Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Rejtő Jenő alakját számos legenda övezi, a legtöbbet ugyan ő maga – és jó barátja, Karinthy – találta ki, de nagyon sokat az idő és az érte rajongó olvasók hoztak létre. Ezeknek a valóságalapját kívánta tisztázni Thuróczy Gergely A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére című könyve, melyet február 15-én mutattak be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A cím: A megtalált tragédia több szempontból is érdekes. Először is kifejezheti azt, hogy Rejtő Jenőnek milyen tragikus élete volt, melyről nagyon kevés valós adatot lehetett tudni. Most azonban, új levéltári adatokra támaszkodva végre kirajzolódik Rejtő igaz története. Másrészről ott van az a lehetőség is, hogy végre előkerült Rejtő Jenő, az ő személyisége, végre igazán foglalkoznak a munkáival, az alakjával, és így feloldódik élete legnagyobb tragédiája is: a mellőzöttség. Az igazság azonban az, hogy ez a cím valójában az első Rejtő Jenő életével foglalkozó könyvbemutatóra reflektál, melynek címe: Ellopott tragédia volt. A legelső bemutató címe egy parafrázis. Rejtő egyik legjobb és egyben legszomorúbb művére, a Csontbrigádra reflektál, amelyben elhangzik egy nagyon karakteres, az egész alkotást jellemző mondat: „Mit tehet az ember, ha ellopják a tragédiáját?”

Thuróczy Gergely irodalomtörténész matróz kalapban foglalt helyet Farkasházy Tivadar humorista, Kálmán C. György irodalomtörténész és Horváth Csaba, a Károli Gáspár Református Egyetem docense társaságában. A kötetet a Szépmíves Kiadó vezetője mutatta be. Beszédében kiemelte, hogy a könyvkiadó alig féléves, de hatalmas terveik vannak a jövőt illetően. A Rejtő-életrajz mellett számos, 19-20.századi naplót és kéziratot terveznek megjelentetni. Ezután Izzadt Fred, alias Thuróczy Gergely vette át a szót, aki elmondta: nem Piszkos Fredként ül a jelenlévők között, hanem „Izzadtként”, olyannyira megizzasztotta a Rejtő életét feltáró kutatás. Hatalmas összefoglaló alkotásról van szó, mely nem csak eddig ismeretlen levelezéseket, fotókat vonultat fel. Számos olyan Rejtő-alkotást is olvashatunk, melyeket eddig még senki, de megjelent olyan mű is, melyet erősen cenzúráztak kiadásakor, most viszont teljes egészében olvashatják az érdeklődők. Emellett pedig kiadtak egy eddig teljesen ismeretlen Rejtő-kisregényt Konzílium az őserdőben címmel. Thuróczy Gergely kiemelete – és ezt igyekezett megmutatni a könyvbemutató is –, hogy Rejtő nem csak író volt, nem csak az írás művészete foglalkoztatta. Írt operetteket is, nagyjából tíz ismert szerzeménye van, amelyből az Elmondani jaj, de nehéz címűt Nagy János zongoraművész előadásában meg is hallgathatta a közönség. De próbálkozott – igen fiatalon, tizennyolc évesen – a versírással is, ezeket az alkotásokat azonban sosem jelentette meg. Thuróczy Gergely ezeken kívül megtalált egy színdarabot is, amelyet Rejtő inkább filmforgatókönyvé alakított át. Tudjuk, hogy újságkiadással is kísérletezett – nagyon frappánsan Újság címmel jelentette meg lapját, melyben kizárólag szociografikus hangvételű novelláit, azoknak részleteit publikálta.
Némi ismertető után bemutattak egy részlet Piszkos Fred, a kapitány meséjéből is, majd Piszkos Fred meg is jelent a teremben – Varga Tamás színművész személyében –, hogy Rejtő fentebb említett, eddig ismeretlen alkotásait felolvassa. Ezután a moderátor, Horváth Csaba arról kérdezte a jelenlévőket, hogy mikor olvastak először Rejtőt és milyen hatást gyakorolt rájuk a méltatlanul mellőzött alkotó. Farkasházy Tivadarral együtt szinte az összes jelenlévő, tizenévesen vette először kezébe Rejtő alkotásait, és mindenki elismerte az író tehetséget. Olyan világot teremtett, amelyben bármi megtörténhet, bármit el lehet hinni. Briliáns cselekményvezetése volt minden alkotásának, melyeknek mindig volt tétje, nem úgy, mint egy egyszerű ponyvának, amely akkoriban nagy divat volt. Horváth Csaba moderátor – kollégái sűrű bólogatása közben – hangsúlyozta, hogy Rejtő Jenő szövegei az alapműveltséghez tartoznak. Az est folyamán pedig kiderült az is, hogy Thuróczy Gergelynek ugyan ez már a második Rejtő Jenővel foglalkozó alkotása – az első 2015-ben jelent meg Elfeledett tragédia címen –, egyszer ő maga is szeretne egy olyan könyvet kiadni, amelyben nem csak úgy szerepel, mint szerkesztő, hanem mint író.

Reich Jenő, aki Reich nem, de író szeretett volna lenni

Valójában sosem akart Reich lenni. Korai alkotásait sem írta alá ezen a néven. Jenőként szignálta verseit, később pedig megszületett Rejtő, aztán P. Howard és Gibson Lavery. Nagyon sok mindennel próbálkozott, szinte állandóan kereste önmagát, a saját hangját. Thuróczy Gergely alkotása nem csak azért különleges, mert eddig ismeretlen képeket, írásokat láthatunk Rejtőtől. Azért nagyszerű, mert megpróbálja megmutatni, hogy milyen volt valójában Rejtő Jenő. Megmutatja, hogy igazából mindig is azaz író volt, akivé válni akart. Egy maximalista ember volt, aki sosem fizetett a kézirataival, mert annyira ügyelt azok helyességére, hogy félkészen sosem adta ki a kezéből egyiket sem. A Megtalált tragédia ezenkívül fejlődéstörténet is. Megmutatja, hogy milyen, amikor egy fiatal tehetség próbálgatja szárnyait, először verssel, aztán komolyabb, melankolikus novellákkal vagy színpadi bohózattal, újsággal, operettel kísérletezik. A végén pedig láthatjuk, hogy miként születik meg egy egyedi hangú alkotó, akinek az volt a legnagyobb tragédiája, hogy legsikeresebb alkotásai nem Rejtőként, hanem P. Howardként váltak ismertté. Alteregója kvázi ellopta előle az elismerést, az emberek pedig, ha hallották is Rejtő nevét, a legtöbb esetben azt gondolták, hogy ő csak fordítója volt a Howard-könyveknek. Thuróczy Gergely alkotása olyan Rejtő Jenőt is bemutat, aki komolynak gondolta az irodalmat, és komolyan is vette azt. Olyan írót láthatunk, akiben nagyon sok gát és komplexus volt, aki nagyon nagy akart lenni, de sajnos azt már nem élte meg, hogy lássa, mekkora sikert arat Rejtőként. Az is kiderül, hogy sosem volt idegenlégiós, és bár utazgatott Európa-szerte – és mindezt útlevél nélkül, alkalmi munkákat vállalva tette –, a cél, amely vezérelte, mindig ugyanaz volt. A tudásvágy hajtotta, a vágy, hogy igazán megtanulja mesterségét.

Mire világossá vált, hogy valójában kit takar P. Howard neve, vagyis 1943-ra, addigra Reich Jenő már halott volt – bár valószínűleg ezt a közvélemény még nem tudta. Az est folyamán a színművész felolvasta azt a korabeli újságcikket is, amelyben felfedték, hogy Rejtő Jenő, P. Howard, Reich Jenő egy személyt takart. Thuróczy Gergely azt is hangsúlyozta, hogy mint szellemileg beteg embert – az idegrendszere élete végén teljesen felmondta a szolgálatot, többször kezelték szanatóriumban is – nem vihették volna ki a frontra. Egy gyalázkodó újságcikk hatására – mely miatt pert is indított – vitték el munkaszolgálatra, majd küldték ki a frontra. Hivatalosan eltűntnek nyilvánították, de valójában a Don-kanyarban halt meg, a második magyar hadosztály tagjaként.

