A Tanács a mai napon vita nélkül határozatot fogadott el a tagállamok és harmadik országok által kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra és nem kötelező erejű jogi eszközökre vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról.
A határozat célja, hogy orvosolja az energiaszerződésekre vonatkozó jelenlegi információcsere-mechanizmus hiányosságait annak érdekében, hogy javuljon az EU energiaügyi külkapcsolatainak átláthatósága és összhangja, valamint hogy megerősödjön az EU tárgyalási pozíciója a harmadik országokkal szemben.
A 2016 végén három alkalommal megtartott háromoldalú egyeztetéseken kompromisszum született a legfontosabb, alábbi kérdésekről:
A jogalkotási aktust – azt követően, hogy az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke aláírta – ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A határozat 2017 folyamán lép majd hatályba, és a földgázellátás biztonságáról szóló rendelettel együtt jelentős szerepet fog játszani az energiaunióra vonatkozó stratégia biztonsági dimenziójának végrehajtásában.
„Nagy örömünkre szolgál, hogy az elnökségünk idején sikerült elfogadni ezt a fontos jogalkotási aktust, amely az első ilyen aktus az energiaunió keretében. Szeretnénk köszönetet mondani a szlovák elnökségnek az általuk végzett előkészítő munkáért és a politikai megállapodásért, amelyet az elnökségük idején sikerült tető alá hozniuk az Európai Parlamenttel. E határozat növelni fogja az energiaügyi megállapodásokra irányuló, harmadik országokkal folytatott tárgyalások átláthatóságát, biztosítva ezáltal, hogy a megállapodások teljes mértékben megfeleljenek az uniós jognak és így hozzájáruljanak az energiabiztonsághoz.”
Konrad Mizzi, Málta energiaügyi minisztereA faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napja arra emlékeztet minket, hogy a világ különböző részein férfiaknak, nőknek és gyermekeknek továbbra is faji megkülönböztetést kell elszenvedniük bőrszínűk, faji hovatartozásuk, származásuk, kasztba tartozásuk, vallásuk, illetve etnikai származásuk vagy nemzetiségük miatt. A legalapvetőbb jogaiktól fosztják meg őket, és aránytalan mértékben sújtja őket a szegénység és az egyenlőtlenség.
Közel sem sikerült felszámolni a gyűlöletbeszédet és a rasszizmus, a faji megkülönböztetés és az idegengyűlölet egyéb megnyilvánulási formáit, amelyek egyre inkább terjedőben vannak. Mindez a világon mindenütt hatással van az egyenlőségre, a szabadságra, a szolidaritásra és az igazságosságra.
Az EU továbbra is elkötelezett a faji megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem mellett, mind határain belül, mind azokon túl. A tagállamokkal, a civil társadalommal és a nemzetközi partnerekkel együttműködésben olyan tevékenységeket folytatunk, amelyek tényleges változást hozhatnak. Ennek keretében megállapodtunk a főbb informatikai vállalatokkal arról, hogy fellépünk az interneten terjedő gyűlöletbeszéddel szemben. Létrehoztunk különböző fórumokat; ilyen például a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű uniós csoport. Szorgalmazzuk a legjobb gyakorlatok cseréjét. Azon munkálkodunk, hogy a közösségek jobban megértsék egymást, és foglalkozunk az érintett csoportok, így a zsidó és muszlim közösségek problémáival. A migránsok jobb integrációjára törekszünk, és szorgalmazzuk a színvonalas oktatást. Mind az Unióban, mind partnerországainkkal azon dolgozunk, hogy megelőzzünk a rasszizmust, a faji megkülönböztetést és az idegengyűlöletet, valamint fellépjünk azokkal szemben.
Globális szerepvállalásunk részeként továbbra is kitartóan támogatjuk a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményt. Folyamatosan a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez kapcsolódó intolerancia elleni 2001-es világkonferencián elfogadott durbani nyilatkozat és cselekvési program globális szintű végrehajtásán munkálkodunk. Az Afrikai Származásúak Nemzetközi Évtizede melletti elkötelezettségünkkel figyelmet biztosítunk az afrikai származású közösségeket a világ különböző részein érő megkülönböztetésnek is.
