Magyar Szó (Szerbia/Vajdaság)

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke kedden hivatalában felkereste Lehoczki Ferenc soltvadkerti polgármestert, és közreműködő segítségét kérte a magyarittabéi Kossuth Lajos-szobor újbóli felállításában, amellyel nagy hasonlóságot mutat a helyi általános iskola előtti Kossuth-szobor. Mindkét műalkotás alkotója ugyanis Horvay János szobrászművész, és átadásukra egy év leforgása alatt, azaz 1903-ban, illetve 1904-ben került sor.

Jelenleg nyolc lehetséges vásárló kerülhet be a Szerbiai Telekom telekommunikációs közvállalat magánosításának második körébe – értesítette tegnap a kormány illetékes bizottságát a francia Lazard szaktanácsadó cég, amely a közvállalat privatizációjának lebonyolítását végzi.

– A tanácsadó átvizsgálta a beérkezett, nem kötelező érvényű ajánlatokat és nyolc esetében állapította meg, hogy eleget tesz az általunk alátámasztott kritériumoknak – nyilatkozta Rasim Ljajić telekommunikációs, idegenforgalmi és kereskedelmi miniszter, aki azt is kifejtette, hogy a szűkebb listát a jövő hét elején teszik közzé az illetékesek, tehát a szóban forgó nyolc név még nem tekinthető véglegesnek.

– Ezek után értesítjük a illetékeseket arról, hogy bekerültek a második körbe. Nekik ezután 14 napjuk lesz, hogy elküldjék a szükséges dokumentációt, és ezek után formálhatnak jogot arra, hogy betekintést nyerjenek a Telekom ügyviteli kimutatásaiba – közölte a tárcavezető.

A német kormányzat jelentősen felfelé módosítja a menedékkérők számának alakulására adott prognózisát, mert a menekülthullám felülmúlta az eddigi előrejelzést – jelentette be a német belügyminiszter. Thomas de Maiziere a szövetségi rendőrség menedékkérőket regisztráló bajorországi állomásán tett látogatása után újságíróknak kijelentette: „Fel kell készítenem a német nyilvánosságot arra, hogy nagyobb lesz a menedékkérők száma, mint eddig gondoltuk.”

A belügyminisztérium felügyelete alá tartozó szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) legutóbbi nyilvános előrejelzése szerint 450 ezer menedékjogi kérelem érkezhet az év végéig. Sajtóértesülések szerint viszont a hivatal belső számításai már azt mutatják, hogy akár a 600 ezret is elérheti a kérelmek száma.

Thomas de Maiziere erről csupán annyit mondott, hogy még zajlik a prognózis felülvizsgálata, és az új előrejelzésben jelentősen nagyobb szám szerepel majd.

A prognózis azért fontos, mert a tartományok és a helyi önkormányzatok annak alapján tudnak tervezni és gazdálkodni az erőforrásaikkal. Arra az ország szinte minden részében nap mint nap van példa, hogy a német állami, önkormányzati szervezeteket meglepte és felkészületlenül érte az évtizedek óta legnagyobb menekülthullám.

Júliusban olyan sok menedékkérő érkezett Németországba, mint soha korábban egy hónap alatt: 79 ezer embert regisztráltak. Az év eleje óta pedig már 300 ezernél is több menedékkérőt vett nyilvántartásba a BAMF, ami 100 ezerrel meghaladja a tavaly egész évben regisztráltak számát.

KERÉKPÁRSPORT

15.00, Eurosport: Eneco Tour, Hollandia–Belgium.

17.00, Eurosport: Arctic Race of Norway, Oslo, Norvégia.

LABDARÚGÁS

20.00, Arena Sport 3: Vojvodina–Partizan (szerbiai szuperliga, 5. forduló).

20.00, m4: Nyíregyháza–Putnok (magyar kupa, 1. forduló).

20.45, Arena Sport 4, Digi Sport 2: Doncaster Rovers–Leeds United (angol ligakupa, 1. forduló).

2.00, péntek, Arena Sport 3: Atlético Mineiro–Grémio (brazil élvonal, 18. forduló).

LOVAGLÁS

17.30, m4, 18.00, Eurosport: Európa-bajnokság, Aachen, Németország.

