Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön bejelentette, hogy kész ukrán hivatali partnerét, Volodimir Zelenszkijt Moszkvában fogadni a kétoldalú viszony megtárgyalására.

“Ha helyre akarja állítani a viszonyokat, azt csak üdvözölni fogjuk” – reagált Putyin Zelenszkij kedden megfogalmazott, találkozót szorgalmazó indítványára.

Putyin, aki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt fogadva nyilatkozott az orosz-ukrán csúcs lehetőségéről, közölte, hogy kész bármikor Moszkvában fogadni Zelenszkijt bármilyen, számára megfelelő időpontban, ha a kétoldalú kapcsolatokat akarja megbeszélni.

Hozzátette, hogy ha az ukrán elnök a Donyec-medencei rendezésről akar tárgyalni, akkor a donyecki és a luhanszki szakadár köztársaság vezetőjével kell találkoznia és csak azután “harmadik országok képviselőivel”, köztük Oroszországéval.

Putyin megjegyezte, hogy Kijev az utóbbi időben számos, a kétoldalú viszonyt romboló lépést tett. Az orosz-ukrán viszonyt terhelő problémák között említette meg az orosz ortodox egyház ukrajnai “megsemmisítésére irányuló kísérleteket”, az orosz nyelvhez és az Ukrajnában élő oroszajkúakhoz való viszonyulást.

Az orosz vezető megítélése szerint a Donyec-medencei válságról tárgyaló kontaktcsoport tanácskozásainak Minszkből való áthelyezésére vonatkozó ukrán javaslat a valódi problémamegoldás elkerülésére irányuló kísérletnek tűnik. Mint mondta, Fehéroroszország csak a tárgyalás feltételeit biztosítja, de azokba nem avatkozik be.

Moszkva a Donyec-medencei konfliktust ukrajnai belső konfliktusnak, Kijev pedig orosz agressziónak tekinti.

Forrás: mti.hu

The post Putyin Moszkvában tárgyalna Zelenszkijjel az orosz-ukrán viszonyról appeared first on Kárpátalja.ma.

Makszim Sztepanov ukrán egészségügyi miniszter arról számolt be, hogy újabb AstraZeneca vakcinaszállítmány érkezik április 23-án Ukrajnába.

A miniszter az Ukrajna 24 adásában elmondta, hogy a vakcinákat azonnal elosztják a megyék között, és bekerülnek az általános oltási programba. A holnap érkező AstraZeneca oltóanyagot elsősorban a 60 év felettiek, valamint az első oltásban részesültek fogják megkapni.

Sztepanov megjegyezte, hogy a vakcinát Dél-Koreában állították elő, de nem különbözik a korábban használt oltóanyagtól.

Kárpátalja.ma

The post Újabb adag AstraZeneca oltóanyag érkezik Ukrajnába appeared first on Kárpátalja.ma.

Ukrajna üdvözli az orosz csapatok visszarendelését a határától, és köszönetet mond a nemzetközi partnereknek a támogatásukért – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a Twitteren.

“A határunkon lévő csapatok számának csökkenésével arányosan csökken a feszültség. Ukrajna mindig készenlétben van, de üdvözöl bármilyen lépést, amely a katonai jelenlét csökkentésére és a Donyec-medencei helyzet enyhítésére irányul. Ukrajna békére törekszik. Köszönet a nemzetközi partnereknek a támogatásért” – írta az államfő üzenetében.

Zelenszkij arra a hírre reagált, amely szerint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter csütörtökön elrendelte az orosz déli és nyugati katonai körzetben zajló harckészültség-ellenőrzés pénteki leállítását, és utasította a vezérkart, valamint a katonai körzetek és a légideszant egységek parancsnokait, tervezzék meg és kezdjék meg a csapatok visszavonását állandó állomáshelyükre.

Az utóbbi időben különösen feszültté vált a viszony Ukrajna és Oroszország között azután, hogy a Donyec-medencei válságövezetben egyre gyakoribbá váltak a tűzszünetsértések, március 26-án pedig négy ukrán katona is életét vesztette. Azóta velük együtt mostanra már több mint egy tucat ukrán katona halt meg a térségben, a legutóbbi csütörtökön repesztalálat következtében. A válság súlyosbodásáért Kijev és Moszkva egymást teszi felelőssé.

Közben Oroszország egyre több katonát és fegyverzetet vont össze Ukrajna határai közvetlen közelében, ami ellen szót emelt már az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az Európai Unió és a NATO is.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy keddi sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Oroszország egy hét alatt 120 ezer fölé növeli az ukrán határ mentén és az általa önkényesen megszállt Krím félszigeten összevont katonáinak a létszámát, a Krímbe pedig ballisztikus rakétákat is telepített.

Ruszlan Homcsak ukrán vezérkari főnök március 30-án a kijevi parlamentben arról beszélt, hogy Oroszország hadgyakorlat leple alatt az orosz-ukrán határ közelébe, valamint a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területekre és a Krímbe 28 harcászati zászlóaljat vont össze, és még további egységek érkeznek.

Julija Mendel, Zelenszkij sajtótitkára április 11-én egy tévéműsorban közölte: Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit a Krím félszigeten. Hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében.

Forrás: mti.hu

The post Zelenszkij üdvözli az orosz csapatok visszavonulását az ukrán határtól appeared first on Kárpátalja.ma.

Csehország további orosz diplomatákat utasít ki, miután Oroszország nem teljesítette Prága azon követelését, hogy csütörtök délig engedélyezze a Moszkvából kiutasított cseh diplomaták visszatérését munkahelyükre.

“A Prágában dolgozó orosz diplomaták számát hozzáigazítjuk a jelenleg Moszkvában dolgozó cseh diplomaták számához” – közölte Jakub Kulhánek cseh külügyminiszter csütörtökön délután Prágában sajtóértekezleten.

Kulhánek szerint a cseh döntés azonnal érvényes, és az orosz félnek május végéig kellene hazarendelnie a Prágában dolgozó diplomatái zömét.

“Nem akarom feleslegesen tovább feszíteni a húrt, az nem a külügyminiszter feladata. Csehország azonban öntudatos ország, és úgy is fog viselkedni” – szögezte le a külügyminiszter. Hozzátette: a cseh döntés nem az oroszok ellen irányul, hanem reagálás az orosz titkosszolgálatok csehországi tevékenységére.