A faji megkülönböztetés kiküszöbölése globális kihívás, amellyel szemben a nemzetközi közösség egészének, a nemzetközi szervezeteknek és a civil társadalomnak közösen kell fellépnie. Mindannyiunk feladata az emberi jogok – saját jogaink – védelme, megóvása és előmozdítása. Csak akkor számíthatunk tiszteletre, ha kulturális gazdagságunk és sokszínűségünk elismerése mellett minden ember megkapja a neki járó tiszteletet.
Aki belép a Senato della Repubblica-ba, megérinti a Palazzo Madama falai közé zárt történelem. Nemcsak a mindenkit nap mint nap foglalkoztató politikai dráma jut eszünkbe róla, hanem jeles események több évszázadnyi sora, melyek Európát formálták. Például Cesare Maccari mesterműve, a Szenátus falait díszítő Cicerone denuncia Catilina kiválóan illusztrálja a mai napot. Politikai allegória a demokratikus intézmények populizmus elleni küzdelmére, melyben az előbbiek győzedelmeskednek.
Arra emlékeztet minket, hogy egyrészt minden politikai közösség ereje abban áll, hogy mennyire küzd a túlélésért, mennyire erős és bölcs. Másrészt arra, hogy a darwini politikai küzdelemben a leghatásosabb fegyver a szó, és ez mindig így volt és így is lesz.
Cicero szavaival „A szabadság nem más, mint részt venni a hatalomban”. Még az antik görögöknek és rómaiaknak is fejtörést okozott, hogy mit is jelent szabadnak lenni. Hatvan évvel ezelőtt hat ország államférfiai úgy döntöttek, hogy az igazi szabadság az együttes cselekvés szabadsága. Más szóval a szuverenitás helyet biztosított a tárgyalóasztalnál. Ezért írták alá 1957-ben a Római Szerződést. Én éppenséggel abban az évben születtem, és egész életemet a Római Szerződésre felépített világ határozta meg. Mindenki tudja, hogy nekem személyesen mennyire fontos, hogy ma itt lehetek Önökkel.
Természetesen a mából visszatekintve minden nemesebbnek, megtervezettnek és kiszámítottnak tűnik. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni a Római Szerződés aláíróira mint az Egyesült Európa politikai zsenijeire és evangélistáira. Igazság szerint kételyekkel teli vezetők voltak, és e rendkívül sebezhető emberekre az események hihetetlen nagy nyomással nehezedtek. Együttműködésre kényszerítette őket az, hogy Európát a második világháború kollektív erőtlenségbe taszította. Minden egyéb alternatíva riasztó zsákutcának tűnt. A mindennapok szintjén még kézzelfoghatóan jelen volt a háború borzalmas pusztítása.
Európa rémült és sebezhető országai adták e vezetőknek az alázatot, a tisztánlátást és a bölcsességet, hogy aláírják a Római Szerződést. Ezzel pedig olyan folyamatot indítottak el, melynek révén azóta keleten és nyugaton is sok más ország lépett újra a szabadság és a jólét útjára. Ez a folyamat segített megértenünk azt, hogy ha Európa gyenge, akkor az európai országok önmagukban is gyengék. Ha azonban Európa erős, akkor a tagállamai is erősek. Csak egységben valósíthatjuk meg szuverenitásunkat, lehetünk valóban szabadok a szélesebb nagyvilágban. Ez igaz volt akkor, és ma is igaz. És még hatvan év múlva is igaz lesz.
A Római Szerződés a sikerét annak is köszönheti, hogy a kormányok demokratikus egyetértés alapján hozták létre és hajtották végre. A tagállami parlamentek, melyeknek Önök a képviselői, az Európai Közösségre ruházták át hatáskörüket, ezzel az üzenettel: „Mindnyájunk közös érdekét tartsák szem előtt”. A hatáskör átruházása azóta sokszorosan megtérült, a csalódások és késedelmek ellenére is.
