a szervezők.
A fesztivál helyszínére ingyenes buszjárattal is el lehet jutni, Beregszászban május 13-án 9:30 és 10:00 óra között várja az érdeklődőket az autóbusz a római katolikus templom mellett, amely ezt követően elindul Nagyberegre. A program végeztével, 15:00 órakor pedig visszatér Beregszászba.

Kárpátalja.ma

Bejutott Pápai Joci az Origo című dallal az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjébe csütörtökön este Kijevben. “Nekem már az győzelem, hogy egyetlen romaként a döntő résztvevője lehetek” – fogalmazott az énekes az MTI-nek.

A Magyarországot képviselő énekes a verseny második elődöntőjében a 18 előadóból a tíz legjobb közé került a szakmai pontok és a közönségszavazatok kombinációja alapján kialakult összesítésben, így lett a 26-os döntő résztvevője.

A Duna televízióban a helyszínről élőben közvetített elődöntőben Pápai Joci kiválóan énekelt, a versenyben a produkciók énekhangja élőben hangzik el, a zene azonban előre rögzített felvételről megy. A színpadon hegedűn Kapcsos Emese és Virág Alexandra táncos kísérte az énekest, a produkció nagy sikert aratott a kijevi arénában.

“Nekem már az győzelem, hogy egyetlen romaként a döntő résztvevője lehetek” – fogalmazott Pápai Joci az elődöntő után. Hozzátette: tudomása szerint az Eurovíziós Dalfesztivál történetében még soha nem volt roma előadó a döntőben, így számára óriási siker, hogy idáig eljuthatott. Kiemelte: csapata mellett az MTVA-tól is nagyon sok segítséget kap és kapott, hogy eredményesen haladhasson a döntőig vezető úton. “Valóra vált az álmom, együtt elértük, amiért hónapok óta keményen dolgoztunk” – mondta Pápai Joci.

A magyar versenyző mellett bejutott még a döntőbe a bolgár Krisztian Kosztov (Beautiful Mess), a belarusz Naviband (Story of My Life), a horvát Jacques Houdek (My Friend), a dán Anja (Where I Am), az izraeli IMRI (I Feel Alive), a román Ilinca feat. Alex Florea (Yodel It!), a norvég JOWST (Grab The Moment), a holland OG3NE (Lights and Shadows) és az osztrák Nathan Trent (Running On Air).

A keddi elődöntőből továbbjutott a svéd Robin Bengtsson (I Can’t Go On), a portugál Salvador Sobral (Amar Pelos Dois), a belga Blanche (City Lights), az azerbajdzsáni Dihaj (Skeletons), az örmény Artsvik (Fly With Me), a moldovai Sunstroke Project (Hey Mamma), a lengyel Kasia Mos (Flashlight), az ausztrál Isaiah (Don’t Come Easy), a görög Demy (This is Love) és a ciprusi Hovig (Gravity).

Az idei dalfesztiválon 42 ország vesz részt. Automatikusan döntős a rendező ország – amely az előző évi győztes, azaz idén Ukrajna -, valamint a dalfesztivált alapító öt állam, Spanyolország, Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság.

Mindkét elődöntőből tíz-tíz produkció jutott tovább, így a fináléban összesen 26 ország jelöltje versenyez majd a győzelemért. A következő évi verseny megrendezésének jogát az első helyen végző versenyző országa kapja.
Az Eurovíziós Dalfesztivált, amely az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) által szervezett verseny, évről évre mintegy 200 millió ember nézi.

Nagyszabású ünnepi koncertet szervez május 12-én a hét évtizedes múlttal büszkélkedő ungvári oktatási intézmény – közölte a zakarpattya.net.ua hírportál.

A koledzs kulturális dolgozók technikumaként indult Huszton 1947-ben. A háború utáni válságos körülmények között Ivan Medvedenko igazgatóval és 10 pedagógussal első ízben 36 végzős növendék lépett ki az intézmény falai közül.

1961-ben a könyvtáros és közművelődési szakirány mellett megkezdődött a karmester és a népi hangszerek képzés, így a technikum kulturális oktatási szakközépiskolává alakult. Az intézmény 1985-ben költözött át a megyeközpontba, és felvette az Ungvári Kulturális Oktatási Szakközépiskola nevet. A pedagógusi kollektíva 70 tanárral bővült, melyek élén Mihajlo Mitrovka állt. A szakközépiskola tágas épületet és saját kollégiumot kapott.

1990-ben az intézményt átnevezték Ungvári Kulturális Szakközépiskolára, mely azóta már tíz éve az Ungvári Művészeti és Közművelődési Koledzs nevet viseli.

2011 óta Natalija Setelja foglalja el az igazgatói széket, aki maga is egykor az intézmény végzőse volt. Irányítása alatt 107 pedagógus közel 300 diákot oktat hét szakirányban: zeneművészet, társadalmi-kulturális vezető, színpadi művészet, koreográfia, adatközlő -könyvtáros-levéltári képzés, népművészet, és könyvtáros képzés.

A neves intézmény növendékei számos megyei, országos és nemzetközi versenyen, valamint fesztiválon nyertek díjakat. Ungváron nem rendeznek kulturális eseményt a koledzs tanulói nélkül.

A napokban jelenik meg Az Ungvári Művészeti és Közművelődési Koledzs 70 évének munkássága, eredményei és elismerései című jubileumi kiadvány, melyből még részletesebb leírást olvashatnak az intézmény múltjáról és jelenéről.

Az ünnepi koncertet a Kárpátalja Megyei Ukrán Zenei-Drámai Színház előadótermében tekinthetik meg az érdeklődők közép-európai idő szerint 15 órakor. A belépés ingyenes.

Kárpátalja.ma

Névnap Pongrác – latin eredetű; jelentése: minden + erő, hatalom.

Johanna – héber-görög-latin eredetű; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes. Idézet „Ki tud várni, az sokat tud; s nemcsak tud sokat, de tehet, s tenni fog sokat. A bölcs késő öregségében is elülteti a fát, noha hasznával maga nem élhet; de érti, miképpen az rendes időre megnő, s unokáját gyümölccsel enyhíti. Ő tudja, miért kell várni; s ki várás után sok jót nyert, az munkálni a jövő korért sem rest.” 

Kölcsey Ferenc

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

NÉPI KALENDÁRIUM:

Pongrác napja

Pongrác, Szervác és Bonifác, a fagyosszentek napja. Ilyenkor általában hidegebbre fordul az időjárás, ezért a földművelő munkában a fagyosszenteket többnyire megvárták, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot.

Magyar Néprajz VII. 

