Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Több mint tízezer színes üveggyöngyöt, valamint üvegkészítő eszközökre utaló bizonyítékokat találtak Délnyugat-Nigéria egyik ókori városában. Mindez azt sugallja, hogy a helyszín lehetett Nyugat-Afrikában az egyik első hely, ahol elsajátították az üveggyártás bonyolult mesterségét.

A leletek feltárják, hogy az Ile-Ife ókori városában élt lakosok már legalább a 11. századtól megtanultak üveget előállítani a helyi nyersanyagokból, majd azokat színes gyöngyökké formálták – magyarázta Abidemi Babalola, a vizsgálat vezető kutatója a Livescience-nek.

Ile-Ife a jorubák ősi otthona. Az Afrikában ma is megtalálható népcsoport a várost számos istenség mitikus szülőhelyének tekinti. A város neve emellett ismert rézötvözet és terrakotta fejeiről, illetve szobrocskáiról, amelyeket a Kr. u. 12-15. században készítettek. A szobrocskák némelyikét szintén üveggyöngyök díszítik. A kutatók gyöngyöket találtak a város ókori szentélyeiben és feltárt olvasztótégelyekben is.

A gyöngyök eredetét érintően sokan úgy hitték, hogy kereskedőkkel érkeztek, valószínűleg a Mediterráneumból vagy a Közel-Keletről, és az Ile-Ifében élők megolvasztották, majd újfajta gyöngyökké formálták őket. Babalola és más kutatók azonban más eredetet gyanítottak. Ezért 2011-2012-ben több helyszínen ástak az Ile-Ifén belül található Igbo Olokun lelőhelyen a helyi üveggyártásra utaló bizonyítékok után kutatva.

Az ásatás során igazi kincsesbányára leltek: majdnem 13 ezer gyöngyöt, 812 olvasztótégely-töredéket, 403 kerámiahenger-töredéket (valószínűleg a tégelyek tetejének mozgatására használták őket), valamint 3 kilogrammnyi üvegselejtet, és körülbelül 14 ezer üvegcserepet találtak.

Kemence nyomait ugyan nem lelték fel, viszont az üveggyártási törmelék és az olvadt üveggel tarkított agyagmaradványok azt sugallják, hogy ezek a lelőhelyek üveggyártási műhelyek mellett vagy azokban kaptak helyet.

A gyöngyök többségének átmérője kisebb 5 milliméternél, színük kék, zöld, vörös, sárga és többszínű. Kiderült, hogy többségük, különösképpen a kékek, majdnem kizárólagosan olyan anyagból készültek, amelyek Igbo Olokun közelében találhatóak meg. Például ezek a leleteknek magas az alumínium-oxid (avagy timföld) tartalma. Korábbi vizsgálatok során pedig már kiderült, hogy Ile-Ife közelében a homokrétegek sok timföldet tartalmaznak.

Miután elkészítették a gyöngyöket, a nyugat-afrikai mesterek kereskedni kezdtek velük. Ugyanilyen összetételű gyöngyöket találtak már a felső-szenegáli régióban, például Maliban, illetve a Niger-folyó mentén is. Az eredmények arról is tanúskodnak, hogy a nyugat-afrikaiak technológiailag fejlettebbek voltak, mint ahogyan eddig hitték.

A vizsgálatról az Antiquity folyóirat számolt be.

Szombaton indul a MÁV-Start Zrt. nyári menetrendje, amely egészen augusztus 27-ig érvényben marad. Idén a fejlesztések a menetrendszerűség, valamint a kerékpárszállítás mennyiségének, minőségének javítását szolgálják – mondta Csépke András, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

A vezérigazgató hozzátette: a menetrendszerűségre, amely az utasok számára a kiszámíthatóságot jelenti, a MÁV-csoport hitelességének mérőszámaként tekint. Tavaly a társaság az országos hálózaton 92 százalék fölé került menetrendszerűségben, ezt szeretné elérni a Balaton parton is – mondta. Csépke András a társaság nemzetközi járatairól elmondta, hogy naponta 44 távolsági nemzetközi vonatpár közlekedik Európa különböző országaiba. Ezek között találhatóak például az úgynevezett SEA Kazai Katalin szólt arról is, hogy az előző évekhez hasonlóan a Balaton északi partjára idén is a Tekergő gyorsvonatokkal, a Kék hullám és a Piroska sebesvonatokkal, a déli partjára pedig a Balaton express vonatokkal, a Déli/Parti és a Siófok Flirt sebesvonatokkal lehet utazni. A Balaton északi partjára a legolcsóbban a Tekergő gyorsvonattal utazhatnak az érdeklődők, ugyanis erre a járatra nem kell gyorsvonati pótjegyet váltani, ráadásul ezek a vonatok nagy kapacitású kerékpár kocsikkal közlekednek. Az utas tájékoztatás rendszerét ezekre a vonatokra építették fel – mondta. A sajtótájékoztatón arra is felhívták a figyelmet, hogy mivel június 16-án véget ér a vágányzár és ideiglenesen átadják a forgalomnak az egyébként 2018-ig felújítás alatt álló dél-balatoni vonal Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy, valamint a Fonyód-Kaposvár közti szakaszokat, ezért a vasúttársaság mindenkitől azt kéri, hogy ezeken a szakaszokon csak és kizárólag a kijelölt vasúti átjárókban és a gyalogos forgalomnak kijelölt helyeken közlekedjen.

A világranglistán 47. lett Jelena Ostapenko nyerte meg a 116. francia nyílt teniszbajnokság női egyes versenyét, mivel a szombati döntőben szetthátrányból fordítva legyőzte a román Simona Halepet.

Az előjelek a 2014 után a Roland Garroson másodszor döntős Halep mellett szóltak, aki 15 tornát nyert már, ráadásul a 25 éves román játékos annak a tudatában lépett pályára, hogy első Grand Slam-trófeájával rögtön világelső is lehet. A 20. születésnapját győztes elődöntővel ünneplő Ostapenko ugyanakkor a verseny meglepetésembere volt: Ana Ivanovic 2007-es részvétele óta a legfiatalabb női döntős, továbbá 1983 óta az első nem kiemelt finalista. A rigai játékos még egyetlen tornát sem nyert a felnőttmezőnyben, és Gustavo Kuerten váratlan diadala óta ő lehetett az első, aki rögtön egy Roland Garros-győzelemmel kezdi meg karrierjét. A brazil 1997. június 8-án nyert először Párizsban – éppen ezen a napon született Ostapenko, akinek a tenyerese gyorsabb, mint a férfi világelső Andy Murrayé.

A szombati finálé két gyors brékkel indult, a tenisztörténelem első lett Grand Slam-döntőse a szokásos megalkuvás nélküli teniszét hozta, minden labdát megtámadott, és látványos nyerő ütések mellett sokszor rontott is. A harmadik helyen kiemelt Halepről ugyanakkor falként jöttek vissza a labdák, ő stabilitásával és elképesztő lábmunkájával próbálta ellensúlyozni riválisa agresszív harcmodorát. A labdamenetek ennél fogva a világranglistán 47. Ostapenko nyerőjével vagy rontásával értek véget, a túloldalon a konstancai teniszező nyolc gém után még csak egyet-egyet mutatott be ezekből. Halep 38 perc elteltével játszmalabdához jutott, Ostapenko pedig bemutatta 23. rontott ütését – a román ekkor csupán kettőnél tartott.

A második felvonásban a továbbra is türelmesen játszó Halepnek labdája volt a 4:0-hoz, de ellenfele sorozatban négy gémet nyerve fordított, és 44 perc elteltével 5:4-re vezetett. Ezután újabb hihetetlen tenyeresekkel, könnyedén hozta a szerváját, így jöhetett a döntő szett.

Ebben Halep került brékelőnybe (3:1), miközben Ostapenko elemi erejű ütései hol vonalon belül, hol kívül landoltak. A folytatásban azonban a lett ismét felzárkózott, és egy hálóról lecsorgó labdával már nála volt az előny (4:3), majd egy koncentráltabb adogatójátékkal a diadal küszöbére ért (5:3). Tapasztalatlansága ellenére nem remegett meg a keze, így 1 óra 59 perc elteltével ő ünnepelhetett. A meccs képéről sokat elárul, hogy Ostapenko 54 nyerő és ugyanennyi rontott ütéssel zárt, míg Halepnél csupán 8 és 10 ez a két számadat.

