Erdély FM (Románia/Erdély)

Az oktatási minisztérium képviselői közölték a 75 százalékos átmenési arányt, amely azonban kisebb a tavalyi eredményhez képest, amikor a diákok 79,3 százaléka vizsgázott sikeresen. A fővárosban 47 tanuló átlaga 10-es. A nyolcadikosok eredményei az oktatási minisztérium honlapján megyei lebontásban, betűrendben és átlag alapján is megtalálhatók. A ma este 8 óráig benyújtható óvások utáni végleges eredményeket kedden teszik közzé.

Barabás Miklós ma sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a szervezet az önkormányzati választásokat követően 30 olyan Maros megyei önkormányzathoz intézett felhívást a közigazgatási törvény előírásainak tiszteletben tartása érdekében, amelyekben 60 százalék vagy annál magasabb a magyarság aránya. A Maros megyei önkormányzatoktól azt kérik, fordítsák magyar nyelvre az összes tanácshatározatot, valamint bocsássanak az emberek rendelkezésére magyar nyelvű formanyomtatványokat ügyintézéskor, erre ugyanis lehetőséget teremt a 2001-es közigazgatási törvény.

„Mi reméljük azt, hogy a kérésünket teljesíteni fogják, és ezeket a dolgokat meg fogják tenni.  Abban az esetben, ha elutasító lesz a válaszuk, a Civil Elkötelezettség Mozgalom eljárást fog ellenük indítani.”

- mondta Barabás Miklós.

A CEMO képviselői elmondták, hogy egyelőre a felhívást küldték el az önkormányzatokhoz, a következő időszakban nyomon fogják követni az önkormányzatok által hozott intézkedéseket az anyanyelvhasználat biztosítása terén. Szigeti Enikő a CEMO vezetője azt is közölte, hogy Marosvásárhelyen az önkormányzat alintézményeként működő iskolaigazgatóság ellen is peres eljárást indítottak,  és 30 marosvásárhelyi iskolát is feljelentettek amiatt, hogy a kétnyelvűség nem valósul meg az iskolák belterében.

Az akció tegnap este kezdődött és két napot tart. A leglátogatottabb zöldövezetekben, így a Somostetőn, a parkokban, a várban és a Víkend-telepen kullancsirtót permeteznek szét. A kullancsriasztó szer az emberre és az állatokra nem veszélyes.

Azt kifogásolják, hogy a nagyobb béreket nem szakmai teljesítmény alapján biztosítanák az oktatóknak. Az öt legnagyobb hazai egyetem által alkotott Universitarea konzorcium ma felhívással fordult a kormányhoz és az oktatási minisztériumhoz, ebben többek között azt is kérik, hogy növeljék az egyetemisták után fizetett egy főre eső támogatást, hogy ez elérje legalább a 2008-as szintet. Azt is követelik, hogy a kormány határozzon meg egy ütemtervet arra, hogy milyen lépésekben fogják növelni az oktatásra szánt állami költségvetést úgy, hogy ez 2020-ra elérje a GDP 6 százalékát, a kutatásra szánt alapok pedig a GDP 1 százalékát. Az egyetemek tüntetéssel fenyegetőznek, és perbe is fognák a szaktárcát, amennyiben nem teljesíti a követeléseiket. A kérésüket azzal indokolják, hogy az alulfinanszírozottság miatt az egyetemek jelenleg a költségvetésük 93 százalékát az oktatók béreire költik, és nem marad pénzük fejlesztésekre.

A riadó ma délután négy órakor lép életbe és holnap reggel 9 óráig tart. Maros megye is érintett. Itt, illetve a Bánságban, a Körösök vidékén és az északi területeken villámlással kísért záporok várhatók jelentős mennyiségű csapadékkal, helyenként a szél viharossá fokozódhat. Az ország nagy részén kánikula van és trópusi éjszaka várható, a hőmérséklet 20 fok fölött marad.

A hatóságok a program folytatásán dolgoznak, azt elemzik, milyen feltételek mellett hosszabbíthatják meg jövőre. A Garanciaalap szerint, amely az államot képviseli az Első ház programban, folytatódhat a kedvezményes hitelezés, de nem az eddigi feltételek mellett. Simona Mureşan, a hatóság elnöke szerint vitatható, mennyire elfogadható a jelenlegi 5 százalékos önrész a 30 éves hitelek esetében, hiszen más országokban a hasonló programokban minimum 20 százalékos önrészt kérnek. A digi24 hírtévének nyilatkozó banki szakértők azonban azt állítják, ha nőne az önrész, csökkenne az érdeklődés a program iránt, a fiatalok ugyanis már nem engedhetnék meg maguknak a hitelt. A módosítási tervek előzménye, hogy idén a hitelcsere törvény miatt jelentősen megugrott az Első ház programmal igényelt hitelek száma, és az egyéb ingatlanhitelek esetében a bankok 30 százalék fölé emelték a kért önrészt. 2016-ra az állam 1,6 milliárd lejt hagyott jóvá az Első ház programra, ez az összeg azonban már tavasszal elfogyott. A hónap elején fél milliárd lejjel kiegészítették a program idei költségvetését, de ennek az összegnek a nagy részét is a már folyamatban levő kérelmeknek utalják ki.

A Brassó és Fogaras között történt balesetben egy gyerek és három felnőtt életét vesztette, 22-en megsérültek, közülük 16-an súlyosabban. Az autóbusz 30 személyt szállított, többségük kiskorú. A Persány közelében található útszakaszt, ahol a busz felborult, nagyon kanyargós, balesetveszélyes térségként tartják számon. A helyszínre több rohammentő érkezett, két helikoptert is igényeltek a sérültek kórházba szállítására.

A Román Vasúttársaság a nyári szezon idejére heti egy alkalommal járatot indít Bukarest-Szófia és Szaloniki útvonalon. A Görögországba tartó járat péntekenként indul Bukarestből, és vasárnap tér vissza Szalonikiből. A jegyek ára 45 euró és 59 euró között mozog annak függvényében, hogy másodosztályon vagy hálókocsiban foglalunk helyet. Jegyeket a CFR nemzetközi jegyirodáiban lehet váltani.

Ioan Pintea, a CFR Brassói Területi Igazgatóságának vezetője a szekelyhon.ro-nak azt nyilatkozta, két új közbeszerzési eljárást fognak kiírni, az egyik a peronok megemelésére, a másik az állomásépület felújítására vonatkozik. Másfél évvel ezelőtt egyszer már szerződést kötöttek a vasútállomás korszerűsítésére, de a szakértői vizsgálat során kiderült, hogy az állomás épületét is meg kell erősíteni, és ez többe kerül, mint a felújításhoz rendelkezésre álló összeg. Emiatt az akkori szerződést felbontották. Ioan Pintea igazgató szerint az új szerződés megkötése után a kivitelezési munkálatok már idén elkezdődnek, de a felújítást csak jövőre fogják befejezni.

Hétfő hivatalos munkaszüneti nap, ezért zárva lesznek a hivatalok, a posta és a bankok. Az iskolában sem lesz tanítás, az érettségizőknek viszont a bejelentett program szerint folytatódnak a vizsgák. A magyarlakta területeken a munkaadók a magyar pünkösdkor biztosítottak szabadnapot, és a közintézményekben is munkaszüneti nap volt, ezért az alkalmazottak, akik szabadok voltak akkor, hétfőn szolgálatot teljesítenek.

Nemrég üzemelte be Hargita Megye Tanácsa azt a honlapot, amely a Hargita megyei közintézmények direkt közbeszerzéseiről tájékoztatja a cégeket. Mivel sok vállalkozónak nincs ideje az országos elektronikus közbeszerzési rendszert böngészni, a megyei tanács által beindított oldal nagy segítséget jelent számukra. A megyei tanács által indított honlapon arra is lehetőség van, hogy azok, akik regisztrálnak, automatikusan értesítést kapjanak e-mailben minden újan közzétett közbeszerzésről. A weboldal a következő link alatt érhető el, cumpararidirecte.investinhargita.ro.

