Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Pénzügyi segítség nyújtása a határon túli magyar nyelvű közoktatásban résztvevő, kiemelkedően tehetséges 6–11. évfolyamos (közép- vagy általános iskolában), szociálisan hátrányos helyzetű tanulók számára. A pályázat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Nemzeti Tehetség Program támogatásával kerül meghirdetésre.

(Pályázat kódja: NTP-ADY-M-17)

Pályázók köre

A pályázatot a kárpátaljai magyar nyelvű oktatásban részt vevő, magyar nemzetiségű, 6–11. évfolyamon (közép- vagy általános iskolában) tanuló, kiemelkedően tehetséges és szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, mint magánszemély adhatja be, ösztöndíj támogatás céljából.
A pályázaton igényelhető támogatás összege, formája, mértéke

a) Javasolt támogatás összege: 100.000,- Ft –nak megfelelő UAH/fő a 2017/2018. tanévre.

b) A támogatás vissza nem térítendő támogatás. Az ösztöndíj összegének folyósítása egyszeri átutalással történik.

A támogatandó pályázatok száma Kárpátalján 23 fő.

A pályázat feltétele, követelményei

Pályázatot kizárólag olyan a fentiekben leírt tanuló nyújthatja be, aki

1) kimagasló tanulmányi eredménnyel rendelkezik

a./ jó, jeles vagy kitűnő tanulmányi átlagot ért el a 2016/2017. tanévben,

b./ megyei 1-2., országos 1-4. vagy nemzetközi versenyen 1-8. helyezést ért el a 2016/2017. tanévben,

c./ a tehetségpont a pályázót kiemelkedő tehetségnek tartja, erről igazolást és ajánlást állít ki;

2) szociálisan hátrányos helyzetű, nagycsaládban él, árva, félárva, a szülő egyedülálló, szülő tartósan beteg vagy rokkant, illetve a fronton vagy háborúban harcol, a gyerek rokkant vagy beteg, valamint olyan családi körülmény, amely miatt a családja az átlagosnál rosszabb szociális körülmény között él, így zavartalan tanulása veszélyeztetve van.

Benyújtandó dokumentumok

A pályázatnak az alábbi dokumentumokat kell tartalmaznia három eredeti és egy másolati példányban:

· Pályázati adatlap;

· Iskolalátogatási igazolás

· A pályázó nyilatkozata;

· Család összetételről, valamint szociális helyzetről szóló igazolás;

· A 2016/2017. évi év végi bizonyítvány hitelesített fénymásolata;

· Amennyiben van megyei vagy országos, vagy nemzetközi verseny (a 2016/2017-es tanévre vonatkozólag) eredményéről kiállított oklevél másolata, vagy egyéb, ezt igazoló dokumentum (egyszerű fénymásolat is elfogadható, amennyiben a pályázat benyújtásakor felmutatják az eredeti dokumentumot);

· Amennyiben van, a Tehetségpont által a pályázóról kiállított igazolás, ajánlás, amely részletesen bemutatja a pályázó eddigi eredményeit, és tartalmazza a tehetséget bizonyító egyéb igazolásokat (pl. kiállítás, koncert, újításért járó diploma, nemzetközi sportviadal);

· Nyilatkozat szociális helyzetről: az iskola igazgatója vagy a magyar nyelvű tagozat vezetője vagy az osztályfőnök által kiállított, szociális helyzetet igazoló nyilatkozat.

A pályázatot magyar nyelven, példányonként összefűzve kell benyújtani!

Figyelem! Hiánypótlásra nincs lehetőség!

A pályázat benyújtásának módja és helye

A pályázat papír alapon, határidőben történő benyújtása a pályázat érvényességi feltétele, három eredeti és egy másolati példányban, nem postai úton kell eljuttatni az alábbi címre:

“GENIUS” Jótékonysági Alapítvány

Beregszász, Kossuth tér 6. 90202 tel.: 00380314142968

fax: 00380314123462, agora@kmf.uz.ua, www.genius-ja.uz.ua

A pályázatokat 2017. szeptember 1-től lehet benyújtani.

A pályázat benyújtásának határideje: 2017. szeptember 22. 16.00 óra

A pályázathoz csatolandó dokumentumok IDE kattintva letölthetőek.

A kisebbségi jogok érvényesítésért folytatott több évtizedes küzdelmük tapasztalatairól számoltak be az erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar pártok vezető politikusai a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egy csütörtök délutáni pódiumbeszélgetésén.

Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője azt mondta: Románia uniós csatlakozása óta az országban megtorpant a kisebbségi jogalkotás. Miközben Bukarest azt hangoztatja, hogy Románia kisebbségvédelmi szempontból mintaállam, szerinte tudatosan hallgat azokról a kisebbségi egyezményekről, európai ajánlásokról és chartákról, amelyeket maga is ratifikált, de nem tart be.
Románia nem fogadja el a kisebbségek kollektív jogait, ezért porosodik a parlamentben 12 éve a – kulturális autonómiát is előirányzó – kisebbségi törvény tervezete, magyarázta a frakcióvezető. Az RMDSZ a területi autonómia tekintetében a dél-tiroli példát próbálja Romániában elfogadtatni, jogküzdelmében pedig az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatra hivatkozik, amelyben autonómiát ígértek a kisebbségeknek az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó románok.
A tavaly decemberi választásokon megerősödött RMDSZ-frakció a szociálliberális kormánykoalícióval folytatott parlamenti együttműködéstől remél előrelépést a kisebbségi jogalkotásban, de ezt néhány óra leforgása alatt képes megakasztani egy magyarellenes hisztériakeltés, amint történt a legutóbbi kormányválság alkalmával – mondta az RMDSZ frakcióvezetője.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy értékelte, most nem kockázati tényezőként, hanem a társadalom elfogadott és megbecsült részeként tekintenek Szerbiában a magyarságra. Szerinte ez főleg a VMSZ közéleti szerepvállalásának és a két ország közti kapcsolat javulásának a következménye.
Kifejezte meggyőződését, hogy “ott kell ülni az asztalnál”, ahol a döntések születnek, és ezt az elvet követve a VMSZ mind országos, mind helyi szintjén mindenütt a politikai többség és a végrehajtó hatalom része. Pásztor István fontos szerepet tulajdonított a vajdasági magyar közösség szülőföldön való megmaradásának szempontjából a budapesti kormány hathatós anyagi támogatásának, a belgrádi vezetéssel kialakított jó viszonyának.

Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a felvidéki magyarság anyanyelvhasználati gondjait ecsetelve úgy vélekedett: az utódállamok kormányai mindenütt az “akié az ország, azé a nyelv” elvet érvényesítve tudatosan korlátozzák a kisebbségek nyelvi jogait. A parlamenti képviselettel rendelkező Most-Híd vegyespárt által elfogadtatott kisebbségi kulturális alapról úgy vélekedett: részeredményeket elfogadni maximumként és “tapsolni hozzájuk” nem szabad.
Az MKP elnöke fontos előrelépést remél az európai kisebbségvédelem terén az RMDSZ által kidolgozott és az európai kisebbségi ernyőszervezettel, a FUEN-nel közösen beterjesztett Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéstől, amelynek aláírásgyűjtési kampányából ígérete szerint az MKP is kiveszi majd részét.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke felidézte, hogy az 1989-es fordulatot követően a kárpátaljai magyarság “indult” a legjobb helyzetből, mára viszont a kisebbségi jogok többségének nem tud már érvényt szerezni és azokat a – főleg az elsősorban oroszellenes – ukrán nacionalizmus felszámolással fenyegeti.
A mintegy 150 ezres kárpátaljai magyarság tavasszal 65 ezer tiltakozó aláírást gyűjtött össze a kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogait korlátozni kívánó törvénytervezetek ellen. Az oktatáson kívül a médiát “ukránosító” tervezetek is a törvényhozás előtt vannak, és az országban burkolt alkotmánymódosítással próbálják a kisebbségi jogokat szűkíteni – részletezte a KMKSZ elnöke. A kárpátaljai magyarság az Európai Uniótól is megpróbált segítséget kérni, de Brüsszel Brenzovics László szerint nem mutatkozott “túl fogékonynak” a kisebbségi jogsérelmek tekintetében.

Az elmúlt héten megyénk szinte valamennyi határ menti településén nagy érdeklődést váltott ki a külföldi állampolgárok Ukrajna területén való tartózkodására vonatkozó szabályzat betartása.

Olena Tracsukot, a Csapi Határőrosztag szóvivője nyilatkozott az ügy kapcsán.

– Nem lépett hatályba új törvény, nincs szó semmilyen újításról. Gyakorlatilag Ukrajna Miniszteri Kabinetje 2012. február 12-e óta hatályos 150. számú határozatáról van szó, amely a külföldiek Ukrajna területén történő tartózkodásának rendjét szabályozza. Az egyetlen dolog, ami megváltozott, az az, hogy kiiktatták az emberi tényezőt. A határőrök mostanáig is ellenőrizték, hogy a határt átlépő személy az előző fél év folyamán összesen hány napot töltött az országban. Nemrég gépesítették a folyamatot, és most egy számítógépes program számolja a napokat. Abban az esetben, ha az említetett időszakban a tartózkodás meghaladta a 90 napot, kiutazáskor adminisztratív eljárás keretén belül az állampolgárok adómentes minimáljövedelme (17 hrivnya) 30–50-szeresének megfelelő összegű, azaz 510-től 850 hrivnyáig terjedő pénzbírságot szabnak ki a túltartózkodás mértékétől függően. A szabály belépéskor is érvényes, aki a megengedettnél több napot tartózkodott külföldön, attól megtagadják a belépést, ám ilyenkor nem szabnak ki bírságot.

A szóvivő azt is elmondta, hogy az elmúlt egy hónapban 89 esetben indítottak adminisztratív eljárást és 53 838 hrivnya összegben szabtak ki bírságot.

A határőrosztag munkatársa azt is elmondta, van lehetőség arra, hogy amennyiben az illető személy különböző, igazolható okok miatt (betegség, betegápolás, terhesség, szülés, gépjármű meghibásodása, családegyesítés stb.) 90 napnál hosszabb ideig kénytelen külföldön tartózkodni, erre engedélyt kapjon. Az erről szóló kérvényt az Állami Migrációs Szolgálat területileg illetékes alegységének vezetőjéhez kell benyújtani a szükséges okiratok ukrán nyelvű fordításával. Ezt a határidő lejártát megelőzően nem hamarabb, mint 10 és nem később, mint 3 munkanappal tehetik meg.
Mellesleg azonos követelmények vannak érvényben a schengeni övezet országaiba utazó ukrán állampolgárokkal szemben is. Ez akkor sem változott, amikor bevezették a vízummentességet Ukrajna és az Európai Unió között.

– Az EU területére beutazni szándékozó, biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok 2017. június 11-től a külső határok átlépésekor mentesülnek a vízumkötelezettség alól, de az ukrán állampolgárok esetében továbbra is fennáll a 180 nap időtartam alatt maximálisan 90 napos tartózkodási idő betartásának kötelezettsége, az esetleges túltartózkodás szabálysértésnek minősül – hívta fel a figyelmet Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja a vízummentesség életbe lépése alkalmából június elején tartott sajtótájékoztatón.

Brenzovics László, a Legfelső Tanács képviselője, a KMKSZ elnöke képviselői interpellációt intézett Nazarenko V. O.-hoz, az Ukrán Állami Határőrszolgálat elnökéhez, melyben a hozzá forduló magyar állampolgárokra hivatkozva kéri, hogy a határőrszolgálat munkatársai tanúsítsanak humánus bánásmódot a határon átkelő külföldiekkel szemben, vezetőként hozzon meg minden olyan intézkedést, amely lehetővé teszi a beutazás megtagadásának elkerülését a fent említett esetekben.

Ukrajna határellenőrzésről szóló törvénye 8. cikkelye értelmében a külföldiek számára akkor engedélyezett a határátlépés, ha rendelkeznek érvényes útlevéllel, van vízumuk, amennyiben mást nem ír elő a törvény, bizonyítani tudják utazásuk célját és elegendő pénzösszeg áll rendelkezésükre. Az említett törvény más feltételt nem tartalmaz a határátlépést illetően. Így a külföldiek beutazásának megtagadása alaptalan és törvénytelen. A határőrszolgálat munkatársai alaptalanul hivatkoznak a Belügyminisztérium 2015.07.20-án kelt 884. számú rendeletére, amely ellentmond a magasabb szintű jogforrásnak, a törvénynek.

Az Ukrajna Állami Határőrszolgálatáról szóló törvény értelmében az említett intézmény tevékenysége az emberi és állampolgári jogok és szabadságjogok betartásán alapul, az illetékes szervek és azok munkatársai kötelesek tisztelni az emberi méltóságot.

