Agrégateur de flux

Orbán maga dobta el lengyel híveit. Megcsalta őket – Putyinnal.

Deloitte's Chris Recchia at the firm's London headquarters <

Europe’s Judgement Day came on Monday, when Member State representatives, international health officials and medical experts met at The High Level Conference on Healthy Lifestyles held to discuss the state of childhood obesity in Europe.  Are our children’s waistlines getting larger? Are existing initiatives helping us get healthy? What more do we need to do?

As in all conferences, papers and discussions about obesity, no clear cut answers were provided.  While International Organization such as the WHO, OECD and EU Commission pointed to overwhelming amounts of data indicating the gravity of the obesity pandemic, Member States provided a number of enlightening examples of good practice, both at national and local level.

 

 

So how well are we actually doing?  

The Commission and World Health Organization were fairly fatalistic.

John F. Ryan, a veteran of EU health policy and Director of the Public Health division at DGSANTE, noted that chronic diseases are responsible for 80% of deaths in Europe, hampering social cohesion and economic growth, despite being easily preventable. He called on the food and drink industry, NGOs, governments, parents and schools to help reduce childhood obesity by ensuring access to balanced and healthy meals and helping children engage in regular physical activity.

Dr Gauden Galea (Director of the Division of Noncommunicable Diseases of the WHO) used similar language to explain the importance of creating healthy food and drink environments in schools, as well as incorporating more physical activity in the curricula and funding infrastructure for this to occur.

 

But is it all doom and gloom?

Member states portrayed the situation in a more positive light. Latvia, Estonia and Hungary presented their own projects to ensure free, healthy meals in schools. The common denominator was the setting of national standards which list a number of allowed or required products in school meals such as fruit and vegetables, while excluding all confectionary and sugary or fatty foods. Under regulation 610, the government of Latvia also restricted the marketing and distribution of salty snacks and sugary drinks in schools – bringing a 10% reduction in consumption. For more examples on the Estonian and Hungarian models, you can watch the presentations here.

 

And how significant are these initiatives?

The national food schemes presented at the conference seemed extremely similar to the prescriptions laid out in the  WHO European Food and Nutrition Action Plan launched in 2014, which demands 4 (or in truth, 5) key policy changes:

• Implementing mandatory standards for school meals
• Providing nutritional education in schools
• Offering free fruit and vegetable schemes
• Imposing strong controls on the marketing of food and non-alcoholic beverages in schools
• …as well as adopting initiative for physical activity.

Yet international organizations were all but satisfied. Dr Joao Breda of the WHO – who was defined throughout the conference as the guru on obesity policy – pointed to the strong disparity among schools even within single countries to conclude that more work needs to be done on the process of implementation – as also argued by Mr. Goof Buijs of the Schools for Health in Europe Network.

 

 

So if member states got a scolding, how did industry perform?  It’s not looking good…

Although Stephan Loerke from the World Federation of Advertisers made a convincing argument to illustrate the value of industry efforts, it seems that there is a lack of trust in industry self-regulation among international organizations, and that industry commitments are deemed insufficient.

Stephan illustrated the efforts made under the European Platform for Action Diet, Physical Activity and Health to showcase industry’s proactive involvement. He reasoned that while the direct effect of marketing on children is only “modest”, as noted in most scientific literature, the food industry has recognized that marketing impacts family food choices, preferences and behaviours, and has therefore acted accordingly.  Stephan mentioned the new initiative of the International Food and Beverage Alliance, due to come into force in 2016, which imposes thresholds for all marketing platforms, creates a single nutritional model to be used among all countries and bans the use of celebrity personalities.

In a final attempt at convincing his medical public, he decried the low levels of recognition for industry self-regulation… and he was certainly correct.

His most ardent critic was Tim Lobstein of the World Obesity Federation, who diplomatically defined the EU Pledge as not strong enough… to avoid using the term ‘useless’. He noted that, on marketing commitments, the 35% threshold of children watching television (which is necessary to prevent food promotion under the pledge) is very rarely reached. In addition, advergames such as on Nestle’s website are not included in the provision.