A két ország közötti kereskedelmi forgalom jelenleg megközelíti az évi 30 milliárd eurót, Nagy-Britannia az ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere Romániának. A két ország közötti kereskedelem volumene évről évre növekedik, tavaly Románia 11 százalékkal több árut exportált, mint egy évvel korábban. Az elemzők szerint ez a kereskedelmi viszony nem szakadna meg azzal, ha Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból, de hosszútávon változna, hiszen jelenleg az EU-n belüli országok nem kell vámdíjat fizessenek és a bürokrácia is kisebb, mint ha külső tagállammal kereskednének. Nagy-Britannia EU-ból való távozása az ott dolgozó román állampolgárokat is negatívan érintené, hiszen előrejelzések szerint a brit gazdaság 6 százalékkal eshet vissza a Brexitet követően és emiatt visszaesik a háztartások bevétele. A britek jövő héten népszavazással döntenek arról, hogy Nagy-Britannia kilépjen-e az Európai Unióból.

A megyei önkormányzat a tegnapi ülésén fogadta el, hogy a tanács részt vesz egy, a Közös Agrárpolitika keretében finanszírozott nemzetközi projektben, amelynek célja a mezőgazdaság fenntartható fejlesztése. Borboly Csaba megyeelnök szerint ez a pályázat lehetőséget ad a Székely Termék mozgalom folytatására és bővítésére.

„Tudatosítás, erre nyertünk pénzt. Mintegy negyedmillió eurót fogunk arra fordítani, hogy képzéseket szervezzünk, segítsük a termékek piacra jutását, új embereket vonjunk be, tehát egy sor tevékenységre.”

Borboly Csaba azt is elmondta, Hargita megyében ma több mint 1000 személy állít elő helyi termékeket, a beszállítóik köre pedig megint több ezerre tehető. Kiemelte, a több évi népszerűsítésnek köszönhetően a székely termékek ma több nagy üzletlánc polcain is megtalálhatók, illetve külföldre is eljutottak.

A Vodafone Alapítvány és a React Egyesület idén 10 véradó központ felújítását vállalta az Adj esélyt az életnek program keretében. A marosvásárhelyi mellett többek között a sepsiszentgyörgyi, a gyulafehérvári és a brassói vérközpontot fogják felújítani. Összesen 200 ezer eurót fordítanak erre a célra. A marosvásárhelyi központban szeptemberben kerül sor a korszerűsítésre, ennek részeként kicserélik az ágyakat, illetve a rendelő és a váróterem bútorzatát. A 2008-ban indított Adj esélyt az életnek program célja a véradók számának növelése.

Clotilde Armand, aki az USB jelöltjeként Bukarest 1. kerületében indult a polgármester-választáson, és második helyen végzett a megmérettetésen, megóvta Dan Tudorache, a Szociáldemokrata Párt jelöltjének győzelmét, szerinte a választópolgárok 10 százaléka által megválasztott polgármester nem lehet reprezentatív. Clotilde Armand azt kifogásolja, hogy a jogszabály a jelenlegi formájában nem biztosítja a helyhatósági választások reprezentativitását, így ellentmond az alkotmánynak. A bukaresti 1. kerület bírósága úgy határozott, az alkotmánybírósághoz küldi tovább az ügyet. Ha az alkotmánybíróság helyt is ad Clotilde Armand alkotmányossági kifogásának, döntése nem lesz visszaható hatályú, a június 5-i helyhatósági választások eredményei nem módosulnak emiatt.

