You are here

Blogroll

Francia helyzet: gyorselemzés a Pirkadatban

Hogy néz ki most a francia helyzet? Hogy áll a nyugdíjreform? Hogy függ mindez össze az európai helyzettel és Emmanuel Macron mozgásterével? Mit akar a francia elnök, mire van esélye? Erről beszélgettünk a Heti TV Pirkadat című műsorában péntek reggel (tehát még a kulcsévvel kapcsolatos miniszterelnöki bejelentés előtt, melyről itt olvashatsz). A beszélgetésben a következő …

The post Francia helyzet: gyorselemzés a Pirkadatban appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Édouard Philippe bejelentése: mekkora meghátrálás?

Édouard Philippe francia miniszterelnök, ahogy arról az MTI is beszámolt, a sokat vitatott kulcsév intézkedésének a feltételes visszavonását jelentette be szombaton. Feltételes, mert a tényleges és végleges visszavonáshoz szociális partnereknek meg kell egyezniük a nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlya biztosításának feltételeiben. Íme néhány gyors gondolat a lépés kapcsán. 1. Nagyon is várható volt, hogy a kormány által …

The post Édouard Philippe bejelentése: mekkora meghátrálás? appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Francia pezsgő: a pótszilveszterre is! (Franciapolitika TV)

Mitől különleges a francia pezsgő? A Franciapolitika legújabb adásában erre keressük a választ!

The post Francia pezsgő: a pótszilveszterre is! (Franciapolitika TV) appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Kulcsév: Macron tényleg nem áll bele?

Van-e jó zsaru, rossz zsaru játék Macron és Philippe között, marad-e a kulcsév?

The post Kulcsév: Macron tényleg nem áll bele? appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Gyilkosság az Elysée-ben (könyvajánló)

A Gyilkosság az Elysée-ben sajnos nincs meg magyarul, de figyelemre méltó kis könyv (értsd: legalább annyira, ha nem jobban megérné lefordítani, mint a múlt héten bemutatott Így jár minden politikus bűnöző! címűt). A szöveg klassz kis (politikai) kriminek indul, hiszen az alaphelyzet az, hogy váratlanul meggyilkolják François Mitterrand köztársasági elnököt (a nyolcvanas években járunk, Mitterrand …

The post Gyilkosság az Elysée-ben (könyvajánló) appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Így jár minden politikus bűnöző! (könyvajánló)

Így jár minden politikus bűnöző! – harsogja Frédéric H. Fajardie krimijének magyar kiadása. Ha valaki itt a magyar közönségnek szóló üzenetet vélne felfedezni, nem téved, hiszen a könyv hivatalos ajánlója (amely a kötet hátoldalán is olvasható), még inkább rájátszik a dologra: “A regény főhőse, a gyilkosságok felderítésével megbízott Grindel rendőrparancsnok az egyik legfontosabb dilemmával szembesül. …

The post Így jár minden politikus bűnöző! (könyvajánló) appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Franciapolitika TV: a kulisszák mögött

A Heti TV-vel közösen készítjük lassan két éve a Franciapolitika tévés adását (az eddigi adásokat itt nézhetitek meg). Ma egyenesen két felvételt is csináltunk – én pedig elviszlek kicsit benneteket a kulisszák mögé! Először is hogy tervezzük a műsorokat? Kiket hívok meg? A válasz egyszerű: ha valaki érdekeset vagy időszerűt tud mondani, akkor itt a …

The post Franciapolitika TV: a kulisszák mögött appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Szilveszteri autóégetés: milyen szokás ez?

