Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

A török börtönökből felügyelet mellett kiengednek 38 ezer rabot – jelentette be Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter Twitter-fiókján a hivatalos közlönyben szerdán megjelent törvényerejű rendeletekre hivatkozva.

Bozdag kiemelte: a döntés nem amnesztiát jelent, a feltételes szabadon engedés dátumáig a büntetést “felügyelt börtönön kívül tartózkodás” formájában hajtják végre. Nem részesülhetnek az engedményben egyebek között azok, akiket gyilkosságért, bántalmazásért, nemi erőszakért, kábítószer-kereskedésért, a nemzetbiztonság, az alkotmányos rend, illetve államtitok megsértéséért, továbbá terrorizmusért ítéltek el. A könnyítés azokra sem vonatkozik, akik a bűncselekményt július 1. után követték el.
A lépésre azután került sor, hogy a július 15-i katonai puccskísérlettel összefüggésben már összesen több mint 26 ezer embert vettek őrizetbe Törökországban, közülük 16 ezernek pedig az előzetes letartóztatását is elrendelték.
Ankara az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot és az általa kiépített “párhuzamos hálózatot” vádolja a hatalomátvételi kísérletért. A puccs bukását követően bevezetett három hónapos rendkívüli állapot keretében az országot törvényerejű rendeletekkel kormányozzák.
Egy másik szerdai rendelet értelmében újabb 2360 embert bocsátottak el a rendőrségtől, valamint 136 embert a haderőtől, 196-et pedig a távközléstől küldtek el. A menesztettek kapcsolatba hozhatók Gülen mozgalmával.
Az egyik intézkedés alapján a vezérkari főnököt ezentúl az államfő jelöli ki.

Strandolások alkalmával, de akár egy hajmosás során is megeshet, hogy víz kerül a fülbe. Szerencsés esetben gyorsan távozik is, ám előfordulhat, hogy bent reked a fülben, a hallójáratot feláztatva pedig szövődményeket okozhat. Nem érdemes sokáig kísérletezni otthoni praktikákkal, fül-orr-gégészeti rendelésen gyorsan kezelhető a probléma.

Halláscsökkenés, fülfájás és teltségérzés

“Nyáron gyakrabban találkozunk olyan jellegű panaszokkal, hogy víz kerül a fülbe” – mondja dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter. – “A meleg miatt a fülben található verejték- és faggyúmirigyek intenzívebben dolgoznak, több fülzsír termelődik, mely ha valamilyen oknál fogva nem képes kiürülni a fülből, akkor fülzsírdugót képezve halláscsökkenést, fülfájást, fülzúgást is okozhat. Az is lehet, hogy a betegnél a fülzsírdugó még nem okoz panaszt, ám egy strandon eltöltött nap után azt veszi észre, hogy a fülébe jutott víz sehogyan sem akar távozni. Ilyenkor ugyanis azt történik, hogy a felgyülemlett fülzsír, a fülben lévő fülzsírdugasz a bejutott víztől megduzzad, így kitölti a hallójáratot, ezáltal halláscsökkenést, feszítő fülfájdalmat és teltségérzetet okoz.”

Hallójárat-gyulladást is okozhat

A fülbe került víz azonban nem csak átmeneti kellemetlenséget okozhat. Ha a fül érzékeny bőre felázik, akkor könnyebben átjutnak rajta a kórokozók. A tartósan nedves környezet miatt gyakran jelentkezik hallójárat-gyulladás, amit úszófülnek is neveznek, hiszen elsődlegesen azoknál fordul elő, akik sok időt töltenek vízben, víz alatt. Ez erős fájdalommal jár, mely gyakran az éjszakai alvást is nehezíti. Sok esetben a fül környéke is igen érzékeny lehet, ezen kívül fülfolyás, halláscsökkenés, hőemelkedés, láz is jelentkezhet.

Néhány mozdulat segíthet

A fülbe jutott víztől úgy szabadulhatunk meg a legegyszerűbben, ha a fejünket először hátra majd az érintett oldal felé hajtva próbáljuk a vizet kicsorgatni, esetleg a másik oldalon a fejünket óvatosan ütögethetjük a tenyerünkkel. Ha ez nem válik be, akkor az érintett fülre nyomjuk a tenyerünket, a fejet enyhén oldalra billentve, majd egy hirtelen mozdulattal vegyük el a kezünket. Ilyenkor a nyomás és a gravitáció együtt segíthet megoldani a problémát.

