2015. augusztus 30., vasárnap
Látogatás Szlovéniában
16.00 Találkozó Miro Cerar miniszterelnökkel
19.30 Munkavacsora, házigazda: Miro Cerar miniszterelnök
2015. augusztus 31., hétfő
Látogatás Szlovéniában
11.00 Találkozó Miro Cerar miniszterelnökkel
11.45 Közös sajtókonferencia
13.00 Találkozó Borut Pahor elnökkel, majd munkaebéd
16.00 A 2015. évi Bledi Stratégiai Fórum „Új világrend: konfrontáció vagy partnerség” témájú panelbeszélgetésének nyitóbeszéde
2015. szeptember 1., kedd
Látogatás Horvátországban
10.30 Találkozó Kolinda Grabar-Kitarović elnökkel
11.35 Közös sajtókonferencia
12.10 Munkaebéd, házigazda: Kolinda Grabar-Kitarović elnök
14.00 Találkozó Zoran Milanović miniszterelnökkel
15.15 Sajtónyilatkozatok
2015. szeptember 2., szerda
12.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével (Berlaymont épület)
2015. szeptember 3.,
09.00 Beszéd az uniós nagykövetek éves találkozóján (Charlemagne épület)
11.00 Találkozó Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom és nyilatkozatok érkezéskor)
A Tanács 2015. július 2-án elfogadta a 2013/183/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/1066[1] tanácsi határozatot.
A tanácsi határozat bővíti a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2013/183/KKBP határozat II. mellékletében foglalt jegyzékét.
A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Örményország csatlakoznak e határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2015. július 3-án kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 174., 25. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
A Tanács 2015. július 13-án elfogadta a 2012/642/KKBP tanácsi határozat végrehajtásáról szóló (KKBP) 2015/1142 határozatot[1].
A határozat módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2012/642/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékét.
A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna csatlakoznak e határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2015. július 14-én kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 185., 20. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
Ma, a világ őslakos népei nemzetközi napjának alkalmával érdemes számba vennünk, hogy milyen eredményeket sikerült elérnünk a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem, valamint annak biztosítása terén, hogy az őslakos népek jogait tiszteletben tartsák, védjék és érvényesítsék.
Tavaly szeptemberben az EU hozzájárult az őslakos népekkel foglalkozó világkonferencia sikeréhez, és ösztönözte, hogy az őslakos népek egyenlő arányban vegyenek részt a találkozó előkészítésében. Támogattuk a konferencia záródokumentumát, amely alapul szolgál majd a meghozandó nemzeti és nemzetközi szintű intézkedésekhez, amelyek kedvező változásokat eredményeznek majd az őslakos népek életében.
A világkonferencia eredményeire is építve az EU tovább fejleszti a vonatkozó szakpolitikáját, összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezetének az őslakos népek jogairól szóló nyilatkozatával, és szorosan együttműködve e népek képviselőivel.
A haladás világszerte megjelenő számos pozitív példája ellenére az őslakos népek, és körükben különösen a nők és a lányok sok esetben továbbra is veszélyeztetettek és marginalizáltak, és többféle hátrányos megkülönböztetés sújtja őket. Ezért eltökélt szándékunk, hogy elősegítsük e csoportok emancipációját.
Megerősítve, hogy támogatja az ENSZ-nek az őslakosok jogairól szóló nyilatkozatát, az EU újólag hangsúlyozza amelletti elkötelezettségét, hogy szorosan együttműködjön az őslakos népekkel és az egyéb partnerekkel és érdekelt felekkel azon törekvésében, hogy előmozdítsa annak elismerését, hogy az emberi jogok egyenlő módon illetnek meg minden férfit és nőt.
A tagjelölt országok: Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e nyilatkozathoz.
* – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
2015. augusztus 4-én a Tanács jóváhagyta azt a rendeletet, amely módosítja az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust (EFSM) annak érdekében, hogy az euróövezeten kívüli tagállamok védelemben részesüljenek a valamely euróövezeti tagállamnak nyújtott pénzügyi segítségből eredő kockázatokkal szemben.
Magát az alapelvet 2015. július 17-én, közös nyilatkozatban hagyta jóvá a Bizottság és a Tanács. Emellett arról is döntés született, hogy Görögország 7,16 milliárd EUR összegű rövid lejáratú pénzügyi támogatásban részesül az EFSM-ből.
A rendelet biztosítja, hogy az EFSM-ből pénzügyi támogatást euróövezetbeli tagállam számára csak akkor lehessen nyújtani, ha jogilag kötelező érvényű rendelkezések biztosítják, hogy az euróövezeten kívüli tagállamokat haladéktalanul és teljes körűen kompenzálják azon esetleges kötelezettségeik vonatkozásában, amelyek abból származnak, hogy a kedvezményezett nem fizeti vissza a megállapított feltételeknek megfelelően a pénzügyi támogatást.
A rendeletet írásbeli eljárásban fogadták el.
Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmusAz európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus célja pénzügyi támogatást nyújtani a pénzügyi nehézségekkel küzdő uniós tagállamoknak. A Bizottság a támogatás finanszírozásához a pénzügyi piacokról von be forrást implicit uniós költségvetési garancia mellett.