A megtalált tragédia

A könyv összeségében egy Rejtő Jenő-életrajz (noha eredetileg emlékkötetnek készült), amely tisztázza a vele kapcsolatos legendákat – bár a beszélgetésen Farkasházy Tivadar felvetette: szerinte egyáltalán nincs erre szükség. Hiszen Rejtő azáltal lett Rejtő Jenő, hogy élete legalább olyan legendás, mint Piszkos Fredé vagy Fülig Jimié. Ő maga pedig pont azért szereti Rejtőt, mert állítólag idegenlégiós volt, aki még a munkatáborban is történetekkel szórakoztatta a társait. Ilyen szempontból, annak, aki hasonlóan gondolkozik, mint Farakasházy, kissé csalódást keltő lehet a valódi Rejtő Jenő. Persze nem kell azt gondolni, hogy a valós élete unalmas volt, hogy a belvárosi lakását sosem hagyta el, és még Csepelen se járt, úgy írta meg regényeit. Azért sem, mert megfordult Németországban, Franciaországban, Ausztriában, sőt nagyon jól beszélt németül, és egy kicsit értett a franciához is. Világlátott ember volt, aki valóban bohém életet élt, és ahogyan Thuróczy fogalmazott egy MTI-nek adott interjúban, nem foglalkoztatták a polgári sallangok sem. A legendákra azért volt szükség, mert hírhedt, ismert akart lenni. Olyan sztárságra, korabeli celebségre vágyott, mint amilyen jó barátját, Karinthyt is körbelengte. És bár életében ez nem adatott meg neki, ha látta volna a február 15-én, a könyvbemutatóra összegyűlt tömeget, melyet – a valódi! – önéletrajza vonzott, büszke lett volna.

Fischer Viktória

Az Ukrán-Kárpátok állatvilága a folyamatos orvvadászat miatt az utóbbi években jócskán megcsappant. A felelőtlen vadászat következtében egyre kevesebb szarvas, őz, farkas, vaddisznó vagy hiúz látható vidékünk erdeiben, melyek területe szintén jócskán csökkent az illegális fakitermelések miatt.

Nagyapáink még jól emlékeznek azokra az időkre, mikor a hegyvidéki falvakban élők télen a farkasoktól védték háziállataikat, szarvasokat, vaddisznókat próbáltak meg távol tartani a takarmánytól. Sajnos az utóbbi években egyre kevesebb vadállat vagy azok nyomai figyelhetők meg vidékünk erdeiben sétálva.

A napokban azonban a Szinevéri Nemzeti Parkban őzeket és szarvasokat kaptak lencsevégre a park erdészei. Elmondásuk szerint egyre gyakrabban figyelhetők meg vadállatok a környező falvak, utak mentén – tájékoztat a zak.depo.ua.

A vadak elszaporodása talán a természetvédők szorgos munkájának is betudható, akik etetőpontokat alakítottak ki a parkban, melyeket folyamatosan friss takarmánnyal töltenek fel.

Kárpátalja.ma

Nem csak az elfogyasztott cukor mennyisége számít, hanem annak fajtája is az anyagcsere és érrendszeri betegségek kialakulásában. A bajok fő okozója a gyümölcscukor.
A gyümölcscukor, azaz a fruktóz fogyasztásának az anyagcserére és érrendszerre gyakorolt káros hatásairól szóló tanulmányt Marta Alegret, a Barcelonai Egyetem (IBUB) Biomedicina Intézetének professzora és kutatóitársai az American Journal of Physiology-Heart and Circulatory Physiology folyóiratban tették közzé. A fruktóz egy egyszerű cukor (monoszacharid), amely nagyon közönséges alkotóeleme a gyümölcsöknek. Ráadásul ez az egyik legszélesebb körben használt édesítőszer az élelmiszeriparban, mert nagy az édesítő potenciálja és alacsony az előállítási költsége. Illetve ez az egyik alkotóeleme az étkezési cukornak, a szacharóznak is (nádcukor, répacukor, juharcukor stb.), amely egy glükóz (szőlőcukor) és egy fruktóz molekularész alkotta diszacharid.
A tanulmány során a kutatók a metabolikus változásokra a hímeknél érzékenyebb nőstény patkányokat vizsgáltak két hónapon át attól függően elkülönített csoportokban, hogy fruktóz vagy glükóz szirupot kaptak-e a szilárd táplálékuk mellé. A tesztidőszak végére különbségek alakultak ki az állatok testtömegében, trigliceridszintjében és érrendszerének állapotában.

Márta Alegret szerint az egyik kiugró anyagcserehatás a trigliceridek magas koncentrációja a azoknak a patkányoknak a vérplazmájában, amelyek fruktózt kaptak glükóz helyett. Ezt a hatást nem lehet csak a máj lipidek szintézisével magyarázni, mivel a glükóz és a fruktóz egyaránt kiváltják a máj zsírtermelését (lipogenezisét). A triglicerid egy olyan vérzsír fajta, amelynek megemelkedett szintje elősegíti a vérereket elzáró lerakódások, plakkok kialakulását, és így közvetve súlyos, életveszélyes betegségeket is okozhat.
Ugyanakkor a zsírsav oxidációjában alapvetően fontos CPT1A enzim fehérjeszintje csak azokban a patkányokban csökkent, amelyek fruktózt kaptak. Ebben a csoportban megnövekedett egy alapvető fehérje, az MTP kibocsátása, amely a triglicerideket a májból átirányítja (a rossz koleszterinként ismert) LDL formájában a vérplazmába. Ez arra utal, hogy a fruktóz sajátos módon képes csökkenteni zsírsav oxidációját, és növelni a trigliceridek mozgását a májból a vérplazmába.

A kontrollcsoport egyedeihez képest az aorta (verőér) elernyedési képessége – nitrogén-oxid hatására – azoknál a patkányoknál, amelyek glükózt kaptak, magasabb volt, és alacsonyabb azoknál az állatoknál, amelyek fruktózt kaptak. Ezért az érrendszerre perspektivikusan a fruktóz negatív hatással van, mert megnehezíti az aorta megfelelő pihenését. Kiderült az is a kutatásból, hogy a glükóz ebből a szempontból hasznos – állítja Alegret. A glükóz ugyanis megnövelte az adiponektin hormon szintjét a vérplazmában. A zsírszövet választja ki ezt az anyagot ki, amely aztán részt vesz a sejtek energiatermelő anyagcseréjében. Ez a növekedés a fruktózzal kezelt patkányoknál nem következett be.
A fruktózzal kezelt patkányoknál ráadásul májelváltozások is kialakultak. A korábbi vizsgálatok során a kutatócsoport már megállapította, hogy mind a nőstény, mind a hím patkányokban zsírmáj alakult ki a fruktóz hatására. Eltekintve az érrendszeri és a májjal kapcsolatos elváltozásoktól, az állatoknál nagyobb testtömeg-gyarapodást tapasztaltak a fruktózos táplálás nyomán, még akkor is, ha ezek az állatok kevesebb kalóriát kaptak, mint a többiek.

Az a tény, hogy a fruktóz csökkenti a zsírsavak oxidációját, és növeli a májban a lipidek szintjét, elvezethet a zsírmáj kialakulásához. A lipidek felhalmozódása a májban – annak ellenére, hogy kezdetben semmilyen tünettel nem jár – végül gyulladást okoz a szervben, ami súlyos betegségek forrása hosszú távon, amit jobb minél korábban megelőzni. Ráadásul a máj elzsírosodása a testtömeg növekedésére is hatással van – állítják a kutatók.

Új-zélandi tudósok szerint Zélandia lehet a nyolcadik kontinens: igaz, hogy területe szinte teljesen a Csendes-óceán mélyén fekszik, ám egy sor feltételnek megfelel, ami kontinenssé teheti.

A Geological Society of America’s Journal folyóiratban megjelent dolgozatban a kutatók Zélandia kontinenssé nyilvánítása mellett érvelnek. Mint írják, Zélandia területe ötmillió négyzetkilométer, ami nagyjából akkora, mint a szomszédos Ausztrália kétharmad része. Zélandia 94 százalékát a Csendes-óceán borítja, csupán néhány sziget, valamint három jelentősebb földtömeg magasodik ki belőle: Új-Zéland Északi- és Déli-szigete, továbbá Új-Kaledónia.
Bár a kontinens fogalmához általában a szárazföld kötődik, a tanulmány szerzői azonban más tudományos szempontok szerint sorolják közéjük Zélandiát. Ilyenek a környező területekhez képest magasabb fekvés, jellegzetes geológia, jól meghatározott terület és a vastagabb földkéreg, mint amilyen rendszerint az óceán fenekén van.
A tanulmány vezető szerzője, Nick Mortimer új-zélandi geológus elmondta: a tudósok már több mint két évtizede gyűjtik az adatokat ahhoz, hogy Zélandia kontinens lehessen.
“Zélandia kontinenssé nyilvánításának tudományos értéke sokkal nagyobb annál, mint hogy egy újabb névvel bővülne a kontinensek listája. Egy tenger mélyén fekvő, mégis töredezetlen kontinens hasznos a kontinentális kéreg kohéziójának és szakadásának feltárásában” – fogalmazott.
A BBC megjegyezte, hogy jelenleg nincs olyan tudományos testület, amely a kontinensek hivatalos elismerésére hivatott, ezért ezt majd az idő dönti el a jövő kutatásai nyomán.

Csaknem 50 tematikus programmal ünnepli Gödöllő és a Gödöllői Királyi Kastély (GKK) Erzsébet királyné születésének 180. és a Monarchia létrejöttének 150. évfordulóját – mondta az emlékévet bemutató pénteki sajtótájékoztatón Gémesi György polgármester és Ujváry Tamás, a GKK igazgatója Gödöllőn.

