Written by Anna Caprile, Eric Pichon.
Vladimir Vladimirovich Putin has been President of the Russian Federation since 31 December 1999, except for a brief four-year interlude from 2008 to 2012 during which he held the office of prime minister but effectively maintained his political authority.
During Putin’s 26-year rule, Russia has been at war, overtly or covertly, for 21 years. Putin’s first term coincided with the launching of the Second Chechen War, intended to be brief but which lasted for 10 violent years. In 2014, during Putin’s third term, Russia invaded and annexed Crimea, and the initially covert support to the separatist forces in eastern Ukraine gradually became overt, leading up to the full-scale invasion of February 2022. Overlapping with these two armed conflicts, the Russo-Georgian War took place in 2008, and since 2015 Russia has deployed military forces in Syria. Russian paramilitary groups have also expanded operations in Africa.
The transformation of Russia over these 26 years has been fundamental. A series of indicators can help measure its economic evolution, the surge in military expenditure, its demographic decline, the worsening of various freedom and governance rankings, and growing inequality. In a shift towards the east, China has become, by far, Russia’s main trading partner, providing it with a crucial economic and diplomatic lifeline since 2022.
Putin, now 73 years old, was proclaimed President of the Russian Federation for his fifth term in 2024, after obtaining over 88 % of the votes in what was broadly seen as yet another ritual electoral performance. In line with the constitutional reforms introduced in 2020, he can remain in power until 2036.
Read the complete briefing on ‘Russia under Vladimir Putin: His 26-year rule in facts and figures‘ in the Think Tank pages of the European Parliament.
Több mint 20 ország vezetője vesz részt a Béketanács első ülésén Washingtonban csütörtökön – közölte a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Karoline Leavitt az amerikai elnök hivatalának napi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Donald Trump beszéde nyitja meg az ülést, amelyet a fővárosban működő – Donald Trump nevét viselő – Békeintézetben (Donald J. Trump Institute of Peace) rendeznek.
Karoline Leavitt emlékeztetett arra, hogy a Béketanács tagállamai már több mint 5 milliárd dollárt ajánlottak fel a gázai újjáépítés és humanitárius segélyezés céljaira, valamint a palesztin terület biztonságának megteremtésére.Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az összeg felhasználását a Béketanács tagjai felügyelik.
A szóvivő sajnálatosnak mondta, hogy a Vatikán bejelentette, nem vesz részt a testületben, arra hivatkozva, hogy a Béketanács tevékenysége versenyt teremt az ENSZ ezen a téren végzett munkájával.
Karoline Leavitt kifejtette: a béke ügye nem lehet „pártállás kérdése, politikai téma vagy vitára okot adó ügy”. Kijelentette, hogy a Béketanács egy olyan térség újjáépítése felett őrködik, amelyet erőszak, vérontás és szegénység sújtott túlságosan hosszú ideig.
Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images
MTI
The post Több mint 20 ország vezetője vesz részt a Béketanács első ülésén appeared first on Kárpátalja.ma.
Lassan négy éve zajlik az orosz-ukrán háború. Kijev lakosainak mindennapjai egyszerre szólnak a túlélésről és a normalitás megőrzéséről. A folyamatos légiriadók, az energiaellátást érő támadások és a rendkívüli téli hideg ellenére a város működik: dolgoznak az emberek, nyitva vannak az iskolák – mondta rádiónknak Tompa Tibor kijevi lakos. Az elmúlt hetek legnagyobb kihívását a szélsőséges […]
Articolul „Tizenkét fokot tudunk tartani, az elviselhető” apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.
Február 19-én ünnepli 100. születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész, a kortárs zene kimagasló alakja.
1926. február 19-én született a romániai Lugoson (Lugoj). Már ötévesen zongorázni kezdett, s mindössze tízéves volt, amikor hallotta a szülővárosában koncertező Bartók Bélát.
Zongora-tanulmányait Temesváron a Bartók-tanítvány Kardos Mártánál folytatta, 16 évesen már több növendéket ő korrepetált.
A tanítást annyira megszerette, hogy azóta is szenvedélyesen foglalkozik oktatással.1940-ben zeneszerzést is tanult Max Eisikovitstól, s ekkor határozta el, hogy a zenei pályát választja. (Egyes források szerint viszont akkor döntött így, amikor a rádióban meghallotta Schubert Befejezetlen szimfóniáját.) 1946-tól a budapesti Zeneakadémián Kadosa Pál tanította zongorára, Weiner Leó kamarazenére, míg zeneszerző tanárai Veress Sándor és Farkas Ferenc voltak. Rajtuk kívül Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence órái voltak meghatározóak a számára, főiskolai évei alatt kezdődött barátsága Ligeti Györggyel, s ebben az időben nősült meg.
Felesége, Kurtág Márta nemcsak a magánéletben társa, de zongoradarabjainak kiváló tolmácsolója, akivel számos alkalommal – többek közt négykezessel – együtt lépnek fel.
