Agrégateur de flux

Safi
Advocate General Tamara Ćapeta: EU citizenship encompasses the right not to move

Szeptember 6-án avatják boldoggá a második világháború idején vértanúságot szenvedett Bódi Mária Magdolnát. A 24 évesen meggyilkolt lány egyike volt annak a több százezer magyar nőnek, akikre szexuális céllal támadtak rá szovjet katonák. Az 1945-ben bevonuló Vörös Hadsereg tagjai tömegesen követtek el nemi erőszakot, amely generációkon átívelő traumákat hagyott maga után.

Bódi Mária Magdolna egy mélyen vallásos munkásnő volt, akit a Jézus iránti elkötelezettség és a rászorulók iránti odaadás vezérelt. Szülei nem voltak házasok, ezért nem jelentkezhetett szerzetesnek, ám ennek ellenére is szüzességet fogadott. A fiatal lány 1945-ben az életét is feláldozta azért, hogy saját magát, illetve nőtársait mentse az szovjet katonák által elkövetett szexuális erőszaktól.

A 24 éves Bódi Mária Magdolna a hitéért, az erkölcséért és mások védelmezéséért halt mártírhalált, amely a boldoggá avatását is indokolttá tette. A fiatal lány élete végéig hű volt a fogadalmához, így meggyilkolása nemcsak bűncselekmény volt, hanem a vallásüldözés egyik kezdeti megnyilatkozása is.

A második világháború után a nők egyik legsötétebb időszaka köszöntött be Magyarországon. Az 1945-ben bevonuló szovjet katonák tömegesen követtek el nemi erőszakot, amelynek áldozatai között fiatal lányok és idős asszonyok egyaránt voltak. A kegyetlenségek hatására emberek millióinak kellett rettegésben élniük.

Bódi Mária Magdolna mellett több sázezer magyar női áldozat volt, akikre szexuális céllal támadtak rá a Vörös Hadsereg emberei. A túlélőknek évtizedekig hallgatniuk kellett a traumáikról. Sokan az erőszak miatt szerzett sérülésekbe vagy a szégyenérzetbe haltak bele.

A háborús megszállás alatt elkövetett szexuális erőszak sokkal inkább a hatalom kifejezésének eszköze volt. A támadások célja a nők megalázása és a férfiak meggyötrése is volt, akik képtelenek voltak megvédeni szeretteiket.

Az otthon maradt idős férfiak sokszor tehetetlenek voltak, míg a fiatalabbak a fronton harcoltak. Litéren Bódi Mária Magdolna halála után a gondnoki házra szerelt szirénával jelezték egymásnak, ha egy nő veszélybe került. A férfiak ilyenkor botokkal és vasvillákkal siettek az áldozat segítségére.

Bódi Mária Magdolna mártírhalála rendkívül megihlette a környezetét, hiszen nem csak a hite miatt halt meg, hanem egyike volt annak a több százezer magyar nőnek, akit ellenállása miatt végeztek ki a szovjet katonák.

A várandós nőket és gyermekeiket sem kímélték

Magyarországon nincs pontos feljegyzés arról, hogy a szovjet megszállás idején hány nő szenvedett el szexuális erőszakot. A katonák a tiltakozás, illetve a védekezés minden formáját szigorúan megtorolták. A kegyetlen történetekről évtizedekig hallgatniuk kellett az áldozatoknak és a hozzátartozóiknak.

A magyarországi adatokra leginkább a korabeli nemibeteg-gondozók kartonjaiból lehet következtetni, miközben a szovjet levéltári anyagok zártsága miatt nem tudni, hogy felelősségre vonhatták-e a katonákat.

A Vörös Hadsereg katonai kódex büntetendőnek minősítette a szexuális erőszakot, azonban csak néhány olyan eset ismert, amikor a tényleges elszámoltatás megtörtént.

A támadók még a várandós nőkön is durva nemi erőszakot követtek el, így a csecsemők sok esetben holtan jöttek a világra, vagy néhány nap múlva meghaltak.

A nyugati határvidéken olyan eset is előfordult, hogy egy szovjet katona egy gyermekágyas asszonyt erőszakolt meg. Az áldozat a kislányát is védelmezni akarta, de a támadó ekkor agyonlőtte. A megérkező férj végül puszta kézzel végzett a szovjet katonával, majd fiával együtt elrejtették a holttestet.