Even new developments were easily discarded. Lobstein mentioned that the new nutrient profiling system is still too lenient, especially on the threshold for salty snacks, such as crisps, and sugary products, including cereals. The WHO had other concerns, questioning whether third party auditing is reliable, with Joao Breda suggesting that the scientific community should be integrated in the monitoring of the commitments. He also called for the recently released WHO nutritional criteria for marketing to children to be taken into consideration.

 

Unfortunately, it seems that International Organizations will remain forever skeptical.

When asked what the biggest obstacle to an effective, coherent policy on obesity is today, Joao Breda pointed the finger at industry, saying that their influence on policy makers is to blame for the lack of effective policy measures being taken… a fairly simplistic answer for a guru, in this blogger’s opinion.

Nonetheless, the Commission was kinder in its approach. Philippe Roux, the head of Unit for Health Determinants at DGSANTE even praised the work of the EU Platform, noting that the commitments made under the EU Pledge (and specifically the responsible advertising measure which classifies schools as protected environments) have made an important difference.

Mr Artur Furtado from DGSANCO also adopted a more balanced position, taking into account the role of government structures in preventing effective policy measures. He claimed that changing representations prevent long term plans from being made and that government systems which separate policy provisions on health from agriculture and education inhibit the development of integrated and holistic solutions. His resounding message: there needs to be greater policy cohesion.

 

Since we’ve done pretty poorly, what’s next?

In line with the more market-oriented objectives of the new Commission, future work on healthy lifestyles will be aimed at abating health inequalities. The Commissioner has asked the private sector to do more on reformulation in the context of the EU Platform. Better mapping of Member State capabilities and resources to tackle obesity and endorse preventative measures also made the top of the to-do list.

However, the real shift in obesity policy will be a global move to a more comprehensive approach that takes into account the social and economic context of obesity prevention. Prescriptive approaches to obesity no longer make the cut. Providing information in terms of labelling is not a determinant to health in the same way that engaging in physical activity is not a determinant of active lifestyles.

Taking a more holistic approach which encompasses an understanding of how information shapes behavioral choices and how urban environments influence our levels of physical activity, will be crucial to tackling this problem of the modern age – a system has been defined as health in all policies.

 

 

Alessia Mortara and Lindsay Hammes

Canadian Streit Group Feona Mine Resistant Ambush Protected Vehicle

L’entretien peut être écouté sur le lien podcast suivant: http://www.rtbf.be/radio/podcast/player?id=1995957&channel=vivacite

Ma már nem újdonság az interneten való vásárlás. Sokszor tesszük ezt, hisz kényelmes és legalább megkímél minket a sorban állástól. Valamint csak pár gombnyomás, és meg is történt a vásárlás. Hogy mi mindent vásárolunk a világhálón? Gyakorlatilag mindent, igen, állatot is.

Nem kell nagy dolog, hogy például macskát vegyünk. Keresni kell egy macskás hirdetést, majd írni vagy felhívni az eladót, valamint megbeszélni egy időpontot, amikor a cicáért megyünk. Ez eddig egyszerű, és ez is a helyes. Azért lett ez megemlítve, mert vannak nagyon “okos” emberek, akik másképp gondolják. Azt hiszik, hogy a macska is csak egy “közönséges áru”, amit postán fel lehet adni. Pedig ebben nagyon tévednek. A kiscicáért csak és kizárólag személyesen lehet menni, vagy pedig az eladó viszi a vevőhöz, de az is személyes találkozó keretein belül történik.

Viszont, ha mi is szeretnénk feladni hirdetést, akkor is könnyű a dolgunk. Készítsünk pár fotót a macskánkról, ha lehet az előnyösebb oldalairól. Ha ez kész, keressünk egy ingyenes hirdető oldalt, van néhány, majd frappánsan, színvonalasan fogalmazzuk meg a hirdetési szöveget. Olyan legyen a szöveg, hogy aki nem szereti a macskát, még az is elgondolkodjon rajta. Végül töltsük fel a képeket.

