Feed aggregator

Kedves Atlantisták!

Örömmel jelentem, hogy elfogadtam az Azonnali.hu szerkesztőségének megtisztelő felkérését, hogy önálló rovattal jelentkezzek külpolitikai témákban. A rovat címe: "Keeping It Realpolitik: Világpolitika Bostonból", és az első cikk az imént jelent meg "A korona visszavág" címmel az amerikai elnökválasztási kampány legutóbbi fordulatairól. Bízom benne, hogy minél többen fogjátok követni a rovat írásait.

Íme a rovat nyitó cikke:
A korona visszavág: újabb fordulatok az amerikai elnökválasztás hajrájában

És egy kis ízelítő:

"Az amerikai elnökválasztás éve mindig a kampány jegyében telik, ez így alakult 2020 első kilenc hónapjában is. Az elnökválasztási kampány általában hoz meglepetéseket is, idén azonban minden évszak váratlan eseményeket produkált.

A tél végén, a tavasz elején az Egyesült Államokat is elérte a koronavírus-járvány, március közepe óta ez uralja elsősorban a politikai napirendet és magát az elnökválasztási kampányt is. Júniusban a fekete bőrű George Floyd rendőri erőszak okozta halála nyomán utcai tiltakozássorozat indult a Black Lives Matter szervezet és jelszó égisze alatt, amely hónapokig szűnni nem akaró tömegtüntetéseket, helyenként erőszakos zavargásokat, szobordöntögetéseket és fosztogatást is hozott, de még fontosabb, hogy az egész amerikai társadalmat, benne az üzleti világot, a médiát és az egyetemeket is közvetlenül érintő antirasszista politikai mozgalmat indított útjára, amelynek hangnemét és követeléseit is többnyire a radikális baloldal kérlelhetetlensége és intoleranciája határozza meg, befolyása mégis jelentős a társadalom fősodrára is."

Kedves Atlantisták!

Örömmel jelentem, hogy elfogadtam az Azonnali.hu szerkesztőségének megtisztelő felkérését, hogy önálló rovattal jelentkezzek külpolitikai témákban. A rovat címe: "Keeping It Realpolitik: Világpolitika Bostonból", és az első cikk az imént jelent meg "A korona visszavág" címmel az amerikai elnökválasztási kampány legutóbbi fordulatairól. Bízom benne, hogy minél többen fogjátok követni a rovat írásait.

Íme a rovat nyitó cikke:
A korona visszavág: újabb fordulatok az amerikai elnökválasztás hajrájában

És egy kis ízelítő:

"Az amerikai elnökválasztás éve mindig a kampány jegyében telik, ez így alakult 2020 első kilenc hónapjában is. Az elnökválasztási kampány általában hoz meglepetéseket is, idén azonban minden évszak váratlan eseményeket produkált.

A tél végén, a tavasz elején az Egyesült Államokat is elérte a koronavírus-járvány, március közepe óta ez uralja elsősorban a politikai napirendet és magát az elnökválasztási kampányt is. Júniusban a fekete bőrű George Floyd rendőri erőszak okozta halála nyomán utcai tiltakozássorozat indult a Black Lives Matter szervezet és jelszó égisze alatt, amely hónapokig szűnni nem akaró tömegtüntetéseket, helyenként erőszakos zavargásokat, szobordöntögetéseket és fosztogatást is hozott, de még fontosabb, hogy az egész amerikai társadalmat, benne az üzleti világot, a médiát és az egyetemeket is közvetlenül érintő antirasszista politikai mozgalmat indított útjára, amelynek hangnemét és követeléseit is többnyire a radikális baloldal kérlelhetetlensége és intoleranciája határozza meg, befolyása mégis jelentős a társadalom fősodrára is."

Mára, hogy most már mindenki számára kiderült, amit május óta tudunk és amiről számtalan esetben írtunk, t.i., hogy a remdesivir placobo hatású - azaz gyakorlatilag teljesen hatékonytalan - a COVID-19 esetében, itt az ideje megvizsgálni miért sikerült ezen amerikai gyógyszernek eddig mégis ekkora karriert befutnia, azaz :

Mi a piacszerzési módszere a nagy (amerikai) gyógyszergyártó cégeknek?
(Melyet Magyarországon is alkalmaztak már nem egy esetben - ld. magyarországi dialízisközpontok kiépítése körüli botrány).