Habár a környéken mindenki tudott az esetről, senki sem árulta el, és valószínűleg sok férfi számára adott erőt az apa és a fiú bátor kiállása. Az ellenállás ugyan némi reménnyel kecsegtetett, de óriási kockázattal járt: a szovjet hadbíróság nem ismerte el az önvédelmet, a fegyveres támadásra halálbüntetés vagy több évtizedes börtön járt.

Pető Andrea: Elmondani az elmondhatatlant című könyvében arról ír, hogy a szovjet megszállás idején különböző trükkökkel is próbálkoztak a nők. Voltak, akik idősnek maszkírozták magukat, bekormozták az arcukat, vagy nadrágot és férfiruhát viseltek, hogy véletlenül se tűnjenek vonzónak. Biztos garanciát azonban ezek a módszerek sem jelentettek. A legtöbben inkább el sem hagyták az otthonukat, míg mások betegséget színleltek: befecskendezett jóddal vérbajt, piros festékes köpettel pedig tébécét álcáztak.

Előfordult, hogy a nők lekvárral szimuláltak menstruációt, vagy tudatos ápolatlansággal próbálták elriasztani a katonákat. A legnagyobb biztonságot azonban mégis a közösség nyújtotta, a szomszédok, a rokonok és a barátok összefogása némi esélyt jelentett a védelemre.

A háborús nemi erőszakból gyermekek is fogantak, akiknek egy életre megpecsételődött a sorsuk.

A korszakban sem a szovjet, sem az amerikai katonák nem voltak kötelezhetők az apaság elismerésére, ezért a gyermeknevelés minden terhe az anyákra hárult.

A szovjet egyenruhásoknak tilos volt külföldi nőkkel házasságot kötniük, így a kapcsolatvállalás nemcsak lehetetlen, hanem veszélyes is volt, mivel a „szeretett” nő börtönbe kerülhetett, a katona pedig saját életét is kockáztatta.

A szexuális erőszak túlélői gyakran egész életükben a félelem és bizalmatlanság árnyékában éltek, gyermekeik pedig sokszor tudattalanul is tovább hordozzák a lelki sebeket.

Egy testvérpár édesanyja 1945-ben született egy tiszántúli kis faluban, miután a szovjet katonák tizenhét lányt, köztük a nagymamájukat is megerőszakolták. A család jövőjét mélyen meghatározta az elhallgatás és a szégyen, amely generációkon átívelő traumákat hagyott maga után.

A felnőtté vált nő magányos és magának való volt, majd két gyermeke születése után, 33 évesen rákbetegségben halt meg. A nagymama csak később árulta el a két fiúnak, hogy édesanyjuk egy csoportos nemi erőszakból született.

A kommunista diktatúra, amely örökre elhallgattatta volna az áldozatokat

A második világháború végén a szovjet katonák által elkövetett erőszak köztudott volt, mégis csend övezte. Az áldozatok gyakran saját családjuk előtt is titokban tartották a történteket, mert a kommunista hatalom nem áldozatként tekintett rájuk, hanem úgy állította be őket, mintha a „felszabadító szovjet nép” katonái ellen követtek volna el támadást. A megalázott nőknek így nemcsak a traumával, hanem a szégyennel és a retorzió veszélyével is együtt kellett élniük.

A szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakért jogilag soha senkit nem vontak felelősségre. A megszálló hadsereg ráadásul győztesként ünnepeltette magát, és több mint negyven éven át Magyarországon maradt.

Az Elhallgatott gyalázat és a Megörökölt gyalázat című dokumentumfilmek szívszorító vallomásokat és történeteket tárnak fel arról, hogy a magyar nőkkel szemben milyen brutalitásokat követtek el a szovjet katonák.

A katolikus egyház igyekezett támaszt nyújtani, de a papokat üldözték, zaklatták és bebörtönözték. Bódi Mária Magdolna története szintén jól ábrázolja a történteket, a lelkiatyáit ellehetetlenítették, boldoggá avatása pedig elképzelhetetlen volt a kommunista rendszerben. A fiatal lány vértanúságáról szóló dokumentumokat elrejtették vagy megsemmisítették.

