A Paris Saint-Germain 1-1-es döntetlent játszott a német Bayern München vendégeként a labdarúgó Bajnokok Ligája elődöntőjének szerda esti visszavágóján, így a francia csapat lesz az angol Arsenal ellenfele a sorozat május 30-i fináléjában, amelyet a budapesti Puskás Arénában rendeznek.
A címvédő 5-4-es hazai sikerét követően az aranylabdás Ousmane Dembélé harmadik percben lőtt góljával korán vezetést szerzett a visszavágón, a bajorok csak a hosszabbítás végén Harry Kane találatával egyenlítettek, így 6-5-ös összesítéssel alulmaradtak a párharcban.
A PSG története során harmadszor jutott döntőbe, korábban 2020-ban alulmaradt, tavaly viszont diadalmaskodott. A legrangosabb európai kupasorozatban a Real Madrid után a párizsi együttes lehet a második, amely meg tudja ismételni egy évvel korábbi elsőségét.
Bajnokok Ligája, elődöntő, visszavágó:Bayern München (német) – Paris Saint-Germain (francia) 1-1 (0-1)
München, Allianz Aréna, v.: Pinheiro (portugál)
gólszerzők: Kane (94.), illetve Dembélé (3.)
sárga lap: Tah (33.), Díaz (78.), illetve Mendes (8.), Kvarachelia (45+3.), Marquinhos (86.)
Továbbjutott: a Paris Saint-Germain 6-5-ös összesítéssel.
Bayern München:
Neuer – Laimer, Upamecano (Karl, 85.), Tah (Kim, 67.), Stanisic (Davies, 67.) – Kimmich, Pavlovic – Olise, Musiala (Jackson, 79.), Díaz – Kane
Paris Saint-Germain:
Szafonov – Zaire-Emery, Marquinhos, Pacho, Mendes (Mayulu, 85.) – Ruíz (Beraldo, 76.), Vitinha, Neves – Doue (Hernandez, 76.), Dembélé (Barcola, 65.), Kvarachelia
A csapatok ott folytatták a gólfesztivált, ahol az első, párizsi meccsen abbahagyták, ugyanis a címvédő már a harmadik percben betalált úgy, hogy előtte Neuer bravúrral hárította Neves fejesét, viszont néhány pillanattal később az aranylabdás Dembélé tízméteres lövésénél már ő is tehetetlen volt.
Innentől kezdve – bár az iram továbbra is magas volt – már kevésbé forogtak veszélyben a kapuk. Az összesítésben kétgólos hátrányban lévő Bayern ugyan többet birtokolta a labdát, de ezúttal kevésbé tudta átjátszani a franciák védelmét, mint az első felvonás alkalmával, így a PSG viszonylag simán őrizte előnyét. A bajorok próbálkozásai rendre elkerülték a kaput, azaz a vendégkapusnak egyetlen védeni valója volt a szünetig, ezzel szemben a túloldalon Neves fejesénél Neuernek újabb bravúrra volt szüksége, hogy versenyben tartsa a csapatát.
A játék képe a térfélcserét követően sem változott: a Bayern még többet birtokolta a labdát, ugyanakkor az ellenfele sokkal veszélyesebb volt, Neuert többször is megdolgoztatta, de kollégájának, Szafonovnak csupán egyetlen lövést kellett hárítania a játékrész derekáig, minden más kísérlet elkerülte a kaput.A Bayern a hajrához közeledve sem adta fel, de a szokottnál erőtlenebbnek tűnt, illetve a PSG rendkívül szervezetten futballozott, emiatt nem tudtak végigfutni a hazai akciók. Az utolsó húsz percben ugyan néhányszor eltalálta a PSG kapuját a vendéglátó, de a párizsiak is többször eldönthették volna a továbbjutást. A Bayern végül a 94. percben elkerülte a kettős vereséget, de a párharc kiegyenlítésére már nem maradt ideje, így az elöl hatékonyabb a PSG jutott a BL történetének első budapesti aranycsatájába.
