You are here

Blogroll

Vezető izraeli politikusok a Stratégiai Tanulmányok Központjában

Atlantista (Fehér Zoltán) - Sun, 12/03/2017 - 22:01

A Stratégiai Tanulmányok Központjának (CSS) "Találkozás gyakolati szakemberekkel" sorozatában Ehud Barak korábbi miniszterelnök és Dan Meridor korábbi miniszterelnök-helyettes voltak a vendégeink Izraelből 2017. október 23-án. A zártkörű beszélgetésen szóba került a Közel-Kelet helyzete, a terrorizmus és a jobboldali populizmus előretörése a nyugati világban. A képen ők láthatók a CSS igazgatójával, Monica Tofttal, aki a diskurzust moderálta. A beszélgetésről írtam legutóbbi posztomat a CSS "Elefánt az irányítóközpontban" blogjára. (Szokolyi Szabolcs kollégám-barátom fordításában: "Elefánt a stratégiai tervezés porcelánboltjában.") A poszt az alábbi linken olvasható:

Engaging Practitioners: CSS Hosts Ehud Barak and Dan Meridor from Israel


Categories: Blogroll

Kínai vasút az Alföldön

Paracel blog - Sat, 12/02/2017 - 11:24

A hét elején Budapestre látogató kínai delegáció érkeztével úgy tűnik végre megindul a komolyabb előkészítés az évek óta húzódó Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével kapcsolatban.

Megjelent ugyanis a vonal átépítésére, korszerűsítésére irányuló tender, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen, jelenleg marginális szerepű vasútvonalra annyi pénzt költsön el az állam, amennyit – saját forrásból – az utóbbi harminc évben a teljes magyar vasúti hálózaton nem költött el.
A felújított magyarországi szakasz az Új Selyemút tervbe illeszkedik, célja pedig, hogy a Görögországba konténerhajókon érkező kínai áru a Balkánon és Budapesten át Nyugat-Európába érkezhessen.
A kínai finanszírozási konstrukció és befolyásszerzési kísérlet zseniális és olyan egyszerű, mint a faék. Kínai bankok hitelt adnak Magyarországnak, ebből Kínának hosszú távon keletkezik bevétele, az így felvett hitelből pedig a magyar állam épít vasutat a kínai áruknak. Az a vasútvonal, amely mindezen törekvések tárgya, jelenleg marginális jelentőségű, mind a magyar, mind a nemzetközi hálózaton.
A nagyarányú forgalomnövekedés azonban meglehetősen kétséges.

Egy konténerekkel rogyásig rakott, 25 csomóval haladó óceánjáró számára (a ports.com portál kalkulátora alapján) a pireuszi kikötőhöz képest
a szaloniki kikötőbe 10 órával,
az észak-adriai kikötőkbe (Fiume, Koper, Trieszt, Velence) 1,3-1,4 nappal,
a földközi tengeri kikötőkbe (Genova, Marseille) 1,6-1,8 nappal,
az északi-tengeri kikötőkbe (Antwerpen, Rotterdam, Hamburg) 4,9-5,5 nappal
tart tovább az út Kínából Európába, a kínai kikötők és Európa Atlanti-óceáni kikötői közötti átlagosan negyven napos menetidőhöz képest. A Pireneusi-félsziget megkerülése meglehetősen sok időt vesz igénybe (+3-4 nap). Ehhez képest a Marseille és Hamburg között eddig is rendelkezésre állt teljes hosszban, köztes határ nélküli, kitűnő minőségű vasút, nemcsak – az áruszállításra kevéssé alkalmas – nagysebességű, hanem hagyományos is.
Nyugat-Európában tehát most is van egy olyan vasúti hálózat (nem egyetlen vonal), ami kiépítettség és üzemeltetés terén is messze meghaladja a balkáni vasútról szőtt legmerészebb álmokat. A szállítmányozók mégsem használják a vasúti alternatívát, pedig a gibraltári kerülő több nappal hosszabb hajóutat jelent. Ehhez képest, ha az égei-tengeri helyett az észak-adriai kikötőkbe hajóznak, az mindösszesen egy nap pluszt jelent, és az áru rögtön az EU-ban van, olyan minőségű, hálózatos vasúti összeköttetéssel Európa bármely részével, amilyen akkor sem jöhet létre a balkáni útirány egyetlen tervezett árva vonalán, ha tényleg teljes hosszban és az optimista várakozások szerint fejeződik be valaha a kiépítése, Budapesttől Pireuszig, menekültek által ostromolt, félig átjárható határokon át. A tehervonat menetideje a balkáni vasútvonalon viszont még akkor is hosszabb lenne a hajóútból lecsíphető egy-másfél napnál, ha netán tényleg kiépülne a vonal. Már csak a határtechnológiai idők összessége is lényegesen hosszabb, kétszer kell metszeni schengeni és legalább egyszer egy további határt. Ráadásul a vonatoknak még erőltetetten haladniuk is kellene, egy olyan térségben, ahol a vasút üzemeltetési és karbantartási kultúra meglehetősen sajátságos.

Ha Kína valóban komolyan gondolkodna a szállítási idő rövidítésében, akkor azt megtehetné vasútépítés nélkül is, Európa meglévő vasúthálózatán. Még akkor is, ha kizárólag a már most is saját érdekeltségébe vont kikötőkben gondolkodik, a meglévő hálózaton biztosan gyorsabb eljutási időkhöz jutna, mint a balkáni vasúton.
Bár regionális szinten fejlődést hozhat a Budapest-Belgrád vonal ilyetén való fejlesztése, ám erősen kétséges, mennyire fog emelkedést hozni a kínai áruk mennyiségében.