Jakub Kulhánek elmondta: Prága kiegyensúlyozott diplomáciai kapcsolatokra törekszik Moszkvával, és hajlandó tárgyalni a diplomáciai képviseleteken dolgozó személyek számáról. “A jelenlegi állapot bénító, s ez nem a cseh fél hibája” – hangsúlyozta a miniszter.

Prága a követelését már szerda este közölte Alekszandr Zmejevszkij orosz nagykövettel, de Moszkva a megadott időpontig hivatalosan nem válaszolt a cseh félnek. Az orosz államfő, illetve a külügyminisztérium szóvivői azonban egyaránt elfogadhatatlannak minősítették a cseh követelést, és hangsúlyozták, hogy ilyen hangnem Moszkva irányában megengedhetetlen.

Kulhánek szerdán újságíróknak elmondta: ha Oroszország nem teljesíti ezt a feltételt, a cseh külügyminisztérium olyan szintre csökkenti az orosz diplomaták számát Prágában, hogy az megfeleljen a moszkvai cseh nagykövetség mai állapotának.

A miniszter kérdésre válaszolva pontosította a Moszkvában dolgozó cseh, illetve a Prágában dolgozó orosz diplomaták és adminisztratív alkalmazottak számát: a hétvégi kölcsönös kiutasítások után Prágának öt diplomatája és 19 alkalmazottja van Moszkvában, míg Prágában 27 orosz diplomata és 67 alkalmazott dolgozik.

A cseh-orosz diplomáciai konfliktus múlt szombaton robbant ki, amikor Andrej Babis cseh kormányfő bejelentette: a cseh hatóságoknak megalapozott a gyanúja, hogy az orosz titkosszolgálatoknak szerepük volt a dél-morvaországi vrbeticei lőszerraktárban 2015 októberében és decemberében történt robbanásokban.

Prága ezután szombaton 18 orosz diplomatát utasított ki az országból, amire Moszkva vasárnap 16 cseh diplomata és 4 követségi alkalmazott kiutasításával válaszolt. Kulhánek azt mondta, hogy az orosz lépés gyakorlatilag megbénította a cseh diplomáciai képviselet munkáját Moszkvában. A csehek szerint a kiutasított orosz diplomaták a titkosszolgálatoknak dolgoztak.

A cseh külügyminiszter a sajtótájékoztatón köszönetet mondott az Európai Uniónak és a NATO-nak a Prágának nyújtott támogatásért.

Forrás: mti.hu

The post Csehország újabb orosz diplomatákat utasít ki appeared first on Kárpátalja.ma.

A Föld Napja világmozgalom fél évszázada indult útjára az Egyesült Államokból. A nap elsődleges célja, hogy a környezetvédelem időről-időre az érdeklődés középpontjába kerüljön.

Létünk alapja az élővilág változatosságának megőrzése – erre figyelmeztet az 51. világméretű Föld napja, melynek kiemelt témája maradt a biológiai sokféleség megőrzése is. Az emberiség túlterjeszkedése agyonnyomja a vadvilágot, túlfogyasztunk és túlterjeszkedünk.

Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított a Föld védelmében, és megalapította az Earth Day Network-ot (Föld Napja Hálózat). Azóta az alternatív energiaforrások kutatója és szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne.

Ezen a napon a világ szinte összes országában különféle eseményeket rendeznek, melyekkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Idén, a tavalyihoz hasonlóan, az események nagy részét az online térben rendezik meg.

Érdekességképpen: Magyarország 1990-ben elsők között csatlakozott a mozgalomhoz. A fővárosban, Budapesten 2021-ben, a Föld napja alkalmából ingyenesen utazhatnak a gépjármű-tulajdonosok. A díjmentes utazást azok vehetik igénybe, akik a jegyellenőrzéskor Magyarországon kiállított érvényes forgalmi engedélyt mutatnak fel. Ezzel idén arra szeretnék ösztönözni az autóval közlekedőket, hogy a környezet és saját egészségük megóvásáért válasszanak egyéb, alternatív közlekedési eszközt, vagy használják a közösségi közlekedést úticéljuk eléréséhez. Ezáltal csökkenhet a zaj- és légszennyezettség, javulhat a levegő minősége, járhatóbbá, élhetőbbé válnak a zsúfolt fővárosi útszakaszok, az aktív mozgással pedig sokat lehet tenni az egészség megőrzéséért.

Nézzünk néhány környezetvédelmi problémát, amelyek ellen mindennap tennünk kell, egy élhetőbb világért:

• klímaváltozás: szárazság, szokatlan viharok, kipusztuló növények, ennek nyomán éhínség, a jégtakaró olvadásával pedig emelkedő, lakott területeket is veszélyeztető vízszintemelkedés;
• erdőirtás: az erdőgazdálkodás tudomány, az erdőirtásoknál viszont általában nem, vagy csak kevés fát ültetnek a kivágottak helyére;
• környezetszennyezés: a szennyezésnek számos formája van a szemetelésen át a vegyszerek vízbe juttatásáig;
• a biológiai sokféleség csökkenése: természetes, hogy fajok tűnnek el, csak az nem, hogy ilyen mennyiségben és gyorsasággal. Az élőhelyek pusztítása és az éghajlatváltozás a probléma fő forrása.

A Föld Napja cselekvő ünnep, amely mindnyájunk jövőjéről szól. Hiszen a Föld megmentése MINDANNYIUNK FELADATA!

Mit tehetsz Te? Nagyon is sokat, hiszen egészen egyszerű cselekedetekkel is jobbá tehetjük a körülöttünk lévő világot. Elég, ha csak odafigyelünk cselekedeteinkre és azok következményeire. Minden nap tehetünk valami apróságot, választhatunk tudatosan, vásárolhatunk, közlekedhetünk felelősségteljesen.

Ha szeretnél többet megtudni a környezettudatos életmódról vagy érdekes környezetvédelmi programokról keresd a PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesületet a Facebookon.

PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

The post Óvd a Földet, hisz csak egy van belőle! – Ma van a Föld Napja appeared first on Kárpátalja.ma.

Elértnek nyilvánította a hadgyakorlat céljait, és elrendelte az orosz déli és nyugati katonai körzetben zajló harckészültség-ellenőrzés pénteki leállítását csütörtökön Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.

