A Magyar Falu Program keretében új lehetőség nyílik az 5000 fő alatti települések templomainak, kápolnáinak és istentiszteleti helyeinek felújítására: a támogatás mértéke 100%-os intenzitású, és 5–25 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás igényelhető.
Akár 30 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak azok az állattartók, akik szarvasmarha-, juh- vagy kecsketartó telepeik járványvédelmi fejlesztését tervezik. A támogatás az elszámolható költségek legfeljebb 70%-át fedezi, és igénybe vehető többek között járványvédelmi kerítések, higiéniai zsiliprendszerek, karanténistállók, hullatárolók, állatrakodók, fertőtlenítő berendezések, valamint egyéb higiéniai és járványvédelmi eszközök kialakítására, korszerűsítésére és beszerzésére.
Az ötvenes években egy együléses, egy hajtóműves, szuperszonikus vadászgép jelent meg az amerikai haditengerészetnél, az F8U-1 Crusader. A műszaki fejlődés akkoriban olyan gyors ütemű volt, hogy egy-egy új típust rövidesen egy még újabb váltott fel. A Crusader volt az első, amely hosszú ideig szolgálatban maradt, de ebben szerepe volt annak is, hogy felderítő változata is létezett.
Az Egyesült Államokban a légierőhöz hasonlóan a haditengerészet is a negyvenes-ötvenes évek fordulóján lépett be a sugárhajtású korszakba és az ekkor kibontakozó hidegháború miatt igyekezett létrehozni a saját felderítő képességét. Taktikai felderítőgépei egy már meglévő sugárhajtású vadászgép áttervezéséből születtek, ami azzal járt, hogy a repülőgépek orr-részét a kamerák elhelyezése miatt átalakították, megtoldották. Ezek a célirányos átalakítások jócskán megváltoztatták az adott típus „személyleírását” és nem pozitív értelemben. Aztán jött egy új gép, amelynél ilyen drasztikus átalakításra nem volt szükség, mert a törzse alsó részében jutott hely a kameráknak is. Egy kevés módosítás kellett csak, de a gép elegáns vonalvezetését sikerült megőrizni, és ezzel elhagyni a korábbi felderítők ormótlan és a repülési jellemzőkre is kiható formavilágát. Ez az új típus az RF-8 Crusader volt.
Az amerikai szárazföldi haderő Németországban (Katterbach) állomásozó 12. Helikopterdandárjának harci helikopterei repülnek néhány héten keresztül az MH bakonyi lőtérkomplexumában a Saber Guardian 2025 gyakorlat keretében.
2002, 2019 és 2021 után újra Apache-ok éleslövészetére kerül sor Magyarországon.
APG-78 Longbow radarral felszerelt AH-64E közelíti meg a "0"-pont melletti helikopterleszállót.
Amíg a lőtér felszabadul, közbejöhet egy hosszas járó hajtóműves vagy legalábbis APU-s várakozás. Egy ilyen végén rugaszkodik el és indul lőfeladatára ("firing table") ez a Covet.
Haladó repülésben dolgozik a 30 milis chain gun, hullanak az üres hüvelyek.
Gépágyúlövészet függeszkedésből.
Hydra indul a "0"-ponthoz közeli terepszakaszon...
...ez a 70 milliméteres lövészet meg már a Móroc-alatti célterületet veszi célba.
Még egy rakétalövészet oldalról és kissé távolabbról :-)
Földközeli függeszkedésből nagyobb távolságra történő lövészet. A rakéták itt emelkedéssel kezdik pályájukat.
Már teljes sötétségben, a hosszú záridejű fotón az Apache repülési pályája és két tűzcsapása négy rakétával, valamint a rakéták pályájának kezdeti szakasza.
Töltött 19-es M261 indító elölről...(a középső négy csőből kilógó rakéták orr-részén látható "köldökzsinór" általában a résztöltet hordozására alkalmas változatokat jelöli, mint például a célmegjelölő Willie/Red Pete, vagy a MPSM illetve annak gyakorlója)
..és hátulról, mellette a szokásos négyes Hellfire indtón egy gyakorló rakéta árválkodik.
Zord
À peu près tout a été dit sur « L'Espoir Malgré Tout », le Spirou en quatre volumes d'Émile Bravo, publié récemment par les éditions Dupuis en « intégrale », et initié par son « Journal d'un Ingénu » (2008), qui situait l'histoire en 1939. On pourrait ici décider de faire comme à l'école : lister citations et situations pour illustrer le talent de l'auteur et tout ce qui en fait une œuvre formidable d'humanité. Mais il serait beaucoup plus simple de se demander ce qu'il n'y a pas.