Language Undefined
Categories: Blogroll

Magyar túsz-szabadítás

Europa Varietas Institute`s Blog - Sun, 11/12/2017 - 22:54

Október 21-én Nigériában egy német hajón dolgozó magyart és öt társát rabolták el a kalózok.

"Kiszabadítottuk a magyar túszt" és nem "kifizettük a váltságdíjat", szólnak a hírek, azt sugallva, mintha itt valami tényleges kiszabadítási akció lett volna. Az illetékesek megint nem mondanak igazat. Mindig ezzel áltatják a népet. Ami történt, történik ilyenkor az az, hogy elküldtek egy profi túsztárgyalót (ilyennel rendelkezik Magyarország) és leperkálta a magyar állam a kalózok által kért összeget. Jó esetben ebből kicsit sikerült alkudni.

A TEK vezér (ismét) nem mondott igazat ("sem most, sem korábban nem fizettek a túszokért cserébe"). Ha a mondat első felének igazságtartalmán még eltöprengene az ember, a második részét olvasva már biztos lehetünk abban, hogy az egész hazugság. Si tacuisses... De ez most a bocsánatos fajta, hivatalból ugyanis ilyenkor az a protokoll, hogy mindig tagadni kell, ha az állam fizet. Nem volt itt semmilyen túszkiszabadítási hadművelet, vagy ilyesmi, a TEK erre (is) teljesen alkalmatlan, amatőrei maximum Skywalkert tudják lekapcsolni a gólyabálon. De kell a parasztvakítás, melldöngetés.

Mellesleg ilyenkor tényleg az a jó döntés, hogy fizet az állam, mert még egy profi fegyveres beavatkozás esetén is elég alacsony a túszok túlélési esélye. Elég ravaszok, profik a kalózok ahhoz, hogy kifizethető összegeket kérjenek.

El lehetne ezt értelmesen is mondani a zembereknek, de a hatalom szerint jobb őket meghagyni a mesék világában. A Ripost már le is hozta azt a nagyon hihető verziót, hogy fizetés, no az nem volt, de "a kimentés tárgyalásos úton történt, nem volt erőszak". A széplelkű kalózok egy kis esti mesén elpityeredtek, megszánták a szegény foglyokat, csomagoltak nekik hamuba sült királyrákot, majd ingyen és bérmentve elengedték őket : hahaha.

A magyarok pár éve Szomáliában csak szimplán lúzerek voltak. Mint azt egy közepesen képzett nemzetközis egyetemista is tudja, abban az övezetben a polgárháborús helyzetben a helyiek hobbija a tússzedés, ennek ellenére direkt oda ment a csapat felelőtlenebbik fele. Azt is tudjuk, hogy a francia túsz-"újságírók" 99%-a a helyszínre küldött ügynök, fedőfoglalkozással.

Aki ilyen helyekre megy, annak tisztában kell lennie azzal, hogy mit kockáztat. Véleményünk szerint az államnak valós esetekben fizetnie kell, a kalandorok esetén viszont nem lenne érdemes pazarolni az adófizetők pénzét.

Language Undefined

Az óceánok feletti globális kontroll - újszerű javaslat az Egyesült Államok stratégiájára

Atlantista (Fehér Zoltán) - Mon, 10/30/2017 - 00:42

Atlantista üdvözletem!

Megjelent legújabb írásom a Stratégiai Tanulmányok Központjának (CSS) blogján, amely az "Elephants in the War Room" nevet viseli (fordítsuk így: "Elefánt az irányítóközpontban").

A CSS "Kutatás és Politika Szeminárium" sorozatának keretében - amelynek én vagyok a koordinátora - saját kutatóink és vendégprofesszorok mutatják be még írás alatt álló tanulmányaikat, amelyeket a CSS-hez tartozó oktatók, posztdoktori ösztöndíjasok és doktoranduszok kritika alá vesznek. A Kutatás és Politika Szeminárium vendégelőadója 2017. október 2-án Peter Dombrowski, a Naval War College (Haditengerészeti Főiskola) stratégia-tudományi professzora volt.

Dobrowski bemutatta "Transoceanic Control: Rethinking American Strategy" című, írás alatt lévő tanulmányát, amelyben a jelenlegi amerikai katonai (és elsősorban haditengerészeti) stratégiával szemben egy radikálisan más stratégiára tesz javaslatot. A tanulmány lényege, hogy az USA az elmúlt évtizedben arra készült, hogy globális/regionális kihívóit (elsősorban Kína, kisebb részben Oroszország) azok saját "hátsó fertályában", környező tengereiken győzze le. Dombrowski szerint ez eleve hátrányos helyzetbe hozza az amerikai haditengerészetet, ezért a cél inkább a "globális tengeri uralom" (global sea control) megvalósítása lehetne.

Dombrowski tanulmányának én voltam a felkért opponense. Kritikáim és kérdéseim elővezetése, valamint a szerző reagálása után a szemináriumon részt vevő professzorok, posztdoktori ösztöndíjasok és doktoranduszok élénk vitát folytattak a tanulmány kapcsán az amerikai stratégiáról.

A tanulmányt és a szemináriumon elhangzottakat összegző írásom a linkre kattintva olvasható el:

Elephants in the War Room Blog - Zoltan Feher - Research & Policy Seminar: Peter Dombrowski on “Transoceanic Control: Rethinking American Strategy”


Categories: Blogroll

China`s New Leaders

Paracel blog - Sun, 10/29/2017 - 10:37

These are the members of the Politburo Standing Committee after the Chinese National Congress. The committee is the top body of China's all-powerful Communist Party. Its role is to discuss and decide on major policy issues. The party's constitution says China's top leader must also be a member of the standing committee. So appointments are keenly watched. In the new line-up, Premier Li Keqiang is the only member to retain his position, apart from Xi Jinping. Chinese leaders have traditionally hinted at possible heirs through committee reshuffles at the beginning of their final term. Until now, because this “line-up” has creates questions about the future than answers.