A szilveszteri autóégetések évről évre nagy érdeklődést váltanak ki. Sokszor még Magyarországon is megkérdezik, mi ennek a szomorú hagyománynak az oka és forrása. Az első és legfontosabb dolog, hogy az autóégetés nem egyszerűen szilveszteri “buli”, csak ezen az estén látványosan sok autót gyújtanak meg (július 14. a másik kiemelt gyújtogatós alkalom). Ahogy nézegetem az adatokat, …

The post Szilveszteri autóégetés: milyen szokás ez? appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

2019: két konfliktus és egy választás

Miről szólt 2019 Franciaországban? 2019: konfliktusos keret Franciaországban  a 2019-es év eleje és vége egy-egy társadalmi konfliktusban csúcsosodott ki, egyfajta keretet adva így az esztendőnek.  Míg azonban a sárga mellényesek mozgalma egy koordinálatlan spontán mozgalom volt, az év végén egy hagyományos, szervezett szakszervezeti tiltakozási akciósorozat lépett fel Macron elnök nyugdíjreformjával szemben. Utóbbi konfliktus jelenleg is …

The post 2019: két konfliktus és egy választás appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Engedmények vagy tárgyalástechnika?

A sajtó érdeklődéssel tálalta a párizsi balettművészek nyugdíj-ügyi tiltakozásait, illetve a nekik tett engedményeket. “Meghátrált a francia kormány” – írták egyes lapok. De valóban ez a helyzet? Váratlan, a kormány számára kellemetlen engedményekről van szó, vagy ez is a kormányzati tárgyalástechnika része? Úgy hiszem, inkább az utóbbiról lehet szó. Már az ún. kulcsév vagy fordulóév …

The post Engedmények vagy tárgyalástechnika? appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Fékek és ellensúlyok a nemzetközi szóhasználatban

Europa Varietas Institute`s Blog - Sat, 11/30/2019 - 00:00

Tiszelt Fábián Tamás Úr!

Alábbi cikkéhez szeretnék hozzászólni - mindig nagy örömmel olvasom a « Ma is tanultam valamit » rovat cikkeit, mégha a tartalmukkal 1-2%-ban nem értek mindig feltétlen egyet, de rengeteget tanulok még történészként-politológusként is belőlük. Csak így tovább, remélem még sok érdekes cikket olvashatok a jövőben. A hozzászólásom tárgya a következő cikk.

Jómagam - többek között - az ELTE BTK (majd TÁTK) politikaelmélet szakán végeztem, valamint a francia uniós IEHEI (ma IE-EI) intézetben tanultam politológiát. A magyar egyetemen végig "ellensúlyokat" tanultunk, tankönyveink (alkotmányjog) is ezt a kifejezést használták (az 1990-es években legalábbis.) Ahogy elnézem, mind a mai napig vannak olyan használatban lévő alkotmánytan könyvek Magyarországon, melyek az ellensúlyok kifejezést használják, például ez a könyv. A francia egyetemen, politológus közbeszédben szintén « ellensúlyozunk ».

Felmerült bennem, hogy ez az orbáni-kövéri (meg ezek szerint Török Gábor-i) "fékek és egyensúlyok rendszere" valami olyasmi lehet, mint az elhíresült magyar "ártatlanság védelme »? Török Gábort tehetséges kollégának (sőt, életkora miatt mesteremnek) tartom, de tudtommal ő sem alkotmányjogász.

Az én megoldásomhoz nem árt tudni franciául, hiszen az angol verzióban valóban benne lehet egyfajta kétértelműség (mint ahogy nagyszerűen leírja cikkében is). Az angol kifejezés "System of checks and balances" franciául ugyanis sokkal egyértelműbb : "système de freins et CONTREPOIDS ». A francia "contrepoids » szó egyértelműen ellensúlyt jelent, nem lehet « véletlenül » sem egyensúlynak fordítani.