Elmagyarázzuk a módszerük fázisait :

1.) (Alapesetben) létezik már - akár több évtizede gond nélkül használt - olyan gyógyszer, amivel adott probléma sikeresen kezelhető, az orvosok és betegek nagy megelégedéssel használják. A cég komoly problémája ezzel a gyógyszerrel, hogy filléres alapanyagú, tehát gyártása nem nagy üzlet.

2.) A cég új, mindig jelentősen (10x, 20x vagy akár >100x) drágább gyógyszert akar piacra dobni. Ennek hatékonysága a korábbi olcsó gyógyszerrel csak a legritkábban egyezik. Rendszerint annál (sokkal) rosszabb, gyengébb és "bónuszként" sok esetben még jóval durvábbak a mellékhatásai is. (Melyek új gyógyszer lévén még nem ismertek széleskörűen.)

3.) Mit kell tenni a cégnek a piacfoglaláshoz? (Tudományos és egyéb) folyóiratokban, médiában először meg kell támadni a már létező gyógyszert.
Általában teszik ezt a korábbi gyógyszer ismert mellékhatásainak felnagyításával, eltorzításával. De lényegében az se baj, ha teljesen hamis cikket jelentetnek meg, majd később helyreigazítanak. Sajnos akadnak olyan tudósok, akik számára van olyan összeg, amelyért képesek a nevüket adni ilyen hamis, lejárató cikkekhez. (Emlékszünk a hydroxycloroquine-t betámadó cikkhez a The Lancet-ben, amit a folyóirat aztán kénytelen volt - persze hetekkel később, mikor már sikerült elhelyezni azt a bizonyos bolhát a fülekben - helyreigazítani, annyira nem volt köszönő viszonyban a valósággal? A célt ekkor is elérték: sok ember - kormány (!) - tényleg elhitte, hogy a Plaquenil méreg...)
Amennyiben a korábbi gyógyszer gyártója nem hagyná annyiban, per esetén is megéri, hiszen filléres összeg nekik egy veszett per a közben realizált nyereséghez képest.
A gyógyszeripari mamutcég tehát célját rendszerint eléri, mert a pletyka hatására megrendül a bizalom a korábbi gyógyszerben, a hétköznapi emberek körében averzió alakult ki: Hiába használták évekig akár saját maguk is gond nélkül, "ne írja fel doktor úr, mert ezt meg ezt olvastam/hallottam róla".

4.) A korábbi gyógyszer gyártója lehet már ettől megijed és visszavonja saját maga a gyógyszer gyártását. (A cég tehát elérte piszkos célját.) Lévén neki kéne akár 5-10 éves eljárással bizonyítania, hogy a gyógyszerrel igen is nincs semmi gond. Ezalatt nem tudja a gyógyszerét értékesíteni, kisebb gyártó pedig egyszerűen csődbe menne, ha fő termékéről van szó.
(Nota bene : Jelenleg Svájcban is tudunk konkrétan pontosan ilyen esetről, sok éve megbízhatóan használt, ismert, az esetek mindössze 2%-ban jelentkező, nem végzetes, csak párhetes kellemetlen mellékhatású rákellenes /életmentő/ gyógyszerről, ahol a gyártó kénytelen volt visszavonni a bevált termékét, mert amerikai nagy gyógyszergyár hamis eredmények és vádak alapján megtámadta. A gyártó írta, hogy mire bebizonyítaná az igazát a bíróságon csődbe menne.)

5.) A cégnek sikerült elérnie a pánikhatást amit így foglalhatunk össze : "Itt az adott betegség és már nem lehet kezelni a meglévő gyógyszerrel, mert "kiderült", hogy többet ártunk vele, mint használunk, úristen mit lehet most tenni, a régi már nem jó, más meg nincs helyette" helyzet. A cég ilyenkor általában még taktikusan kivár pár hetet.