RÖPLABDA

17.00, Sportklub 3: Lengyelország–Szlovénia (Európa-liga, elődöntő).

TENISZ

17.00, Digi Sport 2, Sportklub 1, 18.30, Digi Sport 1, Sportklub 2, 1.00, péntek, Digi Sport 2: ATP Montreal és WTA Toronto.

Királyhalmán működik az az organikus kecske- és birkafarm, ahol Miroslav Gabrić, a farm tulajdonosa jelenleg mintegy 1500 birkát és 1000 kecskét nevel, azt tervezi azonban, hogy néhány hónapon belül megnyitja az ország első organikus kecske- és birkatejet feldolgozó tejüzemét. Eddig a verbászi Dana tejgyárral működtek együtt, de mivel a termékek iránt külföldön nagy az érdeklődés, így a piac igényeinek legkönnyebben egy saját tejgyárral tehetnének eleget, annak ellenére, hogy mindeddig akadályokba ütközött a terület megvásárlása, ahol megépülne az üzem.

Miroslav Gabrić 2009-ben alapította meg a farmot, mely mára kibővült, így két farmon birkákat, egy farmon pedig kecskéket tenyészt. Tavaly óta organikus farmként működnek, ami egyben azt is jelenti, hogy organikus tejtermékeket állítanak elő és dobnak piacra Elena név alatt. Mint elmondta, pillanatnyilag kecsketejsavót és túróféléket állítanak elő, ősztől pedig a birkatejből készített termékekkel terveznek bővülni. A farm tulajdonosa már tavaly óta tervezi, hogy saját tejüzemet hozzon létre, amihez első lépésben egy legfeljebb egyhektáros építési földterületre lenne szükség, de eddig nem jutott eredményre.

– Először egy magánkézben lévő földterületet akartam megvásárolni, de itt bizonyos komplikációk léptek fel a dokumentáció kapcsán, ezért a szabadkai önkormányzathoz fordultam, abban a reményben, hogy segítenek nekem ebben, s egy megfelelő, a szükséges infrastruktúrával rendelkező területet vásárolhatok meg. Alig háromszáz méterre tőlünk van egy parlagon álló terület, azt szerettem volna megvenni, de saját földterületem egy részét is felajánlottam cserére. Habár megkezdtük a tárgyalásokat, körülbelül egy éve nem tudunk pontot tenni az ügyre, kiderült ugyanis, hogy a kérdéses terület nem is a város, hanem az állam tulajdonában van, s immár hónapok óta a minisztériumra várok, és egyezkedem, eddig eredménytelenül. Mivel mindeddig nem történt előrelépés, úgy döntöttem, eleget vártam, magam veszem kézbe az ügyet, ügynökségen keresztül fogok vásárolni egy másik földterületet, és még a szükséges infrastruktúra kiépítését is magamra vállalom, ha kell, mert egyre inkább szorít az idő – mondja a farmtulajdonos egy kis keserűséggel a hangjában, hozzátéve, hogy amíg a külföldi befektetők munkahelyenként tízezer eurós támogatást kapnak az államtól, úgy tudja, neki, hazai beruházóként nem jár semmilyen támogatás, annak ellenére, hogy nem is kérte senkitől, hogy bármit is adjon vagy ingyen adjon neki. Egy ilyen tejgyár létrehozása azonban a város gazdaságán is lendítene, és természetesen új munkahelyek is nyílnának, mivel az Elena tejgyárban legalább 30–50 embert foglalkoztathatnánk – mutatott rá.

A hónapokig tartó várakozás után Miroslav Gabrić reményei szerint most már egy hónapon belül meglesz a helyszín, és a tervek szerint az év végéig meg is épülne a tejgyár, hiszen maguk az objektumok pár hónap alatt elkészülnek, a tejtermékek előállításához szükséges felszerelés nagy részével és a technológiával is rendelkeznek, s kezdhetnék is a termelést a királyhalmi tejüzemben. Az üzem nem mellesleg egyedülálló lenne Szerbiában, hiszen kizárólag kecske- és birkatejből készítenének organikus tejtermékeket. A jövőre nézve a jelenlegi állatállományt szeretnék bővíteni, azaz mintegy háromezer kecskét és mintegy tízezer birkát szeretnének tartani, így a tejgyárban napi 30–50 ezer liter tejet dolgoznának fel, a termékek nyolcvan százalékát pedig külföldi piacon értékesítenék.

