2016. április 22-én az EU és 28 tagállama ünnepélyes keretek között New Yorkban (USA) alá fogja írni a Párizsban megkötött globális éghajlat-változási megállapodást. Ez a megállapodás az ENSZ 2015 decemberében Párizsban megtartott éghajlat-változási konferenciáján (az úgynevezett COP21 konferencián) jött létre, és egy évig áll nyitva aláírásra.
Sharon Dijksma, Hollandia környezetvédelmi minisztere és a Tanács elnöke így nyilatkozott: „A mai nap történelmi jelentőségű az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem szempontjából. A párizsi megállapodás valódi fordulópontot jelent a hőmérséklet emelkedésének korlátozása és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok megelőzése terén. A megállapodás aláírása egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az EU elkötelezetten megtesz minden tőle telhetőt a párizsi konferencián elért eredmények továbbvitele érdekében. Ehhez további folyamatos munkára van szükség.”
Az EU részéről Sharon Dijksma és Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke fogja aláírni a megállapodást.
Megerősítés és hatálybalépésA párizsi megállapodás akkor lép majd hatályba, amikor legalább 55, az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának összesen legalább 55%-áért felelős ország megerősítette. A megállapodás ekkortól válik majd kötelező erejűvé az azt megerősítő országok számára.
Az Európai Tanács 2016 márciusában hangsúlyozta, hogy az Uniónak és tagállamainak mielőbb meg kell erősíteniük a párizsi megállapodást, mégpedig kellő időben ahhoz, hogy annak hatályba lépésétől részes felei lehessünk.
A párizsi megállapodás főbb elemeiA párizsi megállapodás célul tűzi ki, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2°C alatt kell tartani, törekedve arra, hogy az emelkedés (az iparosodás előtti szinthez viszonyítva) legfeljebb 1,5°C legyen. E cél elérése érdekében az egyes országoknak intézkedéseket kell hozniuk kibocsátásuk csökkentésére.
A megállapodás végrehajtását ötévente felül fogják vizsgálni, melynek során számba veszik az elért eredményeket és hosszabb távra szóló ambiciózusabb célokat tűznek ki. Az átláthatóság és az elszámoltathatóság érdekében az egyes országok által tett kötelezettségvállalások teljesítését nyomon fogják követni. Tudomásul kell vennünk azt is, hogy valamennyi országnak előkészületeket kell tennie és meg kell erősítenie rezilienciáját annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjon az éghajlatváltozás következményeihez.
Az EU és más fejlett országok azzal mutatják ki szolidaritásukat, hogy kötelezettséget vállalnak arra, hogy a továbbiakban is nyújtanak támogatást a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához.
A mai napon megerősítjük az Európai Unió (EU) és Tunézia kölcsönös elkötelezettségét kiemelt partnerségünk elmélyítése iránt, amely tükrözi egyrészt a tunéziai átmenet kivételes jellegét, másrészt közös törekvésünket arra, hogy kapcsolatainkat minden területen szorosabbra fűzzük.
A felülvizsgált európai szomszédságpolitika révén könnyebbé válik céljaink megvalósítása, mivel megfelelő keretként fog szolgálni az EU–Tunézia kiemelt partnerség megerősítéséhez. Az új keret révén mindkét fél megerősítheti azon szándékát és törekvését, hogy minden szinten széles körű, globális és elmélyült együttműködést alakítson ki.
Az EU a 2011-es forradalom óta a tunéziai átmenet első számú támogatója. Hangsúlyozza eltökéltségét a tekintetben, hogy támogassa a kormánynak és a civil társadalomnak a demokratikus vívmányok és a jogállamiság – az új alkotmány alkalmazásával történő – megszilárdítására, valamint a gazdasági, társadalmi és biztonsági kihívások kezelésére irányuló erőfeszítéseit. Tunézia bátran és eltökélten halad előre a demokrácia és a sikerhez elengedhetetlen társadalmi-gazdasági reformok útján.
A terrorizmusra, amely Tunéziára és Európára is súlyos csapásokat mért 2015-ben és 2016-ban, a jelenség kiváltó okait kezelő, a közös értékeinket, azaz a demokráciát és az emberi jogokat tiszteletben tartó, holisztikus és összehangoltabb választ kell adni. Ez a közös fenyegetés csak még inkább összekovácsol minket, mintsem megoszt. 2015 során az EU és Tunézia mind bilaterális szinten, mind pedig nemzetközi partnereikkel érezhetően elmélyítette az e téren folyó párbeszédet és együttműködést. Örömmel nyugtázzuk a biztonsági ágazat reformjához nyújtott jelentős uniós támogatási program elindítását, és eltökélt szándékunk, hogy a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelem globális tunéziai stratégiájának támogatása érdekében hatékonyan és gyorsan végrehajtsuk e programot.