6.) Majd egyik napról a másikra "hirtelen a semmiből" prezentálja a cég megoldást, mégpedig a saját új termékét, mely - mint írtuk- mellesleg a korábbi árának többszörösébe kerül, mert hát "ez annyival jobb", különben sincs más alternatíva...

7.) Rendszerint sokkal később (a cég ekkorra már több milliárdos nyereséget szerez az új "csodaszer" értékesítésből, gyártási jogainak eladásából) kiderül és publikálják - ha publikálni merik, pertől tarva - hogy az új csodaszer hatása (jelentősen) elmarad a korábbi gyógyszerétől.
(De az orvosok számára, aki a mindennapokban ténylegesen használni fogják hamar egyértelmű lesz az új gyógyszer tényleges eredményessége.)

Általában az is kiderül idővel, hogy az új termék mellékhatásai sokkal súlyosabbak a korábbi, megtámadott gyógyszeré.
Ami a helyzetet még tovább tudja súlyosbítani, hogy ez vagy véletlenül alakult így, vagy tervezetten lett ez így.

Például utóbbira példa a magyar dialízis botrány: Akkoriban megjelent nem egy úgy, amerikai gyógyszer a piacon, melyről a MOK kimutatta, hogy mellékhatásként "melleseg" tönkrevágták a páciensek veséjét. Így - minő véletlen - csakhamar meglett a szükséges pácienslétszám a milliárdokért kiépített magyarországi központokhoz, melyek építését kezdetben tévesen, az amerikai - jóval magasabb - lakossági kvótákhoz méretezték, így üzemeltetésük hatalmas anyagi bukással fenyegetett.

Hány és hány ilyen esetről tudni szakmai berkekben...
(Költői kérdés: Hány és hány ilyen esetet hallgat el - mert értesítést kapnak róla - vagy publikál meglehetősen későn a média magát függetlennek és objektívnak nevező része is? Ki tudja miért?)

Mára, hogy most már mindenki számára kiderült, amit május óta tudunk és amiről számtalan esetben írtunk, t.i., hogy a remdesivir placobo hatású - azaz gyakorlatilag teljesen hatékonytalan - a COVID-19 esetében, itt az ideje megvizsgálni miért sikerült ezen amerikai gyógyszernek eddig mégis ekkora karriert befutnia, azaz :

Mi a piacszerzési módszere a nagy (amerikai) gyógyszergyártó cégeknek?
(Melyet Magyarországon is alkalmaztak már nem egy esetben - ld. magyarországi dialízisközpontok kiépítése körüli botrány).

Elmagyarázzuk a módszerük fázisait :

1.) (Alapesetben) létezik már - akár több évtizede gond nélkül használt - olyan gyógyszer, amivel adott probléma sikeresen kezelhető, az orvosok és betegek nagy megelégedéssel használják. A cég komoly problémája ezzel a gyógyszerrel, hogy filléres alapanyagú, tehát gyártása nem nagy üzlet.

2.) A cég új, mindig jelentősen (10x, 20x vagy akár >100x) drágább gyógyszert akar piacra dobni. Ennek hatékonysága a korábbi olcsó gyógyszerrel csak a legritkábban egyezik. Rendszerint annál (sokkal) rosszabb, gyengébb és "bónuszként" sok esetben még jóval durvábbak a mellékhatásai is. (Melyek új gyógyszer lévén még nem ismertek széleskörűen.)