Rehó Viktória

Július 18-án a déli órákban bejelentés érkezett a huszti tűzoltóságra, miszerint a Velététől (Велятино) nem messze lévő szeméttelepen tűz ütött ki – írja a zak-kor.net hírportál.

A helyszínre azonnal kiérkeztek a huszti és a viski tűzoltóság munkatársai, hét tűzoltó és két speciális jármű oltotta a tüzet. Körülbelül fél óra alatt sikerült megakadályozni a tűz továbbterjedését, ezt követően még másfél órát dolgoztak a tűz teljes eloltásán.

A tűz 0,5 hektár területen semmisítette meg a szemetet. Keletkezésének oka valószínűleg emberi gondatlanság lehetett, a tettes ismeretlen.

Bejelentés érkezett a szolyvai rendőrkapitányságra egy helyi paptól, miszerint ismeretlen személyek az éjszaka közepén letörték a templom melléképületéről a lakatot, elloptak egy fűnyírót, s más, építkezéshez szükséges felszereléseket.

A bűnügyi osztály munkatársai megtalálták a tettest, egy 17 éves szolyvai fiút, akinek már nem először gyűlik meg a baja a törvénnyel. A fiú elmondta, hogy hol rejtette el az ellopott tárgyakat, így azt visszaszolgáltatták a tulajdonosnak.

Az ügyben büntetőeljárás indult, folynak a tárgyalást megelőző vizsgálatok – írja a pmg.ua hírportál.

Ismeretlenek szerdán este agyonlőttek egy férfit Kijevben. Az eset a Csernyihivszka metrómegálló melletti bevásárlóközpont parkolójában történt, valamivel 23 óra után – jelentette az Ukrajinszka Pravda és az UNN hírügynökség.

Az előzetes információk szerint az elkövetők gépkarabélyból és pisztolyból adtak le mintegy tizenöt lövést. A mentők gyorsan a helyszínre értek, de már nem tudtak segíteni az áldozaton, aki a Kijiv Operativnij portál szerint egy 40-45 éves férfi.

A helyszínen készült fotókon látható, hogy az elkövetők a tetthely közelében eldobták fegyvereiket. A gyilkosok az utcán várakozó gépkocsival menekültek el ismeretlen irányban.
Az ügyben megindult a nyomozás, a rendőrség egyelőre nem kommentálta az esetet.

2017. július 27-én 10.00-tól a Szenti István Egyetem munkatársai tájékoztatót tartanak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával közösen meghirdetett kertészmérnök, mezőgazdasági mérnök és élelmiszeripari mérnök szakokról.

A tájékoztató helyszíne: Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Vác terem.

A napenergiát is felhasználják egyes vonatok működtetésére Indiában, Újdelhi környékén már fel is szerelték a napkollektorokat az első szerelvény tetejére.

A napenergiával a szellőzőrendszert, a világítást és az információs kijelzőket működtetik. Felhős idő esetén akkumulátorra kapcsolják ezeket a berendezéseket, csak végszükségben használnak dízelmotort.

A napkollektorok felszerelésével szerelvényenként évi 21 ezer tonna dízelolajt takarítanak meg, csökkentve a káros anyag-kibocsátást – közölte az indiai államvasutak szóvivője.
A szóvivő szerint az elkövetkező fél évben legalább négy további vasúti szerelvényen helyeznek el napelemeket.

Indiában a vasút a fő közlekedési eszköz nagyobb távolságokon, a vonatokon naponta 23 millió ember utazik.
Négy százalékos hányaddal India a világ harmadik legjelentősebb káros anyag-kibocsátója.

Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériuma az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel közösen pályázatot hirdet miniszteri ösztöndíjra a 2017/2018-as tanévben magyarországi felsőoktatási intézmények nappali munkarendű

• alap- és osztatlan képzésére, vagy
• mesterképzésére

felvételt nyert ukrán állampolgárságú, magyar nemzetiségű hallgatók számára.

A pályázati kiírás tartalmát az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel együttműködve dolgozza ki, és a pályázatot a Beregszászi Agora Információs Központ és az ELTE lebonyolítói közreműködésével hirdeti meg.

További mellékletek IDE kattintva érhetőek el.

A 16 hajóból álló PET-armada hatalmas mennyiségű szemetet gyűjtött össze az V. PET-kupán. A csapat idén a Tisza Dombrád – Tiszalök közötti szakaszát járta be ártéri hulladékok után kutatva. A közösségnek közel 8 tonnányi PET-palackot és egyéb hulladékot sikerült bezsákolnia. Ennek több mint fele, 4500 kilogramm, leválogatott és újrahasznosításra alkalmas.

A kezdeményezéshez csatlakozó bodrogi csapat 4 nap alatt 679 kilogrammal járult hozzá a sikerhez. A hulladék partra szállítását a PETényi Szemétevő Szeméthajó segítette – írják közleményükben a szervezők.

A PET-kupa csapata a versennyel a Tisza folyamatos, Romániából, Ukrajnából és hazánkból a folyóba kerülő szennyezettségére kívánja felhívni a figyelmet. A távlati cél nemzetközi együttműködés az ismétlődő PET-palack-áradat megállítására és a Tisza mellékfolyóinak kitisztítására.

Az idei jó teljesítmény köszönhető az előzetes hulladékmonitoringoknak, a rekordszámú hajónak és önkéntesnek, valamint a PETényi Szemétszedő Szeméthajó hathatós szemétszállító közreműködésének.

„A verseny messzemenőkig beváltotta a hozzá fűzött reményeket a bodrogi takarítókülönítmény, a Zöld Kör és a kárpátaljai Papilio Természet- és Környezetvédelmi Egyesület csatlakozásával. Azt is hatalmas sikerként könyveltük el, hogy a szelektált hulladék jelentős része újrahasznosul. Jövőre még több párhuzamos környezettisztító akciót szeretnénk szervezni és segítenénk a szennyezés forrásánál.” – idézte a közlemény Hankó Gergelyt a PET-kupa projektvezetőjét.

A közlemény szerint az év eleji jeges árral érkező hulladékáradat nyomait hónapok óta takarítja a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG), de még így is rengeteg palack maradt a kalózok számára. A két szervezet közösen szervezte a Kupa előszedését, amikor is a vízügyes kollégák egy frekventált helyre vitték az önkénteseket, hogy ott szedjék meg a hajóépítéshez szükséges palackok egy részét.