    “Úgy gondolom, hogy a váratlan ellenőrzés céljait sikerült teljességgel elérnünk. A csapatok bebizonyították, hogy képesek az ország védelmét megbízhatóan biztosítani” – jelentette ki a tárcavezető csütörtökön a déli katonai körzet és a légideszant erők hadgyakorlatát értékelő tanácskozáson.
 “Ezzel összefüggésben elrendeltem a déli és a nyugati katonai körzetben zajló ellenőrző műveletek befejezését” – tette hozzá.
    Sojgu elrendelte, hogy vezérkar, valamint a katonai körzetek és a légideszant egységek parancsnokai tervezzék meg és április 23-tól kezdjék meg a csapatok visszavonását állandó állomáshelyükre, valamint készítsenek részletes elemzést a harckészültség meglepetésszerű ellenőrzésének eredményeiről. Az érintett egységeknek május 1-ig kell visszatérniük bázisaikra.
    Szergej Sojgu parancsa a déli katonai körzet 58. hadseregére, a központi katonai körzet 41. hadseregére, valamint három légideszant hadosztály visszavonására vonatkozik. A hadgyakorlat fő szakaszát csütörtökön a Krímben, az Opuk gyakorlótéren tartották meg, a védelmi miniszter részvételével.
    Oroszország a Donyec-medencei konfliktus kiéleződésével páthuzamosan március vége óta megerősítette katonai jelenlétét Ukrajna határainak közelében és a 2014-ben elcsatolt Krímben. Az orosz védelmi minisztérium a csapatmozgásokat hadgyakorlatokkal magyarázta, a Kreml pedig hangsúlyozta, hogy Oroszország nem fenyeget senkit.
    Amerikai állítás szerint az elmúlt hetekben orosz csapatok 2014 óta legerősebb koncentrációja volt észlelhető a határövezetben.

Forrás: mti.hu

The post Sojgu visszarendelte az orosz hadsereget a Krímről appeared first on Kárpátalja.ma.

A tartalékos katonák behívásáról szóló törvényt az Ukrán Legfelsőbb Tanács kiadványában, a Holosz Ukrajiniben, tették közzé csütörtökön. A határozat április 23-án lép hatályba.

Új típusú katonai szolgálatot vezetnek be: tartalékosok behívása katonai szolgálatra „különleges időszakokban”. Az érintettek 24 órán belül bekérhetők. A szabály szerint garantálják számukra a munkaügyi és szociális jogokat.

A mozgósításról szóló rendelkezés lehetővé teszi az összes védelmi erő egységeinek gyors feltöltését, ami jelentősen növeli harci képességüket katonai agresszió esetén – olvasható a dokumentumban.

Területi személyzeti és szociális központokat hoznak létre katonai nyilvántartási és besorozási hivatalokban, ahol a sorkatonákat és a tartalékosokat tarják nyilván.

Kárpátalja.ma

The post Mozgósítás nélkül is behívhatják a tartalékos katonákat appeared first on Kárpátalja.ma.

Nincs bizonyíték arra, hogy összefüggés lenne a Johnson & Johnson koronavírus elleni vakcinája és a nagyon ritka vérrögképződéses esetek között, az oltóanyag pénteken megkezdett vizsgálatát az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) folytatja – közölte a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában az uniós gyógyszerügynökség kedden.

Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség pénteken kezdte meg a Johnson & Johnson csoportba tartozó Janssen Pharmaceutica-Cilag NV gyógyszeripari vállalat által az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagával végzett beoltást követően jelentett nagyon ritka vérrögképződéses estek kivizsgálását, miután az Egyesült Államokban addig négy erre utaló esetet jelentetek.

Elmondták, a négy szokatlan véralvadással járó esetből egy a klinikai vizsgálat szakaszában, három pedig a vakcina beadását követően fordult elő az Egyesült Államokban. Az egyik eset halálos kimenetelű volt. Az uniós ügynökség közölte: még nem világos, hogy van-e okozati összefüggés a Janssen oltóanyaga és a kisszámú vérrögképződéses eset között, ezért folytatja a megkezdett vizsgálatot, melynek eredményéről hamarosan tájékoztatást ad.

Az amerikai egészségügyi hatóságok kedden a Johnson & Johnson koronavírus elleni, egydózisú vakcinája alkalmazásának felfüggesztését javasolták, miután hat embernél néhány nappal az oltás után ritka, vérrögképződéses rendellenességek léptek fel.

Az EU-ba hétfőn érkeztek meg az első Johnson & Johnson-vakcinaszállítmányok, azonban a vállalat az amerikai javaslatot követően bejelentette: úgy döntött, hogy késlelteti a vakcinák leszállítását Európába.

Egy név nélkül nyilatkozó uniós szóvivő a Reuters hírügynökségnek elmonda, az Európai Bizottság magyarázatot kért az amerikai gyógyszercégtől a “teljesen váratlan” bejelentésére a koronavírus elleni vakcina uniós szállításának késedelméről. A szóvivő szerint a hír váratlanul érte a brüsszeli testületet, a vállalat ugyanis korábban megerősítette, hogy június végéig 55 millió adag oltóanyagot szállít az Európai Unióba. Közölte, az Európai Bizottság kapcsolatba lépett a gyógyszercéggel, hogy tisztázza a szállítás késedelméről hozott döntését.

Sajtóinformációk szerint az Egyesült Államok döntését követően Belgium és Hollandia is úgy határozott, egyelőre nem kezdi meg a Johnson & Johnson vakcinájának alkalmazását. Hugo de Jonge holland egészségügyi miniszter hágai sajtótájékoztatóján azt közölte, országa fontolóra veszi, hogy a hét folyamán megkezdi-e a vakcina bevezetését. Arra számít, hogy az Európai Gyógyszerügynökség szerdán tájékoztatást ad vizsgálatának eredményéről – mondta. Az EMA keddi nyilatkozatában megerősítette, hogy a Jansen-vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.

Ideiglenesen felfüggesztette a vakcina beadását a Dél-afrikai Köztársaság is. Zweli Mkhize, az ország egészségügyi minisztere kijelentette: önkéntesen felfüggesztjük a további oltásokat mindaddig, amíg nem vizsgálják meg a megfelelő alapossággal, van-e okozati összefüggés a vérrögképződés és a Johnson and Johnson vakcina között.

Forrás: MTI

The post Nincs bizonyíték az összefüggésre a Johnson & Johnson vakcinája és a vérrögképződéses esetek között appeared first on Kárpátalja.ma.

Közleményében a Fehér Ház részletezte: az ukrajnai konfliktusról és egyéb regionális, illetve globális ügyekről egyeztetett kedden, telefonon Joe Biden amerikai és Vladimir Putin orosz elnök.