Angolul a "balance" tényleg jelenthetne akár egyensúlyt is, de annak itt nem sok értelme van, hiszen - mint alkotmánytannal is foglakozó politológus (ld. itt és itt) úgy látom - aligha van "egy súlycsoportban" pl. a végrehajtói és a bírói hatalom, hogy a köztük levő kapcsolatot « egyensúlynak » tekintsük, utóbbi max. ellensúlya lehet valamennyire az előbbinek. (Nota bene, külön szakirodalma van a független bírói hatalomnak, mint a rendszer kezdetektől fogva utópisztikus elemének. Az az « egyensùly » bizony messze van… )

Az « egyensúlyok » szó véleményem szerint az alkotmányos rendszer működését illetőleg tehát irreleváns, pontatlan kifejezés.

Ajánlom figyelmébe ezt az amerikai alkotmány 1787-es vitáiról a Francia Politikatudományi Folyóiratban megjelent szakcikket a fékek és ellensúlyok rendszere kapcsán. Végig a "contrepoids" (61x), azaz ellensúly szó szerepel benne.

Annak is megpróbáltam utánajárni, hogy ez a - szerintem - méretes magyar leiterjakab honnan terjedhetett el. Az a hipotézisem, hogy Montesquieu-töl kezdve a vonatkozó könyvek, fejtegetések, alkotmánytan könyvek végig a hatalmi ágak EGYENSÚLYAROL beszélnek, tehát így, EGYES számban, aminek eszköze a fékek és ELLENSÚLYOK (többes szám!) rendszere.

Mindezt megtalálhatja a fenti magyar pdf-könyvben is így, de hivatkozhatom a francia alkotmányjogászok Bibliáját is : Gicquel-Gicquel, 2005, mely 250. oldala hasonló értelemben « un équilibre » -ről, azaz egy egyensúlyról ír, majd rátér az ellensúlyok bemutatására, igaz ez esetben e könyv az angolra hajazó, szintén kétértelműbb « balances » kifejezést használja. (Miközben a fenti « équilibre » szó egyértelműen egyensúlyt jelent (ld. https://www.larousse.fr/dictionnaires/francais/%C3%A9quilibre/30674 ) nem véletlenül nem ezt a szót használja lentebb.)

Így lesz tehát az ellensúlyok által egyfajta (1 db.!) viszonylagos egyensúly az egész rendszert illetőleg. De az "egyensúlyoknak" így többes számban továbbra sem látom semmi értelmét.

Megjegyzem, nem egyedülálló ez a fogalmi kavarodàs, a német interpretáció megint nagyon érdekes, nem sok köze van az eredeti szavakhoz : "Überprüfung und Ausgleich" tehát nagyjából « felülvizsgálat és kompenzáció » értelmet tükröz.

Zárásként megragadom az alkalmat megjegyezni, hogy sajnos terjed még pár ilyen - háttérismereti hiányból eredőnek tűnő - leiterjakab a magyar közéletben. Legfontosabb talán a Magyar Alaptörvény esete, mely a német "Grundgesetz" szolgai, értelmetlen tükörfordítása miatt « neveződik » így. Miközben komoly (jog)történeti oka van annak, hogy a nyugat-német alkotmányozók miért kerülték a német nyelvben az alkotmányra meglévő, megfelelő « Verfassung » kifejezést. Az NSZK alkotmányozói mindenképpen ki akarták fejezni vele az ex lex állapotot, hogy alkotmánya csak az egységes Németorszàgnak lehet. (Viszont : Szövetségi Alkotmánybíróság : az már BundesVERFASSUNGsgericht).

Aztán mivel a Grundgesetz kifejezés fél évszázad alatt meggyökeresedett és a német alaptörvény presztízs értékű lett (annak ellenére, hogy pl. nem engedi a népszavazàst), már nem változtattak elnevezésén a német egység után sem. Nekünk magyaroknak viszont semmi nem indokolja az Alaptörvény megnevezés használatát - hacsak szintén nem valamiféle ideiglenes állapotra, esetleg irredentizmusra akarunk vele utalni.