Nem minden praktikát érdemes kipróbálni

Az interneten böngészve számos más praktikát is találhatunk a fülbe szorult víz eltávolítására. A tanácsok száma gyakorlatilag végtelen, a fülgyertyától kezdve a hajszárítóval való „kiszárításon” át az ecetes-alkoholos keverékig egészen a hidrogén-peroxiddal, vagy olíva olajjal történő fülbe cseppentésig kaphatunk ötleteket. Dr. Holpert Valéria azonban azt tanácsolja, hogy böngészés és kísérletezés helyett forduljunk inkább szakemberhez, ha ilyen problémánk van. Így egy egyszerű, gyors művelettel szabadulhatunk meg a kellemetlen tünetektől és a már esetleg kialakult szövődményekre is kaphatunk kezelést. „Sokan a füldugulás megszüntetésére jól bevált, ún. Valsalva-manővert alkalmazzák ilyen esetben is, ám még ezzel az egyszerű művelettel is árthatunk néha. Ha befogott orr és csukott száj mellett túl gyorsan, vagy erősen fújjuk ki a levegőt, akár a dobhártya sérülését is okozhatjuk, ha a dobhártyánk nem teljes értékű.”

Mi történik a fülmosás során?

A rendelőben végzett fülmosás során az orvos testhőmérsékletű vizet fecskendez a fülbe, mely a fülzsír mögé jutva kisodorja azt. Szükség szerint a fülmosás előtti 1-2 napban paraffinolajos csepegtetést ír fel, mely oldja a fülzsírt, így megkönnyíti az eltávolítását a fülmosás során. A fülmosás után ellenőrzi a dobhártya és a hallójárat épségét, állapotát. Bizonyos esetekben – például lyukas dobhártya, éppen zajló gyulladás – a fülmosás nem végezhető el, ilyenkor szívóval lehet eltávolítani a fülzsírt.

Kilencszázezer liter gázolajjal a fedélzetén eltérítettek kedden egy malajziai tartályhajót – közölték a helyi tengerészeti hatóságok.

A Malajziai Tengeri Rendészeti Ügynökség (MMEA) tájékoztatása szerint a Vier Harmoni nevű tankert azt követően kerítették hatalmukba – egyelőre – ismeretlenek, hogy hétfőn kifutott a dél-malajziai, Johor állambeli Tanjung Pelepas kikötőjéből.

A hajót később az indonéziai Batam vizein fedezték fel. A tartályhajón lévő rakomány értéke mintegy 390 ezer dollár (107 millió forint).

Harminc százalékkal emelkedik a villanyáram lakossági ára szeptember elsejétől – adta hírül a Novini Zakarpattya hírportál.

A havonta 100 kilowattóránál kevesebbet fogyasztó háztartásoknak 0,714 hrivnyát, míg a 100 kilowattóránál többet fogyasztóknak 1,29 hrivnyát kell ezentúl fizetniük kilowattóránként.

A következő áremelés 2017. március 1-jén várható. Jövő tavasszal már 0,90 hrivnya/kWh lesz a villany ára 100 kilowattóráig, 100 kilowattóra felett pedig 1,68 hrivnya/kWh.

Kárpátalja.ma

Kárpátaljai magyar és ruszin gyermekek táboroznak Ópusztaszeren – erről beszélt az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

Fülöp Attila elmondta: a Kárpátaljáról, Ungvár és Beregszász környékéről érkező magyar és ruszin, valamint magyarországi ruszin gyerekek részvételével megrendezett tábor – az egyházi kötődésen keresztül – a gyermekek nemzetiségi kultúrájának, identitásának megerősítéséről szól. Ez napjainkban a délről érkező idegen kultúra jelentette kihívás miatt is kiemelten fontos – tette hozzá.

A helyettes államtitkár azt mondta: a ruszin a 2011-es népszámlálási adatok szerint – az államalkotó tizenhárom nemzetiség közül – a kisebbek közé tartozik, pár ezren vallják magukat annak. Ezzel együtt a magyar kormány mindent megad, hogy saját kultúrájukat, anyanyelvüket, sőt intézményrendszert is fenntarthassanak: Komlóskán például iskolájuk is van – emelte ki.

Fülöp Attila szólt arról is, hogy míg 2010-ben a nemzetiségi területre közvetlenül 3,6 milliárd forint jutott, 2017-ben ez az összeg már 8,6 milliárd forint lesz.

Sokszor csak fejlődésre késztetik a rákot a daganatok elpusztítását célzó kezelések. A Magyar Tudományos Akadémia szerint érdemes lenne óvatosabb módszerekkel inkább a működésüket gátolni.