Ostapenko pályafutása első tornagyőzelmével rögtön Grand Slam-bajnok lett, s egyben ő az első 1933 óta, aki nem kiemeltként hódította el a Suzanne Lenglen Kupát.

Turisták fotóztak egy kukában élelmet kereső medvét Tusnádfürdőn 2017. június 9-én este. A vadállatok az erdélyi város utcáin úgy mászkálnak, mint máshol a kóbor kutyák.

A kormányzó brit Konzervatív Párt tagjainak csaknem 60 százaléka azt szeretné, ha Theresa May miniszterelnök távozna tisztségéből, miután a csütörtökön tartott választáson a párt elveszítette abszolút parlamenti többségét.

A ConservativeHome nevű független, de a Konzervatív Párthoz közel álló online politikai fórum és bloghonlap széles mintájú felmérést végzett a párttagság körében. A vizsgálat szombaton ismertetett eredménye szerint a véleményt nyilvánítók 59,48 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy Theresa Maynek le kellene-e mondania. A válaszadók nem egészen 37 százalékának volt az a véleménye, hogy May maradjon a kormányfő.

A végleges adatok szerint az előrehozott parlamenti választáson a konzervatívok 318 képviselői mandátumot szereztek a 650 fős alsóházban, vagyis frakciójuk létszáma nem éri el az abszolút többséghez minimálisan szükséges 326 főt.

Az előző, 2015-ös választásokon a Konzervatív Párt 330 képviselői helyet szerzett, és frakciójának létszáma 17 fővel haladta meg az összes többi alsóházi pártcsoport együttes létszámát.

A konzervatívok nem lépnek formális koalícióra a DUP-val

Theresa May a választási eredmény ismertté válása után bejelentette, hogy a konzervatívokat hagyományosan támogató legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erővel, a Demokratikus Unionista Párttal (DUP) alakít ki együttműködést, így biztosítva a működőképes kormánypárti többséget.

A DUP tíz mandátumot szerzett, így a két pártcsoport együttes frakciólétszáma már meghaladja az abszolút többséghez szükséges minimumot.

A konzervatívok nem lépnek formális koalícióra a DUP-val, hanem eseti, szavazásonkénti megállapodásokkal próbálják majd elérni a többséget az alsóházban.

A konzervatívok és a DUP együttműködésének megakadályozását célzó felhívást, amely a change.org petíciós portálon jelent meg péntek este, szombat délutánig 470 ezernél többen írták alá, és az aláírások száma percenként több százzal gyarapszik.

Theresa Max “gusztustalan kísérlete” a DUP-val kötött együttműködés?

A felhívás szerint a DUP törvényi diszkriminációt akar bevezetni az LGBT-közösség tagjai ellen, az abortusz teljes tilalmát kívánja, és bűnözőkké akarja nyilváníttatni azokat, akik terhességmegszakítást kérnek, és azokat is, akik a beavatkozást elvégzik.

A petíció szerint a DUP mindemellett támogatná a halálbüntetés újbóli meghonosítását is.

A DUP-val kötött együttműködési megállapodás Theresa May “gusztustalan kísérlete” arra, hogy hatalmon maradhasson, ezért a kormányfőnek le kell mondania – áll a felhívásban.

Szombaton azonban Theresa May két vezető tanácsadója, Fiona Hill és Nick Timothy jelentette be lemondását. Ők voltak a kormányfő Downing Street-i stábjának társvezetői, és nem hivatalos értesülések szerint a konzervatív frakció tagjai követelték Maytől, hogy távolítsa el őket, ellenkező esetre kilátásba helyezték a pártvezetőváltási folyamat elindítását.

Komoly pénzdíjakra lehet pályázni a maximum 3 perces alkotással.

A reformáció 500 éves jubileuma alkalmából a Reformáció Emlékbizottság kisfilm-pályázatot hirdet, amelyben arra buzdítják a jelentkezőket, hogy mobiltelefonjuk segítségével mutassák be reformációval kapcsolatos személyes meggyőződésüket, kreatív filmes ötleteiket. A nyertes pályázók értékes díjazásban részesülnek – írják a Híradó.hunak megküldött közleményükben a szervezők.

A pályázatra két kategóriában lehet nevezni: a Reformáció klip egy könnyedebb, elsősorban hangulatok, érzések átadására fókuszáló filmes műfaj, az Útifilm, vagy Road movie-ban pedig az alkotó elutazik a reformáció egyik emlékhelyére és az úton szerzett tapasztalatait, érzéseit adja át a filmen keresztül.

A nyeremények kategóriánként a következők: mindkét nyertes 100.000-100.000 Ft-ot, a második helyezettek kategóriánként 30.000-30.000 Ft-ot, a harmadik helyezettek pedig 20.000-20.000 Ft-ot kapnak. A pénzdíjazáson felül pedig minden helyezett filmjét bemutatják a bizottság web- és Facebook oldalán, illetve a releváns szakmai médiumokban – írják.

A filmeket a palyazat@reformacio2017.hu e-mail címre várják 2017.07.14-ig.

További részletek az alábbi linken: http://reformacio2017.hu/kisfilm-palyazat/

Elfogadták a megvásárolt online tartalomszolgáltatások Európán belüli hordozhatóságát biztosító szabályokat az uniós tagországok igazságügyi miniszterei Luxembourgban, amelyek lehetővé teszik, hogy az állampolgárok az EU-n belül bárhol igénybe vehessék filmes, zenei, vagy egyéb szolgáltatásokra vonatkozó előfizetéseiket.

Az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a mai ülésen vita nélkül elfogadták az Európai Parlament által már jóváhagyott tervezetet, és ezzel az utolsó akadály is elhárult. “Az EU-n belül utazó európaiak nem lesznek többé elvágva a filmekre, sportközvetítésekre, zenei szolgáltatásokra, e-könyvekre vagy videojátékokra vonatkozó online szolgáltatásoktól, amelyekért otthon fizettek. A roamingdíjak felszámolása mellett ez is fontos előrelépés az egységes digitális piac megteremtése felé” – hangsúlyozta közleményében a máltai soros uniós elnökség.

Az Európai Bizottság korábban arról számolt be, hogy az új szabályok kötelezőek lesznek minden fizetős online szolgáltatóra, például az Amazonra vagy a Netflixre nézve is. A térítésmentesen kínált szolgáltatások nyújtói önkéntes alapon szintén felkínálhatják regisztrált felhasználóiknak a tartalmak hordozhatóságát. Szakértők szerint az online tartalomszolgáltatásokhoz való, határokon átnyúló hozzáférés lehetősége még kiemeltebb jelentőséget nyer a roamingdíjak 2017. június 15. utáni eltörlésével. Az új szabályok várhatóan a jövő év elején lépnek hatályba.

600 ezer forint büntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék vallásgyalázás miatt a Patent Egyesület aktivistáit, akik az Oltáriszentséget gúnyolták ki tavalyi abortuszpárti tüntetésükön a lengyel nagykövetség előtt. Az összegből a „Meg nem született gyermekek” címmel állítanak szobrot a per nyertesei.

Ahogy azt korábban megírtuk, a Fővárosi Ítélőtábla a Frivaldszky Gáspár, az Emberi Méltóság Központ jogi igazgatóhelyettese, Lábady Tamás volt alkotmánybíró és Zarka Rozina Borbála életvédő aktivista által indított perben idén április 11-én hozott jogerős ítéletében kimondta, hogy 2016. április 10-én a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége előtt szervezett tüntetésen abortuszpárti tüntetők súlyosan sértő és kifejezésmódjában indokolatlanul bántó magatartásukkal nagy nyilvánosság előtt megsértették a katolikus vallási közösséget, és ennek folytán a közösség tagjainak emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát.

Az alperesek egyike püspöki ruhához hasonló öltözetben „abortusztabletta” feliratú zacskóból – „Krisztus teste” szövegkísérettel – „áldoztatta meg” a jelenlévőket. Az eset óriási társadalmi felháborodást váltott ki. Néhány nap alatt több mint 12 ezer tiltakozó írta alá a CitizenGO szervezet által az ügyben indított petíciót.