A PET-kupa ötletgazdája, a Természetfilm.hu Egyesület elnöke és a PETényi Szemétevő Szeméthajó megálmodója, Molnár Attila Dávid elmondta: „Ezalatt a kalandos, vidám, ugyanakkor fárasztó hét alatt a verseny 250 résztvevője összesen 140 köbméter, azaz 1000 zsáknyi hulladéktól tisztította meg a Tiszát.”

Először történt meg a folyami mikroműanyag mérése is a PET-kupa életében.

Kárpát-medence-szerte 65-70 új óvoda létesülhet, és 265 óvoda megújulhat a magyar kormány külhoni óvodafejlesztési programjának első ütemében – mondta Grezsa István kormánybiztos a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésén szerdán. Jelezte: szeretnék, ha a program folytatódna. Kiemelte: a magyar anyanyelvű óvodásokat szeretnék a programmal támogatni, s egyúttal az a céljuk, hogy a magyar kisiskolások számát növeljék. A program 60 ezerben jelöli meg a lehetséges érintettek számát.

Kitért az egyházak szerepére is, jelezve: stratégiai partnerek voltak az előkészületek során. Grezsa István közlése szerint a megszólított stratégiai partnerek minden nemzetrésznél nagy volumenű forrásokat megmozgató elképzeléseket fogalmaztak meg.

A kormánybiztos elmondta, első ütemként 17,1 milliárddal indították el az óvodafejlesztési programot. Ennek fele a történelmi egyházak lebonyolításában zajlik, a másik fele világi lebonyolítókat von be a programba. Erdélyé a legnagyobb forrás, amelyet szorosan követ a Felvidék, csak itt közel kétszáz olyan település van, ahol a lakosságszám indokolná, de nincs magyar óvoda.

Jelezte: szeretnék a kormány elé terjeszteni a program folytatását, amely már a tömbmagyar területeket is érinthetné. A stratégiai partnereket felkérték az újabb programelemek kialakítására.

Grezsa István reményét fejezte ki, hogy a program nagyon komoly nemzeti identitást képző erő lesz a jövőben.

Burus-Siklósi Botond, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke kiemelte: az óvodák, bölcsődék, és az itt folyó programok megerősítése előrelépést hozhat a magyar iskolákba történő belépés terén is. A bővítések, felújítások mellett fontosnak tartotta a szakmai-módszertani tevékenység megerősítését. Játszóterek, óvodaudvarok mellett oktatási terek kialakítását is javasolták – idézte fel. Hozzátette: a következő napokban el is indulhatnak a különböző fejlesztések.

Ballai Zoltán, az Erdélyi Református Egyház egyházkerületi tanácsosa azt mondta: aki kétségbe vonja egy ilyen program létszükségletét, nem lát tovább a következő napnál. A program gyümölcsét tíz év múlva arathatják le, ez most még “bimbózó” alakban van. A bölcsőde, óvoda az a szint, ahol a gyermek megtanulja magyarul a meséket, tulajdonképpen itt kezdődik az élete – fogalmazott. Hangsúlyozta: nagyon kell a magyar bölcsőde, óvoda, s ez a program óriási lehetőség.

Farkas Zsolt, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület közigazgatási tanácsosa kiemelte: a program segítséget jelenthet az elvándorlás, illetve elrománosodás mérséklésében, megállításában is.

Ha a lehetőség biztosított, van magyar nyelvű óvoda, bölcsőde, a családok kétszer is meggondolják, hogy elhagyják-e az adott települést – vélte.

Közölte: náluk két helyen rövid időn belül megkezdődhet az építkezés, s a továbbiak is megvalósulhatnak 2018-ban.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiemelte: fontos szerepet játszik a Délvidéken is az óvodafejlesztés, ezért nagy elszántsággal fogadták a kezdeményezést. A fejlesztések közül kitért többek között arra, hogy hat óvodai szórványközpontot alakítanak ki, ezek mikrobuszokat is kapnának, s három szórványóvodát támogatnak. Minden településen, ahol magyar nyelvű oktatás folyik, magyar óvodai sarkokat alakítanak ki, és szeretnének Szabadkán gyakorlóóvodát létrehozni – jelezte a jövőbeni tervekről.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója elmondta: kutatást indítottak, az óvodáskorúak demográfiai prognózisai mellett a beiratkozási trendeket is elemzik, s kitérnek az óvodaválasztási attitűdre.

Úgynevezett vertikális földgázfolyosó létrehozásáról írt alá memorandumot Bulgária, Görögország, Magyarország és Románia szerdán Bukarestben – közölte a román Transgaz gázvállalat.

A memorandumot a négy ország gázhálózatát működtető és kezelő vállalatok vezetői írták alá. Magyarországot a Mol-csoport részét képező FGSZ képviselte.

A Transgaz közleménye szerint az emlékeztetőben a felek megerősítették szándékukat, hogy összekötik a négy ország gázhálózatát, és lehetővé teszik az energiaszállítást Görögországból az Európai Unió irányába Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül, biztosítva a kétirányú szállítás technikai feltételeit. A memorandum képezi a jövőbeli együttműködés alapját.

A vertikális földgázfolyosó létrehozásáról tavaly szeptember 9-én Budapesten fogadtak el nyilatkozatot. Akkor írták alá a bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosó 179 millió eurós támogatási szerződését a közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetések megteremtését és az energiabiztonság megerősítését célzó CESEC munkacsoport miniszteri ülésén. Akkor egyetértési megállapodás született Ukrajna, Románia, Bulgária és Görögország szállítási rendszer irányítói között a transz-balkáni földgázvezeték kétirányúsításáról is.

A CESEC 2015. februárjában alakult, miután Oroszország leállította a Déli Áramlat projektet. A résztvevő országok: Ausztria, Bulgária, Görögország, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és az Európai Bizottság. Az együttműködés feladata összehangolni a határokon átnyúló energetikai projektek fejlesztését és végrehajtását.

Névnap Illés – az Éliás önállósult változata. Idézet „A gyűlölet magától visszaszáll azokra, akik táplálják.”

Ludwig van Beethoven

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

NÉPI KALENDÁRIUM:

Illés napja

E napon munkatilalom volt, mert attól tartottak, hogy aki ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsap a villám, a termést pedig elveri a jég. A gazdálkodók féltek ettől a naptól, hogy a vihar szétveri, vagy a villám felgyújtja az asztagot, a kazlakat.