Az elmúlt hat évtizedben az orvoslás a megsemmisítés szándékával közelített a daganatokhoz.

Azonban szinte mindig akadnak tumorsejtek, amelyek a legdrasztikusabb terápiát is túlélik, és másodjára már sokkal nehezebben támadható daganatot építenek újjá – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményben.

A hagyományos stratégia kudarca felveti annak lehetőségét, hogy a rákot valójában nem legyőzni, hanem féken tartani kell.

Az eddigi stratégiák mind arra a feltevésre építenek, hogy a beteg javát a daganat minél teljesebb elpusztítása szolgálja.

A tapasztalatok szerint azonban ez szinte lehetetlen vállalkozás, sőt úgy tűnik, hogy maga az agresszív kezelés is aktívan hozzájárul a daganat későbbi kiújulásához.

Hat évtizednyi próbálkozás után a kutatók és orvosok egy része paradigmaváltást sürget az onkológiában.

Véleményük szerint ahelyett, hogy a rák maradéktalan meggyógyítására törekednénk, a daganatos betegséget egyfajta krónikus állapottá kell alakítani, amellyel évtizedekig együtt lehet élni.

Robert Gatenby, a floridai Lee Moffitt rákkutató központ professzora az utóbbi években figyelemre méltó elméleti keretet dolgozott ki a daganatok újfajta, “gyengédebb” kezelésének megalapozására.

Az új iskola képviselőjeként úgy tekint a daganatokra, mint ökoszisztémákra, amelyekben darwini természetes kiválasztódáson alapuló evolúciós folyamat zajlik.

Modelljének kísérleti adatokkal alátámasztott alapfeltevései alapján a daganatsejtek már a kezelés megkezdése előtt is különböznek a terápiára való fogékonyságukat illetően.

Feltételezi, hogy a kezelés megkezdése után a daganatsejteknek nem kellenek feltétlenül új mutációk ahhoz, hogy ellenállóbbá váljanak.

Elég ha a sejtekben természetesen meglévő méregtelenítő anyagcsereutakat működésbe hozzák, valamint azt is, hogy a tumorsejtek alpopulációi versengenek egymással a daganaton belül az élettérért és a tápanyagokért.

A járművek Ukrajna vámterületére való ideiglenes behozatali folyamatának egyszerűsítéséről szóló kormányrendelet kidolgozását kéri a miniszterelnöktől Hennagyij Moszkal, a Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke – adta hírül a pmg.ua hírportál augusztus 16-án.

– Az utóbbi hetekben hatalmas sorok alakultak ki a kárpátaljai határátkelőkön. Ez a nyári szabadságolás kezdetével és azoknak a külföldi rendszámú járműveknek a forgalmával magyarázható, amelyekkel ötnaponta át kell lépni az országhatárt. Ez utóbbi folyamat leegyszerűsítése jelentősen meggyorsítaná a határátkelést – mondta a kormányzó.

Moszkal lépését az indokolta, hogy a Viktor Baloga által megfogalmazott, erre vonatkozó törvényjavaslat ugyan eljutott a Legfelsőbb Tanácshoz, de az ukrán képviselők azóta sem foglalkoztak ezzel a témával.

Kárpátalja.ma

Újabb erdőtűz pusztít és terjed minden irányba elképesztő sebességgel Kaliforniában, a Los Angelestől keletre fekvő Cajon-hágón, emiatt több mint 82 ezer embernek kellett elhagynia otthonát – közölte kedd este San Bernardino megye tűzoltóságának szóvivője.

A kiürített települések között van a síparadicsomáról híres, 4500 lakosú Wrightwood. A tűz miatt le kellett zárni a Dél-Kalifornia és Las Vegas közötti főút egy szakaszát.

Közben a San Franciscótól északra pusztító, Claytonnak elnevezett tüzet sikerült megfékezni, és Clearlake városba visszatérhetett 4000 lakosa, miután a hétvégén evakuálták őket.

Huszonnégy erdőtűz ég az Egyesült Államok szárazság sújtotta nyugati részén, ebből 11 Kaliforniában. A hatóságok gyújtogatásra gyanakszanak az állam északi erdőtüzeivel kapcsolatban, az ügyben egy férfit már őrizetbe is vettek. A negyvenéves Damin Pashilkot azzal gyanúsítják, hogy az elmúlt évben 17 helyen gyújtogatott, és a legutóbbi tüzekért is ő lehet a felelős.

A betegség súlyosságát befolyásolja, melyik napszakban fertőzte meg a szervezetet a vírus, állapították meg állatkísérletek alapján brit kutatók.