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Fekete Béla, nagyiványi (Fekesháza, Ung megye, 1887. május 12. – ? ?).Ung megyei árvaszéki elnök. A jogot Budapesten végezte, államtudományi államvizsgát és több államtudományi és jogtudományi szigorlatot tett. 1918-tól Sáros megye tiszteletbeli főszolgabírája. 1919-ben a cseh hatóságok Eperjesen letartóztatták s internálták. Kiszabadulása után 1921-ben túszként ismét elfogták. Irredenta tevékenység miatt 1934-ben háromszor volt letartóztatásban, egy évig volt Kassán törvényszéki vizsgálati fogságban. 1939 és 1944 között Ung vármegye árvaszéki elnöke volt. Ő alapította az Ungvári Határszéli Hírlapot, melynek felelős szerkesztője és tulajdonosa volt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

- Pázmány Péter bíboros aláírta a nagyszombati egyetem alapítólevelét, ezzel létrejött a legrégibb felsőoktatási intézmény, a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem elődje (1635).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 

KRISZTUSI VÁLASZ

„Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket.” (Máté 5:44)

Jézus világossá teszi, hogyan kell reagálnunk, ha az emberek rosszul bánnak velünk. „Hallottátok, hogy megmondatott: »Szemet szemért, fogat fogért.« Én pedig azt mondom nektek, hogy ne szálljatok szembe a gonosz emberrel, hanem aki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda vannak arcod másik felét is! Ha valaki pereskedni akar veled, és el akarja venni az alsóruhádat, engedd át neki a felsőt is! Ha pedig valaki egy mérföldnyi útra kényszerít, menj el vele kettőre! Aki kér tőled, annak adj, és ne fordulj el a kölcsönt kérőtől! Hallottátok, hogy megmondatott: »Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet.« Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy így mennyei Atyátoknak fiai legyetek, mert ő felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is? És ha csak testvéreiteket köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik a pogányok is? Ti azért legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.” (Máté 5:38-48 RÚF). Összegzésül: reagálj Krisztusi módon!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szent Pongrác

Az ázsiai Frigiában született, azonban Rómában családjának gazdag ősi földbirtoka volt. Mikor atyja magas lázban elhunyt, nagybátyjához került Rómába.

Pongrác szívesen barangolt a szabad természetben, szerette a virágokat, az állatokat. De az embereket is. Társaival barátságban élt, még ha azok rabszolgák voltak is. Egyszer egy tanyán idős emberrel találkozott, Marcellinusz pápával, aki ott bujkált a birtokon. A találkozásból ismeretség, majd barátság lett. Nemsokára Pongrác is, nagybátyja is megkeresztelkedett.

Hamarosan a rejtőzködő pápát is felfedezte a hatóság, Pongrácot és nagybátyját is feljelentették a császárnál. Kiderült a császár előtt, hogy Pongrác is keresztény, ám a keresztényeket bátran védelmezte a császár előtt is. Minden hiába, vallomása nyomán a császár 304. május 12-én lefejeztette. Temetetlenül hagyott holttestét egy bátor nő temette el. Sírja fölé már száz év múltán templomot emeltek. Sok csoda hitelesítette Pongrác életszentségét. Tiszteletét Szent Bonifác terjesztette el Európában. A fagyosszentek egyike.

Példája: Gyakran – a nyilvánvaló igazság ellenére – nem hiszik el a kereszténység üzenetét! 

bacskaplebania.hu

Huszonhárom évvel ezelőtt, 1994-ben jelent meg a magyar nyelvű kárpátaljai gyermekmagazin, az Irka első száma.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) gondozásában kiadott folyóirat főszerkesztője több mint tíz éven át Punykó Mária volt, mellette Bagu Balázs és dr. Deák Ferenc vettek részt a szerkesztőmunkában.

Az újság grafikáit és rajzait Jankovics Mária festőművész és Prófusz Marianna készítette, a tartalomért pedig a főszerkesztő mellett Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, valamint Balla D. Károly író, költő felelt.

Az első, 5100 példányszámban kiadott Irka tartalmát a tél és a karácsony hangulata határozta meg. Ennek jegyében Weöres Sándor, Kányádi Sándor és Áprily Lajos egy-egy versét, továbbá a Csendes éj című dal történetét olvashatták el a gyerekek. Emellett a kárpátaljai költészet kiválóságai: Osváth Erzsébet, Füzesi Magda, Weinrauch Katalin, Penckófer János, Vári Fábián László művei is helyet kaptak a lapban.

Ám nemcsak az ismert költők, írók szólalhattak meg az újságban. Már a bemutatkozó számban is található olyan vers és prózai írás, mely a helyi magyar gyermekek tollából fakad.

Számos állandó rovat is útjára indult az Irkában, ezek közé tartozott a „Szíves oldal”, a „Toplista”, a „Száll az ének”, a „Hobby”, az „Aranykapu”, a „Tündérujjak” és a „Bemutatjuk”.

Az évek során számos külső és tartalmi átalakuláson esett át az Irka, a szerkesztők, grafikusok, rovatfelelősök személye is változott, ám a folyóirat igényessége megmaradt, népszerűsége pedig töretlen.

Reméljük és kívánjuk, hogy ez így maradjon még sok-sok éven át!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

A Pro Arte–Munkács Társadalmi Egyesület harmadszor szervezte meg nemzetközi kőszobrásztáborát, ezúttal a beregszentmiklósi várkastély udvarán, közvetlenül a Latorca partján.

A tábor szervezője, Matl Péter munkácsi szobrászművész tudósítónknak elmondta, hogy az idei tábor elnevezése: Híd a kultúrák és a nemzetek között, különlegessége pedig az, hogy ez a szimbolikus híd átível Kárpátalja határain, hisz a készülő köztéri szobrok közül kettőt Galíciában, egyet pedig a jelenlegi Magyarországon állítanak majd fel, a kárpátaljai helyszínek mellett. Elmondta, hogy a művésztábort az interneten hirdették meg, és a világ különböző országaiból 20 pályamű érkezett be. Az anyagi lehetőségek miatt a jelentkezők közül – elismert művészettörténészek segítségével – öt művészt választottak ki, akiket meghívtak Beregszentmiklósra. A szobrászművészek között van az indiai Dzsammu és Kasmír államból érkezett Chander Parkash, a Lengyelországból érkezett Ryszard Litwiniuk, valamint két magyarországi művész, a budapesti Drienyovszki János és a szekszárdi Ruppert János, valamint Kárpátaljáról ifj. Hidi Endre. A minden esetben hidat szimbolizáló modern szobroknak május 20-ig kell elkészülniük, végül a galíciai Sztarij Szambor és Szkole, a kárpátaljai Alsóverecke és a tábornak helyet adó Beregszentmiklós, valamint a magyarországi Tarpa kap köztéri szobrot. A galíciai helyszíneknek is van magyar vonatkozásuk, mondta el Matl Péter, hisz Sztarij Szamborban volt a málenykij robotra hurcolt magyar férfiak egyik gyűjtőtábora, ahol legalább négyezer magyar és német deportált vesztette életét, ők ott vannak eltemetve jeltelen tömegsírokba. Szkoléban nemrég újítottak fel egy nagy magyar katonatemetőt, azóta találtak még egyet, ahol további ötven katona van eltemetve. Tarpát mint helyszínt pedig azért választották, mert a korábbi kárpátaljai kőszobrásztáborokban készült művekből a Beregszászi járás falvaiban kialakult szoborutat ki szerették volna terjeszteni a történelmi Bereg vármegye Magyarországhoz tartozó falvaira is. A galíciai helyszíneken és Alsóvereckén május 20-án lesz a szobrok ünnepélyes leleplezése, a nagy távolságok miatt a beregszentmiklósi várkastély udvarán és Tarpán erre csak május 21-én kerül majd sor.

