Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Első alkalommal szerveztek hagyományőrző szüreti mulatságot Szolyván. Az eseménnyel egybeesett a helyi magyar iskola születésnapja is, amely 15 éve működik a közösségben.

A Munkácstól harminc kilométerre, a Latorca folyó mellett található településen – szórványban ugyan de – élnek még magyarok. A településnek körülbelül 10 százaléka magyar ajkú lakos. A magyar kultúra megőrzése érdekében 1995-től megindult a magyar nyelv tanítása, először fakultatív módon, vasárnapi iskola keretein belül. 2002 szeptemberében, hatvan év szünet után pedig elkezdődött Szolyván a hivatalos magyar nyelvű oktatás. Ettől fogva évről évre újabb osztályok nyíltak.

Azonban hosszú évtizedek óta ez az első alkalom, hogy a közösségben szüreti mulatságot tartanak. A szervezők fontosnak tartották, hogy a vidékünkön nagy hagyománynak örvendő szüreti szokásokat a helyi közösség körében is újra felelevenítsék.

A program elején Vjacseszlav Murza, a szolyvai ukrán református és evangélikus egyház lelkésze mondott áldást a rendezvényre. Ezt követően Buhajla József ungvári magyar főkonzul, a rendezvény védnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Örömét fejezte ki, hogy ilyen szép számmal jelentek meg a helyiek, és hogy sok fiatal lelkes magyar iskolás van a közösségben, hiszen bennük van a jövő. Buhajla József reményét fejezte ki, hogy sikerül hagyományt teremteniük a szervezőknek a kezdeményezésből, és még sok hasonló rendezvény követi majd a jövőben a mostanit. A főkonzul ünnepélyesen ajándékokat adott át a helyi magyar iskola számára, valamint 6000 hrivnya készpénzt is, amit a konzulátus dolgozói ajánlottak fel.

Fekete Krisztián, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Petőfi-ösztöndíjasa szeptembertől Szolyván végzi tevékenységét. Az ösztöndíjas, aki főszervezőként is jelen volt a programon, megköszönte az iskola diákjainak a fáradalmas készülődést, a különböző támogatóknak a segítséget. Kiemelte, hogy a továbbiakban is szeretnének több közösségi alkalmat szervezni, amihez elengedhetetlen, hogy a helyi magyarok is ott legyenek, és egy erős magyar közösségben, összetartozásban tervezzék a jövőjüket – fogalmazott az ösztöndíjas.

A helyi magyar oktatási-nevelési komplexum igazgatója, Pecsunka Mária köszönetet mondott a segítségért és támogatásért. Kiemelte, hogy nehéz évek vannak mögöttük, de a magyar iskola lassan és szépen terebélyesedett, és egyre több szülő dönt a magyar iskola mellett.

A rendezvényen a Szolyvai Magyar Oktatási-Nevelési Komplexum diákjai gyermekjátékok előadásával, verses, zenés, táncos összeállítással tettek bizonyságot arról, hogy a szórványmagyarság nem feledkezett meg gyökereiről. A magyar szó él a szolyvai közösségben.

Őket követte az Ungvári 10. Sz. Dayka Gábor Középiskola Csüllő néptáncegyüttesének elő­adása, majd a beregszászi székhelyű Sodró népzenei együttes adott kisebb ízelítőt a Kárpát-medence magyarlakta településeinek autentikus népzenéjéből és táncaiból.

A műsort követően lottósorsolás következett, amelyen értékes ajándékokkal gazdagodhattak a vendégek. Váradi Enikő, a Sodró együttes művészeti vezetője pedig a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltségének támogatásával táncházat ajánlott fel a magyar iskola diákjai számára.

A rendezvényt Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és a Béres Alapítvány támogatta.

Az első Szolyvai Hagyományőrző Szüreti Mulatság bizonyosság arról, hogy a ritkán emlegetett szolyvai magyar szórványközösség ragaszkodik magyar kultúrájához és hagyományaihoz. A 15 évvel ezelőtt elvetett mag jó földbe hullott, és első csírái immár előbújtak. Annak a közösségnek, amely ragaszkodik nyelvéhez, hagyományaihoz, nemcsak jelene, de jövője is van.

EV

Élőlények 12 millió éve megkövült nyomait találták meg spanyol geológusok Barcelona leghíresebb szecessziós épületeinek homlokzatán, a katalán nagyváros kellős közepén. A 19. század végén modernista (szecessziós) stílusban emelt homokkő épületekben szabályos hengeralakú és egyenes vonalú, elágazás nélküli csőszerű járatokat, úgynevezett nyomfosszíliákat talált Zain Belaústegui, a madridi III. Károly egyetem kutatója és fia, Alejandro Belaústegui, a Barcelonai Egyetem munkatársa. A nyomfosszília nem magának egy ősi élőlénynek, hanem a létezésének valamilyen fennmaradt nyoma.

A Lapillitubus montjuichensis nevű új városi kövület gyűrűsférgektől származhat – írták a szakértők a Geologica Acta folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Az elnevezés a katalán főváros hegyére, a tengerparthoz közeli Montjuicra utal, ahol a római kor óta bányásztak építőkövet. A montjuici kőfejtőket az 1950-es években bezárták, a modernizmus – a katalán szecesszió – építészei azonban a 19. század végén még felhasználták az ott bányászott követ.

A két kutató e modernista épületek, köztük az Igazságügyi Palota homlokzatán fedezte fel a megkövült csőszerű járatokat, amelyeknek legjellegzetesebb, körülbelül 10 milliméter átmérőjű példányai a Casa Pascual i Pons nevű épület kövein láthatók hosszmetszetben.

A kutatók szerint a megkövült csövecskéket a tegzesek lárvái vagy a gyűrűsférgek közé tartozó soksertéjűek használhatták hajdan. Más, ma élő állatok végzett tanulmányok alapján leginkább arra gyanakodnak, hogy az üregeket gyűrűsférgek áshatták egy sekély tengerben vagy egy sűrű elágazás szabdalta folyótorkolatban.

A kövületek jó állapotban maradtak fenn, az épületek pedig, amelyeken találták őket, műemléki védelmet élveznek.

“Az épületeken, szobrokon, járdákon és környezetünk más, ember alkotta tárgyain található városi fosszíliák fontos részét alkothatják paleontológiai örökségünknek” – írják tanulmányukban a geológusok, akik remélik, hogy munkájuk ösztönzés ad más hasonló kutatásokhoz.

Két szolgáltatáscsomagban is áremelésre számíthatunk október 30-tól – olvasható a népszerű mobilszolgáltató ukrajnai hivatalos oldalán.

A változások a Light+ és Red XS csomagok előfizetőit érintik.

A Light+ tarifái a következőképen alakulnak: a havi vagy napi keret kimerítését követően a hálózaton kívülre intézett hívások ára az eddigi 0,25 hrivnya/percről 0,50-re emelkedik. A hálózaton belüli korlátlan telefonálás ára nem változik, továbbra is 2 hrivnya marad a napidíj. A különbség annyi lesz, hogy azt minden nap levonják az előfizető egyenlegéről, attól függetlenül, hogy felhasználta a keretet vagy sem.

A Red XS előfizetők hívások tekintetében ugyanilyen változásokra számíthatnak: a más mobilhálózatba intézett hívások ára 0,50 hrivnya/perc lesz. Esetükben az internetkapcsolat tarifájában lesznek még lényeges változások: a havi limit felhasználását követően az eddigi 500 MB/15 hrivnya helyett minden 100 MB után 5 hrivnyát kell majd fizetniük.

Kárpátalja.ma

Amikor Alexander Fleming 1928-ban egy véletlennek köszönhetően felfedezte a legismertebb antibiotikumot, a penicillint, egyszerre két dolgot is tett: megajándékozta a világot egy igen hatékony, a bakteriális fertőzések legyőzésére alkalmas szerrel, másrészt pedig elfogadtatta a tudományban a szerencsés véletlen, azaz a serendipity fogalmát. (A szó eredeti, tudományos értelmezése innen eredeztethető.) Fleming világra szóló felfedezését tulajdonképpen a véletlen “hozta össze”, hiszen a tudós nem erre készült. Később azt nyilatkozta, hogy a szerencse is csak azokat látogatja meg, akik tárt karokkal várják.