A Tunéziában fennálló társadalmi-gazdasági helyzet kezeléséhez új és gyors kezdeményezésekre, valamint a partnerek által nyújtott nagyfokú támogatásra van szükség. A tunéziai hatóságok által javasolt – a gazdasági és szociális szereplőkkel egyeztetett – nagyszabású reformok és projektek alapján, az EU minden olyan szükséges eszközt rendelkezésre fog bocsátani, amely támogathatja a társadalmi-gazdasági reformokat, amelyek célja, hogy a tunéziaiaknak és különösen a fiataloknak munkahelyeket teremtsen, társadalmi fejlődési és beruházási lehetőségeket kínáljon, valamint csökkentse a régiók közötti különbségeket.
Hangsúlyozzuk e tekintetben annak jelentőségét, hogy az ország társadalmi-gazdasági fejlődése érdekében fokozatosan integrálni kell a tunéziai gazdaságot az EU belső piacába. A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalásokkal párhuzamosan az EU technikai és pénzügyi támogatást fog nyújtani. E megállapodásnak hozzá kell járulnia a Tunézia és az EU között fennálló kapcsolatok – mindkét fél érdekét szolgáló – tényleges megerősítéséhez. Tunézia polgárainak szempontjából a megállapodás várhatóan hozzájárul a gazdasági lehetőségek növeléséhez és az egyenlőtlenségek csökkentéséhez, valamint további könnyítéseket biztosít majd a tunéziaiaknak az EU-ba való mobilitásához.
A társadalmaink és népeink közötti cserekapcsolatok a jövőben is a Tunézia és az EU közötti kapcsolat középpontjában állnak majd, és alapvető eszközei a két fél tényleges közeledésének. Tunézia és az EU kötelezettséget vállal arra, hogy a mobilitási partnerség keretében szorosabban együttműködik a migráció területén, és hogy az Erasmus+ és a Horizont 2020 keretében fokozzák – különösen a fiatalok esetében – a mobilitást, főként az oktatás, a kutatás és az innováció területén.
Az EU-nak és Tunéziának meggyőződése, hogy a civil társadalom jelentősen hozzájárulhat a demokratikus átalakuláshoz és a polgárok várakozásainak megfelelő politikai, gazdasági és szociális modell kialakításához, és ezért fokozni fogják a háromoldalú (EU, kormányzat, civil társadalom) párbeszédet és azt kiterjesztik a kétoldalú kapcsolatokat érintő minden olyan fontos kérdésre, amelyeknél biztosítani kell a korlátlan átláthatóságot és amelyekről Tunéziában és Európában valódi nyilvános vitát kell folytatni.
Ahhoz, hogy Tunézia a jelenlegi kulcsfontosságú szakaszban fel tudjon nőni az előtte álló feladatokhoz és kihívásokhoz, a nemzetközi közösségnek – pénzügyileg is – fokozottan támogatnia kell az országot. Az EU fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a további támogatáshoz minden lehetőséget kimerítsen, és olyan új eszközöket és utakat keressen, amelyekkel több és hatékonyabb támogatást tud nyújtani. E tekintetben az EU és tagállamai megvizsgálják annak lehetőségét, hogy olyan egyedi és különleges eljárásokat vezessenek be a Tunéziának nyújtott pénzügyi támogatás növelése és optimalizálása céljából, amelyek révén gyors és látható eredmények születnek.
Tunézia nagy várakozásokat fűz ehhez, és szorgalmazza, hogy az európai támogatást innovatív mechanizmusok segítségével jelentősen megnöveljék, és a maga részéről olyan intézkedéseket fog bevezetni, amelyek lehetővé teszik a nemzetközi támogatás jobb felhasználását és a nemzetközi adományozók közötti szorosabb koordinációt.
A Társulási Tanács ülése alkalmat kínált a közös érdekű regionális kérdésekről – különösen a líbiai helyzetről – magas politikai szinten folytatott megbeszélésekre. Az EU és Tunézia üdvözli e tekintetben az elmúlt hetekben Líbiában végbement kedvező fejleményeket, és megerősítik, hogy készen állnak a nemzeti egységkormány támogatására, hogy az kezelni tudja a terrorizmus jelentette kihívásokat, illetve biztosítani tudja a lakosság számára az alapvető szolgáltatásokat.
Megállapodtunk arról, hogy találkozóinkat olyan gyakorisággal tartjuk, ahogyan az a legfontosabb ügyek előre viteléhez szükséges.
A Tanács 2016. április 21-én elfogadta annak az irányelvnek a végleges szövegét, amely a büntetőeljárás alá vont gyermekek jogait hivatott megerősíteni. Az irányelv számos eljárási biztosítékot ír elő azon gyermekek (18 éven aluliak) számára, akiket azzal gyanúsítanak vagy vádolnak, hogy bűncselekményt követtek el. A jogszabály tulajdonképpen azokat a biztosítékokat egészíti ki, amelyek jelenleg a gyanúsított vagy vádlott felnőttek esetében alkalmazandók.