A szobrásztábort Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatja az idén, és nagyon hálásak a budapesti Indiai Kulturális Központ munkatársainak, akik segítettek az indiai szobrász utazásának megszervezésében.

Chander Parkash a Kárpátalja hetilap szerkesztőségének ottjártakor két elemből álló kompozícióján dolgozott, ennek részeként egy 2,5 méteres homokövet faragott. A szobor közepén lévő környílásba a Kárpátok hegyeit és kővirágokat farag, a közepét pedig fémrúdra függesztett kőharangok fogják díszíteni. Chander Parkash elmondta, hogy az észak-indiai Dzsammu és Kasmír államból érkezett, ahol művészeti tanulmányait a Dzsammui Művészeti Akadémián kezdte, majd mester fokozatot Baroda városában szerzett. Huszonöt éve foglalkozik szobrászattal. Elmondta, nagyon hálás a magyar és ukrán vendéglátóknak, hogy elhozhatta Ukrajnába is a művészetét. A lehetőséggel a Facebookon találkozott, beadta a pályázatát, és nagyon örült a meghívásnak. Körülbelül 15 éve jár rendszeresen külföldi szimpóziumokra, de ebben a térségben még nem volt korábban. A készülő műve kapcsán kiemelte: nemcsak fizikai, hanem mentális híd is létezik. Ezt jól bizonyítja, hogy különböző országokból érkezett művészek a beregszentmiklósi szobrásztáborban egymást inspirálva tudnak ugyanarról a témáról beszélni békésen.
A varsói Ryszard Litwiniuk egy hatalmas tölgyfából és kőből készülő befejezetlen hidat álmodott meg. A szervezőknek sikerült megvásárolniuk az egykor Beregszász központjában állt Lenin-szobor talapzatát alkotó márványlapokat, ezt az anyagot is felhasználja művéhez.
A szekszárdi Ruppert János elismert autodidakta szobrászművész, aki korábban a pécsi Pannónia Rajz- és Animációs Stúdió rajzolója volt, de még a ’80-as években a szobrászat felé fordult. Műve egy 1956-ot idéző lyukas zászlóra emlékeztet első látásra. A művész elmondta, hogy a kőtömb a bányában nem egészen úgy hasadt el, ahogyan szerette volna, emiatt most improvizálnia kell, hisz vékonyabb lett a kőlap. Ugyanakkor ezáltal jobban érvényesül a szabad formaalkotás, de asszociatív módon mégis benne lesz a híd az elkészülő műben.
Drienyovszki János egy tojás alakú formát alakított ki, a másik kőtömbből is hasonló lesz, érintkezési pontjukon pedig elhelyez egy Beregszászból hozott csiszolt márványlapot, amelyben tükröződni fog a két tojás. A mű kapcsán elmondta: „Ha kapcsolatot akarunk építeni, akkor fókuszálnunk kell egy pontra. Mindegy, hogy mekkora a különbség, ha egy pontban meg tudunk egyezni, az sikerre visz.”
A nagydobronyi ifj. Hidi Endre homokkőből két, egymást ölelő stilizált alakot formáz, amelyek egyben egy hidat is alkotnak.

A szobrok egyike sem didaktikus realisztikus mű, mindegyik alkotás ad lehetőséget az emberi fantáziának a továbbgondolásra. A művek a modern szobrászat formavilágát tükrözik, ugyanakkor a művészek gazdagítják azt a saját kultúrájukra jellemző formákkal is.

A művészteleppel egyidőben a várkastélyban megtekinthető Matl Péternek a kárpátaljai magyar lakosság 1944-es deportálását idéző „Po pjáty” kiállítása. A művészek minden érdeklődőt szívesen látnak a táborukban délelőtt kilenc óra és délután öt között, akik látni szeretnék, hogy hogyan készül egy kőszobor. A várkastélyba ellátogató turisták közül sokan érdeklődtek már eddig is a művésztelepen folyó munka iránt. Matl Péter elmondta még, hogy szombaton (május 13.) magyar idő szerint 17 órától a várkastély nagytermében tartanak egy előadást, ahol a tábor munkájában részt vevő művészek bemutatják az alkotásaikat, valamint beszélnek életükről, művészetükről.

Badó Zsolt

A Közmédia Duna és M5 csatornája idén tavasszal üde csokrot nyújt át nézőinek izgalmas, művészi igénnyel készült filmalkotásokból. A remek mozik valódi kikapcsolódást ígérnek, egyaránt szépítve meg a hétköznapi és hétvégi estéket.
A közmédia nézői a tavaszi időszakban estéről estére moziélményt nyújtó alkotásokkal szépíthetik meg estéiket.
Nyár elejéig, csütörtök esténként az M5 csatornán, a Woody Allen-sorozat keretében a kiváló rendező, író és színész alkotásait tekinthetik meg hétről hétre. A rövid bevezető után a Hollywoodi történet című alkotás következik, forgatókönyvét és rendezését is a kiváló szakember jegyzi. 2002-ben a Cannes-i Filmfesztivál nyitófilmje a volt, s írója, főhőse, és rendezője, Woody Allen, életműdíjat kapott. Ez a fergeteges paródia a filmesek hóbortos életéről szól. A főbb szerepekben: Woody Allen (Val Waxman), Téa Leoni (Ellie), George Hamilton (Ed), Treat Williams (Hal Jaeger), Peter Gerety (pszichológus), Mark Rydell (Al Hack) látható (M5, 2017.05.18., 21.05 és 21.10.).
A Hideg napok Bácskában játszódik, 1942. januárjában, a Cseres Tibor művéből készített filmalkotást Kovács András rendezte 1966-ban. A magyar honvédség főtisztjei a szerb partizánok felkelésétől tartva razziát rendeltek el a vidéken, melynek során szerb és zsidó polgárokat lőttek a Dunába. Előtűnik az örök kérdés: mennyiben tehető felelőssé a katona, aki parancsot hajt végre? Kiváló színészek sora játssza a szerepeket, Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Szilágyi Tibor, Szirtes Ádám. A női szerepeket többek között Bara Margit, Vass Éva, Psota Irén és Horváth Teri alakítja. (M5, 2017.05.19., 21.10).
Vasárnap este a Fehér pokol című mozi rendkívül izgalmas világba kalauzolja a nézőt. A 2011-ben készült kalandfilmet Joe Carnahan rendezte, aki főszereplőjével, Liam Neesonnal már előző akciófilmjében, A szupercsapatban is együtt dolgozott. John Ottway (Liam Neeson) Alaszkában dolgozik, a feladata, hogy megölje azokat a farkasokat, amelyek veszélyt jelentenek az olajfúró állomás munkásaira. Egy másik helyszínre tartva, a munkáscsoport repülőgépe lezuhan a hófedte vadonban. A túlélők hamarosan rájönnek, hogy a civilizációtól elzárva teljesen magukra vannak utalva. Megkezdődik a kis csapat küzdelme az életben maradásért (Duna, 2017.05.21., 22.20).
A Templom a dombon – egy profán ima a békéért – szerb–szlovén filmdráma, egy nagyjátékfilm a délszláv háború utóhatásairól. Napjaink egyik legméltatottabb szerb szerzője, Srđan Golubović ezúttal klasszicizáltan, méltóságteljesen dolgozza fel hazája traumáját. A háborús drámák kelléktárát használja – igaz, a véres csaták bemutatása helyett végig az emberi sorsokra, a karakterdrámára összpontosít (szemelvény Szabó Ádám kritikájából). A mozi rendezője, Srđan Golubović többek között elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál – Ökomenikus Zsűri Díját, továbbá a Szarajevói Filmfesztivál – a legjobb rendezőnek járó Közönségdíját is (M5, 2017. 05. 28., 21:20).