- Contrebande / Communisme, Seconde guerre mondiale, Bande dessinéeMiközben a Saber Guardian keretében ismét külföldi harci helikopterek vendégeskednek Magyarországon, felmerül a kérdés, hogy a "kinetikus hatások kiváltása" tekintetében milyen szerep hárulhat a jövőben a forgószárnyasokra. A legfrissebb műveleti tapasztalatok szerteágazóak, pro és kontra; újonnan megjelent eszközkategóriák rontják a korábban biztos "piacot". A dolog úgy nem megy, mint régen, a rendszerben gondolkodás, pl. az UAS befűzése, a hálózatiság fontosabb, mint valaha. Temetni ezért talán mégis kissé elhamarkodott lenne a fedélzeti fegyverzet alkalmazására képes helikoptert, legyen az dedikált harci, vagy felfegyverzett többfeladatú (könnyű vagy közepes).
A rendkívül széleskörű és színes tapasztalati anyagok tudományos feldolgozása alapján a potenciális megoldások és módszertanok közül elvetendő:
-"Jurassic park" fenntartási koncepció
-"A vitéz harcoljon, ne helikoptert szereljen" politoplutokrettáns szösszenet
-Leállítom hogy visszahozhassam de minek típusú határozott, egyenes ívű képességfejlesztés
-Harci marci vagyok, de a munkaeszközömért nem harcolok attitűd
-A releváns pusztítóeszköz nélküli kinetikus hatás-illúzió abszurdumának jól megfontolt, elnyújtott fenntartása (platforméletciklussal összevetve szignifikáns időintervallumban, hogy eljöhessen a "már minek?" pillanat)
-DOTMLPFI, az meg mi? típusú tudatlanság (képességösszetevők biztosítása, te pupák)
-Összfegyvernemi kitekintésben a lomha, hatásterületet napok, hetek alatt váltani képes, ellenben legalább nagyfokú célpont- és hősgyártó képességet biztosító "kétdimenziós" eszközkategóriák aránytalan preferálása amúgy is illuzórikus atlanti buksisimi reményében
-Stb (lenne még, de minek).
Zord
Perdues entre le Mozambique, les Comores et Madagascar, on appelle « îles Éparses » les petites possessions françaises du sud-ouest de l'océan Indien héritées de la colonisation : les Glorieuses, Juan de Nova, Europa, et Bassas da India — cette dernière parfois submergée à marée haute. Elles ne sont pas habitées en permanence, sinon par une mini-escouade de soldats et un gendarme ou un agent de Météo-France, relevés toutes les six semaines…
- Défense en ligne / France, Armée, Océan IndienComment expliquer l'inertie de la Ligue arabe et son incapacité à faire face à la guerre à Gaza, l'un des événements parmi les plus sanglants de l'histoire récente du Proche-Orient ?
- Horizons arabes / Monde arabe, Géopolitique, Palestine (Gaza)jQuery(document).ready(function($){$("#isloaderfor-rvoyxc").fadeOut(300, function () { $(".pagwrap-rvoyxc").fadeIn(300);});});
IPI and the Geneva Centre for Security Sector Governance (DCAF) cohosted an event on “Modular, Effective, and Sustainable? Leveraging Insights from Security Sector Governance to Shape Tomorrow’s Peace Operations” on June 3rd.
Recent discussions at the UN Peacekeeping Ministerial in Berlin emphasized the urgent need for more modular peace operations, improved mission effectiveness, and strengthened sustainability, particularly in the context of transitions and long-term peacebuilding. As the UN undertakes the review on the future of all forms of peace operations mandated by the Pact for the Future and undertakes efforts to shift toward more focused, adaptable models, key questions arise about how to reshape peace operations to meet today’s challenges.
Insights from peace operations’ support to security sector governance and reform (SSG/R) offer critical lessons. One concern is that modularity may lead to fragmented efforts, particularly if SSG/R continues to be treated as a stand-alone activity rather than a means to achieve broader strategic goals. DCAF’s recent study, “Review of Security Sector Reform Language in the Mandates of UN Peace Operations,” commissioned by Switzerland, highlights missed opportunities and recommendations to improve such efforts.