Nos, abban bizonyára mindannyian egyetértünk, hogy bár a betegségeket senki nem várja tárt karokkal, jönnek azok maguktól, hívatlanul is. Az őszi napok végén, télen, amikor immunrendszerünk amúgy sincs a csúcson, mindent könnyebben kapunk el. Ilyenkor kerülhetnek elő az antibiotikumok, amelyeket kizárólag orvosi utasításra szedjünk. Véletlenül se dőljünk be annak a tévhitnek, hogy a tavalyi gyógyszerünk (hasonló tünetekkel) majd idén is jó lesz, és az esetleg megmaradt, szavatosságát tekintve rendben lévő antibiotikumot nyugodtan szedhetjük saját szakállunkra. Többek között azért sem, mert az öndiagnózis nem feltétlenül pontos, de amennyiben mégis, úgy elképzelhető, hogy a szervezetünk vált ellenállóvá az adott antibiotikummal szemben. Magyarul semmit nem érünk el a szedésével.

Mert mire is való az antibiotikum?
Az antibiotikumok, vagy más néven antimikróbás szerek, olyan gyógyszerek, amelyek elpusztítják vagy meggátolják a baktériumok szaporodását a fertőzések legyőzésére emberekben, állatokban és néha növényekben is. Az antibiotikumok a bakteriális fertőzések gyógyszerei. Több mint 15 különböző antibiotikum csoport létezik, amelyek kémiai szerkezetükben és a baktériumok elleni hatásukban különböznek egymástól. Egy antibiotikum lehet hatékony csupán egy, de lehet hatékony több baktériumfajjal szemben is.
Nem árt tudni, hogy a legtöbb megfázást és az influenzát vírusok okozzák, amelyek ellen az antibiotikumok nem hatékonyak. Ilyenkor az antibiotikumok nem csökkentik a lázat vagy egyéb tüneteket sem.

5 alapvetés az antibiotikumokkal kapcsolatban
– antibiotikumot csak az az orvos írja fel, aki megvizsgált minket;
– ne használjunk korábbról megmaradt gyógyszert;
– az antibiotikum nem fájdalomcsillapító és nem képes minden betegség meggyógyítására;
– az antibiotikum felesleges szedése nemkívánatos mellékhatásokat okozhat;
– meglévő betegségek (tüdő- vagy szív problémák, az immunrendszer alulműködését okozó betegségek) hatással lehetnek az antibiotikum működésére.

+1 tanács
Bármilyen nehezen is kezelhető ügy, de a gyógyulás időigényes folyamat. Nem úszhatjuk meg azzal, hogy beszedjük a gyógyszert és semmi máson nem változtatunk. Szánjunk időt magunkra, ha már betegek lettünk, gyorsabb és nem elhúzódó lesz a felépülés, ha nyugodt körülmények között, akár ágyban töltünk néhány napot.

Világszerte több mint 200 támadást kísérelt meg a BadRabbit zsarolóvírus, amely kedden több orosz tömegtájékoztatási eszköz mellett fennakadásokat okozott a kijevi metró és az odesszai reptér működésében – közölte szerdán a Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági vállalat.

A legtöbb támadás Oroszországban történt, de észleltek ilyeneket Ukrajnában, Törökországban és Németországban is. A vírus az Interfax orosz hírügynökség esetében a számítógépek blokkolásának feloldásáért 283 dollárt követelt bitcoinban.

Ilja Szacskov, a Group-IB kiberbiztonsági cég vezérigazgatója szerdán a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, hogy a BadRabbit a húsz legnagyobb orosz bank közül többet is megpróbált megtámadni, de eredménytelenül. Szacskov közölte, hogy a rosszindulatú fájlok érkezését kedden moszkvai idő szerint 13 és 15 óra között észlelték a pénzintézeteknél.

Informatikusok hasonlóságot fedeztek fel a BadRabbit és a júniusban több országban megjelent NotPetya vírus kódolása között. A hackerek a betöréshez ezúttal a bejelentkezések és jelszavak eltulajdonítására kifejlesztett Mimikatz programot is felhasználták.

Az elmúlt hónapokban két jelentős zsarolóvírus-támadáshullámot észleltek a világon. Májusban a WannaCry több mint 150 országban több százezer, a Petya pedig június végén 65 országban több mint 10 ezer számítógépet fertőzött meg, Oroszországban egyebek között a Megafon mobilszolgáltató és a Rosznyefty olajvállalat komputereit.

A Föld “természeti tőkéjének” felélésétől óvott a köztársasági elnök az Exportfejlesztési Világfórum (WEDF) szerdai budapesti megnyitóján tartott köszöntő beszédében. Áder János kijelentette: nem a rendelkezésünkre álló természeti tőke kamatait, hozadékát használjuk, hanem magát a tőkét éljük fel, ezen ideje változtatni, cselekedni kell.

Mára eljutottunk oda, hogy a Földön annyi erőforrást használunk el egy évben, mint amennyit egy több mint másfélszer ekkora bolygó lenne képes újratermelni ugyanennyi idő alatt – közölte.

Áder János a fejlődés fenntarthatóvá tétele érdekében elkerülhetetlennek nevezte a hajók üzemanyag-fogyasztásának hatékonyabbá tételét, az emisszió csökkentését. Szükségesnek nevezte az áttérést a környezetet kevésbé vagy egyáltalán nem terhelő csomagolóanyagok használatára.

Pályázati felhívás a 24. Betlehemi jászol-kiállításon való részvételre.

2017. november végétől 2018. január 7-éig ezúttal is két helyszínen: Budapesten a Vajdahunyadvárban, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban és Veszprémben a SZALÉZIÁNUM Érsekségi Turisztikai Központban lesz látható a Betlehemi jászol-kiállítás anyaga.

A kiállításon való részvételre A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) – az IPOSZ-szal, a BKIK Kézműipari Tagozatával, a Ciszterci Egyházközséggel és a SZALÉZIÁNUM-mal együttműködve – tárgyalkotók számára hirdet nyílt pályázatot, amelyre hazai és határon túli magyar kézművesek, népművészek, képző- és iparművészek, hivatásos és műkedvelő alkotók, egyéni pályázók és közösségek egyaránt jelentkezhetnek.

Pályázni természetes alapanyagok felhasználásával készült legfeljebb 3 alkotással lehet, amelyek a betlehemi jelenet szereplőit ábrázolják; a betlehemezés népszokásait örökítik meg; vagy az adventi-karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódnak (pl. karácsonyfa-díszek, ünnepi terítékek, Mária-medálok, gyerekeknek készített karácsonyi ajándéktárgyak).
A Bibliában elmondottakhoz ragaszkodó művek mellett a betlehem mának szóló üzenetét megfogalmazó alkotásokat is várunk, amelyek készítésénél figyelembe vették azt a világot, amelyben élünk, azokat a problémákat, amelyek megválaszolásában a Karácsony titka segíthet.

A SZALÉZIÁNUM-ban rendezendő kiállításra kizárólag a betlehemi jelenetet vagy annak szereplőit ábrázoló alkotásokat várunk, amelyek között olyanok is lehetnek, amelyek a korábbi budapesti Betlehemi jászol-kiállításokon már szerepeltek (de a veszprémin még nem).

Pályázati határidők és feltételek
Regisztrációs határidő: 2017. november 10.
Az erre szolgáló internetes felület elérhető honlapunkon (http://www.amka.hu) a pályázat menüpontjában.
Az internettel nem rendelkezőktől telefonos bejelentkezést kérünk.