A herpeszvírus sokkal gyorsabban terjedt az egerekben, ha a pihenőidejük kezdetekor érte őket a fertőzés – írták a tudósok az amerikai tudományos akadémia lapjának (PNAS) aktuális számában.

A felfedezés részben megmagyarázhatja, hogy az éjszakai műszakban is dolgozók miért betegszenek meg könnyebben és miért gyakoribbak télen a fertőző betegségek – írta a Cambridge-i Egyetem Akhilesh Reddy vezette kutatócsoportja.

“Ha rossz napszakban találkozik az ember a kórokozóval, az sokkal súlyosabb akut fertőzést idézhet elő” – olvashatók Reddy szavai az egyetem közleményében.

A kutatók az orrukon keresztül fertőztek meg egereket a herpeszvírus egyik változatával. A pihenőidejük elején, tehát az éjjel aktív rágcsálóknál reggel – a testükbe jutott kórokozók mintegy tízszer hatékonyabban szaporodtak, mint az aktív napszakban beadott vírusok.

Azoknál a genetikailag módosított egereknél, amelyeknek hiányzott a “belső órájuk”, vagyis a napi bioritmust szabályozó kulcsgénjük (BMAL1), ott a napszak nem befolyásolta a fertőzés terjedését, “a vírusok állandó intenzitással szaporodtak” – mondta Rachel Edgar, a tanulmány vezető szerzője.

Amikor sejttenyészeteken tesztelték a vírus terjedését, hasonlót tapasztaltak: a bioritmus génje nélküli sejtkultúrában a herpeszvírus minden napszakban ugyanúgy szaporodott. Ezután megvizsgálták az influenzavírus szaporodását a sejttenyészetekben és ugyanezt az eredményt kapták.

A bioritmus és a vírusfertőzés összefüggése a járványokra is befolyással lehet. A kutatók azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a BMAL1 jelű gén az embernél télen kevésbé aktív, mert sok vírus télen gyakrabban okoz fertőzést.

Az eredmények azt is megmagyarázhatják, hogy az éjjeli műszakban is dolgozók miért lesznek gyakrabban áldozatai a krónikus betegségeknek és a vírusfertőzéseknek.

Névnap Jácint – görög-latin eredetű; jelentése: a virág neve.

Arika – a török eredetű Réka alakváltozata. Idézet „Egyetlen jó barát, bensőséges szó, szeretetteli pillanat többet ér, mint bármiféle külsőséges siker.”

Müller Péter

• A nap aktualitása
• A nap igéje

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Szále Kovács Júlia (?, 1833 – Beregszentmiklós, 1857. augusztus 17.). Költőnő. Szále Péter, a munkácsi és szentmiklósi uradalmak gazdasági felügyelőjének felesége volt, akihez – mivel árván nőtt fel – akarata ellenére adták férjhez. A férjét nem szerette, ezért a természetben és a költészetben keresett vigasztalódást. Költeményei közül néhányat Tabódy József közölt Munkácsról szóló könyvében. Vahot Imre Magyarország és Erdély képekben című folyóiratában. is megjelentek cikkei.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

- A budapesti Váci utcában megtiltották a koldulást, de a rendőrség nem tudott úrrá lenni a helyzeten (1830)

- Megalakultak a Vasárnapi Újság Baráti Körei (2000)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

HIT JELEN IDŐBEN

„A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” (Zsidók 11:1)