These are the new members of the committee:

Wang Huning,
Already firmly within Xi’s inner circle, Wang Huning is the president’s top foreign policy adviser and frequently travels overseas with China’s leader. A former scholar known for his theories on “neo-authoritarianism” , Wang, 62, was an adviser to Xi’s two predecessors and has reputedly been influential in shaping Xi’s political thoughts.

Li Zhanshu
A longtime friend of Xi and his current chief of staff, Li Zhanshu has become a powerful advocate for the president and his policies. Li, 67, was instrumental last year in Xi’s anointment as China’s “core” leader and reportedly also played a key role in having Xi Jinping Thought added to the party charter this week, an honour which places him in the same league as Mao.

Wang Yang
Wang Yang, 62, is China’s top trade negotiator, frequently going toe to toe with US officials in talks. He previously ran the economic powerhouse of Guangdong province and came up through the Communist Youth League, a faction within the government that has been greatly weakened since Xi came to power.

Han Zheng
Han Zheng, 63, has spent his entire career in Shanghai and was Xi’s deputy during his brief stint there as party chief in 2007. Han worked to transform the city into a international financial hub and most recently oversaw the establishment of a free trade zone, with mixed results.

Zhao Leji
Zhao Leji, 60, headed the party’s powerful and mysterious Organisation Department, overseeing the appointment of all officials across China. Until 2007, Zhao ran the sparsely populated Qinghai province, home to a large Tibetan minority, and manged to double economic output in his seven years in the post. His father was friends with Xi’s father and Zhao is seen as a leader of one of the two rising political factions.

There is an unspoken rule inside the Party, that every member of the Politburo “retires” at the age of 68. In 2022, the year of the next Congress, the youngest Zhao Leji will be already 65, which means that there will be no second term for no one in the Committee. Why is it interesting? In the PRC it is also a custom, that the current President in his second (and final) term chooses his successor into the Committee. But the fact that the new appointees were all in their 60s, and likely to retire at the end of this five-year term, sends a different signal. The tradition emerged in the 1990s, when veteran leader Deng Xiaoping sought to avoid a repeat of the chaos that had marked the Mao era and its immediate aftermath. Xi's two predecessors have followed the orderly pattern of succession. But since he came to power in 2012, he has shown his readiness to write his own rules.

By setting himself up as the strongest ruler since Deng, Xi has pushed the world’s newest superpower into new and potentially dangerous political territory. On Tuesday, its final day, the congress elevated Xi to the same exalted status as the nation’s founder, Mao Zedong, by enshrining “Xi Jinping Thought” into the party’s constitution. Xi himself has described the Thought as part of the broad framework created around Socialism with Chinese Characteristics, a Dengist term that places China in the "primary stage of socialism". In official party documentation and pronouncements by Xi's colleagues, the Thought is said to be a continuation of Marxism–Leninism, Mao Zedong Thought, Deng Xiaoping Theory, "the important thought of the Three Represents", and the Scientific Development Perspective, as part of a series of guiding ideologies that embody "Marxism adapted to Chinese conditions" and contemporary considerations.

At first glance, "Xi Jinping Thought" may seem like vague rhetoric, but it describes the communist ideals Xi has continuously espoused throughout his rule. Its 14 main principles emphasize the Communist Party's role in governing every aspect of the country, and also include:
• A call for "complete and deep reform" and "new developing ideas"
• A promise of "harmonious living between man and nature" - this is a call for improved environmental conservation, and could refer to the stated aim to have the bulk of China's energy needs supplied by renewables
• An emphasis on "absolute authority of the party over the people's army" - which comes amid what analysts call the largest turnover of senior military officials in modern Chinese history
• An emphasis on the importance of "'one country two systems" and reunification with the motherland - a clear reference to Hong Kong and Taiwan
Even though there have been previous signs of Xi’s growing power, Xi’s unusual elevation in influence and prestige within the party as well as the whole nation still profoundly unsettled many observers of China. The message is clear. Domestically, China is entering Xi Jinping’s “New Era,” but Xi has also provided a path for China’s leadership of the wider world into a global “New Era.” Not since Chairman Mao has China’s dream of greatness rested so heavily on one man.

Language Undefined
Categories: Blogroll

Airbus bought 50% of Bombardier aircraft section

CSDP Blog (András István Türke) - Wed, 10/18/2017 - 21:42

The European aircraft manufacturer Airbus takes control of the CSeries medium-haul aircraft program of Canadian Bombardier. By this operation Airbus puts 50.01% of the flagship program of the family business in Quebec. A "win-win" operation Airbus shares took 4% on the Paris Stock Exchange.

The company that built the medium-haul jet was created in 2016 by Bombardier and the Government of Quebec to save the bankruptcy program. Ultimately, Airbus will take the majority stake in this company alongside family shareholders (31%) and Quebec authorities (19%). Indeed, under pressure from Boeing, the Trump administration, on the pretext of this subsidy, had overwhelmed the CSeries with an exceptional tax of 300%. A sort of death sentence for a program that has accumulated only 350 orders, but $ 450 million in losses in 2016. Yet the Quebec builder had spared no effort to try to sell his new plane. According to some analysts, the discounts could reach 75% for a device billed about $ 70 million at the list price.