MTVA

A napfényt használják olyan kémiai reakcióra, amellyel a szén-dioxidot alakítja át tüzelőanyaggá a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei, a Janáky Csaba vezette kutatócsoport a folyamatban döntő szerepet játszó foto-elektródok működésének optimalizálásához talált új módszert – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A közlemény szerint a szegedi, manchesteri és texasi kutatók eredményeit bemutató cikk a napokban jelent meg a Journal of the American Chemical Society című folyóiratban.
A napfény mint megújuló energiaforrás fölhasználásának és a szén-dioxid hasznos termékké alakításának környezetvédelmi és gazdasági jelentősége vitathatatlan – hangsúlyozta Janáky Csaba, az SZTE adjunktusa.
Az MTA-SZTE Lendület Fotoelektrokémiai Kutatócsoportot vezetője kutatásaikat magyarázva kifejtette, egy napelemet megvilágítva elektron-lyuk párok keletkeznek, ezeket “kiszedve” áramot termelnek. A szegedi tudósok által használt rendszerbe a napfény hatására létrejönnek ugyan az elekton-lyuk párok, de azokat nem nyerik ki elektromos áram formájában, hanem egy kémiai reakcióhoz használják föl, szén-dioxid átalakítására valamilyen hasznos termékké. A kutatás célja olyan foto-elektródokat találni, amelyek a jelenlegieknél lényegesen jobb hatásfokkal végzik el ezt a folyamatot.
A természet inspirálja Janáky Csaba kutatócsoportjának munkáját: foto-elektródjaikban elválasztották a fényelnyelés, a töltéshordozók transzportjának és magának a kémiának, azaz a katalízisnek a funkcióját. E három szakasz közül a középsőre fókuszálva arra keresték a választ, hogy miként lehet a töltéshordozókat hatékonyan elvezetni
Három feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy foto-elektród hatékonyan működjön. Az egyik, hogy nyelje el a napfény jelentős részét. A második: a napfény megvilágítás eredményeképpen létrehozott töltéshordozóknak – amelyek elektronok és lyukak – a vándorlása megvalósuljon az elektródban. A harmadik feltétel, hogy miután odaért az oldat-elektród határfelületre az elektron, reagáljon a szén-dioxiddal, azaz képes legyen azt átalakítani. Ezért olyan összetett elektródokat kell előállítani, amelyekben mind a három feladatért külön-külön komponens a felelős.
Az SZTE munkatársai által kialakított rendszerben a napfénnyel való megvilágítás hatására, a réz-oxidban létrejövő töltéshordozók vándorlása, transzportja akkor javítható, ha nem a réz-oxidban kell megtenniük ezt a viszonylag hosszú utat, hanem egy jól vezető hordozón, amire egy először általuk vizsgált szén-módosulatot, a háromdimenziós szerkezetű grafénhabot találtak a legalkalmasabbnak.
A kutatók azt vizsgálták, milyen következményekkel jár, ha növelik a töltéshordozók transzportjának sebességét és ezáltal a hatásfokát. A szegedi kutatók igazi újítása az, hogy számszerűsíteni tudták ezeket a hatásokat, így arra is módszert kínálnak, hogy miként lehet racionálisan tervezni egy összetett foto-elektródot.

Két játéknap után már csak Szerednye szerepel hibátlan mérleggel a megyei labdarúgó-bajnokság első osztályában, míg az ifjúságiaknál még négy csapat mondhatja el magáról, hogy 100%-os.

A 2. forduló eredményei (zárójelben az ifjúságiak eredménye): Szerednye–Irhóc 4-0 (0-2), Ungvári FC–Rahói Kárpáti 4-1 (0-2), Huszti Obolony–FC Polena 0-2 (3-1), Ilosvai Buzsora–Minaj 1-1 (0-2), Dolhai Borzsava–Nagyszőlős 1-2 (0-1).

A felnőtteknél Szerednye áll az élen 6 ponttal, míg a fiataloknál Minaj, Irhóc, Nagyszőlős, és a Huszti Obolony hibátlan.

(jéel)

Kárpátalján a rendszerváltást követően az 1990-es évektől az egyházak szabadabban tevékenykedhettek. Az addig bezárt templomok megnyíltak, engedélyezték a hittanórákat az iskolákban, a hívek megtorlás nélkül gyakorolhatták hitüket. Azonban mindez nem ment zökkenőmentesen, hiszen negyvenévnyi elnyomás után kellett talpra állniuk a keresztény közösségeknek, s visszatérni a második világháború előtti gazdag egyházi élethez, amelyhez hozzátartozott az egyházi iskolák működtetése.

A rendszerváltás után először Nagyberegen nyitotta meg kapuit egy református líceum, majd két év múlva hasonlót alapítottak Tiszapéterfalván és Nagydobronyban. A római katolikusok Munkácson hoztak létre egyházi gimnáziumot 2001-ben, a görögkatolikusok intézménye pedig 2003-tól működik Karácsfalván.

Valamennyiben keresztény szellemiségben, magas oktatási színvonalon és odaadóan nevelik a pedagógusok a rájuk bízott fiatalokat.

A 14–17 év közötti tanulók kollégiumban laknak, s többnyire kéthetente utaznak haza. A tanítási órák utáni időszakban nevelőtanárok gondoskodnak a testi-lelki-szellemi fejlődésükről. Arról, hogy ez milyen kihívások elé állítja a pedagógusokat, Tar Lászlóval, a Tiszapéterfalvi Református Líceum szervező- és nevelőtanárával beszélgettem.

 

– Hogyan kerültél kapcsolatba a líceummal?

– A Munkácsi járásban, Beregrákoson nőttem fel. Ott végeztem el a magyar tannyelvű általános iskolát, majd a Tiszapéterfalvai Református Líceumba adtam be a felvételimet. Akkor már két éve működött az iskola. A tanulók három évet tanulhattak ott, s az általános tantárgyak mellett mezőgazdasági képzésben is részesültek. Szóba került, hogy asztalos mesterséget is oktatnak majd. Engem érdekelt a szakma, ezért is választottam a péterfavi iskolát.

 

– Akkoriban mennyi időt töltöttetek egyhuzamban a kollégiumban?

– Kéthetente jártunk haza, ahogy a mostani diákjaink is. Egyedül a nyolcadik évfolyamnak van lehetősége minden héten hazautazni, de ez sem kötelező.

– Hogyan teltek a líceumi éveid?