Valaki egyszer így fogalmazott: „Európa olyan, mint egy fa. Minden nap egyre nő, de ez a folyamat szemmel láthatatlan.” Romantikus megfogalmazás, de nagyon igaz. A Római Szerződés által elvetett magok olyan változásokat eredményeztek, melyek gyökeresen megváltoztatták a minket körülvevő világot, úgy, hogy a legtöbben már nem is emlékszünk, milyen volt régen. A Szerződés nyitottá tette elménket és társadalmainkat. Természetesen neki köszönhetjük a világ legnagyobb piacát is, ami jólétünk alapja. A vasfüggöny árnyékában felnőve számomra szinte lehetetlen volt mindezt elképzelni, de álmaimban reméltem, hogy egy nap valóra válik.
A jövő heti évforduló nemcsak az ünneplés, hanem a józan mérlegelés ideje is egyben. Bár látjuk, hogy gazdaságunk sebei lassan kezdenek begyógyulni, a jelenlegi kihívások léptéke és száma sokakat kétségbe ejt. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az Egyesült Királyság néhány év múlva kilép az Európai Unióból. Ilyen nehézségekre a legjobb reakció az, ha magunkévá tesszük a Római Szerződés aláíróinak alázatát, tisztánlátását és bölcsességét. Csakis így dönthetünk helyesen a jövőnkről. A múlt arra tanít, hogy Európa éppen akkor a legeredményesebb és legleleményesebb, amikor a legsebezhetőbb, bármennyire paradox is ez. Sokkal többet képes elérni szerény, türelmes ambícióval, mint nagyratörő elképzelésekkel.
Ezért is örülök annak, hogy a De Gasperi Alapítvány elnöke, Maria Romana De Gasperi is eljött ma közénk. Remek alkalom ez, hogy felidézzük édesapja híres szavait: „A jövőt nem erővel építjük, sem a leigázás vágyával, hanem a demokratikus módszer türelmes alkalmazásával, a konstruktív szellemben kialakított megállapodásokkal és a szabadság tiszteletben tartásával.” Talán e szavak nem eléggé csattanósak a Twitter-politizálás korában. De rám nagy hatással van a bennük rejlő igazság és erő. Meggyőződésem, hogy ez a néhány szó elég ahhoz, hogy megmutassa nekünk a követendő utat. Köszönöm a figyelmüket! Grazie
2017. március 21., kedd
EU–Japán vezetői találkozó
11.55 Abe Sinzó miniszterelnök érkezése. Fogadja: Donald Tusk elnök és Jean-Claude Juncker elnök
12.00 Sajtónyilatkozatok
12.20 Vezetői találkozó
13.05 Munkaebéd
2017. március 22., szerda
10.30 A brüsszeli terrortámadások áldozatainak emlékére állított emlékmű felavatása
11.30 Találkozó Marcelo Rebelo de Sousával, Portugália elnökével
2017. március 24., péntek
Róma
15.30 Az európai szociális partnerek és az uniós intézmények rendkívüli ülése
18.00 Az uniós intézmények elnökeinek és az EU állam-, illetve kormányfőinek audienciája Ferenc pápánál
19.30 Kétoldalú találkozó Jüri Ratas észt miniszterelnökkel
2017. március 25., szombat
Róma – A Római Szerződések 60. évfordulója
9.00 Paolo Gentiloni, Olaszország miniszterelnöke és Joseph Muscat, Málta miniszterelnöke üdvözli az EU állam-, illetve kormányfőit
10.00 A Római Szerződések 60. évfordulójának megünneplése
11.50 Csoportkép
12.15 Közös sajtókonferencia Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Paolo Gentiloni, Olaszország miniszterelnöke és Joseph Muscat, Málta miniszterelnöke részvételével
13.00 Díszebéd, házigazda: Sergio Mattarella, az Olasz Köztársaság elnöke