Opening Remarks:
Riccarda Chanda, Deputy Permanent Representative of Switzerland to the United Nations
Beatrice Godefroy, Deputy Director of DCAF – Geneva Centre for Security Sector Governance (virtual)
Speakers:
Vincenza Scherrer, Head of Policy Engagement, DCAF – Geneva Centre for Security Sector Governance
Daniel Prins, Chief of SSR Unit, UN Department of Peace Operations
Carole Baudoin, Security Sector Reform Chief, MINUSCA
David Haeri, Director, Division for Policy, Evaluation and Training, UN Department of Peace Operations
Closing Remarks:
Ed Caelen, Military Advisor, Permanent Mission of the Kingdom of the Netherlands to the United Nations
Moderator:
Jenna Russo, Director of Research and Head of the Brian Urquhart Center for Peace Operations, International Peace Institute
The post Modular, Effective, and Sustainable? Leveraging Insights from Security Sector Governance to Shape Tomorrow’s Peace Operations appeared first on International Peace Institute.
Bár ezt akkor még nem lehetett előre látni, de 1776-ban egy új fejezet kezdődött a fehér ember, vagyis a görög-római-keresztény civilizáció történetében. Ezt a civilizációt mindaddig európainak nevezték, képviselői azonban ebben az évben a kontinensen kívül alapítottak új államot. Nem holmi gyarmatról, kolóniáról, hanem az európai országoktól független, önálló államról volt szó, melyet az európaiak is alapvetően maguk közül valónak ismertek el, bár sokáig csak afféle jelentéktelen, periférikus országnak tekintették, mint a Balkán államait. Az európai nagyhatalmak sem fontosságot nem tulajdonítottak az új országnak, sem figyelmet nem fordítottak rá.
Pedig az óvilágban alighanem jobban tették volna, ha odafigyelnek kicsit, mi történik az óceán túlsó partján. Európához képest az Államok kezdetben valóban elég provinciális jellegű volt. Lakosságának nagy részét önálló kiskereskedők, kézművesek és farmerek tették ki, eltekintve a főleg gyapottermelésből élő déli államoktól, ahol kialakult egy ültetvényes arisztokrácia. Ez volt a klasszikus aranykor, a szabadságon és egyenlőségen alapuló társadalom Cooper és Kenneth Roberts regényekből ismert kora, ami fél évszázaddal később már el is tűnt, és csak a vadnyugaton élt tovább még egy ideig. Az iparosodás igazából csak a XIX. század húszas éveiben indult el, főleg a keleti part nagyvárosaiban, majd az északi államokban. A bőséges nyersanyagkészletek, az Európából egyre nagyobb tömegben bevándorló olcsó munkaerő, a vasúthálózat, a gyárak gépesítése és tömegtermelésre való átállítása olyan gyorsuló tempójú gazdasági növekedést eredményezett, melyre sem korábban, sem későbben nem volt példa a történelemben. Voltak évek, amikor a gazdasági növekedés megközelítette a 70%-ot.
Tavaly novemberben ismét levegőbe emelkedett a hazai mentőrepülés egykori L-410-es repülőgépe. Nem saját erejéből tette ezt, egy daru emelte a magasba, hogy azután az Aeropark kiállított gépei között tegye le. A típus üzemeltetése a légimentésben, a magyar polgári repülés történetének egyik érdekes, kevéssé ismert fejezete, amelyre sok és változatos repülési feladat jutott.
A Magyarországon 1957-ben létrehozott mentőrepülésben hosszú évtizedekig merevszárnyú gépek is üzemeltek. Az L-410-est megelőzően olyan típusok repültek az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ), mint a Jak-12-es, az Aero-45-ös, az L-200 Morava vagy a szocialista érában beszerzett nyugati kakukktojás, a svájci Pilatus PC-6-os. A nyolcvanas évek második felére három Mi-2-es helikopter mellett két PC-6-os képezte a gépparkot.
A hazai katonai repülőhajózó képzés helyreállításának egyik, technikai összetevőjeként ma megérkezett Kecskemétre az Aero Vodochody Aerospace L-39NG (immáron Skyfox) haladó kiképző repülőgépek első szállítmánya (a leszállás sorrendjében: 142-0540, 144-0518, 141-0539) Kecskemétre.
Titánék elfogták az új gépek hármas raját, és bekísérték Kecskemétre.
Útvonal a gyár otthonából, Odolena Vodából az Alföldre.