Lengyelországtól Szlovákián át Magyarországig százezrek maradtak feldolgozatlan traumával, akiknek nem adtak lehetőséget a gyászra és a gyógyulásra. Éppen ezért nyer Bódi Mária Magdolna alakja önmagán túlmutató jelentőséget, hiszen benne azoknak az asszonyoknak a sorsára is emlékezhetünk, akiknek történetét elhallgattatták, és akik sokszor hamarabb haltak meg, mint hogy a hallgatásuk véget érhetett volna.

Forrás: hirado.hu
Kiemelt kép: A Vörös Hadsereg egyik gépkocsis alakulata benyomul Magyarország területére, 1944 szeptemberében (Fotó: MTI/TASZSZ)

The post Bódi Mária Magdolna története több százezer magyar nő tragédiáját hordozza appeared first on Kárpátalja.ma.

Black Stars head coach Otto Addo has cautioned that his side faces a difficult task when they lock horns with Chad in the 2026 FIFA World Cup qualifiers. Ghana will battle the Central African nation today, September 4, in the Matchday 7 games with kick-off scheduled for 13:00 GMT.

Ghana forward Antoine Semenyo has earned a nomination for the Premier League Player of the Month award for August after an impressive start to the season with AFC Bournemouth. The Black Stars striker was instrumental for the Cherries, scoring twice and registering an assist in three league appearances.

Black Stars head coach Otto Addo has expressed strong concerns over the condition of the Stade Olympique Mar eacute;chal Idriss D eacute;by Itno, which is set to host Ghana rsquo;s 2026 FIFA World Cup qualifier against Chad this afternoon.

The Ghana Football Association (GFA) has rolled out a new policy that guarantees players in the Ghana Premier League (GPL) a minimum monthly net salary of GH cent;1,500, in a move designed to improve welfare and professionalise domestic football.

AW "T"
Grundsätze des Gemeinschaftsrechts
Ein nationales Gericht ist verpflichtet, ein Urteil eines höheren Gerichts, das kein unabhängiges, unparteiisches und zuvor durch Gesetz errichtetes Gericht darstellt, als nicht existent anzusehen

Two-time US Open champion Naomi Osaka says her dream is coming true as she made her return to the semi-finals in New York with victory over Karolina Muchova. Playing her first Grand Slam quarter-final since she won the 2021 Australian Open, Japan 39;s Osaka held her nerve to beat the Czech 11th seed 6-4 7-6 (7-3) on Arthur Ashe Stadium .

EDSB/ SRB
Der Gerichtshof präzisiert die Bedeutung des Begriffs der personenbezogenen Daten im Zusammenhang mit der Übermittlung pseudonymisierter Daten an Dritte

A megyei tanács fenntartásában működő Ungvári Tudományos területén új sportinfrastruktúra-létesítményt adtak át. Erről Viktor Mikita, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője számolt be szeptember 3-án.

Az eseményen jelen volt Andrij Sevcsenko, az Ukrán Labdarúgó-szövetség (UAF) elnöke, a helyi önkormányzat és a vállalkozói szféra képviselői, valamint nemzetközi partnerek.

Miktia kiemelte, a projekt célja, hogy korszerű feltételeket biztosítson a fiatalok fizikai fejlődéséhez, pszichológiai ellenállóképességéhez, valamint a sporthoz való hozzáférésükhöz. Az intézményben olyan gyermekek is tanulnak, akik a frontvonalról vagy ideiglenesen megszállt területekről érkeztek, illetve sok diák szülei jelenleg a hadseregben teljesítenek szolgálatot

A kezdeményezés eredményeként új, 50 férőhelyes korszerű kollégium épült, megújult a nagyméretű füves futballpálya automata öntözőrendszerrel, valamint új kosárlabdapályát alakítottak ki és további területrendezést végeztek.

Viktor Mikita hangsúlyozta:

– A beruházás egy évvel ezelőtt még csupán közös elképzelés volt, mára pedig egy európai szintű, működőképes létesítmény jött létre, amely több száz gyermek számára jelent valódi lehetőséget a fejlődésre.

Az új létesítmény mintaként szolgálhat a 2026-ra tervezett hasonló projektekhez más ukrán megyékben.

Mikita szerint a háborús körülmények ellenére a jövő nemzedékébe történő befektetés kiemelt feladat, hiszen a gyermekek számára biztosított megfelelő infrastruktúra az egész ország jövőjét alapozza meg.