Nevezési határidő (a nevezési lap beküldésére és a nevezési díj befizetésére): 2017. november 13.
– Nevezési lap megküldése
A honlapunkról letölthető, kitöltött nevezési lapot e-mailben: Word-formátumban az amka@amka.hu címre kérjük megküldeni. Amennyiben ez elektronikus formában nem megoldható, postán (IPOSZ, AMKA, Gál Anna, 1087 Budapest, Luther u. 4-6. címre) vagy személyesen kérjük a lapot a nevezési határidőig eljuttatni.
Nem szerkeszthető pdf-ben vagy képformátumban (.jpg, .bmp, stb.) küldött nevezési lapot nem tudunk elfogadni!
– Nevezési díj befizetése
A nevezési díjat ugyancsak a nevezési határidőig az AMKA OTP-nél vezetett 11705008-20436209 sz. számlájára, lehetőleg OTP-fiókban kérjük befizetni vagy átutaltatni. (Csekk használatakor is ezt a számlaszámot kell feltüntetni!)
A nevezési díj befizetése a pályázaton való részvétel feltétele, tehát független a pályamunka elbírálásának eredményétől, ezért akkor sem jár vissza, ha a zsűri döntése alapján az alkotás nem kerül kiállításra.

Nevezési díj:
– egyéni jelentkezőknek: 4500 Ft
– az AMKA támogatóinak, ipartestületi és BKIK-tagoknak: 3500 Ft
– alkotóközösségeknek (kollektív pályamunkák esetében): 6000 Ft

Az alkotások beadásának időpontjai: 2017. november 18. (szombat) és 19. (vasárnap) 10-16 óráig.
A beadás helyszíne: Vajdahunyadvár, Magyar Mezőgazdasági Múzeum. (FIGYELEM! A Vajdahunyadvár területére csak külön engedéllyel szabad gépkocsival behajtani!)

A pályázatra beadott alkotások válogatása: Az alkotások válogatását néprajzkutatókból, iparművészekből és a betlehemes mozgalmat az 1940-es években eredetileg kezdeményező Ciszterci Egyházközség képviselőjéből álló zsűri végzi, amely egyúttal javaslatot is készít a legjobb pályamunkák díjazására. A zsűri döntése ellen nem lehet fellebbezni. A kiállításra bekerült alkotók/alkotóközösségek nevét közzétesszük a http://www.amka.hu weboldalon.

Elismerés, díjazás: A kiállításra bekerülő alkotók a december 15-ére tervezett budapesti hivatalos ünnepélyes megnyitón elismerő oklevelet kapnak, a zsűri által kiemelt alkotások készítői pedig az oklevélen kívül különböző díjakat vehetnek át.

Az alkotások visszaadása a budapesti kiállítás helyszínén történik: 2018. január 8-án (hétfőn) és 9-én (kedden) 10-16 óráig.

A kiállítás anyagát az előző 14 évhez hasonlóan idén is színes fotóalbumban örökítjük meg, amit a hivatalos ünnepélyes megnyitóra szeretnénk megjelentetni! A különleges karácsonyi ajándéknak is számító Betlehemi képeskönyvben minden kiállító 1-1 alkotásának tárgyfotója szerepelni fog.

Az információk az AMKA honlapjára (http://www.amka.hu) és Facebook oldalára folyamatosan feltöltésre fognak kerülni, ill. Gál Annától kaphatóak (tel.: 06-20/570-7085, e-mail: amka@amka.hu)

Hájas István bátyúi festő 50 munkájából nyílt kiállítás a Beregszászi Református Egyház gyülekezeti termében.

A kiállítással emlékeztek meg a reformáció 500. évfordulójáról, másik apropóját pedig a képek szerzőjének 50. születésnapja adta.

A megjelenteket Taracközi Ferenc, a gyülekezet lelkésze köszöntötte János evangéliumából idézve: „A te házadhoz való féltő szeretet emészt engem.” Taracközi tiszteletes úr elmélkedésében a fa lombja és gyökere közti kapcsolatról szólt: ha egészséges a gyökér, egészséges és szemet gyönyörködtető a lomb is. Mint fogalmazott, ez a példa jól szemlélteti az egészséges gyökerekből táplálkozó keresztény hitet is. Ha csak a lombra összpontosítunk, a nehezebb időszakokban semmivé válhat a fa. Erről is szól a reformáció ünnepe. Az eseménynek mélyre nyúló gyökere van, mely sok áldást hozott magával. E két dolog, a gyökér és a lomb, a múlt és a jelen összhangja hord fontos üzenetet számunkra. Folyamatos reformációra van szüksége a mai keresztyén embernek is. Az igazi változást pedig Isten viszi véghez. Ha a kiállított képek szerzője Isten nélkül élné életét, akkor is dicséretesek lennének munkái, ám életében ott van Isten, s így minden kibontakoztatott talentumával az ő irányába mutat.

Az ünnepeltet köszöntötte leánya, Hájas Csilla is, Immanuel Kant gondolatát idézve: „Szép az, ami érdek nélkül tetszik.” Mint fogalmazott: a festészet a színeivel, ecsetvonásaival olyan érzékeseket tud közvetíteni a néző felé, amilyeneket szavakkal nem lehet átadni, s ennek ma, amikor a hétköznapokban annyiféle inger éri az embert, különös értéke van.

Végezetül köszönetét és háláját fejezte ki a kiállítás létrejöttéért elsősorban a mindenható Istennek, s természetesen az egyház vezetőségének a lehetőségért.

Az iraki hadsereg szerdán közölte, hogy az Iszlám Állam elleni utolsó ütközetre készül a szíriai határ közelében. Nyár óta szinte folyamatos a dzsihadista szervezet erőinek felmorzsolása az iraki-szíriai határ mindkét oldalán.

“Biztonsági erőitek eljönnek, hogy felszabadítsanak titeket” – állt azokon a röplapokon, amelyeket az iraki légierő szórt szét a nyugati határvidéken, al-Kaim és Rava térségében. ”Allah velünk van ebben a végső ütközetben” – írták. ”Mondjátok el az állam ellen fordult családtagjaitoknak, hogy azonnal dobják el a fegyvert, és tűzzenek fehér zászlót a házak tetejére, amikor a felszabadító hadsereg belép al-Kaimba” – tette hozzá a katonaság.

Bár a dzsihadisták a határ másik, szíriai oldalát is ellenőrzik, területeik egyre szűkülnek, ahogy a Washington és a szövetségesek támogatta felkelők és a Moszkva és Teherán pártfogását élvező damaszkuszi kormányerők kiszorítják őket az egykor fennhatóságuk alatt álló térségekből.

Az Iszlám Állam által megszerzett iraki és szíriai területeken kikiáltott “kalifátus” júliusban, Moszul visszafoglalásával gyakorlatilag összeomlott. A szélsőségesek szíriai központja, Rakka a múlt héten esett el. Mindezek ellenére a dzsihadistákat vezető Abu Bakr al-Bagdadi harcra buzdította híveit egy szeptember 28-ai felvételen.

A józan ész politikája uralkodik Közép-Európában, amely azt diktálja, hogy az országok védjék meg magukat és állampolgáraikat, és ehhez szigorú határőrizetre van szükség – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán.

Arról konszenzus van, hogy a migráció jelensége velünk marad a következő időszakban is. A szavak szintjén pedig arról is egyetértés van, hogy a bevándorlást csak akkor lehet megszüntetni, ha a sikerül felszámolni a kiváltó okokat – közölte.

Emellett azonban elengedhetetlen az önvédelmi képesség megújítása, azaz a hatékony határvédelem, mivel az eddig elért eredmények – például a megállapodás Törökországgal – megtartása mások jóindulatától függ – emelte ki a miniszter.

Szijjártó Péter az M1 aktuális csatornán arról beszélt, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció átütő sikereket ért el: a terroristák korábbi területeinek majdnem 90 százalékát felszabadították, a terrorszervezet olajbevételeinek 90 százalékát elapasztották és a havi 1500-2000-ről szinte nullára csökkent a dzsihadistákhoz csatlakozó úgynevezett idegen harcosok száma.