Kedden játszották:Arsenal (angol)-Atlético Madrid (spanyol) 1-0 (1-0)
Továbbjutott: az Arsenal 2-1-es összesítéssel.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek
MTI
The post BL: a PSG lesz az Arsenal ellenfele a budapesti döntőben appeared first on Kárpátalja.ma.
In Guinea-Bissau, malaria continues to place a heavy burden on families and health systems, underscoring the need for prevention, early treatment and stronger development-led responses. Credit: UNDP Guinea-Bissau
By Michael Adekunle Charles and Aissata De
NEW YORK, May 7 2026 (IPS)
If you woke up with severe fever, would you stay home from work? What if the choice meant losing a week’s wages, or deciding if you could afford the trip to a doctor at all?
For families facing financial hardship, these are not theoretical choices. Malaria is not only a health crisis—it is a poverty trap. With 282 million cases in 2024 alone, the consequences are far-reaching, persistent and deeply unequal.
As Africans, we know this story well. Despite significant progress, Africa remains the epicentre of the malaria epidemic. Malaria causes up to half a billion lost workdays each year and slows GDP growth by up to 1.3 percent.
It accounts for half of preventable school absences, undermining learning and opportunity. Health systems already under strain are forced to divert scarce resources, weakening care for all.
We know malaria hinders development. But the reverse is also true: the lack of development fuels malaria.
Recent analysis in Uganda found that districts with low development indicators are five times more likely to experience a high number of malaria cases. Poverty, weak infrastructure, limited services, and environmental risk do not just coexist with malaria; they actively sustain it.
Understanding where and how this vicious cycle bites hardest can help us design smarter malaria responses and accelerate development at the same time.
In Kapelebyong district in Uganda, malaria treatment can cost households a significant 120,000 shillings a year, often requiring long journeys to clinics facing staff and medicine shortages. Even livelihoods are implicated: crops that feed families can also harbour malaria-transmitting mosquitoes, exposing farmers to infection.
“The little money gained from harvests mostly goes to managing disease,” said Paul Omaido Ojilong, a local official supporting environmental health.
Sick workers are less productive—or absent altogether—weakening the very economic activity that builds resilience and prosperity. Families and local leaders are forced into impossible trade-offs, prioritizing immediate survival over long-term prevention.
And so, the cycle continues.
For two decades, countries have delivered life-saving medical innovations that dramatically reduced malaria cases and deaths. Those gains matter—but rising cases in Africa show that health services are no longer enough.
At a time when global aid disruptions are renewing calls for stronger African health sovereignty, this is a moment to rethink how malaria is tackled.
First, integrate malaria action into broader development strategies by embedding it into key sectors such as livelihoods, education, environment, infrastructure and governance. Community leaders, health workers, farmers, educators, executives and policymakers must play a role—working together, not in silos.
Second, promote local leadership as a central pillar of malaria elimination, by empowering district councils and local stakeholders to jointly set health and development priorities, coordinate action, and hold one another accountable.
Through the Pathfinder Endeavour, this approach centres countries in malaria interventions and champions joint global and national efforts, in line with the RBM Partnership to End Malaria’s support for the Big Push.
It promises stronger coordination and national accountability, more efficient resource utilization based on reliable data, and the more effective introduction and acceptance of new malaria solutions.
In Uganda, estimates suggest that the Pathfinder Endeavour’s coordinated multisectoral action could deliver transformative results. With modest investment, about US $60,000 over three years per district, economic and social gains of 11-12 percent are possible.
Malaria incidence could fall by 14 percent, extracting far greater value from existing health spending. Accountability efforts alone account for nearly half the projected gains.
In short, local leadership and multisectoral action can rewrite the malaria story.
But the window is closing. Even with more financing, conflict, climate change and rising drug and insecticide resistance threaten hard-won progress. Promising tools like vaccines will fall short if they are not embedded in development systems that protect health over time.
