Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

A magyar tulajdonú Diagon Kft. saját fejlesztésű, laboratóriumi véralvadás-vizsgálatok elvégzéséhez szükséges készülékeket és reagenseket szállít a világ számos részébe, miután erről stratégiai megállapodást kötött a japán Horiba Medical vállalattal – tájékoztatta Kern József, a Diagon Kft. alapító-tulajdonosa az MTI-t.

Közölte: a váralvadás-reagensek és a hozzájuk kapcsolódó mérő készülékek termékcsaládjában több száz féle terméket gyárt a Diagon, ezeket a Horibán keresztül a világ minden részére exportálják majd.
A több évre szóló megállapodás alapján a termékek piaci értéke meghaladja a 100 millió eurót az MTI információi szerint.
A japán Horiba Medical a labordiagnosztikai eredmények előállításához szükséges készülékeket és reagenseket gyárt. Rendszereit a világ több mint 30 ezer laboratóriuma használja a vér alkotóelemeinek vizsgálata során.
A Diagon Kft. a magyar egészségügyi tudásipar egyik legfontosabb nemzetközileg jegyzett szereplője. A cég hematológiai, váralvadási reagensek és készülékek gyártásával és forgalmazásával, valamint molekuláris mikrobiológiai diagnosztikai eszközök fejlesztésével foglalkozik.
A magyar tulajdonú kutató-fejlesztő cég 1989 óta működik. A társaság a világ több pontján található gyáraiból, illetve kiszerelő üzemeiből 150 országba exportálja termékeit. A Diagon szabadalmai segítségével a megbetegedések olcsóbb és gyorsabb tesztelésére nyílik lehetőség az egész világon. A cég – amelynek csaknem 200 munkatársa van – 2016-ban 6,5 milliárd forint árbevételt ért el Magyarországon.
Kern József tájékoztatása szerint árbevételük évről évre nő, a saját termékeiknél évi 20 százalékos a növekedés.

Valószínűleg nincs olyan felnőtt, aki ne irigyelné az óvodásokat, amiért nekik nemhogy szabad, de egyenesen kötelező napközben szundítani egyet. Hacsak nem a mediterrán országokban élünk, elmondható, hogy a mindennapjainkból sajnos teljesen kiveszett a napközbeni szundikálás intézménye.

Pedig rendkívül hasznos, sőt kimondottan egészséges dolog néhány percre lehunyni a szemünket. Ha jobban belegondolunk, az állatvilágban sokkal inkább az jellemzők a nap folyamán beiktatott rövid pihenőidőszakok. Az a 6-8-10 órás éjszakai alvás, ami az emberekre jellemző, tulajdonképpen egyfajta anomália a természetben. Pontosan emiatt a nap felénél az emberek többsége hirtelen ólmos fáradságot érez, és bármit megadna 5 percnyi alvásért is.
A napközbeni szunyókálásnak egyébként több pozitív hatása is van. Már 10-20 perc alvás is képes növelni a produktivitást, egyensúlyban tartani a vérnyomásunkat és természetesen éberebbé tesz. Emellett a fogyásban is segíthet, és az immunrendszerünknek is szüksége lehet rá, hiszen sokkal könnyebb megbetegedni, ha az ember energiatartalékai lemerülnek. Amellett, hogy a bőrünk is regenerálódik és a szívünk is hálásan fogadja, a szundikálás az általános boldogságot is növeli.

A napközbeni pihenést az alvás célja szerint is csoportosíthatjuk. Van, aki egyszerűen csak kidől, mert nem bírja tovább, mások előre eltervezik, mert tudják, hogy utána egész éjszaka fenn kell maradniuk. Egyesek rendszeresen, minden nap ugyanakkor dőlnek le egy kicsit, mások pedig képesek akár 2-3 órát is szunyókálni.

A tökéletes szundításnak három fontos ismérve van. Rövid, hiszen pont ez a legtermészetesebb alvási módszer, kényelmes helyen történik, hiszen nem sokat érne, ha fél órából 15 percet forgolódva töltenénk és lehetőleg fekve végzendő, mert sokkal gyorsabban képes elaludni így az ember, mint kezét fejére támasztva egy fotelben.

Az sem mindegy, mennyi időt töltünk szundítással, hiszen más-más hatást érhetünk el vele. Az ultrarövid, néhány perces alvás a deklaratív memóriát erősíti, míg a 10-20 perces pihenés az éberséget, az általános közérzetet és a koncentrációt javítja. Egy 20-30 perces alvás a tanulók legjobb barátja, ennyi idő kell, hogy a felfogóképességet és a teljesítményt növeljük a pihenéssel. A 60-90 perces alvás már nem csak előnyökkel jár. Bár a kognitív képességek ilyenkor frissülnek, ébredés után álmosabbnak és nyúzottnak érezhetjük magunkat. Ám 90 perc felett már mély alvásról beszélünk, amiben a szervezet képes elérni az agyi információtartalom újrarendezéséhez, frissítéséhez szükséges REM fázist is.

A következő hetekben befejeződhet az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodással kapcsolatos munka, ami fontos ahhoz, hogy Ukrajna stabil és biztonságos állam legyen, gazdasága pedig növekedjen – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben Petro Porosenko ukrán elnökkel folytatott megbeszélését követően csütörtökön.

Tusk ukránul elmondott nyilatkozatában méltatta Ukrajnát az elmúlt években tanúsított “türelem és következetesség” miatt, és ugyanilyen türelmet és következetességet kért a korrupció és a visszaélések elleni harcban.

A tanács elnöke gratulált Ukrajnának, hogy a drámai háborús körülmények ellenére sikerült megfelelnie az uniós beutazást biztosító vízummentesség követelményeinek, továbbá elismerését fejezte ki Kijev bátorságáért és elszántságáért, amellyel a kelet-európai ország a függetlenségét védi.

“Önöknek minden apró sikerért kemény munkával, és sajnos a vérükkel kellett megfizetniük. Mindent megérdemelnek, amit elértek” – fogalmazott Tusk.

Petro Porosenko a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta: a vízummentesség történelmi fordulópont Ukrajna számára, ugyanis ez a végső búcsút jelenti az egykori Szovjetuniótól, az orosz birodalomtól.

Az ukrán elnök szerint azokat a reformokat, amelyeket más kelet-európai országok csaknem húsz évvel ezelőtt már meghoztak, Ukrajnának nehéz körülmények között sikerült rövid idő alatt teljesítenie. Ezzel a lépéssel Ukrajna soha nem látott közelségbe került az Európai Unióhoz.

A román parlament által szerdán leváltott Grindeanu-kabinet több, korábban lemondott minisztere írásban jelezte a kormánynál csütörtökön, hogy meggondolta magát, és mégsem kéri felmentését. A déli órákig már 14 tárcavezető kérvényét iktatták a kabinet főtitkárságán.