A tulajdonos elmondta, termékeiket, a többi között három-négyféle túrót, túrókrémeket, joghurtokat elsősorban az arab országokba, például az Egyesült Arab Emírségekbe, Irakba, Iránba és Oroszországba szánják, illetve Kazahsztán, Fehéroroszország is potenciális piac, az unió területére viszont jelentősen kevesebbet szállítanának, és termékeik csak kis hányada maradna Szerbiában.

– Sajnos itthon nincs igazán piaca az organikus élelmiszereknek, mert az emberek hiába tudják, mi a jó és egészséges, ezek a termékek drágábbak, és csak kevesen engedhetik meg maguknak ezek fogyasztását. Ennek ellenére a termékeink hamarosan itthon is kaphatóak lesznek néhány nagyobb üzletlánc boltjaiban, hosszú távú célunk pedig, hogy az állomány növelésével a kezdeti tejfeldolgozás is növekedjen, ezenkívül organikus hússal is meg tudjunk jelenni a piacon, erre is nagy igény van ugyanis a keleti országokban – mutatott még rá Miroslav Gabrić.

Az időjárási viszonyok a korábbi lehűlést, esőzést követően ismét ideálisak a fürdőzéshez, és az előrejelzések szerint még a hétvégén is marad a kánikula. Ennek köszönhetően az eddigiekhez hasonlóan ismét hatalmas tömeg várható a Topolyai-tónál. A DTD Krivaja szakemberei szerint a víz jelenleg 29 ⁰C-os, a szintje pedig az intenzív öntözés miatt a maximálisnál harmincöt centiméterrel alacsonyabb. Korábban írtunk arról, hogy a topolyai helyi közösség a fürdőzés biztonságosabbá tételéért két vízi mentőt alkalmazna az idény teljes idejére, tehát mintegy két hónapra. A jelentkezőknek egy kötelező tanfolyamot kellett volna elvégezniük, hisz a megfelelő szintű úszni tudás mellett ismerniük kell az elsősegélynyújtás módjait, valamint a terepviszonyokkal is tisztában kell lenniük. Vidékünkön ilyen tanfolyamot a vajdasági Vöröskereszt szervez. A topolyai szervezet vállalta volna a közvetítő szerepét, hogy olajozottabban menjen a dolog. A feltételes mód nem véletlen: senki sem jelentkezett ugyanis, aminek minden bizonnyal több oka van. Információért a Telekrendezési Közvállalatba is ellátogattunk, az idény kezdetekor ugyanis ez a szervezet végezte a mólók, csúszdák javítását, és mint megtudtuk, ők is érdekeltek a tó körül történő dolgokban. A közvállalat igazgatója, Ivanics Zoltán elmondta, nem sok esélyt lát arra, hogy vízi mentőket tudjanak alkalmazni, amíg ugyanis a tulajdonviszonyok nincsenek teljesen tisztázva, és nincs kijelölve a fürdőzésre alkalmas terület, addig nem várható el senkitől, hogy felelősséget vállaljon a fürdőzőkért, akik a tó szinte egész területén előfordulnak, így lehetetlenné téve a folyamatos felügyeletet. Éppen ezért lehetetlen a szerződéskötés valamely vízi mentő céggel. Mondhatnánk, hogy eddig is megvoltunk vízi mentők nélkül, fürdőzés közben történt vízbe fulladásról sem hallottunk még, de figyelemfelkeltő, hogy korábban azt olvashattuk a világhálón, hogy a Velencei-tavon több szabad strandot bezárattak, mivel nem feleltek meg a közegészségügyi feltételeknek, és nem voltak sem vízi mentők, sem elsősegélynyújtó helyek. Nálunk szerencsére ez még nem következett be, de a törvények, előírások, szabályok változásával előbb vagy utóbb ez is megtörténhet, és akkor mindenkit felkészületlenül ér majd a dolog.