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Marina Gyula (Tiszalonka, Máramaros megye, 1901. május 26. – Perriopolis, USA, 1983. július 20.) Kárpátalja kormánybiztosa. Középiskolai és teológiai tanulmányait Ungváron végezte. 1926 decemberében pappá szentelték és kinevezték az ungvári papnevelő intézet vicerektorává. 1927-29-ben a vatikáni Gergely Egyetemen tanult, római és kánonjogból doktorált. Hazatérése után ismét elfoglalta vicerektori állását. 1939. március 15-én nevezték ki kormánybiztosnak. Igyekezett felszámolni az internáló táborokat, amelyeket a magyar katonaság Kárpátalja birtokbavétele után hozott létre, első sorban az ellenálló szicsgárdisták internálására. Május végén Marina állította össze Kárpátalja közigazgatási tisztviselőinek névsorát. Őt nevezték ki az első ügyosztály – a vallás-és közoktatásügyi vezetőjének.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

- Befejezték a Károli Gáspár által fordított Biblia nyomtatását (1590)

- Pozsonyban megnyitja kapuit az Academia Istropolitan egyetem (1476)

- Moholy-Nagy László világhírű festő (1895) legsokoldalúbb művészeink egyike, a konstruktivizmus egyik legjellegzetesebb képviselője.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

A MEGTÖRETÉS JELLEMET TEREMT

„Isten előtt a töredelmes lélek a kedves áldozat.” (Zsoltárok 51:19)

Ha engedjük, hogy életünk dolgait Isten irányítsa, ő képessé tesz arra, hogy a bennünk rejlő lehetőségeket teljes mértékben kiaknázzuk. Ezt úgy éri el, hogy gyengéden letöri makacsságunkat azokon a területeken, melyeket még alá kell rendelnünk neki. Amikor ezek a területek összetörnek, Isten ereje elkezd szabadon áramlani bennünk, és a dolgok javulni kezdenek. Már sok ember vesztét okozta a hatalom és a tehetség jellem és helyes irány nélkül. Bizonyára te is ismertél ilyeneket. Tehát vigyázz, ha a tehetségedet nem a jellem kormányozza, akkor magadnak keresed a bajt. Lehet, hogy egy ló sikeres versenylovaktól származik, de amíg be nem törték, addig az erejével csak önmagát és a körülötte lévőket veszélyezteti. Két fontos dolgot lehet megfigyelni a telivér versenylovaknál: 1) Sokféle hangot hallanak a futam során, de megtanulták, hogy csak egyre reagáljanak: a lovasuk hangjára. Isten terve is ez veled. Sokféle véleményt fogsz hallani, de ha győzni akarsz az életben, csak Istenre szabad figyelned. Ehhez viszont alázat kell, mert ő „az alázatosakat igazságosan vezeti, és az ő útjára tanítja au alázatosakat” (Zsoltárok 25:9). 2) Akkor éri el ereje és teljesítőképessége legnagyobb fokát, ha elviseli a zablát és az irányítást. Nos, téged is így tör be most éppen Isten? Rád teszi a lószerszámot, és azt mondja: „Nem élhetsz így tovább, nem mehetsz a saját fejed után, mert tervem van veled”? A mai ige számodra ez: „Nem a magadé vagy, mert Isten drága áron vásárolt meg. Dicsőítsd tehát Istent. „ (1Korinthus 6:19-20 NLT).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szent Apollinaris püspök és vértanú

Aranyszavú (Krizológ) Szent Péter szerint, aki Ravenna püspöke volt, a város első püspökeként ünnepelte a hívek közösségével együtt. A városban található, VI. századból való S. Apollinare in Classe-bazilikában a csodálatos apszismozaikon látható antik miseruhában, püspöki palliummal a vállán, amint kitárt kézzel imádkozik. Kétoldalt hat-hat bárány látható az általa vezetett hívek szimbólumaként. Vértanúsággal vallotta meg Krisztus-hitét: az Úr kifürkészhetetlen gazdagságát hirdette a nemzeteknek a II. század végén. Nemcsak itt, hanem Rómában is több templomot emeltek emlékére. A középkorban nagyon elterjedt volt a tisztelete.

bacskaplebania.hu

Az orosz Szvetlana Kolesznyicsenko bizonyult a legjobbnak szerdán a szinkronúszók egyéni szabad gyakorlatában a budapesti vizes világbajnokságon.

A városligeti döntő után a spanyol Ona Carbonell és az ukrán Anna Volosina állhatott még fel a dobogóra.
Kolesznyicsenko szombaton a szóló technikai döntőben, majd vasárnap – Alekszandra Packeviccsel – a páros technikai döntőben is az élen végzett. Ezzel már 12-szeres világbajnok úgy, hogy az előző három vb-n egyaránt három aranyat nyert.
Kiss Szofi a hétfői selejtezőben 17. lett a 32 fős mezőnyben, így nem jutott be a 12-es fináléba.
Az egyéni szabadprogramban a versenyzőknek két és fél percük (plusz-mínusz 15 másodperc a zene függvényében) van arra, hogy minél kreatívabb gyakorlatot mutassanak be, a lehető legtöbb elemmel. A bírák ezt követően a művészi benyomás, a végrehajtás, illetve a nehézség alapján pontozzák a kűrt.

Eredmények (a vb honlapjáról):
szinkronúszás, egyéni szabad gyakorlat, világbajnok:
—————————————————-
Szvetlana Kolesznyicsenko (Oroszország) 96,1333 pont
2. Ona Carbonell (Spanyolország) 95,0333
3. Anna Volosina (Ukrajna) 93,3000

Az ukrán adóhatóság 2017 első félévében 26 büntetőeljárás által 1 millió 869 000 ezer hrivnyát térített vissza az államnak – adta hírül a transkarpatia.net hírportál július tizenharmadikán.

A kárpátaljai adóhatóság az elmúlt hat hónap alatt tíz alkalommal szüntetett meg illegális termékek előállításával és kereskedelmével kapcsolatos tevékenységet, amelyek következtében összesen több mint 6 millió 200 000 ezer hrivnya értékű illegális árut foglaltak le, többek között: 176 272 csomag dohányterméket 4 millió hrivnya értékben, 250 liter alkoholt 37,3 ezer hrivnya értékben, valamint öt gépjárművet, melyek értéke meghaladja az 1 millió 600 000 ezer hrivnyát.