Mint az amerikai elnöki hivatal írta: a beszélgetés során Joe Biden hangsúlyozta az Egyesült Államok  elkötelezettségét Ukrajna területi integritása mellett, és aggodalmának adott hangot a jelentős orosz haderőösszevonás miatt a Krím-félszigeten és Ukrajna határán. Az amerikai elnök ezen kívül azt is világossá tette, hogy az Egyesült Államok határozottan fel fog lépni nemzeti érdekeinek védelmében, “reagálva az orosz lépésekre, mint például a kiber-támadások, vagy a választási beavatkozás.”

A kelet-ukrajnai Donyec-medencében a helyzet március 26-án éleződött ki ismét, gyakorivá váltak a tűzpárbajok az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák között. Ezekért a felek egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében hajtott végre csapaterősítést.

A közlemény szerint Biden megerősítette azt a célját, hogy stabil és kiszámítható kapcsolatot alakítson ki Oroszországgal, összhangban az USA érdekeivel, és “javaslatot tett arra, hogy a következő hónapokban tartsanak egy csúcstalálkozót egy harmadik országban, ahol megvitathatják az Egyesült Államok és Oroszország előtt álló kihívások teljes skáláját.”

A Fehér Ház beszámolója szerint a két elnök számos regionális és globális kérdést is megvitatott, köztük az Egyesült Államok és Oroszország azon szándékát, hogy stratégiai párbeszédet folytassanak a fegyverek ellenőrzéséről és a felmerülő biztonsági kérdésekről, az Új START-szerződés meghosszabbítására építve.

A hadászati támadófegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai Új START-szerződés meghosszabbítása február 3-án lépett hatályba és változtatások nélkül, 2026. február 5-ig marad érvényben. Az Új START-szerződést 2011-ben Prágában Barack Obama, az Egyesült Államok akkori elnöke és Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök írta alá. Ez az egyetlen jelenleg érvényben lévő szerződés Washington és Moszkva között, amely korlátozza a két fél nukleáris arzenálját. A dokumentum értelmében mindkét ország egyenként legfeljebb 800 hordozórendszerrel és 1550 atomtöltettel rendelkezhet.

Forrás: MTI

The post Biden találkozót javasolt Putyinnak appeared first on Kárpátalja.ma.

Hadfelszerelés-szállítmányaik növelésével a NATO-országok puskaporos hordóvá változtatják Ukrajnát – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden újságíróknak Moszkvában.

“A szállítmányok mentek és folytatódnak, a támogatás mértéke növekszik. Az Egyesült Államok és más NATO-országok tudatosan puskaporos hordóvá változtatják Ukrajnát” – mondta Rjabkov.

“Ismételten nyomatékosítjuk, hogy az Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének megvédéséről demagóg módon értekező NATO-országoknak inkább amiatt kellene aggódniuk, hogy hogyan lehetne megfékezni kijevi klienseik harcias szellemét, és hogyan lehetne elérni a minszki intézkedéscsomag végrehajtását, amit kijevi szomszédaink abszolút demonstratív módon elutasítanak” – tette hozzá.

A diplomata hangsúlyozta: Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy szavatolja a saját és állampolgárai biztonságát, ha kiéleződik a konfliktus Ukrajnában, amiért szerinte Kijevet és nyugati “kurátorait” terheli a felelősség. Provokációnak minősítette, hogy az Egyesült Államok hadihajókat vezényelt a Fekete-tengerre, a bázisaiktól több ezer kilométerre. Azt mondta, a kísérlet, hogy Washington Oroszország idegein játsszon, nem fog eredményre vezetni.

“Az amerikai hadihajóknak semmi dolguk sincs partjaink közelében. Ezek provokatív lépések” – fogalmazott a helyettes tárcavezető.

Figyelmeztette Washingtont, hogy hajóit saját érdekében tartsa távol a Krímtől és a fekete-tengeri orosz partvidéktől. Elmondta, hogy Oroszországban aggodalmat kelt a határai mentén létrejött amerikai biológiai laboratóriumhálózat tevékenysége is.

Az orosz déli katonai körzet hétfőn ismételten bejelentést tett arról, hogy a Kaszpi Flottilla 15 hadihajója a Volga-Don-csatornán át a Fekete-tengerre tart, hogy ott hadgyakorlaton vegyen részt.

Szergej Sojgu védelmi miniszter kedden Szeveremorszkban arról beszélt, hogy “a NATO fenyegető katonai tevékenységére válaszul” tartott nagyszabású hadgyakorlatok bebizonyították, a fegyveres erők képesek szavatolni Oroszország biztonságát. Elmondta, hogy három hét alatt két hadsereget és három légideszantegységet dobtak át az ország nyugati határaihoz. Közölte, hogy a manőverek két hét múlva fejeződnek be.

Sojgu külön kitért az Északi Flotta képességei megerősítésének fontosságára is.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő újságíróknak kijelentette, a Kreml az elmúlt napokban nem kapott arra vonatkozó kérést Kijevtől, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök folytasson telefonbeszélgetést egymással. Ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az igény diplomáciai csatornákon keresztül még nem érkezett meg.

Korábban a Reuters hírügynökség Julija Mendelre, Zelenszkij sajtótitkárára hivatkozva azt írta, hogy ukrán részről kezdeményezés történt a párbeszédre. Moszkva a konfliktus kezdete óta azt az álláspontot vallja, hogy Kijevnek nem vele, hanem a kelt-ukrajnai orosz ajkú szakadárokkal kellene tárgyalnia a rendezésről.

Marija Zaharova külügyi szóvivő keddi Facebook-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a CNN honlapján ukrán tankokról készített fotóval illusztrálta azt az állítását, miszerint Oroszország háborúra készül. A diplomata egyebek között “dezinformáció terjesztésével” és “a liberalizmus diadala érdekében folytatott ideológiai küzdelemmel” vádolta az amerikai hírtelevíziót.

A bírálat nyomán a CNN a képet egy olyannal cserélte fel, amely a repeszálló mellényt viselő Zelenszkij elnökről készült.

Forrás: MTI

The post Rjabkov: a NATO puskaporos hordóvá változtatja Ukrajnát appeared first on Kárpátalja.ma.

Vlagyimir  Putyin orosz elnök kifejtette amerikai hivatali partnerének, Joe Bidennek az ukrajnai politikai rendezés megközelítéseit – közölte kedden a Kreml.