A városvezető emlékeztetett arra, hogy Erzsébet királyné több mint kétezer éjszakát töltött Gödöllőn, egyik kedvenc pihenőhelyén.
Gémesi György elmondta, hogy az év két legfontosabb eseménye a júniusi Koronázási Hétvége és a novemberi Erzsébet bál lesz. A jótékonysági bált kétévente rendezik meg, és az idei immár a harmadik – tette hozzá, kiemelve, hogy az emlékév A bölcsőtől a koronáig – Gödöllő, a királyné városa gondolat jegyében szerveződik. Ujváry Tamás, a GKK igazgatója arra emlékeztetett, hogy a királyné számos kastélyban töltött hosszabb-rövidebb időt, de Gödöllőre tért haza, a kastély ma az Erzsébet-kultusz otthona. Az igazgató a programok közül kiemelte a nyáron megnyíló Utazik az udvar – Erzsébet királyné utazásai Madeirától Herkülesfürdőig című kiállítást, valamint az Erzsébet királyné ruháit bemutató időszaki tárlatot novemberben. Ez utóbbihoz kapcsolódva Czédly Mónika divattervező elmondta: a kollekció 14 darab ruharekonstrukciót vonultat fel, melyeket eredeti fotók, festmények, illetve írások alapján készítettek el. Legizgalmasabb darabja egy hiteles koronázásiruha-másolat, amelynek felsőrésze bársonyfűző köténnyel és fátyollal, a hosszú selyemuszályos szoknyát csipkével díszítették. A ruhák fontos jellemzője, hogy a királyné eredeti méretei szerint készültek el. Kósa Erika, a tavaly létrejött Sisi Alapítvány elnöke kiemelte, hogy nemcsak aktív ápolói kívánnak lenni az emlékének, de női példaképként is tekintenek a királynéra. A programok közül a június 8-án a budai Mátyás templomban felcsendülő emlékkoncertet emelte ki. “1867. június 8-án itt koronázták magyar királlyá Ferenc József császárt és királynévá Erzsébet császárnét” – fűzte hozzá. Az ünnepi évet két nosztalgiajárat is színesíti, a MÁV Nosztalgia húsvétkor, illetve a koronázási hétvégén indít különvonatot – ismertette Dubecz Renáta, a cég pr-vezetője. A június 10-én a királyi váróba befutó járat különlegessége, hogy ezzel érkezik a Szent Korona másolata. A sajtótájékoztatón a szervezők bemutatták a Ferenc József- és az Erzsébet királyné-tortát is, hozzátéve, hogy az év folyamán elkészül a Monarchia-torta is.

A beregszászi római katolikus egyházközségben évről évre egyre több fiú jelentkezik ministránsnak. Népszerű program. Vagy inkább foglalkozás? Mi is a ministrálás? Bárdos Istvánnal beszélgettem, aki hetente összegyűjti a fiúkat egy közös imára, beszélgetésre, tanulásra, játékra…

– Mi a ministrálás?

– Egyrészt szolgálat, másrészt életforma, mert nem lenne hiteles, ha a templomból kijövet megváltozna a lelkület, lehullana rólunk a szenteltvíz, és elköteleződés nélkül élnénk életünket. Egy fiún látszania kell, hogy ő az oltárnál szolgál, hogy ott van a Jóisten közelében, segít a szentmisében. Nem szabad, hogy ez feledésbe merüljön a hétköznapokban. A ministrálásnál még a testtartás is lényeges, hogy ily módon kifejezzék szolgálatuknak fontosságát. Erre igyekszem megtanítani a kisfiúkat a hittanórákon.
A ministrálás által nem ritkán születnek papi elhívások, hiszen ennek a szolgálatnak nem rejtett célja a stafétabot átadása, ez a legjobb táptalaja annak, hogy az egyházban legyen utánpótlás. De az sem kevésbé nemes feladat, ha majd családapák, férjek lesznek felnőttkorban, mert úgy is szolgálhatnak, sőt…

– Ki jelentkezhet ministránsnak itt, Beregszászban?

– Az a fiú, aki gyakorlatilag tud írni, olvasni, aki már viszonylag önálló. Ez körülbelül 7–8 éves korban következik be.

– Milyen gyakran kell jönni szentmisére egy fiúnak, aki az oltárnál szolgál?

– Minden vasárnap és ünnepnap, de ha megteheti, hétköznapokon is.

– Hány ministráns van Beregszászban?

– Büszkék vagyunk a létszámra, hiszen tizenkilenc-húsz ministránsunk van. Ráadásul – úgy veszem észre – a fiúk között presztízsnek számít, ha végezheti ezt a szolgálatot, szeretnek a foglalkozásra is járni. Nagyon fontos, hogy a pap megszólítsa a fiúkat, hogy csatlakozzanak, mert többeknek lenne hozzá kedve, csak nincs bátorsága jönni. Nálunk megvan ez a meghívás.

– Ki lehet-e öregedni ebből a szolgálatból?

– Esetleg abban az esetben, ha pappá válik az illető. Nálunk vannak felnőtt ministránsok is, de általában a nősülés után abbahagyják a szolgálatot. Lehet, hogy pont a feleségek viszik el az oltártól a ministránsokat (nevet). Én vagyok az egyedüli családos, aki megmaradtam.

– Gyerekkorod óta ministrálsz?

– Szégyen vagy nem szégyen, de én egy olyan ministránsoktató vagyok, aki gyerekkorban nem ministrált, mert nem engedték.

– Milyen közös programokon vesznek részt a fiúk?

– Hetente van egy foglalkozás, melynek van egy elméleti, imádságos része, azután játék, sport, közösségépítő tevékenység következik. Kedvezőbb időjárás esetén kimegyünk a sportpályára. Időnként kirándulásokat szervezünk. Például a közeljövőben a Nyíregyházi Állatkert a cél, ezt a napot már nagyon várják. Végeztünk már önkéntesen templom körüli takarítást, részt vettünk az ökumenikus Szeretethíd programon. Minden tevékenység során nagyon fontos a Szentlélek jelenléte. A sportpályán is körbe állunk és imádkozunk, tehát mindenhol megéljük a hitet.

– Vannak-e nehézségek?

– A korkülönbséget említeném meg a nehézségek között. A nagyobb ministránsok elkülönülnek. Fontosnak tartom, hogy kicsiknek-nagyobbaknak legyen közös programjuk. Ezen most dolgozunk. Jó lenne közös szalonnasütés, bográcsozás. A hely is megvan, szépen kialakult a Pásztor Ferenc Közösségi Ház, és tovább szépül. A mesterek lerakták az alapot: összekeverték a cementet, vizet, homokot, meszet. A mi dolgunk pedig az, hogy a nyers gyermek- és felnőttlelkeket keverjük össze a Szentlélekkel, és a hit színező anyagát adjuk hozzá.

– Miért nem ministrálhatnak lányok?

– Ez teljes mértékben papfüggő. Nálunk úgy alakult, hogy a lányok inkább énekelnek, a fiúk pedig az oltárnál szolgálnak. Én is úgy látom, hogy mivel a papi utánpótlás mégiscsak a fiúkból lesz, ezért fontos, hogy ők kapjanak helyet a pap mellett. Ha lányok is jönnek, elvonja a fiúk figyelmét a másik nem közelsége.

Bunda Fehér Rita
Kárpátalja.ma

Jurij Lucenko főügyész rendelete értelmében az ukrajnai ügyészségek dolgozóinak mielőbb kábítószer-használati vizsgálaton kell részt venniük – adta hírül a mukachevo.net hírportál február 15-én.

A főügyész arra kéri a kárpátaljai ügyészségeket, hogy a munkatársakkal végeztessék el a drogtesztet. Lucenko hangsúlyozta, hogy a vizsgálat a főügyészség dolgozóira is kiterjed.

A rendelkezés a nemrégiben Zaporizzsja megyében történt eset következménye. Egy helyi ügyész saját munkahelyén használt kábítószert, sőt kollégáit is megkínálta a narkotikummal.

Kárpátalja.ma

Keresztény társadalmi mártírium 1944–1956 címmel rendezett nemzetközi emlékkonferenciát február 9-én Budapesten a Mika Sándor Egyesület.

A Károlyi-palotában megrendezett eseményen számos történész, kutató, egyházi személyiség – többek között három kárpátaljai előadó – és hallgatóságként a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola több tanára vett részt.

A konferenciát annak fővédnöke, dr. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke nyitotta meg, majd dr. Szabó István, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának egyházi elnöke szólt a jelenlévőkhöz. A Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke, a rendezvénynek otthont adó Petőfi Irodalmi Múzeum nevében pedig Prőhle Gergely főigazgató köszöntötte a konferencia résztvevőit.

A nap folyamán négy szekcióban összesen tizennyolc előadás hangzott el.