A terroristák emiatt elkeseredettek, dühösek, és valószínűsíthető, hogy a jövőben rekordmennyiségű terrorista próbál majd Európába jutni, kihasználva a bevándorlási hullámot – mondta a miniszter.

A szemünk ébredéstől lefekvésig komoly igénybe vételnek van kitéve, ezért különösen fontos, hogy ügyeljünk az épségére. Ennek érdekében érdemes megfogadni az alábbi tanácsokat.

Ne aludjunk kontaktlencsében

Bár léteznek olyan lencsék, amik alvás közben is viselhetők, mégis jobb, ha inkább kivesszük őket, mert kutatások szerint azoknak, akik lencsében alszanak, 15-ször nagyobb esélyük van arra, hogy szaruhártyafekélyük legyen. Egy fél órás délutáni szundításnál az ilyen lencséket bent hagyhatjuk, de éjszakára, ha tehetjük, inkább távolítsuk el őket.

Ne dörzsöljük a szemünket

Ha viszket a szemünk, akkor kizárólag csukott szemhéjjal dörzsöljük, és akkor is csak óvatosan és finom mozdulatokkal, mert az erős nyomástól elpattanhatnak az erek és bedagadhat a szemünk. Alapszabály, hogy a szemünk környékéhez kizárólag tiszta kézzel, lehetőleg kézmosás után érjünk.

Ne használjunk szemfestéket a vízvonalon

Bár még a profi sminkesek is számtalanszor festik ki úgy az alanyaikat, hogy az alsó szempillák belső vonalát húzzák ki ceruzával, ez valójában igencsak kockázatos. Ilyenkor a festék a könnyeinkkel keveredik, és apró sminkdarabkák ragadhatnak a szemgolyóra illetve a kontaktlencsénkre, ez pedig akadályozza az oxigénáramlást, emellett pedig szemfertőzéseket okozhatnak.

Ne aludjunk sminkben

Ha nem mossuk le a sminket lefekvés előtt, az nem csak az ágyneműn hagyhat nyomot, de el is tömheti a pórusokat a szemek környékén. Ettől pedig bőrpír, pattanások, kiütések, sőt akár szemgyulladás is kialakulhat.

Csak UV-szűrős napszemüveget viseljünk

A megfelelő napszemüveg nem csak a szaruhártyánkat védi az UV-sugárzás okozta korosodástól, de a bőrrák kialakulását is meggátolhatja a szemhéj bőrsejtjeiben. Fontos, hogy napszemüveget nem csak nyáron érdemes viselni, hanem minden évszakban, amikor erős a napsütés, illetve magasak az UV-sugárzás értékei.

Hétközi fordulót rendeznek a Serie A-ban, ahol a Juventus-SPAL mérkőzést láthatjuk. Második fordulójához érkezett a német és az angol kupasorozat is.

október 25., szerda:

M4 Sport
19.45: Labdarúgás, Magyar Kupa, 7. forduló, Dunaújváros-Vasas

Sport 1
18.15: Labdarúgás, Német Kupa, 2. forduló, Hertha BSC-1. FC Köln
20.30: Labdarúgás, Német Kupa, 2. forduló, RB Leipzig-Bayern München

Eurosport 1
13.15: Labdarúgás, U17-es világbajnokság, India, elődöntő, Brazília-Anglia
16.15: Labdarúgás, U17-es világbajnokság, India, elődöntő, Mali-Spanyolország

Digisport 1
20.25: Labdarúgás, Serie A, Genoa-Napoli

Digisport 2
18.25: Labdarúgás, Serie A, Atalanta-Hellas Verona
20.40: Labdarúgás, angol ligakupa, Chelsea-Everton

Digisport 3
20.40: Labdarúgás, Serie A, Juventus-SPAL

október 26., csütörtök:

Eurosport 1
2.30: Labdarúgás, MLS, Chicago Fire-New York Red Bulls

Digisport 2

21.25: Labdarúgás, Spanyol Kupa, Fuenlabrada-Real Madrid

Digisport 3
20.25: Labdarúgás, belga bajnokság, Royal Antwerp-Standard Liége

Kárpátalja.ma

Az utolsó, 18. fordulóra gyakorlatilag egyetlen kérdés maradt a beregszászi járási labdarúgó-bajnokságban, nevezetesen az, hogy az elsőséget megszerző Beregszászi Csillag és az ezüstérmes Nagybégány mögött a Zápszony, Nagybereg, Gát hármasból melyik együttes ér oda a dobogó harmadik fokára.

Minderre a hazai pályán pályára lépő zápszonyiaknak volt a legnagyobb esélyük, bár az együttes nem könnyű ellenfelet, a nagybégányiakat látta vendégül.

A vezetést a vendégek szerezték meg, de a folytatásban a vendéglátóknak nemcsak egyenlíteni, de fordítani is sikerült, így aztán hiába nyert gólgazdag idegenbeli meccsen Nagybereg és Gát is, az idén Zápszonyé lett a 3. hely.

Az utolsó forduló eredményei: Zápszony–Nagybégány 3-2 0-4), Kígyós–Nagybereg 1-6 (1-3), Jánosi–Gát 4-5 (1-0), Bátyú– Beregszászi Junior 3-0 (3-0) (technikai győzelmek).

A felnőtteknél az élen címvédést elérő Beregszászi Csillag 43 ponttal végzett az élen, imponáló 71-17-es gólaránnyal. Második lett Nagybégány 35, míg harmadik Zápszony 28 ponttal.

A fiataloknál Jánosiba került az idén a bajnoki cím, akik 41 ponttal lettek elsők a 34 pontos Nagybereg és 28 pontos kigyósiak előtt.

Európában nem új nagy terveket kell kovácsolni, hanem meg kell védenünk azt, amit már elértünk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Passauban.

A Passauer Neue Presse című lap által Európa-szkepszis – Miért van szükségünk Európára címmel rendezett pódiumbeszélgetésen a kormányfő a megvédendő eredmények között említette Helmut Kohl egykori német kancellár “nagy álmát”, a schengeni rendszert és a szabad munkaerőáramlást. “Mindenfajta tervek vannak”, de közben “nem nézünk a lábunk elé” – tette hozzá.

A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarországnak fontos Európa sikere, mert mi magyarok évszázadokon át védtük Európa keleti határait, “sok véráldozatot hoztunk” a kontinensért. Másrészt annak idején tudtuk, hogy ha a kommunisták hatalmát meg akarjuk dönteni és a szovjeteket ki akarjuk küldeni, ezt csak akkor lehet, ha e mögött egységes európai akarat van, vagyis a magyar szabadság és függetlenség, valamint Európa újraegyesítése “ugyanaz a történet” – magyarázta. Megjegyezte: a közép-európaiak szerint ma nem nagy álmokkal van teendőnk – bár azokkal is törődünk -, hanem meg kell védeni, amit már elértünk.

Úgy látja, erős Európa csak úgy jöhet létre, ha erősek a tagállamok, és mindenkinek a saját országát kell rendbe tennie, megerősítenie, ebből lesz erős Európánk.

A migránsválságról szólva kifejtette: nem lehet befogadni egy országba új népcsoportokat, ha ezt az ott élők nem akarják; tudomásul kell venni, hogy a magyar emberek nem akarnak hozzájuk képest különböző népcsoportokat befogadni. Mint mondta, ha ez így van, neki az a dolga, hogy a magyarok akaratának érvényt szerezzen, ez a demokrácia lényege.

A jövőben várhatóan több tízmillió ember hagyhatja el a szülőföldjét, kérdés, hogyan tekintünk e folyamatra: “megadjuk-e magunkat neki, vagy meg akarjuk fékezni” – magyarázta. Közölte: erre a kérdésre mindenki egyforma választ ad, kivéve Európa, mert miközben az Egyesült Államok, Ausztrália, Kína, Oroszország, a Perzsa-öböl gazdag országai szigorúan védik határaikat, Európa “kinyitja a határait”.