3.) Mit kell tenni a cégnek a piacfoglaláshoz? (Tudományos és egyéb) folyóiratokban, médiában először meg kell támadni a már létező gyógyszert.
Általában teszik ezt a korábbi gyógyszer ismert mellékhatásainak felnagyításával, eltorzításával. De lényegében az se baj, ha teljesen hamis cikket jelentetnek meg, majd később helyreigazítanak. Sajnos akadnak olyan tudósok, akik számára van olyan összeg, amelyért képesek a nevüket adni ilyen hamis, lejárató cikkekhez. (Emlékszünk a hydroxycloroquine-t betámadó cikkhez a The Lancet-ben, amit a folyóirat aztán kénytelen volt - persze hetekkel később, mikor már sikerült elhelyezni azt a bizonyos bolhát a fülekben - helyreigazítani, annyira nem volt köszönő viszonyban a valósággal? A célt ekkor is elérték: sok ember - kormány (!) - tényleg elhitte, hogy a Plaquenil méreg...)
Amennyiben a korábbi gyógyszer gyártója nem hagyná annyiban, per esetén is megéri, hiszen filléres összeg nekik egy veszett per a közben realizált nyereséghez képest.
A gyógyszeripari mamutcég tehát célját rendszerint eléri, mert a pletyka hatására megrendül a bizalom a korábbi gyógyszerben, a hétköznapi emberek körében averzió alakult ki: Hiába használták évekig akár saját maguk is gond nélkül, "ne írja fel doktor úr, mert ezt meg ezt olvastam/hallottam róla".

4.) A korábbi gyógyszer gyártója lehet már ettől megijed és visszavonja saját maga a gyógyszer gyártását. (A cég tehát elérte piszkos célját.) Lévén neki kéne akár 5-10 éves eljárással bizonyítania, hogy a gyógyszerrel igen is nincs semmi gond. Ezalatt nem tudja a gyógyszerét értékesíteni, kisebb gyártó pedig egyszerűen csődbe menne, ha fő termékéről van szó.
(Nota bene : Jelenleg Svájcban is tudunk konkrétan pontosan ilyen esetről, sok éve megbízhatóan használt, ismert, az esetek mindössze 2%-ban jelentkező, nem végzetes, csak párhetes kellemetlen mellékhatású rákellenes /életmentő/ gyógyszerről, ahol a gyártó kénytelen volt visszavonni a bevált termékét, mert amerikai nagy gyógyszergyár hamis eredmények és vádak alapján megtámadta. A gyártó írta, hogy mire bebizonyítaná az igazát a bíróságon csődbe menne.)

5.) A cégnek sikerült elérnie a pánikhatást amit így foglalhatunk össze : "Itt az adott betegség és már nem lehet kezelni a meglévő gyógyszerrel, mert "kiderült", hogy többet ártunk vele, mint használunk, úristen mit lehet most tenni, a régi már nem jó, más meg nincs helyette" helyzet. A cég ilyenkor általában még taktikusan kivár pár hetet.

6.) Majd egyik napról a másikra "hirtelen a semmiből" prezentálja a cég megoldást, mégpedig a saját új termékét, mely - mint írtuk- mellesleg a korábbi árának többszörösébe kerül, mert hát "ez annyival jobb", különben sincs más alternatíva...

7.) Rendszerint sokkal később (a cég ekkorra már több milliárdos nyereséget szerez az új "csodaszer" értékesítésből, gyártási jogainak eladásából) kiderül és publikálják - ha publikálni merik, pertől tarva - hogy az új csodaszer hatása (jelentősen) elmarad a korábbi gyógyszerétől.
(De az orvosok számára, aki a mindennapokban ténylegesen használni fogják hamar egyértelmű lesz az új gyógyszer tényleges eredményessége.)

Általában az is kiderül idővel, hogy az új termék mellékhatásai sokkal súlyosabbak a korábbi, megtámadott gyógyszeré.
Ami a helyzetet még tovább tudja súlyosbítani, hogy ez vagy véletlenül alakult így, vagy tervezetten lett ez így.

Például utóbbira példa a magyar dialízis botrány: Akkoriban megjelent nem egy úgy, amerikai gyógyszer a piacon, melyről a MOK kimutatta, hogy mellékhatásként "melleseg" tönkrevágták a páciensek veséjét. Így - minő véletlen - csakhamar meglett a szükséges pácienslétszám a milliárdokért kiépített magyarországi központokhoz, melyek építését kezdetben tévesen, az amerikai - jóval magasabb - lakossági kvótákhoz méretezték, így üzemeltetésük hatalmas anyagi bukással fenyegetett.