Ha rövid időn belül kapunk értesítőt vagy telefonon keresnek minket, örüljünk neki. Minden kérdésre türelmesen válaszoljunk. Akit komolyabban érdekel a macska, próbáljuk kideríteni, hogy jó gazdija lesz-e majd az állatnak. Majd megbeszélhetünk egy személyes találkozót, amikor is nyélbe jöhet az üzlet.

La France organise dans sa capitale la Conférence mondiale des parties à la Convention cadre de l'ONU portant sur les changements climatiques. "Paris Climat 2015", appellée aussi "COP21", doit parvenir à un accord pour l'environnement visant à limiter le réchauffement climatique. Elle se tient du 30 novembre au 11 décembre 2015.

Figyelem, kedves olvasók! Ezen a héten egyik szerkesztőnk, SchA ismét a Szent Korona Rádió Hadak útján c. hadtörténeti műsorának vendége lesz. A beszélgetés témája a közel-keleti hírekben rendszeresen szereplő síita harci szervezet és politikai párt, a Hezbollah. Szó esik a mozgalom megalakulásáról, az izraeli beavatkozás és az iráni segítség abban játszott szerepéről, az elkövetett akcióiról a kezdetektől napjainkig. Kitérünk a Hezbollah harcmodorára, fegyverzetére és nemzetközi jogi megítélésére is. Az adás február 28-án, szombaton 17:30-tól, ill. vasárnap 02:00-től és 09:00-től hallgatható meg itt. A hanganyag később letölthető lesz a műsor archívumából. Jó szórakozást!

[...] Bővebben!

« Nous ne craignons pas tant notre incompétence que notre puissance. C’est la luminosité de notre âme, et non ses ténèbres, qui nous effraie le plus. Nous nous demandons : “Pourquoi serais-je, moi, un être brillant, magnifique, talentueux, formidable ?”...

« Nous ne craignons pas tant notre incompétence que notre puissance. C’est la luminosité de notre âme, et non ses ténèbres, qui nous effraie le plus. Nous nous demandons : “Pourquoi serais-je, moi, un être brillant, magnifique, talentueux, formidable ?”...

La France engage son porte-avions Charles-de-Gaulle contre le groupe terroriste Daech-État islamique (EI).

La France a engagé le lundi 23 février, son groupe aéronaval dans les opérations de la coalition internationale contre Daech, en Irak. L’intégration du Charles de Gaulle dans l’opération française CHAMMAL est une première depuis 2011 en Libye. Le porte-avions mettra ensuite le cap au large des côtes indiennes pour l’exercice franco-indien Varuna.

Huit jours après son entrée dans le golfe Persique et après une escale à Manama, le grand port du Royaume de Bahreïn, le porte-avions Charles de Gaulle et son groupe d’accompagnement ont intégré depuis ce lundi 23 février 2015, l’opération CHAMMAL. Déployés pour huit semaines au côté du porte-avions américain USS Carl Vinson dans le cadre de la coalition internationale contre Daech, en Irak, la France conserve néanmoins la souveraineté de ses décisions et le choix de ses missions. Lors de cette première journée d’opération, quatre Super Étendard Modernisés (SEM) ont été envoyés en mission de reconnaissance au-dessus de l’Irak. Depuis le début des opérations, dix à douze appareils, Rafale et Super Étendard, ont effectué chaque jour des missions à partir du porte-avions.
Deux jours après l’engagement du Charles de Gaulle, des Rafale du porte-avions ont largué, leurs premières bombes sur un camp d’entraînement utilisé par Daech dans l’ouest de l’Irak, près de la frontière avec la Syrie, à Abou Qaim. Les six bombes ont visé la même cible.
Véritable aérodrome mobile parfaitement autonome, le bâtiment amiral de la Marine nationale renforce significativement avec ses douze Rafale Marine, ses neuf Super Étendard Modernisés ainsi qu’un avion de guet aérien Hawkeye et ses hélicoptères, les moyens français engagés contre Daech. Le groupe aérien va permettre de soulager durant quelques semaines les neuf Rafale basés aux Émirats et les six Mirages 2000 D stationnés en Jordanie, de l’armée de l’Air. Il va permettre également de réduire de moitié le temps de vol pour rejoindre leurs objectifs en Irak.