Múlt héten Augustin Jianu távközlési miniszter kivételével valamennyi miniszter benyújtotta lemondását, miután a szociálliberális koalíció pártjai megvonták támogatásukat Sorin Grindeanu kormányától. A – pártvezetés által kizárással fenyegetett – miniszterek lemondatásától azt remélte Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártelnök, hogy ezzel a vele szembeszálló, tisztségéhez ragaszkodó Grindeanut is lemondásra kényszeríti. Miután ezt nem sikerült elérnie, okafogyottá vált a miniszterek beáldozása a pártvezetés számára.

A lemondó nyilatkozatok közül Grindeanu egyelőre csak Dragnea két bizalmasának, Carmen Dan belügyminiszternek és Sevil Shhaideh kormányfőhelyettesnek a lemondását továbbította az elnöki hivatal felé, de Klaus Iohannis államfő még egyetlen minisztert sem mentett fel tisztségéből.

Grindeanu a bizalmatlansági indítvány vitája előtt azzal is megpróbált borsot törni a pártelnök orra alá, hogy felmentette tisztségéből a regionális fejlesztési minisztérium 12 második vonalbeli tisztségviselőjét, hogy a tárca – Dragneához hű – vezetője, a még tisztségben lévő Sevil Shhaideh kormányfőhelyettes ne tudja “politikai célokra” használva hirtelen szétosztani a mindeddig visszatartott csaknem félmilliárd eurónyi fejlesztési alapokat.

Olguta Vasilescu munkaügyi miniszter azzal indokolta a lemondó nyilatkozatok visszavonását, hogy Grindeanu sorra váltja le az államtitkárokat, “nincs már aki aláírjon egy hivatalos iratot a tárcáknál”, valamint azzal, hogy a minisztereknek gondoskodniuk kell a központi közigazgatás működőképességéről az új kormány beiktatásáig tartó átmeneti időszakban.

Miután a parlament szerdán megszavazta a szociálliberális koalíció által előterjesztett bizalmatlansági indítványt, a teljes Grindeanu-kormány megbízatása megszűnt, függetlenül attól, ki nyújtotta be korábban lemondását. Az alkotmány szerint a kabinet korlátozott jogkörökkel, ügyvivőként marad hivatalban a következő kormány beiktatásáig.

Alina Petrescu, Sorin Grindeanu ügyvivő kormányfő szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén azt állította, hogy a lemondásokat nem lehet már visszavonni, a kormány működését szabályozó törvény szerint egy kormánytag lemondása “tudomásul vétele” – de legkésőbb 15 nap – után visszavonhatatlanná válik. A szóvivő megjegyezte, hogy számos miniszter kérvénye, amelyben visszavonja lemondását, szó szerint azonos szövegrészeket tartalmaz.

A Digi 24 hírtelevízió által megszólaltatott Mircea Titus Dobre idegenforgalmi miniszter szerint a kormányszóvivő helytelenül értelmezi a törvényszöveget, mert nem a lemondó nyilatkozatnak a kabinet főtitkárságán történő iktatása, hanem a miniszteri tisztség megüresedéséről szóló elnöki rendelet jelenti a lemondás “tudomásul vételét”. A műsorvezető visszatérő kérdései elől kitérve a tárcavezető nem adott magyarázatot arra: mi a tétje a lemondó nyilatkozatok visszavonásának, miután a kabinet egészének megbízatását visszavonta a parlament.

Ukrajna Legfőbb Ügyészsége (GPU) feloszlatta a reformokat felügyelő szervezeti egységét, az államfő pedig nem reagál az európai partnereknek az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) reformjára vonatkozó javaslataira – idézi Kęstutis Lančinskast, az Európai Unió (EU) Ukrajnai Tanácsadó Missziójának (EUAM) vezetőjét a brüsszeli EUObserver nyomán a Jevropejszka Pravda.

Az EUAM-nél egyebek mellett úgy tartják, hogy Jurij Lucenko legfőbb ügyészről kiderült, „érdekeltebb a vadászatban az előző rendszer képviselőire, mint az ügyészség reformjában” – ismerteti a brüsszeli kiadvány Lančinskas álláspontját.

A misszióvezető hozzátette, ez év végéig a GPU az ügyészségi munkatársak számát 18 ezerről 10 ezerre szándékozik csökkenteni, de „mostanáig nem világos, hogyan fogják ezt megtenni”.

Az EU-missziót nyugtalanítja, hogy a legfőbb ügyész feloszlatta a hivatal reformját felügyelő főosztályt, amely az EUAM-mel való együttműködésért is felelt.

A Jevropejszka Pravda megjegyzi, hogy a misszióvezető korábban is bírálta már az ukrán Legfőbb Ügyészséget, ám ennyire kemény kritikával még sohasem illette a hivatalt.

Ugyancsak bírálat érte az SZBU-t. Az EUObserver idézi egy meg nem nevezett diplomata szavait, miszerint a titkosszolgálat igyekszik nyomást gyakorolni aktivistákra és újságírókra. Lančinskas ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy „hallott ilyen vádakról”, de nem tudta alátámasztani azokat.

Elmondása szerint a NATO és az EU együtt tett javaslatot az SZBU-nak a szolgálat reformjának koncepciójára.
„A reform célja egyebek mellett csökkenteni az ilyen hatalommal való visszaélések szintjét (az SZBU részéről). Várható az SZBU integrációja az euro-atlanti struktúrákba, a szolgálatnak át kell adnia a bűnüldöző funkciót és a nyomozást más szerveknek” – mondta a misszióvezető.

Az államfőnek jóvá kell hagynia a javasolt koncepciót, ami egyelőre nem történt meg. „Még mindig a válaszra várunk” – tette hozzá Lančinskas.

A Jevropejszka Pravda emlékeztet, hogy az elmúlt héten más EU-tisztviselők részéről is rendkívül kemény bírálat érte Kijevet.

Az Európai Unió a világ legnagyobb gépjármű-exportőre, az Egyesült Államok pedig a világ első számú gépjármű-importőre – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közölt, 2016-ra vonatkozó adataiból.