A szoborállítás hátteréről kérdeztük Frivaldszky Gáspár ügyvédet, az Emberi Méltóság Központ jogi igazgatóhelyettesét, a nyertes pertársaság egyik tagját.

– A 2016 áprilisában a lengyel nagykövetség előtt tartott tüntetés szervezői, a Patent Egyesület feminista aktivistái ellen indított perben a Fővárosi Törvényszék nemrég másodfokú ítéletet hozott, amely szerint hatszázezer forint sérelemdíjat kell fizetniük a perköltségeken kívül, valamint személyes bocsánatkérésre kötelezte az egyesületet vallásgyalázás miatt. Az összegből Martin Hudáček Meg nem született gyermekek című alkotását szeretnék felállítani Budapesten. Miért erre esett a választásuk, és honnan származik maga a gondolat, hogy ily módon is felhívják a figyelmet az abortuszon átesettek fájdalmára?

– Régóta ismerem a fiatal szlovák művész által készített szobrot, amelyet megrendítő erejű alkotásnak tartok. A mű, amely a gyászról és a megbocsátásról szól, a világ számos pontján segíti az abortuszban érintett személyek megbékélését. A szobor két alak találkozása: egy térdelő nőé, aki az arcát a kezeibe temeti – ez a rész márványból készül; vele szemben ott áll üvegből megformázva abortuszban elvesztett gyermeke, aki vigasztalóan áldásra nyújtja édesanyja felé a kezét. A szobor nagyon jól kifejezi egy babáját elvesztő nő mérhetetlen fájdalmát és azt az üzenetet, hogy van továbblépés, lehetséges a gyógyulás.

A pert körülvevő társadalmi és sajtóérdeklődést szeretnénk kihasználni arra, hogy a mai magyar társadalom legégetőbb problémájára irányítsuk a figyelmet. Az édesanya és a gyermeke közötti kapcsolat a legerősebb emberi kötelék. Az abortusznál drasztikusabban pedig nem lehet ebbe a kapcsolatba beleavatkozni. Mindez ma Magyarországon tabu. A tabu pedig megakadályozza a gyógyulást és a megbékélést.

A szobor kétmillió forintba kerül, az általunk felajánlott hatszázezer forint csak egy alap: a fennmaradó rész összegyűjtésére a CitizenGO magyarországi szervezete ajánlotta fel a segítségét.

– Hol szeretnék felállíttatni az alkotást?

– A budapesti Sziklatemplomban szeretnénk egy emlékhelyet létrehozni. Ez az emlék- vagy zarándokhely kifejezése lehet a gyásznak és együttérzésnek a gyermeküket sirató anyákkal és azokkal, akik az abortuszhoz vezető döntésben, akár közönyükkel, részt vettek. Terveink szerint a zarándokhelyen az érintettek elgyászolhatják az elvesztett gyermeküket, testvérüket, unokájukat, és megtehetik az első lépéseket az önmaguknak, társuknak vagy szüleiknek való megbocsájtás felé.

Feleségemmel és barátainkkal együtt közel tíz éve alapítottuk meg az Együtt az Életért Közhasznú Egyesületet, amely válságba jutott kismamáknak nyújt segítséget. Az a hosszú évek tapasztalata, hogy egy nő, ha szeretet veszi körül, és ismeri lehetőségeit, nem mond le gyermekéről. Nagy hiba lenne, ha nem vennénk figyelembe a mi felelősségünket, akik védőnőként, orvosként, kollégaként, anyósként, sajtómunkatársaként, tanárként vagy barátként aktívan vagy nemtörődömségünkkel részt vállalunk nap mint nap a hazai abortuszokban.

– Érkezett-e reakció az ítélet után a Patent Egyesület részéről, megtörtént-e a kölcsönös kiengesztelődés?

– A pert hivatalosan indító három magánszemély a katolikus, illetve tágabb értelemben a keresztény közösséget képviselte. Ez nem a hármunk személyes ügye, erre az ügyet kísérő komoly nemzetközi figyelem is rámutat. A pert a másik oldalon is szándékosan három, a vallásgyalázásban aktívan résztvevő magánszemély ellen indítottuk, így az elégtételt is tőlük várjuk. A három magánszemély részéről sajnos sem a per alatt, sem azután nem érkezett bocsánatkérés.

Szeretném hangsúlyozni, hogy nagyon törekedtünk arra, hogy a szívünkben ne legyen harag az alperesekkel szemben. Az elsőfokú tárgyalást megelőzően egy szentmisén találkoztunk, ahol közösen imádkoztunk mindannyiukért. Én magam a bíróság folyosóján odaléptem az elsőfokú alpereshez, és egy közös barátunk üdvözletét tolmácsoltam neki.

– Milyen út vezetett a per megnyeréséig, amely végén az ítélőtábla kimondta: vallásgyalázás történt egy évvel ezelőtt?

– Számos ember szakmai, anyagi és lelki támogatása kellett ehhez. Hosszú utat tettünk meg, és sok áldozat van abban, hogy a jogerős ítélet megszületett.

– Miért fontos a katolikus vallás védelme polgári perekben is? Milyen lehetőséget lát ezekben és a jelenlegi sikeres perben? Véleménye szerint pozitívan befolyásolhatja egy esetleges jövőbeni abortuszszabályozás meghozatalát Magyarországon?

– A per elindítását nagyon komoly vívódás előzte meg. A döntés előtti napokban úgy éreztük, hogy egy szellemi harc közepébe kerültünk. Sok különös esemény történt. Hadd meséljem el a legmeghatározóbbat. A belvárosban, miközben egy találkozóra siettem, ahol a per esetleges indításáról beszélgettünk, megtámadott egy varjú, nagy erővel hátulról a fejemnek repült a karmaival, majd leszállt egy autóra, és farkasszemet nézett velem. A gyomrom is remegett a félelemtől, lépni se bírtam. Az volt a benyomásom azokban a napokban, hogy a Diabolosz teljesen össze akar zavarni bennünket.

Azok a körülmények, ahogy végül hármunk – egy fiatal egyetemista lány, egy negyvenes háromgyermekes édesapa és egy nagy tekintélyű, idősebb korábbi alkotmánybíró – pertársasága összeállt, megerősítés volt arra, hogy Isten számára is kedves, hogy akár egy polgári perben is kiálljunk hitünk legszentebb értékei mellett.

Nagyon megható volt a nagyhéten a Fővárosi Ítélőtáblán az ítéletet kihirdető bíró szájából az Eucharisztiának a hitünkben betöltött szerepéről hallani.

Őszintén bízunk abban, hogy a szoborral és a zarándokhellyel elindulhatunk azon az úton, amely elvezet abba a Magyarországba, ahol az abortusz nem része a mindennapok normalitásának.

Ungváron június 9-én, Buhajla József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja sajtókonferenciát tartott a vízummentesség bevezetését illetően Ukrajna és az Európai Unió között.

– Az EU területére beutazni szándékozó ukrán állampolgárok 2017. június 11-től a külső határok átlépésekor mentesülnek a vízumkötelezettség alól, – közölte a diplomata és felhívta a figyelmet arra, hogy a vízummentesség kizárólag Ukrajna által kiállított biometrikus útlevéllel rendelkező személyek tekintetében érvényes.

2017. június 11-től az ukrán–magyar határszakasz átkelőhelyein beutazni szándékozó személyek magyar határrendészeti szempontból az alábbi intézkedésekre számíthatnak:

Az Ukrajna által kiállított, nem biometrikus útlevelek lejárati idejükig érvényben maradnak, ezen úti okmányok birtokosai tekintetében azonban továbbra is fennáll a vízumkötelezettség.

Biometrikus útlevéllel rendelkező érvényes úti okmány birtokában, megfelelő anyagi fedezettel (kézpénz) ellátva utazhatnak be a schengeni területre. Az anyagi fedezetre vonatkozóan a schengeni tagállamok eltérően rendelkeznek.

Amennyiben a beutazás célja Magyarország, az utasoktól a beutazásához szükséges anyagi fedezet irányadó mértéke beutazásonként: 10 000 Ft.

A határátkeléskor a magyar határőr szóban nyilatkoztatja az érkezőket a beutazás céljáról, illetve vizsgálja az anyagi fedezet meglétét, melyet azok szükség esetén szállásfoglalással, vagy repülőjegy foglalással tudnak alátámasztani.