Tisztelettel üdvözlöm:

Dr. habil. Türke András István
politológus, a francia és svájci alkotmányok és az EU alapszerződéseinek kutatója
--
igazgató
Europa Varietas Institute
www.europavarietas.org
(Svàjc)

Language Undefined

Accident au Mali

CSDP Blog (András István Türke) - Tue, 11/26/2019 - 00:00

13 morts. Il s'agit du bilan humain le plus lourd pour les opérations extérieures de l'Armée française depuis 36 ans. Le 23 octobre 1983, 58 soldats français avaient été tués lors de l'attentat du Drakkar à Beyrouth (Liban). L'accident de lundi dépasse le bilan de l'embuscade d'Uzbin en Afghanistan, le 18 août 2008, où dix Français avaient perdu la vie.

Tag: Mali
Categories: Blogroll, CSDP

HMS Prince of Wales will be commissioned soon

CSDP Blog (András István Türke) - Mon, 11/18/2019 - 00:00

HMS Prince of Wales, second Queen Elizabeth-class aircraft carrier for the Royal Navy will be formally commissioned on December, 10 2019.

Tag: HMS Prince of Wales
Categories: Blogroll, CSDP

Macron félidőben: közeleg 2022

Ezekben a napokban érkezik Emmanuel Macron elnöki mandátuma a feléhez.  Az elmúlt két és fél esztendőbe sok mindent belefért: a munka törvénykönyve újabb reformja, egy nagy európai választási kampány, a sárga mellényes mozgalom, vita a migrációról… Mindeközben Macron megőrizte a pozícióját, így – ebben a pillanatban, persze – jó eséllyel indul a saját újraválasztásáért. Egy …

The post Macron félidőben: közeleg 2022 appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Gyorselemzés Jacques Chirac haláláról és a francia belpolitikai helyzetről

A Heti TV Pirkadat című műsorának a vendége voltam. Jacques Chirac haláláról és Emmanuel Macron belpolitikai helyzetéről is beszélgettünk.

The post Gyorselemzés Jacques Chirac haláláról és a francia belpolitikai helyzetről appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

A nagy kópé, aki távozása után lett igazán népszerű (elemzésem a 24.hu számára)

“Szeptember 30-án hétfőn félárbócra engedik a francia lobogókat a közintézményeken, s országszerte egy perces csenddel emlékeznek majd a csütörtökön elhunyt Jacques Chirac volt köztársasági elnökre. Sokak számára valódi és őszinte lesz ez a gyász: Chirac egyike volt az ötödik köztársaság azon nagy figuráinak, akiket könnyű volt szeretni. Pedig tudja az egész ország, hogy halálával nemcsak …

The post A nagy kópé, aki távozása után lett igazán népszerű (elemzésem a 24.hu számára) appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Migráció: most akkor mit is akar Macron?

Az elmúlt napok nagy “meglepetése” a francia politikában Emmanuel Macron “migrációs fordulata”, az a hétfői beszéd, amely kiakasztotta a kormánypárt baloldalát, mivel szigorúságra szólított fel a migráció dolgában. Az idézőjeleket azonban nem véletlenül használom: ha valami fordult, akkor maximum a kommunikáció (de az se akkorát). Rendrakási kísérlet: mi folyik migráció-ügyben Franciaországban? Mit mondott Macron a …

The post Migráció: most akkor mit is akar Macron? appeared first on Francia politika.

Categories: Blogroll

Hongkong : A rendszerbe kódolt feszültség

Paracel blog - Sun, 09/15/2019 - 22:50

Hongkong utcáit hónapok óta tüntető diákok tartják megszállva, az egykori brit gyarmat a Kínához való visszatérés óta nem élt meg hasonló politikai válságot. A tüntetők egyre radikálisabb követelésekkel állnak elő és egyre durvább eszközöket alkalmaznak, amire a rendőrség is fokozódó keménységgel válaszol. Sokan már attól tartanak, hogy az eseményeknek előbb-utóbb a szárazföldi kínai karhatalom beavatkozása fog véget vetni.