Megélhetési hattyúk

 Az elmúlt hétvégén kismillió fürdőzővel telt meg a tópart, szinte már a fákról is parkoló kocsik lógtak. Bevallom, a barátaimmal én is csatlakoztam a hűsölni vágyókhoz, s ha nem teszem, akkor egy különleges élménnyel maradtam volna szegényebb. Sétálgattunk, amikor arra lettem figyelmes, hogy egy kisebb tömeg vesz körbe egy hattyúcsaládot. Papa, mama és két kis hattyú. A körülöttük állók fényképezték őket, miközben ők rikácsolva nyújtogatták a nyakukat. Egy idő után ráuntak erre, és lazán továbbúsztak. Azt hittem, hogy ennyi volt, de később megdöbbenve láttam, hogy a fürdőzők között a part egy másik pontja felé tartanak. Gyorsan kiúsztam a telefonomért, hogy én is lefényképezzem őket. Amikor odaértem hozzájuk, rögtön megértettem a partraszállás okát: egy nénike etette a hattyúcsaládot. Ezek a madarak rájöttek, hogy ha a fiókáikkal kimennek a strandolók közé, könnyen összejöhet nekik egy kis kaja. Szinte emberi magatartás ez: már a hattyúk is a könnyebb utat választják. Attól félek, a következő lépcsőfok az lesz, hogy belépnek valamelyik pártba.

A topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár az idei nyári szünidőben is lehetőséget teremt alkotó kedvű gyerekeknek tartalmas időtöltésre, könyvközelben, játszóházas foglalkozásokon. Augusztus 10-étől 14-éig a könyvtár padlástermében zajlik a Nyári Manótábor 2015 és a Nyári Tábor 2015 foglalkozássorozat mintegy harminc résztvevővel.

A kreatív, kézműves műhelymunka-sorozatok napközis táborok formájában valósulnak meg, és a szabadkai Baranyi Annamária egyetemi hallgató és a topolyai Kovács Emese könyvtáros vezetésével két csoportban, a 4-től 7 éves gyerekekre és a nyolctól 12 évesekre fókuszálva szerveződnek. Tizenharmadik éve folynak játszóházas foglalkozások a könyvtárban, az idő múlásával egyre nagyobb intenzitással, gyakorisággal. Ha egy kisgyerek játékos foglalkozáson való részvétel céljából betér a könyvtárba, és felszabadultan érzi magát az ismerős közegben, érdeklődni kezd az őt körülvevő könyvek iránt is, vallják a szervezők. 2012 tavasza óta a Manóház elnevezésű játszóház szervezésével a legfiatalabb, leendő olvasók felé is célzottan nyitnak, s ennek köszönhetően már a kiscsoportos óvodások is ismerkedhetnek az intézménnyel, könyvállományával, kisebb csoportokban, játszóházas foglalkozásokon.

A kezdeti időszakban, egy-egy ünnep közeledtével, alkalomszerűen szerveztek játszóházakat, következő lépésként havi rendszerességgel, körülbelül egy évtizede pedig a téli meg a nyári szünidő egy-egy hetében is szerveznek ilyen foglalkozásokat. Továbbra is mindenekelőtt kreatív és kézművesműhelyeket, a jelenleg folyó nyári táborok programja is ebből formálódott ki. A mostani foglalkozásokat is ismeretterjesztő célzattal rendezik, a finommotorikai képességek fejlesztésére irányul, a résztvevők különféle kézműves technikákkal és anyagokkal ismerkedhetnek meg. Az elmúlt tíz évben a kézművestáborokon kívül a könyvtár nyelvi táboroknak is otthont adott, az idén pedig első ízben a nyári szünidő alatt számítógépes ismereteiket gyarapítani kívánó gyerekeknek is szerveztek tábort a Juhász Erzsébet Könyvtárban. A kézművestábor programjáról, célkitűzéseiről Baranyi Annamária nyilatkozott lapunknak, aki tíz éve oktat mindenekelőtt kézműveskedni, kézimunkázni vágyó gyerekeket:

– A résztvevők kreativitását fejleszteni, fantáziáját serkenteni igyekszünk a kézműves foglalkozásokon keresztül, ahol olyan alapvető dolgokat is gyakorolnak a gyerekek, mint amilyen például az ollóval való munka. Véleményem szerint számukra a részvétel élmény, azt hiszem ugyanis, hogy sokan odahaza nem foglalkoznak kézműves dolgokkal. A szervezett foglalkozások alkalmával közösen dolgoznak, közösség formálódik, csapatépítés is megvalósul. Ezúttal elsősorban különféle papírral dolgozunk, olyan anyagtípussal, amely könnyen beszerezhető. Tevékenységünkkel egyben irányt is mutatunk: odahaza, önállóan is bármikor gyakorolható ez a fajta fejlesztő tevékenység, akár háztartási hulladéknak vélt anyagok felhasználásával is. A használati és dísztárgyak kialakításánál a nyári tartalmakra összpontosítunk, az évszakra vonatkozó motívumokat készítenek a gyerekek, pl. saját akváriumot, halformákat, vidám napocskát. Többek között só-liszt gyurmát csinálnak, azt díszítőelemként is hasznosítják, csakúgy, mint a például a tésztát, amit a kisebbek felfűznek, a nagyobbacskák pedig képkeretet dekorálnak vele.

A szabadkai mentőszolgálat orvosait és technikusait szinte mindennap riasztják a menekültekhez a város különböző pontjain. Mint azt Mihaela Budimskitől, a Szabadkai Egészségházak sajtószolgálatának főnökétől megtudtuk, a legtöbb esetben a Vöröskereszt aktivistáitól érkezik a hívás, akik a helyszínen segélycsomagok osztása közben figyelnek fel a menekültek egészségügyi gondjaira, illetve a rászorulók tőlük kérnek segítséget. Több esetben a rendőrségtől is érkezik hívás, de előfordult, hogy a menekültek maguk kértek sürgősségi ellátást az állomáson.

– A mentőszolgálat eddig mintegy ötven alkalommal interveniált, az esetek többségében hasfájásra, lázra panaszkodtak a kisebb gyermekek, a felnőttek pedig gyengeségre, és sok esetben ájulásnál kellett közbelépniük az orvosoknak – mondta Mihaela Budimski. Kérdésünkre, hogy a menekültek ellátását megfizettetik-e velük, azt mondta, mindegyik beavatkozásról külön jegyzőkönyv készül, a beavatkozást azonban a menekültek nem kell kifizetniük. A rendkívüli helyzetekkel foglalkozó stáb talál majd megoldást arra, hogy ezeket a költségeket utólag fedezzék.

Információink szerint továbbra is 150-200 menekült érkezik Szabadka területére naponta, többségük a valamikori téglagyár területén tölt egy-két napot, amíg nem sikerül átjutnia a zöldhatáron. A gyár területén a város és a Vöröskereszt együttműködésének köszönhetően ivóvizet biztosítottak számukra, a nemzetközi segélyszervezetek pedig naponta több alkalommal is látogatják őket, élelmet visznek nekik, és ellátják őket tisztálkodási szerekkel, szükség esetén orvossággal.

Snežana Bogosavljević Bošković mezőgazdasági miniszter a vadgerlére két éves vadászati tilalmat hirdetett. A július 2-án megtartott képviselőházi ülésen Nenad Čanak (VSZL) arra kért magyarázatot a miniszterelnöktől, hogy miért hirdették meg a vadászati tilalmat akkor, amikor már több mint négyszáz olasz vadász volt bejelentkezve vadgerle-vadászatra, és a többi potenciális vadász is el fogja kerülni Szerbiát, ami miatt az ország jelentős devizabevételtől esik el. Čanak a parlamenti felszólalása után botrányos televíziós szereplésben is kifejtette, hogy miért kell fenntartani továbbra is a vadgerle vadászatát Szerbiában. Olyan sületlenségekkel állt elő, hogy a vadgerle nem is fészkel Szerbiában, hanem csak átvonul vidékünkön Afrikába vezető vándorútja során, és e közben még nagy károkat is okoz a mezőgazdaságban, mivel a gerlecsapatok megdézsmálják a napraforgót. Ezért aztán indokolatlan a természet- és madárvédők aggodalma e devizabevételt hozó madár védelmében.