A családorvosok tegnap óta japánsztrájkot tartanak amiatt, hogy július elsején lejár a jelenlegi, meghosszabbított keretszerződésük, de még mindig nem hozták tudomásukra az új megállapodás feltételeit. Közölték, hogy ha a hónap végéig nem tájékoztatják őket az új keretszerződésben foglaltakról, július elsejétől nem írnak ki ingyenes és ártámogatott recepteket, és nem bocsátanak ki küldőpapírokat.

Corina Creţu regionális politikáért felelős uniós biztos tegnap Brüsszelben fogadta Dragoş Pîslaru munkaügyi minisztert. A találkozón az EU-biztos úgy nyilatkozott, 2020-ig Románia 572 millió eurót hívhat le olyan projektekre, amelyek célja a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése, a korai iskolaelhagyás felszámolása, de az uniós programok révén egészségügyi és lakhatási problémák megoldását célzó projektekre is lehet pályázni. A munkaügyi miniszter és az uniós biztos a kormány szegénység elleni intézkedéscsomagjáról is egyeztetett. A stratégia értelmében 2020-ig részben uniós forrásokból 75 ezer gyerek, 10 ezer fogyatékkal élő személy és 62 ezer idős életminőségén javítanának, és fejlesztenék a szociális szolgáltatásokat.

Tegnaptól már igényelni lehet a roncsautó értékjegyeket, illetve a környezetbarát járművek vásárlásáért járó ökojegyeket. A roncsautó program idei összköltségvetése 145 millió lej, ebből a keretből hozzávetőleg 20.000 régi jármű forgalomból való kivonását tudja támogatni az állam. Az autóbontóba leadott, nyolc évnél régebbi járművekért 6.500 lejes értékjegy jár, amihez hozzáadódhat legtöbb 2250 lej öko-bónusz, amennyiben az újan vásárolt gépkocsi megfelel bizonyos környezetvédelmi paramétereknek. Azok, akik elektromos vagy hibrid autót vásárolnak 20 ezer, illetve 5000 lejes támogatásra jogosultak és nem kötelesek régi autót leadni. Amennyiben egy régi gépkocsit is leadnak, ők is megkapják a 6500 lejes roncsautó értékjegyet. A roncsautó programról további információkat a Környezetvédelmi Alap honlapján találnak az érdeklődők.

A Nemzetközi Valutaalap bukaresti küldöttségének vezetője az államadósság növekedésének megállítása érdekében javasolja ezt. A kormány 9 százalékra csökkentette valamennyi élelmiszer áfáját, az általános áfakulcsot január 1-jétől 24 százalékról 20 százalékra mérsékelte. A hatályos adótörvény értelmében 2017. január 1-jétől az általános áfakulcs további egy százalékponttal, 19 százalékra csökken. Jeffrey Franks, az IMF volt bukaresti küldöttségvezetője szerint a gazdasági növekedés fenntartása érdekében a hatóságoknak ösztönözniük kell a közberuházásokat, gyorsítaniuk kell az uniós pénzek lehívását, és növelniük kell az állami vállalatok hatékonyságát privatizáció vagy egyéb tőkebevonási mechanizmusok útján. A kormány idén 4,2 százalékos gazdasági növekedésre számít, tavaly 3,8 százalékkal nőtt a bruttó nemzeti össztermék.

A szenátus döntőházként utasította el azt a jogszabály-tervezetet, amelynek értelmében a médiaszolgáltatók minden reggel Románia himnuszának bejátszásával kellett volna kezdjék műsoraikat. A kezdeményezők, Bogdan Diaconu és Răzvan Tănase független képviselők azzal indokolták tervezetüket, hogy ezáltal erősödött volna a lakosság nemzeti öntudata. Tánczos Barna, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője az elutasítás kapcsán azt nyilatkozta, hogy politikusoknak is meg kell érteniük, nem írhatják elő, hogy mit, esetleg mit ne sugározzon a média, hiszen ha ezt törvénnyel szabályoznák, ez  lenne az első lépés a cenzúra felé.