A gépjárműipar (személyautók, teherautók, traktorok, motorkerékpárok, gépjármű-alkatrészek gyártása) fontos része az Európai Unió gazdaságának és a globális kereskedelemnek is.
2016-ban az Európai Unió volt a világ legnagyobb gépjármű-exportőre, az EU unión kívüli gépjármű-kivitele 192 milliárd eurót ért el tavaly. Ugyanakkor az EU összesen 77 milliárd euró értékben importált gépjárműveket.
A világelső gépjármű-importőr Egyesült Államok tavaly több mint 250 milliárd euró értékben vásárolt külföldi gépjárműveket tavaly.
2016-ban a világ második legnagyobb gépjármű-exportőre Japán volt, 127 milliárd euróval, harmadik pedig az Egyesült Államok összesen 109 millió euró tavalyi exportértékkel.
Az Európai Unióból exportált gépjárművek legnagyobb felvevőpiaca az Egyesült Államok volt, ahova az uniós összexport 25 százaléka érkezett. Ezt követte Kína (16 százalék), Törökország (7 százalék), majd pedig Svájc és Japán, egyaránt 5 százalék részaránnyal.
Az EU gépjármű-kivitelének legnagyobb hányadát, 53 százalékát Németország értékesítette, utána az Egyesült Királyság következett, 13 százalékkal. Olaszország 6 százalékkal, Spanyolország 5 százalékkal, Franciaország pedig 4 százalékos arányban járult hozzá tavaly az EU gépjármű-kiviteléhez. Magyarország felelt az EU gépjármű-kivitelének 1 százalékáért 2016-ban.
Az EU-ban 83 milliárd euróval Németország zárta a legnagyobb kereskedelmi többlettel a gépjármű-kereskedelmet.
Az unión kívülről származó gépjármű-import értékének legnagyobb hányada, 20 százaléka Törökországból került behozatalra, míg Japánból 19 százaléka, az Egyesült Államokból 14 százaléka, Dél-Koreából 10 százaléka, Kínából pedig 8 százaléka származott tavaly.
Az uniós tagállamok közül 2016-ban legnagyobb értékben Németország importált gépjárműveket, az EU-import 25 százalékát. Belgium az EU behozatalának 14 százalékáért,az Egyesült Királyság 12 százalékáért, Olaszország 10 százalékáért, Franciaország 8 százalékáért, míg Spanyolország 7 százalékáért felelt tavaly. Magyarország az EU gépjármű-behozatalának összesen 1 százalékát importálta 2016-ban.
Az Eurostat közleménye megjegyzi, hogy az export és import számításánál a gyártás helyét, nem a gyártó vállalat országát vették figyelembe.

Több ukrán mobiltelefon-szolgáltatónál ismét akadálymentesen elérhető az Ukrajnában betiltott Yandex orosz keresőoldal két szolgáltatása, a térkép és a forgalmidugó-előrejelző – jelentette csütörtökön az UNIAN ukrán hírügynökség.

A hír szerint a két programmal a Yandex megkerülte a tiltást, így a legújabb frissítésekkel elérhetőek az információk azoknál, akik a két, legtöbb ügyféllel rendelkező ukrajnai mobiltelefonos cég, a Kijevsztar és a Vodafone, illetve a Lifecell előfizetői. Internetes böngészőkben továbbra is elérhetetlen megkerülés nélkül Ukrajnában a Yandex az említett két szolgáltatásával együtt.

Május közepén lépett életbe Petro Porosenko ukrán elnök rendelete, amelyben Kijev kiterjesztette az orosz magán- és jogi személyekkel szembeni büntetőintézkedéseket. A szankciós listára felkerültek a VKontaktye (VK) és az Odnoklassznyiki (OK) orosz közösségi portálok, valamint a Yandex orosz keresőoldal, a Mail.ru levelező és több más orosz internetes oldal, amelyeknél elrendelték az ukrajnai hozzáférés letiltását.

A Yandex nemrég bejelentette, hogy bezárja ukrajnai irodáit, ugyanis az oldalhoz való hozzáférés blokkolása után számláikat is befagyasztották, így nem tudják alkalmazottaikat kifizetni. A cég vezetősége hozzátette, hogy ukrajnai munkatársaiknak más országokban kínálnak fel munkát. A Yandex kijevi és odesszai irodáit a múlt hónap végén az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai átkutatták, szervereket és dokumentumokat foglaltak le. A keresőportált működtető céget a hatóságok azzal gyanúsítják, hogy ukrán állampolgárok személyes adatait gyűjtötte, másolta és adta át jogellenesen az orosz titkosszolgálatoknak.

Egy hete több mint 25 ezer aláírás gyűlt össze Ukrajnában ahhoz az állampolgári petícióhoz, amelynek támogatói arra kérik Porosenko elnököt, hogy tegye újra elérhetővé az országban nemrég betiltott, de láthatóan az ukránok körében népszerű VKontaktye orosz közösségi portált. Az elektronikus úton benyújtott kérvény kevesebb mint egy hónap alatt megkapta a szükséges 25 ezres támogatást, ami azt jelenti, hogy az államfőnek kötelessége honlapján válaszolni a petícióra.

Magyar nyelvismeret igazolás kiállítása céljából, 2017. június 27-én, június 29-én és június 30-án, 09.00–11.00, 13.00–16.00 óra (k.-e. idő szerint) között a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán az alábbi termekben és vizsgáztatókkal zajlanak a szintfelmérések:

Fodor Katalin, Törökugrató 1. terem

Lechner Ilona, Törökugrató 2. terem

Nagy-Kolozsvári Enikő, Törökugrató 3. terem

Váradi Natália, 101-es terem

A szintfelmérésen eredeti személyi igazolvánnyal és a személyi igazolvány másolatával szükséges megjelenni.

Jelentkezni a következő telefonszámon lehet: (00-380-3141) 2-43-43

A Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség kilencedik alkalommal rendezi meg idén a Máramarosi Koronavárosok Találkozóját Visk Nagyközség Önkormányzatával együttműködésben. A rendezvény kezdetben bejárta az egykori ko­ro­na­városokat, majd állandó helyszínéül Visket nevezték meg.

1329-ben adományozott Károly Róbert magyar király koronavárosi rangot öt máramarosi városnak: Husztnak, Técsőnek, Visknek, Hosszúmezőnek és Máramarosszigetnek. A kiváltságokat kiérdemlő városok lakosai nem álltak földesúri uralom alatt, csak a királyi kincstárnak adóztak, maguk választották papjukat és városbírójukat, s jogot kaptak arra, hogy vámot szedjenek az itteni tiszai réven átkelőktől. Nem véletlen, hogy sokakat vonzottak ezek a privilégiumok, így a 14-15. századra sűrűn lakott környékévé vált a Kárpát-medencének ez a régió.

Az ott lakók akkor még nem sejthették, hogy évszázadok múltán a történelem viharai különböző országokhoz sodorják őket. A Koronavárosok találkozója minden évben tanúságtétele annak, hogy bár határok választják el egymástól ezeket a településeket, azonban nem feledik közös történelmüket, nem felejtik el, hogy összetartoznak. A sokszínű és tartalmas programok hirdetik egyúttal, hogy megfér egy helyen, egy időben az ukrán, a magyar, a ruszin, a zsidó, a román és a cigány kultúra. Megfér egy helyen és jól is mutat az a sokszínű kulturális kavalkád, amely mindig is jellemezte Kárpátalját.

A részletes programot ITT találják.

A megyei első osztályú labdarúgó-bajnokságban alapos verést kapott hazai környezetben az Ungvári FC, amely az élbolyhoz tartozó Szerednyétől kapott ki négy góllal.

Az éllovasok közül Nagyszőlős az FC Polenát, Minaj pedig Rahót verte fölényesen.
A fiataloknál először vesztett pontot, de így is az első Nagyszőlős.

A 8. forduló eredményei (zárójelben az ifjúsági csapatok eredményei): Nagyszőlős–FC Polena 8-0 (2-2), Irhóc–Ilosvai Buzsora 1-0 (2-5), Ungvári FC–Szerednye 2-6 (3-1), Rahói Kárpáti–Minaj 1-4 (3-2), Huszti Obolony–Dolhai Borzsava 1-1 (0-0).