  Coverage of the Airborne ISR & C2 Battle Management conference in 2014 The emergence of new c

Maquette du Lider présentée à l'Institut Krilov, février 2015. C'est en tout cas ce qu'a annoncé le commandant en chef de la marine russe, l'amiral Viktor Tchirkov, à l'occasion de la mise sur cale de deux nouvelles corvettes au chantier naval du Nord...

Immáron ötödik alkalommal kerül megrendezésre február 27. és március 8. között a Frankofón Filmnapok, a Frankofón Fesztivál keretében. Az Uránia Nemzeti Fimszínház ad otthont a francia kultúrához köthető filmek seregszemléjének. A 23 alkotást – melyek először lesznek láthatóak Magyarországon – felvonultató színes kínálatból mi most egyet ajánlunk a francia filmek szerelmeseinek figyelmébe.

tovább

Le "Times of India" croit savoir que New Delhi a signé pour 24 appareils au lieu de 126. Une information "totalement infondée", selon le ministère de la Défense.

Alors que la généralisation des contrats obligatoires pourrait stimuler le développement du secteur, la plupart des États africains et les principaux assureurs restent frileux.

Read more ...

Szeretnénk egy jó fotót magunkról, de sose sikerül nagyon jól. Nem nehéz, mindenkiről lehet jó fotót készíteni, csak az előnyös arcát kell mutatnia. Van néhány ötlet, hogyan lehet magunkból a legjobbat kihozni.

A megvilágítás mindig legyen optimális. Erre általában a szemből jövő szórt fény a legjobb. Tehát ne háttal álljunk az ablaknak, mert akkor sötétek leszünk. Se oldalról, mert akkor csak az egyik felünk lesz megvilágítva.

Keressük meg az előnyösebb profilunkat, biztosan tudjuk, melyik az. Úgy forduljunk, hogy a képen az látszódjon majd jobban. Próbáljuk meg kicsit felemelni a mobilt, kicsit fentről fotózni, mivel így az arcunk vékonyabbnak fog látszani.

Nem előnyös, ha túl közelről fotózzuk le magunkat, ezért próbáljuk meg kinyújtani a kezünket minél jobban. Vagy állítsunk be időzítőt, ha van az okostelefonunkon. Majd helyezzük a telefont egy magasabb polcra vagy szekrényre.

Ezek mellett nagyon figyeljünk, hol készítjük a fotót. Lehetőleg ne legyen rendetlenség a háttérben. Mivel rettenetes illúzióromboló tud lenni egy bevetetlen ágy, vagy egy fotel, mely tele van szórva ruhákkal. A helyszín legyen letisztult és egyszerű, ez a legjobb.

Mindezekkel, ha már tisztában vagyunk, akkor bátran nekiállhatunk szebbnél szebb fotókat készíteni. De ne feledjük, hogy legyünk önmagunk. Sose mutatkozzunk másnak, se ne sminkeljük túl magunkat. Ne váljunk nevetségessé.

Kaczynski állítja, nem véletlenül mondták, hogy nem fogadják el Orbán meghívását. ráadásul napokkal a varsói látogatás előtt a Fidesz...

Szilasi Ildikóval egy vetítésen találkoztam, ahol egészen magával ragadó lelkesedéssel mesélt kongói élményeiről. Látszott rajta, hogy annyi mondanivalója van kedvenc kontinenséről, hogy akár napokig is szóval tudna tartani minket. Most önök is megismerkedhetnek vele.

The past twelve months – and indeed the past year few years – have seen their share of large-scale Search and Rescue (SAR) efforts across the international landscape in spite of them being generally rare within the scope of ‘normal’ SAR incidents. They can, howe