A Tanács elfogadta a közös átfogó cselekvési terv (JCPOA), azaz az iráni nukleáris kérdéssel kapcsolatban 2015. július 14-én Bécsben elért megállapodás végrehajtásáról szóló első jogi aktusokat.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2015. július 20-án elfogadta a terv jóváhagyásáról szóló határozatát. A határozat bizonyos érvényben levő korlátozásokat enyhítve engedélyezi az alábbiakat:
– bizonyos nukleáris jellegű felszerelések kiszállítása Iránból, a fordowi létesítmény két kaszkádjának átalakítása és az araki reaktor korszerűsítése
– a tervben szereplő vagy végrehajtásának előkészítéséhez szükséges egyes nukleáris vonatkozású kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen transzferek és tevékenységek
A Tanács az elfogadott jogi aktusokkal e rendelkezéseket vezette be az uniós jogba.
Az írásbeli eljárással elfogadott tanácsi jogi aktusokat a Hivatalos Lap 2015. augusztus 1-jei száma tartalmazza.
A Tanács 2015. június 5-én elfogadta a (KKBP) 2015/876 tanácsi határozatot[1].
Az eddig érvényben lévő korlátozó intézkedések négy személy esetében 2015. június 6-ig voltak alkalmazandók. A Tanács e határozattal közülük három esetében meghosszabbítja az intézkedések hatályát: két személy esetében 2016. március 6-ig, a harmadik esetében pedig 2015. október 6-ig.
A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2015. június 6-án kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 142., 2015.6.6., 30. o.).
* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
A Tanács 2015. június 22-én elfogadta a (KKBP) 2015/971 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2016. január 31-ig meghosszabbítja az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát.
A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna csatlakoznak e határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2015. június 23-án kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 157., 2015.6.23., 50. o.).
* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
A Tanács 2015. június 22-én elfogadta a 2013/255/KKBP tanácsi határozat végrehajtásáról szóló (KKBP) 2015/973 határozatot[1].
A Tanács e határozattal töröl egy személyt a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2013/255/KKBP határozat I. mellékletében foglalt jegyzékéből.
A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2015. június 23-án kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 157., 2015.6.23., 52. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
A Tanács 2015. június 19-én elfogadta a (KKBP) 2015/959 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2016. június 23-ig meghosszabbítja az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát.
A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és Grúzia csatlakoznak e határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2015. június 20-án kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 156., 2015.6.20., 25. o.).
* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
A Tanács 2015. július 17-én határozatot fogadott el arról, hogy az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében mintegy €7,16 milliárd EUR összegű rövid távú pénzügyi támogatást nyújt Görögországnak.
A kölcsön maximálisan háromhavi lejáratú, és legfeljebb két részletben kerül folyósításra. Segítségével Görögország rendezheti az IMF és a Görög Nemzeti Bank felé fennálló hátralékát és visszafizetheti tartozását az EKB-nak, amíg egy új program révén újra finanszírozást nem kap az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében.
Az eurócsoport július 16-án elvben megállapodott arról, hogy helyt ad a Görögország által 2015. július 8-án benyújtott kérelemnek, amely az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében három éven keresztül folyósítandó stabilitási támogatásra irányul. A részletes feltételeket még az intézményeknek és a Görögországnak meg kell tárgyalnia, és az eurócsoportnak jóvá kell hagynia. A támogatást ezután egyebek mellett a Görögország által az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében kapott kölcsön visszafizetésére fogják használni.
Gazdaságpolitikai feltételekA Tanács emellett határozatot fogadott el a makrogazdasági kiigazítási program jóváhagyásáról, amelyben a pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó konkrét gazdaságpolitikai feltételeket határoz meg. A Görögország által vállalt reformok célja az államháztartás fenntarthatóságának és a szabályozói környezetnek a javítása. A Görögország felé megfogalmazott konkrét követelmények közé tartozott az ország héa- és nyugdíjrendszerének reformját célzó jogszabályok elfogadása, a Hellén Statisztikai Hatóság (ELSTAT) kormányzásának megerősítése, valamint a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása 2015. július 15-ig. A kiigazítási programot egyetértési megállapodás fogja tartalmazni.
A pénzügyi támogatás folyósítására azt követően kerül majd sor, hogy hatályba lép az egyetértési megállapodás és a pénzügyi feltételeket részletesen meghatározó kölcsönmegállapodás. Mind a Bizottságnak, mind a görög hatóságoknak mindkettőt alá kell írniuk.
Teljes körű biztosítékok az euróövezeten kívüli tagállamok számáraKülön mechanizmus biztosítja, hogyaz euróövezeten kívüli tagállamokra ne háruljon semmilyen kockázat. A határozat értelmében ugyanis az euróövezeten kívüli tagállamok kockázati kitettségét jogilag kötelező erejű megállapodások keretében, likvid biztosítékkal teljes körűen garantálják. Ha esetlegesen Görögország nem képes visszafizetni a kölcsönt a megadott feltételek mellett, az euróövezeten kívüli tagállamok felmerült kötelezettségeit azonnal visszatérítik.
Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus igénybevétele a jövőbenA Tanács és a Bizottság emellett közös nyilatkozatot is elfogadott, amely szerint „a jövőben az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmusról szóló rendelet vagy bármely más hasonló jellegű eszköz csak akkor vehető igénybe az eurót hivatalos pénznemként használó valamely tagállam pénzügyi stabilitásának megóvására, ha olyan mechanizmus (biztosíték, garanciák vagy egyenértékű intézkedések) alkalmazásával jár együtt, amely biztosítja, hogy a közös pénznemet hivatalosan nem használó tagállamoknál ne merüljön fel (közvetlen vagy közvetett) kötelezettség. A Bizottság ezen alapelv érvényesítése érdekében a lehető legrövidebb időn belül javaslatot fog tenni az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló rendeletre vonatkozó megfelelő módosításokra, amelyet mindenképpen még azt megelőzően el kell fogadni, hogy az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló rendelet szerinti támogatásról szóló bármely más javaslat benyújtásra kerülne. A Bizottság ezen túlmenően kötelezettséget vállal arra, hogy nem terjeszt elő az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus igénybevételére vonatkozó javaslatokat anélkül, hogy gondoskodna az eurót hivatalos pénznemként nem használó tagállamok védelmét garantáló mechanizmusról.”
Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmusAz európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus célja pénzügyi támogatást nyújtani a pénzügyi nehézségekkel küzdő uniós tagállamoknak. A Bizottság a támogatás finanszírozásához a pénzügyi piacokról von be forrást implicit uniós költségvetési garancia mellett.
A nemzetközi közösség erőfeszítéseinek és különösen Yoweri Museveni elnök közelmúltbeli kezdeményezésének ellenére – amelyek egyaránt a burundi felek közötti párbeszéd élénkítésére irányultak –, bizonyossá vált, hogy az Afrikai Unió június 13-i, valamint a Kelet-afrikai Közösség július 6-i határozatainak végrehajtásában elért eredmények nem kielégítőek. Kizárólag az említett határozatok maradéktalan végrehajtása tette volna lehetővé Burundiban hiteles és inkluzív választások tartását, amelyek eredménye reprezentatívnak tekinthető. A kormány azonban azzal, hogy nem várt a választások megtartásával, nem ezt az utat választotta.
A politikai konszenzust eredményezni képes érdemi nemzeti párbeszéd hiányában Burundinak nem fog sikerülni visszatérni a stabilitás, a demokrácia és a fejlődés útjára, amely az arushai megállapodás elfogadásával vette kezdetét. Az EU ennélfogva megkezdi a Cotonoui Megállapodás 96. cikke szerinti egyedi konzultációk előkészítését annak biztosítása céljából, hogy a válság enyhítése érdekében a burundi kormány megtegye a szükséges vállalásokat. Az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság tiszteletben tartása az EU és Burundi közötti együttműködési kapcsolat alapelemét jelentik, amelyet a Cotonoui Megállapodás szabályoz.
Az EU felszólítja a kormányt és az ellenzéki pártokat, hogy folytassák a konszenzus kialakítását célzó párbeszédet, hogy visszaállhasson az inkluzív és demokratikus politikai rendszer. Az EU teljes körűen támogatja a Kelet-afrikai Közösség, az Afrikai Unió és az ENSZ ennek érdekében tett erőfeszítéseit.
Az Európai Unió véleménye szerint komoly aggodalomra ad okot a válságnak az országra és a régióra gyakorolt humanitárius, társadalmi-gazdasági és biztonsági hatása. Ezzel összefüggésben üdvözlendőnek tartjuk azt, hogy az Afrikai Unió emberi jogi megfigyelőket és katonai szakértőket küld az országba a politikai pártokhoz kapcsolódó csoportok lefegyverzésének felügyeletére. Az Európai Unió üdvözli, hogy a szomszédos országok nagylelkűen fogadják a burundi menekülteket és újólag hangsúlyozza a burundi nép és a befogadó közösségek iránti szolidaritását, amelyet egyebek mellett a menekültek ezreit célzó humanitárius segítségnyújtással fejez ki.
Az EU emlékeztet arra, hogy az erőszakot tilos politikai célból alkalmazni és ismételten felszólítja az összes érdekelt felet és politikai vezetőt, hogy az erőszakos cselekményeket ítéljék el és lépjenek fel ellenük. E cselekmények közé sorolhatók mindenekelőtt a fegyveres csoportok fellépései, például a közelmúltban Kayanza tartományban történt támadások. Az Európai Unió készen áll arra, hogy a Tanács 2015. júniusi következtetéseivel összhangban adott esetben korlátozó intézkedéseket fogadjon el azokkal szemben, akik tevékenységükkel erőszakos cselekményeket és elnyomást, az emberi jogok súlyos megsértését idézik vagy idézhetik elő, és/vagy akadályoznák a politikai megoldás keresését.
A tagjelölt országok: Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Grúzia csatlakoznak e nyilatkozathoz.
* Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.