Hány és hány ilyen esetről tudni szakmai berkekben...
(Költői kérdés: Hány és hány ilyen esetet hallgat el - mert értesítést kapnak róla - vagy publikál meglehetősen későn a média magát függetlennek és objektívnak nevező része is? Ki tudja miért?)

A tegnapi nizzai merénylet kapcsán több rádió és televízió is megkeresett gyorselemzéseket kérve: Tovább olvasok--->

The post Merénylet Nizzában: elemzés appeared first on FRANCIA POLITIKA.

A tegnapi nizzai merénylet kapcsán több rádió és televízió is megkeresett gyorselemzéseket kérve: Tovább olvasok--->

The post Merénylet Nizzában: elemzés appeared first on FRANCIA POLITIKA.

A tegnapi nizzai merénylet kapcsán több rádió és televízió is megkeresett gyorselemzéseket kérve: Tovább olvasok--->

The post Merénylet Nizzában: elemzés appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Hogyan alakul a török-francia viszony, mit akar Emmanuel Macron, mit akar Erdogan elnök, kinek mi az érdeke? Tovább olvasok--->

The post Mi zajlik (ismét) Erdogan és Macron között? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Hogyan alakul a török-francia viszony, mit akar Emmanuel Macron, mit akar Erdogan elnök, kinek mi az érdeke? Tovább olvasok--->

The post Mi zajlik (ismét) Erdogan és Macron között? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Hogyan alakul a török-francia viszony, mit akar Emmanuel Macron, mit akar Erdogan elnök, kinek mi az érdeke? Tovább olvasok--->

The post Mi zajlik (ismét) Erdogan és Macron között? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Hízlal, francia és finom: ez a Far Breton! Tovább olvasok--->

The post A francia konyhából: Far Breton appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Hízlal, francia és finom: ez a Far Breton! Tovább olvasok--->

The post A francia konyhából: Far Breton appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Hízlal, francia és finom: ez a Far Breton! Tovább olvasok--->

The post A francia konyhából: Far Breton appeared first on FRANCIA POLITIKA.

100 milliárd eurós mentőcsomaggal jelentkezett a francia kormány. A mentőcsomag neve France relance (Franciaország újraindul) lett. Tovább olvasok--->

The post 100 milliárdos mentőcsomag: ezt kell tudni appeared first on FRANCIA POLITIKA.

100 milliárd eurós mentőcsomaggal jelentkezett a francia kormány. A mentőcsomag neve France relance (Franciaország újraindul) lett. Tovább olvasok--->

The post 100 milliárdos mentőcsomag: ezt kell tudni appeared first on FRANCIA POLITIKA.

100 milliárd eurós mentőcsomaggal jelentkezett a francia kormány. A mentőcsomag neve France relance (Franciaország újraindul) lett. Tovább olvasok--->

The post 100 milliárdos mentőcsomag: ezt kell tudni appeared first on FRANCIA POLITIKA.

A beszédről a Magyar Nemzet kérdezett: “Lényegében hazaüzent az iszlám vallási szeparatizmusnak a Tovább olvasok--->

The post A 150 éves köztársaság és Macron beszéde appeared first on FRANCIA POLITIKA.

A beszédről a Magyar Nemzet kérdezett: “Lényegében hazaüzent az iszlám vallási szeparatizmusnak a Tovább olvasok--->

The post A 150 éves köztársaság és Macron beszéde appeared first on FRANCIA POLITIKA.

A beszédről a Magyar Nemzet kérdezett: “Lényegében hazaüzent az iszlám vallási szeparatizmusnak a Tovább olvasok--->

The post A 150 éves köztársaság és Macron beszéde appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Szerdán kezdődik a Charlie Hebdo-merénylet pere. Egészen biztos, hogy ez egy politikailag releváns ügy, amelyet érdemes figyelni. Íme néhány nyitott kérdés és szempont az értelmezéshez. Tovább olvasok--->

The post Charlie Hebdo-per: kezdődik appeared first on FRANCIA POLITIKA.