A felnőtteknél Nagyszőlősnek és Minajnak egyformán 20 pontja van, a harmadik Szerednye 15 ponttal áll. Az ifjúságiaknál Nagyszőlős az első 22 ponttal, az őt követő Ilosvának 19 pontja van.

(tamási)

Jelentős javulást figyeltek meg azoknál az autista gyermekeknél, akiket brit kutatók őssejt-terápiával kezeltek. Emellett a felnőttkori stroke és az oxigénhiányos agyi bénulás kezelésében is biztató eredményekkel alkalmazzák az őssejteket.
Bár a kétezres évek elején az őssejtet a tudományos világ előtt új távlatokat megnyitó csodaszerként ünnepelték, a fogalom az évek alatt a mainstream médiából a szaklapok hasábjaira húzódott vissza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az őssejt-terápiával ne foglalkoznának, sőt: számos területen zajlanak komoly kutatások a hematológiától a neurológián át egészen az ortopédiáig.
Dr. Joanne Kurtzberg, a Durhamben lévő Duke Egyetem igazgatója úttörő munkával járult hozzá az őssejt-terápia utóbbi évtizedekben megtett – a vártnál lassabb, ám igen jelentős – előrelépéseihez. A köldökzsinórvér-transzplantáció kezdetétől, 1988-tól dolgozik ezen a területen, és az első allogén köldökzsinórvér-hemopoetikus-őssejt-transzplantációban is komoly szerepet játszott. Az őssejt-kutatás nemzetközileg is elismert szaktekintélye egy New Jerseyben tartott nemzetközi konferencián beszélt az őssejtek felhasználási lehetőségeiről a neurológia területén. A konferencián a Czeizel Intézet jóvoltából a HáziPatika.com is részt vehetett, ahol a kutató a stroke és azautizmusterén végzett kutatásokról beszélt portálunknak.

Javította az autisták tüneteit

“Évtizedek óta tudjuk már, hogy az őssejtek jelentős szerepet játszhatnak az agyat ért károsodások regenerációs folyamataiban, a közelmúltban azonban több komoly kutatást is publikáltak a témában” – nyilatkozta a HáziPatika.comnak Dr. Joanne Kurtzberg, aki saját, autizmust érintő kutatásáról is beszámolt nekünk. A Duke Egyetem kutatócsoportjával 25 autista gyermek fejlődését követték néhány éven keresztül. A gyermekeknek vérátömlesztéssel juttatták a szervezetébe saját őssejtjeiket, majd azt vizsgálták, hogy milyen módon enyhíti az autizmus tüneteit.

A fázis I. vizsgálat eredményeit (a klinikai vizsgálatok 4 fázisát különböztethetjük meg az első tesztektől a készítmények forgalomba kerülését követő utókövetésig) kielemezve a kutatók rendkívül izgalmas eredményt kaptak. “A kutatásban részt vett gyermekek kétharmadánál jelentős javulást figyelhettünk meg az autizmus tüneteiben. Már néhány hónappal az őssejt-terápiát követően jobban koncentráltak, nyitottabbakká váltak, a pánikszerű rohamok szelídültek és előfordulásuk is jelentősen lecsökkent. Egyes gyermekeknél – akik korábban nem vagy szinte alig kommunikáltak csak – a beszédkészség és a szókincs bővülését is megfigyeltük” – magyarázta a professzor. Ennek okát a kutatók abban látják, hogy az őssejtek segítenek az agyban lévő, sűrű kapcsolódási hálózatot “kibogozni”, amely így az autizmus tüneteit is enyhíti.
Az autizmus spektrum zavar egy viselkedési tünetegyüttes, amely valószínűleg az idegrendszer fejlődésének rendellenességére vezethető vissza. Elsősorban viselkedési zavarok, a társas kommunikáció és a rugalmas gondolkodás elmaradottsága jellemzi, súlyossága pedig függ a gyermek értelmi szintjétől és személyiségétől is. Ezer gyermekből körülbelül 5-6-ot érint valamilyen mértékben, eloszlása pedig sem földrajzi, sem szociális helyzettől nem függ. Kezelését megnehezíti, hogy a kiváltó okok sem világosak, maga a zavar ugyanis rendkívül komplex, nehéz egy konkrét, kézzel fogható okra visszavezetni.

Mivel sajátos nevelési igényű emberekről van szó, kezelésükre eddig nem orvosi feladatként tekintettek: erre szakosodott óvónők és pedagógusok célja volt a fejlesztés, hogy a lehetőségekhez képest a legmagasabb önállósági szintet elérhessék. A központi idegrendszeri sérülések kezelésére idáig semmilyen készítmény és terápiás eszköz nem állt rendelkezésre, az őssejtek felhasználása ezért forradalmi változást hozhat.

A kutatási eredményeket a Stem Cells Translational Medicine nevű tudományos folyóiratban is publikálták, a későbbiekben pedig szélesebb spektrumban is vizsgálni fogják az őssejtek neurológiai felhasználhatóságát. “Jelenleg egy jóval nagyobb, fázis II. vizsgálat előkészítésébe kezdtünk bele, amellyel arra próbálunk választ találni, hogy az őssejtek milyen regeneratív folyamatokban vehetnek részt” – nyilatkozta portálunknak Dr. Joanne Kurtzberg. Hozzátette: már egy újabb kutatásba is kezdtek 170 autista gyermek bevonásával – az ő fejlődésüket a tervek szerint 2018 végéig követik majd a brit egyetem kutatói.
Dr. Kurtzberg a HáziPatika.com kérdésére úgy nyilatkozott: az őssejttel kapcsolatos kutatásokat jelentősen lassítja, hogy még mindig nincs világszerte elegendő donor, éppen amiatt, mert az általános, gyakori betegségek esetében a kutatóknak továbbra sem sikerült elsöprő tudományos áttörést elérniük. Az ördögi körből az ehhez hasonló eredmények segíthetnek kilépni, az autizmuson túl ráadásul már többféle, agyi sérüléssel járó betegség esetében is bizakodásra okot adó eredmények születtek. Az oxigénhiányos agyi bénulás (cerebral palsy, röviden CP) esetében is jelentős fejlődést figyeltek meg az őssejt-terápiát követően, illetve jelenleg is zajlanak kísérletek a felnőttkori stroke őssejtes kezelésére. Utóbbi esetében egy közel száz fős kísérlet zajlik jelenleg, amelynek eredményeit legkorábban egy év múlva összegezhetik a professzor szerint.

A géppel írott levelek többsége David Bohm fizikusnak szól. A Princetonon összebarátkozott tudósok levelezésükben érintették a kvantumfizika kérdéseit, az isten természetét és Bohm rémes brazíliai tartózkodását.

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, istenről és Izrael államról is írt.

Az 1951 és 1954 között született levelek többsége David Bohm fizikusnak szól, az írógéppel írt leveleket Einstein aláírta, néhányukon a Nobel-díjas tudós kézírásos jegyzetei is láthatóak.