Amikor egy krízis közepén vagy, akkor amit hiszel, az megmutatkozik szavaidban, viselkedésedben és tetteidben. Amikor Lázár meghalt, és nővére, Márta azt mondta: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem” (János 11:21), akkor múlt idejű hitnek adott hangot. Amikor Jézus azt mondta: „Feltámad a testvéred!” (23. vers), akkor így válaszolt: „Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor…” (24. vers), ez a jövő idejű hit. És amikor azt mondta: „De most is tudom, hogy amit csak kérsz az Istentől, megadja neked az Isten” (22. vers), akkor mutatott jelen idejű hitet. A Biblia azt mondja nekünk, hívőknek, hogy ne a láthatókra nézzünk, hanem a láthatatlanokra (ld. Korinthus 4:18). A jelen idejű hit „a nem látható dolgok létéről való meggyőződés” (Zsidók 11:1). Pál azt mondja: „hitben járunk, nem látásban” (2Korinthus 5:7). Érzéseink túl gyakran azon alapulnak, amit látunk, ahelyett, hogy arra alapoznánk, amit Isten mond Igéjében. De ahogy Jon Walker is írja: „Ha azt hisszük, hogy a valóság csupán arra korlátozódik, amit látunk, akkor annak a gondolkodásmódnak a csapdájába esünk, ami csak a láthatót tartja igaznak. Saját felfogóképességünk foglyaivá leszünk, elhagyjuk a hitben járást… Azoknak, akik hitben járnak, a látszat soha nem a teljes valóság… A valóság messze túlterjed a láthatókon… a nem látható dolgok örökkévalók [az idők és a körülmények nem változtatnak rajtuk, nem kisebbítik őket] (ld. 2Korinthus 4:18). Még ha a dolgok rossznak tűnnek is, Isten a javunkra munkálja azokat (ld. Róma 8:28). Ő tudja, hogy végződik a történet, ezért te is a láthatatlanokra figyelj, ne a láthatókra.”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Több mint száz autót felgyújtottak az elmúlt hetekben Svédországban; a rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Különösen a skandináv ország déli részén fekvő Malmö városában garázdálkodtak sokszor a gyújtogatók: csak keddre virradó éjszaka a rendőrség fél órán belül kilenc bejelentést kapott autótüzekről.

A hatóságok tájékoztatása szerint Malmőben olyannyira tarthatatlanná vált a helyzet, hogy néhány esetben maguknak a lakóknak kellett eloltaniuk a lángokat, mert a tűzoltók túlterhelten dolgozó egységei nem tudtak időben a helyszínekre érkezni.

A fővárosban, Stockholmban két járművet gyújtottak fel keddre virradó éjszaka, és 47 további autó szenvedett el károkat a lángok miatt. Az ottani rendőrség az egyik helyszínen éghető folyadékot tartalmazó üveget talált.

A magyar férfi vízilabda-válogatott 9-9-es döntetlent követően ötméteresekkel 13-11-re kikapott kedden a montenegrói csapattól a riói olimpiai negyeddöntőjében, így akárcsak négy évvel ezelőtt Londonban, a folytatásban az 5-8. helyért küzdhet.

Benedek Tibor együttese a második negyedben már háromgólos hátrányban volt, de Varga Dénes révén bő egy perccel a vége előtt egyenlített. Az ötméteres-párbajban végül Vámos Márton és Hosnyánszky Norbert is hibázott, így a montenegróiak ünnepelhettek.

A magyarok csütörtökön a címvédő horvát és a házigazda brazil csapat összecsapásának vesztesével találkoznak.

Egy friss kutatás szerint a földi levegő ma csak azért lélegezhető be, mert 470 millió évvel ezelőtt mohaszerű növények kolonizálták a szárazföldet.

A mohák oxigénnel dúsították az atmoszférát, és beindítottak egy ciklust, amelynek szintje egyenletes maradt, ezáltal kikövezte az utat az összetettebb létformák felé.

Az oxigén jelenleg ismert formájában 2,4 milliárd éve jelent meg a bolygón a nagy oxidációs eseményként ismert folyamat során. De egészen a 400 millió évvel ezelőtti időszakig mennyisége a légkörben nem érte el a jelenlegi szintet.

A kutatók hosszú ideje találgatják, mi válthatta ki a változást. Az Exeteri Egyetem kutatócsapata számítógépes szimulációkkal feltárta, mennyiben járultak hozzá az első szárazföldi növények a földi oxigén mennyiségének változásához.

A legkorábbi szárazföldi növények egyszerű byrophiták (az egyszerű növények törzse), például mohák voltak, a víz és ásványi anyagok szállítására alkalmas edényes szövetek nélkül.

A törzsbe tartozó modern növények tulajdonságait a szimulációkba táplálva kiderült, hogy az ősi moháknak hála, a légköri oxigén 420-400 millió éve érte el a modern kori szintet.

A növények kifejlődése végezetül elvezetett az üledékes kőzetek, az élőlények és a légkör stabil, önfenntartó oxigénciklusának kialakulásához.

Ma a levegő 78 százalékban nitrogént, 21 százalékban oxigént tartalmaz, kisebb mennyiségben megtalálható benne argon, szén-dioxid, vízgőz és nyomgázok.

Amellett, hogy a levegőt belélegezhetővé teszi, az oxigén hozza létre az ózonréteget, amely megvédelmezi a földi életet a Napból származó ultraibolya sugárzás káros hatásaitól.

A szerzők szerint eredményeik azt sugallják, hogy a legkorábbi szárazföldi növények meglepően produktívak voltak, és a légköri oxigén mennyiségének nagyfokú növekedését idézték elő.