Orbán Viktor kijelentette: minden európai országnak joga van eldönteni, milyen választ ad erre a kihívásra, a magyarok azt mondják, megvédik a határaikat.
Közölte: több európai ország is úgy képzeli el a jövőjét, hogy olyan népcsoportok is élnek ott, amelyek máshonnan jöttek, más hátterűek, és “majd együtt jól fognak élni”. De Magyarország úgy döntött, ezt nem akarja, nem akar máshonnan érkező, más kultúrájú népcsoportokat. Inkább a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van, nem a bajba jutott embereket kell idehozni – magyarázta.

A kormányfő megjegyezte: Magyarországon több ezren teljesítenek szolgálatot jelenleg is a határon, egymilliárd eurót költöttünk határvédelemre saját forrásból, ezért “nekünk ne adjon leckét senki szolidaritásból”, hiszen mindezzel nemcsak Magyarországot, hanem például Németországot is védjük.

Kitért rá: sosem fogadunk el semmilyen jogi szabályozást, amely el akarja venni azt a jogot a magyar szuverenitásból, hogy eldöntsük, ki tartózkodhat az országban. Az EU asztalán van a menekültügy reform, az a javaslat, hogy legyen egy állandó, kötelező, felső korlát nélküli szétosztási rendszer – közölte.

Magyarország korábban azért nem fogadta el 1200 migráns befogadását, mert tudta, hogy ez a “trójai faló”, és ha egyszer megengedjük, hogy más mondja meg, ki tartózkodhat Magyarországon, később nem tudjuk visszavenni ezt a jogot – mondta.

A kormányfő szerint míg Magyarország igyekezett megvédeni a határát, egyes civil szervezetek a törvénytelen határátlépésben segédkeztek. A beszélgetésen egy Soros György tevékenységét firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta: hatalmas nemzetközi civil hálózat kapcsolódik a nevéhez, és “miközben mi a határ megvédéséért küzdöttünk”, ezek a szervezetek megtámadták a katonákat, segítették az illegálisan belépő migránsokat, segédkeztek a törvénytelen határátlépésekben, és mindez nem fogadható el.

Megjegyezte: a legtöbb ország, ahol nincs euró, a csatlakozáskor vállalta a közös valuta bevezetését, így nem az a kérdés, hogy csatlakozik-e Magyarország az euróövezethez, hanem az, hogy mikor és milyen feltételekkel.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a visegrádi csoport (V4) nagy európai erőforrás, amely nem gondot okoz az Európai Uniónak, hanem hozzájárul a sikeréhez. Úgy fogalmazott, “a visegrádiak köszönik, jól vannak”, mert sikeres országok kapaszkodtak össze Közép-Európában. Ha időben felvették volna az unióba ezeket az országokat – a kilencvenes évek végén és nem 2004-ben -, a gazdasági válság sem így történt volna – vélekedett.

Elmondta: ha a V4-et leválasztanák és tőlük különálló intézményi világot hoznának létre, annak elsőszámú vesztese Németország lenne, mert megnehezedne a kapcsolata a visegrádi országokkal, és ott maradna olyan országokkal, amelyek pénzügyi bajban vannak és tőle várják a segítséget. Olyan Európa kell, amelynek súlypontjában Németország és Közép-Európa is ott van, “ezt építjük, a számok alapján nagyon sikeresen” – fogalmazott. Hozzátette: Magyarország és Németország mindig természetes szövetségesek voltak, “ennek megnyilvánulását látjuk most a gazdaságban”.

Orbán Viktor szerint a populizmus elleni gyógyszer a siker, ha ugyanis a nem populisták sikeresek, nincs helye a populizmusnak. Kifejtette: Magyarországon azért nem sikeresek a populisták, mert nő a GDP, nőnek a bérek, lassan nincs munkanélküliség, és biztonság van.

Hangsúlyozta: Magyarországon demokrácia van, és ha az emberek akarnak valamit, a kormány megcsinálja, ha teljes foglalkoztatottságot szeretnének, a kormány dolga, hogy ez megvalósuljon, ha nem akarnak migránsokat, a kormány dolga, hogy megvédje a határokat. Ha demokráciát akarunk, a vezetőknek azt kell végrehajtaniuk, amit a nép szeretne – közölte a kormányfő.

Jurij Lucenko azt ígéri, bebizonyítja, hogy a Legfelső Tanács épületénél tüntető aktivistákat külföldről pénzelik. Az Ukrajinszka Pravda tájékoztatása szerint a legfőbb ügyész a regionális fejlesztési tanács kijevi ülésén beszélt erről kedden.

„Az országban van alapja a polgárok békés tiltakozásának. A kormányzatnak vannak hibái, az emberek nehezen élnek” – jelezte.

„A békés tiltakozáshoz való jog nem jelenti az erőszakos hatalomváltásra való előkészületet, amelyet emberek egy kisebb csoportja tervezett el. 150-200 ember kizárólag azt követeli, amit ők akarnak, külföldi pénzügyi támogatás mellett. Ha eljön az ideje, bebizonyítom” – tette hozzá Lucenko.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztet, hogy a tüntetők október 24-én is folytatták tiltakozó akciójukat a parlament épülete előtt. A közrendre mintegy 100 rendőr vigyáz.

Engedj magadhoz,
hadd legyek
Rossz.
Más
nem lehetek.
Öntudatom vacog.

Diaszpórában élek,
mint rahói fenyők
tűlevelén
a fények.

Névnap Bianka – a Blanka név olasz formájából. Idézet

„Mindenkinek szüksége van sikerélményre is, hiszen éppen ez lendít át a bizonytalanságon, a holtponton.”

Kemény Dénes

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Kiss Imre (Nagyszombat, 1631. november 3. – Bécs, 1683. október 25.) Jezsuita pap, Báthory Zsófia gyóntatója. 1648-ban lépett a rendbe. Tanulmányait szülővárosában és Grazban végezte, ahol néhány évig tanítóskodott. Azután a fiatal Rákóczi Ferenc nevelője lett. 1663-tő 18 éven keresztül volt Munkácson és Sárospatakon a család gyóntatója. Hosszú időt töltött Báthory Zsófia mellett a munkácsi várban. Bécs török ostromának idején a városban tartózkodott, és éjjel-nappal ápolta a sebesült katonákat. A pestis áldozata lett. Műveit főleg magyar nyelven írta. Mint egyházi író, buzgón védte a katolikusok akkor elnyomott ügyét. Erős vitába keveredett Pósaházi János sárospataki református tanárral. Számos nyers hangú polemikus művet írt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Kovács Kati énekes (1944) két táncdalfesztivál győztese (Nem leszek a játékszered! Add már uram az esőt!)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

IGYEKEZZ JÓVÁ TENNI!