Az árverésen a legnagyobb bevételt az a levél hozta, melyben Einstein 1954 februárjában, egy évvel halála előtt Bohmnak azt írja: “Ha isten teremtette a világot, legfőként azzal törődött, hogy nehogy könnyen megértsük”. Az írás 75 ezer euróért (23 millió forintért) kelt el.

David Bohm kvantumfizikus 1951-ben megtagadta, hogy beszámoljon a kommunista párthoz fűződő kapcsolatáról az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság előtt, inkább Brazíliába távozott az Egyesült Államokból. Einstein leveleit Bohm özvegye őrizte meg, és most, egy évvel a halála után az özvegy hagyatékának gondozója bocsátotta árverésre.

Einstein és Bohm még a Princeton Egyetemen barátkozott össze, amikor mindketten ott dolgoztak. Levelezésükben érintették a kvantumfizika kérdéseit, az isten természetét és Bohm rémes brazíliai tartózkodását.

Einstein egy 1953 februárjában írott levelében Amerika akkori szellemi állapotát – amelyet a kommunistaellenes McCarthyék határoztak meg – a II. Vilmos császár uralkodása alatti, 20. század eleji németországi paranoiához hasonlította.

Az Amerikát elhagyó Bohm, aki a Sao Pauló-i Egyetemen kapott munkát, brazil tapasztalatairól beszámolva egyebek mellett a helyi ételekre panaszkodott, amelyet nem tud megszokni a gyomra. A 75 éves Einstein együttérzését kifejezve azzal vigasztalta levelében, hogy “a gyomor instabilitását illetően” neki is széleskörű tapasztalatai vannak, és azt tanácsolta fiatalabb kollégájának, hogy kerítsen egy jó szakácsot.

Izraelről azt írta, hogy a fiatal ország “intellektuálisan aktív és érdekes, ám csekélyek a lehetőségei, és kár lenne csak azért áttelepülni oda, hogy aztán az első alkalmat megragadva továbbálljon”.

Einstein tanácsa ellenére Bohm 1955-ben Brazíliából Izraelbe költözött. Két évig a haifai Technion Műszaki Egyetemen tanított, itt ismerte meg Sarah Woolfsont, akivel 1956-ban összeházasodott. Egy évvel később a pár Angliába költözött, ahol Bohm 1992-ben bekövetkezett haláláig a Bristoli Egyetemen oktatott.

Bohm özvegye visszatért Izraelbe, Jeruzsálemben telepedett le. 2016 áprilisában hunyt el.

Roni Grosz, a jeruzsálemi Héber Egyetem Einstein Archívumának kurátora korábban elmondta, hogy a tudós Bohmhoz írt leveleinek másolatai megtalálhatók az intézet gyűjteményében, tehát ismerik tartalmukat, de az eredeti példányok nyilván nagy izgalmat keltenek majd, hiszen Einsteinnel kapcsolatban mindig nagy az érdeklődés.

Ezüstérmet szerzett a női 3×3-as kosárlabda-válogatott a franciaországi Nantes-ban megrendezett világbajnokságon.

A hazai szövetség honlapjának beszámolója szerint az olimpia programjába júniusban bekerült szakág seregszemléjén a magyar csapat a csoportkörben első meccsén kikapott Oroszországtól, a folytatásban azonban fölényes győzelmet aratott Kirgizisztán, Németország és Kazahsztán felett, így bejutott a negyeddöntőbe.
Az egyenes kieséses szakaszban a Bozóki Bettina, Papp Klaudia, Süle Krisztina, Theodorean Alexandra összeállítású válogatott izgalmas találkozón győzte le előbb 18-16-ra Olaszországot, majd az elődöntőben Ukrajnát is két ponttal verte meg Theodoreán kiszorított helyzetből szerzett hárompontosával.
A döntőben ismét Oroszország várt a tavaly Európa-bajnok együttesre, mely az első hét percben remekül tartotta magát, 8-8 után azonban az oroszok elléptek a sok ziccert hibázó magyaroktól, s végül 19-12-re nyertek.
Károlyi Andrea szövetségi kapitány csapatának eddig a 2012-es ötödik hely volt a legjobb világbajnoki eredménye, míg tavaly a hatodik helyen zárta a válogatott a vb-t.
A világbajnokság legeredményesebb pontszerzője az ukrán Ganna Zarjackával holtversenyben Bozóki Bettina lett 52 ponttal.
A 3×3-as kosárlabdában egy mérkőzés tíz percig tart, s egyszerre kettő vagy egy pontot lehet szerezni olyan formán, hogy az öt az öt elleni játékban hárompontosnak számító kosarak itt kettőt érnek, az összes többi dobásfajta – így a büntető is – pedig egyet.

Mindannyiunkat körbevesznek legendák. Régi, feledésbe merülő, ám annál izgalmasabb történetek. Nem kell mást tennünk, csak nyitva tartani a szemünket, fülünket és kérdezni. Vagy elolvasni Fodor Veronika: Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről című könyvét. A szerző maga is különleges tárgyakat és történeteket gyűjtött történészként, valamint már gyermekként is hajóslegény nagyapjától.

„Én is legendagyűjtő vagyok, mint a könyvem főhőse” – vallja nekünk Fodor Veronika. De ki is ez a főszereplő? Anton Aulinger hivatása a legkevésbé sem hagyományos. Járja a világot, és meghökkenő történetek után kutat. Kincseit dobozokba zárja, és egy bőröndben hordja magával. A téma nem véletlen, hiszen a szerző is nagyon szereti a meséket, a különleges tárgyakat, a 19. és 20. század eleji találmányokat. Meseregénye hipp-hopp magával ragadja az olvasót egy színekkel, szagokkal, furcsaságokkal teli birodalomba.

A főszereplő legendákat gyűjt, és így kapunk 12 érdekes történetet, mondhatni: mesét a könyvben. Számodra mit jelentenek a mesék?

Én szerencsés vagyok, mert nagyon sok időt tölthettem a nagyszüleimmel, akik elhalmoztak mesékkel – és nemcsak a könyvekből ismert művekkel, hanem a saját életükről, főként a 20. század első feléről szóló történetekkel is. Már gyerekként megragadott ez a mesebeli és múltbéli világ, majd később, ahogy nőttem, egyre jobban otthon éreztem magam benne. Így már igen korán, általános iskolás koromban elkezdtem írni, és ezt az irodalomtanárnőm biztatására a középiskolában is folytattam. Ekkor még elsősorban novellák és versek születtek, de már ezek között is voltak olyan művek, amelyek a gyerekeknek szóltak. Felnőttként akkor ragadtam újra tollat, amikor 2010-ben a pécsi VOKE Vasutas Művelődési Ház kiírt egy meseíró pályázatot, és beadtam rá egy növényekről szóló mesét. Innentől kezdve pedig már nem volt megállás. Először magánkiadásban jelent meg Az elvarázsolt kert című könyvem, amely Paksról szól, ahonnan származom, majd a Holnap Kiadónál Az állatok farsangja című könyvem, amely az Operamesék sorozathoz kapcsolódik. Ezt követte a Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről, de a mostani könyvhétre megjelent egy újabb Operamesék-sorozatba illeszkedő kötetem is: Egy kiállítás képei címmel.

