Agrégateur de flux

Jövőre halasztották az ukrán társulási szerződésről szóló megállapodást az Európai Unió állam- és kormányfői. Ukrajnát ugyanis nem sikerült meggyőzni, hogy változtassa meg döntését az EU-integráció leállításáról. A vilniusi csúcson Grúziával, Moldovával és Azerbajdzsánnal viszont aláírták a megállapodást az uniós vezetők.

A kijevi vezetés a múlt héten, főként orosz nyomásra függesztette fel a szabad kereskedelmi megállapodást is biztosító szerződés előkészítését.

Viktor Janukovics gazdasági okokkal indokolta a lépést. Egy interjúban azt közölte, országának legalább évente 20 milliárd euróra van szüksége ahhoz, hogy gazdaságát az európai szintre emelje. Brüsszel ezzel szemben csak 610 millió eurós kölcsönt ajánlott, ha Kijev folytatja a három évvel ezelőtt vállalt készenléti hitelszerződés feltételeinek teljesítését. Janukovics államfő szerint országa problémáit az EU-nak és Oroszországnak közösen kell megoldania.

A csúcson Grúzia és Moldova aláírta a társulási és szabad kereskedelmi megállapodást, Azerbajdzsánnal pedig a vízumkötelezettség enyhítéséről egyeztek meg. „Örülök, hogy Grúzia és Moldova pozitívan válaszolt az Európai Unió meghívására, hogy elmélyítsük politikai és gazdasági kapcsolatainkat. Nem kétlem, hogy ez mindegyik fél számára sok előnnyel jár majd” – mondta Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

 

 

2011 novemberében, amikor útjára indítottuk ezt a blogot, még a bemelegítő szakaszban jártak a 2014 és 2020 közötti időszak többéves keretéről folytatott tárgyalások. Aligha sejtettük akkor, hogy még további két évbe telik majd, mire az intézmények formálisan is elfogadják a következő időszak keretköltségvetését. Azon persze lehetne vitatkozni, hogy az érdemi tárgyalások mikor értek véget - hiszen az elmúlt fél évben már csak a formális jóváhagyás váratott magára – azt mindenképp kijelenthetjük, hogy a közel két és fél évig tartó tárgyalássorozat hosszabb volt annál, amire számítottunk. Azonban a megállapodás létrejötte – még ha kései is – siker egész Európának és benne Magyarországnak.

Két évvel ezelőtt valószínűleg nem gondoltuk volna, hogy ez lesz az első olyan MFF, amelynek a kiadási szintje reálértéken is elmarad majd a korábbi időszak kiadásaitól. Sajnos az elhúzódó pénzügyi válság nagymértékben rányomta a bélyegét a tárgyalásokra. Hiába támogatta volna a tagállamok számszerű többsége a kiadások növelését, ezt a célt nem sikerült elérni, a költségvetést legnagyobb részben finanszírozó nettó befizető országok erre nem voltak készek és képesek.

Ennél azonban sokkal fontosabb, a magyarok életét közvetlenül érintő célkitűzéseink teljesültek. Sikerült nagyságrendileg megvédeni a magyar kohéziós és agrártámogatásokat, pedig nem volt könnyű. A magyar nettó költségvetési pozíció továbbra is dobogós, előzetes kalkulációk szerint a második legkedvezőbb lesz a 28 tagúra bővült Európai Unióban. Szeretném kiemelni, hogy mindez egy olyan költségvetésben lesz így, amelynek a kiadási szintje csökken, és amelyben a kohéziós és az agrárpolitikára is egyre kevesebb forrás jut majd. A végeredménnyel tehát elégedettek lehetünk.

A tárgyalássorozat nemcsak hosszú volt, de sokszor igen intenzív is, különösen az Európai Tanács üléseit megelőzően. A napi munkánk mellett, annak részeként kollégáimmal igyekeztünk időt szakítani arra, hogy a fontos fejleményekről beszámoljunk ezen a blogon. Összesen félszáz bejegyzést tudhatunk magunk mögött, amelyek közül nem egy írás kifejezetten nagy olvasottságnak örvendhetett. Bízom benne, hogy a téma iránt érdeklődők megtalálták itt a számukra fontos információkat és időben értesültek a fejleményekről.

Mostantól  a blog nem frissül tovább, de a feltett bejegyzések mindegyike továbbra is elérhető lesz azok számára, akik az intenzív tárgyalási folyamat egyes szakaszaira szeretnének visszatekinteni, vagy tudományos munkájukhoz, témával kapcsolatos írásaikhoz keresnek muníciót. Nem maradt más hátra, mint hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik olvasták híreinket, akik eljöttek az általunk rendezett társadalmi egyeztetésekre és elmondták nekünk a véleményüket.