Bár az idei zavargások kezdetének egy kiadatásról szóló törvénytervezetet lehet tekinteni, ám Hongkong és a szárazföldi Kína közötti viszonyt több olyan faktor is befolyásolja, melyek együttesen folyamatosan növelik a feszültséget a két fél között.

Huszonkét éve „tért vissza” Hongkong az anyaországhoz. Ugyanakkor fontos emlékezni, a város a britek előtt nem létezett, kvázi lakatlan szikla volt mindössze a sziget. 1997-ben így egy olyan kínai város és közösség csatlakozott Kínához, mely attól lényegesen eltérő történelmi fejlődés és hatások mentén élt egy évszázadon át. Mint ismert, az „egy ország két rendszer” értelmében a város csupán had- és külügyek mentén szorul Peking irányítása alá, minden másban önálló. Így szabad politikai választások vannak, a mai napig a szárazföld felé határellenőrzés történik, Hongkong többször indult már saját nemzetként az olimpiákon is.

Ez a szabadabb (és potenciálisan gyorsabb meggazdagodást ígérő) berendezkedés természetesen a szárazföldi kínaiak figyelmét is felkeltette, az elmúlt két évtizedben körülbelül egy millió szárazföldi kínai költözött Hongkongba. Ez a bevándorló réteg ugyanakkor messze nem a szegényebb rétegekből érkezik, számukra nem probléma ingatlant vásárolni, életszínvonalukat fenntartani és növelni.

Így egy olyan speciális helyzet állt elő, amikor a bevándorló kínai réteg jellemzően jobban él a született hongkongiak új generációjánál, és ez nem kerüli el azon egyetemista és fiatal pályakezdők figyelmét, akik - hasonlóan a fejlett világ más részén élő generációs társaikhoz hasonlóan - tömegével tapasztalják, hogy esélyük sincs olyan életet kialakítani, mint amilyen szüleiké volt. Nincs esélyük szüleikéhez hasonló önálló egzisztenciát kialakítani, családot alapítani, (stb.).

Ezzel párhuzamosan többen éreznek nosztalgiát a brit időszak iránt. Az idei tüntetések visszatérő eleme volt a fel-feltűnő, egykori gyarmati hongkongi zászló. Hasonlóan látványos volt, amikor a brit konzulátus elé vonulva a tüntetők elénekelték a „God Save the Queen”-t. A tüntetők jó része nem is élt még a gyarmati időszak alatt, hovatovább olyan demokráciamodellt sírnak vissza, mely annak idején sohasem létezett.

A hongkongi főkormányzót a mindenkori brit uralkodó nevezte ki 1997-ig, semmilyen beleszólása nem volt a helyi társadalomnak. Ezt a meglévő gyarmati nosztalgiát a szárazföldi Kína médiája előszeretettel mutatja fel bizonyítékként, mondván a Nyugat, a CIA pénzeli és irányítja a hongkongi tüntetéseket. A brit gyarmati zászló lobogtatása a szárazföldi kínaiak messzemenőkig döntő többségében hideglelést kelt, vizionálja a több száz éves alávetettségüket az európai hatalmaknak.

A szárazföldi kínai közvéleményt így a tüntetők már nem fogják tudni a maguk oldalára állítani, különösen azért, mert a hongkongi társadalom, még mindig jobban él, így az egyszeri kínaiak tulajdonképpen nem is igazán értik, miért lázadoznak a városban.

Bár a törvénytervezetet egy időre visszavonták, ám Hongkong speciális helyzetébe bele van kódolva a feszültség. Ahogy pedig lassan közeleg 2047 (ameddig Kína szavatolta a város különállásának fenntartását), úgy fog felmerülni egyre több kérdés a rendszer jövőjével kapcsolatban.

Language Undefined Tag: HongkongCIAKínaNagy Marcell
Categories: Blogroll

Pages