Indeed, this program of medium-haul aircraft perfectly complements the range of Airbus. The CSeries is a 100 to 150-seat airplane of the latest generation, launched in 2013. It is located at the very beginning of the range of Airbus single-aisle aircraft, with 150 to 240 seats. It replaces an aging A319. Once integrated into the industrial aircraft of the European aircraft manufacturer, the CSeries should prove its full commercial potential.

Aircraft are expected to require more than 6,000 aircraft with 100 to 150 seats within 20 years. More importantly, the entry of the CSeries into the bosom of Airbus reinforces the dominance of the European aircraft manufacturer in the medium-haul segment. Airbus already holds more than 60% of a market estimated at more than 25,000 aircraft by 2037.

Tag: AirbusBombardier
Categories: Blogroll, CSDP

Legújabb posztom: pozitív jövőkép az amerikai külpolitikának

Atlantista (Fehér Zoltán) - Thu, 10/12/2017 - 19:35

Üdvözlet az atlantistáknak!

A Fletcher School of Law and Diplomacy-ban elindítottuk a Stratégiai Tanulmányok Központját (Center for Strategic Studies - CSS). A központ felállításában tudományos munkatársként én is részt veszek. Fő feladatom a CSS "Kutatás és Politika Szeminárium" sorozatának szervezése, amelynek keretében saját kutatóink és vendégprofesszorok mutatják be még írás alatt álló tanulmányaikat, amelyeket a CSS-hez tartozó oktatók, posztdoktori ösztöndíjasok és doktoranduszok kritika alá vesznek. Első szemináriumunk, egyben a CSS Nyílt Napja alkalmából igazgatónk, Monica Toft (képünkön) tartott előadást "Pozitív jövőkép az amerikai külpolitikának és stratégiának." Az előadásról szóló összefoglalóm most jelent meg a CSS nemrég indult új blogján, amelynek címe: Elephants in the War Room (magyarra szerintem lefordíthatatlan, de ha valakinek jó ötlete van, jelentkezzen).

https://sites.tufts.edu/css/css-research-policy-seminar-monica-toft-a-positive-future-for-us-foreign-policy-and-strategy/

Jó olvasást!

 

 

 


Categories: Blogroll

Benvinguts a la República Independent de Catalunya !

CSDP Blog (András István Türke) - Mon, 10/02/2017 - 00:00

Freedom of expression is the right of every person to think as he wishes and to be able to express his opinions by any means he deems appropriate in the fields of politics, philosophy, religion, morals. Freedom of expression in a democratic country of the European Union is considered illegal. In a EU that never hesitates to give lessons in human rights and democracy, for example to African or Balkans countries.

According to Barcelona, the YES has won with 90% of the votes. Some 2.26 million people voted and 2.02 million voted in favor of independence. These figures represent a participation of almost 42.3%, Catalonia counting 5.34 million voters.

The referendum is quite illegal under the Spanish Constitution and the interpretation given to it by the Spanish Constitutional Court. ("It is not within the competence of the autonomies to hold consultations ... which have an impact on the fundamental issues resolved by the constitutional process.") But it is legal according to the Catalan law.

Tag: Catalunya
Categories: Blogroll, CSDP

China / Political maneuvering behind the reforms?

Paracel blog - Sat, 09/30/2017 - 15:00

Preview on China’s 19th National Congress

With 2,300 delegates in attendance, October 18 will see the opening of the 19th National Congress. Being held only twice every ten years, we are expected to see Chinese President Xi Jinping consolidate his rule, moreover extending his reign for another five years and potentially even longer.
Ever since Xi’s rise to power, one of his main agenda was the fight against corruption. Most of the officials investigated were removed from office and faced accusations of bribery and abuse of power, although the range of alleged abuses varied widely. As of 2016, the campaign has 'netted' over 120 high-ranking officials, including about a dozen high-ranking military officers, several senior executives of state-owned companies, and five national leaders. Besides removing high-ranking officials, Xi has also started to strengthen his public profile, this act previously being unimaginable to Chinese presidents.

Already, the power plays have commenced in the lead up to the congress. Sun Zhengcai, the youngest member of the Politburo and one of the main politician of Chongqing, was dumped and placed under investigation in July. Recently, two generals, Fang Fenghui and Zhang Yang, both members of the key 11-member Central Military Commission, were removed from the delegate list for the congress.
Based on their age, only two of the seven member standing committee - Xi and premier Li Keqiang - are expected to stay on. But there is speculation that Xi's close ally and corruption fighter, Wang Qishan, may beat convention and stay.

The Politburo, one of the party’s elite ruling bodies, deliberated a draft amendment to the constitution to be discussed at the congress that would include “major theoretical viewpoints and major strategic thought”, the official Xinhua news agency said. (1)
In fact, the real question is whether Xi’s name will be included in the amendments, since only the names of Mao Zedong and Deng Xiaoping, together with the names of Marx and Lenin, have been attached to their political philosophy in the CCP’s constitution so far. Neither of Xi’s predecessors, Jiang Zemin nor Hu Jintao, had added their names directly. However, Jiang had his thoughts — the “Three Represents” — and Hu had his theory — of “scientific development” — written into the constitution. A key measure of Xi’s power will be whether he manages to have his name “crowned” in the constitution, elevating him to the level of previous leaders exemplified by Mao Zedong Thought and Deng Xiaoping Theory.