A biometrikus útlevélben korábban elhelyezett vízum vonatkozásában az említett időpontot követően a magyar határrendészeti szervek nem vizsgálják külön az azt eredetileg alátámasztó dokumentumokat.

A beutazáskor számítsanak arra, hogy a gépjárművek műszaki állapotát, engedélyét, nemzetközi biztosítás meglétét ellenőrizni fogják és rendellenesség esetén a járműveket visszafordítják.

A főkonzul kihangsúlyozta, hogy az ukrán állampolgárok esetében továbbra is fennáll a 180 nap időtartam alatt maximálisan 90 napos tartózkodási idő kötelezettsége, az esetleges túltartózkodás szabálysértésnek minősül. Az újságíróknak adott válaszából kiderült, hogy kellően rugalmas lesz a beutazó forgalom kezelése, mivel Magyarország korábban felfüggesztette a szisztematikus ellenőrzést, és most sem tervezi annak visszaállítását.

A vízumkérelmezők számának esetleges csökkenéséről szóló kérdésre Buhajla József főkonzul szerint most, hogy Ukrajna jelentős számban megnövelte a biometrikus útlevelek kiadását, ez óhatatlanul az ügyfelek számának csökkenését fogja eredményezni.

– Az egyértelműen látszik, hogy június 11-e után vízumkérelemmel nem fogadhatunk el biometrikus útlevelet. De rendkívül nagy számban van még kézen régi típusú útlevél, amely mintegy 10 évig érvényben marad – válaszolta az anyaországi diplomata majd hozzátette, abban biztos, hogy a vízumigénylések száma csökkenni fog, de ezt év vége felé lehet majd pontosítani.

 

Varga Hajnalka
Kárpátalja.ma

„Sikerült megvásárolnom egy főutcai ingatlan földszinti részét, amelyben műhelyt alakítottam ki. Szerettem volna az első emeleti lakást is megvásárolni, ám azt az ott élő család nem akarta eladni. A saját házrészemet teljesen felújítottam, míg a felső résszel évekig nem történt semmi, egyre inkább lepusztult. Másfél éve az emeleten élő család Magyarországra költözött dolgozni, a lakásukat lezárták, és nem törődnek vele. Azóta csak még jobban felgyorsult a felső házrész pusztulása, mivel beázik a tetőzet és télen nem fűtik a helyiségeket. A taszító látványon túl ebből most már közvetlen károm származik, mert a felújított vakolat is hullani kezdett a nedvességtől. Mit tehetek? Nem lehetne kilakoltatni a tulajdonosokat, vagy rábírni őket, hogy adják el a lakást, ha egyszer úgysem élnek itt?”

– A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 322. cikkelye értelmében a tulajdonosok kötelesek fenntartani a tulajdonukat. A Lakástörvénykönyv 10. cikkelye a tulajdonos kötelezettségei közé sorolja egyebek mellett a gondoskodást a lakóépületről. A 151. cikkely konkrétan rögzíti, hogy a tulajdonosnak kell gondoskodnia a lakás megóvásáról, saját költségén köteles elvégezni a javítási munkálatokat. Végül a Ptk. 22. cikkelye értelmében kártérítésre tarthat igényt az a személy, akit polgári jogainak sérülése miatt kár ért.
A fentiek alapján önnek jogában áll keresettel fordulni a bírósághoz, és kérni, hogy utasítsák az emeleti házrész tulajdonosát az ingatlan fenntartásával kapcsolatos kötelezettségei teljesítésére. Emellett követelheti, hogy az emeleti rész tulajdonosa térítse meg a tétlenségével, a karbantartás elmulasztásával okozott anyagi és erkölcsi kárt. A kártérítés mértékéről szakértői vizsgálat alapján dönt a bíróság. Amennyiben a tulajdonos nem fizet, kérheti a megítélt kártérítési összeg behajtását.
A Lakástörvénykönyv 154. cikkelye a helyi önkormányzatok végrehajtó bizottságainak hatáskörébe utalja a magántulajdonú lakások és lakóházak fenntartásának ellenőrzését. Amennyiben az épületről hulló vakolat veszélyes az alant járó emberekre, esetleg más módon vált veszélyessé az elhanyagolt állagú lakóház, kezdeményezheti a végrehajtó bizottságnál, hogy indítsanak közigazgatási eljárást a tulajdonos ellen.
Azt ugyanakkor ritka kivételektől eltekintve (például jelzálog érvényesítése) nem teszik lehetővé az érvényes jogszabályok, hogy kilakoltassák a szomszédait, ha azok az ingatlanrész tulajdonosai. A törvények azt sem engedik, hogy bárkit akaratuk ellenére a tulajdonuk eladására kényszerítsenek (kivéve a közérdekből történő kisajátítás esetét – azt is csak bírósági határozat nyomán).

hk

A Mendelssohn Kamarazenekar nagyszőlősi előadását követően Beregszászban is kezdetét vette a Kárpátaljai Zsidó Napok június 9-én. A Magyarországi Zsidó Hitközösségek Szövetsége, a Határtalan Kultúra program, a beregszászi székhelyű Shalom Alapítvány, Magyarország Beregszászi Konzulátusa, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és Beregszász város közös szervezésében Nógrádi Gergely főkántor koncertjét és a Saul fia Oscar-díjas alkotást nézhették meg az érdeklődők.

A Beregszászi Zsinagógában a Shalom Alapítvány igazgatója, Togyeriska Erika köszöntötte a jelenlévőket. Az alapítvány elnöke, Vays József beszédében hangsúlyozta, hogy a rendezvénysorozat célja, hogy felhívja a kárpátaljaiak és a határon túliak figyelmét a kárpátaljai zsidóközösségre és ez egy kiváló lehetőség arra, hogy a Kárpátalján élő zsidók kapcsolatot teremthessenek egymással és a világban élő zsidókkal.

Szalipszki Endre, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja örömét fejezte ki aziránt, hogy a Beregszászi Zsinagógában pezseg az élet és a Nagyszőlősi Zsinagóga is felújítás alatt van. A főkonzul ismertette Nógrádi Gergely életművét, aki megkapta Európa legszebb kántorhangja- és Európa kulturális nagykövete címeket.

A Mazsihisz képviseletében annak ügyvezetője, dr. Kunos Péter köszöntötte a jelenlévőket és biztosította a zsidó közösséget arról, hogy szervezete szívügyének tekinti Kárpátalja zsidó népének támogatását és ígéretet tett arra, hogy a közös együttműködés folytatódik.

A köszöntéseket követően Nógrádi Gergely főkántor előadását vastapssal kísértek végig a jelenlévők. A „zsidó Pavarotti”-ként is ismert énekes változatos repertoárral szórakoztatta az érdeklődőket, a kis zsidó falvak énekeitől egészen a Broadway-ig kísérhették végig a különböző témájú dalokat. Teszter Nelli zongorakísérete mellett Nógrádi Gergely énekelt a zsidók vándorlásáról, otthonkereséséről, gettóról, de a közönség hallhatott énekeket Kárpát-medencei komponisták műveiből, az ismert dallamokat pedig együtt énekelhette a főkántorral.

A koncertet követően a Golden Globe- és Oscar-díjas Saul fia filmet nézhették meg az érdeklődők a Rákóczi-főiskolán. A film vetítése előtt, annak főszereplője, a Kossuth-díjas Röhrig Géza videó üzenetben köszöntötte a kárpátaljaiakat a zsidó napok apropóján.

A rendezvénysorozat Rubin Eszter előadásával és Jávori Ferenc zongorakoncertjével folytatódik június 10-én a Rákóczi-főiskolán.

Molnár Krisztina
Kárpátalja.ma

Az ENSZ 193 tagországa cselekvést sürget az óceánok és tengerek védelmében a világszervezet New York-i székhelyén öt napon át tartó konferencia pénteki záró felhívásában.

A nemzetközi óceánkonferencia az ENSZ első ilyen jellegű nemzetközi tanácskozása volt. A tanácskozás résztvevői elsődleges célul tűzték ki, hogy felhívják a figyelmet a világtengerek veszélyeztetettségére, és ennek súlyos következményeire. Emlékeztettek arra, hogy a Föld háromnegyedét óceánok és tengerek borítják, s ezek szolgáltatják az élethez elengedhetetlen oxigén csaknem felét, megkötik a kártékony szén-dioxid több mint egynegyedét, táplálékot adnak, és kulcsszerepet játszanak az éghajlati rendszerek alakulásában.