A vizsgálatról a PNAS folyóirat számolt be.

A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség augusztus 8-13. között a Magyar Cserkészszövetséggel együttműködve a Határtalanul, Cserkészen a Kárpát-medencében program keretében 150 gyermeket táboroztatott.

A tábort – amelyen a cserkészet iránt érdeklődő hátrányos helyzetű gyermekek vettek részt – idén is a Budapest melletti Nagykovácsiban szervezték meg. A Határtalanul táborokat idén hét turnusban rendezik meg, a felvidéki gyerekek mellett Kárpátaljáról, Vajdaságból és Erdélyből is fogadtak, valamint fogadnak táborozókat a szervezők.

A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség jóvoltából Csallóközből, Nyitra vidékéről, Mátyusföldről és Rozsnyó vidékéről érkeztek gyerekek a táborba.

A Határtalanul tábor elsődleges célja, hogy lehetőséget nyújtson a nehéz sorsú gyerekeknek és fiataloknak egy életre szóló élménnyel gazdagodni, és megismerkedni a cserkészettel. A résztvevő gyerekeknek ez a tábor jelenti a nyári kirándulást is, hisz olyan családokból érkeznek, ahol sokszor a jelképes részvételi díj kifizetése is nehézséget okoz a szülőknek.

“A cserkészies keretek között megvalósult táborban a gyerekek megtapasztalhatták, milyen jó érzés közösségbe tartozni, és a szervezők különös figyelmet szenteltek annak is, hogy a programok által magyarságukban, nemzeti identitásukban is megerősödhessenek. Meglátogatták Budapest nevezetességeit, a Magyarság Házában Rubik-kockát bűvöltek, a szentendrei Skanzenben pedig csuhéból készítettek lepkét, és régi népi játékokat játszottak. A kézműves foglalkozások és a táncház is elmaradhatatlan részei a tábornak, nem utolsó sorban pedig rengeteg cserkészélménnyel is gazdagodtak a táborozók: az ügyességi kalandpályától kezdve egészen az esti tábortüzekig” – tájékoztatta a Felvidék.ma-t Szabó Csilla, az SZMCS kommunikációs csoportjának vezetője.

„Sajnos nem minden gyermeknek adatik meg, hogy szüleivel kirándulhasson, vagy akár elmenjen egy nyári táborba. Ezért különösen is hálásak vagyunk a Magyar Kormány támogatásáért, hogy ezeket a gyerekeket eljuttathatjuk a Határtalanul táborba, ahol még ha csak rövid időre is, de egy teljesen új és másfajta közegbe, közösségbe csöppenhetnek, és ez akár fejlődésük meghatározó mozzanata is lehet.
A gyerekek a táborban új barátságokat kötöttek, új tapasztalatokat, élményeket szereztek, és bízunk benne, hogy nagy kedvet kaptak a cserkészethez is. Nagy öröm számunkra, hogy idén is ennyi felvidéki magyar gyermek táborozhatott határtalanul” – tette hozzá Gál Erik, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség elnöke.

Egy nemzetközi kutatócsapat sikeresen szekvenálta az amerikai dohányszender génállományát hernyója révén. A Kansasi Állami Egyetem vezette kutatócsapat közzé is tette tanulmányának részleteit, abban a reményben, hogy ezzel új kutatások előtt nyithatja meg az utat.

Az amerikai dohányszender (Manduca sexta) hernyója nem véletlenül érdemelte ki a falánk nevet – a latin manduca szó jelentése nagyétkű, míg a sexta a hasán végigvonuló hat narancsszínű foltra utal – rengeteget eszik, mielőtt átalakul a szenderré.

Az Egyesült Államok északi, déli és középső részén gyakori hernyót kártevőnek tartják, mert lelegeli a paradicsomnövények leveleit, de nincs tőle biztonságban a padlizsán, a burgonya és a paprika sem.

Az eme családba tartozó növények olyan vegyületeket termelnek, amelyek elriasztják a legtöbb rovart, de a hernyó ellen nincsen védelmük. A kutatók figyelmét éppen ezért keltette fel a hernyó fiziológiája.

Michael Kanost, a vizsgálat vezetője évtizedek óta tanulmányozza a szendert. Társszerzőjével, Gary Blissarddal hét éve határozták el, hogy elkezdik feltérképezni a lepke genomját.