Kárpátalja.ma

The post Modern sportbázist kapott az Ungvári Tudományos Líceum appeared first on Kárpátalja.ma.

AMENDMENTS 1 - 294 - Draft report EU-US political relations
Committee on Foreign Affairs
Michał Szczerba

Source : © European Union, 2025 - EP

AMENDMENTS 1 - 294 - Draft report EU-US political relations
Committee on Foreign Affairs
Michał Szczerba

Source : © European Union, 2025 - EP

For years, the group has relied on the perception that it is untouchable.

En 2015, la Macédoine du Nord est surprise par le flux de réfugiés de la « route des Balkans ». Près d'un million de personnes traversent le pays en un an, provoquant une crise humanitaire sans précédent, mais aussi un élan de solidarité incarné par des bénévoles.

- Articles / Courrier des Balkans, Migrants Balkans, Macédoine du Nord, Populations, minorités et migrations

A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával együttműködve a Magyar Tudomány Napja alkalmából 2025. november 7-èn valósítja meg a XXII. Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók Konferenciáját. A konferenciára 35 évnél nem idősebb alap diplomával már rendelkező, de tudományos fokozattal még nem rendelkező kárpátaljai magyar kutatók jelentkezését várjuk.

A konferenciára az alábbi regisztrációs felületen lehet jelentkezni:

https://forms.gle/6YuxtkF41ZgxPrBX6

A regisztráció során az elektronikus rendszerbe fel kell tölteni a bemutatásra szánt pályamunkát is, amelynek követelményei: minimum 10 gépelt oldal, 12-es betűméret, másfeles sorköz, Times New Roman betűtípus.

A nevezési adatlapot postai úton is várjuk.

Nevezési határidő: 2025. szeptember 8., (hétfő) 14.00 óra.

Postacímünk: „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány, 90202 Beregszász, Kossuth tér 6.

Részletes tájékoztatást a +380-31-41-4-29-76 (149-es mellék) telefonszámon és a genius.kftt@kmf.org.ua e-mail címen kaphatnak.

A konferencia megvalósulását a Magyar Kormány, Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatja.

„GENIUS” Jótékonysági Alapítvány

The post Felhívás – XXII. Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók Konferenciája appeared first on Kárpátalja.ma.

A family prepares a banner to protest the effects of climate change on children outside their house in the village of Patzité, Quiché, Guatemala. Credit: UNICEF/Patricia Willocq

By Oritro Karim
UNITED NATIONS, Sep 4 2025 (IPS)

2025 has been marked by a significant escalation of the climate crisis and its effects on vulnerable populations, as the World Meteorological Organization (WMO) warn that average global temperatures could exceed the 1.5°C threshold within the next five years. In Latin America and the Caribbean, rising temperatures and emissions continue to strain access to essential services and deepen poverty, particularly among children.

“Children and adolescents bear the greatest burden of climate change,” said Roberto Benes, the Regional Director for Latin America and the Caribbean for the United Nations Children’s Fund (UNICEF). “Not only because their developing bodies are more vulnerable to extreme phenomena such as cyclones or heatwaves, but also because these events disrupt their families’ livelihoods and their education. If children and young people don’t have the resources to meet their basic needs and develop their potential, and if adequate social protection systems are not in place, the region’s inequalities will only be perpetuated.”

On August 28, the Economic Commission for Latin America and the Caribbean (ECLAC) and UNICEF published a joint report: The Impact of Climate Change on Child and Youth Poverty in Latin America, which details the impact of climate change on youth poverty in the region as well as current government and humanitarian initiatives aimed at climate adaptation and loss mitigation.

According to the report, poverty rates in Latin America have risen sharply since the COVID-19 pandemic, pushing an additional 22 million people into poverty. It is estimated that roughly 94 million children and adolescents are living in poverty, making up 52 percent of the region’s poor population. Despite youth making up only 39 percent of the total population, roughly 40 percent of all children under the age of 15 live in poverty.

The frequency of extreme weather events in Latin America has skyrocketed in recent years, reaching nearly 30 per year in the early 2020s. In the Caribbean, some countries are already experiencing monthly temperature increases that exceed the 1.5°C threshold. Meanwhile, Latin American countries such as Argentina and Chile do not exceed 1°C and face volatile precipitation patterns that increase flooding, particularly for low-lying coastal communities.