The prize is enormous. Ending malaria by 2030 could add US $231 billion to African economies and boost global trade by US $80.7 billion, moving millions from vulnerability to opportunity and prosperity.
Achieving the Africa we want by 2063—inclusive, sustainable, peaceful and prosperous—means meeting this moment with new ambition and ways of working. Together, UNDP, the RBM Partnership to End Malaria, the Global Fund to Fight AIDS, Tuberculosis and Malaria and partners across sectors can support African leaders to write a new story—one where development and malaria elimination advance hand in hand.
Dr Michael Adekunle Charles is the CEO of the RBM Partnership to End Malaria, and
Aissata De is the Deputy Regional Director for Africa at the United Nations Development Programme (UNDP)
IPS UN Bureau
Follow @IPSNewsUNBureau
Olivér Várhelyi bénéficie de la protection du Parti populaire européen depuis les élections en Hongrie
The post Le centre-droit européen sauve le poste d’un allié d’Orbán à Bruxelles appeared first on Euractiv FR.
Csukás István utolsó, Süsüke világot lát című hangjátékának fináléja után már másnap új sorozat várja a kis hallgatókat. Május 8-tól, minden nap 19 órakor a Mesék a Bakony szívéből – Mesék Albertnek epizódjai várják a hallgatókat Löwe Éva történeteivel, a Csukás Meserádió Legmesésebb Apukája díj nyertese, a színészként is ismert Kiss Dávid előadásában.
Az esti mese kiemelt napi műsoreleme a Csukás Meserádiónak. A Süsüke világot lát hangjáték-sorozat május 7-i utolsó epizódja lezár egy több hetes űrbéli kirándulást, ugyanakkor a csatorna azonnal át is vezeti a hallgatókat egy új történetfolyamba.
A Mesék a Bakony szívéből – Mesék Albertnek egy különleges, természetközeli világot tár fel, ahol egy óvodás kisfiú él választott családjával az erdő mélyén. Társai – egy bölcs ló, egy játékos macska és egy láthatatlan róka – formálják szokásait és gondolkodását. A történetek a bakonyi táj élővilágába kalauzolják el a hallgatókat, miközben egyszerű nyelvezettel, rövid epizódokban mutatják meg a gyermeki mindennapok tapasztalatait és az ember és természet együttélését, kapcsolatát.
A sorozat egyik sajátossága, hogy az érzelmi biztonság megteremtésére helyezi a hangsúlyt, miközben állatszereplői segítségével tanít. A láthatatlan róka a kisfiú szeretetteljes lelki vezetője, aki empátiával, bátorítással és bölcs tanácsokkal segíti őt, miközben a természet védelmére és az érzelmi egyensúly fontosságára irányítja figyelmét. A ló a nagyszülői bölcsességet képviseli, az elfogadásra és a megértésre tanít, míg a cica a gyermeki önfeledt játékot hozza a történetekbe – együtt egy biztonságos, összetartó közeget alkotva.
A mese rádióváltozatát Kiss Dávid előadásmódja teszi teljessé, aki a Csukás Meserádió országos mesemondó versenyén a Legmesésebb Apuka díjat kapta meg.
A Csukás Meserádió esti műsorsávja többet kínál, mint napzáró rutintevékenységet: egy folyamatosan megújuló élményforrást. A rádió kínálatába folyamatosan új sorozatok érkeznek, így az esti közös mesehallgatás nem válik egyhangúvá. Miközben a családok új történetekkel gazdagodnak, a mese legfontosabb szerepe – a megnyugvás, az összekapcsolódás és a szeretetteljes lezárás – változatlan marad.
Mesék a Bakony szívéből – Mesék Albertnek – május 8-tól, este 7 órától minden nap a Csukás Meserádió műsorán.
Fotó: MTVA
The post Új mesesorozat a Csukás Meserádió kínálatában appeared first on Kárpátalja.ma.