Kézbe véve a Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről, az olvasó is kedvet kap arra, hogy gyűjtögetni kezdjen, és a környezetét kérdezze izgalmas történetek után kutatva. Ez tudatos volt?

Igen! A mostani világban minden pótolhatónak és eldobhatónak tűnik, és a gyerekek is ezt látják maguk körül. Ezért gondoltam, hogy megmutatom a könyv által: fontos azoknak az emlékeknek a megőrzése és továbbadása, amelyek közel állnak hozzánk és szüleinkhez, nagyszüleinkhez. Én is legendagyűjtő vagyok, mint a könyvem főhőse. Nekem is vannak olyan tárgyaim, melyeket a déd- és nagyszüleimtől örököltem, és nem válnék meg tőlük semmi kincsért. Remélem, hogy a történetek felkeltik a gyerekek érdeklődését is a régi korok és tárgyak iránt, és így közelebb kerülhetnek a felmenőik világához.

Te hogyan „gyűjtötted” a történeteidet a könyvbe?

Az eredeti szakmám történész, és a kutatással töltött évek során kezdtem egyre jobban érdeklődni a 19. és 20. század iránt, főként az ipari találmányok és járművek foglalkoztattak, melyek közül többel találkozhatunk a mesékben is. Ott lapul a legendájuk Anton bőröndjében. Ilyen a két kedvencem: a kinematográf, amely rögzített és vetített is mozgóképet, és a mai mozi elődje, valamint az íróautomata. Ösztöndíjasként többször voltam Bécsben is, ahol jártam a múzeumokat, és különösen nagy hatással volt rám II. Rudolf gyűjteménye. Itt szintén érdekes tárgyak, felhúzható automaták, különleges könyvek hatottak rám, de megihletnek azok a kincsek is, amelyeket például a nagyapámtól örököltem: egy fém, borotvaszappanos doboz, egy cigarettatárca, a mandzsettagombjai, melyeket megőriztem. A tizedik legendában pedig szerepel egy bányavirág: tulipán formájú kristály, amely valóban egy bányából származik, és én kaptam az édesapámtól.

Ezek a tárgyak a mai gyerekek számára ismeretlenek, ezért minden fejezet végén található egy szókincstár, ahol megmagyarázod az idegen szavakat, fogalmakat. Külön célul tűzted ki, hogy a meséken keresztül a gyerekek ismeretét bővítsd?

Valójában már készen volt maga a történet, amikor megszólalt bennem a történész énem, aki hozzászokott a lábjegyzetekhez. Arra jutottam, hogy vannak bőven a történetben olyan idegen szavak, régi eszközök, melyeket a mai gyerekek már nem ismernek, sőt, sokszor a felnőttek sem. Ezért gondoltam, hogy segítségképpen meg kellene jelölni a szövegben azokat a szavakat, melyek magyarázatra szorulnak. Azt nem szerettem volna, ha a hosszú leírások megakasztják az olvasást, ezért a kiemeléssel csak a kíváncsiságukat keltem fel a gyerekeknek. Így könnyebb visszakeresni, mi volt az őket érdeklő idegen fogalom.

Külön meglepetés volt számomra, hogy a gyerekek élőben is megtekinthetik a könyvemben szereplő tárgyakat. Ugyanis a budapesti Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában a legendagyűjtő kincseinek nagy része fellelhető. Az egyik múzeumpedagógus, Nagy Anikó keresett meg azzal áprilisban, hogy volna-e kedvem ott könyvbemutatót tartani, hiszen náluk megelevenednek a regényem részletei. Így egy különleges esemény keretében sikerült összekapcsolni a történetet és a tárgyakat. Azoknak is érdemes volt eljönni, akik nem olvasták a könyvet, de a kiállítás felkeltette az érdeklődésüket.

A fő szál egy hajón játszódik, a Pannónia gőzhajó fedélzetén. Miért éppen egy hajót választottál helyszínnek?

A nagyapám a Dunagőzhajózási Társaságnál volt hajóslegény, a fotóját az olvasók is megtalálják a könyvem elején. Mivel együtt laktunk a nagyszüleimmel, ezért rengeteg történetet hallhattam a hajózással töltött éveiről, és amikor elkezdtem írni, akkor ezek az élmények felidéződtek bennem. Levettem a könyvtárban a polcról egy folyamhajózási évkönyvet, és innen jött az ötlet, hogy hajóra helyezem a regényt, amelyet a nagyapámnak ajánlottam.

A nagyapád meg is jelenik a történetben?

Igen, Leopold Edelmann egy hajóslegény a történetben, az ő karakterét róla mintáztam, illetve az illusztrátor, Szimonidesz Kovács Hajnalka is úgy rajzolta meg, hogy az alakja és az egyenruhája is hasonlít rá.

Gyönyörűek az illusztrációk, szinte szétválaszthatatlanok a történettől, melyet megelevenítenek. Hogyan dolgoztál együtt az illusztrátorral? Te választhattad, hogy ő készítse a képeket?

Igen. A 2013-as Aranyvackor pályázatra készült el az első legenda, és az Aranyvackor Facebook-oldalán láttam meg Szimonidesz Kovács Hajnalka képeit. Elküldtem neki a történetet, és nagyon örültem, amikor azt válaszolta, hogy szívesen társul a pályázatomhoz. Ekkor készültek el az első rajzok, és a Holnap Kiadó már ezekkel együtt látta a kéziratot. Annyira kapcsolódik a stílusa a szöveghez, és olyan hasonlóan gondolkodunk, hogy nem is volt kérdés: ő lesz az, aki a teljes könyvet illusztrálja. A korszak ruházatának, találmányainak ábrázolásában adtam neki némi segítséget, de ezeket leszámítva teljesen Hajnira bíztam a képeket, és mindig nagyon tetszettek az ötletei.

Lesz-e folytatása a könyvnek? Min dolgozol most?

Jelenleg ennek a történetnek a második részén dolgozom, de még nagyon a munka elején tartok. Ez is egy 20. század elején játszódó ifjúsági regény lesz, melyben felbukkannak új szereplők, tárgyak, de stílusában hasonló lesz a korábbihoz, és az olvasó találkozhat benne Antonnal, a korábbi főszereplővel is. Az utazás most is kiemelt szerepet kap majd a történetben, melyben egy múzeumigazgató keresi majd elkeseredetten gyűjteményének eltűnt tárgyait.

Wéber Anikó

Szaggatott,
zuhogó
morzejelek,
föld felé
küldött
üzenet.

Egy-egy betű
minden csepp,
valaki üzen
valakinek.

Mindenekelőtt a közös védelempolitika, a biztonság, a migráció és a gazdaság kérdéseit vitatják meg csütörtökön kezdődő kétnapos csúcstalálkozójukon az Európai Unió állam- és kormányfői Brüsszelben.