According to UNICEF’s Child Climate Risk Index, as a result of climate change, roughly 55 million children in Latin America and the Caribbean face water shortages, 60 million experience cyclones, and 45 million are exposed to extreme heat. Furthermore, there has been an increase in the frequency of floods and landslides from heavy torrential rains, which have damaged numerous critical infrastructures that children depend on, such as schools, healthcare centers, and water, sanitation, and hygiene (WASH) facilities. Floods and rising temperatures have also given way to a rise in waterborne and vector-borne diseases, such as diarrhea, malaria, zika, and dengue.

Additionally, agriculture and food production has been hindered by persistent droughts, particularly in northeastern Brazil, areas in the Southern Cone, and the Central American dry corridor. Poor children and adolescents in these regions face extended periods of nutritional deprivation, which heightens the risk of malnutrition. It is estimated that anywhere between 570,000 and over 1 million children under 5 could suffer from stunted growth by 2030 due to climate change.

Estimated economic losses from natural disasters have increased nearly tenfold since the 1960s.“These increasing impacts divert resources towards damage repair and adaptation instead of investing in infrastructure, education, or innovation. This creates an opportunity cost by limiting potential growth and perpetuates development gaps, hindering the reduction of inequalities in Latin America,” the report said.

Current climate adaptation policies and funding fail to adequately prioritize the needs of children, with critical services such as health, nutrition, education, water, and sanitation being limited, jeopardizing cognitive and physical development. It is projected that by 2030, at least 5.9 million additional children, adolescents, and youth could be pushed into poverty—a figure that could triple to nearly 17.9 million if funding and humanitarian action remain insufficient.

Although children and adolescents are the most climate-vulnerable populations in Latin America and the Caribbean, climate financing directed toward youth accounts for just 3.4 percent of the region’s multilateral climate funding, totaling at roughly USD 743 million. However, these funds are primarily reserved for education projects and do not cover investment needs for other basic sectors such as healthcare, which is urgent in the face of rising child morbidity in the region. Additionally, child-sensitive climate funds only reach children in six countries in Latin America and the Caribbean: Brazil, Cuba, Guatemala, Haiti, Trinidad and Tobago, and Uruguay.

The report also highlights that climate change risks worsening existing wealth disparities and gender inequality in the region. Latin America and the Caribbean — described as the “most unequal region in the world” — are projected to see poorer families experience higher rates of poverty, hindered recovery, and greater challenges adapting to natural disasters. Women and girls are disproportionately affected, facing higher levels of unemployment, difficulty reentering the workforce, relative asset losses, and increased school dropout rates.

“Without investment in resilient services for children, and without sustained political will from countries and other sectors to reduce greenhouse gas emissions, the children and youth of 2030 will continue to be deprived of their rights,” said UNICEF climate advisor Reis López. “This will only perpetuate inequality in one of the most unequal regions of the world.”

IPS UN Bureau

 

Follow @IPSNewsUNBureau
!function(d,s,id){var js,fjs=d.getElementsByTagName(s)[0],p=/^http:/.test(d.location)?'http':'https';if(!d.getElementById(id)){js=d.createElement(s);js.id=id;js.src=p+'://platform.twitter.com/widgets.js';fjs.parentNode.insertBefore(js,fjs);}}(document, 'script', 'twitter-wjs');  

Mi ketten egymást meg nem értjük,
Nagyon sajnálom, asszonyom,
De ha nem kellek szeretőnek
Egyébre nem vállalkozom.

Például arra, mit gyakorta
Szónoki hévvel mond kegyed,
Hogy meggyötört szegény szivének
Legjobb barátja én legyek.

Legjobb barát! szavamra mondom,
Megtisztelő egy hivatal,
De nem vagyok hozzá elég vén,
S ön aggasztóan fiatal.

Ön csupa élet, csupa illat,
Lángol vakít, hevít, ragyog,
Hát hogyne szomjaznám a csókját
Én, aki angyal nem vagyok?

Olyan kevés amit kivánok…
Ha osztozkodni restel is,
Legyen a tisztelt lelke másé
Nekem elég a teste is.

Legyen lelkének egy barátja,
Kivel csevegni élvezet,
De ez az őrült,
ez a mamlasz,
Ez a barát nem én leszek.