Kárpátalja.ma

Sarokkövéhez érkezett a magyar nemzet 2010-ben elkezdődött közjogi egyesítése, a napokban adták be az egymilliomodik állampolgársági kérelmet – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Tusnádfürdőn, a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján.

A Kárpát-medencében 845 ezer magyar kapott kedvezményes honosítással állampolgárságot, és Magyarország további 120 ezer, a világ különböző országaiban élő diaszpórában élő ember magyar állampolgárságát ismerte el. Semjén Zsolt hozzátette: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) novemberi üléséig az egymilliomodik visszahonosított magyar állampolgár is leteszi az állampolgársági esküt.

Úgy vélte, hogy a nemzetegyesítés megalapozásában – a Tusványos egyik alapítójaként a megnyitón jelen lévő – Németh Zsoltnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének vitathatatlan érdemei vannak a státustörvény, a magyarigazolványok bevezetésével.

Felidézte, hogy a “2004. december 5-ei nemzetárulás” (a kettős állampolgárságról tartott népszavazás) után az akkori balliberális kormány a súlyos politikai következményekkel szembesülve kompromisszumot ajánlott: elfogadnák az állampolgárság kiterjesztését, ha az nem vonatkozna a szavazati jogra. Az akkori ellenzék erre nemet mondott, mert “nincs A meg B-kategóriájú magyar állampolgárság, egy magyar nemzet van” – mondta a miniszterelnök-helyettes.

“Nemzetpolitika tekintetében is egyenesben vagyunk, hiszen ha csak az összegeket nézem, 2010-ben kilencmilliárd forint volt nemzetpolitikára, most pedig kilencvenmilliárd” – mondta Semjén Zsolt. Hozzátette: ebbe nem számolja bele azt, hogy most már a nemzetpolitika nemcsak az identitás megőrzésre – az oktatásra, a kultúrára -, hanem a gazdaságra is kiterjed, amelyre további ugyanilyen nagyságrendű összeg jut. “Össznemzeti paradigmában” gondolkodik a kormány, például az anyasági támogatást is kiterjeszti minden magyar állampolgárra, bárhol éljen a világban – magyarázta.

Lesz magyar közvetítés

A miniszterelnök-helyettes azt is bejelentette, hogy a következő nyári és téli olimpiát magyar nyelvű közvetítéssel láthatják majd a közmédiában a Kárpát-medencei magyarok. Elmondta: a magyar nyelvű sportközvetítések határon túli biztosításának feladatát a tavalyi Tusványoson osztotta rá Orbán Viktor miniszterelnök, és eddig “részsikerekről” tud beszámolni az “Európai Unió bürokráciájával” folytatott harcban.

Azt a digitális területen illetékes uniós biztosnak írt – a közvetítési jogok piackorlátozó, és a nyelvi jogokat sértő jellegét kifogásoló, az angol ligáról hozott precedensértékű uniós bírósági döntésre hivatkozó – levéllel nem sikerült még elérni, hogy az unió módosítsa a szabályozást, de Magyarország ajánlatot tett a szomszédos országoknak, hogy kölcsönösségi alapon biztosítsák egymás országaiban az anyanyelvi közvetítést.

Egyes országokkal sikerült megállapodni erről, de Románia nem tartozik közéjük. “Kerül, amibe kerül alapon elindultunk az összes utódállam tenderén és megvettük a közvetítési jogokat” – közölte Tusnádfürdőn Semjén Zsolt. Hozzátette, ez a következő nyári és téli olimpiákra és a magyar válogatott esetleges labdarúgó Európa- illetve világbajnoksági szerepléseire vonatkozik.

A közönség soraiból felhangzó tapsra reagálva Semjén Zsolt megjegyezte: az elismerés jelentős része a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (MTVA) illeti.

A biztos pont

Semjén Zsolt a héten rendezett 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborról azt mondta, Tusványos már majdnem három évtizede az egyetemes magyarság egyik legfontosabb tanácskozási fóruma, ezért is lett az idei mottó “Tusványos – a biztos pont”.

Elindult a párbeszéd

Korrektnek és pozitívnak tartja a miniszterelnök-helyettes Klaus Iohannis román államfő kedden tett székelyföldi látogatását. Semjén Zsolt szerint értékelendő, hogy amikor a román elnök hivatalos látogatást tett Székelyföldön – egyszerre kereste fel Románia két magyar többségű megyéjét, Hargita és Kovászna megyét – állva hallgatta végig a székely himnuszt, és az is fontos, hogy Iohannis elfogadta az ajándékba kapott székely zászlót, amit Románia lobogójával viszonzott, ő maga pedig a “csere” szót használta erre a gesztusra.

Úgy vélekedett, hogy elindult egyfajta párbeszéd az autonómia elfogadtatása tekintetében. A román elnök ugyanis csak az etnikai autonómiát nyilvánította nem kívánatosnak, amelyet a magyarság nem is követelt. A Iohannis által is támogathatónak nevezett regionális autonómia viszont nagyon közel áll ahhoz a területi autonómiához, amelyet Székelyföld számára kérnek a székelyek – mutatott rá Semjén Zsolt.

Felhívta a figyelmet: a magyarság sosem kért olyan autonómiát, amire nem létezne precedens az Európai Unióban, ugyanakkor nem fogadhatja el, hogy a magyarok nem jogosultak azokra a jogokra, amelyekre más uniós állampolgárok igen.

“Ha elfogadnánk azt, hogy léteznek olyan jogok az EU-ban, amelyek más nemzeteknek, nemzetrészeknek jár, a magyarságnak vagy a székelységnek nem jár, akkor azt fogadnánk el, hogy másodrangú uniós polgárok vagyunk, pedig nyilvánvalóan nem így van” – hangoztatta Semjén Zsolt.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke, a Tusványos egyik alapítója az erdélyi rendezvény szerdai megnyitóján úgy vélekedett: bár a román államfő nyilatkozatai túl sok optimizmusra nem adnak okot, megteremtődhet annak reménye, hogy Klaus Ionannis moderátora lesz a román-magyar párbeszédnek.

“Figyelembe véve, hogy az államfő jelentős erdélyi magyar támogatással nyerhetett választást, többet vártunk volna tőle, mint egy emlékbe hagyott román zászlót” – jegyezte meg az EMNP ügyvezető elnöke.