A csütörtöki ülés délutáni megnyitását követően Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek az uniós vezetők, akik az első munkaülésen a belső biztonsággal, a terrorizmus elleni küzdelemmel és a védelemmel foglalkoznak majd.

Ezután munkavacsora következik, amelyen előbb Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő ismerteti a minszki megállapodások végrehajtásának állását az ukrán válság kapcsán, majd Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke beszámol a közelmúltban tartott találkozóiról Donald Trump amerikai és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.

A vacsora végén Theresa May brit miniszterelnök tájékoztatást ad kormánya szándékairól a Brexit folyamatával kapcsolatban. Ezt követően pedig még rövid tanácskozást folytatnak – már az Egyesült Királyság nélkül – a huszonhét bennmaradó tagállam vezetői, és a tervek szerint megállapodnak a jelenleg Londonban működő uniós ügynökségek új helyszínének kiválasztására szolgáló eljárásról.

A pénteki munkaülés az Európai Központi Bankot vezető Mario Draghi beszámolójával kezdődik, majd rátérnek a kereskedelmi és a migrációval kapcsolatos kérdésekre.

Szakértők szerint az ülésen az uniós vezetők hangsúlyozottan támogatásukról fogják biztosítani az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a szabadkereskedelmet, ami üzenetértékű lehet a protekcionista kereskedelempolitikát pártoló és a párizsi klímaegyezményt felmondó új amerikai kormányzat számára.

A GYŐRI FOTÓKLUB EGYESÜLET fotópályázatot hirdet Így Látom a Világot címmel.

Pályázati feltételek:
Kategóriák:
A. Színes
B. Monokróm
C. Győr

1. A pályázat nyitott, minden amatőr és profi fotós részére.
2. Pályázati kategóriánként egy szerzőtől legfeljebb négy (4) fotó küldhető be, sorozat, képpár nem adható be. Korábbi pályázatunkon elfogadott kép nem adható be.
3. A képeket JPG formátumban kell eljuttatni a palyazatgyorifotoklub@gmail.com címre, sRGB színmódban.
4. A pályázatra beküldhető képek hosszabbik oldala 1500 pixel. A fájlok maximális mérete 2 Mbyte lehet.
(A pályázónak rendelkeznie kell a képek 3000 pixel nagyságú változatával, mert díjazás esetén ebben a méretben kéri be a rendezőség.) A képek és nevezési lap együttes fájlmérete nem haladhatja meg a 15 Mbyte-ot. A kiállításra beválogatott képeket a rendező klub nagyíttatja le 30 × 20 cm-es méretben.
5. A képek fájlneve ékezet nélkül: KategóriaSorszám_Vezetéknév_Keresztnév_Kép_címe.jpg (pl. A1_Hajas_Peter_Reggel_a_tavon.jpg, B3_Nagy_Janos_Oregkor.jpg, stb.).
6. A beérkezett, és pályázati kiírásnak megfelelő képek szerzőinek listáját a rendező klub feltünteti a http://www.fotoklubgyor.hu oldalon.
7. A beküldött fotók tartalmi és teljes jogi felelőssége a pályázót terheli. A pályázók alkotásaik beküldésével nyilatkoznak arról, hogy rendelkeznek a képek személyiségi jogi engedélyeivel. Pályázni kizárólag olyan fotókkal lehet, amelyeknek egyedüli és kizárólagos szerzője a pályázó, továbbá nem sértik harmadik személyek személyhez fűződő jogait. Amennyiben a beadott fotók mégis megsértik más személyek szerzői vagy egyéb személyhez fűződő jogait, akkor az abból fakadó bármilyen igény tekintetében a pályázó teljes jogi felelősséggel tartozik és köteles a GYFE-t mindennemű jogi igény érvényesítése alól mentesíteni.
8. Amennyiben a szerző alkotásai nem felelnek meg a pályázati kiírásnak, úgy nem kerülnek zsűrizésre, a pályázati díjat nem fizeti vissza a Győri Fotóklub Egyesület a pályázónak.
9. A rendezőség az elfogadott képeket a kiállítás népszerűsítése érdekében térítés nélkül felhasználhatja a szerző nevének feltüntetésével, a kiállítás anyaga később elérhető lesz a http://www.fotoklubgyor.hu oldalon, és a pályázatról készülő DVD katalógusban.
A “C” kategória lenagyított anyagát az egyesület ingyenesen felajánlhatja győri közintézményeknek a kiállítást követően.
A fotók ettől eltérő célokra való felhasználására a GYFE csak a pályázóval kötendő külön szerződés alapján jogosult.
10. A képek a zsűri elé csak a nevezési díj befizetése után kerülhetnek.
11. A zsűri döntése végleges, az ellen fellebbezési lehetőséggel nem lehet élni.
12. A pályázati képek mellé nevezési lapot kell mellékelni amely a fotóklub honlapjáról letölthető.

Zsűritagok:
1. Kerekes M. István, a FIAP platinadiplomás fotóművésze
2. Dékán István a FOTÓVILÁG weblap tulajdonosa, a Digitális Fotómagazin alapítója.
3. Horváth Imre a MAFOSZ és a FIAP fotóművésze, a MAFOSZ elnöke.

Nevezési díj:
- A fotópályázat támogatási díja pályázónként, mindhárom kategóriára vonatkozóan: 4000 Ft.
Két kategóriában történő indulás esetén: 3000 Ft.
Egy kategóriában történő indulás esetén: 2000 Ft.
A Győri Fotóklub Egyesület tagjai 50% kedvezményben részesülnek.
- A nevezési díj Raiffeisen Bank Zrt. 12096712-01302282-00100003 számla számra utalandó.
(Az utalás megjegyzés rovatában feltüntetendő a Szerző neve, valamint a “Támogatás 2017” megjegyzés.)

Díjazás
Színes kategória:
- I. helyezett: MAFOSZ-érem, Oklevél
II.-III. Helyezett: Győri Fotóklub Plakett, Oklevél
Monokróm kategória
- I. helyezett: MAFOSZ-érem, Oklevél
II.-III. Helyezett: Győri Fotóklub Plakett, Oklevél
Győr kategória
- I. helyezett: MAFOSZ-érem, Oklevél
II.-III. Helyezett: Győri Fotóklub Plakett, Oklevél
A legsikeresebb alkotó elismerése: MAFOSZ Plakett és Oklevél
Kiállított képek száma a díjazottakal együtt 70db.
Ebből 35db. kép falra kerül, míg további 35db. albumban kerül kiállításra.
Az elfogadás listában ez külön megjelölésre kerül.
Az elfogadott képek szerzői is kapnak oklevelet.