Az érkezés örömteli pillanatai LHKE közelkörzetében :-)
A leszállás előtti rózsa analitikus megközelítésben, szintén az ADS-B Exchange jóvoltából.
Az első hazai leszállás utáni kigurulás 30-as irányba.
Immár "kötelező" az érkezéskor a tűzoltókocsis locsolás.
MiG-15 és Il-28 a háttérben, jó helyen járunk :-)
Mindhárman a NATO-hangárral szemközi zónában.
Pillantás az első...
...és a hátsó kabinba. Az NG-ben, magasabban ül az oktató, mint az eredeti Albán, de műszerfal tetején azért jól jön egy HUD repeater, ami persze szintén többfunkciós.
A múltba vezető vaskos kötelék. Fotók előző Albáinkról a bázis bejáratával szemközti Pilóta Presszóból (ismeretlen szerző)
Zord
Az elmúlt két hétben zajlott a Dunántúlon, pápai bázissal - az Európai Védelmi Ügynökség kezdeményezte, de azóta saját lábra állt - Többnemzeti Helikopter Képzési Központjának (MHTC) keretrendszerében, a Helikopteres Gyakorlati Program (HEP) modul részeként a Fire Blade 2025 forgószárnyas hadgyakorlat. A magyar házigazdákon kívül Ausztria, Svájc, Szlovákia és Szerbia képviseltette magát (megjegyzem, nekem speciel geopolitikailag is teccccik ez a sor...). A program évek óta az MH legfontosabb helikopterharcászati/műveleti képzési és tudásforrása. Bár a szeszélyes áprilisi májusi időjárás sajnos meghiúsította a szervezők lőtéri sajtónapra tett kísérletét (igencsak hasznos pápai statikussal kárpótoltak minket, amiért köszönet), a Blade sorozat idei tagja szokás szerint így is nagyon érdekesnek és tanulságosnak bizonyult a "látni akarók" számára.
Apró pont az égen, ami lát, és "leadja a szót". A gyakorlatra tökéletesen megfelel, a valóságban, így a szomszédban zajló háborúból is tudjuk, itt egy drón orbitnak lenne helye, nem egy közepes helikópáternek. De érezzük és méltányoljuk az innovációt, és egy tiszteletbeli Misty FAC-A csgn-t is megszavazunk a nagy elődök emlékére.
Egy TTH és egy SOF Pápán, földi takarókkal fedett szenzortornyaikkal.
A "hangárpartin" részt vett 80-as SOF 15 inches "varázsgömbje".
Ez már egy másik őrszem az égen, az elnyűhetetlen osztrák Pilatus PC-6-os...
...mely szintén tekintélyes szenzortornyot hordoz a hasa alatt...
...és dedikált operátori munkahely is van a fedélzetén. Ám ebben a műfajban a védett, lehető legnagyobb hatótávú lesugárzás a legfontosabb...hogy lényegében overhead, a SAM envelope közepén ne kelljen drága emberéleteket kockáztatni. Komolyra fordítva a szót, a 21. század harmadik évtizedében mindkét platformot és az FB25-ön játszott ilyetén szerepüket "drone surrogate" angolszász terminológiával illethetjük. Azaz "itt roppant hasznos, de".
A légvédelem elnyomása (SEAD) lehet a repülőkötelék, így a helikopter COMAO kijelölt, illetve támogató erőinek feladata, de azt meg is oszthatják a szárazföld megfelelő eszközeivel, így a tüzérséggel is. Itt menetben a tüzér alegység PzH 2000 önjáró tarackja és Gidránja...
...itt pedig már tüzelőállást foglalva, SEAD célú tüzet vált ki, "jobb későn mint soha" jeligére.
A Gripenek gépágyújukkal tovább puhítják a szállító helikopterek leendő leszállási zónájának (LZ) környékét. Mondhatjuk, hogy a tüzérségi SEAD megnyithatja egy ilyen mozzanat előtt az utat, de valószínűleg akkor járunk el helyesen, ha az ilyen hatásokat inkább a lehető legnagyobb távolságból váltjuk ki, PGM-el. Stand-off fegyver híján a megfelelő eljárást (földközeli ingress és toss) választva a meglévő "direct attack" fegyverzeti eszköz maximális dobási távolságának eléréséhez (lásd Ukrajna).
További puhításhoz érkezik a magyar-szerb vegyes felfegyverzett H145M géppár a várakozási légtérbe.
