A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége 2026-ban ifjúsági tábort szervezett tagszervezetei számára. Amelyre Kárpátaljáról is vártak fiatalokat. Az alábbiakban résztvevők beszámolóit olvashatják a programról.
Az idei KCSSZ (Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége) Ifjúsági Tábor Debrecenben, augusztus 3–9. között került megrendezésre. Ez volt a negyedik táborunk, amelyen az öt régióból – Kárpátaljáról, Magyarországról, Szlovákiából, Romániából és Szerbiából – összesen 28 fiatal vett részt.
Az első napokban még nem ismertük az új résztvevőket, de a közös programoknak köszönhetően hamar összebarátkoztunk. A hét során csapatépítő programokon, modulokon, erdei túrán, hortobágyi és debreceni kiránduláson vettünk részt. Az esti programok, a táncház, a kvíz, a grillvacsora és a táborzáró party még színesebbé tették a hetet.
Ez a tábor más volt, mint az előző három, hiszen sokkal lazább és kötetlenebb hangulatban telt. Mi, régi ifisek már összeszoktunk, az újakat pedig hamar befogadtuk. Napról napra egyre közelebb kerültünk egymáshoz, új barátságok és különleges kapcsolatok alakultak ki.
A hét végén nehéz volt elbúcsúzni egymástól, hiszen rengeteg szép emléket szereztünk. Számomra ez volt az eddigi egyik legjobb KCSSZ-tábor. Sok élménnyel, nevetéssel és új barátságokkal gazdagodtunk, és remélem, hogy jövőre ismét együtt lehetünk. – Kozma Katalin, résztvevő Tiszabökényből.
Idén részt vehettem a KCSSZ Nyári Ifjúsági Felkészítő Táborában, amelyet minden évben más helyszínen rendeznek meg. Idén az anyaországban, Debrecenben találkozhattunk a Kárpát-medence különböző pontjairól érkező fiatalokkal.
A tábor középpontjában az önkéntesség, a közösség, a barátság és az összetartozás állt. Rengeteget tanultunk az önkéntes munkáról, a kommunikációról, a civil szervezetek működéséről, és arról, hogyan tudunk mi, fiatalok aktívabban tenni a közösségünkért.
A tanulás mellett természetesen a szórakozás sem maradt el. Volt strandolás, közös játék, városnézés, valamint egy felejthetetlen hortobágyi kirándulás is, ahol a Madárkórházat, a Nemzeti Park Látogatóközpontját is megismerhettük.
Számomra mégis az új barátságok és a közös élmények jelentették a legtöbbet. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy ennyi különböző helyről érkező fiatal milyen gyorsan egy összetartó közösséggé tud válni.
Hálás vagyok minden szervezőnek és résztvevőnek ezért a csodálatos hétért. Rengeteg élménnyel, új ismeretekkel és felejthetetlen emlékekkel térek haza.
Egy biztos: ezt a tábort sokáig nem fogom elfelejteni. – Szűcs Annamária, résztvevő Mezőkaszonyból
The post Élménybeszámoló a IV. KCSSZ Ifjúsági Táborról appeared first on Kárpátalja.ma.
Kelemen Hunor szerint „rossz törvénytervezetet” akkor sem szabad elfogadni, „ha szorít a határidő, és akkor sem, ha a késlekedésnek komoly ára van”. Az RMDSZ-elnök Facebook-oldalán tett közzé bejegyzést azzal kapcsolatban, hogy az új bértörvényről tegnap sem sikerült megállapodniuk a pártoknak, és ezzel Románia 770 millió eurónyi EU-s forrást kockáztat. Kelemen emlékeztetett, hogy az eredeti PNRR-s […]
Articolul Kelemen Hunor: nem szabad elfogadni rossz törvénytervezetet apare prima dată în Kolozsvári Rádió Románia.
La Régie des fourrières et de contrôle technique des véhicules de Kinshasa (RFCK) maintient la date butoir du 31 août pour le contrôle technique des véhicules. Passé ce délai, un bouclage systématique et généralisé sera lancé sur toute l’étendue de la capitale, indique un communiqué publié le mercredi 26 août.
170 évvel ezelőtt, 1856. augusztus 27-én született Ivan Jakovics Franko ukrán költő, író, műfordító, publicista, társadalomtudós, politikai aktivista.
A 19. századi ukrán irodalom egyik legfontosabb képviselője (Tarasz Sevcsenko és Leszja Ukrajinka mellett). Jelölték az 1916-os irodalmi Nobel-díjra, de halála miatt a jelölést nem értékelték.
Franko költészetének fontos részét képezik a forradalmi versek, ezeket politikailag aktív, fiatalabb korszakában írta (Elvtársaimnak a börtönből, Örök forradalmár, Kőtörők, Hazám, Börtönszonettek stb). Ezeket a verseket nem csak az osztrák, de az orosz hatóságok is betiltották. A Szovjetunióban éppen ellenkezőleg, baloldali mivolta és forradalmisága miatt piedesztálra emelték, ám a marxizmust élesen kritizáló írásait („gyűlöletre és osztályharcra alapozott vallás”-nak tartotta) elhallgatták.
Későbbi költeményei (Hervadó levelek kötet, 1896) romantikus lírai verseket tartalmaznak, az 1897-es Smaragdom kötet pedig filozófiai témákat boncol: a jó és rossz viszonyát, szépséget, hűséget, felelősséget, az élet értelmét. Sok életrajzírója az 1905-ös Mózes-t tartja egyik legfontosabb versének, amelyben a vezető és a nép viszonyát, a nemzet érdekeinek és ideáljainak konfliktusát írja le.
Könyvajánló: Zahar BerkutPrózai munkássága tíz regényt és több mint száz elbeszélést foglal magába. A legkorábbi az ún. Boriszlav-ciklus, amelyben a nép nyomoráról, a szörnyű társadalmi viszonyokról és a parasztok proletarizációjáról ír. Legfontosabb regényei a Boriszlav nevet (forradalmi mű az osztályöntudat ébredéséről), a Zahar Berkut (történelmi regény a tatárjárás idejéről), a Keresztutak (szociálpszichológiai regény a társadalmi osztályok kapcsolatáról).
Színdarabjai közül az ismertebbek a Lopott boldogság (1893) és a Szvjatoszláv fejedelem álma (1895) drámák és a Berkenye (1886) és A tanár (1896) vígjátékok.
Ivan Franko 1916. május 28-án hunyt el Lembergben.
Forrás: mediaklikk.hu
The post 170 éve született Ivan Franko appeared first on Kárpátalja.ma.