A konklávé helyszíne, a világ talán legismertebb épülete – mégis sok ismeretlen részletet rejt.
A vatikáni Sixtus-kápolna minden bizonnyal a világ egyik legismertebb épülete. Ráadásul egyike azon kevés épületnek, aminek a belső tere az ismert, a külsejéről valószínűleg kevesen ismernék fel. A napokban nem túlzás, hogy az egész világ erre az épületre, pontosabban a kéményére figyel, ezért következzen 10 érdekesség, kevésbé ismert tény erről a tényleg lenyűgöző épületről!
A mennyezet Michelangelo előtt
Mielőtt II. Gyula pápa 1508-ban megbízta volna Michelangelot a freskó elkészítésével, a kápolna mennyezetét égszínkék alapú, csillagokat ábrázoló freskó borította. Ez akkoriban nagyon népszerű megoldás volt Itáliában, több ilyen belső tér is fennmaradt. Ezek közül legszebb talán Giotto remekműve, a Scrovegni-kápolna Padovában. Ez alapján könnyen képet kaphatunk a Sixtus-kápolna korai állapotáról.
Nem csak Michelangelo
Ha a látogató megérkezik a kápolnába, óhatatlanul felfelé néz, így szinte észre sem veszi az oldalfalakat borító hat-hat freskót. Ez elég nagy kár, sőt, hiba, ugyanis ezeket a korai reneszánsz leghíresebb mesterei, többek között Botticelli alkotta. Így olyan alkotások maradnak szinte szó szerint árnyékban, ami bármelyik országban önmagukban hatalmas látványosságot jelentenének.
„Csinálj, amit akarsz!”
Már a kortársak legendákat szőttek Michelangelo és a freskókat megrendelő II. Gyula pápa veszekedéseiről, egyben a kölcsönös tiszteletet mindvégig megtartó viszonyáról. Gyula eredetileg csak pár kiegészítést szeretett volna, az ablakok fölött mintákkal, apostolok alakjával, de Michelangelo hatalmas léptékben gondolkodott. Végül a pápa ráhagyta, „csinálj, amit akarsz!” felkiáltással elhagyva a termet. A végeredményt a világon valószínűleg mindenki ismeri.
Fény és sötétség
A pápa áldásával/kivonulásával Michelangelo dolgozta ki magát az ikonográfiai programot is. Korábban sosem látott, sőt máig lenyűgöző fantáziával festette meg a teremtés egyes mozzanatait. Ezek közül talán legkülönlegesebb a fény és sötétség elválasztása. Lentől szemlélhetjük, ahogy az Úr a saját kezével tolja szét az eget, elválasztva a fényt a sötétségtől. A jelenet festészetileg is bravúros, a főalakot alulról láthatjuk, anatómiailag tökéletesen megjelenítve.
Az első ember
Ádám megteremtésének jelenete minden bizonnyal a világ legismertebb festészeti alkotása. Az Úr, Zsófia/Sophia, vagyis a bölcsesség alakjába kapaszkodva érintéssel ad életet Ádámnak. A jelenetben maga a teremtés már megtörtént, az erős kéz már éppen eltávolodott a lassan öntudatra ébredő Ádámtól.
Az isteni elme
1990-ben különös cikk jelent meg az amerikai Journal of the American Medical Association című orvosi folyóiratban. Frank Meshberger idegsebész, agykutató felfedezte, hogy az Ádám teremtése-jelenetben az Úr körül jelenlévő, lebegő csoport kontúrja, sőt, az alakok közötti vonalak is szinte teljes egészében megegyeznek az emberi agy anatómiai felépítésével. A felfedezés elsőre megdöbbentő, de egyáltalán nem mond ellent sem a katolikus tanításnak, sem a reneszánsz és Michelangelo szellemiségének. Tulajdonképpen azt jelképezi, hogy a teremtés folyamata egy intellektuális munka. Az elméletbe illeszkedik az a már említett mozzanat, hogy az Úr, miközben Ádámot teremti, Zsófiát/Sophiát, a bölcsességet megszemélyesítő alakot karolja át.
A tökéletes Sybilla
A görög művészet közkedvelt megoldása volt a Figura serpentinata, vagyis a csavarodott testtartás megjelenítése. Ezt Michelangelo tökélyre fejlesztette a Líbiai Sybilla alakjában, ugyanis, ha megnézzük a képet, látható, hogy a prófétanő lábujjai is csavarodnak. A Sybillák megjelenése önmagában is különleges, az ókeresztény hagyomány szerint a pogány görög jósnők jövendölték meg Krisztus eljövetelét, így válva prófétákká.
Vázlatok
A freskókészítés technikája nagyon nagy sebességű munkát tesz szükségessé, nem lehet rögtönözni. Ezért a festők hatalmas kartonokra dolgozzák ki a vázlatokat, a helyszínen már gyakorlatilag ezt másolják fel a száradó falra. Ezek a kartonok önmagukban is elképesztő értéket képviselő műalkotások.
Hatalmas méretek
A terem méretei miatt a mennyezeti freskók, ha nem is kicsinek, de nagyjából embernagyságúnak látszanak. A valóságban ez természetesen nem így van, az egyes alakok kétszeres-háromszoros embernagyságúak.
Restaurálás
A freskók restaurálása 1980-ban kezdődött és 13 évet vett igénybe (Michelangelo 9 évig dolgozott a kápolnán!). A költségeket nagyrészt egy japán tévétársaság fedezte, három évig kizárólagos jogos szerezve a freskók publikálására. Az munkák során ötszáz év kormát, porát távolították el, így a sokak által megszokott barnás árnyalat helyett újra feltárultak Michelangelo élénk színei.
Különös önarckép
A kápolna abból a szempontból is különleges, hogy keretbe foglalt kép helyett a teljes falat betöltő freskót láthatunk az oltár mögött. A jelenet az utolsó ítéletet ábrázolja, telis-tele festészeti és ikonográfiai érdekességekkel. Az ítélet során Krisztus mellett (akit Michelangelo a Dávid-szoborhoz hasonló külsővel ábrázolt) az apostolok is megjelennek, a hagyományos attribútumaikkal, vagyis vértanúságuk eszközeivel. Így Bertalan apostolt is láthatjuk, akit élve megnyúztak kivégzése előtt, ezért általában úgy ábrázolják, hogy saját bőrét tartja a kezében. A szakértők szerint a férfialak maga Michelangelo, de a hasonlóság méginkább a lenyúzott arcbőrön látható.
Forrás: architextura.hu
Fotó: Getty Images
The post Tíz érdekesség a Sixtus-kápolnáról appeared first on Kárpátalja.ma.