„A négyszeresét adom vissza.” (Lukács 19:8)

Zákeusnak rossz híre volt, adószedőként azzal gazdagodott meg, hogy becsapott másokat. Ezért dokkolta a vallásos közösséget, hogy Jézus nála szállt meg éjszakára. Az evangélium feljegyzése nem avat be minket abba, mit mondott Jézus Zákeusnak aznap este, de bármi is volt az, Zákeus így válaszolt rá: „Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit kizsaroltam, a négyszeresét adom vissza neki” (Lukács 19:8). „Jézus így felelt neki: »Ma lett üdvössége ennek a háznak, mivelhogy ő is Ábrahám fia«” (Lukács 19:9). Fontos dolgot tanít ez a helyreállásról. A valódi érzelmi gyógyulás azon múlik, hogy hajlandóak vagyunk-e megbocsátani, és ha lehetséges, igyekszünk-e jóvá tenni, amivel mi ártottunk másoknak. Ha tartozol valakinek, próbáld visszafizetni. Ha megbántottad, kérj bocsánatot, és igyekezz helyreállítani a kapcsolatot. Jézus azt mondta: „Ha tehát áldozati ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott jut eszedbe, hogy atyádfiának valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, menj el, békülj ki előbb atyádfiával, és csak azután térj vissza, s vidd fel ajándékodat. Békülj meg ellenfeleddel hamar…” (Máté 5:23-25). Nos, kivel kell helyrehoznod ma a dolgokat? Imádkozz kegyelemért – aztán menj, és rendezd az ügyet! Ha ezt teszed, Isten meg fog áldani, és jobban is fogod érezni magad a bőrödben!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szent Mór

Mór bencés szerzetes, majd pécsi püspök. Egészen Istennek adott életét ismerte fel Szent Imre a legenda szerint. Én is szeretném egészen Istennek adni életemet. Segít ebben Istennek a Lelke, mely bennem él.  Ő az első magyar származású bencés a pannonhalmi monostorban, egyben az első magyar író, aki (latinul) megírja Szent István, Szent Imre, valamint Szent Benedek és Szent András bencés remeték életrajzát. A mű átdolgozva maradt ránk. A gyermek Szent Imre megérzi a szerzetes életszentségét, külön tisztelő csókokkal üdvözli; talán ez kelti föl a király figyelmét. Pécsi püspök lesz (1036?). Meghal 1070 tájt. Tiszteletét 1848-ban hagyta jóvá a Szentszék.

bacskaplebania.hu

Nemcsak a lelkünknek tesz jót: egy finom masszázs fellazítja a feszes, görcsös izmokat, megszünteti a fájdalmat, és jól kiegészíti a mozgást. A krónikus mozgásszervi betegségek esetén általában a terápia része.

A masszázs elsősorban a test lágyszöveteinek kezelését jelenti, a fájdalom, a mozgásszervi panaszok és az izomgörcsök enyhítése érdekében, de fontos szerepe van a stressz leküzdésében és az általános egészségi állapot javításában.

Sokszor egy fájdalom az izmok egyoldalú terheléséből ered. A fejfájás is gyakran a hát- és nyakizmok merevsége miatt, az ülőmunka következtében alakul ki. A faridegzsába pedig szintén lehet izomeredetű, nem feltétlenül a porckorong deformitására utal. Olykor a masszázs megelőzheti a sebészeti beavatkozás szükségességét. A kéztőalagút-szindróma például, melyet gyakran sebészi úton korrigálnak, rendszeres masszázzsal kezelhető, bizonyos esetekben gyógyítható is.

Az egész testre hatással van
Csökkenti a vérnyomást, a pulzust, javítja a keringést, a nyirokáramlást, elősegíti a méreganyagok ürülését, serkenti az endorfintermelést, amely boldogsághormon és egyúttal a fájdalmat is csökkenti. A masszázs ugyanakkor önmagában általában nem képes kigyógyítani bennünket krónikus betegségekből. Viszont nagyon jó kiegészítője az aktív kezeléseknek (a gyógytornának, a mozgásterápiának). A mozgásszervi betegségek jó része a helytelen testtartás, a tartós terhelés (ülőmunka, egyenlőtlenül terhelő sport) miatt alakul ki. Egyes izmainkat túlerőltetjük, más izmok pedig alig mozognak. A túlterhelt izmok néha olyan görcsösek, hogy a gyógytorna vagy a mozgásterápia sem tud hatékony lenni, képtelenek vagyunk nyújtani ezeket. Ilyenkor a masszázs segít a leginkább!

Ma már sokféle masszázsfajta közül választhatunk. Vannak európai eredetű masszázsok, mint a legismertebb: a svédmasszázs, és keletiek, amelyek közül a thai masszázs, például, a test különböző izomcsoportjait mozgatja meg. A rendszeres masszázs javítja a teljesítményt, növeli a rugalmasságot, csökkenti az izomlázat, a regenerálódáshoz szükséges időt, javítja az izomtónust és a hajlékonyságot.

Mindezen előnyei mellett a masszázs rendkívül kellemes időtöltés, a jó közérzet megteremtésének egyik módja. Jó hatással van az idegrendszerre is. Ezen felül szépít. Elősegíti a krémek felszívódását a bőrbe, a kozmetikai kezelés nélkülözhetetlen része. Vannak azonban olyan szervi- és bőrelváltozások, amelyek állapota romolhat a masszázs hatására. Nem ajánlott masszíroztatni fertőző betegségek, láz, bőrbetegségek (vírus, herpesz, aknés bőr stb.), visszérgyulladás, trombózishajlam illetve előrehaladott terhesség esetén.

A 2016-os összefogást folytatva, 2017-ben is a kárpátaljai rászorulók támogatására gyűjtött adományokat a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ).

A felajánlásokkal az Ökumenikus Segélyszervezet kárpátaljai kreatív munkáját támogatják. A nagyszabású karitatív akció részleteiről, az adományok felhasználási terveiről Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a MJVSZ elnöke és Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója együtt nyújtanak tájékoztatást október 10-ei sajtótájékoztatójukon.

Az eseményen Lévai Anikó, a Segélyszervezet jószolgálati nagykövete is részt vesz majd – derül ki a szerkesztőségünkbe eljuttatott sajtómeghívóból.

A KMPSZ tagja minden kárpátaljai magyar tannyelvű oktatási-nevelési intézmény tanára, taglétszámunk 2754 fő, így legitim érdekképviseleti testülete a megye magyar tannyelvű iskoláinak.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség tagjai aggodalmukat fejezik ki az Ukrán Legfelsőbb Tanács által 2017. szeptember 5-én elfogadott Oktatási törvény 7. cikkelyének következményeivel kapcsolatban.
A törvény bevezetése esetén az ukrajnai nemzeti kisebbségek elvesztik a szabad nyelvválasztás jogát az oktatás területén, mivel a jogszabály szerint az állami és önkormányzati tanintézetekben az oktatás kizárólag államnyelven folyhat. Az anyanyelvű oktatás lehetőségét a nemzeti kisebbségek számára csupán az önkormányzati tulajdonú oktatási intézmények külön osztályaiban garantálják az óvodai és elemi iskolai szinten és kizárólag az államnyelv oktatása mellett. Tehát a nemzeti kisebbségek elvesztik jogukat az anyanyelvű tanuláshoz az állami és önkormányzati oktatási intézményekben minden szinten, így az általános iskolai, középiskolai szinten, a szakképzés és a felsőoktatás területén is, valamint a jogszabály veszélybe sodorja a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatási intézményeit.

A törvény 7. cikkelye számos, Ukrajna Alkotmánya által garantált jogot és szabadságjogot sért, úgymint:
• a 10. cikkely 3. és 5. pontját, melyek értelmében az ukrajnai nemzeti kisebbségek számára garantálják nyelvük szabad fejlődését, használatát és védelmét;
• a 22. cikkely 2. és 3. pontja szavatolja és garantálja, hogy a már meglévő jogok tartalma és terjedelme az új törvények elfogadása által nem szűkíthető;
• az 53. cikkely 5. pontja garantálja, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön tanuljanak, vagy tanulják anyanyelvüket az állami és az önkormányzati intézményekben.

A törvény 7. cikkelye nem felel meg:
• Ukrajna Nyilatkozatának a nemzetiségek jogairól (1991);
• Ukrajna törvényének „A nemzeti kisebbségekről Ukrajnában”;
• Ukrajna törvényének „Az állami nyelvpolitika alapjairól”.

Az elfogadott törvény több rendelkezése is ellentétes Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival és nem felel meg az alábbi nemzetközi jogszabályoknak:
• Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája;
• Nyilatkozat a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól;
• Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény;
• „A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak az egyetemesen elismert emberi jogok részeként való tisztelete a béke, az igazság, a stabilitás és a demokrácia alapvető tényezője…” – Az EBEÉ emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai konferenciájának dokumentuma és az Európai Parlamenti Közgyűlés 1993-ban jóváhagyott 1201. számú ajánlása;
• Nyilatkozat a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság együttműködésének elveiről a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén;
• Szerződés a jószomszédsági viszonyról és együttműködésről Ukrajna és Románia között, Egyezmény Ukrajna és a Moldávia közötti együttműködésről a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak biztosítása területén.