A világszervezetben egyhangúlag elfogadott dokumentum – amelyet a jelen lévő miniszterek és diplomaták taps kíséretében szavaztak meg – arra szólítja fel a kormányokat és a civilszervezeteket egyaránt, hogy hozzanak intézkedéseket az óceánok és a tengerek szennyezése, az illegális halászat és a túlhalászás, valamint a tengerek élővilágát pusztító savasodás megakadályozására. Szintén sürgetik a kormányokat, hogy védjék meg a part menti ökológiai rendszereket.

Sok ország a dokumentumban szereplő javaslatok mellett további, önkéntes vállalásokat tett az óceánok és általában a természeti környezet védelme érdekében. Isabella Lovin svéd miniszterelnök-helyettes, a konferencia társelnöke bejelentette: a kormányok, különböző szervezetek és a magánszektor képviselői mintegy 1200 további javaslattal gazdagították az ajánlásokat. A tanácskozáson elfogadott dokumentum nem kötelező érvényű.

Az Egyesült Államok képviselője egyetértett az elfogadott dokumentumban rögzített elvekkel és a javasolt gyakorlati intézkedésekkel, de a részt vevő országok közül egyedüliként visszautasította a dokumentumnak a párizsi klímaegyezményt támogató részeit. David Balton, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára emlékeztetett rá: Donald Trump elnök június elsején bejelentette, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a klímaegyezményből.

A tanácskozáson nem voltak nagy viták. Peter Thomson, az ENSZ-közgyűlés elnöke újságíróknak elmondta: ez azért lehetett így, mert mindenki tisztában van azzal, hogy az óceánok az emberiség közös öröksége, s megmentésük a mai kor egyik nagy kihívása. “Ha az óceánok meghalnak, mindannyian meghalunk” – jelentette ki a veterán diplomata.

2018. szeptember 1-jéig huszonkétezer általános iskolai tanító újraképzését tervezi a kormány – adta hírül a schoollife.org.ua.

– Természetesen ez rövidtávú képzés lesz, nem a megszokott ötévenkénti. A régiók tanárai számára távolsági kurzust folytatunk majd. Ösztönözzük őket, hogy tanuljanak, és ehhez biztosítjuk a feltételeket is. Minden iskolának internet hozzáférést kell biztosítani tanárai számára – magyarázta Lilija Hrinevics oktatási miniszter. – Ha a tanárok versenyképesek akarnak lenni az oktatási rendszerben, akkor tanulniuk és változtatniuk kell. Hiszen a jelenkor gyermekei nem taníthatók úgy és aszerint, mint 20-30 évvel ezelőtt – tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a reform keretein belül minden tanár számára kötelező a tanfolyam elvégzése.

Kárpátalja.ma

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója kiemelt feladatának tartja elérni, hogy a határon túli magyarság is egy emberként szurkolhasson minden magyar sportsikernek.

Vaszily Miklós Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezetének elnöke nyílt levelére reagált, aki kifogásolta, a geoblokkolás miatt az anyaország határain kívül élő magyarok hosszú ideje nem nézhetik a magyar sporteseményeket.

Az MTVA vezérigazgatója az MTI-hez is eljuttatott pénteki válaszlevelében ismertette: azok, akik nagy nemzetközi tornákat, sporteseményeket birtokolnak vagy ezekkel kereskednek, abban érdekeltek, hogy minden egyes országban értékesítsék televíziós tartalmaikat. E vállalkozások arra törekszenek, hogy minél nagyobb profitot érjenek el, és egyáltalán nincsenek tekintettel arra, hogy Magyarország közvetlen határain túl jelentős magyar kisebbség él más-más államokban.

Ennek értelmében, ha egy adott sporteseményt az MTVA és egy román tévétársaság is megvásárol, akkor a magyar televíziót arra kötelezik, hogy kizárólag Magyarország területén sugározza az adott sporteseményt. Hozzátette: ennek betartását szigorúan ellenőrzik, és az esetleges mulasztást súlyosan büntetik.

“Ha geoblokkolunk, azaz korlátozzuk a tartalmak elérhetőségét, akkor csak a vonatkozó, hatályos nemzetközi szerződéseink miatt tesszük ezt, és nem azért, hogy a széles határon túli nézőközönségünket kizárjuk a magyar sportsikerekből vagy a nemzetközi sportélményekből” – fogalmazott az MTVA vezérigazgatója”, hozzátéve, hogy a helyzet szerinte tarthatatlan, és nem méltó a kárpát-medencei magyarsághoz.

Vaszily Miklós kitért arra: vezérigazgatósága első napjaiban utasította kollégáit, hogy a jövőben csak olyan szerződéseket kössenek meg, amelyek biztosítják, hogy a határokon túlra is sugározhassanak sporteseményeket.

Tájékoztatása szerint az eddigi tárgyalások eredményeként egyre több nemzetközi sportjog-tulajdonos látja be Magyarország és a kárpát-medencei magyarság speciális, a világon is egyedülálló viszonyát, és egyre többen felismerték, hogy az ő érdekük is az, hogy a határon túli magyarok anyanyelvükön követhessék a sportközvetítéseket.

Az MTVA a 2014-es FIFA labdarúgó-világbajnokság idején “teljesen egyedi és jól vizsgázott gyakorlatot” valósított meg: a környező országok közszolgálati televízióival – Szlovénia és Románia kivételével – megállapodásokat kötött az egymás területén történő kábeles műsorterjesztés kölcsönös elfogadásáról.

Levelében arra is kitért, hogy a külföldi műsorterjesztők – az MTVA-val kialakított együttműködésük alapján – felvették programkínálatukba a közszolgálati M4 sportcsatornát. A terjesztési lehetőségek szélesítése körében az MTVA további intézkedéseket hozott, hogy a közszolgálati csatornák minél több szolgáltatónál elérhetők legyenek. Ennek eredményeként új területeket és partnereket is sikerült bevonni a terjesztésbe, többek között Ausztria, Szlovákia, Románia, Csehország területén szélesedett a hozzáférés lehetősége.

Az MTVA sikeresen megszerzett sportközvetítési jogokat, melyek esetén már a törekvéseinknek megfelelően a határon túl is adhatják az adott mérkőzéseket.

Ezenfelül az MTVA nemrég eredményes tárgyalásokat folytatott a 2018-as és 2022-es téli, illetve 2020-as és 2024-es nyári olimpiai játékok közvetítéséről. A jogokat birtokló nemzetközi társasággal sikerült olyan megállapodást kötni, amely lehetővé teszi a versenyek Magyarországgal határos országok kábelhálózatain keresztül történő televíziós közvetítését.

A Magyarországon rendezett júliusi vizes világbajnokság közvetítése ügyében, az EBU közreműködésével is történt előrelépés, Ausztria és Szlovénia már visszaigazolta, hogy jóváhagyják a területi korlátozásnélküliséget.
Fancsali Ernő nyílt levelében azt írta: az anyaország határain kívül élő magyarok a geokódolás miatt hosszú ideje nem nézhetik a magyar sporteseményeket, legutóbb a Magyarország-Oroszország mérkőzés magyar nyelvű közvetítéséről maradtak le.

Ugyanakkor nemcsak a jelentős sportesemények közvetítése elérhetetlen számukra, hanem az azokról készült híradós összeállítások is: ezek alkalmával a képernyő elsötétül, levágva egy-egy híradós összeállítás elejét és végét.

“Sokunk meggyőződése, hogy e kialakult helyzet méltatlan azzal a több tízezer határon túli nézővel szemben, akik anyanyelvükön szeretnék követni sportolóink munkásságát, s akik a magyar közvetítéseket hallgatva szeretnének örvendezni a sikereknek” – fogalmazott, kérve az MTVA vezérigazgatóját, hogy találjon megoldást e tarthatatlan állapot orvosolására.