Another significant question is whether the revised constitution will restore the position of “Chairman of the Central Committee.” Mao Zedong held the position of “chairman,” who was the paramount leader of the CCP. After the Cultural Revolution, in 1982, to get rid of absolute power, the CCP removed the position of “chairman” and replaced it with “general secretary,” which is the position Xi holds now.
The amended constitution should fully represent the latest “sinicisation” of Marxism, new governance concepts and “the fresh experiences in adhering to, and strengthening, Party leadership, and in strict Party governance”, Xinhua said.
The draft amendment will be submitted on Oct. 11 to a party plenary meeting, it added, a smaller scale gathering of about 200 of the most senior leaders to finalize the agenda for the congress.

---
(1) Spotlight: How China's diplomatic approach is creating a more inclusive world. XinhuaNet. Forrás: http://news.xinhuanet.com/english/2017-08/30/c_136568929.htm

Language Undefined Tag: National CongressChinaSun ZhengcaiCCPPolitburo
Categories: Blogroll

Welcome to Paracel

Paracel blog - Sat, 09/30/2017 - 14:50

Welcome to my blog.

My name is Marcell Nagy, I’m a third year Chinese Studies student at Pázmány Péter Catholic University, with an International Relations BA already in my backpack. I'm a Member of the Internation Diplomatic Student Association (IDSA), which is a Budapest-based Model United Nation (MUN) organizer team. Over the last years, we have been to various internation conferences inside and outside of Europe. We have our own annual conference called MUNAPEST, with over 200 participants every year.

I launched this blog to share my take on everything that is China (but mainly politics, foreign policy) and the wider Asia-Pacific region, hence the blog's name - one of the main group of islands in the South China Sea, currently claimed by various neighbouring countries.

Üdvözlöm a blogon!

Nagy Marcell vagyok, harmadéves kínai szakos hallgató a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Már rendelkezek egy nemzetközi tanulmányok BA-val. Tagja vagyok a Budapesten működő International Diplomatis Student Association-nek (IDSA), amely által az elmúlt években tucatnyi nemzetközi konferenciát szerveztünk meg. Legnagyobb éves ENSZ modellező (MUN) konferenciánk a MUNAPEST, melyre minden évben 200-nál is több résztvevő látogat el.

Ezen blogon keresztül írok mindenről ami Kína (leginkább politika, külpolitika lesz terítéken), továbbá ami a szélesebb csendes-óceáni térség - ezért is lett a blog címe Paracel, mely eredetileg egy szigetcsoport a Dél-kínai-tengeren, ahol minden négyzetcentimétert legalább három állam magának követel.

Language Undefined
Categories: Blogroll

505. Vihar alatti csend

Forró őszre számítottunk, de a francia politikában mintha csend lenne. Macron folytatja a külpolitikai programját, folyik a munkaügyi reform, de az ellenzék mégis csendes. Nem sikerül karakteres üzenetekkel “robbantani” az évkezdetet. Bár holnap sor kerül egy szakszervezeti mobilizációra, és a radikális baloldal is aktív, bevallom, ennél sokkal nagyobb hangzavarra számítottam én is. Ehelyett a francia sajtó Irmáról ír a legtöbbet – ez a kitettség és a franciaterületeket ért súlyos károk miatt érthető is -, de belpolitikai hírrel alig találkozni Mi van itt?

Azt hiszem, a relatív csendet az ellenzék gyengesége okozza. Amikor máskor elindul az évad, a francia politikai pártok hangos “nyári egyetemekkel” nyitnak, amolyan évadnyitó szeminárium-fesztiválokkal, amelyeken mindenki – főleg a sajtó és az elemzők – fel tudja mérni, hogy hogy változtak az erőviszonyok a nyári szünetben. Olyasmi gyakorlat ez, mint nálunk a kihelyezett frakcióülések: megadják az alaphangot a közelgő időszakra.

Most azonban a szocialisták nem rendeztek ilyet (anyagi okokból), a republikánusok viszont több ilyen évadnyitót is csináltak – ki-ki a kedvenc elnökjelöltjének a rendezvényére ment. A republikánusok ugye csak decemberben választanak új elnököt, szóval nem is várható, hogy addig nagyobb lesz náluk a rend és az egység. Nem csoda, hogy a hangzavarból nem lett egységes üzenet. Talán a Nemzeti Front évadnyitója volt “szokásos” (Le Pen legalább “bejelentkezett” valamiféle üzenettel), de a belső feszültségek és a programviták miatt ott sem sikerült érdemi alaphangot adni.

Nem tudom, hogy a szakszervezetek tiltakozása mennyire lesz sikeres 12-én (a szocialisták ezer felé hullottak ebben az ügyben is, a republikánusok meg alapvetően szeretik ezt a munkaügyi reformot, így alapvetően a bal- és jobboldali radikálisok mobilizációjára kell majd figyelni). Azt sem tudom, hogy radikális baloldali pártok tüntetése 23-án mekkora lesz.

Mindenesetre Emmanuel Macronnak ez a helyzet igen kényelmes. Gyengülve, de továbbra is uralja a mérsékelt centrumot, mérsékelt ellenzéke gyenge, szemben vele pedig ott vannak a radikálisok, akiket mindig fel lehet mutatni potenciális ellenfélként, veszélyként. Ez az a bizonyos centrális erőtér francia módra, amelyről már beszéltem itt a blogon.

Macron nem áll jól, népszerűtlen, és elhasználta a politikai tőkéje jelentős részét – de ebből a szempontból nem áll rosszul sem. Nyilván célja, hogy a szocialisták és a republikánusok minél több időt töltsenek a káoszban.

(Kiemelt kép: Élysée)

The post 505. Vihar alatti csend appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

504. Három beszélgetés Macron közép-európai körútjáról

Nagyon nagy az érdeklődés Macron közép-európai körútjával kapcsolatban, egyrészt mert Magyarországot és Lengyelországot kihagyta, másrészt meg mert mintha sikerült volna éket vernie a V4-ek közé. Valóban ez történt?