– Jól éreztem magam az iskolában. Családias, keresztyén légkörben éltük a mindennapjainkat. Nem voltunk sokan, tizenhatan alkottuk az osztályt. A tanáraink mindenkire odafigyeltek.

 

– Mi történt az érettségit követően?

– Nagykőrösön, a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán tanultam tovább. Négyéves volt a képzés, s a tanítói szak mellett hitoktatónak is tanultam.

 

– Vissza akartál jönni Kárpátaljára?

– Nagyon jó volt a Nagykőrösön eltöltött időszak, ám egyértelmű volt számomra, hogy hazajövök. Az egykori alma máterembe kerültem, ahol kollégiumi nevelői és vallástanári állást kaptam. Szeretettel fogadtak az egykori tanáraim.

 

– Azóta eltelt tizenhárom év, gondolom, a tanári karban is történt változás.

– Igen. Ma már a pedagógusaink nagy többsége egykori líceumi diák. Olyan kollégám is van, akit valaha én tanítottam.

 

– Milyen kihívásokkal jár a nevelőtanári munkád?

– Sokat profitáltam abból az időszakból, amikor még én voltam tanuló. Megismertem a péterfalvi líceum elvárásait, azonosultam az iskola lelkületével. Az akkor megtanultakat szeretném én is átadni a diákjainknak. Hetente három és fél napot töltök el velük. A mai fiúk is szeretik a diákcsínyeket, igyekszem következetesen, ugyanakkor rugalmasan kezelni őket. Nagy problémát jelent, hogy a fiatalok túl sokat használják okostelefonjukat és számítógépüket. Hiába hozunk szabályokat, azok nem mindig hozzák meg a várt eredményt.

 

– A nevelőtanári feladatok mellett szervezőmunkát is vállalsz.

– Versenyek, rendezvények szervezésével foglalkozom. Kapcsolattartó vagyok a „Határtalanul!” programban, amelynek köszönhetően anyaországi kirándulásokon vehetnek részt a tanulóink. Tavaly Pécs, Budapest és Szombathely városát ismerhettük meg.

Emellett egy kollégámmal együtt közösen vezetjük az iskola Historia Domusát. Minden eseményről, programról fényképet, írásos beszámolót készítünk. Így az iskola működésének története fennmarad.

 

– Sok időt töltesz az iskolában. Hogyan tudsz feltöltődni?

– Egyrészt az iskola lelkülete nem engedi, hogy kiégjünk, belefásuljunk a munkába. Másrészt továbbképzéseken veszek részt. Az ott szerzett ismeretek nagy segítséget jelentenek a további munkámban. Ugyanis a jövőben is ezzel a tevékenységgel szeretnék foglalkozni.

 

– Isten áldását kívánom hozzá!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

A Győri Audi ETO KC nyerte meg a női kézilabda Bajnokok Ligája 2016/17-es szezonját, mivel a budapesti döntőben hosszabbítás után 31-30-ra legyőzte vasárnap a macedón Vardar Szkopjét.

Macedón góllal kezdődött a 2016/2017-es női kézilabda Bajnokok Ligája-döntő a telt házas Papp László Budapest Sportarénában. Az első percben Radicevic a szélről volt eredményes, egy perccel később Groot megkezdte a győriek gólgyártását, majd Görbicz első góljával már az ETO vezetett 2-1-re. Folyamatos gólváltás után a 7. percben kettő góllal vezetett a magyar csapat. 10-10-es állásig még tartotta magát a Vardar, ezután azonban következett egy 10 perces macedón gólcsend, amely alatt a Győr négy gólra is elhúzott ellenfelétől.

A 27. percben aztán Herrem vetett véget a Vardar gól nélküli időszakának, majd Penezic is betalált, amire Knedlikova válaszolt, az ötgólos Görbicz passzát váltotta gólra. A félidőre is maradt a 15-12-es állás, ugyanis Grimsbö bravúrral védte Penezic időn túli szabaddobását.

A BL-döntő második harminc perce Amorim-góllal indult, amire Althaus válaszolt. Egy 3-4 perces kapkodós időszak után Penezic harcolt ki hetest, amelyet a győri hálóőr, Grimsbö bravúrral védett.

Kétgólosnál nagyobbra nem nőtt a Győr előnye, ugyanis minden gólra tudott válaszolni a Vardar. A 46. percben sérülés miatt Broch helyett Elghaui jött a pályára. A beállós csak pár másodpercet töltött a pályán, ugyanis egyből kiállítást kapott. Az emberelőny jól jött a macedón együttesnek, 12 perccel a vége előtt feljött egy gólra is a Szkopje, végül az 53. percben egyenlített is a csapat.

Hihetetlenül kemény 7 perc várt a győri lányokra, egy kiállítás megkönnyíthette volna a kisalföldiek dolgát, de pár másodperccel később Nycke Grootot is leküldték a játékvezetők. 26-25-ös győri vezetésnél kicsivel több mint kettő perccel a meccs vége előtt emberelőnybe került a magyar csapat, azonban gólt szerezni Mavsar révén a Vardar tudott. 26-26. Hosszabbítás!

Nora Mörk bombája nyitotta a hosszabbítás első 5 percét, majd Groot gólja után Görbicz volt eredményes büntetőből.Pillanatokig tartott a háromgólos előny, előbb Mavsar, majd Lekic vette be Grimsbö kapuját. A ráadás második felét egy gólos vezetésről kezdte a győri csapat, Knedlikova révén már kettővel ment Ambros Martín együttese. Lacrabere hetesével egyre feljöttek a macedónok, de Nora Mörk óriási gólja megint kicsit leszakította a Vardart. Mindössze 54 másodperc volt hátra, mikor hetest kaptak a macedónok, amit az előző gól szerzője, Lacrabere bevágott.

A győri csapat története során harmadszor nyerte meg a sorozatot.

Egy olyan témával kopogtatok ezen a hétvégén, mely sajnos jó ideje aktuális, és talán az is marad még sokáig. A kérdés mindössze három szó: menni vagy maradni? A válasz már jóval nehezebb, pedig sokak életében eljön az a pont, amikor erről kell döntenie. Tapasztalatból állítom, hogy nehéz a válasz, mert jómagam is feltettem magamban ezt a kérdést egy évvel ezelőtt, és akkor úgy döntöttem, hogy megyek. Mentem, mert több pénzzel kecsegtetett a kínálkozó lehetőség, új munkával, s nem mellékesen azzal, hogy világot láthatok. Mindezzel szemben azonban ott volt a többi: a család, a barátok, a megszokott élet, az anyanyelv és még sorolhatnám.

Ukrajnában egyre kilátástalanabb az élet, ami tovább növeli azoknak a számát, akik magasabb fizetésért, jobb életkörülmények biztosítása érdekében úgy döntenek, hogy megpróbálják külföldön a munkavállalást. Persze ez a döntés, mint említettem, általában nem olyan egyszerű, sokaknak mégis menniük kell. Menni, mert az itteni fizetések mellett egyre nehezebb eltartani a családot, kifizetni a számlákat (amelyek szemlátomást, negyedévente emelkednek), rendbe szedni a lakóházat, vagy fiatalok esetében kifizetni például a lakodalommal járó költségeket. Egy működőképes országban, ahol az emberek tisztes fizetésben részesülnek, a felsoroltak nem okoznak problémát, azonban itt nem ez a helyzet.