Tragikus dátum

Semjébn Zsolt az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as Gyulafehérvári román nemzetgyűlés közelgő centenáriumára utalva úgy fogalmazott: ez a magyarságnak “tragikus dátum”, a románságnak pedig öröm, nemzeti identitásuk alapja.

Ezzel kapcsolatban azt kérte a románoktól, “tanulmányozzák és fogadják el” a történelmi dokumentumot, mert a magyarok semmi mást nem kérnek tőlük, csak amit száz éve szabad akaratukból megígértek.

Folyamatos az erdélyi magyarok elvándorlása

Változó intenzitással és célországokkal, de folyamatos az erdélyi magyarság kivándorlása, s az utóbbi időben fokozottan érinti a szórványterületeket – hangzott el Tusványoson, a szerdai panelbeszélgetésen.

Péti Márton, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezető tanácsadója elmondta: a Népesedéstudományi Kutatóintézet és intézetük közös felmérésben vizsgálta a Magyarországra történő áttelepülést. A Kárpát-medencében az elmúlt száz évben kimutathatóak a migrációs folyamatok, és ez független a politikai viszonyoktól.

A legutóbbi nagy hullám a 80-as években indult el az anyaország felé és máig tart változó intenzitással, a kitelepülők száma eléri a 320 ezret a hozzátartozókkal. Fiatalabb, képzettebb áttelepülőkről lehet beszélni, az orvosok, fogorvosok például 5-10 százalékot képviselnek – jegyezte meg. Hozzátette: ha ez a folyamat nem indult volna el, akkor a magyarországi népesség 10 évvel korábban csökkent volna 10 millió alá. Ha a folyamat megállna, akkor az alapmodellnél egymillióval kevesebb, 7 millió körül lenne 2060-ra Magyarország lakossága – mondta Péti Márton.

Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet képviseletében kiemelte: 1988 és 1992 között a célállomás elsősorban Magyarország volt, a zöldhatáron át érkezők jelentős része ott maradt. Ez a kivándorlási szakasz mintegy 100 ezer embert érintett.

A következő fázis 1992-től az ezredfordulóig tartott, szintén 100 ezer magyar hagyta el Erdélyt. Egy újabb kivándorlási hullám volt jellemző Románia uniós csatlakozása után, ez azonban már kisebb arányban érintette a magyarságot, illetve kevésbé számított célországnak Magyarország, belépett például Németország, Ausztria, Hollandia. A magyar állampolgárság sokak számára a migráció során konvertálható tőkét jelentett – tette hozzá Kiss Tamás.

Népességszámításuk szerint – amelyhez népszámlálási adatokat vettek alapul – közel 1,4 millió volt 2011-ben az erdélyi magyarság száma. A legújabb becslésük szerint 2031-re 1 millió 74 ezer lehet majd a magyar anyanyelvűek száma, de a magyar anyanyelvű népesség megtartaná arányát. Székelyföldön a demográfiai trendek nem jók, de kedvezőbbek, mint a romániai átlag – jegyezte meg a szociológus.

Ilyés Ferenc, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája székelyudvarhelyi képzési központjának igazgatója rámutatott: az elmúlt 20 évben nem kizárólag munkavállalásról szólt ez a döntés, hanem életformaváltással is párosult, azaz más életteret választottak a magyarok. Fontosnak nevezte, hogy az életminőségi tényezőket helyezzék előtérbe az anyagi szempontokkal szemben, így a szülőföldön maradás is népszerűbbé válna a fiatalok szemében.

Geréb László, a REGA Egyesület elnöke hozzátette: az erdélyi elvándorlás az utóbbi években egyre inkább a szórványterületeket érinti, Székelyföldet kevéssé. Érettségi felkészítőkben részt vevő diákokat érintő kutatásuk szerint a periféria-területek kiürülésére a jövőben is számítani kell.

Horvátországban, Montenegróban, Franciaországban, Olaszországban és Portugáliában is tüzek pusztítanak.

Nem oltották még el, de ellenőrzés alatt tartják az erdőtüzeket Horvátországban. Split környékén napok óta tombol ugyanis a tűzvész, de a város biztonságban van – számolt be a Híradó.

A Mosor-hegy viszont még mindig lángol, a tengerpartot pedig beborítja az erős füstszag és a pernye is. A turisták mégis azt mondják: maradnak Dalmáciában és tovább nyaralnak.

Pár száz kilométerrel távolabb, Montenegróban is ég az erdő: a Kotori-öböl bejáratánál. Az ország nemzetközi segítséget is kért a tűzvész miatt. Ukrajnából már érkeztek is tűzoltó repülőgépek.

A Sky News felhívja rá a figyelmet, hogy a tüzek okai még mindig ismeretlenek.

Nyugatabbra is a tűz az úr

Franciaországban, Nizza mellett is több száz tűzoltó küzd a lángokkal – írja a portál. A helyi hatóságok már kedden bejelentették, hogy a tüzet kontrollálják, de még „nincsen vége”. Korzika szigetén pedig 200 hektárnyi bozótos égett.

Róma tengerparti települése, Ostia szomszédságában is tűz pusztított, több lakót is evakuálni kellett a környékről. A lángokat sikerült megfékezni, a hatóságok gyanúja szerint szándékosan gyújtogattak, egy embert őrizetbe is vettek. Dél-Olaszországban, Calabriában viszont tovább égnek a tüzek. Egy nápolyi életét vesztette, mikor leesett háza tetejéről, a lángokat akarta megnézni.

Észak-Portugáliában 1400 tűzoltó, valamint több repülő és helikopter küzd a vasárnap óta pusztító lángokkal. A hatóságok szerint sikerült a legtöbb tüzet kontroll alá helyezni.

A nagyszőlősi járási Balázs Zoltán július 18-án esett el Zajcevo alatt – tudatja a mukachevo.net hírportál.

A 128-as kárpátaljai gyalogdandár tájékoztatása szerint oroszbarát szakadárok több órán át lőtték gránátvetőkkel egységüket. Előzetes információk alapján repeszek okozták az őrségben lévő királyházi katona halálát.

Mihajlo Roman nagyszőlősi önkéntes tájékoztatása szerint Balázs Zoltán holttestét előre láthatóan holnap, július 20-án szállítják szülőföldjére.

A Kárpátalja.ma osztozik a hozzátartozók fájdalmában.