Az amerikai dohányszender hernyója miatt jó modellfaj. A nagy testű hernyó kinyúlva elérheti az akár 10 centimétert is, míg testsúlya meghaladhatja a 10 grammot. Mindez lehetővé teszi a könnyebb szövetmintavételt.

A friss vizsgálatban a hernyó vérében lévő fehérjéket, és azt vették górcső alá, miként védekeznek a fertőzésekkel szemben az állatkák. A kutatók megtisztították a hernyó DNS-ét, aztán elküldték génszekvenálásra.

Az eredmények szerint ugyanazon proteinek némelyike megtalálható mind a hernyó-, mind az emberi vérben. Sőt mi több, ezek ráadásul ugyanolyan funkciót töltenek be immunrendszerükben.

A szender génállományának feltérképezésével lehetővé válik olyan gének és genetikai régiók azonosítása, amelyek eme fontos rovar biológiájáért és viselkedéséért felelnek. Kanost szavai szerint már találtak is 600 gént, ezek valószínűleg szerepet játszanak a különféle kórokozókkal szembeni védelemben a rovarnál.

Az eredmények új, a rovarkártervők elleni módszerek kifejlesztéséhez is vezethetnek, emellett segíthetik az élettani, neurobiológiai és molekuláris biológiai kutatásokat.

A génállomány birtokában ezenfelül azonosíthatják a hernyó vérében és szöveteiben lévő proteineket is, illetve a szekvenált genommal rovarproteineket állíthatnak elő biokémiai vizsgálatokhoz.

A kutatás részleteiről az Insect Biochemistry and Molecular Biology folyóirat számolt be.

A Genfi Egyetem tudósai kipróbálták, mennyire hatékony módszer, ha a cigarettázóknak anyagi jutalmat ígérnek a tartós leszokásért.

A Genfi Egyetem tudósai azt próbálták ki, mennyire hatékony módszer, ha a cigarettázóknak anyagi jutalmat ígérnek a tartós leszokásért. A kutatók eredményeiket a Journal of the American College of Cardiology című szaklap aktuális számában tették közzé.

Azt tudták, hogy az alacsonyabb jövedelműek között több a dohányos, a pénzbeli ösztönzésre ezért ők különösen fogékonyak lehetnek. A Genfi Egyetem Jean-Francois Etter vezette kutatócsoportja megállapította, hogy az anyagi jutalom nagyjából ugyanolyan hatásosan segít abbahagyni a dohányzást, mint a gyógyszerek vagy a leszokást segítő gyógyászati eszközök, többek között a nikotintapasz – olvasható az egyetem hétfői közleményében.

A kutatásban 800 dohányos vett részt, férfiak és nők vegyesen. Mindannyian Genf kantonban éltek, jövedelmük évi 50 ezer svájci frank (14,2 millió forint) alatt volt. A résztvevőket véletlenszerűen osztották két csoportra. Ugyan mindkét csoportnak abba kellett hagynia a cigarettázást, ám az egyik csoport ezért egy szupermarket vásárlási utalványát kapta, amelynek értéke hétről hétre növekedett. Ha valakinek sikerült hat hónapig füstmentesen élnie, 1500 franknyi (426 ezer forint) utalvánnyal lett gazdagabb.

Az első hét elteltével rendszeresen ellenőrizték biokémiai vizsgálatokkal, valóban leszoktak-e a résztvevők a dohányzásról. Hat hónap után nem járt további jutalom, azonban 18 hónap után újabb tesztnek vetették alá a résztvevőket. A vásárlási utalvánnyal ösztönzött csoport tagjainak több mint fele (55 százalék) nem gyújtott rá a kutatás első három hónapjában. A kontrollcsoport tagjainak semmiféle jutalmat nem ígértek, közülük csak 12 százalék hagyott fel a dohányzással ebben az időszakban. Hat hónap elteltével 45 százalék nem dohányzott a pénzzel nem ösztönzött csoport 11 százalékával szemben.

Ahogy a pénzjutalom megszűnt, az anyagi ösztönzéssel leszokó csoport addig füstmentes részének többsége is visszaszokott a cigarettára, 18 hónap elteltével 9,5 százalékuk nem dohányzott. A hosszú távon sikerrel leszokók aránya még így is 5,8 százalékponttal haladta meg azokét, akik jutalom nélkül váltak hosszú távon füstmentessé (3,7 százalék).

Gyógyászati segédeszközökkel és orvosságokkal ugyanilyen arányban sikerül hosszú távon leszoktatni a dohányosokat. A kutatók feltételezik, hogy utóbbiak és az anyagi ösztönzés együttes alkalmazása még hatékonyabb lehet.