A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin a politikai rendezésnek a minszki intézkedéscsomagon alapuló módjáról beszélt.

Az orosz államfői hivatal által kiadott tájékoztatás szerint Biden az általa kezdeményezett telefonbeszélgetés során a kétoldalú kapcsolatok normalizálásában, valamint a stabil és kiszámítható együttműködés elindításában való érdekeltségéről beszélt az olyan problémák ügyében, mint a hadászati stabilitás és a fegyverzetellenőrzés biztosítása, az iráni nukleáris megállapodás, az afganisztáni rendezés és a globális klímaváltozás.

A Kreml megerősítette, hogy Biden belátható időn belül megtartandó személyes csúcstalálkozót javasolt Putyinnak. Az amerikai elnök emellett személyesen is meghívta Putyint az április 22-23-án megtartandó klímacsúcs-videokonferenciára.  A két elnök megegyezett, hogy utasítást ad az illetékes tárcáknak a tárgyalás során érintett kérdések kidolgozására.

A felek megerősítették, hogy készek a párbeszéd folytatására a globális stabilitás biztosításának legfőbb irányairól, ami nemcsak a két ország, de az egész világközösség érdekeit szolgálná.

A két vezető másodszor beszélt telefonon az amerikai elnök beiktatása és először azóta, hogy Biden egy televíziós interjú során egyetértett azzal a riporteri megállapítással, hogy Putyin egy gyilkos. Az első kapcsolatfelvétel január 26-án történt, amikor a felek alsóbb szinten hivatalosan már megállapodtak a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START-szerződés meghosszabbításáról.

Forrás: MTI

The post Putyin kifejtette álláspontját Bidennek az ukrajnai rendezésről appeared first on Kárpátalja.ma.

A dollárral és az euróval szemben is gyengülni fog április 14-én az ukrán valuta – közölte Ukrajna Nemzeti Bankja.

A dollár 9 kopijkával, az euró 4 kopijkával lesz erősebb holnap – írta az UNIAN.

Kedden 100 dollár értéke 2793 hrivnya 35 kopijka, 100 euróé 3327 hrivnya 58 kopijka.

A hivatalos valutaárfolyam szerint szerdán 100 dollár értéke 2801 hrivnya 56 kopijka, 100 euróé pedig 3332 hrivnya 18 kopijka lesz.

Kárpátalja.ma

The post Gyengül a hrivnya szerdán appeared first on Kárpátalja.ma.

Jól ismert tévhit, hogy a koronavírusnak köze van az 5G-hez, de az összeesküvés-elméletek gyártói számára ez nem akadály. Íme négy tévhit, amely az utóbbi időben elterjedt az interneten, és ezzel szemben a valóság.

A BBC cikkében összeszegyűjtött négy tévhitet a koronavírussal kapcsolatosan, amelyek az utóbbi időben terjedtek el az interneten, és meg is cáfolta őket.

Tévhit: a teszteléshez használt pálcikák rákkeltő anyagokat tartalmaznak

Facebook-posztokban terjed a hír, miszerint a teszteléshez használt pálcikák rákkeltő hatásúak. Ez onnan ered, hogy a pálcikákat etilén-oxidban fertőtlenítik, amely nagy mennyiségben egy rákkeltő anyag, de ez nem a teljes történet.

A valóság: a teszteléshez használt pálcikák nem tartalmaznak rákkeltő anyagokat

A brit Department of Health and Social Care egészségügyi szervezet elmondta a BBC-nek, hogy a kémiai anyagot gáz formában használják a tesztelő pálcák fertőtlenítésére, és olyan minimális mennyiségben használják fel erre a célra, hogy teljességgel biztonságos, amit alaposan meg is vizsgáltak.

Tévhit: a vakcina vetélést okoz

Egy blogposzt szerint ami a közösségi médiában eléggé elterjedt, a vakcina miatt 366 százalékkal több vetélés történik. Azonban erre nincs adat.

A valóság: semmi nem támasztja alá, hogy a vakcina vetélést okozna

A vetélés sajnos gyakori jelenség, a brit NHS szerint. A brit gyógyszerszabályozó cég, az MRHA rendelkezik egy felülettel, ahol december és január között több vetélést jelentettek. Az oltásokat ekkoriban kezdték, ám a tévhit terjesztői nem veszik figyelembe azt, hogy január óta több millió embert oltottak be, tehát tovább kellett volna emelkednie a bejelentéseknek. A BBC cikke szerint az MHRA is azt közölta, hogy semmi nem utal arra, hogy a vakcinák növelnék a vetélés kockázatát.

Tévhit: a vakcinák újabb mutánsok kialakulását eredményezik

Vakcinaellenes aktivisták egyre többen osztják meg, hogy az oltás újabb mutánsok létrejöttéhez vezethet. Ezt egy belga állatorvos és vakcinakutató kijelentésére alapozzák.

A valóság: ahogy egyre több embert oltanak be, úgy csökken a fertőzések száma, és így a mutánsok száma is

Az Egészségügyi Világszervezet közleményében tudatta: ahogy egyre több embert oltanak be, úgy várható a vírus terjedésének csökkenése, ami kevesebb mutációhoz vezet.

Tévhit: a Covid–19 valójában nem is vírus, hanem 5G elektromágneses sugárzás

Egy másik elterjedt tévhit szerint orosz orvosok végeztek boncolást olyan személyeken, akik Covid–19 következtében hunytak el, és azt találták, hogy a koronavírus valójában nem vírus, hanem elektromágneses sugárzás. Az állítás Ausztriában és Németországban terjed február óta a Facebookon.

A valóság: a Covid–19 valóban vírus

Semmilyen bizonyíték nincs a fenti állításra, a médiában elterjedt poszt helytelenül állítja be forrásként az orosz orvosokat. Az üzenetet vakcinaellenes és összeesküvés-elméletekkel foglalkozó felületeken osztották meg.

Forrás: hirado.hu

The post Négy abszurd tévhit a koronavírusról appeared first on Kárpátalja.ma.

A bűntudat és szégyenérzet a járvány körülményei közepette számos okból kialakulhat az emberekben, például azért mert jobbak lettek az életkörülményei a szigorú intézkedések után, vagy mert elhanyagolják a gyerekeiket és a családot, vagy mert nem segítenek másoknak, esetleg azért, mert alkalom adtán megszegik a szabályokat.