Az első szekció vezetését dr. Varga Lajos váci segédpüspök vállalta el. A plenáris előadások sorát Balogh Margit (tudományos tanácsadó – Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont) Kard, pallos, olajág – A katolikus egyház helyzete 1944 és 1956 között című tanulmánya nyitotta meg.

Ezt követően Mirák Katalin (történész – MEE Tényfeltáró Bizottsága) a Magyarországi Evangélikus Egyház, Bogdan Stanaszek (egyetemi tanár – II. János Pál Pápai Egyetem, Krakkó) pedig a lengyel egyház 1944–1956 közötti történetét ismertette.

A továbbiakban Kiss Réka (elnök – Nemzeti Emlékezet Bizottsága) beszélt a magyar reformátusok 1944–1956 közötti küzdelméről, valamint Holló Péter (egyháztörténész, főiskolai adjunktus – Sola Scriptura Teológiai Főiskola) mutatta be a kisegyházak sorsát ugyanebben az időszakban.

A konferencia második szekcióját Ittzés János nyugalmazott evangélikus püspök vezette. Ebben a szakaszban olyan hitvallók életét ismerhettük meg, mint Galambos József plébános (Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató helyettese előadásában); Stefan Wyszynski lengyel prímás (Ewa K. Czaczkowska, a Stefan Wyszynski Bíboros Egyetem adjunktusának bemutatásában) és Márton Áron erdélyi katolikus püspök (Denisa Bodeanu, a Securitate Iratait Vizsgáló Nemzeti Tanács tagjának eladásában).

Szintén ebben a szekcióban hangzott el dr. habil. Bögre Zsuzsanna (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Szociológia Intézet) Apácasorsok 1950, a rendek feloszlatása után című értekezése, valamint Bandi István (tudományos munkatárs – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) előadása a bencés rend 1944–1956 közötti életéről.

A plenáris előadások sorát ebben a részben dr. Kálmán Peregrin OFM (igazgató – Mátraverebély–Szentkút Nemzeti Kegyhely) tanulmánya zárta, melyben a ferences rend II. világháború utáni magyarországi megpróbáltatásait mutatta be.

Az emlékkonferencia harmadik szekciójának vezetését dr. Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke látta el.

Ebben a szakaszban először dr. Köbel Szilvia (tudományos főmunkatárs – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) ismertette az egyházüldözés (állam)jogi környezetét, majd Soós Viktória (bizottsági tag – Nemzeti Emlékezet Bizottsága) mutatta be az Állami Egyházügyi Hivatal 1956 előtti tevékenységét.

A továbbiakban Seres Attila (tudományos munkatárs – MTA BTK) előadása következett Márton Áron erdélyi püspök a szovjet állami egyházfelügyelet látóterében a sztálini és hruscsovi korszakban címmel.

A nap folyamán több nemzetközi felszólalót hallgathattak meg a jelenlévők. A harmadik szekcióban a lengyel Piotr Tylec (igazgató – Sandomierzi Egyházmegyei Könyvtár) beszélt arról, hogy milyen eszközöket alkalmaztak Lengyelországban 1945 után a papság ellen.

A konferencia utolsó, negyedik szekciójában négy előadás hangzott el Prof. dr. Fodor György (rektor, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) elnöklete mellett.

Dr. Bogdán Zalán (egyetemi docens – Károli Gáspár Református Egyetem): A Magyarország területéről történő szovjet deportálások mérlegét ismertette, majd Szendrey Anita (PhD-hallgató – Debreceni Tudományegyetem) mutatta be a kárpátaljai római katolikus egyház helyzetét a szovjet csapatok bejövetele után.

Ezt követően Fodor Gusztáv (doktorjelölt, református lelkész – Tiszaderzs) tartotta meg előadását A Napkeleti Baráti Kör és a kárpátaljai reformátusok kálváriája címmel.

A plenáris előadások sora egy újabb kárpátaljai vonatkozású témával zárult, melyet Marosi István (főiskolai lelkész – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász) tartott meg „…holnap is felkel a Nap” – A kárpátaljai görögkatolikus egyház üldözése és a „földalatti egyház” kiépülése címmel.

Az egész napos konferencia fogadással ért véget.

 Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Kárpátaljára nem lesz kihatással az Ukrajnában bevezetett energetikai szükségállapot, mert a megyét nagyobb részben a nem kelet-ukrajnai szénnel működő burstini hőerőmű látja el villanyárammal – közölte pénteken Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója.

Az ukrajnai megye első embere Moskal.in.ua című személyes honlapján tett bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy a kelet-ukrajnai szakadár területekről az ország többi részébe szenet szállító vasúti szerelvények blokádja és az ukrajnai energetikai rendszerben e miatt hatályba léptetett “különleges intézkedésekkel” kapcsolatban Kárpátalja vezetéséhez sok olyan aggódó vállalkozó fordul, aki a folyamatos áramellátástól függő termelést folytat. Azt kérik, hogy a megye vezetői jelezzék, lesznek-e Kárpátalján ütemezett áramszünetek, és azok miként befolyásolják majd vállalataik működését – írta a megye kormányzója.

Válaszában Hennagyij Moszkal a honlapján hangsúlyozta: Kárpátalja a villamos energia “oroszlánrészét” az Ivano-Frankivszk megyei burstini hőerőműtől kapja, amely a Dnyipro (korábban Dnyipropetrovszk) város közelében található pavlohradi bányákból származó szénnel, továbbá földgázzal és pakurával működik. Ezeket az energiahordozókat az ukrán kormány ellenőrzése alatt lévő területeken termelik ki és állítják elő, tehát az erőmű működése nem függ a Luhansz és Donyeck megyék “ideiglenesen megszállt” részeiről származó antracit típusú széntől – mutatott rá.

“Így Kárpátalján az áramellátás semmilyen ütemezett szüneteltetését nem tervezik az energetikai rendszerben bevezetett különleges intézkedések kapcsán” – írta a megye kormányzója.

Hivatalos adatok szerint a februári árvíz több mint 6 millió hrivnyás kárt okozott a megyében – közölte a mukachevo.net hírportál február 15-én Viktorija Szenhetovszkának, a Kárpátalja Megyei Tanács sajtótitkárának közleményére hivatkozva.

Minden járásban külön bizottságok dolgoztak a kárfelmérésen. A legnagyobb mértékű pusztítást az ilosvai járási Szuhabaranka (Bronyka) községben tapasztalták, ahol közel 1,5 millió hrivnyás kár keletkezett.

A februári felmelegedés okozta áradás 525 háztáji gazdaságot, valamint számos lakóházat árasztott el, több embert kellett kiköltöztetni otthonából.

Kárpátalja.ma

A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és a Sodró Együttes idén is megrendezte táncházzal egybekötött folkkocsmáját a Rákóczi-főiskola átriumában. Az eseményre február 16-án került sor.

A Sodró együttessel közösen koncertet adott Pál Lajos, Európa- és Életfa díjas népzenész, előadóművész. A koncertre Pál Lajost elkísérték tanítványai is, akikkel a harmonika és a népzene ötvözetét mutatták be változatos zenei összeállításában.

Az est második felében sokak örömére kezdetét vehette a megszokott táncház, amin kortól függetlenül mindenki részt vehetett. A mulatozás mellett a résztvevőket zsíros kenyér és üdítőital várta, illetve finom borok, pálinkák és sajtkülönlegességek. Egy tartalmas és kellemes estét tölthettünk együtt idén is.

 

Kárpátalja.ma 

„Miután összeházasodtunk a feleségemmel, szereztünk egy telket, s azon családi házat építettünk. A telek és a ház valójában mindkettőnk tulajdona, de az ingatlantulajdoni regiszterben csak a feleségem szerepel tulajdonosként. Miként lehetne engem is társtulajdonosként feltüntetni a tulajdonosi dokumentumokban és a nyilvántartásban túlzottan sok utánajárás és kiadás nélkül?”