1951-ben kapta kézhez diplomáját a zongora és a kamarazene, négy évvel később pedig zeneszerzés szakon. Rövid ideig a debreceni operatársulathoz szerződött, hogy belülről megismerje a színpadot, majd az ötvenes évek második felében Franciaországban vett részt mesterkurzusokon. Egyik tanára, Marianne Stein találta számára azt a zeneszerzői feladatot, hogy „kössön össze mindössze két hangot”.
Párizsi zenei élményei hatására újragondolta zeneszerzői elképzeléseit,s hazatérve megírta Vonósnégyesét (1959), amelyet az Opus 1. számmal jelölt. (Korábbi művei a Koreai kantáta és a Brácsaverseny 1953-ból, illetve 1954-ből.)
Előbb a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, majd az Országos Filmharmónia szólistáinak volt a korrepetitora. 1967-ben Kadosa Pál tanársegédje lett a Zeneakadémián, később ugyanott a kamarazene-tanszéken lett nemzetközi hírű mester-tanár. (Tanítványa volt többek közt Schiff András és Kocsis Zoltán.) 1971-ben egy évet ösztöndíjjal Nyugat-Berlinben töltött.
A hatvanas években több kamaradarabot jegyzett,köztük a hegedűre és cimbalomra írt Nyolc duót (ő az első magyar zeneszerző, aki cimbalomra, mint kamarazenei hangszerre komponált). 1968-ban készült el a Bornemisza Péter mondásai (Concerto szopránra és zongorára) című műve.
Debreceni évei alatt még operát tervezett Bornemisza Magyar Élektrájából; a terjedelmes és mondanivalójában is súlyos mű bemutatójának így is döbbenetes hatása volt.
Kurtág egyik legismertebb alkotása az 1973-76 között megjelent Játékok zongorára című, négy füzetből álló sorozata.A Bartók Mikrokozmoszához hasonlító darabok a hangszeren tanulót egyre nagyobb technikai nehézségek elé állítják.
A Játékokról azt nyilatkozta: mindig írni fogja, amíg él, s azokból a kezdetek óta nem dobott el semmit.A zeneszerző szívesen fordul irodalmi alapanyaghoz, leginkább a szövegek vonzzák: Négy dal Pilinszky János verseire, A megboldogult R. V. Truszova üzenetei (Dalos Rimma orosz nyelvű verseire), József Attila-töredékek, Nyolc kórus Tandori Dezső verseire. Kiemelkedő alkotása a Kafka-töredékek, az Officium breve in memoriam Andreae Szervánszky és a Hölderlin: An.
A több nyelven beszélő Kurtág oroszul is megtanult, hogy eredetiben olvashassa Dosztojevszkijt.
Kurtág György számtalan kitüntetés birtokosa: háromszor kapta meg az Erkel-díjat (1954, 1956, 1959) és kétszer a Kossuth-díjat (1973, 1996). 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, 2005-ben Magyar Művészetért díjat kapott. Grabstein für Stephan (István sírkövére) és Op.27 No. 2 (Double Concerto) című művéért 1992-ben megkapta a monacói Pierre Herceg Alapítvány zenei díját (a kitüntetés fennállásának több mint három évtizede óta ez volt az első alkalom, hogy teljesen egyhangú döntés született), a következő évben Herder-díjjal, valamint Feltrinelli-díjjal tüntették ki.
Munkássága elismeréseként neki ítélték a zenei Nobel-díjnak számító Ernst von Siemens-díjat és a „német nyelvnek tett szolgálataiért” a Hölderlin-díjat. Közel tíz éve hatalmas sikere volt a Salzburgi Ünnepi Játékok Ligeti-Kurtág sorozatának, 1998-ban Milánóban, 2002-ben pedig Londonban tartottak átfogó bemutatót munkásságából.
Jelek, játékok és üzenetek című művét a legjobb kortárs klasszikus felvételek kategóriájában Grammy-díjra jelölték, 2006-ban zeneszerzői Grawemeyer-díjával tüntette ki az Egyesült Államok Louisville-i Egyeteme Concertante hegedűre, altkürtre és nagy zenekarra, opus 42. című alkotásáért, 80. születésnapja alkalmából a MIDEM 2006-os klasszikus zenei különdíját vehette át.
Kurtág mintegy ötven műve között egyaránt találhatunk zenekari versenyt, kamaraegyüttesre írt darabot, vonósnégyest, fúvósötöst, dalciklusokat, hangszerszólókat és kórusműveket.
Elsősorban a kamarazene területén alkotott teljesen újat, szinte minden más kortársánál jobban hangsúlyozza a zenetörténeti hagyományok folyamatosságát.
Zenéje Bartók művészetében gyökerezik, művei a legjobb magyar hagyományt követik, s a weberni elemek impresszionista hangszínnel keveredve jellegzetes egyéni stílust alkotnak. Műveit a rendkívüli koncentráció, az eszközök és a forma maximális tömörsége és gazdaságossága jellemzi.
Forrás: MTI
Nyitókép: muzsikalendarium.hu
The post 100 éves lett Kurtág György appeared first on Kárpátalja.ma.