A koronavírus-járvány fenekestől felforgatta az emberek életét, be kellett zárkózzanak, nem találkozhattak szeretteikkel, hiszen szinte mindenki tartott attól, hogy megfertőződhet vagy épp átadhatja valakinek a fertőzést. Azonban lassan egy év elteltével már mindenki türelmetlen, mindenkinek elege van a bezártságból, mindenki vissza szeretné kapni régi életét. Ennek tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy kialakult az úgynevezett covid-bűntudat.

A bűntudat és szégyenérzet a járvány körülményei közepette számos okból kialakulhat az emberekben:

• azért azért mert jobbak lettek az életkörülményei a szigorú intézkedések után,
• mert elhanyagolják a gyerekeiket és a családot,
• mert nem segítenek másoknak, esetleg azért,
• mert alkalom adtán megszegik a szabályokat, intézkedéseket

– olvasható a VeryWell Mind szaklapban.

Az emberek személyes felelősségüket érintő problémáik mellett rosszul érezhetik magunkat azért is, mert azt tapasztalják, hogy rengeteg ember szenved körülöttünk, tudnak arról, hogy hányan elvesztették munkahelyüket. Azt is látják, hogy környezetünkben sokan már megfertőződtek, kórházba kerülnek, sőt, akár bele is haltak a betegségbe. Észlelik, hogy a közösségükben egyre több ember gyászol. S mindeközben az ő életük rendben van, nincsenek különösebb problémáik.

A lélektanban ezt nevezik a túlélők bűntudatának, amely ma nagyon sok embert érint, hiszen sokkal több túlélő van, mint áldozat.

A jelenséghez hozzátartozik, az is hogy az emberek az egyéni és közösségi sikereiket nem tudják felvállalni, nem tudják megünnepelni a különböző családi eseményeket, ünnepeket, mivel tartanak attól, hogy a környezetük számon kéri az örömüket.

Fontos kiemelni azonban azt, hogy ezek az érzések, lelkiállapotok természetesek. A bűntudat, a szégyen jelenléte éppen azt jelzi, hogy az egyének lelkileg egészségesek. Bár ezek a lelki folyamatok kellemetlenek, kényelmetlenek, rossz közérzettel járnak éppen arra mutatnak rá, hogy érző, megértő emberek vagyunk, akik közösségekben élünk.

Azonban sokak számára nagyon nehéz elfogadni, felismerni ezt a tényt és így az önsajnálat ördögi körébe esnek. Ennek elkerülésére a leghatékonyabb módszer, ha az emberek önmagunkkal szemben kialakítanak egy empatikus kapcsolatot.

Illetve hatékony lehet az is, ha egy hasonlóan nehéz helyzetben az emberek képesek magukra úgy tekinteniük, mint a legjobb barátjukra, és képesek feltenni és választ adni arra a kérdést: ilyen helyzetben mit tanácsolna nekik a barátjuk.

Forrás: hirado.hu

The post Mi az a covid-bűntudat? appeared first on Kárpátalja.ma.

Viktoria Timcsik megyei epidemiológus tájékoztatása szerint a koronavírus-járvány megfékezése érdekében Sinovac típusú oltóanyag érkezik Kárpátaljára ezen a héten.

A szakértő elmondása szerint a megyében jelenleg stabil a helyzet, az új koronavírusos esetek és a halálos áldozatok száma csökken. A vörös zóna ideje alatt elért eredményeket azonban nagyon könnyű elveszíteni, ezért arra kér mindenkit, hogy tartsa be a korlátozásokat – tudatta a pmg.ua.

Viktoria Timcsik hozzátette, Kárpátalján folyamatosan oltják az embereket. Jelenleg a megyében 10 964-en kaptak koronavírus elleni vakcinát.

Kárpátalja.ma

The post Sinovac vakcina érkezik Kárpátaljára appeared first on Kárpátalja.ma.

Biztosan önnel is előfordult már, hogy egy ártalmatlan történés mögött – bár semmi kézzelfogható magyarázata nem volt erre – valami szörnyűséget sejtett. A jelenség neve katasztrofizálás. Mit tegyünk, hogy elkerüljük ezt a fajta gondolkodásmódot?

Ha egy szerettünk nem reagál rögtön az üzenetünkre, aggódunk, hogy esetleg baleset érte. Ha hibázunk a munkahelyen, félünk, hogy emiatt kirúgnak. Ha a párunknak nincs jó kedve, rettegünk, mert azt hisszük, el fog hagyni minket. Ismerős helyzetek, igaz? Nem véletlenül, az emberek többsége sok esetben hajlamos a legrosszabbra gondolni, katasztofizálni.

Seth J. Gillihan kilinai szakpszichológus a jelenséggel foglalkozó cikkében azt írja, a katasztrofizálás nem mindig káros. Ha képesek vagyunk arra, hogy elképzeljük a legrosszabbat, ami vár ránk, akkor megelőzhetjük, hogy megtörténjen velünk. Mint amikor betegek vagyunk, és gyógyszert szedünk, nehogy végül kórházban kössünk ki, magyarázza a szakember. A katasztrofizálás ugyanakkor le is húzhat bennünket, főleg akkor, ha nem tudunk kiszabadulni a negatív gondolati spirálból. Ennek elkerüléséhez ad néhány tanácsot az alábbiakban Gillihan.

Amikor észrevesszük, hogy a legrosszabbra számítunk, nevezzük nevén, mit csinálunk: katasztrofizálunk. A felcímkézés nem feltétlenül tesz pontot a dolog végére, de segít, hogy távolabbról tudjuk szemlélni a helyzetünket. Ha tudjuk, hogy elkezdtünk “sztorikat” gyártani, elképzelhetünk sokkal logikusabb, realisztikusabb végkimeneteleket.

Vegyünk egy mély lélegzetet az orrunkon keresztül, majd fújjuk ki a szánkon. Hagyjuk, hogy minden feszültség, ami bennünk van, távozzon. Az ijesztő gondolatok stresszválaszt generálnak, amitől úgy érezzük, veszélyben vagyunk. Ha viszont ellazítjuk a testünket, az elménk is megnyugodhat.