Németország, Anglia, Hollandia, Csehország… – biztos vagyok abban, hogy szinte mindenki családjában vagy baráti körében akad valaki, aki ezen országok valamelyikében dolgozott, vagy most is dolgozik. Sokszor a legközelebbi családtagok szakadnak el így hosszú időre egymástól, hogy az apa vagy az anya meg tudja teremteni azokat a körülményeket a családja számára, melyeket hazai keresetből nem tud. Jómagam teljes családokkal találkoztam külföldön, akik hosszabb ideje kint vannak, céltudatosan gyűjtögetnek olyan dolgokra, melyekre itthoni munkahely mellett sosem spórol meg elég pénzt az ember. Persze ott a honvágy, a családtagok hiánya, a távolság és ott van az is, hogy nem az anyanyelveden beszélsz, ráadásul mindig csak „külföldi” maradsz. Ezeket mind le kell küzdeni, hogy nap mint nap újra és újra nekiláss a kitűzött célok eléréséhez. És bár többszörösét megkeresed az itteni fizetésednek, egy idő után ez akkor is kevésnek bizonyul, hiszen a legfontosabbak: a család, a barátok, a szeretteid nincsenek melletted.

A személyes életben megtapasztalt nehézségeken túl mindez közösségi, társadalmi problémákat is szül: az elvándorlás hatalmas tanárhiányt, szakmunkáshiányt stb. eredményez. Ki kell mondanunk, hogy a mi szülőföldön való boldogulásunkat, helyben maradásunkat hatékonyabban, elszántabban támogatja a szomszédos Magyarország, mint maga az ország, ahol élünk. Az anyaország nagyban segíti a kárpátaljai magyarságot gazdaságfejlesztési programjaival, ez sok családot megment attól, hogy a családfőnek külföldre kelljen utaznia.

Az elvándorlás, külföldön való munkavállalás aránya nemcsak Kárpátalján magas, egész Ukrajnára jellemző. Az elmúlt húsz év alatt Ukrajna lakossága nagymértékben csökkent. Ennek a negatív tendenciának az elhalálozás mértékének növekedése és a háborús konfliktus mellett a külföldön való szerencsepróbálás az egyik oka. Ahogy nagyon sok kárpátaljai magyar próbál szerencsét Csehországban, Németországban vagy akár Magyarországon, úgy rengeteg ukrán dolgozik ma Lengyelországban, ahol a szolgáltatóipar egyes ágazataiban kifejezetten a vendégmunkásokra építenek. Szívesen alkalmaznak vendégmunkásokat, akik több órát, olcsóbban ledolgoznak hetente, mint az adott ország állampolgárai.

Idén januárban Ukrajnában 3200 hrivnyára emelték a minimálbért, de ez így is nagyon kevés. Sok háztartásban a téli időszakban a havi rezsi jóval magasabb volt ennél az összegnél. Az átlagbér Ukrajnában hatezer hrivnya körül mozog, de vannak régiók, ahol ez a szám jóval alacsonyabb (ide tartozik Kárpátalja is). Ezek a számok híven tükrözik, miért folytatódik az országban az elvándorlás, a külföldön való szerencsepróbálás, ami ellen az ország vezetői gyakorlatilag semmit sem tesznek, pedig a lakosság száma drasztikusan fogy.

Magam is remélem – hiszen a remény hal meg utoljára –, hogy valami talán egyszer ebben az országban is változni fog, és a Kárpátalján élők is tudnak majd boldogulni szülőföldjükön, hogy ne kelljen kivándorolni a megélhetés érdekében.

Illyés István
Kárpátalja.ma

Nem engedtek be Ukrajnába két orosz újságírót és egy fotóriportert, akik akkreditálták magukat a kijevi Eurovíziós Dalfesztiválra – hozta nyilvánosságra vasárnap az ukrán média.

Oleh Szlobogyan, az ukrán határőrség szóvivője a Facebookon közölte, hogy reggel két orosz újságírót – akik a nemzetközi dalversenyre érkeztek – nem engedtek át a határon, és három évre megtiltották nekik a beutazást Ukrajna területére. A döntés indoka, hogy az ukrán jogszabályokat megsértve jártak korábban a Krímben, miután a félszigetet Oroszország 2014-ben önkényesen magához csatolta.

A szóvivő nem hozta nyilvánosságra az újságírók nevét, és azt sem, mely sajtóorgánumnak dolgoznak. Leszögezte: az, hogy egy újságíró rendelkezik akkreditációval a rendezvényre, még nem jelenti azt, hogy automatikusan beengedik őt Ukrajna területére.

A Ria Novosztyi orosz hírügynökségre hivatkozva jelentették ukrán hírportálok vasárnap, hogy megtiltották a beutazást Ukrajnába Ramil Szitgyikovnak, a Rosszija Szevodnya (Oroszország Ma) nevű orosz hírügynökség fotóriporterének, aki szintén a dalversenyre érkezett.

Az Eurovíziós Dalfesztivál vasárnap esti megnyitója alkalmából Petro Porosenko elnök videoüzenetben üdvözölte az ukránokat. Az államfő hangsúlyozta, hogy bármely ország képviselője nyeri meg a versenyt, az egyúttal az európai értékek, az európai egység és szolidaritás győzelme lesz.

Az ünnepélyes megnyitó délután veszi kezdetét a versenyzők felvonulásával a Kijev belvárosában lévő Marijinszkij palota előtti vörös szőnyegen, amely ukrán sajtójelentések szerint az Eurovíziós Dalfesztiválok történetének eddigi leghosszabb szőnyege a maga 265 méterével. A szőnyeg egyik oldala a sajtó- és média képviselőié lesz, a másik oldala pedig a rajongóké. A versenyzők nevük szerint, ábécé-sorrendben vonulnak fel, miközben az általuk képviselt ország népzenei hangjai csendülnek fel. Ezt követően felhúzzák a résztvevő államok zászlóit.

Este díszkoncertet rendeznek, amelyen nyitóbeszédet mond Marina Porosenko, az ukrán elnök felesége, Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester és Jon Ola Sand, az Eurovíziós Dalfesztivál igazgatója.

A koncerten fellép Dzsamala, a tavalyi dalverseny győztese, Ruszlana, a 2004-es Eurovíziós Dalfesztivál ukrán nyertese, valamint Oleh Szkripka és a Druha Rika nevű ukrán együttes.

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (a továbbiakban KMTG) a magyar irodalmi élet felfrissítésének, a kortárs magyar irodalom élővé és olvasottá tételének, illetve az irodalmi tehetséggondozás céljából jött létre. Az intézmény a fenti célok figyelembe vételével az egész magyar nyelvterületet átfogó mesepályázatot hirdet.

A pályázat jeligés, a jeligék feloldását külön borítékban kérjük mellékelni, melyeket a zsűri döntését követően közjegyző jelenlétében bontanak fel, ezt követően hirdetik ki a nyerteseket.