– Némileg zavaró a „valójában mindkettőnk tulajdona” kifejezés, hiszen így nem egyértelműek a tulajdonviszonyok. Az ingatlantulajdon állami nyilvántartásától függetlenül létezniük kell a tulajdonjogot megalapozó, esetleg azt igazoló dokumentumoknak, amelyek rögzítik a tulajdonos vagy tulajdonosok kilétét.
Hogy melyek lehetnek ezek a dokumentumok esetünkben? A levélből nem derül ki, hogy a telek mikor került a tulajdonukba, s az sem, hogy mikor épült a ház, holott az elmúlt években meglehetősen sokat változtak az ingatlantulajdon igazolására és nyilvántartására vonatkozó jogszabályok. Így például a Földtörvénykönyv 126. cikkelyének 1. pontja 2013-ig előírta, hogy a földrészleg tulajdonjogát állami okirat (державний акт) igazolja. Az Állami Földbizottság egy 1999-es rendelkezése pedig kimondta, hogy a társtulajdonosoknak kiadott földtulajdont igazoló okirathoz kötelezően mellékelendő az adott földterület társtulajdonosainak jóváhagyott névjegyzéke.
2013. január 1-jétől az ingatlantulajdonra vonatkozó jogok regisztrációjának új rendszere lépett életbe. Ettől kezdve – egészen 2016. január 1-jéig – az újonnan kialakított földterület tulajdonjogáról (beleértve a közös tulajdont is) ingatlantulajdoni bizonyítványt (свідоцтво про право власності на нерухоме майно) állítottak ki. 2016-tól viszont a vonatkozó jogszabályok nem írják elő az ingatlantulajdoni bizonyítvány kiadását.
Tavaly ősszel változtak az ingatlanokhoz fűződő tulajdonosi jogok és terhek állami regisztrációjára vonatkozó szabályok. Azóta a regisztrációs eljárást követően a tulajdonos kivonatot igényelhet a tulajdonjogok állami nyilvántartásából tulajdonának bejegyzéséről. A szabályozás értelmében a kivonatot elektronikus formában adják ki, de – az igénylő külön kérésére – papíron is elkészíthetik. Ez utóbbi esetben a regisztrációt végző tisztviselő aláírása és a hivatal pecsétje is szerepelni fog a dokumentumon.
Ha a tulajdonjogot igazoló dokumentumokban a szóban forgó földterület és ingatlan közös osztatlan tulajdonként szerepel, a regiszterben viszont tévesen mást tüntettek fel, önök a vonatkozó szabályozás alapján (Вимоги до оформлення заяв у сфері державної реєстрації речових прав на нерухоме майно та їх обтяжень, затверджений Наказом Міністерства юстиції України від 21.11.2016 № 3276/5) kérvényezhetik a hiba kijavítását.
Előfordulhat, hogy a tulajdonjog valóban egy személyre, a feleségére lett bejegyezve. Ebben az esetben kezdeményezni kell az ingatlan és a telek tulajdonjogi helyzetének megváltoztatását, azt követően pedig a szükséges módosítások elvégzését a regiszterben.
Amennyiben egyetértés van a házastársak között az ingatlan közös tulajdonba vételét illetően, szerződéskötéssel rendezhetik az ügyet. Az ilyen szerződés közjegyző által hitelesítendő, ennek költségeit tehát mindenképpen vállalniuk kell.
Más a helyzet, ha a feleség nem kíván beleegyezni az ingatlan közös tulajdonba adásába. Amennyiben a ház és a telek nem ajándékozással vagy öröklés útján jutott a felesége birtokába, illetve nem az ő házasságuk előtt szerzett tulajdonából vásárolták azokat, mindkettő a házasság ideje alatt szerzett közös tulajdonnak minősül, amelyekből önt tulajdonrész illeti meg. Jogában áll tehát a bírósághoz fordulni, s keresetében kérni a jogosultsága megállapítását, illetve szükség esetén a tulajdonrésze kijelölését. Amennyiben a bíróság az ön javára dönt, ezen határozat alapján kezdeményezheti a tulajdonjoga állami regisztrációját.

hk

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat 22 EU-tagállamban vizsgálta a minimálbérek mértékét – azokban az országokban, amelyekben törvényileg szabályozzák a teljes munkaidőért járó minimálbér összegét. Eszerint Bulgáriában a legalacsonyabb, Luxemburgban a legmagasabb a minimálbér – olvasható a tsn.ua internetes hírportál február 12-i bejegyzésében.

E tekintetben a balti országok közül Észtország áll az élen a maga 470 eurós legalacsonyabb havi juttatásával, míg a lettek vagy a litvánok minimum 380 eurót kapnak. Ennél kevesebbet az EU-n belül csak Bulgáriában (235 euró) és Romániában (275 euró) keresnek a dolgozók.

Az 500 eurós határ alatt maradt Csehország (407 euró), Magyarország (412 euró), Horvátország (433 euró), Szlovákia (435 euró) és Lengyelország (453 euró) is.

Az 500 és 1000 euró közötti minimálbért előíró országok közé Portugália (650 euró), Görögország (684), Málta (736), Szlovénia (805), valamint Spanyolország (826) tartozik.

A legmagasabb minimálbért Luxemburgban (1999 euró), Írországban (1563 euró), Hollandiában (1552 euró), Belgiumban (1532 euró), Németországban (1498 euró), Franciaországban (1480 euró) és Nagy-Britanniában (1397 euró) kapják a dolgozók.

Az EU-n belüli legmagasabb minimálbér kilencszerese a legalacsonyabbnak, ami az árbeli különbségeket és a vásárlóerőt is figyelembe véve azonban csak 1:3-as arányt jelent. A vásárlóerő szempontjából például Bulgária Luxemburghoz 501:1659 mértékben arányul.

A 2008-as adatokkal összehasonlítva leginkább Bulgáriában (109 százalék), Romániában (99 százalék) és Szlovákiában (80 százalék) nőttek a bérek az elmúlt években. Észtországban 69, Lettországban 65, míg Litvániában 64 százalékos növekedést könyvelhettek el. Az egyetlen ország, ahol ebben az időszakban csökkentek a bérek, Görögország – itt 14 százalékos visszaesést regisztráltak.

Ausztriában, Dániában, Olaszországban, Finnországban, Svédországban, valamint Cipruson államilag nem határozzák meg a minimálbér értékét.

Ukrajnában 2017-ben bruttó 3200 hrivnyára, körülbelül 110 euróra emelték a minimálbért, ám épp emiatt 630 ezer embert bocsátottak el munkahelyéről.

Kárpátalja.ma

Zavargások vannak a francia fővárosban, huligánok gyújtogatnak. Közben folyik a kampány: Marine Le Pen no-go zónákról beszél, szerinte bevándorlók csinálják a balhét.

Az M1 párizsi tudósítója elmondta, nagyjából két hete tartanak a zavargások a fővárostól észak-keletre. Akkor került ki egy felvétel az internetre, amint egy fekete bőrű férfit a rendőrök erőszakosan állítanak elő. Azóta eljárás indult, a rendőröket felfüggesztették, mivel a fiatalember kórházi kezelésre szorult. Csütörtök este hagyhatta el a kórházat.

Eleinte békés tüntetések zajlottak az ügy kapcsán, amelyek éjszakánként egyre erőszakosabbá váltak. Bár a francia elnök, Francois Hollande többször nyugalomra szólította fel az embereket és így tett az áldozat is, a zavargások nem csitulnak.

Az első éjszaka nagyjából 20-30 gépjármű és hasonló mennyiségű szemetes állt lángokban a francia elővárosban. Hasonló létszámban vettek őrizetbe az estét követően tüntetőket. De ahogy haladunk előre az időben egyre erőszakosabbá váltak a tüntetők – mondta tudósító. Hozzátette, mostanra az is kiderült, hogy legalább hatvan százalékuk koskorú, ami különös gondot jelent a rendőrségnek.

Az elmúlt két héten összesen 160 embert állítottak már elő, akik ügyét a bíróság gyorsított eljárásban tárgyalta: közel negyvenen kaptak felfüggesztett szabadságvesztést.

Matl Péter kárpátaljai szobrászművész, grafikus munkáiból nyílt képkiállítás a Nagyberegi Középiskolában február 16-án.

Az eseményen Matl Péter mellett részt vett Szalipszki Endre, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, Simon Gyöngyi, a beregszászi adminisztráció oktatási, ifjúsági és sportügyekért felelős osztályának vezetője, Géczi Tihamér, a Nagyberegi Középiskola igazgatója, valamint Tóth László református lelkipásztor.

A megnyitó ünnepségen Bak Judit, az iskola szervező pedagógusa köszöntötte a vendégeket, majd az iskola egyik tanulója, Kovács Alexandra adott elő egy verset. Ezt követően Szalipszki Endre főkonzul nyitotta meg a kiállítást, és osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Az alkotások a Gulag-táborokba elhurcoltaknak állítanak emléket. A főkonzul kiemelte, hogy Kárpátalján sok magyar vonatkozású Gulag-emlékmű van. Ez is mutatja azt a nagy veszteséget, mely a lakosságot érte a második világháború után. Az áldozatokról rendszeresen meg kell emlékeznünk, az emlékműveket pedig gondoznunk kell, ezért a tervek szerint 10-15 Gulag-emlékművet hoznak rendbe Kárpátalján. A főkonzul hangsúlyozta, nemcsak a magyar lakosságnak, hanem az itt élő más nemzetiségeknek is be akarják mutatni a munkatáborok történetét.

Matl Péter elmondta, hogy a negyven műből álló tárlat képeit 2016-ban alkotta meg. Felidézte emlékeit, amelyek segítették a művek létrehozásában, így megtudhattuk, hogy Bendász István parochus a munkatáborok valódi arcáról és eseményeiről mesélt neki, s arról, hogy túlélni csak a hit segítségével lehetett. Matl Péter elmondott néhány rövid Gulag-történetet a diákoknak, s hozzátette, az emberek régen féltek ezekről az eseményekről beszélni.