A FAC-A először a szenzortornyos, L80-07 rakétakonténeres szerb gépet hívja be...
...mely Sz-8-as nem irányított rakétákkal dolgozik. Az éles helyzet itt is földközeli (NOE) berepülést és ugrásból hajítást követelne meg a hordozó maximális túlélőképessége érdekében. Az MWS és az automatikus (reaktív) infracsapda kivetés csak extra biztosítás, nem megoldás, pláne nem garancia önmagában.
A sorozat első kettő rakétája, az elől lévő a hajtómű kiégését követően, a hátsó éppen égésvégi pillanatban.
Másodiknak jön be NC612-el, EOS nélkül a húszas MP-nk...
...hogy jó közelről, 20 milliméteres lövedékekkel szórja meg a célterületet.
Ugyanaz a két gép (a magyar 20-as és a szerb 14503-as) , immár a pápai hangárban egymás mellett.
A számunkra idén legérdekesebb, immár éleslövészeten is látott "szerszám", az L80-07, melyhez az eredeti orosz mellett saját gyártású Sz-8-asokat is használ déli szomszédunk.
A hangár előtt az HForce rendszerrel felszerelt H145M irigylésre méltó flexibilitását mutatja be az többcélú (MP) konfigurációban érkezett, de immár könnyű többfeladatúként (LUH) hasznosított szerencsés 13-as.
Háttérben a pétihegyi mérőtorony, magyar TTH vezeti az LZ-re a szállítóhelikopterek első kötelékét...
...melynek része egy osztrák (korszerűsített) AB212 és a közelbiztosítást végző Kiowa is...
...valamint egy svájci Cougar, itt már csak pár méterre a földet éréstől.
Ez már az egress, azaz a célterület elhagyása. Az osztrák indiánok mögött a "0"-ponti célterület ég a párhuzamosan zajló szárazföldi gyakorlat eredményeként.
A köteléket egy Medevac gép követi, ezúttal egy eperjesi Black Hawk képében.
Egy újabb vegyes géppár a várakozási légtérben: magyar H145M és osztrák Black Hawk.
Először a magyar gép vereti MAG-jával a célterületet...
...majd Winchester után húz el a fotós mellett...
...kifelé menet, hátulról jól láthatóvá téve a doorgunner fegyverét.
Aztán a Bundesheer S-70-ese következik...
...szintén 7,62-es tüzet zúdítva a körös-hegyi lőtérrészre.
Kompozíció Black Hawk-kal, az éleslövészetet jelző piros zászlóval és JTAC-kel.
Panorámakép a második, az elsővel megegyező szállítókötelék távozásáról.
Zord
European Union Member States have approved 11 new projects under the Permanent Structured Cooperation (PESCO) in the sixth and final wave of the initial phase of the framework. These projects, which involve 19 Member States, aim to strengthen defence cooperation and capability development.
The sixth wave of PESCO projects cover a wide range of needs, from broader strategic areas such as air and missile defence and cyber doctrine to more specific applications such as soldier systems and field medical facilities. Member States are also addressing key shortfalls by introducing unmanned aerial systems, improving interoperability through equipment standardisation, and boosting protection of vital undersea infrastructure. For more details of projects coordinated by Germany, Finland, France and Italy, please see here.
Germany (coordinating Member State)
France (coordinating Member State)
Finland (coordinating Member State)
Italy (coordinating Member State)
More demanding timesFrom 2018 to 2025, PESCO has generated a total of 83 collaborative projects spanning the five operational domains of land, maritime, air, space and cyber. Eight have now closed, with 75 still ongoing. The projects have ranged from protecting space assets to monitoring undersea infrastructure. The European Defence Agency (EDA), which is part of the PESCO secretariat, believes the projects encourage a shared, intergovernmental approach to defence planning. All 26 participating Member States have taken part in various initiatives, working together to address capability gaps and fulfil their more binding commitments set out in PESCO.
Compared to when the framework was first launched in December 2017, the second phase of PESCO (2025–2029) will take place in a much more dynamic and challenging security environment. Given Russia’s war of aggression in Ukraine, there is now an urgent need to close capability gaps, especially those that cannot be met by a single country alone. In response to this, in November 2024, Ministers of Defence signed four letters of intent to work together on key capability areas highlighted in the most recent Coordinated Annual Review on Defence (CARD) report. CARD gives an overview of Member States’ defence plans and serves as a basis for deciding potential joint projects.