Tematikus megkötés nincs, bárki pályázhat. Egy szerző egy szöveggel jelentkezhet, melynek terjedelme maximum 20.000 leütés. Olyan írásokkal lehet pályázni, amelyeket szerzőjük korábban sem nyomtatott, sem elektronikus formában, még részleteiben sem publikált.

A pályamunkákat társadalmi–szakmai zsűri bírálja el, amely pályázat útján kiválasztott irodalomtanárokból, könyvtárosokból, valamint a magyar irodalmi élet jeles alkotóiból áll.

Díjazás:

díj: 1.000.000 forint
díj: 500.000 forint
díj: 250.000 forint
(A díjösszegek bruttó összegek.)

A nyertes pályamunkák megjelennek továbbá az Előretolt Helyőrség Íróakadémia éves antológiájában.

A pályamunkák beérkezési határideje: 2017. szeptember 1.

A pályamunkákat hat példányban kinyomtatva várjuk a 1054 – Budapest, Alkotmány utca 12. 3. emelet 21. postacímre. A pályázati csomagnak tartalmaznia kell a jelige feloldását, valamint a pályázó elérhetőségeit (email, telefonszám, postacím) külön, lezárt borítékban elhelyezve. Ugyanebben a borítékban kérjük a mellékelt Adatkezelési nyilatkozatot (letölthető pdf) kitöltve és aláírva. A külső borítékra kérjük ráírni, hogy „KMTG-mesepályázat”.

További információ a palyazat@kmtg.hu email-címen kérhető.

A pályamunkák értékelésének és a nyertesek kiválasztásának határideje: 2017. november 15.

A pályázat eredményéről a pályázók 2017. november 30-ig kapnak értesítést.

Ünnepélyes díjátadó: 2017. december 15.

A zsűri fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben nem érkeznek be megfelelő minőségű pályaművek, a pályázati díjakat nem osztja ki.

A pályázatot kiíró szervezet fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezett pályaművek közül az arra érdemesítetteket a kmtg.hu honlapon közzétegye.

Áradások, heves esőzések és tornádók pusztítanak Észak-Amerikában. Kanadában több száz embert kellett már kitelepíteni az árvizek miatt. Az Egyesült Államokban pedig a közlekedésben okoz fennakadásokat az időjárás. Az előrejelzések szerint jelentős javulás a következő napokban nem valószínű.

Homokzsákokkal, szivattyúkkal próbálják védeni otthonaikat a helyiek a kanadai Québec tartományban.

Mindenki szinte egész nap homokzsákokra várt, a mi házunkat is elöntötte a víz, mivel nem voltunk felkészülve – magyarázta egy férfi. A megáradt folyók villámgyorsan árasztották el Montreál nyugati részét. Sok helyen derékig érő víz borítja az utakat. Csak itt mintegy félszáz házat öntött el az ár. A hatóságok elrendelték az elárasztott területeken élők kitelepítését. A mentésben a hadsereg is részt vesz. Ahol lehet, markolókkal ásnak utat a víznek.

A folyók a már egy hete tartó heves esőzés és a hegyekben elolvadt hó miatt duzzadtak fel, az árhullám pedig már Torontót is elérte. Az előrejelzések szerint egyelőre nem javul a helyzet: hétvégére ugyanis további nagy mennyiségű csapadékot jósolnak.

Heves esőzés okozott komoly gondokat New Yorkban is: Egy iskolabusz is elakadt a vízben, a tűzoltók mentették ki az utasokat. A vihar miatt repülőjáratokat töröltek, és a tömegközlekedés is akadozott. Az ítéletidő a dél-keleti államokat sem kímélte: több helyen háztetőket rongált meg és fákat csavart ki a viharos szél.

Észak-Karolinán pedig tornádók söpörtek végig, az ítéletidő miatt sok helyen órákig nem volt áram.

Csütörtökön, május 4-én megyénk vezetői – Hennagyij Moszkal és Mihajlo Rivisz – Ungváron a repülőtéren fogadták a magyar küldöttséget Debrecen polgármesterével, Papp Lászlóval az élen.

A találkozón jelen volt Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettese, a KMKSZ alelnöke és Szerhij Kolesznyikov, a megyei közigazgatási hivatal elnökhelyettese, valamint magyar részről Gulyás Péter, a Debreceni Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Airport Debrecen Kft. forgalmi igazgatója, Csukás Endre, a Xanga cégcsoport igazgatója és a magyarországi reptér műszaki szakemberei.

A magyar fél szívesen együttműködne Ukrajna egyetlen stratégiai hegyi repülőterének üzemeltetésében. Hennagyij Moszkal, Mihajlo Rivisz és Barta József nemrég Debrecenben tárgyalt Papp Lászlóval a támogatási források bevonásának lehetőségeiről. A mostani találkozón többek között elhangzott, hogy a reptér a megye önkormányzati tulajdonában van és a kárpátaljaiak érdekeltek annak stabil működésében. A magyar fél kérdésére, hogy jelenleg mely útvonalak iránt lenne igény Kárpátalja megyeközpontjából, a következő választ kapták: leginkább az Ukrajna fővárosával, Kijevvel összekötő légifolyosóra lenne igény, mivel a távolság közel ezer kilométer. Ezután következik Prága és Budapest. Megyénk kormányzója megemlítette Törökországot is, ahol sok kárpátaljai nyaral.

A jelenlegi megyei vezetés sokat tesz a hazai turizmus fellendítéséért. Sajnos, a hiányos finanszírozás miatt rossz állapotban van a közúti infrastruktúra. Így gyakorlatilag nem lehet kényelmesen és biztonságosan Kárpátaljára utazni az olyan városokból, mint Harkiv, Odessza, Dnyipro, stb. Pedig épp ezekből a városokból érkeznek hozzánk nagy számban turisták, valamint a termál- és ásványvizekben gazdag szanatóriumainkban gyógyulni, üdülni vágyók. Logikus lenne járatokat indítani ezekbe a városokba.

A vendégeknek megmutatták a légiközlekedési vállalat valós állapotát, és beszámoltak a modernizálásáról. Tavaly az állami regionális fejlesztési alapból és a megyei költségvetésből több mint 12,2 millió hrivnyát fordítottak rá. A jelenlegi kifutópálya AN 12, Boeing B 737 és Airbus A 319 típusú repülőgépek fogadására alkalmas.

Megtekinthették, hogy a repülőtér a határ menti térségben fekszik, és a repülőgépek manőverezése, leszállása, felszállása Szlovákia légterén keresztül történik.

Ezután a megyei tanácsban folytatták a tárgyalást, ahol több konkrét lépést megbeszéltek.

Rehó Viktória

Szatmári Károly – ének, szaxofon, Nagy Ádám – akusztikus gitár Rozgonyi Ádám elektromos gitár, Solymos Szilárd – basszusgitár, Bodnár Attila, Baláczky Dominik – dob. Ők alkotják az Adam’s Band együttesét. A kaszonyi zenekar most bontogatja szárnyait, de már nagy sikerrel lépett fel a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán szervezett amatőr zenésztalálkozón. A beszélgetésen hárman képviselték a csapatot: Karesz és a két Ádám.

– Mikor alakult az együttes?

