L’année 2014 avait été un excellent cru pour l’industrie française de l’armement, avec 8,06 milliards d’euros de prises de commandes, un chiffre en progression de 17,3% par rapport au dernier exercice. Et, cette année, la hausse s’annonce spectaculaire, avec la signature d’importants contrats, comme avec l’Égypte et le Qatar. Invité, ce 18 juin, de BFMTV, […]
Cet article M. Le Drian s’attend à plus de 15 milliards d’euros de prises de commandes pour l’industrie française de l’armement en 2015 est apparu en premier sur Zone Militaire.
Von den elf Social-Media-Plattformen, bei denen EU-Abgeordneten Benutzerkonten hat, haben Facebook und Twitter laut einem aktuellen Bericht Top-Priorität. Die Parlamentarier entdecken zunehmend Linkedin als nützliche Plattform für sich. EurActiv Brüssel berichtet.
Die vielbeschworene Vision der EU-Staaten von einem europäischen Rüstungssektor droht zur Illusion zu werden. Statt ihren Worten Taten folgen zu lassen, betreiben die Regierungen, unter ihnen Deutschland, bis heute vornehmlich nationale Rüstungspolitiken. Damit unterminieren sie die europäische Verteidigungspolitik, denn sie verhindern auf diese Weise die erwünschten Effizienzeffekte einer gemeinsamen verteidigungsindustriellen Basis. Stattdessen werden Rüstungsgüter teurer, sind weniger abgestimmt auf gemeinsamen Bedarf und Europas Armeen werden immer abhängiger von nicht-europäischen Anbietern.
Dieser schwachen Politik steht bisher noch eine starke Rüstungsindustrie gegenüber. Sie produziert auf hohem Niveau fast alles, was Europa braucht. Doch als Reaktion auf die immer schwierigeren Bedingungen in Europa globalisiert sich diese Industrie immer weiter, statt sich in Europa zu konsolidieren.
Eine handlungsfähige europäische Sicherheits- und Verteidigungspolitik braucht einen leistungsfähigen Rüstungssektor. Dieser kann unter den verschlechterten Bedingungen nur entstehen, wenn die EU-Staaten ihre Anstrengungen auf ein neues Fundament stellen. Der erste Baustein ist eine gemeinsame schonungslose Betrachtung der Realitäten: Wo steht der europäische Rüstungssektor, wie viel »Europa« lässt sich überhaupt noch erreichen und was müssen die EU-Staaten dafür tun? In welchen Feldern müssen die Mitgliedstaaten Abhängigkeiten von Dritten hinnehmen? Aus den Antworten zu diesen Fragen ließe sich eine europäische Rüstungsstrategie ableiten. Deutschland insbesondere muss klären, welche verteidigungsindustrielle Basis es für seine Sicherheitspolitik braucht und wie national diese noch sein kann. Nur dann kann es einen glaubwürdigen rüstungspolitischen Kurs gegenüber der EU einschlagen.
Place: European Convention Centre (KIRCHBERG building), Luxembourg
Time: Meeting starts at 10 am
All times are approximate and subject to change
Szerbia meg fogja őrizni semleges álláspontját az EU és Oroszország közötti kialakult konfliktusban, és nem fogja támogatni az Oroszország elleni szankciókat. Nincs olyan szankció, ami a most kialakult krízis megoldásához vezetne – mondta Szerbia elnöke, Tomislav Nikolic az Orosz Állami Duma Külügyi bizottságának elnökével történt találkozón.
2015. június 16-án az Európai Unió Tanácsának lett elnöksége, a Tanács Főtitkársága és a kezdeményezés sikerén munkálkodó „ECI Campaign” elnevezésű szervezet „Az európai polgári kezdeményezések és a részvételi demokrácia ígérete” címmel közös konferenciát szervezett, amelyen az érintettek mellett a szélesebb nyilvánosság is részt vett. A konferencia célja az volt, hogy számba vegye az európai polgári kezdeményezés létrehozása óta eltelt három év eredményeit, és lendületet adjon az arról szóló vitának, hogy miként lehet az eszközt hatékonyabbá és felhasználóbarátabbá tenni.
Zanda Kalniņa-Lukaševica, a lett külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős parlamenti államtitkára a konferencia megnyitóján így fogalmazott: „Az elmúlt három év bizonyította, hogy az európai polgári kezdeményezés az Unió demokratikus struktúráinak szerves része. Az érintettek tapasztalatai és a Bizottság közelmúltbeli jelentése ugyanakkor egyértelműen rámutattak arra, hogy még mindig vannak olyan problémák, amelyekkel foglalkoznunk kell, ha az európai polgári kezdeményezésre továbbra is hasznos eszközként kívánunk tekinteni”.
„Az európai polgári kezdeményezés keretében eddig hatmillió ember adott hangot véleményének, az ő aláírásuk igazolja, hogy a kezdeményezés tényleges mozgósító és ösztönző erőként működik” – mondta Zanda Kalniņa-Lukaševica.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Lettország nagy jelentőséget tulajdonít a részvételi demokráciának, és az országban működik Európa egyik leginnovatívabb és legsikeresebb internetes petíciós platformja, a ManaBalss.lv.
Az európai polgári kezdeményezés a nemzetek feletti, részvételen alapuló és digitális demokrácia első eszköze a világon. Ennek ellenére a szükséges egymillió aláírást megszerzett három kezdeményezés egyikéből sem született jogalkotási javaslat, és ez számos kérdést vet fel.
A konferencia volt az első olyan nyilvános vita, amelyet a Tanácsban rendeztek az európai polgári kezdeményezésről. A rendezvény szervezői az intézményeket, az érdekelt feleket és a szélesebb nyilvánosságot azzal a kettős céllal ültették asztalhoz, hogy vizsgálják meg, milyen szerepet tölt be a részvételi demokrácia az EU-ban, és fogalmazzanak meg közös ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy miként lehetne eredményesebbé tenni az eszközt.
A konferencián zajlott megbeszélések rávilágítottak, hogy jogszabályi változások nélkül is bizonyos előrelépés érhető el olyan közvetlen intézkedések révén, amelyek felkeltik a nagyközönség érdeklődését a kezdeményezés és annak eljárásai iránt. Elhangzott egy olyan javaslat is, miszerint nagyobb támogatást kellene nyújtani a kezdeményezések szervezőinek.
Nagyobb politikai lendületre és esetleges jogszabályi változásokra is szükség van ahhoz, hogy kezelhetők legyenek az olyan strukturális problémák, mint amilyet például az aláírások összegyűjtésére rendelkezésére álló túl szoros határidők jelentenek. Emellett intézkedéseket kell hozni az aláírások összegyűjtését szolgáló eljárások egyszerűsítése vagy digitalizálása céljából. A konferencia következtetéseit június 18-án teszik közzé az „ECI Campaign” szervezet honlapján.