The letters of intent focused on: Integrated Air and Missile Defence, Electronic Warfare, Loitering Munitions, and the European Combat Vessel. These initiatives, particularly those with a long-term focus, are strong candidates to become future PESCO projects.
Existing tools such as the European Defence Fund (EDF), which co-finances multinational defence projects using money from the EU’s long-term budget, will continue to support PESCO projects, while discussions held at the European Council of EU leaders in February 2025 have built political momentum and given clearer direction to the EU’s defence ambitions.
Looking ahead, the new projects also consider future defence challenges, such as the impact of quantum technologies and ensuring reliable access to ammunition.
The Permanent Structured Cooperation (PESCO) is a legally binding initiative within the European Union's Common Security and Defence Policy (CSDP). It aims to deepen defence cooperation among participating EU Member States, enhancing the EU's capacity to act as a security provider. All Member States except Malta are part of PESCO.
Participation in PESCO is voluntary but entails binding commitments, including increasing defence spending, harmonising requirements, and pooling resources in defence equipment acquisition, research, and utilisation. EDA, along with the European External Action Service (EEAS) and the EU Military Staff (EUMS), is part of the PESCO secretariat, facilitating project implementation and ensuring coherence with other EU defence initiatives.
Through collaborative projects, PESCO seeks to enhance interoperability and effectiveness of forces, strengthen Europe’s industrial and technological base, and ultimately increase the overall security of European citizens.
Face à la raréfaction du foncier, l’urgence écologique et la transformation des modes de vie, la ville de demain ne pourra plus s’étendre indéfiniment. Notre dernier Briefing Choiseul Ville de demain, consacré aux nouveaux modèles urbains, souligne une priorité : réinventer l’usage plutôt que l’espace.
Valoriser l’invisible : Yespark et l’espace sous-utiliséParmi les solutions innovantes, Yespark propose une réponse concrète au manque de stationnement en zone tendue : revaloriser les parkings privés inoccupés. Grâce à une application simple, les automobilistes accèdent à des places souterraines proches, limitant la congestion urbaine. Ces espaces deviennent des ressources actives : recharge électrique, autopartage, stationnement vélo… Une transition soutenue par une fiscalité adaptée, à l’image de la réglementation COBRACE en Belgique.
Mutualiser les logements pour limiter l’artificialisationDans les métropoles sous tension, de nouveaux modèles de coliving émergent, inspirés de plateformes comme Airbnb, mais tournés vers l’usage intermittent et complémentaire d’un même bien immobilier. Le logement devient un lieu partagé, ajusté aux rythmes de vie contemporains. Une manière d’accueillir sans construire, en s’appuyant sur le numérique comme levier d’efficacité.
Réversibilité du bâti : Covivio et la reconversion des bureauxEnfin, la reconversion des bâtiments tertiaires en logements constitue un levier stratégique pour répondre à la crise du logement sans artificialiser davantage les sols. Covivio illustre cette approche à travers des opérations emblématiques, comme la transformation des anciens locaux d’IBM à Bordeaux en 700 logements. Malgré les obstacles techniques et réglementaires, ces projets démontrent que réhabiliter vaut souvent mieux que démolir.
La ville de demain se construit sur l’existant. Entre transformation du bâti, partage des usages et valorisation du foncier invisible, elle invente un urbanisme de l’intelligence collective, au service d’un espace public apaisé, adaptatif et résilient.
A nagysebességű és a forgószárnyas díszelgő kötelékek útvonala.
Egy képen az összes résztvevő.
Jómadarak.
Restaurációs kísérletek.
Az egyik 225-ös SOF-os, a másik TTH volt. Itt fegyverfüggesztő pilonjaival a 83-as...
....itt pedig a "sima" 72-es a nagy csörlővel.
Zord
Immár sokadik alkalommal került megrendezésre Veszprémben honvédelem napja a Laczkó Dezső Múzeum raktárának udvarán ugyan, de az "ügy" iránti egyéni elkötelezettség, kitartás kivételes példájaként.
A közponban Balogh Âkos, Mi-24-es helikoptere és az ezres nagyságrendű látogató.
A számtalan kiálító közül idén is mindenki megtalálhatta a maga számára kedveset. A légierőbloggernek a 12. arrabonások NASAMS indítója és annak telepítése volt az.
A lepakolás előtti manőverezés pillanatai.
Zord