Kárpátalja.ma

Egy 21 éve történt gyilkosság ügyében három ember ellen indított eljárást a rendőrség. A police.hu kedden késő este számolt be az 1996-ban történt bűncselekmény fejleményeiről, az áldozat egy örmény férfi volt.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata a közleményben felidézte: 1996. augusztus 31-én, Törökbálintnál egy nejlonzsákba rejtett holttestet találtak. A fiatal férfi halálát egyértelműen idegenkezűség okozta: összeverték és késsel többször mellkason szúrták.

Petőfi Attila, a Készenléti Rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztályának vezetője a Zsaru magazinnak elmondta: az áldozatnál semmilyen okmányt nem találtak. Először az eltűnés miatt körözöttek listáját nézték végig. Köztük volt egy örmény állampolgár, akiről pár nappal korábban barátnője jelentette be, hogy nem tud a hollétéről. Az örmény férfi a Kőbányán vezetett egy kereskedést. A nyomozás során kiderült, hogy többekkel konfliktusba keveredett, de sokáig nem sikerült “kétséget kizáró bizonyossággal tisztázni a haláleset körülményeit”.

Tavaly márciusában jutottak újabb információkhoz a nyomozók. A 15 hónapon keresztül tartó munka során kiderült, hogy az áldozat a halálát megelőzően másodmagával kirabolta az akkor 28 éves H. Arshak, szintén kereskedelemmel foglalkozó örmény állampolgár raktárát. Nagy mennyiségű készpénzt vittek el, és az éppen ott tartózkodó férfit tettlegesen megalázták.

H. Arshak bosszút forralt, megállapodott K. Lászlóval, hogy jó pénzért segít neki visszaszerezni a raktárból elrabolt vagyont. Az akkor 33 éves ukrán állampolgár, testépítő bajnok a ’90-es évek alvilágának ismert személyisége volt. 1996. augusztus 23-ra találkozót beszéltek meg egymással és még két, ez idáig ismeretlen férfival a Kőbányai Bazár közelébe.

Egy ötödik társuk, az akkor 25 éves A. Garri odacsalta az áldozatot. Bántalmazták, majd egy autóba tuszkolták, s egy erdős területnél több késszúrással megölték. Mindeközben A. Garri a piacon a sértett ismerőseinek hamis információkat terjesztett az elrabolt férfi hollétéről.

A. Garrit előre kitervelten, aljas indokból, illetőleg célból elkövetett emberölés bűntettével gyanúsították meg. A férfi beismerő vallomást tett, szabadlábon védekezhet. K. Lászlót június 26-án egy szociális intézményben fogták el, ellene előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés megalapozott gyanúja miatt kezdeményeztek eljárást. K. László június vége óta házi őrizetben van.

H. Arshakot a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Igazgatóságának munkatársai múlt hétfőn Budapesten fogták el. Ellene előre kitervelten, nyereségvágyból, valamint aljas indokból, illetőleg célból elkövetett emberölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. Az örmény férfi előzetes letartóztatását a bíróság múlt szerdán rendelte el.

Az ügyben tart a nyomozás, hogy a gyilkosság eddig ismeretlen közreműködőit is megtalálják – olvasható a rendőrségi közleményben, amelyben kiemelték: az ő cselekményük büntethetősége sem évül el.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Felsőfokú Szakképzési Intézetében július 18-án oklevélátadó- és tanévzáró ünnepségre került sor a Rákóczi-főiskola átriumában.

Elsőként Orosz Ildikó, a II. RF KMF rektora, megyei képviselő, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke köszöntötte a vendégeket. Kiemelte, hogy az eltelt években számos problémával és nehézségekkel kellett megküzdenie a diákoknak, de végül sikerült megfelelni a kihívásoknak, így egy új világ nyílt ki a frissen végzettek előtt. Végül sok sikert és kitartást kívánt mindannyiuknak.

Fotó: Fülöp László

Soós Katalin, az intézet igazgatója évértékelő beszédében ismertette az elmúlt három évben elért eredményeket.Elmondta: a 2016/2017-es tanévben összesen 268 diákja volt az intézménynek. Köszönetet mondott a magyar államnak és mindazoknak, akik hozzájárultak az intézmény létrejöttéhez, fenntartásához és működéséhez. Beszéde végén Arany János szavait helyezte a végzős diákok szívére: „Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindig, minden körülményben.”

Az ünnepség keretein belül az intézmény kórusának előadásában elhangzott Mozart Varázsfuvola című műve, valamint két magyar népdal Bárdos Lajos feldolgozásában.

A rendezvényen köszöntőbeszédet mondott Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki a végzősöket Leonardo da Vinci szavaival figyelmeztette: „Ahogyan a használatból kikopott vasdarab rozsdásodni tud, úgy indul romlásnak a tétlenségre kárhoztatott elme.”

Megyesi Krisztina, III. évfolyamos szociálpedagógia szakos hallgató előadta a Szeretet himnuszát (I Kor 13).

Fotó: Fülöp László

Bocskor Andrea, Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselő annak jelentőségét méltatta, hogy az intézetben tanuló diákok magyarul folytathatják tanulmányaikat.

– Nyitottnak kell lenni az újdonságokra, fel kell venni a lépést az európai ismeretekben és haladnunk kell a korral A diákok a megszerzett tudásukat gyarapítsák külföldön, tanuljanak nyelveket, lássanak világot, aztán térjenek haza és tudásukat alkalmazzák itthon! – osztotta meg gondolatait a képviselő.

Átadásra kerültek a dicsérő oklevelek, a végzős hallgatók nevében pedig Lőrinc Ingrid, könyvvitel szakos hallgató mondott köszönetet az oktatóknak.

Reményik Sándor Mi mindig búcsúzunk című versét Mónus Szabina óvodapedagógia szakos hallgató előadásában hallgathatták meg a jelenlévők.

Fotó: Fülöp László

A végzősök fogadalomtétele és a diplomák általános ismertetése után 48 diák vehette át molodsij szpecialiszt (ifjú specialista) végzettséget igazoló oklevelét, majd elhangzott a diákhimnusz.

Fotó: Fülöp László

Ezt követően a második évfolyamos hallgatók búcsúztak a végzősöktől, átadva nekik az útravaló tarisznyájukat.

Végül Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, ukrán parlamenti képviselő köszöntötte a hallgatókat, majd pedig Maksai Attila, a Beregszászi Református Egyházközség lelkésze Isten áldását kérte a jelenlévőkre.

Az ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget.

Zsoldi Tímea
Kárpátalja.ma