Az alkotó gondolatai után Princ Levente, az iskola egyik tanulója adott elő egy verset, majd tematikus rövidfilmet tekintettek meg az egybegyűltek a Gulagra emlékezve.

A kiállítás végén Géczi Tihamér igazgató megköszönte, hogy tanintézményük negyedik állomásként otthont adhatott a kiállításnak, s utalt arra, milyen fontos, hogy méltóan emlékezzünk a Gulagon elhunytakra.

 

Kárpátalja.ma

Valentin-napon ünnepelte százharmadik születésnapját a bátyúi Szécsi Gizella néni, aki 84 éve, 1933-ban fogadott örök hűséget férjének. Mint mondja, soha egyetlen pillanatra sem bánta meg döntését. Társát 22 éve vesztette el. Fájó szívvel nézegette a családi képeket.

Házasságuk ideje alatt a családi album megtelt a gyerekek, unokák és dédunokák fotóival, emellett Gizella néni megőrizte szeretett szülei képét is. A mindig sokat dolgozó és betegeskedő idős hölgy ma már egészségére sem panaszkodik, viszonylag jól bírja magát; szeret beszélgetni a politikáról, s mielőbb békét szeretne Ukrajnában.

Szécsi Gizellát rokonai és ismerősei is kedvelik, szeretettel köszöntötték születésnapja alkalmából a kedves és békés természetű nénit. Egy váratlan meglepetésben is része volt: az egyik megyei képviselő virággal, üdvözlőlappal és egy hűtőszekrénnyel ajándékozta meg – közölte a zakarpattya.net.ua hírportál február 15-én.

A meghatott Gizella néni könnyeivel küszködve hívta meg a jelenlévőket a következő születésnapjára is.

Kárpátalja.ma

Célunk, hogy a kárpát-medencei magyar közösségek elmúlt évek során kialakult intézményrendszere, amely az egyének és közösségek integrációja révén hozzájárul a magyar önazonosság és a magyar nemzet összefogásának erősítéséhez, tovább fejlődjön és tovább erősödjön. A Programot annak érdekében hoztuk létre, hogy a magyar szórványközösséget támogassuk és az anyaországgal való kapcsolattartást erősítsük.

A Miniszterelnök általános helyettese a nemzetpolitikai tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási ösztöndíjakról szóló 98/2015. (IV. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § a) pontja alapján pályázatot hirdet az alábbiak szerint:

1. A pályázat célja

A Magyar Állandó Értekezlet 2016. évi zárónyilatkozata üdvözli a Petőfi Sándor Program (a továbbiakban: Program) folytatását, melynek szellemében célunk, hogy a kárpát-medencei magyar közösségek elmúlt évek során kialakult intézményrendszere, amely az egyének és közösségek integrációja révén hozzájárul a magyar önazonosság és a magyar nemzet összefogásának erősítéséhez, tovább fejlődjön és tovább erősödjön. A Programot annak érdekében hoztuk létre, hogy a magyar szórványközösséget támogassuk és az anyaországgal való kapcsolattartást erősítsük.

Ennek érdekében olyan, a magyar nemzet iránt elkötelezett, közösségszervező tevékenységekben jártas magánszemélyek pályázatait várjuk, akik segítenek e célok elérésében, megvalósításában.

A Korm. rendeletnek megfelelően a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által létrehozott Program alapvető célja:

- a magyarság összetartozás-tudatának erősítése;

- a külhoni magyar szórványközösségek értékőrző munkájának és tájékoztatási, közösségépítő tevékenységének támogatása az ösztöndíjasok jelenléte révén, erősítve ezzel a külhoni magyarok nemzethez való kötődését;

- a szórványközösségek magyar azonosságtudatának erősítése;

- szakmailag elhivatott, gyakorlati tapasztalattal rendelkező, a közigazgatás nemzetpolitikai tevékenysége iránt elkötelezett szakember-utánpótlás biztosítása.

Értelmező rendelkezések:

- pályázati szakasz: a Program azon időszaka, amelyben a pályázóknak lehetőségük van pályázataik benyújtására, amelynek során a benyújtott pályázatok alapján a pályázók meghallgatása történik, és sor kerül a nyertes pályázók személyének kiválasztására;

- magyarországi programszakaszok: a Program azon időszaka, amikor a nyertes pályázó (a továbbiakban: Ösztöndíjas) Magyarországon teljesíti a szerződésből fakadó – a külhoni programszakaszt megelőző – képzési, valamint a külhoni programszakaszt követő beszámolási kötelezettségeit;

- oktatási szakasz: a magyarországi programszakasz azon – a külhoni programszakaszt megelőző – időszaka, amikor az Ösztöndíjas a külhoni programszakasz előtt előzetesen meghatározott tematika szerinti felkészítő oktatáson vesz részt;melynek célja a szórvánnyal kapcsolatos ismeretanyag elsajátítása;

- külhoni programszakasz: a Program azon időszaka, melyben az Ösztöndíjas a célországban, a fogadó szervezettel és a mentorral együttműködve végzi a Program célja szerinti tevékenységét;

- záró szakasz: a magyarországi programszakasz azon időszaka, melyben az ösztöndíjas a külhoni programszakasz alatt végzett tevékenységéről beszámol;

- mentor: az erre a feladatra kijelölt természetes személy, aki a külhoni programszakasz időtartama alatt az ösztöndíjas munkáját koordinálja, segíti, felügyeli, értékeli,

2. A pályázat tárgya:

A Program a külhoni magyarság magyar identitásának erősítése érdekében végzett ismeretátadási, oktatási, szervezési tevékenység ellátására nyújt (biztosít) ösztöndíjat legfeljebb 65 fő részére a 2017. év augusztus hónap és 2018. év június hónap között megvalósuló Program időtartama alatt. A Program kezdetének naptári nap szerinti meghatározására a későbbiekben kerül sor. A pályázati szakasz lezárását – azaz az ösztöndíjasok kiválasztását – követően kerül pontosan, naptári nap szerint meghatározásra az ösztöndíjasokkal létesítendő ösztöndíjas szerződéses jogviszony időtartamának kezdő és záró napja, mely a szerződésben kerül rögzítésre, egyéni jelleggel.

A Program 2017. év augusztusától 2018. év júniusáig tartó teljes megvalósítási időszaka alatt az Ösztöndíjas legfeljebb 9 hónapig tartó időtartamban a külhoni magyar közösségeknél, 1 hónapig tartó időtartamban pedig Magyarországon tölti jogviszonyának idejét. A magyarországi programszakasz kétszer 2 hétből áll, melynek részét képzi a külhoni programszakaszt megelőző oktatási szakasz, és a külhoni programszakaszt követő záró szakasz.

3. A pályázók köre

Pályázat benyújtására és az ösztöndíjprogramban való részvételre az jogosult, aki

a) a pályázat benyújtásának időpontjában huszadik életévét betöltötte,

b) büntetlen előéletű,

c) magyar állampolgár,

d) legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

e) közösségszervező, hagyományőrző egyéb közösségi tevékenységekben aktívan vesz részt vagy a magyar diaszpóra számára hasznosítható szakmai felkészültséggel rendelkezik (pl. cserkész, pedagógus, magyar mint idegen nyelv tanár, néptánc oktató, médiaszakember, könyvtáros, levéltáros, hitoktató),

f) magas szintű angol nyelvtudással vagy a célország nyelvének legalább társalgási szintű ismeretével rendelkezik, és

g) megfelel a pályázati felhívásban meghatározott egyéb feltételeknek.

A pályázó, amennyiben a korábbi Kőrösi Csoma Sándor és/vagy Petőfi Sándor Programokon ösztöndíjasként egy alkalommal részt vett, úgy 5 éven belül a Programra legfeljebb egyszer nyújthat be érvényes pályázatot, azzal, hogy ugyanazon célországot ismételten nem jelölheti meg.

4. A pályázat megvalósítási paraméterei

A pályázat benyújtása: a 2017. február 15. napjától 2017. március 15. napjáig.

Interjú a pályázókkal: 2017. március 16. – 2017. április 14.

Külhoni programszakasz tervezett megvalósítási időszaka: 2017. szeptember – 2018. június (A legfeljebb 9 hónapig tartó külhoni programszakasz ezen időtartamon belül valósul meg, azzal hogy a programszakasz kezdete legkésőbb 2017. szeptember 15. napja. Az Ösztöndíjas ezen időpontig köteles megkezdeni a külhoni programszakaszt.)

Szerződés időtartama: a szerződés időtartamának kezdete a külhoni programszakasz kezdőnapjához képest kerül meghatározásra, és legfeljebb 2018. június 30. napjáig tart.

Az Ösztöndíjasok a magyarországi programszakasz idején kötelező felkészítő oktatáson vesznek részt, melyet követően a megjelölt ország magyar közösségében folytatják a pályázatban megjelölt tevékenységet. A kiutazás – és így a szerződés fennállásának – feltétele, hogy az Ösztöndíjas a szükséges beutazási/tartózkodási engedélyeket a fogadó országtól megkapja. A magyarországi programszakasz időszakában az Ösztöndíjas vállalja, hogy a szerződésében meghatározott egyéb kötelezettségeinek (jelenléti kötelezettség, felkészítő oktatás ismeretanyagának elsajátítása, beszámolási kötelezettség stb.) eleget tesz.