Milan Ružić, a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület elnöke elkeseredésének adott hangot a sajtóban, hogy az állami szervek mindössze 8 nappal a vadászidény kezdete előtt megváltoztatták a korábbi döntésüket és mégis megengedték a vadgerle vadászatát az idei, az október végéig tartó gerlevadászati idényben és majd csak 2016-tól alkalmazzák a vadgerlére vonatkozó vadászati tilalmat.

Ahhoz, hogy a dolgok ilyen fordulatot vegyenek, a mezőgazdasági miniszterre Čanak, a miniszterelnök kabinetje és más politikusok is nyomást gyakoroltak, magyarázta Ružić, aki azt is hozzáfűzte, hogy az elmúlt 30 évben 80 százalékkal csökkent a vadgerle szerbiai állománya és a vadászat további folytatásával tovább fog apadni a vadgerle állománya hazánkban.

Felmerül a kérdés, hogy miért is jönnek Szerbiába az olasz gerlevadászok, hiszen ebből az országból vadhúst tilos az Európai Unióba szállítani. Nyilvánvaló, hogy a gerle lelövésének „élvezete” mellett annak húsára is számítanak, ergo folyik a vadhús csempészése Szerbiából. Gerlevadászat alkalmával gyakran „véletlen találat” ér egyéb, a gerlékkel egy csapatban vagy a közelükben tartózkodó más védett madárfajokat is.

Az ilyen járulékos veszteségeket azután ügyesen eltitkolják a vadásztató ügynökségek.

A gerlevadászattal gyakran párosul a fürjvadászat is. A vadgerle vadászatának betiltásával párhuzamosan félszáz szerbiai civil szervezet több mint tíz éve követeli az ugyancsak vészesen megfogyatkozott fürj vadászatának a betiltását is. Az még sincs rendjén, hogy a Szerbián keresztül vonuló vadgerléket és fürjeket nálunk a puskások hada várja, míg tőlünk északra biztonságban vannak, a természetvédelmi törvények a jogi, a természetvédelmi őrszolgálat pedig a gyakorlati védelmükről gondoskodik.

Az illegális vadhús kereskedelme több százmillió eurós üzletet jelent évente. Az elejtett vadgerléket és fürjeket megkopasztják és fagyasztott baromfiként, vagy más módon elcsomagolva viszik ki az országból. Egy-egy vadgerle elejtéséért 2,5 eurót fizetnek az államnak a külföldi vadászok, ami egy szezonban nem haladja meg a 20 ezer eurós bevételt, viszont a kicsempészett vadhúst akár tízszeres áron is eladhatják az olasz éttermekben, részletezte Ružić. A becslések szerint évente mintegy 200 000 lelőtt madarat csempésznek ki Szerbiából. Ha az állam csak az orvvadászatért behajtaná a büntetéseket, akkor 5 millió euró körüli összegre tehetne szert, de így több millió madártetemet szállítanak ki illegálisan, állítja a madárvédő egyesület vezetője.

Hónapokon át készült a vérengzésre Dylann Storm Roof, aki szerda este kilenc fekete bőrű hívőt ölt meg a dél-karolinai Charleston egyik nagy múltú metodista templomában. A tettest, a 21 éves Roofot fél nappal a gyilkosság után fogták el órákig tartó hajtóvadászat után. Mint kiderült, egy órán át bent volt a templomban, mielőtt lövöldözni kezdett.

A WUAP (World United Amateur Powerlifting) szövetség szervezésében június 16-a és 20-a között Prágában került sor az idei fekvenyomó- és erőemelő-Európa bajnokságra. A szerb színekben versenyző topolyai Mihájlovits Miklós ezúttal sem talált legyőzőre. A négyszeres világbajnok szerdán, június 17-én a 125 kilogrammosok submasters kategóriájában (33–39 év) 225 kilogrammot emelt, és új világcsúccsal sikerült megszereznie második Európa-bajnoki címét, negyvenöt kilót verve a második helyezett lengyel Prezsin Miklára. Mihájlovits következő versenye az októberben megrendezésre kerülő chicagói világbajnokság lesz.