El fogsz tűnni – ez a címe Wéber Anikó második, a Könyvhétre megjelenő kötetének, melyben a felnőttekhez is szól, ugyanakkor pontosan mutatja be a gyerekek belső, olykor sötét világát. Wéber Anikó Az osztály vesztesével már bizonyította, milyen erővel képes megragadni az olvasók figyelmét, most pedig folytatja útját az irodalom világában. Vele beszélgettünk, többek között arról is, mi inspirálja alkotásra.

Wéber Anikó ifjúsági könyvei kemény témákat feszegetnek, iskolai környezetben: kiközösítés, basáskodás, osztályon belüli terror. Miért pécéznek ki egyeseket az osztályban? Mit tehet a szülő? Mit tehet a tanár? Wéber Anikó mesél és kérdéseket tesz fel, amelyekre nem könnyű választ adni. Olyan kérdéseket, amelyekre nincsenek egyértelmű válaszok. És közben azt adja, ami talán a legfontosabb: lehetőséget, hogy beszéljünk a problémákról otthon, a családban, a kamaszok egymás között, a tanárokkal az iskolában. Hogy egyről a kettőre jussunk, hogy senki ne legyen az osztály vesztese és hogy senki se tűnjön el. A 10 éven felülieknek és a szülőknek ismét egy fontos könyvvel készül a Pagony Kiadó: a hatalmas szakmai és közönségsikert elért Az osztály vesztese után végre itt van Wéber Anikó következő, még izgalmasabb könyve, az El fogsz tűnni!

Wéber Anikó prózája feszesen, pontosan tapogatja ki a gyerekek belső világát. A hihetetlen empátia ugyanakkor nem könnyíti meg az olvasó dolgát, gyorsan a mélyre ránt. Szövegei olyan kimondatlan fájdalmakat tematizálnak, amik minden magyar iskolás számára ismerősek. Épp ilyen az El fogsz tűnni című kötet is, melynek bemutatóját a Könyvhét keretében május 10-én 15:30-kor tartják a Petőfi Irodalmi Múzeum Lotz-termében. Az eseményen Győri Hanna szerkesztő moderálásával Ferenczy Dávid pszichológus hallgató, Sulyok Blanka magyartanár, valamint Wéber Anikó író beszélgetnek a regényről és az osztályban kialakuló szerepekről, maszkokról, takarókról, skatulyákról mind pszichológusi, alkotói, tanári és szerkesztői szemmel.

Wéber Anikó nemcsak cikkeivel, hanem már második könyvével és további regényötleteivel lep meg minket. Folyamatosan kérdezzük kulisszatitkokról, várjuk, elmeséli-e, mi történik a főhőseivel, és persze egyik ámulatból a másikba esünk, mikor már a következő utáni regényötletét árulja el nekünk. Most, második könyve megjelenése kapcsán mindannyian (mindhárman) feltettünk neki egy kérdést, a válaszokat pedig nem tartjuk titokban.

Az osztály vesztese című első regényedben az iskolai agresszióval foglalkoztál. Miért döntöttél úgy, hogy nem váltasz, hanem ezt a témát dolgozod fel a következő könyvedben is?

Úgy éreztem, még sok mindenről nem meséltem a téma kapcsán. Az első regényemben a bántalmazottra és a bántalmazóra koncentráltam, van azonban harmadik szereplője is az iskolai agressziónak: a közönség. Vajon akkor is basáskodna a támadó, ha nem érezné, hogy a háttérből támogatják őt a „csatlósai”? Ha nem lenne, aki vele nevet és őt csodálja? És miért állnak ki a bántalmazó mellett az osztálytársak? Mit éreznek? Félnek? Élvezik? Tehetetlenek? Ezekre a kérdésekre keresem a választ a második regényemben. Lehetőséget adok a „szemlélődő” gyerekeknek arra, hogy kilépjenek a háttérből, és változtassanak az osztály megszokott hierarchiáján.

Az előző regényedet nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtt olvasóknak – pedagógusoknak és szülőknek – is írtad. Jól érzem, hogy az El fogsz tűnni is őket szólítja meg?

A második regényem sokkal inkább a gyerekeknek szól, egy kalandregény megfejtésre váró titkokkal és árulóval, de mindeközben a szülőknek és pedagógusoknak is mesél az iskolai agresszióról, az osztályközösség mozdíthatatlan hierarchiájáról és klikkeiről. Van egy fejezet, amelyben egy édesanya szemszögéből láthatunk rá a bántalmazásra. A lányát kiközösítik, rendszeresen piszkálják, és ő bármennyire is szeretne, nem tud javítani a helyzeten. Olvasótalálkozókon nagyon sok hasonló esettel találkoztam, ezért mindenképpen szerettem volna ezt a szituációt is bemutatni. A történetben két szülőt is megismerhetünk, és míg az egyik a háttérben marad, a másik közbelép. Hogy jól döntöttek-e, azt az olvasókra bízom. Most is, mint az első regényemnél, abban bízom, hogy a fejezet kapcsán elindulhat egy beszélgetés az érintettek között, és megismerhetik egymás érzéseit a diákok, a szülők és a pedagógusok.

Kevesebb mint egy év telt el az előző regényed óta, és arról is tudok, hogy már a következő könyvek terve is megfogalmazódott benned. Mi ad inspirációt ezekhez a művekhez?

Egyrészt az iskolában pedagógusként tapasztalt élmények, másrészt saját gyerekkori emlékeim inspirálnak. Nagyon pontosan emlékszem arra, amikor a négyéves öcsém bátran ki akart állni magáért a játszótéren, és a nagyobb fiúk kinevették. Előttem van az is, ahogy általános iskolában a csapatkapitányok választanak maguk mellé csapattagokat, és én utolsónak maradok, mert annyira ügyetlen vagyok a labdajátékokban. Ott állok a tornaterem sarkában, és borzasztóan szégyellem magam. Nagyon fáj, hogy ezt ma is át kell élniük a gyerekeknek. Remélem, hogy a regényeim segítenek ezeknek az élményeknek a feldolgozásában, esetleg további hasonló esetek megakadályozásában. Legközelebbi történeteimben azonban már más témákat, világokat szeretnék bemutatni – az inspirációt azonban ugyanúgy a saját élmények, érzések, benyomások adják majd.

A regény fülszövege:

„El fogsz tűnni. Mint Anna macskája. Elrabolnak vagy köddé válsz. Melyiknek örülnél jobban?”

Végre nem kell suliba járni, mert kirándulni megy az osztály! Ám a hatodikból páran egy ártatlannak tűnő tréfára készülnek: kiszöknek éjszaka az erdőbe, és lepedőbe öltözve, kísértetként huhogva megijesztik két osztálytársukat. Egy „igazi” kísértet
közbelépésével azonban a kaland komolyra fordul, és három gyereknek valóban nyoma vész az egykori remeteségben.

 

A korábban véltnél jóval régebbre nyúlik vissza az emberiség kezdete: az eddig legrégebbinek hitt leleteknél 100 ezer évvel korábbiakra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport Marokkóban. A kutatásban nem részt vevő kutatók is szenzációsnak tartják az új felismeréseket.
A 300 ezer éves csonttöredékek betekintést engednek a Homo sapiens kialakulásába és fejlődésébe – közölték Jean-Jacques Hublin, a lipcsei Max Planck evolúciós antropológiai intézet kutatója és munkatársai a Nature című tudományos lapban. A Homo sapiensre utaló eddigi legrégebbi bizonyítékokat az etiópiai Omo Kibisben találták, koruk 195 ezer évre tehető.

Az új felfedezés révén a korábban vitatott fosszíliákat is új fényben látják a tudósok, így a dél-afrikai Florisbadban talált 260 ezer éves koponyatöredéket is a Homo sapienshez sorolják. “Sokáig úgy hittük, hogy az emberiség bölcsője 200 ezer éve Kelet-Afrikában volt. Adataink szerint azonban a Homo sapiens már 300 ezer éve elterjedt az egész kontinensen” – mondta Hublin. Kiemelte: jóval azelőtt, hogy a modern ember százezer éve elhagyta Afrikát, már az egész kontinenst benépesítette.
Marrakechtől mintegy száz kilométerre északnyugatra, Dzsebel Irhudban 22 megkövesedett csontmaradványt találtak a kutatók: koponyákat, állkapocscsontokat és fogakat, amelyek legalább öt embertől származnak. Különösen a koponyatöredékeket vizsgálták meg nagyon aprólékosan modern komputertomográfiával és alávetették statikai elemzéseknek is.