Aranyérmet nyert a Szabó Gabriella, Kozák Danuta kajakos duó 500 méteren a riói olimpia keddi versenynapján.

Az aktuális világ- és Európa-bajnok kettős rendkívül nagy küzdelemben harcolta ki az első helyet, a címvédő németeket pár centivel megelőzve végzett az élen. Magyar egység harmadszor győzött ebben a számban nyári játékokon.

A páros a magyar kajak-kenu sport 23., illetve a riói küldöttség hatodik aranyérmét szerezte.
A magyar sportolók eddig hat első, három második és négy harmadik helyet nyertek a riói olimpián.

Letartóztatták Kijevben az oroszbarát nézeteiről és írásairól ismert Miroszlava Berdnik ukrán újságírónőt és publicistát – hozta nyilvánosságra kedden a Facebook közösségi internetes oldalon egy újságíró kollégája, Dmitro Szkvorcov.

Az újságírónő letartóztatásának körülményei egyelőre nem ismertek, és a hatóságok sem erősítették meg még a hírt. A korreszpondent.net ukrán hírportál szerint Szkvorcov bejegyzése már nem érhető el a Facebookon, és a telefonját is kikapcsolta. Orosz hírforrások szerint Berdniket szeparatizmus vádjával tartóztatták le.
Az újságírónő az írásaiban hevesen bírálta a 2013 végén kezdődött – európai integrációt és hatalomváltást követelő -kijevi Majdan-tüntetéseket, az ukrán nacionalista törekvéseket és a jelenlegi kijevi vezetést. Kiállt amellett, hogy minősítsék államnyelvvé az oroszt Ukrajnában, valamint támogatta a Krím Oroszországhoz csatolását, amelyet sem Ukrajna, sem a Nyugat nem ismer el legitimnek.

Őrizetbe vették azt a 24 éves ukrán férfit, aki honfitársát próbálta meg átcsempészni Magyarországról Ukrajnába a záhony-csapi határátkelőhelyen hétfőn – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján kedden.

A tájékoztatás szerint a határrendészek az országból kilépésre jelentkező férfi járművének átvizsgálásakor bukkantak rá az utastérben, a csomagok alatt megbújó 29 éves ukrán nőre, aki nem tudta igazolni jogszerű magyarországi tartózkodását.
A sofőrt a megyei nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki, az ukrán nőt pedig idegenrendészeti eljárás keretén belül kiutasították az országból – olvasható a www.police.hu oldalon.

Oroszország őszintén törekszik a kétoldalú kapcsolatok helyreállítására a “baráti” Törökországgal – jelentette ki kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban, ahol kazah hivatali partnerét, Nurszultan Nazarbajevet fogadta.

“Őszintén törekszünk teljes körűen helyreállítani kapcsolatainkat a baráti Törökországgal, amellyel sok éven át kivételes együttműködési kapcsolatban álltunk” – hangoztatta Putyin.
Hozzátette, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök múlt keddi szentpétervári látogatása “megerősítette közös eltökéltségünket aziránt, hogy ne csak a kapcsolataink helyreállításáért, hanem azok fejlesztéséért is munkálkodjunk”.
Mint emlékezetes, az augusztus 9-i csúcstalálkozón Erdogan többször is “drága barátom” megszólítással illette Putyint.
Az orosz elnök megköszönte kazah kollégájának a Moszkva és Ankara közötti, a kétoldalú kapcsolatok helyreállításában játszott közvetítő szerepet. Nazarbajev elmondta, hogy az orosz-török közeledés kedvező hatással volt a kazahsztáni helyzetre is, és a konfliktusban kormánya Moszkva oldalán állt.
A szentpétervári csúcs 8 havi orosz-török diplomáciai és szankciós szembenállás után jött létre. A válság amiatt alakult ki, hogy a török légierő tavaly novemberben – légtérsértésre hivatkozva – lelőtt egy észak-szíriai célpontok ellen bevetett, Szu-24-es orosz bombázót.
Ukrajnáról szólva Nazarbajev elmondta Putyinnak, hogy nemrégiben beszélt Petro Porosenko ukrán elnökkel, aki tájékoztatta, hogy Donyeck és Luhanszk (autonóm) státusának elfogadását az ukrán törvényhozás akadályozza, amelyben pártjának nincs többsége.
Asztanai bejelentés szerint Porosenko július elején kérte fel a kazah elnököt arra, hogy vállaljon közvetítő szerepet Kijev és Moszkva között a délnyugat-ukrajnai helyzet rendezése érdelében.