A gazdasági és pénzügyi mutatók vonatkozásban Szerbia egyre jobb helyzetben van, az utóbbi néhány hét és nap történései azt támasztják alá azonban, hogy politikai szempontból különösen érzékeny időszak vette kezdetét, fogalmazott pénteki sajtótájékoztatóján Aleksandar Vučić miniszterelnök. A kormányfő egyebek mellett a Magyarország által a magyar–szerb zöldhatár teljes hosszán kiépítendő kerítést, a Szerbia által háborús bűnök elkövetésével terhelt Naser Orić és Ramush Haradinaj külföldön történő letartóztatását, a brit srebrenicai határozatot, illetve az idei srebrenicai megemlékezés miatt kialakult helyzetet, valamint a Belgrád–Pristina-párbeszéd következő, keddre, június 23-ra tervezett fordulóját említette különös körültekintést igénylő témaként.

Az ellenzék győzött a csütörtöki dániai parlamenti választásokon, a Lars Løkke Rasmussen (a képen) vezette jobboldali koalíció 90 mandátumot kapott a 179 képviselői helyből, az eddigi kormányfő, Helle Thorning-Schmidt mögött álló baloldali erők pedig 85 helyre számíthatnak. Annak a négy mandátumnak a sorsáról, amelyről Grönland, illetve a Feröer-szigetek lakosai döntöttek, még nincsenek hírek. 

Szerdán délután elballagtak a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium végzős matematika, képzőművészet és sport szakos negyedikes diákjai. A matematika szakon immár a kilencedik generációt búcsúztatták.

Bukása másfél éve még biztosnak tűnt, sőt népszerűsége is a mélyponton volt akkor még Helle Thorning-Schmidtnek. A dán szociáldemokrata kormányfő asszony azonban tegnap akár nyerhetett is pártjával az előrehozott parlamenti választáson, amelynek eredményét lapzártánk után ismertették.

A héten kezdődött meg az elöregedett vízvezetékcsövek cseréje a Sziváci úton. A munkálatokat a Kis-Komunál Kft. végzi, és várhatólag két héten belül befejeződik a felújítás. Kormányos Levente, a vállalat igazgatója arról számolt be lapunknak, hogy közel 20 háztartás fog új bekötést kapni.

– Az idén is folytatódik az elöregedett vízhálózat cseréje, jelenleg a Sziváci úton dolgozunk egy 300 méteres szakasz cseréjén. Ezáltal 18 háztartás fog teljesen új bekötést kapni, aminek köszönhetően javul a vízellátás és a víz minősége. A csövek cseréjét az tette indokolttá, hogy ezen a szakaszon az utóbbi időben rendkívül sok meghibásodás volt. A munkálatokat vélhetőleg 10–15 napon belül befejezzük és visszaállítjuk az utca eredeti állapotát – mondta el Kormányos, majd arról is szólt, hogy amikor a Sziváci úton befejezik, akkor a II. Rákóczi Ferenc utca piactér és Iskola utca közti szakaszán fogják folytatni az elöregedett csövek cseréjét.

A Kis-Komunál Kft. igazgatója arról is beszámolt, hogy elkezdődött a közmunkaprogram, aminek keretén belül 8 személyt szerződtettek december elsejéig. A közmunkások a vízvezeték-hálózat felújításán, a zöldfelületek karbantartásán és az árkok ásásán, tisztításán dolgoznak.

– A közelmúltban a Babcsányi Sándor utcában oldottuk meg a vízlevezetést. A továbbiakban a falu több kritikus pontján új árkok ásásával, illetve a meglévők karbantartásával fogjuk javítani az atmoszferikus víz elvezetését – hangoztatta Kormányos.

Alig egy hónapja, hogy rendkívüli ülést tartottak a menekültüggyel kapcsolatban Magyarkanizsán, hiszen a városban egyre több helyen, buszállomáson, parkokban bukkantak föl idegenek. Akkor Lackó Róbert, az önkormányzat menekültügyi illetékese az újságíróknak azt nyilatkozta, hogy a rend fenntartása érdekében jobban tisztítják a köztereket, a rendőrségtől pedig erélyesebb fellépést várnak. A sajtóértekezletet követően valóban napokig csak elvétve lehetett látni menekültcsoportokat a köztereken, azóta viszont ismét megjelentek, és egyre nagyobb számban látni őket városszerte.