Pályázati Naptár:
– Beküldési határidő: 2017. szeptember 11.
- Zsűrizés határideje: 2017. szeptember 25.
- Értesítés az eredményről: 2017. október 2.
- Elfogadott képek nagy méretben küldése: 2017. október 11.
- Kiállítás megnyitó, és díjátadás: Információ később
fotoklubgyor.hu

A reformáció szellemisége egykor és ma címmel rendeztek konferenciát a reformáció 500. évfordulója alkalmából június 14-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A rendezvény keretében bemutatták dr. Soós Kálmán, a főiskola fiatalon elhunyt egykori rektorának kéziratából készült A reformáció terjedése és megszilárdulása a mai Kárpátalja területén 1517–1600 című könyvet. A kötetet dr. Csatáry György történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanszékvezető tanára, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont igazgatója és dr. Radvánszky Ferenc református lelkész mutatta be.

Csatáry György röviden ismertette a jelenlévőkkel dr. Soós Kálmán történészi pályáját.

– Soós Kálmán mindig arra törekedett, hogy az igazság jelenjen meg a könyvekben, ezt nagyon fontosnak tartotta. Mindig kiállt az elvei mellett, nem fogadta el azokat a hamisításokat, amelyek rárakódtak a történelmünkre – emlékeztetett Csatáry György. – Munkássága alatt sokat kutatott, nagyon sok időt töltött a levéltárban. A 80-as években nagy kihívás volt vallási témával foglalkozni, ő ezzel nagy feladatot tűzött ki maga elé. A kutatás alapjául szolgáló anyagok elsősorban orosz és magyar nyelvűek voltak, ezekhez a fontos munkákhoz azokban az években nagyon nehéz volt hozzájutni. Kapcsolatai révén neki sikerült szert tennie rájuk.

A könyv három fejezetből áll. Az első fejezet a magyarországi eseményeket mutatja be, a vallás fejlődésének útját, illetve szó van benne a török uralomról is. A második fejezetben mutatja be a vidékünkön élő főurak viszonyulását a reformációhoz. Ezen a vidéken az oligarchák segítségével hódított a reformáció. Megtudhatjuk, hogy ez a folyamat azonban csak ideiglenes volt, hiszen az ellenreformáció idején abbamaradt. A harmadik fejezet a kárpátaljai ruszin lakosság reformációhoz való viszonyulását tárja elénk. Ebből a részből kiderül, hogy ruszin falvak tucatjai állnak át a református vallásra, de később ez a lelkesedés alábbhagyott, és elhagyták az újonnan felvett vallást. A könyvben szó esik a vármegyék társadalmi osztályairól, a társadalmi berendezkedésről, a parasztháborúkról. Bár a reformáció gyorsan terjedt, később a vezetőség visszaállt a katolikus hitre.

– Mikor Soós Kálmán ezt a könyvet írta, érezhető volt a rendszerváltás hatása. Ez nagy kihívás volt, amit már ő maga is tapasztalhatott. A témának a lényege tulajdonképpen az útkeresés, önmagunk megtalálása – mondta beszédében Radvánszky Ferenc.

A könyv számunkra történelmi dokumentum. A lutheri reformáció átalakulásának menetét mutatja be. Választ ad olyan kérdésekre például, hogy miért a kálvini és nem a lutheri reformáció terjedt el. Kitér a szlávok – ruszinok, ukránok – és a reformáció kapcsolatára, a kelet felé nyitásra, és hogy mennyi esély van erre. Soós Kálmán könyvéből az derül ki, hogy ő nem lát esélyt a reformáció kelet felé terjedésére.

A könyvbemutató után a főiskola átriumában megkoszorúzták dr. Soós Kálmán mellszobrát.

Illyés István
Kárpátalja.ma

Néhány kivételtől eltekintve nem szerepeltethetnek ezentúl állatokat előadásaikban a romániai cirkuszok és vándortársulatok: az erről szóló törvényt kedden fogadta el a román képviselőház.

A törvény a kutyákat, lovakat, delfineket és néhány egzotikus madárfajt sorolt a kivételek közé. Az állatokat attól függetlenül tilos szerepeltetni, hogy fogságban vagy természetes élőhelyükön születtek és mennyire idomították be őket. A törvény megsértéséért három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetés vagy pénzbírság jár.
A törvény kihirdetését követően másfél évük van az érintett intézményeknek, hogy állatkertekben vagy rezervátumokban helyezzék el a tulajdonukban lévő, előadásokon már nem szerepeltethető állatokat.
Az év elején a bukaresti önkormányzat is határozatot hozott arról, hogy a fővárosi Globus cirkusz nem foglalkozhat többé vadállatok idomításával. Azóta a külföldi partnerek állatidomár-számait sem fogadják a román fővárosban.
Romániában több tízezer állatvédő csatlakozott ahhoz az internetes petícióhoz, amely az állatok szerepeltetésének betiltását követelte, miután januárban a Globus cirkusz tizenegy “nyugdíjba vonult” állata – két tigris, két vietnami malac, négy macska és három kutya – pusztult el egy tűzvészben.
Az Agerpres hírügynökség szerint a világon 21 – köztük 14 európai – ország teljesen vagy részlegesen betiltotta az állatok szerepeltetését a cirkuszokban.

A Magyar Kormány 2016 decemberében hozott döntést a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program támogatásáról. Ennek értelmében 17,2 milliárd forint áll a Miniszterelnökség rendelkezésére a magyar óvodák fejlesztésére a Kárpát-medencében.

2018 végéig legalább 68 új magyar óvoda épül, és több mint 200 újul meg. A program elsődleges célja, hogy megerősítse a külhoni magyar közoktatási rendszer alapját képző magyar oktatási nyelvű bölcsődei és óvodai hálózat.

Az infrastrukturális fejlesztések mellet több száz intézmény részesülhet módszertani csomagokban, illetve úgynevezett Magyar Sarkokban. Az oktatási segédanyagok nagyban hozzájárulnak az óvodai oktatás színvonalának emelkedéséhez, a magyar kultúrához kapcsolódó ismeretek elsajátításához, továbbá a nemzeti identitás erősödéséhez. Az óvodafejlesztési program kiemelt figyelmet fordít a Kárpát-medencei magyar óvodapedagógusok szakmai kompetenciafejlesztésére és didaktikai továbbképzésére is. A szakmai programok megvalósítására 551 millió forintos keret áll rendelkezésre.

Az egyházi fenntartású intézmények tekintetében már zajlik az építési tervdokumentáció kidolgozása, a szükséges hatósági engedélyek beszerzése, az új építésű óvodák esetében pedig az ingatlanok megvásárlása. A nem egyházi partnerek számára biztosított 8 milliárd forintos keretösszeg első részlete szintén hamarosan megérkezik a támogatott szervezetekhez, így várhatóan a nyár folyamán több száz intézmény építése, vagy felújítása kezdődik meg Kárpát-medence-szerte.

Az óvodaprogram komoly figyelmet fordít a magyar nyelvet beszélő cigányságra is. A programnak köszönhetően a magyar nyelvű oktatási rendszerben nevelkedő romák minőségi óvodai oktatásban részesülhetnek, növelhetik a külhoni magyar iskolarendszer bázisát, illetve integrációjukkal erősíthetik a helyi magyar közösségeket.