Legyen övé minden
poézis.
És az enyém: csak ami tény,
Ő oldja meg a problémákat,
A ruháját viszont csak én.

Hogy ez a hang szokatlan önnek,
Kétségbe, kérem, nem vonom,
De annak, hogy megértsük egymást
Csak egy a módja asszonyom:

Adjon az Úr, ki egy tenyérbül
Rosszat is, jót is osztogat,
Rosszabb erkölcsöket kegyednek,
Vagy nekem adjon jobbakat!

The post Heltai Jenő: Vallomás appeared first on Kárpátalja.ma.

Brazil is pursuing partners across the globe, turning pressure into opportunity. Could Europe play a pivotal role?. Credit: ChatGPT

By Monica Hirst
RIO DE JANEIRO, Brazil, Sep 4 2025 (IPS)

Since January 2025, Donald Trump’s second presidency has been focused on securing the global supremacy of the United States. It justifies a package of international coercive and intimidatory measures, accompanied by an aggressive, arrogant rhetoric. Right at the outset, the new administration announced a veritable tsunami of tariffs and immediately implemented them as a sign of its new independence.

This demonstrated Washington’s willingness to turn access to the US market into a challenge fraught with uncertainty and protracted bilateral negotiations. This massive blow to the global trading system affects all of the United States’ economic relations – including those with Brazil.

In addition to a general 10 per cent increase in all tariffs on US imports, a differential treatment policy for countries and regions was introduced based on varying and sometimes opaque criteria. The US President interprets the need to combat the American trade deficit as a national emergency that justifies the imposition of counter-tariffs.

By August, 94 countries were already affected by this contentious policy. Some, including Vietnam, South Korea, the United Kingdom and the European Union, managed to reach tariff agreements, but only at the cost of various concessions and often significant losses.

An ideology-driven policy

In the first few months of Trump’s term in office, Brazil kept a safe distance from Washington’s coercive measures. The Lula government managed to continue its active and self-confident foreign policy.

Brasília’s claim to influence, whose voice is heard on issues of global governance, was bolstered by its role as host of high-level multilateral meetings held this year, including the G20 summit, the meeting of BRICS heads of state and government, and, before long, the COP30 world climate conference.

Relations with China, Brazil’s most important trading partner, accounting for 28 per cent of Brazilian foreign trade, also gained new significance; both sides signed 36 agreements on a wide range of economic, technological and cultural issues.

While the Lula administration sought dialogue with the White House to address the consequences and potential damage of the new US tariff policy – as Brazil’s second-largest trading partner, the United States accounts for 12 per cent of the country’s exports – it was only a matter of time before the US administration’s aggressive stance on trade and tariffs would have an impact on Brazil’s economy.

On 18 July, the American government informed President Lula da Silva in a letter that tariffs of 50 per cent would henceforth be levied on imports from Brazil, marking the start of a heated exchange with the Planalto, the seat of the president’s government.

By executive order, Trump imposed an additional 40 per cent tariff on Brazilian imports, supplemented by a list of 700 exceptions.

The justification for increasing tariffs to offset the bilateral trade deficit proved unfounded, as the trade balance has consistently shown a surplus in favour of the United States for more than 15 years.

Additionally, the American president’s letter went beyond trade policy arguments and addressed political issues related to the court proceedings against former President Bolsonaro and the rulings of the Brazilian Supreme Federal Court (STF), which affect the interests of US digital platform companies.

Lula’s government perceived the letter as ‘unacceptable blackmail,’ leading to growing tensions that were exacerbated by repeated public statements by the US president and his staff. Value judgements were made about Brazilian democracy and its institutions, and the priorities of Brazilian foreign policy were called into question, including the organisation of the BRICS, which Brazil currently chairs.

This was followed by an investigation by the Office of the United States Trade Representative (USTR) based on Section 301, which allows unilateral retaliatory measures to protect national interests. By executive order, Trump finally imposed an additional 40 per cent tariff on Brazilian imports, supplemented by a list of 700 exceptions.

The Trump administration also began to question the competitive conditions for North American companies in Brazil, attacking the PIX instant payment system and criticising environmental policy, anti-corruption policy, the handling of digital platforms and the effects of preferential trade agreements with third countries.

Right-wing circles seized the opportunity to blame Lula for the escalation with Washington.