R. Ádám: Körülbelül három éve, de akkor még csak hárman voltunk: jómagam, Attila és Szilárd. Szereztünk felszerelést, és a református parókián gyakorolhattunk.

Karesz: Később én és Nagy Ádám is csatlakozott a csapathoz. Emlékszem, először a Mezőkaszonyi Művészeti Iskolában léptünk fel, gyereknapon. Nemrégiben Nagy Ádám újraszervezte a zenekart. Rozgonyi Ádám pedig arra biztatott, hogy többet gyakoroljunk, és bővítsük a repertoárt.

– Milyen műfajú zenét játszotok?

Karesz: Könnyűzenét, rockot.

– Képzett zenészek vagytok?

Karesz: Zenei képesítésem csak nekem van, fúvós szakon végeztem, és a művészeti iskolában tanítok. Úgy gondolom, hogy nemcsak megfelelő végzettséggel lehet valaki jó zenész. Erre születni kell. Ha valaki tehetséges valamiben, akkor sok mindenre képes.

R. Ádám: Én nem jártam zeneiskolába. Tízéves voltam, amikor kezembe vettem a gitárt, és az internet segítségével megtanultam rajta játszani. Többször abbahagytam, de mindig újrakezdtem.

Nagy Ádám: Én szintén az internet segítségével tanultam meg gitározni. Hozzáteszem, hogy sokszor nem is azon a hangszeren játszanak a zenészek, melyet a zeneiskolában elsajátítottak. Például, a dobosunk trombon szakon tanult, Szilárd pedig zongorán játszott, most pedig ő a basszusgitáros.

– Most hol tartotok?

Karesz: Most nem sok fellépésünk van, viszont rendszeresen próbálunk. A Rákóczi-főiskolán léptünk fel az amatőr zenészek találkozóján.

– Nem sok fellépésetek volt, van. Mi az, ami mégis motivál benneteket a gyakorlásra?

R. Ádám: Engem a zene szeretete.

Karesz: Szeretjük, amit csinálunk, és ez a lényeg. Egyébként egy magyarországi fellépés áll előttünk májusban. Erre készülünk éppen. Egyelőre még újak vagyunk, úgy érzem, még sokat kell fejlődnünk, össze kell szoknunk.

– Van-e saját szerzeményetek?

Karesz: Rozgonyi Ádámmal ketten írtuk egy dalt, melynek címe Ébredj fel. A főiskolán is előadtuk. Arról szól, hogy nem szabad feladni, bármilyen akadályt le lehet küzdeni.

– Hány dal szerepel a repertoárotokban?

Karesz: Még nem sok. Összesen tizenhét.

– Gondolkodtatok-e már videoklip forgatásán?

N. Ádám: A korábbi felállásban készült már rólunk egy klip. Most csak a főiskolai fellépésünkről készült egy felvétel. Valójában már gondolkodtunk azon, hogy készítünk videókat a próbáinkról, de eddig még nem valósult meg.

– Mi az, ami jellemez benneteket, miben különböztök egy másik zenekartól?

Karesz: Hogy miben lennénk különbek, azt nem tudom. Mi azért alakultunk zenekarrá, hogy itt Kaszonyban, ezen a környéken is legyen élő zene.

– Esküvőkön, lakodalmakban zenéltek?

Karesz: Mi így együtt még ezt nem próbáltuk, ahhoz sok begyakorolt dalra lenne szükség, viszont édesanyámmal és Kázmér Ferenc kollégámmal zenéltünk lakodalmakban. Korábban édesapámmal léptem fel, de ő tavaly meghalt. Gyerekként volt alkalmam fellépni, énekelni, de egy ilyen együttesben még eddig nem zenéltem, ez a felállás nagyon tetszik.

– Gyerekként érdekelte-e valamelyikőtöket a színpad?

R. Ádám: Engem nem nagyon. Gyerekként inkább az utcán játszottam a barátaimmal. Később, amikor testvérem zenélni kezdett, követtem őt és én is zenét hallgattam, gitározni tanultam.

– Egyébként mivel foglalkozol?

R. Ádám: Egyetemen tanulok, számítógép-hálózati szakmérnöki szakon. Ezt is szívesen csinálom.

– Nagy Ádám?

N. Ádám: Kiskoromban nem foglalkoztam zenével. Inkább szaladgáltunk a mezőn, nem ültünk a számítógép előtt. Körülbelül hat éve kezdtem el zenélni. Imponált, mert arra gondoltam, gitárral a kezemben több élményt tudok adni az embereknek. Egy keresztyén zenekarban kezdtem el játszani, melyet én szerveztem, és ma is igyekszem mindkét együttesben aktívan dolgozni.

– Neked mi a foglalkozásod?

N. Ádám: Nyíregyházi egyetemista vagyok. Emellett dolgozom egy általános iskolában és a focit sem hanyagolom. Nehéz a napjaimat beosztani, de a zenélésre mindig szakítok időt.

– Attila és Szilárd, akik jelenleg nincsenek itt, mivel foglalkoznak?

Karesz: Szilárd Magyarországon dolgozik, mint számítástechnika–matematika tanár. Egy vidám természetű ember. A próbákat sokszor az ő poénjai törik meg. Nagyon jó füle van a zenéhez. Az ő családjában jelen van a zene, a testvére zongoratanár.

N. Ádám: Attila az ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskolában végzett, egy évig Kaszonyban dolgozott, majd Munkácson szerzett mesteri képesítést. Most Budapesten tanul a Kőbányai Zenei Stúdióban jazz-zenei szakon.

Karesz: De azért említsük meg Baláczky Dominikot is, aki most társult hozzánk.

N. Ádám: Eddig ő volt a második dobosunk, de már az első lett, mivel Attila több magyar zenekarban is játszik, egyre kevesebb az ideje.

R. Ádám: Egy kicsit nehéz megoldani a próbákat, ugyanis Dominik Beregszászban él, ezért ritkábban tudunk zenélni, de mi azért mindent megteszünk.

– A családtagok hogyan fogadták a megalakulásotokat?

N. Ádám: Szüleim támogatnak mindenben. Apukám zenélt, trombitás volt.

R. Ádám: Az én apukám hegedülni tanult. Szüleim is örülnek a próbálkozásaimnak. Tetszik nekik.

Karesz: Anyukám támogat abban, ha úgy alakul, hogy választanom kellene, akor a zenélést részesítsem előnyben.

– Mi az, amit szívesen hallgattok?

R. Ádám: Én a keményebb zenét részesítem előnyben, a rock vonz és a metálzene. Játszhatnánk is valami ilyesmit, de a régi stílusú zenéket is szeretem.

N. Ádám: Én a rapet szeretem, de a bluesra sem mondok nemet. Hobó, Deák Bill Gyula illetve Vikidál dalait sem tudom figyelmen kívül hagyni.

R. Ádám: Kedvenceim a magyar és az ukrán dalok.

– Milyen jövőbeni terveitek vannak?

R. Ádám: Jól kijövünk egymással, nem veszekedünk, és ha mindent beleadunk, akkor jó fejek leszünk a jövőben is.

Karesz: Igyekszünk majd mindent megtenni, hogy egy jó banda legyünk.

Bunda Fehér Rita
Kárpátalja.ma