A múlt héten több sajtóorgánum is megkérdezett erről, a főbb megállapítások mindenhol ugyanazok voltak (még jó   ).

(Egyébként készítettem egy írásos elemzést is, amely hamarosan megjelenik az egyik napilapban, erről természetesen jelezni fogok   ).

Interjú a KarcFM-en.
Interjú a Kossuth Rádión.
Interjú a HetiTV-ben (ezt be is szúrom), mert videó:

The post 504. Három beszélgetés Macron közép-európai körútjáról appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

503. A Munka Törvénykönyvéről és az óvatosságról

Édouard Philippe francia miniszterelnök (a munkaügyi miniszter társaságában) augusztus 31-én csütörtökön bemutatta azokat a munkaügyi rendeletterveket, amelyek a Munka Törvénykönyve újabb reformját tartalmazzák. Ezekről a rendeletekről a következő hetekben sokat fogunk beszélni. Most inkább csak a fogadtatás egy érdekességére hívom fel a figyelmet.

Csütörtök este nyilvánosságra hoztak egy közvélemény-kutatást, mely szerint a megkérdezettek többsége támogat az öt kulcsintézkedésből négyet (a szociális párbeszéd reformját, az üzemi szintű demokratikus döntéshozatal kiterjesztését, a projekt-alapú határozott idejű szerződés bevezetését…). Ugyanebben a mérésben viszont 58% ellenzi a jogtalan elbocsájtások után járó kártérítés mértékének maximalizálását. A felmérést a rendeletek tartalmának a pontos bemutatása előtt készítették.

Erre a felmérésre én is hivatkoztam egy reggeli interjúban. (Egyébként vasárnap találkozhatnak a beszélgetéssel a Kossuth Rádió hallgatói, bár nem ez volt a fő téma, hanem Macron külpolitikája.) Ezekből a számokból értelemszerűen arra a következtetésre jutottam, hogy viszonylag izolálható a társadalmi elégedetlenség. Azaz: nem arról van szó, hogy a társadalom egy emberként utálná a munkaügyi reform tervezett intézkedéseit.

És itt jön a fordulat, pontosabban az árnyalás. A rendelettervezetek nyilvánosságra kerülése után egy másik intézet is készített kutatást. Az adatfelvételre itt már a sajtótájékoztató után került sor. A kulcsintézkedések közül konkrétan itt is csak a kártérítési összegek maximalizálását utasítja el a többség. (A többi intézkedés itt is többséget kap, elsősorban Macron és Fillon szavazóinak köszönhetően, ami megint csak az elégedetlenség lokalizálhatóságára utal.)

Ugyanakkor utóbbi mérésből mást is ki lehet emelni. A sajtó ki is emelte. Például azt, hogy támogatja-e a megkérdezett a Munka Törvénykönyve módosítását. Átfogóan! Itt jelentős többség, 58% mondta azt, hogy nem. A megkérdezettek többsége továbbá más kérdéseknél is kifejezte kétségeit a reform hatásosságát és eredményét illetően (munkanélküliség csökkenése, versenyképesség növekedése, dolgozók munkakörülményei).

Ebből két dolog következik. Egyrészt Macronéknak az az érdekük, hogy az átfogó tiltakozással szemben a konkrét javaslatokra helyezzék a hangsúlyt, mivel azokat támogatja a többség. Másrészt pedig az elnöknek és a kormánynak alapvető érdeke, hogy eredményekkel bizonyítsák, hogy a reform hatásos. Hiba lenne azt hinni, hogy kommunikációval meggyőzhetők a hatékonyságban kételkedő megkérdezettek. Régóta mondogatom, hogy Macron csak akkor lehet sikeres, ha eredményeket szállít, és ez a mérés egy újabb bizonyíték!

A harmadik tanulság az elemzőnek és az olvasónak szól: nem mindegy, hogy egy közvélemény-kutatásból mit emelünk ki.

(Kép: pixabay.com)

The post 503. A Munka Törvénykönyvéről és az óvatosságról appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Nyári szabadság

Kedves Mindenki!

Ahogy Donald Trump, úgy a francia politika blog is nyári szabin van. Augusztus végén jelentkezem, addig is szép nyarat mindenkinek!:)

The post Nyári szabadság appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

502. Macron külpolitikája: Trump, Izrael, V4-ek

Diplomáciai nagyhéten van túl Párizs, és körvonalazódik Macron külpolitikája.

Angela Merkel, a német kormány és Donald Trump után a francia fővárosba látogatott az izraeli miniszterelnök.

A napokban az is kiderült, Emmanuel Macron jön Budapestre (a viharos kezdet után).

Igen fontos kérdésről fognak tárgyalni, tudniillik a kiküldött munkavállalók helyzetéről – vigyázat, ez nem a külföldön munkát vállalókat takarja.

A Pirkadat című műsorban hosszan beszéltünk e találkozókról:

A Lánchíd Rádiban pedig kifejezetten részletesen tárgyaltunk a V4-es aspektusról:

The post 502. Macron külpolitikája: Trump, Izrael, V4-ek appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Párizs: védjegyet kapnak a biztonságos turisztikai helyek

Védjeggyel igazolja a biztonságot a párizsi prefektúra az ellenőrzött turisztikai helyeken a francia fővárosban annak érdekében, hogy ismét minél több turista látogasson Párizsba, és érezze magát ott biztonságban.

Az erről szóló megállapodást hétfő este írta alá Michel Delpuech párizsi prefektus a turisztikai ágazat vezetőivel.