Megköszönve mindannyiuk megtisztelő figyelmét,

üdvözlettel

Győri Enikő
EU ügyekért felelős államtitkár

András István TÜRKE
Chercheur de l’Institut Europa Varietas

«Quelle contribution l’UE peut-elle, doit-elle apporter demain au maintien voire au rétablissement de la paix et de la sécurité sur le continent africain ? »

Les événements des 15 dernières années, les premières opérations et missions prouvent que la PSDC (la PESD, avant 2009) n’existe pas uniquement sur le papier. L’Europe doit agir pour prévenir les guerres ou pour les arrêter. L’UE et ses pays membres sont en effet confrontés à des choix déterminants pour l’avenir de l’Europe en tant qu’entité politique. La dépendance externe et surtout énergétique de l’UE est particulièrement soulignée par la Stratégie européenne de sécurité qui prévoit de donner une stratégie de sécurité commune pour l’UE. Notamment la Chine et l`Inde (et même la Russie) s`affrontent les mêmes défis et ils disposent déjà des stratégies efficaces à suivre.

L’Afrique, c’est une démographie exceptionnelle, richesse et défi à la fois. Ce sont d’immenses ressources naturelles, porteuses de développement, mais qui attisent, aussi, bien des convoitises. Malgré les graves problèmes persistantes on peut dire que les organisations régionales et la société civile africaine s’organise et pèse de plus en plus.
L’expérience enseigne que la stabilité des États africains dépend fortement du calendrier démocratique et de la régularité des élections et les crises prennent souvent naissance dans des scrutins discutables, qui entachent la légitimité du nouvel élu. Concernant l’Afrique, notamment la République Démocratique du Congo, le Sud-Soudan, la Guinée-Bissau, le Mali, le Niger (etc.) l’Union apporte tout le soutien possible aux efforts à la fois militaires, policiers, civils, en réponse à la demande présentée par l’Union africaine.

L'Union européenne, en tant qu'acteur international stratégique, est confrontée à un triple défi pour affirmer sa puissance : celui de l'union politique du continent, celui de l'élargissement et de ses conséquences, et celui de la construction d'une sécurité européenne.
Le fond des problèmes émergés concernant la sécurité et la défense européenne est l’issue d’une union « sans visage ». Car malgré le traité de Lisbonne, le péril du traité constitutionnel est la preuve que nous sommes encore incapables de trouver des démarches communes précises ou bien des contours plus ou moins précis. Tous ces problèmes nous redirigent vers la définition internationale de l’Union européenne par elle-même.

En Afrique, malgré la réussite des missions, et malgré la multiplication des documents communs avec les Africains, nous n’avons pas trouvé une vraie stratégie européenne à long terme. Nous sommes pendant des années dans une période des essais sans objectifs communs concernant le développement d’une telle ou telle région. À notre avis, la première phase, c’est d’examiner les Européens par eux-mêmes, par des consensus nationaux des États membres.
La définition d’une vision commune au niveau européen devrait être basée sur les objectifs suivants : il ne reste certainement pas de doute qu’aucun État-membre n’est plus d’une grande puissance, mais qu’au sein de l'UE, tous font partie d’une « grande puissance en formation ». Nous ne citons cette fois que deux aspects du statut de grande puissance : la dépendance et l’influence. Une grande puissance est capable de réduire ses dépendances sur la scène internationale. L’Europe est particulièrement faible non seulement en hydrocarbures, mais aussi en autres matières premières stratégiques. Sans influence sur les sources, des crises économiques et des effets pervers peuvent se produire, issus d’une pénurie éventuelle...

Télécharger le texte intégrale de la contribution

Tag: AfriqueMaliRDCGuinée-BissauMONUSCO

A mai napon az Európai Parlament megszavazta a 2014 és 2020 közötti időszak többéves pénzügyi keretét (MFF). Ahogy arról korábban többször beszámoltunk, a döntést többször elhalasztották, mert a képviselők csak mostanra érezték úgy, hogy minden, a költségvetési ügyekkel kapcsolatos kérésük teljesült. Egyrészt, a Tanács elfogadta a 2013-as költségvetéshez kapcsolódó módosítókat, másrészt a múlt héten a Tanács és az EP megállapodott a 2014-es uniós költségvetésről is. Ami talán ennél is fontosabb: a Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy már idén decemberben megkezdi működését a saját források jövőjével foglalkozó magas szintű munkacsoport, amelybe mindhárom intézmény (az EP, a Tanács és a Bizottság) delegál tagokat.
Az elfogadott szöveg, azaz az MFF-rendelet és a hozzá kapcsolódó nyilatkozatok hamarosan elérhetőek lesznek az EP honlapján. Sok meglepetést ugyanakkor nem tartogatnak, hiszen júniusban már létrejött a politikai megállapodás az intézmények vezetői között, csak a végső (formális) szavazás váratott magára. Most, hogy a plenáris ülésen is elfogadták a csomagot, igazán minden okunk megvan a pezsgőbontásra!

(Bajusz Anna)

La croissance �conomique des villes africaines d'ici � 2030 sera plus importante que dans les autres r�gions du monde selon le cabinet Oxford Economics, qui a publi� un classement des 15 premi�res villes africaines en 2030. Johannesburg sera toujours la ville la plus riche du continent, mais Libreville sera la plus riche en termes de revenu par habitant.