Az irányelv egyik legfontosabb rendelkezése az ügyvéd általi jogi segítségnyújtásra vonatkozik. Ennek értelmében a tagállamoknak – szükség esetén költségmentesség biztosításával – gondoskodniuk kell arról, hogy a gyanúsított vagy vádlott gyermeket ügyvéd segítse, kivéve ha ez az ügy körülményeire figyelemmel aránytalan intézkedést jelentene. Egy másik, ugyancsak döntő jelentőségű rendelkezés a jogokról való tájékoztatás mellett olyan pontokat érint, mint az egyéni értékeléshez való jog, az orvosi vizsgálathoz való jog, valamint a kihallgatás audiovizuális úton való rögzítése. Az irányelvben emellett külön biztosítékok védik a gyermekek jogait a szabadságelvonás, és különösen a fogvatartás ideje alatt.
Az irányelv végleges elfogadására azt követően kerülhetett sor, hogy a két jogalkotó 2015 decemberében politikai megállapodásra jutott, majd az Európai Parlament 2016. március 9-én jóváhagyta a szöveget. Az EU Hivatalos Lapjában való közzétételt követően a tagállamoknak három év áll majd rendelkezésükre ahhoz, hogy az irányelvet nemzeti jogukba átültetessék. Dánia, az Egyesült Királyság és Írország úgy döntött, hogy nem vesz részt az irányelv alkalmazásában, ezért az rájuk nézve nem kötelező.
A gyanúsítottak és a vádlottak számára a büntetőeljárás során biztosított eljárási jogok megerősítését célzó uniós munkának az az ütemterv ad irányt, amelyet a Tanács 2009. november 30-án fogadott el. A Tanács az ütemtervben fokozatosságon alapuló megközelítést ír elő, amelynek eredményeként teljes körűen rendelkeznének azokról az eljárási jogokról, amelyek a gyanúsítottakat és a vádlottakat a büntetőeljárásokban megilletik.
Az ütemterv alapján az EU eddig az alábbi négy irányelvet fogadta el: 2010/64/EU irányelv a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról, 2012/13/EU a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról, 2013/48/EU irányelv az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, (EU) 2016/343 irányelv a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről.
A holland elnökség 2016. április 19-én informálisan megállapodott az Európai Parlamenttel a tagállamok belföldi vasúti személyszállítási piacainak megnyitásáról és a pályahálózat-működtetők függetlenségének megerősítéséről az infrastruktúra hatékony és megkülönböztetéstől mentes igénybevételének biztosítása céljából. A megállapodás ideiglenes és a Tanács jóváhagyásától függ.
A tárgyaló felek a negyedik vasúti csomag piaci pillérére vonatkozó mindhárom javaslatról megegyeztek, azaz a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseket szabályozó módosított rendeletről, az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló módosított irányelvről és a vasúti vállalkozások elszámolásainak normalizálásáról szóló rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletről.
Az új szabályok az európai vasúti szolgáltatások színvonalát és hatékonyságát hivatottak javítani. További céljuk a beruházások és az innováció ösztönzése és a tisztességes verseny biztosítása a vasúti piacon. A negyedik vasúti csomag műszaki pillérével együtt fontos előrelépést jelentenek az egységes európai vasúti térség kialakítása felé.
Sharon Dijksma, a holland Infrastrukturális és Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára kijelentette: „Az érintettek együttműködésének és rugalmasságának köszönhetően ambíciózus ideiglenes megállapodás született. Miután a tagállamok jóváhagyták ezt a megállapodást, az európai vasúti szolgáltatások színvonala és hatékonysága javulni fog.”
Az elnökség az Állandó Képviselők Bizottságának április 27-i ülésére fogja benyújtani a tárgyalások eredményét, hogy a tagállamok jóváhagyják azt.
A Tanács 2016. március 4-én elfogadta a (KKBP) 2016/318 tanácsi határozatot[1].
A tanácsi határozat a 2017. március 6-ig tartó időszakra meghosszabbítja a korlátozó intézkedéseket 16 személy esetében, valamint módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek a 2014/119/KKBP határozat mellékletében szereplő jegyzékét.
A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2016. március 5-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 60., 76. o.).
* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
A Tanács 2016. március 10-én elfogadta a (KKBP) 2016/359 tanácsi határozatot[1].
A tanácsi határozat 2016. szeptember 15-ig meghosszabbítja a hatályos intézkedéseket, valamint módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2014/145/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékét.
A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Liechtenstein és Norvégia, valamint Ukrajna csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2016. március 12-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 67., 37. o.).
* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.
A Tanács 2016. március 18-án elfogadta a 2011/172/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2016/411 tanácsi határozatot[1]. A tanácsi határozat a 2017. március 22-ig tartó időszakra megújítja a hatályos intézkedéseket.
A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.
A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.
Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.
[1] A határozatot 2016. március 19-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 74., 40. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.