Ukrajna Alkotmánya 9. tc. megfelelően a Legfelsőbb Tanács által kötelező érvényűként elfogadott, hatályos nemzetközi szerződések Ukrajna nemzeti jogrendjének a részét képezik.

Az oktatási törvény 7. tc. felbontja az Ukrajna, mint állam és a nemzeti kisebbségek mint állampolgárok között kötött társadalmi szerződést. Ezt a társadalmi szerződést a Legfelsőbb Tanács által 1991. november 1-jén elfogadott Ukrajna Nyilatkozata a nemzetiségek jogairól által köttetett meg. A Nyilatkozatnak megfelelően a társadalmi szerződést megerősítették a nemzeti kisebbségek 1991. december 1-jén az Ukrajna függetlenségi szavazáson.

Az oktatási törvény 7. tc. a társadalmi szerződés következő pontjait sérti:
1. cikkely. Az ukrán állam a területén élő minden népnek, nemzetiségi csoportnak, állampolgárnak garantálja az egyenlő politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogokat. A nemzetiségi jegyek alapján történő megkülönböztetés tilos, és azt törvény bünteti.
2. cikkely. Az ukrán állam minden nemzetiség számára garantálja a jogot hagyományos településeik megőrzésére, biztosítja számukra a nemzetiségi-közigazgatási egységek létét, magára vállalja a minden nemzetiségi nyelv és kultúra fejlesztéséhez szükséges körülmények megteremtésének kötelezettségeit.
3. cikkely. Az ukrán állam minden népnek és nemzetiségi csoportnak garantálja a jogot anyanyelve használatára a társadalmi élet minden területén, azon belül az oktatás, a termelés, az információszerzés és közlés területén is.

Az új oktatási törvényt akkor fogadták el, amikor az európai országok megnyitották előttünk határaikat és Ukrajna állampolgárainak megadták a vízummentességet, amikor érvénybe lépett az EU-val kötött társulási szerződés.
Az utóbbi évtizedekben szűkült a nemzeti kisebbségek joga lakhelyükön. Csak néhány példa: az egyházi líceumok, a főiskola, a magyar sajtó és rádió, a társadalmi szervezetek nem kapnak állami támogatást. Az állami iskolák, óvodák felújítását főleg alapítványok támogatják, melyek ezáltal közvetve segítik az ukrán államot. Az ukrán állam immár teljesen kihátrál a nemzeti kisebbségi nyelvű oktatás támogatásából, hiszen az ukrán nyelvű oktatás bevezetésével már nem kellene könyveket kiadni a nemzetiségi iskoláknak. Igaz, hogy az állam eddig sem teljesítette ez irányú kötelezettségeit. A 2017–2018-as tanév elején a magyar tannyelvű iskolákban 28057 tankönyv hiányzott, ebből 3383 – ukrán nyelv- és irodalomtankönyv. 25 év alatt nem adtak ki munkafüzetet magyar nyelven az oktatott tantárgyakból, nem adtak ki ukrán–magyar/magyar–ukrán iskolai szótárakat állami pénzen. Azonban a legszomorúbb az, hogy nincs elég ábécéskönyv, melyből az első osztályosok tanulnak, így a szülőknek általában le kell fénymásolni a könyvet, mivel az állam csak négyévente ad ki annyi könyvet, amennyi gyerek az adott tárgyévben megkezdte az iskolát. Mivel négy évvel ezelőtt kevesebb iskolás volt a magyar tannyelvű osztályokban, jelenleg nincs elég tankönyv és újak vásárlására sincs lehetőség.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 2006-tól, a külső független minősítés bevezetésétől több mint 40 ajánlott levelet küldött az Oktatási Minisztériumhoz, melyekben javaslatokat tett az ukrán nyelv oktatásának javítására. A javaslatainkat nem vették figyelembe, annak ellenére, hogy azokat több fórumon, konferencián hangoztattuk, kiadványokba foglaltuk. Ez egyértelmű semmibe vétele érdekeinknek, igényeinknek és a szakmai érveknek.
Az utóbbi napok eseményei megmutatták, hogyan viszonyul a hatalom a nemzeti kisebbségekhez. Az oktatási törvény elfogadása ellen több mint hatvannégyezer aláírást gyűjtöttek a kárpátaljai magyarok, kértük, hogy egyeztessenek velünk, azonban nem hallgattattunk meg. A nemzetközi tiltakozások eredményeként Ukrajna oktatási minisztere többször ígéretet tett, hogy Kárpátaljára utazik és meghallgatja a nemzeti kisebbségeket, de nem tartotta be ígéretét. Bár korábban, mint ellenzéki parlamenti képviselő, ellátogatott hozzánk. Ez azt jelenti, hogy most az ukrán hatalom nem akar egyeztetni a nemzeti kisebbségekkel, nem akarja megkötni a társadalmi szerződést, mely a hatalomgyakorlás fő eszköze, a kisebbségeket emigránsoknak tekinti. Az Oktatási Minisztérium nem akar egyeztetni a kárpátaljai magyar pedagógusok legitim képviselőivel, nem érdekli álláspontjuk, amit igazol az a tény, hogy a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség nem kapott meghívást az Oktatási Minisztérium által 2017. október 4-én Kijevben tartott tanácskozásra, egyes személyeket hívtak, akik saját véleményüket oszthatták meg a jelenlévőkkel, nem képviselhették az egész közösséget.