Az új ismeretek nem csak az időbeli besorolásra vonatkoznak. A leletek szerint a korai Homo sapiens arca teljesen kifejlett volt, a fej hátsó része viszont jóval hosszúkásabb volt és inkább a Homo nem korábbi képviselőiére hasonlított. “Ez azt jelenti, hogy az arccsontok formája már fajunk evolúciójának kezdetén kifejlődött. Ellenben az agy formája és valószínűleg funkciója is csak a fejlődés későbbi részében változott meg” – mondta Philipp Gunz, a tanulmány társszerzője.
Az ásatások során a szakértők több állati csontot is találtak, például gazellákét és olyan eszközöket, amelyek segítették a fosszíliák korának azonosítását. “Dzsebel Irhudban szerencsénk volt, mert a kőszerszámok közül egykor sok felhevült, így a leletrétegek datálásához alkalmazhattunk a termolumineszcencia módszerét” – fejtette ki Daniel Richter kutató.

A termolumineszcencia olyan fizikai jelenség, amelynek során elektromágneses sugárzásnak kitett minta később, felmelegítése során fényt bocsát ki magából. Az eljárással a természetes radioaktív elemek szétesése által meghatározható a mesterséges felhevülés óta eltelt idő is. A kutatásban nem részt vevő kutatók is szenzációsnak tartják az új felismeréseket. “Egyetértünk Hublinnal és kollégáival abban, hogy a Dszebel Irhud-i fosszíliák a Homo sapiens fejlődésének korai premodern szakaszát legjobban bizonyító datált leletek” – írja Chris Stringer és Julia Galway-Witham, a londoni Természettudományi Múzeum kutatói a Nature magazin kommentárjában. Hozzátették: ugyanakkor túl kevés fosszília van annak bizonyítására, hogy a modern ember valóban már 250 ezer éve elterjedt egész Afrikában.

Stílusosan, az Orfeusz napjával kezdődő héten (június 12.) a Bartók rádió népzenei műsora igazi különlegességekkel kedveskedik hallgatóinak. A neves zenetudósra, Vikár Bélára sorozattal emlékezik, ellátogat a Vajdaságba és az Alföldre, és Tunézia napsütötte tájainak dallamai is felcsendülnek.

A Bartók rádió déli, népzenei sávjában szerdán egy kevésbé ismert műfajt ismerhetnek meg az érdeklődők. A XIX. század második felétől egészen az 1960-as évekig a vonósbandák mellett a tamburazenekarok is nagy népszerűségnek örvendtek. A közhiedelemmel ellentétben azonban nemcsak a délszláv nemzetiségek által is lakott déli országrészekben, hanem a Dunántúl és az Alföld számos egyéb területén is népszerűek voltak. A 14-ei adásban a hazai és vajdasági revival tamburabandák mellett egy-két archív felvétel is elhangzik (Népzene-itthonról, 12.05).

Csütörtökön a tunéziai dalszerző-énekesnő, Emel lemezeit teszik fel a korongra. Emel Mathlouthi Tunéziában született, de 2008-ban elhagyta az országot. Először Franciaországban élt, majd két éve New York-ba költözött. Emel egyik különleges értéke az érzelmeket gazdagon kifejező hangszíne. Művészetében az elektronikus tánczenék, a tunéziai hagyományokkal, ősi szakrális transz-zenei formákkal és a jazz elemeivel ötvöződnek (Népzene-újragombolva, 12.05).

A műsor sorozattal emlékezik Vikár Lászlóra, a májusban elhunyt zenetudósra, pénteken a harmadik rész következik. Vikár a keleti utak előtt és után a Kárpát-medence területén is jelentős mennyiségű népzenei anyagot gyűjtött, Kodály megbízása épp a karádi monográfia megírása mellől ragadta ki 1957-ben. A magyar gyűjtéseket az MTA Népzenei Kutatócsoportjának tagjaként, mint Kodály aspiránsa végezte. 2003-ban a Hagyományok Háza kiadta az 1952. január 17-től 1964. május 1-ig vezetett László gyűjtőnaplóját “Dunán innen, Dunán túl” címmel, amit az adásból a hallgatók is megismerhetnek (Népzene-Sebő, 12.05).

Virágvölgyi Márta neve összefonódott a táncházmozgalommal. A kiváló szakember hegedűs, hegedűtanár, népzenegyűjtő, emellett a Hangszeres népzenei példatár – Népzenei füzetek sorozat egyik szerzője is. Több mint negyvenéves pályafutása során számos olyan lemez is készült, amelyen különböző zenekari formációkban hallható játéka. A szombati adás szerkesztője e felvételekből válogat (Népzene-itthonról, 12.05).

Az adás az interneten, a http://www.mediaklikk.hu/bartok/ oldalon érhető el.

MTVA

Névnap Margit – a Margaréta régi magyaros formája.

Gréta – a Margaréta, Margit önállósult becézője. Idézet

„Fogjuk meg egymás kezét. De ha nem sikerül – mert ma ez is nehéz -, legalább tudjunk egymásról a sötétben!”

Müller Péter

• A nap aktualitása
• A nap igéje

NÉPI KALENDÁRIUM:

Margit napja

A néphagyomány szerint ez a nap alkalmas a retek elvetésére, mert az jó gyenge marad. Tyúkültetésre is alkalmasnak tartják. Ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy.

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 5.). Író, kritikus, publicista. 1914-től az ungvári állami főreáliskolában magyar-francia szakos tanárként dolgozott. Ungvár meghatározó szerepet játszott életében, itt lett az esszéíró Szabó Dezsőből szépíró. „A háború első három évében  Ungvárt voltam tanár – vallotta –… ott ismertem meg minden emberi szenvedést, ott láttam meg a tragikus ember minden útját.” Két tanulmánya és  tizennyolc elbeszélése született  itteni tartózkodása idején. Tanárok (Nyugat, 1916) című elbeszélésében bemutatta Ungvár mindennapjait, az iskola életét, tanárait. Első kisregényét, a Nincs menekvést is az Ung megyei Könyvnyomda adta ki 1917-ben. Itt született meg legnagyobb regényének, Az elsodort falunak alapgondolata is: „Egyszer aztán az ungvári Cikerén bujdosva: belém hullt ez a cím: Elsodort falu. Hónapokig hordtam magamban. Egy elbeszélés is próbálkozott belőle, mely az elsodort falusi házak és a tengerré lázadó patak drámáját akarta egy pár jelenetbe domborítani. Két-három oldal meg is született belőle, s négy-öt első mondata a későbbi regény első mondatai lettek…”

1915-ben írta, s innen publikálta a Tett hasábjain a magyar irodalmi avantgard programtervezetét.

Szabó Dezső a 30-as években, előadókörúton járt ismét Ungváron.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

-         Ezen a napon született 1879-ben Szabó Dezső író. Az ifjúság lelkesen hallgatta előadásait, nagy szerepet játszott a nemzeti sorskérdések iránti érdeklődés ébren tartásában.

-         Márkus László (1928) színész, játékait könnyed, természetesen áradó humor jellemezte.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

SZERETET – NYERŐ STRATÉGIA (2)

„Ha azokat szeretitek, akik szeretnek titeket, mi a jutalmatok?” (Lukács 6:32)

A szeretet, amiről a Szentírás beszél nem egy érzelmi fellángolás, amitől libabőrösek leszünk. A szeretet együttérzés, törődés, az, hogy a másik jól létét szívünkön viseljük. Elkötelezettségen alapul, nem a kényelmen. Akaratlagos cselekedet, nem érzelmi reflex. Jézus felett egy olyan kérdést, ami minket is meg kell, hogy állítson: „Ha azokat szeretitek, akik szeretnek titeket, mi  a jutalmatok? Hiszen í bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. És ha azokkal tesztek jót, akik veletek jór tesznek, mi a jutalmatok? Hiszen a bűnösök is ugyanezt teszik.” (Lukács 6:32-33). Szeretni a legnehezebb dolog, amit valaha is próbáltál, csakis Isten kegyelméből lehetséges. Jézus így folytatja: „Ti azonban szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót, és adjatok kölcsön, semmit sem várva érte: nagy lesz akkor a jutalmatok, és a Magasságos fiai lesztek, mert ő jóságos a hálátlanok és gonoszok iránt. Legyetek irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas. Ne ítéljetek, és nem ítéltettek. Ne kárhoztassatok, és nem lesz kárhoztatásotok. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsáttatik. Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek.” (Lukács 6:35-38). Azt mondod, ez nagyon magas mérce? Igen, éppen ezért ez a nyerő stratégia.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Ha az antarktiszi tengeri jég olvadását érintő, 2100-ra jósolt előrejelzések igaznak bizonyulnak, az eltűnő jég megfosztja a császárpingvineket szaporodó- és táplálkozóhelyüktől, veszélybe sodorva az állományokat. Vajon képesek-e a madarak más fajokhoz hasonlóan költözéssel elmenekülni a változás elől?