Sécuri-site

“A turizmus hazánk hírnevének egyik meghatározó eleme, és abban Párizs hatalmas szerepet játszik, annak motorja” – mondta a párizsi prefektus az egyezmény aláírását követően.

A Sécuri-site (Biztonságos létesítmény) nevű védjegy megszerzéséhez a kerekedőknek, vendéglátósoknak meg kell felelniük a prefektúra által meghatározott biztonsági előírásoknak. A rendőrség egyebek mellett biztonsági őrök alkalmazását várja el egy-egy létesítménytől, illetve azt, hogy térfigyelő kamerákkal szereljék az üzleteket és éttermeket, illetve a nem kívánt behatolást betontömbökkel vagy egyéb eszközökkel nehezítsék meg.

Párizs: biztonságos város, ismét növekvő turizmus

A 2015-ben elkövetett terrortámadások miatt tavaly visszaesett a turizmus a fővárosban, de a sokk már távolodóban – hangsúlyozta a prefektus. Kiemelte, hogy erről tanúskodnak a 2016 vége óta folyamatosan emelkedő mutatók.

“Látjuk, hogy Párizs ismét biztonságos városként jelenik meg nemzetközi összehasonlításban. Ez is eggyel több ok arra, hogy még inkább kiszélesítsük a munkánkat a turisták biztonsága érdekében”

–  tette hozzá.

A külügyminisztérium előrejelzései szerint Franciaországba 2017-ben rekordszámú, mintegy 88-89 millió turista látogat, ami 5-6 százalékos emelkedés 2016-hoz képest. Már az év első felében visszatért a 2015-ös látogatottsági szint, ami az előző rekord volt. Franciaországba tavaly 83 millió külföldi turista látogatott, míg 2015 végéig 85 millióan keresték fel az országot.

A visszaesést az előző kormány a párizsi és nizzai iszlamista merényletekkel, az áradásokkal és a munkajogi reform elleni, zavargásokba torkolló tavaszi tüntetéssorozatokkal magyarázta. Szakemberek szerint az idén jelentős növekedés tapasztalható már az év eleje óta, Franciaország továbbra is a világ első számú turisztikai célpontja.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post Párizs: védjegyet kapnak a biztonságos turisztikai helyek appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

A radikális baloldali Mélenchon ellen is nyomoznak a fiktív állásos ügyben

A párizsi ügyészség kiterjesztette az állítólagos fiktív európai parlamenti asszisztensi állások ügyében indult vizsgálatot Jean-Luc Mélenchonra, a radikális baloldali Lázadó Franciaország vezetőjére – erősítette meg szerdán a vádhatóság a Le Parisien című napilap értesülését.

A francia radikális baloldali ellenzék vezetője ellen június 27-én Sophie Montel, a Nemzeti Front EP-képviselője tett panaszt, akinek egy korábbi feljelentése alapján a párizsi ügyészség március 22-én mintegy húsz francia EP-képviselő ellen indított bizalommal való visszaélés gyanúja miatt előzetes vizsgálatot.

Célkeresztben Mélenchon is

Sophie Montel újabb feljelentése alapján a vádhatóság Jean-Luc Mélenchon mellett, aki 2009 és 2017 között volt európai parlamenti képviselő, négy korábbi asszisztensére is kiterjesztette a vizsgálatot.

“Egyik asszisztensemnek sem volt semmilyen politikai szerepe sem a Baloldali Pártban (Mélenchon előző pártjában), sem a Lázadó Franciaországban, egyiküknek sem, soha az európai parlamenti időszakom alatt, nem is tudom, mit akarnak tőlem” – mondta kedden Jean-Luc Mélenchon a nemzetgyűlésben tartott sajtótájékoztatóján.

Az ügyben a párizsi ügyészség indított előzetes eljárást, s arra keresi a választ, hogy a francia politikai pártok a Franciaországban dolgozó alkalmazottaikat uniós pénzekből, színlelt európai parlamenti asszisztensi szerződések alapján fizették-e.

Szinte minden párt érintett

A vizsgálatban szinte minden párt képviselői érintettek, a jobbközép Köztársaságiak részéről Brice Hortefeux és Michele Alliot-Marie korábbi miniszterek, a szocialistáktól Edouard Martin vagy a zöld-párti Yannick Jadot is.

A Marine Le Pen vezette Nemzeti Frontban nemcsak a képviselők, hanem a párt ellen is folyik egy külön vizsgálat, miután felmerült a gyanú, hogy a párt egy teljes rendszert épített ki az alkalmazottaknak uniós pénzekből történő kifizetésére. Ebben az ügyben a pártelnök ellen június végén már vádat emeltek bizalommal való visszaélés gyanúja miatt. Le Pen kabinetfőnöke, Catherine Griset ellen február 22-én emeltek vádat. Azzal gyanúsítják, hogy 2009 és 2016 között az EP-ben vett fel asszisztensi fizetést, holott ezalatt valójában Franciaországban töltött be tisztséget a pártjában. A párt egyik másik alkalmazottja, a párizsi pártszékházban grafikusként foglalkoztatott Charles Hourcade ellen is eljárás indult már, amiért uniós asszisztensi fizetést vett fel.

Egy harmadik vizsgálat is folyik fiktív uniós állások miatt, mégpedig a centrista Modem párt ellen, aminek következményeként a párthoz tartozó három miniszter júniusban távozásra kényszerült az Emmanuel Macron államfő által májusban kinevezett első kormányból.