A Program tervezett megvalósítási területei:

- Bosznia-Hercegovina,

- Csehország,

- Horvátország,

- Lengyelország,

- Macedónia,

- Románia,

- Szerbia,

- Szlovákia,

- Szlovénia,

- Ukrajna.

5. A pályázat benyújtásának formája

A pályázat benyújtása postai úton történik. A pályázati dokumentációt egy példányban kell benyújtani a Nemzeti Regiszter honlapján (www.nemzetiregiszter.hu) található 2017. évi pályázati adatlap pontos kitöltésével, a honlapon is megjelölt mellékletek hiánytalan csatolásával az alábbi címre:

Miniszterelnökség, Nemzetpolitikai Államtitkárság, Nemzetpolitikai Koordinációs Főosztály

1014 Budapest, Szentháromság tér 6.

A benyújtás napja a pályázati dokumentáció postára adásának a napja. Csak a 2017. március 15. napjáig postára adott pályázatokat áll módunkban befogadni. Kérjük a pályázókat, hogy a borítékon jól láthatóan tüntessék fel a következő megjelölést: ”Petőfi Sándor Program 2017”

A Magyarország határain túlról postára adott pályázatok esetében kérjük a pályázókat, a postára adással egyidejűleg elektronikus úton is szíveskedjenek a pályázati dokumentációt és postára adás igazolására szolgáló dokumentumot a psp@me.gov.hu elektronikus levélcímre elküldeni. Felhívjuk a figyelmet, hogy az elektronikusan benyújtott pályázati dokumentáció kizárólag az eredetben postára adott, és a Miniszterelnökséghez megérkezett pályázati dokumentációval együtt érvényes.

A Miniszterelnökség lehetőséget biztosít a pályázók számára, hogy a Programmal párhuzamosan jelentkezzenek a Kőrösi Csoma Sándor Programra is. Ebben az esetben a pályázati dokumentáció ismételt benyújtására nincs szükség – elegendő a pályázati adatlap megfelelő kitöltése és megküldése.

6. Az ösztöndíj összege

Az ösztöndíj összege az alábbiak szerint alakul:

Külhoni programszakasz: 400.000,- Ft/hó.

A magyarországi programszakaszok idejére az ösztöndíjast ösztöndíj nem illeti meg.

Az ösztöndíjasok ösztöndíját a Miniszterelnökség forintban, átutalással teljesíti kizárólag forint alapú bankszámlaszámra. Készpénz, vagy egyéb fizetési mód teljesítésére nincs lehetőség.

Az ösztöndíjon felül a Miniszterelnökség semmilyen egyéb kiadást vagy költséget nem térít meg az ösztöndíjas részére.

A Program megvalósításának pénzügyi fedezete a Miniszterelnökség költségvetésében rendelkezésre áll.

7. A pályázat formai követelményei

A pályázati dokumentáció kötelezően benyújtandó dokumentumai:

- hiánytalanul kitöltött eredeti, aláírással ellátott 2017. évi pályázati adatlap (a továbbiakban: adatlap). Az adatlapon kiemelten fontos feltüntetni a célországra vonatkozó prioritást, mely azonban a pályázat kiíróját nem köti;

- géppel írt, strukturált szakmai önéletrajz;

- motivációs levél 1 oldal terjedelemben;

- közép- vagy felsőfokú végzettséget igazoló dokumentum, vagy folyamatban lévő felsőfokú tanulmányok esetén hallgatói jogviszony igazolásának egyszerű másolata;

- amennyiben a pályázó rendelkezik vele, úgy az angol illetve a célország nyelvének ismeretét igazoló bizonyítvány és/vagy a nyelvismeret meglétének alátámasztására szolgáló egyéb dokumentum egyszerű másolata;

- a közösségi, hagyományőrző tevékenységekben (pl. cserkészet, néptánc, magyar nyelvoktatás, énekkar stb.) való jártasságra, illetve egyéb kiemelt szaktudásra vonatkozó 2 darab ajánlás és/vagy a magyar szórvány közösségi életének szervezésére és szakmai ismereteinek fejlesztésére alkalmas szakmai tevékenység igazolására szolgáló 2 darab ajánlás;

- személyi igazolvány másolata, vagy honosítási okirat egyszerű másolata;

- útlevél egyszerű másolata (kivéve, ha a célország a schengeni egyezményt aláíró állam);

- vezetői engedély egyszerű másolata (vezetői engedéllyel való rendelkezés esetén).

A pályázati dokumentáció kötelezően benyújtandó dokumentumai közül semmilyen esetben nincs lehetőség hiánypótlásra.

Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy amennyiben a pályázó nem rendelkezik útlevéllel, az annak hivatalos igényléséről szóló igazolást kötelező csatolni – kivéve, ha a célország schengeni egyezményt aláíró állam.

8. A pályázat érvényessége

8.1. A pályázat érvénytelen, illetve annak azonnali elutasítására kerül sor, ha:

- a pályázó a pályázatot nem a felhívásban közzétett célra nyújtotta be;

- a pályázó a pályázatot a felhívásban szereplő benyújtási határidőn túl nyújtotta be;

- a pályázó nem állt rendelkezésre a megadott időpontban és helyen a pályázati interjú során.

8.2. A pályázat érvényes, ha:

- az adatlapot, az adatlaphoz tartozó sablonok formátumát sem tartalmilag, sem formailag nem változtatták meg;

- az adatlap megfelelően, hiánytalanul van kitöltve;

- a kötelezően benyújtandó mellékleteket csatolta a pályázó;

- a pályázat a benyújtási határidőn belül lett benyújtva;

- a pályázó a szükséges nyilatkozati pontokat megfelelően kitöltötte.

9. A pályázatok elbírálása

9.1. Tartalmi értékelés szempontjai

A pályázó megfelel a pályázati felhívásban megjelölt célnak és feltételeknek. A motivációs levélben alátámasztja érdeklődését és feladatvállalását a szórványban élő magyar közösségeinek szellemi gyarapodása, identitásának erősítése érdekében. Előnyt jelent, ha a pályázó minél szélesebb hagyományőrző, közösségépítő vagy speciális tudással (például magyar nyelv oktatása nem magyar anyanyelvűek számára) ismeretekkel, korábbi – akár külhoni – ilyen irányú tapasztalattal, és/vagy kiemelkedő és a külhoni magyarság számára hasznosítható szakmai ismeretekkel rendelkezik.

Az érvényes pályázati dokumentációk közül a 9.2. pontban megjelölt Bizottság egyéni elbírálás alapján, egy alkalommal, interjú keretében csak az arra kiválasztott pályázókat hallgatja meg.

9.2. Döntés a pályázatokról

A pályázatokra vonatkozóan és a pályázókkal tartott interjút követően a miniszterelnök általános helyettese által, a Korm. rendelet 3. § b) pontja alapján létrehozott kiválasztási Bizottság a fogadó szervezet igényeit figyelembe véve legkésőbb 2017. április 30. napjáig a miniszterelnök általános helyettese elé terjeszti a kiválasztásra javasolt pályázók névsorát.

A Miniszterelnökség a döntésről minden pályázót az adatlapon megjelölt elektronikus levélcímen legkésőbb 2017. május 5. napjáig értesít.

10. Szerződéskötés

Az ösztöndíjasokkal a Miniszterelnökség köt szerződést. A létrejövő szerződés tartalmazza az ösztöndíjas és a Miniszterelnökség között fennálló jogviszonyra irányadó szabályokat, összhangban a jelen pályázati felhívással, a Korm. rendelettel, illetve a Programszabályzat a Petőfi Sándor Program megvalósításához című dokumentummal.

Sikeres pályázat esetén a szerződéskötés feltétele 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány benyújtása, valamint az, hogy az ösztöndíjas rendelkezzen társadalombiztosítási azonosító jellel (TAJ szám), illetve adóazonosító jellel.

11. Elérhetőség

A pályázati felhíváshoz, a benyújtandó pályázathoz kapcsolódóan érdeklődni lehet az alábbi elérhetőségeken:

• e-mail: psp@me.gov.hu

• tel.: +36 1 795 9177

Nem sikerült a legjobb nyolc közé jutás az Ungvári Kárpáti női kézilabdacsapatának a nemzetközi színtéren legalacsonyabb szinten jegyzett Challenge-kupában, ahol pedig tavaly egészen az elődöntőig jutott Borisz Petrovszkij csapata.

Az ungváriak úgy vághattak neki a mintegy 1400 kilométeres svájci „autóbusz-kirándulásnak” az LK Zug Handboll elleni kettős idegenbeli csatának, hogy a lányok lábában volt még a Halicsanka Lvivvel szemben megvívott két ütközet.