A Woods Hole Oceanográfiai Intézet (WHOI) friss kutatása szerint a válasz nemleges. Eredményeik arról tanúskodnak, hogy a szétszóródás révén egy bizonyos ideig talán fennmaradhatnak az állományok, de ha a tengeri jég állapota tovább romlik, a ma ismert 54 kolónia az évszázad végére katasztrofális hanyatlással néz szembe. A szerzők szerint ezért a császárpingvint veszélyeztetett fajként kellene besorolni.

A kapcsolat a faj képviselői és a tengeri jég között igen törékeny: a túl kevés tengeri jég csökkenti a költőhelyek és a táplálkozóhelyek elérhetőségének esélyét, míg a túl sok jég hosszabb táplálékszerző utakat von magával a felnőtteknek, vagyis a fiókák kevesebbszer jutnak élelemhez.
A kutatók csak az utóbbi években ismerték fel, hogy a pingvinek képesek optimálisabb környezetbe költözni. Stephanie Jenouvrier, a WHOI biológusa és a tanulmány fő szerzője közleményében kifejtette, 2014 előtt a tanulmányok nem szenteltek figyelmet a populációk közötti mozgásnak. Azóta viszont a műholdas felvételekre és genetikára alapozott kutatások megerősítették a faj szétszóródási képességét.

Annak megerősítésére, hogy a migráció segíthet-e végezetül a császárpingvinnek megvédenie magát a populációs hanyatlástól, a kutató matematikusokkal fogott össze, hogy kifinomult demográfiai modellt állíthasson fel a kolóniákról. Ehhez a Pointe Géologie-nél – az egyike annak a maréknyi helyszínnek, ahol hosszú távú vizsgálatokat végeznek a madarakkal – begyűjtött adatokat használta fel.

A modell nyomon követi az állományok kapcsolatát, miközben a pingvinek új élőhelyre költöznek az optimális feltételekért. A betáplált adatok között megtalálható a madarak által megtett távolság, valamint a migrációs viselkedés és ütem. A modell emellett számba veszi a tengeri jeget érintő előrejelzéseket az egyes kolóniák sorsának felderítésére.

A kutatás egyik meglepő aspektusa Jenouvrier szerint a pingvinek reakcióinak széles tartománya volt a modellben reprezentált különféle szétszóródási forgatókönyv tekintetében. Bizonyos esetekben a költözés révén felduzzadtak a kolóniák, más esetekben drámai hanyatlás következett be. Átlagosítva az eredményeket azonban a modell zord képet vázolt fel 2100-ra, függetlenül attól, hogy milyen távolságra költöztek a pingvinek, vagy milyen bölcsen választották meg új élőhelyüket.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy míg a költözés hathatós reakció lehet a klímaváltozásra bizonyos esetekben, az előre vetített, felgyorsult jégolvadási ütem bonyolult dinamikát szolgáltat. Az éghajlatváltozás nem statikus esemény, ezáltal ha a pingvinek jobb feltételeket nyújtó helyszínekre is vándorolnak, azok a feltételek is drámaian megváltozhatnak egyik évről a másikra.

Úgy hiszik, eredményeik segédkezet nyújthatnak a faj státuszának felülvizsgálatára, amelyet még 2014-ben indított el az Amerikai Halászati és Vadvédelmi Szolgálat azzal a céllal, hogy felderítse, be kellene-e venni a császárpingvint a veszélyeztetett fajok törvényének hatálya alá. A kutatók szerint a tanulmány megerősíti, hogy a klímaváltozás veszélybe sodorja az állatokat, ezért a védelemre szükség van.

A védettségi státusz elősegítheti új halászati szabályzat életbe léptetését a Déli-óceánon, és megvilágítja az új globális védelmi stratégiák szükségét. Ezenfelül érzékenyebbé teheti az embereket a klímaváltozás kérdésére, ami a káros emissziók csökkentett kibocsátását eredményezheti.

2017. június 7-én került megrendezésre a kisebbségi nyelvű média helyzetével foglalkozó tanácskozás Brüsszelben, amely főképp a kárpát-medencei határon túli magyar sajtó helyzetét volt hivatott áttekintetni. Bocskor Andrea, Deli Andor, Csáky Pál, Deutsch Tamás, Sógor Csaba és Tőkés László magyar néppárti EP-képviselők meghívására újságírók és médiaszakemberek érkezek Brüsszelbe Kárpátaljáról, Vajdaságból, Felvidékről és Erdélyből.

A konferencián jelen volt Balázs Bence, a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Szervezetének (MIDAS) képviselője is, aki bemutatta a szervezet munkáját és szerepét. Továbbá jelen volt Vincze Loránt, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke, aki ismertette a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés kisebbségi médiára és az anyanyelvi médiaszolgáltatásokra vonatkozó elemeit.

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő a konferencia kapcsán elmondta, fontos, hogy az Európai Parlamentben folyamatosan napirenden legyen a Kárpát-medencei kisebbségek helyzete. A képviselő kiemelte, hogy a határon túli régiók közül Kárpátalján a legnehezebb a helyzet a média terén is, ahol az utóbbi hónapokban elfogadott törvénymódosítások az audiovizuális médiára vonatkozóan jelentősen korlátozzák a kisebbségi anyanyelvhasználatot, kvótákkal lehetetlenítik el a kisebbségi médiát.

A képviselő meghívására az ukrajnai magyar kisebbségi média helyzetéről Kulin Zoltán, az Ukrajna Nemzeti Televízió Társasága Kárpátaljai Regionális Igazgatóságának igazgatóhelyettese és K. Debreceni Mihály, ukrajnai magyar televíziós újságíró tartott előadást. Az előadók a számok tükrében elemezték az audiovizuális tömegtájékoztatási eszközökre vonatkozó törvény negatív hatásait a kisebbségi médiumokra, az anyanyelvű hírközlésre.

Kulin Zoltán beszédében rámutatott arra, hogy az Ukrajnában működő kisebbségi médiumok tevékenységére kihat az ország keleti részén zajló orosz-ukrán konfliktus. Kiemelte, hogy az audiovizuális kvótarendszer bevezetéséből adódóan egyértelművé vált, hogy Ukrajnában az ukránokon kívül egyetlen más nemzetiség sem hozhat létre és működtethet teljes körűen anyanyelven sugárzó földi vagy műholdas analóg, digitális vagy kábeltelevíziót, illetve -rádiót.

Debreceni Mihály, ukrajnai magyar televíziós újságíró elmondta, hogy Kárpátalján a kialakult viszonyok miatt a magyar emberek többsége a magyarországi médiumokat nézi, főként az M1 csatornát. A Kárpátaljaról szóló riportok felölelik a kisebbségvédelmi, a politikai, a szociális és a gazdasági témákat is. Átlagosan havi 30-40 riportot készítenek, melyek az anyaországi polgárok mellett a kárpátaljai embereknek szólnak kárpátaljai emberekről, eseményekről. A riporter ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajnában folyamatosan romlik a sajtószabadság.

A konferencia résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy az oktatáson és valláson túl az anyanyelv használatának a médiában is identitásőrző, megtartó szerepe van, ezért fontos ennek megléte. Az anyagi feltételek megteremtése mindig az állam politikai akaratától függ, minél demokratikusabb egy állam, annál nagyobb felelősséget érez kisebbségei iránt, annál kevésbé próbálja szűkíteni jogaikat, pl. az anyanyelv-használat terén. Így ebben az esetben a „pozitív diszkrimináció” a helyes hozzáállás, ideális esetben ez valósul meg.