Lényegbeli változások nem, de változások igenis történtek, fogalmazott Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, miután bejelentette, hogy csütörtökön este bizalmi szavazáson megerősítették elnöki pozícióját, Varga Lászlót felmentették alelnöki tisztségéből, és újraválasztották a 17 tagú pártelnökséget. Az elnök szerint a VMSZ azért maradhatott fenn az elmúlt 21 évben, mert nyitott volt a párbeszédre, és lehetőséget adott az eltérő nézőpontot képviselő párttagoknak az álláspontjuk képviselésére. Hozzátette, hogy a VMSZ mindig is olyan párt volt, amely egyesített, nem pedig széthúzott.

Amikor tavaly szeptember tizenhetedikén sor került az első, környezetszennyezés elleni tiltakozásra, talán még maguk a szervezők sem gondolták, hogy lesz elég kitartásuk ahhoz, hogy tizedszer is összegyűljenek, és felemeljék a hangjukat elsősorban a Krivaja patak és a levegő szennyezése ellen. Pedig ez történt. E hó tizenhetedikén sor került a tizedik megmozdulásra is. A kezdeményezés nem vált tömegessé, a résztvevők száma talán csak az első két alkalommal érte el a százat, így eredményességről is csak halkan beszélhetünk. A megmozduláson Dragan Pečurica fő szervező tekintett vissza az elmúlt hónapokra. Ez alatt az idő alatt több feljelentést tett a környezetszennyezők ellen, több magas rangú személyhez intézett levelet, köztük az államfőhöz és a köztársasági ombudsmanhoz. A topolyai megmozdulásokon politikusok, civil személyek és szervezetek szólaltak fel az ügy érdekében, de mint arra Pečurica rámutatott, ezek sem érték el a megfelelő eredményeket, ugyanis a felszólalók többször csak saját személyük reklámozására használták fel az eseményt. Időközben a legnagyobb szennyezőnek tartott Žibel cég megkapta a régió legkörnyezettudatosabb vállalata címet, és ugyanezen cég feljelentést tett Pečurica ellen, mondván, tevékenysége ártott a vállalat üzleti ügyeinek. Pečurica felszólalásában azt is kifejtette, hogy ő nem kíván nagy büntetést a környezetszennyező cégeknek, bezáratni sem szeretné azokat, csupán annyit szeretne elérni, hogy a törvényekkel összhangban működjenek, bármilyenek is legyenek azok az előírások. Végezetül kijelentette, hogy az állampolgárok nem lehetnek a helybeli szennyezők rabjai. A megmozdulásokon rendszeresen képviseltették magukat a bajsai és a kishegyesi környezetvédők is. Mengyán Pletikosić Ildikó, a Tiszta vizet a Krivajába Facebook-oldal üzemeltetője sikerként könyvelte el, hogy a legutóbbi bajsai falugyűlésen elérték, hogy a helyi közösség is a környezetvédelem ügye mögé álljon, hisz véleménye szerint csak összefogással, szervezett kereteken belül lehet sikereket elérni, ugyanakkor az is megfogalmazódott, hogy a községi vezetőségnek kötelessége megtalálni azokat a mechanizmusokat, amelyekkel tudnak tenni az egészséges környezetért. Udvardi Ildikó, a Greenhead Környezetvédelmi Egyesület aktivistája elmondta, amellett, hogy rendszeresen részt vettek a topolyai megmozdulásokon, Kishegyesen már tavaly aláírásgyűjtésbe kezdtek, amelyet azután a tartományi környezetvédelmi titkársághoz juttattak el, emellett több kerekasztal-beszélgetést is szerveztek a témában. Véleményük szerint érezhető eredményeket csak a helyi önkormányzatok, a civil szervezetek és a környezetszennyező vállalatok közötti konstruktív együttműködéssel lehet elérni. A környezetvédelem fontosságát talán Vékony József, kishegyesi lakos írta le legszebben, amikor egy indián mondást idézett föl, miszerint vigyázzunk a földre, mert az a szülőanyánk; vigyázzunk a levegőre, mert az a szülőapánk; vigyázzunk a folyókra és az erdőkre, mert azok a testvéreink. A tiltakozó megmozdulás ezúttal nem múlt el csendben, ugyanis a végén a résztvevők a Čisto! Tiszta! felkiáltással adtak hangot elégedetlenségüknek.