Közgyűlésünket azért hívtuk össze, hogy megvitassuk az oktatási törvény elfogadása által keletkezett helyzetet és tájékoztassuk az Oktatási Minisztériumot és a nemzetközi szerzeteket álláspontunkról, emlékeztetve őket arra, hogy amikor rólunk hoznak döntést, akkor a mi álláspontunkat is figyelembe kell venniük.
A nemzeti kisebbségek, a bolgárok, moldovánok, oroszok, románok, szlovákok, magyarok és mások joga az anyanyelvű oktatáshoz nemcsak a hatályos törvényeken alapul, hanem a több tíz évre visszanyúló gyakorlaton is, amit más államalakulatok keretein belül is élveztek.
A külső független tesztvizsga bevezetéséig Kárpátalja minden nemzetiségi tannyelvű iskolában érettségizett diáknak joga volt az oktatás nyelvén és az oktatás nyelvéből felvételizni a kárpátaljai felsőoktatási intézményekbe. Így az ukrán iskolában érettségizők ukrán irodalomból, az orosz iskolák végzősei oroszból, a román tannyelvű iskolákban érettségizők román irodalomból, a magyar tannyelvű iskolák végzősei pedig magyar irodalomból tettek felvételit, és a többi tárgyból is az oktatás nyelvén tehettek vizsgát. Ez a felvételi eljárás garantálta a felvételizőknek az egyenlő esélyeket a felvételinél. Az oktatás nyelvének ismeretét a felvételi alkalmával elbeszélgetés útján ellenőrizték. Az, hogy a nemzetiségi tannyelű iskolák végzősei számára is bevezették a kötelező ukránvizsgát az ukrán anyanyelvűek szintjén, a korábban megszerzett nemzetiségi jogok szűkítését jelentette, mely ellenkezik a kisebbségek jogi fejlődésének alapelvével és a felsőoktatási intézményekhez való egyenlő hozzáférés biztosításának elvével, azaz a Bolognai folyamat alapelveivel.
Az ukrán nyelvből és irodalomból tett érettségi vizsga eredményei azért alacsonyak Kárpátalján, mert a nemzetiségi iskolák végzősei részére a követelmények ugyanolyanok, mint az ukrán tannyelvű iskolák végzősei számára, akiknek az ukrán nyelv az anyanyelvük, és akik minden tantárgyat ukrán nyelven tanultak. Ezért a tesztfeladatok összeállításánál a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató iskolák tanulói tudásának felmérésénél más követelményeket kell alapul venni. A hágai bizottság javaslatai szerint: A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára biztosítani kell a saját nyelvű felsőoktatást, ha erre vonatkozó igényüket kinyilvánították, és ha ezt létszámuk igazolja. (17. pont). A Strasbourgban elfogadott Keretegyezmény a nemzetközi kisebbségek védőméről kimondja: „A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy előmozdítják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára az esélyegyenlőséget az oktatás minden szintjén.” (12. tc. 3. pont). Ennek megfelelően javasoljuk a nemzetiségi iskolák végzősei számára megállapított állami szabványok és a külső független felmérés követelményeinek felülvizsgálatát az ukrán nyelv és irodalom tantárgyakból azok számára, akik nem ukrán nyelv és irodalom szakon kívánják folytatni tanulmányaikat, figyelembe véve, hogy az ukrán nyelv számukra nem anyanyelv. Ez lehetővé tenné az egyenlőség elvének érvényesítését. Az ukrán nyelvi készségeket az idegennyelv-ismeret felmérésének nemzetközi szabványai alapján kell végezni, ahogy azt a külső független felmérésnél az idegen nyelvek ismeretének ellenőrzésnél teszik. A differenciált megközelítés a külső független felmérésben célszerű lenne minden érettségizőre nézve, mivel Kárpátalján 2017-ben 234 ukrán tannyelvű iskola közül 108 iskolában a tanulók 30%-a nem teljesítette a független tudásfelmérés követelményeit ukrán nyelvből és irodalomból.
Annak érdekében, hogy a magyar kisebbséget integrálni lehessen az ukrán társadalomba (és nem az ukrán nemzetbe), össze kell hangolni az államnyelv oktatásának pedagógiai, társadalmi, politikai céljait és egyenlő feltételeket kell biztosítani a nemzeti kisebbségek nyelveinek fejlődéséhez. E cél elérésének egyik eleme az államnyelv-ismeret, figyelembe véve, hogy a kisebbségeknek ez egy második nyelv. A kisebbségek nyelvének megőrzése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben a társadalom garantálja annak fejlődését és használatát. Tudatosítani kell azt a pedagógiai és pszichológiai tényt is, hogy minden embernek van egy első nyelve, melyen beszélni kezdett, melyen gondolkodik, melyen a családon és közvetlen környezetén belül kommunikál, és minden más nyelv számára csak második. A nyelv először is a világ megismerésének, a gondolkodásnak az eszköze, másodszor kommunikációs eszköz a társadalomban. Mi, a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák pedagógusai átéltük azt a periódust, mikor a Szovjetunióban egyes kárpátaljai magyar iskolákban bevezették a tantárgyak oktatását orosz nyelven. Ezekben az osztályokban a tárgyi tudás csökkent, mivel a tanulók nem értették a tananyagot, azt csak bemagolták. Nem fejlődött az absztrakt gondolkodásuk, nem sajátították el az önálló tanulás technikáját, mivel nem tudták önállóan elemezni a tananyagot és az elemzés alapján nem tudták a szerzett információkat magasabb szinteken szintetizálni. Mivel sok bemagolt szót nem ismertek, nem fejlődött sem az orosz nyelvtudásuk, sem az anyanyelvi ismereteik. Akkor ebben megegyezett véleményünk az ukrán tannyelvű iskolában oktató pedagógusok véleményével, mivel az tannyelvű iskolákra szintén rákényszerítették, az orosz nyelvű oktatást. Akkor közösen harcoltunk, hogy a gyerekek anyanyelvükön, vagyis első nyelvükön tanulhassanak, és lehetőséget biztosítsunk, hogy maximálisan fejlesszék készségeiket. Nagyon sajnáljuk, hogy ukrán kollégáink ezt már elfeledték.

Minden állampolgárnak lehetőséget kell nyújtani arra, hogy szabadon válassza meg azt a nyelvet, melyen a valóságot fel kívánja tárni – ahogy ezt Ukrajna törvényei és nemzetközi kötelezettségvállalásai garantálják –, és arra, hogy az államnyelvet, mint második nyelvet tanulja. Úgy gondoljuk, hogy ebben a folyamatban figyelembe kell venni az európai országok pozitív példáit. Romániában a nemzetiségi tannyelvű iskolákban a román nyelvet második nyelvként tanítják, vagyis más módszerrel, mint a román anyanyelvűek számára. A nemzetiségi iskolák végzőseinek tudását ennek módszertana alapján ellenőrzik. Szerbiában az érettségizőket szerb nyelvből és irodalomból differenciáltan tanulják és ellenőrzik. Külön program és szabvány van érvényben azon végzősök számára, akiknek a szerb nyelv anyanyelvük, más program és standard vonatkozik azon nemzeti kisebbségek képviselőire, akik nyelve közel áll a szerb nyelvhez (pl. horvát, ruszin, ukrán), valamint teljesen más program és standard azon nemzeti kisebbségekre, amelyek nyelve strukturálisan különbözik a szerb nyelvtől, vagyis teljesen más nyelvcsaládhoz tartozik (például az albán és a magyar). Szlovákiában szintén vannak óvodák, iskolák, gimnáziumok, ahol az oktatás a kisebbségek nyelvén, vagyis magyar, német, ukrán nyelven folyik. Magyarországon állami finanszírozással működnek német, szlovák, román, horvát, bolgár, lengyel és szlovén iskolák, gimnáziumok, melyeket a nemzetiségi önkormányzatok irányítanak. Minden iskolában a magyar nyelv és irodalom kötelező (az érettségin is), azonban ezeket a tárgyakat, mint idegen nyelvet tanítják. A többi tantárgyat a 12 év folyamán a nemzeti kisebbségek nyelvén oktatják. Magyarországon nincs ukrán tannyelvű iskola azért, mert az ukránok nem élnek egy tömbben, hanem az ország területén szétszórtan, ezért nincs rá igény, mivel a magyarországi Ukrán Kisebbségi Önkormányzat elnökének információja szerint a Budapesten nyitott ukrán első osztályba 1 gyermek iratkozott be, azonban vannak vasárnapi iskolák az ukrán nemzetiségi önkormányzat szervezésében és irányításával, melyeket teljes mértékben az állam finanszíroz.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség közgyűlése a magas méltóságú személyekhez és intézményekhez fordul az alábbi kérésekkel:
1. Biztosítsanak minden állampolgárnak lehetőséget, hogy szabadon választassa meg azt a nyelvet, melyen meg akarja ismerni a világot, ahogy azt Ukrajna törvényei és nemzetközi kötelezettségvállalásai is garantálják, és továbbra is őrizzék meg a kisebbségi nyelveken történő oktatás és tanulás lehetőségét minden szinten.
2. Az államnyelv oktatásának kérdését differenciáltan közelítsék meg:
• külön programot és szabványokat állapítsanak meg ukrán nyelvből és irodalomból azok részére, akik számára az ukrán nyelv anyanyelv;
• külön programot és szabványt dolgozzanak ki azoknak a nemzeti kisebbségeknek, melyek nyelvéhez az ukrán közel áll;
• és teljesen más programot azoknak a nemzeti kisebbségeknek, melyek nyelvének struktúrája teljesen különbözik az ukrán nyelvtől, vagyis teljesen más nyelvcsaládhoz tartozik, mint pl. a magyar;
• a programok, standardok, módszertan és a tankönyvek kidolgozására azokat a szakembereket vonják be, akik mindkét nyelvet ismerik.
3. Biztosítsák az anyanyelven való tanulás feltételeit az oktatás minden szintjén, és tegyék lehetővé a külső független felmérést anyanyelvből is.
4. Minden, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdés megoldásába vonják be az érdekelt kisebbségek legitim szervezeteinek képviselőit.

Beregszász, 2017. október 7.