A further boost to this ideologically motivated campaign came from the close ties between individual actors and political organisations on the American and Brazilian far right, particularly between Trumpism and Bolsonarism.

The influence of the United States in Latin America, especially in Brazil, is not a new phenomenon, but in this case it took on a new form: Digital media channels were mobilised in coordination with the ideological crusades of the local right against the institutions of the Brazilian republic — especially the judicial system.

Creating fault lines between Brazil’s political forces, exacerbated by the real economic costs that the tariff shock entailed for Brazilian industries. Right-wing circles seized the opportunity to blame Lula for the escalation with Washington.

The timing of Trump’s tariff shock, coinciding with the court ruling against former President Jair Bolsonaro – for his responsibility in the attempted coup in 2023 – further fuelled the fire. The Magnitsky Act was instrumentalised to sanction STF judges and stylise Bolsonaro as a victim of human rights violations in the eyes of Trumpists.

At the same time, Washington rejected the dispute settlement mechanisms of the World Trade Organisation, justifying this with security policy arguments that increasingly dominate Trump’s narrative.

Trump’s criticism of Brazil’s international policy is also becoming increasingly vocal in this context. The political steadfastness and keen sense of economic opportunity that have characterised Lula’s foreign policy to date will be powerless against the thorny and delicate prospects in the short to medium term.

The country’s right to determine its position in the world autonomously is being called into question. The Planalto’s response to the repeated political coercion of Trump’s tariffs is based on the inseparability of sovereignty, autonomy and the defence of democracy.

Alternative partnerships

The Brazilian government does not see this as a lonely crusade, but is increasingly seeking partners and allies in all directions. Opening the doors to Japan, Indonesia and Vietnam is intended to add further counterweights to the connection with China and better link the Brazilian economy with the dynamic Asian value chains.

At the same time, Brasília is focusing on dialogue with India – a key partner in the BRICS – on issues of global governance, investment, agribusiness and digital technologies. Within the region itself, the aim is to overcome the inertia that has long prevented greater progress in relations between Brazil and Mexico.

The Trump nightmare is a strong incentive to overcome the mutual indifference that has stood in the way of sustainable cooperation between Latin America’s two largest economies. As far as European countries are concerned, Brazil is keen to expand the agenda of common interests at the bilateral and multilateral levels.

The European Union is currently one of Brazil’s most important trading partners, with a trade volume of over nine billion dollars. Of particular note is the Brazilian government’s commitment to concluding the long-delayed EU-Mercosur agreement, driven by the need to expand common interests and opportunities in areas such as energy transition, technology and strengthening multilateralism.

Closer cooperation with the world’s democracies is taking on new significance – as a safeguard for the rule of law in Brazil itself.

So far, the European Union has treated the BRICS and the Global South with palpable scepticism and has avoided acknowledging their contributions to negotiations on international policy issues. Instead of taking note of the neutral and pragmatic positions and initiatives of many states, the EU is dominated by the interpretation – shared by Trump – that these are anti-Western groups.

It would be a mistake not to develop a dialogue with the emerging powers of the South to address issues such as the genocide in Gaza, an understanding with Iran or a just peace between Russia and Ukraine.

Even if this does not reduce the costly strategic dependence on the US in the short term, these steps would enable European governments to engage in inclusive and constructive projects on the changing world stage.

Undoubtedly, the Lula government would be the first to support moving the political game in this direction. Closer cooperation with the world’s democracies thus takes on new significance – as a safeguard for the rule of law in Brazil itself.

Monica Hirst is a research fellow at the National Institute for Science and Technology Studies in Brazil.

Source: International Politics and Society (IPS), Brussels

IPS UN Bureau

 

Follow @IPSNewsUNBureau
!function(d,s,id){var js,fjs=d.getElementsByTagName(s)[0],p=/^http:/.test(d.location)?'http':'https';if(!d.getElementById(id)){js=d.createElement(s);js.id=id;js.src=p+'://platform.twitter.com/widgets.js';fjs.parentNode.insertBefore(js,fjs);}}(document, 'script', 'twitter-wjs');  

In today’s edition: the Coalition of the Willing meets in Paris to discuss security guarantees, French regulators fine Google and Shein record sums over cookie breaches, and experts warn US isolationism is draining Europe of expertise and funding

The sinking of a small boat the U.S. president said was carrying drugs violated traditional procedures.