A félelemmel teli gondolatok általában úgy kezdődnek, hogy: “Mi van, ha…?”. Ilyenkor a legtöbben megrémülnek, és csak az jár a fejükben, hogy nem, az nem lehet! Felejtsük el ezt a fajta gondolkodásmódot, helyette inkább tekintsünk úgy a kérdésre, mint valamire, amit valóban meg kell válaszolni. Mi van, ha a barátom tényleg balesetet szenvedett? Mi van, ha valóban ki fognak rúgni? Kérdezzük meg magunktól, mi történik utána. Mert bármi is lesz, mindig van következő lépés. Ha felismerjük, hogy az, amitől félünk, nem jelenti azt, hogy mindennek vége, akkor kevésbé szemléljük katasztrófaként.

A félelem hajlamos lebénítani, aminek hatására úgy érezhetjük, hogy tehetetlen áldozatok vagyunk, akik csak arra várnak, hogy megtörténjen a katasztrófa. Ha legközelebb valami katasztrofizáló gondolat jutna eszünkbe, kezdjünk el mozogni. Menjünk el sétálni, nyújtsunk, vagy tegyünk be egy mosást. Ahogy a testünk továbblép, úgy az elménk is követni fogja.

Az első reakciónk, amikor betolakodik a fejünkbe a legrosszabb eshetőség, hogy elutasítjuk a történtek lehetőségét. El akarjuk tolni magunktól, és valahogy meggyőzni magunkat, hogy megússzuk. Az ellenállás azonban csak tovább növeli a rettegésünket, mert egyfajta lehetetlen kihívás elé állít minket: hogy megelőzzük a katasztrófát. Ehhez azonban nincs meg a kellő erőnk, nem tudjuk a világ folyását befolyásolni. Ezért próbáljuk meg inkább elfogadni a lehetőséget, hogy amitől félünk, bekövetkezhet. Ha sikerül, a katasztrófából megoldandó probléma lesz.

A katasztrofizáló gondolkodásban az is benne van, hogy félünk, nem fogjuk tudni megoldani a helyzetet. Pedig az embert arra “tervezték”, hogy képes legyen feltalálni magát. Ilyenkor mindig idézzük fel azokat a kihívásokat, amiket sikerrel teljesítettünk, azokat az akadályokat, amiket átugrottunk, életünk korábbi szakaszaiban. Aminek bekövetkeztétől rettegünk, semmiben sem különbözik a múlt próbatételeitől.

Az is sokat segít, ha nem vesszük minden gondolatunkat halálosan komolyan. Lazítsunk! Lehet, hogy még humorosnak is találhatjuk azt, amit elképzeltünk. Emlékeztessük magunkat, hogy a katasztrófa nem az egyetlen lehetséges végkimenetel, és igyekezzünk felismerni, mi a valóság akkor, abban a pillanatban.

Forrás: HáziPatika.com

The post Mindig a legrosszabbra számít? appeared first on Kárpátalja.ma.

Az utcákon halmokban hevertek a keresztesek által levágott emberek tetemei, az ostromlók nők megbecstelenítésével elégítették ki a vérgőzös gyilkolás őrületében feltörő kéjvágyukat. A lovagok az apácákat sem kímélték, és megrohanták a templomokat és a kolostorokat is. A szent helyek oltárait szétzúzták, hogy azok értékes anyagokból álló részeit eltávolíthassák. A behatolók aranyéhsége elsöpörte az erkölcsi normákat. Konstantinápolyban 817 éve, 1204. április 13-án a feje tetejére állt a világ. Az ortodox keresztény világ szíve és motorja romokban hevert, épületeit lángok pusztították. A tomboló „latinok” megcsúfolták a kereszteshadjáratok eszméjét.

A latin keresztes had eredetileg Egyiptom elfoglalására indult, hogy szétzúzza a Közel-Kelet meghatározó hatalmát, az Ajjúbida Birodalmat. A IV. keresztes hadjárat vezetője, Montferrati Bonifác seregének gerincét földnélküli francia lovagok adták, akik keleten akartak maguknak földet és biztos egzisztenciát szerezni.

A hadjárat ügyét III. Ince pápa azzal mozdította elő, hogy tárgyalások révén elérte a mediterrán térség egyik legjelentősebb tengeri és kereskedelmi hatalmának, Velencének a részvételét a grandiózus vállalkozásban. A velenceiek ígéretet tettek arra, hogy fizetség fejében áthajóztatják a kereszteseket Európából a Közel-Keletre, ám sajnálatos módon a seregnek nem sikerült összegyűjteni a fuvardíjra valót. A velenceiek nem estek kétségbe, és a tengeri szállítás ellenében a keresztesek fegyveres szolgálatait kérték, amelyet saját politikai céljaik elérésére használtak fel.

A 12. század utolsó harmadában egy elég jelentős latin, vagyis velenceiekből, genovaiakból és pisaiakból álló diaszpóra élt a Bizánci Birodalom fővárosában, Konstantinápolyban. A latinok nagy befolyásra tettek szert a tengeri kereskedelemben és a város pénzügyi életében.

A helyi görög arisztokrácia ezt nem nézte jó szemmel, és amint alkalom kínálkozott rá, feltüzelte az idegenek ellen a város görög lakosságát, akik 1182-ben hatalmas vérfürdőt rendeztek, számtalan, általuk „jöttment” nyugatiaknak titulált ember életét kioltva. Az incidens, amely a latinok  lemészárlása néven vonult be a történelembe, tovább mélyítette a nyugati és keleti kereszténység közötti szakadékot. Az itáliai városállamok revansra vágytak.

A keresztesek pénzügyi problémája és az itáliai városállamok bosszúvágya mellett a Bizánci Császárságban dúló hatalmi harcok is közrejátszottak Konstantinápoly kifosztásában. Az elűzött bizánci uralkodó, II. Iszaakiosz fia, a későbbi IV. Alexiosz ugyanis csatlakozott a keresztesekhez, és Montferrati Bonifácnak különböző ígéreteket tett: többek között azt is, hogy kifizeti a keresztes had tartozását Velence felé, ha elűzik trónbitorló nagybátyját, és segítenek császárrá koronázásában. A velenceieknek és a kereszteseknek is tetszett az ajánlat, így belementek az üzletbe. 1203 júliusában megostromolták és elfoglalták Konstantinápolyt.

IV. Alexiosz, aki a keresztesek révén apja mellett társcsászárként uralkodott, azonban nehezen tudta előteremteni a pénzt; az egyházi javak elvétele és ellenfeleinek anyagi lenullázása ugyanis csak részlegesen segített a tartozás kiegyenlítésében. A keresztesek egyre türelmetlenebbek lettek, nemkülönben a bizánci hatalmi elit, amelynek tagjai egyáltalán nem lelkesedtek Alexiosz pénzszerzési módszerei iránt.