(Szöveg: MTI, kép: pixabay.com)

The post A radikális baloldali Mélenchon ellen is nyomoznak a fiktív állásos ügyben appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

501. Autoriter-e Macron?

Látva a kongresszusi erődemonstrációt, illetve legújabban a vezérkari főnökkel folytatott vitáját, a vezérkari főnöknek küldött ellentmondást nem tűrő üzeneteit, megjelentek azok a kritikai hangok, amelyek autoriter hatalomgyakorlással vádolják Emmanuel Macron köztársasági elnököt.

Régen volt már Jacques Chirac “én döntök, ő végrehajt” megjegyzése, mert úgy látszik, kevesen emlékeznek rá. Pedig ezzel rakta helyre az akkori köztársasági elnök Nicolas Sarkozy akkori belügyminisztert. És a francia rendszer valóban ilyen – főleg a gyakorlatban és a hagyományok szerint. (Az elnök a gyakorlatban jóval nagyobb hatalommal bír, mint amennyit az alkotmány papíron előír.)

Persze alkotmányosan sem semmi a helyzet. Ha nagyon kifeszítjük a dolgokat, akkor még a parlament is rákényszeríthető, hogy azt tegye, amit az elnök és kormánya akar. (Baj egyedül akkor van, ha a kormányfő szembefordul az elnökkel, és mondjuk nem hajlandó felszólításra lemondani. Sosem történt ilyen, a hagyomány a lemondás.)

Autoriter vagy racionális?

Amikor Macron azt üzeni, hogy vele csak zárt körben vitatkozhatnak a munkatársai, illetve ha egy beosztottja tartósan szemben áll vele, akkor mennie kell, valójában semmi sokkolót nem mond. Ez nem autoriter, hanem profi és fegyelmezett dolog. Ráadásul ez a politikailag racionális is, a belső vitákat csak amatőr politikusok és politikai szervezetek viszik ki a nyilvánosságba. (Macron az elnöki kommunikációt is kőkeményen fogja, a Hollande-féle fecsegés és a Sarkozy-féle túlmozgás után elégedetlen is vele a korábban barátságos sajtó, de nagyon.)

Hollande – gyenge vezetést felmutató – elnöksége után persze Macron autoritás-demonstrációja valóban meglepő és szokatlanul erőszakos. Ugyanakkor ez az autoritás-demonstráció – a fentiek miatt – alapvetően racionális és a hagyományoknak megfelelő. Nem lennék azonban meglepődve, ha néhány ellenzéki elem felerősítené a “személyi vezetéssel” szembeni kritikáit – De Gaulle-t is támadták ezzel, meg azzal is, hogy személyi diktatúrát épít. 1981-ben aztán jött egy bizonyos Mitterrand elnök, aki baloldaliként beült az elnöki székbe. Elfoglalta és élvezte. A rossz nyelvek szerint “Isten” volt a beceneve…

Kockázatok

De azért vannak itt kockázatok is. Emlékezzünk, hogy Charles de Gaulle-nak is volt csatája a hadsereggel, 1961-ben még egy tábornokpuccsra is sor került. Van, aki azt mondja egyébként, hogy az elnök és a sereg közötti bizalom 1961 óta soha nem volt olyan alacsonyan, mint most, ami viszont tényleg komoly kockázat, hiszen Franciaország külföldi hadműveletekben vesz részt, az utcán mozgatja a sereget a Sentinelle-hadművelet keretében stb. Nyilván figyelni fogom, hogy a bizalomhiány okoz-e további problémákat.

Végül: azt sem tartom kizártnak, hogy egy 39 éves fiatalembernek egyfajta belső, pszichológiai kényszert is ki kell szolgálnia: bizonyítania kell (magának is), hogy ő a főnök. Ha így van, akkor ezt a politikai vezetés pszichológiai kockázatai közé sorolom. Meglátjuk.

(Kiemelt kép: Macron a kongresszusi beszéde alatt)

The post 501. Autoriter-e Macron? appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Igen, ez már az 500. poszt! Ezek meg “ünnepi” elemzések :-)

Igen, ez már az 500. poszt a Francia Politika blogon. Ez sokat jelent nekem. 2011 késő tavaszán, kora nyarán indítottam ezt a blogot, amikor Dominique Strauss-Kahn-t letartóztatták. Még Sarkozy volt az elnök! Hú, de rég volt! Tehát hat éve gondozom nagy szeretettel és elkötelezettséggel ezt a platformot – ami természetesen sok és rendszeres munkát jelent számomra.

Hiszek benne, hogy ez az elmúlt hat év a maga szerény eszközeivel tett valamit a francia-magyar barátság elmélyítéséért.

Persze a számozottak csak a saját elemzések, a saját tartalmak, a többit nem is számolom, nem is számozom. Szóval a valóságban egészen biztos, hogy sokkal több anyag jelent meg itt a blogon.

Mindenesetre az 500. akkor is egy kerek pillanat. Ennél megállok egy percre. A sok munkát meg kell ünnepelni.

Személy szerint egy nyugis, olvasós délutánnal és a silverstone-i Forma 1-es futammal abszolválom ezt a feladatot (full disclosure, mielőtt megkérdeznétek: mivel a nagy kedvenc Schumachert és a kis kedvenc Rosberget nélkülözni vagyok kénytelen, a Bottas-Alonso-Verstappen-hármas ténykedését figyelem szimpátiával).

És akkor álljon itt pár “ünnepi” elemzés is :-). Ez a beszélgetés péntek reggel (július 14-én) született, természetesen Trump és Merkel párizsi látogatásairól volt szó a Kossuth Rádióban:

Ez pedig július 15-én este, az M1 adásában született. Itt már bővebben beszéltünk arról, hogy mit tudunk Macron külpolitikájáról úgy összességében:

The post Igen, ez már az 500. poszt! Ezek meg “ünnepi” elemzések :-) appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Pages