A Tanács megállapodott abban, hogy növeli az Európai Beruházási Bank által a migrációs problémákkal foglalkozó, Unión kívüli projekteknek nyújtott pénzügyi támogatást.
Legfeljebb 3,7 milliárd eurót irányoznának elő olyan projektekre, amelyek a migráció kiváltó okainak kezelésével, valamint a tranzit- és befogadó közösségek szükségleteinek kielégítésével foglalkoznak.
Az állandó képviselők 2017. április 5-én felkérték az elnökséget, hogy kezdjen tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. A Tanács nevében jóváhagyták a tárgyalási megbízást.
A Parlamenttel és a Bizottsággal tartandó első háromoldalú egyeztetésre 2017. április 12-én kerül sor.
„Nincsen kétségem afelől, hogy e kérdésben gyors megállapodás fog születni az Európai Parlamenttel” – nyilatkozta Edward Scicluna, a Tanács soros elnökségét ellátó Málta pénzügyminisztere. „Mindkét intézmény egyetért abban, hogy nagy a szükség és égető a helyzet. Reményeink szerint más uniós programokon keresztül további segítséget is nyújthatunk. Az Ecofin Tanács e héten Máltán tartandó informális ülésén feltérképezzük majd e lehetőségeket.”
Az állandó képviselők elviekben a következőkről állapodtak meg:
A határozati, illetve a rendeletjavaslat az EBB külső hitelezési megbízatása félidős felülvizsgálatának része. 2014-ben arról született megállapodás, hogy a hárommilliárd euró igénybevételére csak a felülvizsgálatot követően kerülhet sor.
Az Unión kívüli projektek az EBB összes finanszírozási tevékenységének kevesebb mint 10%-át teszik ki.
A javaslatokat a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás alapján kell elfogadnia. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 209. és 212. cikke.)
A Tanács 2017. április 3-án rendeletet fogadott el azzal a céllal, hogy megakadályozza a fegyveres csoportoknak a konfliktusövezetekből származó ásványi anyagok kereskedelme révén történő finanszírozását.
A rendelet előírja az uniós vállalatok számára, hogy az ónt, a tantált, a volfrámot és az aranyat felelősségteljesen megválasztott forrásokból szerezzék be, és gondoskodjanak arról, hogy ellátási láncaik ne járuljanak hozzá a fegyveres konfliktusok finanszírozásához. Ezek a „kellő gondosságot” előíró szabályok 2021. január 1-jétől lesznek kötelezőek, bár az importőröket arra ösztönzik, hogy mielőbb kezdjék meg az alkalmazásukat.
Az ón, a tantál, a volfrám és az arany olyan hétköznapi tárgyakhoz használhatók fel, mint például a mobiltelefonok, a gépjárművek vagy az ékszerek. A konfliktus sújtotta, illetve rendkívül veszélyes térségekben a fegyveres csoportok gyakran kényszermunkával termeltetik ki ezeket az anyagokat, amelyeknek az értékesítéséből azután a tevékenységüket finanszírozzák. A rendelet előírja a termékek nyomon követését annak érdekében, hogy ezáltal elvágja a fegyveres csoportokat ettől a jelentős bevételi forrástól.
A rendelet világosan előírja, hogy az előállítási folyamat upstream szakasza keretében felelősségteljesen kell megválasztani az ásványi anyagok kitermelésének és finomításának helyét. A rendelet az uniós fém- és ásványianyag-import legalább 95%-ára vonatkozik, mindössze a kis mennyiséget beszerzők mentesülnek az alkalmazása alól. Az illetékes hatóságok ellenőrizni fogják, hogy az ásványi anyagokkal és fémekkel kereskedő uniós importőrök teljesítsék a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségüket.
A Bizottság emellett több olyan egyéb intézkedést is be fog vezetni, amelyek még inkább ösztönzik a kellő gondosság elvének betartására azokat a nagyobb és kisebb uniós feldolgozóvállalatokat (downstream), amelyek az említett ásványi anyagokat használják fel a gyártás során. A Bizottság nem kötelező iránymutatásokat tartalmazó kézikönyvet fog összeállítani a vállalatok, különösen a kkv-k számára, amely segítséget nyújt a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek meghatározásához.
A rendelet a 2011-es OECD-iránymutatásokra épül, amely nemzetközi standardokat állapít meg az ellátási láncok tekintetében a kellő gondosság elvének betartásához. A Tanács azt követően fogadta el a rendeletet, hogy 2016 novemberében megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel, majd a Parlament a 2017. március 16-i plenáris ülésén megtartott szavazáson jóváhagyta a szöveget.