Kitört a palotaforradalom, a latinellenes urak akcióba léptek, megmérgezték Alexiosz apját, őt magát pedig megfojtották. Miután az új bizánci uralkodó nem volt hajlandó fizetni a kereszteseknek, Montferratiék – a velenceiek legnagyobb örömére – ismét megrohanták a metropoliszt, de ezúttal ki is fosztották.

Az 1204-es ostromot követően a keresztesek jelentős területeket szakítottak el a Bizánci Birodalomtól, amelyeket felosztottak maguk között. A bizánciaknak 1261-ben ugyan sikerült Konstantinápolyt visszafoglalni a latinoktól, de a birodalom már soha nem nyerte vissza régi fényét és ütőképességét, így területeit fokozatosan bekebelezte az Kis-Ázsiában megszülető, majd egyre erősödő Oszmán Birodalom, amely 1453-ban magát Konstantinápoly városát is bevette. 

Forrás: Múlt-kor.hu

The post Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban appeared first on Kárpátalja.ma.

Megkezdődik a héten az Európai Unió által már engedélyezett koronavírus-elleni oltóanyagok gyártása Franciaországban, a Delpharm nevű francia gyógyszergyártó üzemeiben – jelentette be hétfőn a gazdasági minisztérium.

A tájékoztatás szerint a Delpharmnak a északnyugat-franciaországi Saint-Rémy-sur-Avre nevű településen található üzemében szerdától gyártják a Pfizer-BioNTech vakcinát.

“Először tesztkészletek gyártásával kezdik, annak szavatolására, hogy minden megfelel az elvárt minőségi normáknak, majd a lehető leggyorsabban átállnak a forgalomba kerülő készletek gyártására” – közölte a gazdasági tárca.

A minisztérium emlékeztetett arra, hogy a Delpharm francia alvállalkozót az állam egy 2020 júniusában meghirdetett pályázat keretében támogatja. Az összegnek köszönhetően az amerikai-német oltóanyag ampullába töltése részben Franciaországban történik.

A Delpharm mellett a svéd Recipharm gyártó az amerikai Moderna vakcina gyártását vállalta április közepétől a franciaországi Mont településen található üzemében.

A Fareva május végén, június elején kezdi meg a még az engedélyezési eljárás alatt álló német CureVac oltóanyag gyártását Franciaországban, a délnyugati Pau és a nyugati Val-de-Reuil településen található üzemeiben.

A Sanofi pedig a Johnson & Johnson által gyártott Janssen-vakcinát fogja előállítani a közép-franciaországi Marcy-l’Etoile-ban.

“Ha mindezt összeadjuk, legalább 250 millió adag fog a francia gyárakból kikerülni az év végéig” – hangsúlyozta a közlemény.

Ezenfelül a francia Sanofi az év második felére ígéri a saját oltóanyaga piacra kerülését, amennyiben a klinikai vizsgálatok befejeződnek.

Forrás: mti.hu

The post Megkezdődik az oltóanyaggyártás Franciaországban appeared first on Kárpátalja.ma.

A „Nagy Építés” elnevezésű programnak köszönhetően az elmúlt évben 150 km határ menti infrastrukturális útszakaszt javítottak meg Kárpátalján – számolt be róla a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal (ODA).

A tervek szerint a munkálatok 2021-ben is folytatódnak. Idén 80 km határ menti útszakaszt javítanak meg.

Az R-53-as út a Kisberezna–Ublja határátkelőig vezet. A 3,5 km-es szakasz javítási munkálatait 2021 harmadik negyedévében kezdik meg, az Európai Unió által biztosított támogatási projekt keretében.

A tervek szerint idén javítják a Kijev–Csap autóút Csap-Záhony határátkelő felé vezető 5 km-es szakaszát. A magyar féllel is folynak a tárgyalások a két határátkelőt összekötő Tisza folyó hídjának felújításáról.

Az idei évben javítják az M-25-ös út Tiszasalamon–Nagydobrony–Jánosi közötti szakaszát, beleértve a Kaszony–Barabás határátkelő felé vezető bekötőút helyreállítását is. A munkálatok Jánosi felől már március közepén megkezdődtek.

A Nagydobrony–Munkács–Beregszász M-24-es autóúton is útjavítási munkálatok lesznek elvégezve, beleértve az Asztély–Beregsurány határátkelő felé vezető utat.

Az M-26-os út egyszerre két uniós országot — Magyarországot és Romániát — is össze köti a tiszaújlaki és a nevetlenfalui határátkelőkön keresztül. Itt mintegy 7,7 km hosszú útszakaszt újítanak fel.

A dédai ellenőrző pont kialakításáról és Vásárosnaménnyal történő összekötéséről jelenleg is folyik a tervezési és becslési dokumentáció kidolgozása.

Kárpátalja.ma

The post Jól haladnak az útjavítási munkálatok Kárpátalján appeared first on Kárpátalja.ma.

Az időseknek és a betegeknek, köztük az idősotthonokban élőknek szentelte húsvéthétfői imáját Ferenc pápa, remélve, hogy szavai bátorítást és reményt nyújtanak nekik.

A Vatikánból interneten közvetítették a Mennyek királynője (Regina caeli) imádságot, amely a húsvét ünnepének befejezését jelenti a katolikus egyházban, és amely az Úrangyala imát helyettesíti.

A járványügyi korlátozások miatt idén másodszor fordult elő, hogy a Vatikánban és nem a Szent Péter-téren rendezték Jézus feltámadása ünnepének szertartásait. Szinte egyetlen zarándok sem volt látható a hét végén Rómában és hétfőn is üres volt a hatalmas Szent Péter-tér.

Előző nap, a húsvétvasárnapi ünnepi szentmise után mondott beszédében a Szent Péter-bazilikában a katolikus egyházfő méltányos vakcinaelosztást kért az embereknek a nemzetközi közösségtől, és arra kérte a világ országait, hogy gyorsítsák fel a koronavírus elleni vakcinák szétosztását és beadását, különösen a szegények körében, egyben elítélte a fegyveres konfliktusokat és a fegyverkezési versenyt a világban.

Forrás: hirado.hu

The post Az időseknek és a betegeknek szentelte húsvéthétfői imáját Ferenc pápa appeared first on Kárpátalja.ma.