Ennek ellenére jól kezdtek a vendégek, az első két találatot a Kárpáti szerezte. Igaz, ekkor vezetett utoljára az ungvári alakulat, a félidőre már 17-13-as svájci vezetéssel vonulhattak pihenőre a csapatok. Fordulás után sem változott igazából a játék képe, a hazaiak végig tartani tudták a 4-5 gólos előnyüket, így végeredményben 29-25-re nyerték meg azt a találkozót, amelyen ők voltak a pályaválasztók. Az LK Zug csapatában a 7 gólig jutó Scherer, illetve a 6 találatot jegyző Smitran voltak a legeredményesebbek, míg a vendégeknél a 10 találatig jutó Irina Kompaniec mellé csupán az 5 gólt szerző Anna Lezinszka tudott felnőni.

Kézilabdában a 4 gólos hátrány általában könnyen ledolgozható, de a vasárnapi visszavágóra is idegenben került sor, és alighanem ekkora jött ki a vendégeken az utazás miatti fáradtság. A svájciak már az első félidőben (19-10) eldöntötték a találkozó sorsát, a végeredmény pedig 36-25 lett a hazaiak javára.

Az Ungvári Kárpáti így kettős vereséggel, 50-65-ös gólkülönbséggel esett ki.

(tamási)

Névnap

Donát: latin eredetű; Jelentése: Istentől ajándékozott.Lukács: latin eredetű; Jelentése: Luciana tartományból való férfi.

Idézet

„Az emberek, akármit is mondjanak, többnyire azt a foglalkozást űzik, amelyre mindig is vágytak. Például azt mondja egy hivatalnok: “Bárcsak felfedező lehetnék, s isten háta mögötti helyeken élhetnék nomád módra”. Aztán kiderül, hogy szeret ilyen tárgyú regényeket olvasni, de a maga részéről nagyon is megbecsüli az íróasztala nyújtotta biztonságot és a viszonylagos kényelmet.”

Agatha Christie

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Czabán Samu (Rozsnyó, 1878. február 17. – Nagyszőlős, 1942. december 16.). Pedagógus. Az eperjesi tanítóképző elvégzése után Pest, Nyitra, majd Temes megyében tanított. 1912-ben az Állami Tanítók Országos Egyesületének elnökévé választották. 1914-ben izgatás vádjával elbocsátották állásából. 1918-ban a közoktatási minisztériumban kapott állást. A Tanácsköztársaság idején a budapesti III. kerületi direktórium elnöke volt. A tanácsköztársaság bukása után börtönbe, majd rendőri felügyelet alá került.

1921-ben Csehszlovákiába emigrált. A csehszlovák tanügyi hatóságok a beregszászi 2. sz. elemi iskolába nevezték ki (ma a Kossuth Lajos Középiskola épülete). A Czabán család Beregszászban a Bankudvarnak nevezett épületsorban bérelt lakást. Czabán Samu tanított, természettudományi és történelmi előadásokat tartott gyári munkásoknak, gyermekkórust szervezett, olvasókönyvet szerkesztett.  Samu bácsi néven beindította a Jó Barátom Kiskönyvtárat, színdarabokat jelentetett meg, módszertani könyveket írt. 1927 és 1929 decembere között Jó Barátom címmel illusztrált gyermeklapot jelentetett meg, melyben saját verseit és elbeszéléseit Tóni bácsi, Tanító bácsi és Samu bácsi aláírással közölte. A lap illusztrációit többek közt Boksay József készítette. 1934–ben Új Korszak címen beindította a „csehszlovákiai progresszív irányú magyar tanítók lapját.” A lap főmunkatársa volt veje, Ilku Pál, Vári község állami tanítója, Magyarország későbbi művelődésügyi minisztere. A lap utolsó száma 1936. december 10-én jelent meg.  Czabánt 1938-ban újra megfosztották állásától, fegyelmi eljárást indítottak ellene. A család ezután Nagyszőlősre költözött, de a csendőrség itt is zaklatta. A letartóztatások, vallatások és súlyos szívbetegsége megtörték egészségét. A nagyszőlősi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Básti Lajos, Kossuth-díjas színész (1911) sikereit elsősorban vonzó külsejének, elegáns megjelenésének köszönhette, amorózóként (a fiatal szerelmes férfi szerepköre a színművészetben) kellemes orgánuma emelte ki az átlagból. Kivételes beszédtechnikája Shakespeare-darabokban (Hamlet, Lear király) és történelmi drámákban érvényesült (pl. Föltámadott a tenger), könnyed humorát pedig vígjátékokban kamatoztatta (Pygmalion, My Fair Lady).

Eperjes Károly (1954) Jászai-díjas színész születése.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

A BÉKESSÉG BELSŐ MUNKA

„Ezért így szóltam: Miért nincs szárnyam, mint a galambnak, hogy elrepülhetnék, és nyugton lennék?” (Zsoltárok 55:7)

A zsoltáros azt írta: „Miért is nincs nekem szárnyam, mint a galambnak, hogy elrepülhetnék, és nyugton lehetnék?” Éreztél már valaha így? Sajnálom, de nincs menekvés! Bárhová mész – te ott leszel! A békesség belső munka. Az óceánkutatók azt mondják, hogy még a legnagyobb tengeri viharok is csak ritkán hatolnak a felszíntől számított 7-8 méternél mélyebbre. Az orkánok felkorbácsolhatják a tengert, akár harminc méteres hullámokat is keltve, de a felszín alatt 7-8 méterrel a tenger olyan nyugodt mint egy tavacska. A lényeg ez: az egyetlen hely, ahol békére találhatsz az élet viharai között, az egy mély megtapasztalás Istennel. A koreai keresztyének között elterjedt egy mondás, ami Krisztusért elszenvedett üldöztetések között keletkezett: „Mi éppen olyanok vagyunk, mint a szegek. Minél jobban ütsz minket, annál mélyebbre kényszerítesz, és minél mélyebbre jutunk, ott annál nagyobb a békesség.” Azzal, hogy megengedi a viharokat, Istennek egyik célja az, hogy mélyebbre kényszerítsen – mélyebb függésre, mélyebb kapcsolatra vele. Valaki mondta: „Isten kezébe veszi az törött darabjait, és töretlen békével ajándékoz meg minket. Ha Istenre összpontosítasz, aki számara nem létezik megoldhatatlan gond, ahelyett, hogy a problémára figyelnél, amit nem tudsz megoldani, megtapasztalod ezt a mély belső békét. És ezt a békét magaddal viszed mindenhová, ahová mégy. Mások is észre fogják venni, és tanácsot kérnek tőled, ha gondokkal küzdenek. Isten kezébe veszi az élet törött darabjait, és töretlen békével ajándékoz meg minket. Ha tudod, hogy Isten, aki benned él, uralkodik a világmindenség fölött akkor nem fog megrendíteni az, ami körülötted történik.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

A Szervita rend hét szent alapítója

A hét firenzei férfinek érzékeny volt a szíve Isten hívására. Előbb remeteként, majd rendalapítóként a Szűzanya iránti tisztelettel élték meg hitüket, és tanították kortársaikat.

A XIII. században, amikor annyi pártviszály volt, a florenci (ma Firenze) nemesek közül hetet választott ki a Gondviselés egy új szerzetes család alapítására (Monaldi, Bonagiunta, Antella, Amidei, Uguccione, Sostegna, Falconieri). A Szent Szűz megjelent nekik, és a tökéletesebb életre hívta őket. Elhagyták otthonukat 1233. szeptember 8-án, és egy vidéki házacskába vonultak vissza. Rendi alkotmányukat ötödik általános főnökük, Benizzi Szent Fülöp (+1285) tökéletesítette. A Hét Szent Rendalapító a Monte Senarión van eltemetve Firenze mellett.

bacskaplebania.hu

Nem akármilyen előadással ünnepelte a házasság hetét Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete. A szervezet meghívására Pindroch Csaba színművész érkezett február 13-án a Vérke-parti városba, aki a Sebestyén Elemér által írt Segítség! Megnősültem! című egyszemélyes darabot adta elő a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban.

A Radnai Márk által rendezett vígjáték alaptémája a házasság volt, s annak minden öröme és üröme. Pindroch Csaba játékában megelevenedett előttünk a viccek örök alanya, a házsártos, lerázhatatlan, mindenbe belekotyogó, ám inkább csak ugató, mintsem harapó anyós; a munkásosztály hőseként beállított, sörös-cigis após; a szőkésen naiv, ugyanakkor nagyon is szerethető feleség; a hétköznapi élet néhány statisztája; s végül a házasság „szenvedő” alanya, a férj.

A stand-up comedy műfajában előadott darab viccesen ugyan, mégis végig azt sugallja, hogy megházasodni őrültség. A történet végkifejlete egy régi közmondáson alapul: „Nézd meg az anyját…!” Akit érdekel a folytatás, nézze meg Pindroch Csaba előadását!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma