You are here

Blogroll

A külváros (Franciaország és az iszlám, 5. rész)

Hogy jött létre a ma ismert külváros? Hogy lett válsággóc? Újjáépítés: ez volt az ok, amiért a háború után Franciaországban ----> tovább olvasok!

The post A külváros (Franciaország és az iszlám, 5. rész) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Új szakaszban a szeparatizmus elleni csomag tárgyalása (cikk a TEV-nek)

“Ahogy arról az MTI nyomán a magyar sajtó is beszámolt, francia keresztény egyházak tiltakoznak az iszlamizmussal, az iszlamista szeparatizmussal szemben ----> tovább olvasok!

The post Új szakaszban a szeparatizmus elleni csomag tárgyalása (cikk a TEV-nek) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

A Facebookon vadásznak adócsalókra (cikkem az ado.hu-nak)

“Februárban lépett hatályba az a rendelet, amely lehetővé teszi a a hatóságok számára az adócsalók keresését a közösségi médiában, vagy ----> tovább olvasok!

The post A Facebookon vadásznak adócsalókra (cikkem az ado.hu-nak) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Biden és Macron: és most? (Cikkem a 24.hu-nak)

A Müncheni Biztonsági Konferencián Joe Biden amerikai, Emmanuel Macron francia elnökök, továbbá Angela Merkel német kancellár a transzatlanti kapcsolatok jelenéről ----> tovább olvasok!

The post Biden és Macron: és most? (Cikkem a 24.hu-nak) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Formálódik Biden külpolitikája: Amerika visszatért

Europa Varietas Institute`s Blog - Tue, 03/16/2021 - 00:00

Fehér Zoltán

Eredeti megjelenési hely: Azonnali.hu

Körvonalazódik, milyen lesz a bideni USA külpolitikája: nagyobb nemzetközi jelenlét, belpolitikai szempontok figyelembevétele és határozottabb kiállás a demokrácia mellett. De miként érinti mindez az amerikai-magyar kapcsolatokat, főleg annak tudatában, hogy az új CIA-vezér autoriternek nevezte Orbánt?

Ez itt a Keeping It Realpolitik: Világpolitika Bostonból, azaz Fehér Zoltán, a bostoni Fletcher School keretében működő Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársának rovata.

„Amerika visszatért” – jelentette ki Joe Biden elnök első külpolitikai beszédében, amelyet február 4-én tartott a Külügyminisztériumban amerikai diplomatáknak. A január 20-án beiktatott új amerikai elnök

külpolitikája a szemünk előtt formálódik és annak fő kontúrjairól az elmúlt 60 napban már sok mindent megtudtunk.
Az új amerikai külpolitika központi eleme, hogy Amerika – a Trump elnökhöz köthető négy év hiátus után – újra részt kíván venni a világ dolgaiban, vissza kívánja szerezni a nemzetközi politika formálásában betöltött vezető szerepét, és a jelenlegi kaotikus és egyben tragikus helyzetből pozitív irányba kívánja befolyásolni a világpolitikát.

Az USA újra a fedélzeten

A Trump-adminisztráció az „America First” politikája jegyében gyakorlatilag elkezdte az Egyesült Államok kivonását a nemzetközi politika centrumából és az ún. nemzetközi rend vezető szerepéből, továbbá igyekezett fellazítani az USA szövetségesi kötelékeit és a multilaterális diplomácia iránti elkötelezettségét. Bidenék azt vállalták, hogy helyrehozzák a Trump-elnökség által okozott károkat,

megerősítik a szövetségesi kapcsolatokat és Amerika részvételét a multilateralizmusban, és legfőképpen visszahozzák Amerika vezető szerepét
az általa egykoron létrehozott nemzetközi rendben és a globális ügyek intézésében. Biden ezeket a célokat frappánsan így foglalta össze a Külügyminisztériumban tartott beszédében:

„Az Egyesült Államok az erő pozíciójából tér vissza hagyományos globális vezető szerepéhez úgy, hogy a belföldi újjáépítést, a szövetségeseinkkel és partnereinkkel való együttműködést, a nemzetközi intézményekben betöltött szerpünk megújítását, továbbá hitelességünk és erkölcsi vezető szerepünk újrateremtését helyezi középpontba.”

Biden ebbe a mondatba már belefűzte az új külpolitika másik vezérfonalát:

a belpolitika és a külpolitika mostantól szoros szimbiózisban kell működjenek.
Az új adminisztráció egész programjának irányt adó „build back better (at home)” így összeköti a belpolitikai célokat a külpolitikai célokkal. Blinken külügyminiszter szerint mostantól nagy figyelmet fordítanak azokra a kérdésekre, amelyeknél a külpolitika, a belpolitika és a kereskedelempolitika találkozik, mivel

külpolitikájukat mindenképpen úgy kívánják alakítani, hogy az az amerikai dolgozók érdekeit szolgálja.
Ennek érdekében még önkritikát is gyakoroltak az amerikai diplomácia új irányítói. Blinken úgy fogalmazott:

„Közülünk többen korábban erősen támogattuk szabadkereskedelmi egyezmények létrehozását, mivel úgy véltük, hogy azoknak a gazdasági előnyeiből az amerikai emberek is részesülnek majd... A mostani megközelítésünk más lesz... Küzdeni fogunk minden amerikai munkahelyért és az amerikai dolgozók jogaiért, védelméért és érdekeiért.”

A belpolitika és külpolitika összekapcsolása új elem, de mégis ismerősen csenghet egy korábbi demokrata kormányzás időszakából: Bill Clinton adminisztrációja az amerikai külpolitika egyik céljának az amerika gazdaság fellendülését tették meg, ez sok szempontból összecseng Bidenék célkitűzéseivel.

Újjáélednek a szövetségek

Az amerikai vezető szerep visszaszerzésének fontos elemei a szövetségesi kapcsolatok újbóli szorosra fűzése, valamint az Egyesült Államok multilaterális diplomácia melletti elkötelezettségének megerősítése.

Ezek a célok is a Trump-korszak külpolitikai irányának megfordításához kapcsolódnak.
A republikánus elnök fellazította az USA szövetségesi kapcsolatait mind európai, mind kelet-ázsiai partnereivel, azt sugallva, hogy az Egyesült Államok nem kívánja az eddigi módon és az eddigi szintű katonai jelenlétével garantálni szövetségesei biztonságát, azoknak saját biztonságukért nagyobb felelősséget kell vállalniuk a jövőben.

Trump másrészről pedig kétségeket ébresztett az Egyesült Államok multilateralizmus melletti elköteleződése kapcsán, gyakorta támadva a globális intézményeket. Trump idején az Egyesült Államok vezető szerepe híján nem jött létre valódi globális együttműködés a COVID-járvány elleni küzdelem érdekében, sőt, a korábbi elnök konkrétan kiléptette az USA-t mind a Párizsi Klímaegyezményből, mind pedig az Egészségügyi Világszervezetből (WHO).

Biden ezeknek a folyamatoknak – amelyek Amerika vezető szerepének erodálását eredményezték – a visszafordítását tűzte ki célul, ezért első lépései közé tartozott, hogy jelezte az új adminisztráció elkötelezettségét a szövetségesek felé, illetve visszaléptette az Egyesült Államokat a klímamegállapodásba és a WHO-ba is. Biden az Európa és az USA közötti szövetségesi viszony fontosságát hangsúlyozta a müncheni Biztonságpolitikai Konferencián február 19-én virtuálisan tartott beszédében is. Megerősítette:

az Egyesült Államok nem csökkenti németországi csapatainak létszámát, ahogy Trump korábban kilátásba helyezte.
Mindazonáltal az európai partnerek az USA visszatérését vegyesen fogadják: az elmúlt négy évben az Európai Unió bizonyos értelemben továbblépett, elindult az önálló katonai és politikai identitás létrehozása felé. Itt tehát nehéz lesz Bidenék dolga.

Mi lesz az új nagy stratégia?

Az amerikai külpolitika és az ehhez szorosan kapcsolódó ún. nagystratégia (grand strategy) új fókuszának a Biden-kormányzat a nagyhatalmi versengést jelölte meg. Az amerikai nagystratégiát a kormányzatok mindig is egy-egy fő tematikus csomópont, fő cél köré szervezték. George W. Bushtól kezdve ez a cél sokáig a terrorizmus elleni küzdelem volt. Annak ellenére ez maradt a középpontban Bush után is Irakkal, Afganisztánnal, majd Szíriával, hogy Obama elnök már szerette volna ezt a fókuszt lecserélni a saját prioritásaira.

Azonban a nagystratégia változtatása lassú folyamat, akár több adminisztrációt is igénybe vehet.

A Trump-adminisztráció vezette be a világpolitikába visszatért nagyhatalmi versengést, mint az amerikai nagystratégia új fókuszát. Ezt folytatja a Biden-adminisztráció is,
bár az USA-ban számos külpolitikai szakértő az ún. realista iskolából bírálja ezért őket, eltúlzottnak tartva a nagyhatalmi versengés mint koncepció középpontba állítását.

Marad a Kína-fókusz

Ezzel együtt senki sem tagadja, hogyaz Egyesült Államok a Szovjetunió szétesése és a hidegháború vége óta először kell szembenézzen valódi nagyhatalmi riválissal: a Kínai Népköztársasággal. A Washingtonban most nagystratégiai szintre emelt koncepció, a nagyhatalmi versengés fókuszának elsődleges célpontja így természetesen Kína.

Sajátos kontextusba helyezi az új adminisztráció Kína-politikájának formálódását az, hogy Bident Trump és a republikánusok az elnökválasztási kampány során hevesen támadták a kínai vezetéshez fűződő állítólagos kapcsolatai, fiának Hunternek Kínában végzett üzleti tevékenységei miatt. Biden ezért nem engedheti meg, hogy ne mutasson keménységet Peking irányában, de ennél sokkal fontosabb, hogy elsősorban az ő és csapatának külpolitikai gondolkodása miatt

nem várható, hogy az amerikai Kína-politika felpuhuljon a Trump-korszakhoz képest, sőt, bizonyos szempontból még keményedhet is,
mivel az eddigi jelek alapján stratégiaibb hozzáállás formálja majd. Trump Kína-politikája – bár alapvetően helyes felismerések mozgatták – gyakran tűnt ad-hoc jellegűnek. Blinken külügyminiszter meg is fogalmazta, hogy ezt a kétségtelenül összetett kapcsolatrendszert hogyan kívánják formálni a következő években:

„Kínával való kapcsolataink versengőek lesznek ahol ez ajánlatos; együttműködőek, ahol ez lehetséges; és ellenségesek, ahol ez muszáj.”
Ez alapján arra következtethetünk, hogy Bidenék politikáját a Trump-érával szemben nem a nyílt konfrontáció és a kereskedelmi háború folytatása fogja jellemezni, hanem inkább egy kidolgozott és átgondolt stratégia mentén gyakorolt folyamatos, határozott nyomásgyakorlás és – ezzel párhuzamosan – a globális kérdésekben való együttműködésre nyitottság. A világ jelenlegi állapotában erre az együttműködésre nagy szükség lenne. Kérdés, hogy az USA-val szemben továbbra is meglehetősen konfrontatív kínai vezetésben lesz-e szándék a globális kihívásokkal szembeni közös fellépésre.

Az USA megvédi a demokráciát

Kínával kapcsolatban is fontos (többek között az ujgur kisebbség elleni állami diszkrimináció és atrocitások miatt), hogy Bidenék külpolitikájának harmadik fontos vezérfonala a demokrácia és emberi jogok visszaemelése lesz az amerikai diplomáciai erőfeszítések homlokterébe. Trump itt is eltért az amerikai külpolitika hagyományos irányvonalától, hiszen a demokrácia és a szabadságjogok ösztönzését levette a diplomáciai napirendről, sőt előszeretettel barátkozott diktátorokkal és autoriter vezetőkkel Kim Dzsong-untól Vlagyimir Putyinig. Bidenék számára azonban világos, hogy

a demokráciától való elfordulás és az autoriter tendenciák megerősödése a világban az elmúlt években hozzájárult az USA-vezette nemzetközi rend széteséséhez,
a globális problémák növekedéséhez. Az új adminisztrációtól ezért az várható, hogy ismét keményebben fognak fellépni mind az autoriter rezsimek túlkapásaival szemben, mind pedig az általuk az új demokráciák egy részénél beazonosított ún. demokrácia-visszafejlődés kapcsán.

A külső szemlélő erre azt mondhatná, hogy ez kísértetiesen emlékeztet Clinton és Obama liberális vagy George W. Bush neokonzervatív demokráciaterjesztésére, amely a demokratikus útról elkóborolt báránykák visszaterelése mellett gyakran katonai eszközökkel kívánta az emberi jogokat védeni (humanitárius beavatkozások) vagy a demokráciát terjeszteni (Irak és Afganisztán).

Szerencsére azonban a demokrata külpolitikai elit is belátta, hogy szakítani kell a korábbi demokrata és különösen republikánus adminisztrációk azon politikájával, amely a demokrácia terjesztését katonai eszközökkel is elképzelhetőnek tartja – ezt Blinken külügyminiszter explicite is kimondta első nyilatkozataiban. Az első lépések alapján az is látható, hogy Bidenék

a demokrácia és emberi jogok diplomáciai eszközökkel történő védelmét sem a legkonfrontatívabb módon képzelik el,
hiszen az elnök nem szánta el magát a legkeményebb lépésekre sem Oroszországgal szemben Alexander Navalnij ellenzéki vezető megmérgezése és bebörtönzése miatt, sem Szaúd-Arábiával szemben Dzsamal Kasogdzsi újságíró meggyilkolása kapcsán. Bár Bidenék demokrácia-napirendje egyre világosabban kirajzolódik, nehéz dolga lesz az amerikai diplomáciának a demokrácia ösztönzését elősegíteni nemzetközi szinten egy olyan időszakban, amikor – többek között a január 6-i Capitolium elleni támadás miatt – az amerikai demokráciába vetett globális bizalom a mélypontra süllyedt.

Mi lesz az amerikai-magyar kapcsolatokkal?

Az ún. demokrácia-napirendnek fontos következményei lehetnek a magyar-amerikai kapcsolatok alakulására is.

A demokrata külpolitikai elit ugyanis nagyon kritikusan szemléli az Orbán-kormány ténykedését,
a magyarországi demokrácia és szabadságjogok állapotát. A második elnökjelölti vita helyett tartott tévés beszélgetés során tavaly októberben Biden akkor még elnökjelölt az utóbbi időben felemelkedett „totalitárius rezsimek” közé sorolta Belarusz és Lengyelország mellett Magyarországot is. A Szenátus hírszerzési bizottsága pedig március elején

egyhangú támogatással hagyta jóvá William Burns veterán diplomata CIA-igazgatói kinevezését, aki a tekintélyes Foreign Affairs magazin hasábjain nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnököt „Magyarország autoriter, a szabadságjogokat megnyirbáló vezetőjének” nevezte.
Természetesen a magyar kormánynak érdeke, hogy mindezek ellenére korrekt viszonyt tudjon kiépíteni a Biden-adminisztrációval. Az már most látszik, hogy az Orbán-kormány Szijjártó Péter külügyminiszter és a miniszterelnök tavaly őszi, meglehetősen konfrontatív nyilatkozatai után megpróbál valamiféle modus vivendit kialakítani. Ennek része, hogy Takács Szabolcs személyében egy felkészült karrierdiplomatát küldtek Washingtonba, aki igyekszik majd minden szereplővel jó kapcsolatokat kialakítani (a nagykövet szakmai portréját ebben a korábbi Azonnali-cikkemben rajzoltam meg). Semmiképpen sem jó ómen a budapesti kabinet számára ebből a szempontból, hogy

Bidenék elkezdték visszahozni mindazokat a külpolitikai szereplőket, élükön Victoria Nulanddal, akik az Obama-adminisztráció képviseletében keményen konfrontálódtak annak idején az Orbán-kormánnyal.
Az elmondottak mellett azért valamelyest árnyalja a képet néhány további tényező. Az egyik, hogy mind Biden, mind Blinken külügyminiszter személyesen is kapcsolódik Magyarországhoz (erről korábban itt írtam részletesen). De ez akár azt is jelentheti, hogy a magyar kormány általuk kifogásolt lépései még nagyobb figyelmet is kaphatnak az elnök és a külügyminiszter részéről.

Árnyalja továbbá azt a szándékot, hogy Budapestet Washingtonból „helyre tegyék”, hogy a Biden-adminisztráció egyik prioritása – ahogy fentebb erről szó esett –

az Egyesült Államok szövetségesi hálójának a megerősítése – ebben viszont Magyarországra is szüksége lesz az új demokrata adminisztrációnak.
Oda kell azonban figyelni arra is, hogy az utóbbi időben olyan hangok is halatszanak a demokrata külpolitikai elit környékéről, hogy Budapest, Varsó és Ankara a NATO-n belül szembe mennek a közös elvekkel és érdekekkel, ezért vissza kell őket terelni a közös akolba. (Ez a Harvard Kennedy School és a Német Külkapcsolatok Tanácsa decemberben nyilvánosságra hozott, a transzatlanti kapcsolatokról szóló, a hivatalba lépő Biden-adminisztrációnak szánt jelentéséből derül ki).

A magyar-amerikai kapcsolatok tehát számos összetett tényező találkozási pontjában vannak, amelyek alakulását előre pontosan nem láthatjuk, de az biztos, hogy mind Washington, mind Budapest számára kihívással teli lesz a többféle érdek és érték közötti egyensúlyozás a következő négy évben.

Egy biztos: az USA ismét megjelent

A Biden-adminisztráció külpolitikája tehát a szemünk előtt formálódik, de kontúrjai már világosan látszanak. Az új amerikai vezetés

+ Amerikának a világpolitikába való visszatérésére,

+ az Egyesült Államoknak a szövetségesei és a multilateralizmus irányában való elkötelezettségének megerősítésére,

+ az amerikai külpolitika által előmozdítható belpolitikai-gazdasági célokra,

+ a Kínával való nagyhatalmi versengésben való helytállásra,

+ továbbá a demokrácia és emberi jogok globális védelmére kíván fókuszálni.

Bidenék ezeket a külpolitikai célokat nagy ellenszélben, egy nehéz időszakban tűzték ki maguk elé. Az USA-nak a hagyományos vezető szerepébe való visszatérését nem csak olyan autoriter hatalmak nem nézik jó szemmel, mint az „örök” ellenlábas putyini Oroszország és az új nagyhatalmi riválissá váló kommunista Kína, de

a Trump- (és az Obama)-éra alatt az európai szövetségesek is elhidegültek Washingtontól, és a saját fejük után kívánnak menni,
ráadásul Washington NATO-szövetségesei közül is többen letérnek a liberális demokrácia Amerika által favorizált irányvonaláról.

A demokrácia és az emberi jogok globális felkarolását pedig Bidenék egy olyan időszakban tűzték célul, amikor maga az amerikai demokrácia is gyengélkedni látszik, miközben a koronavírus-járvány a világon itt szedte a legtöbb áldozatát, és a társadalomban is többféle elégedetlenség forrong, többek között a faji diszkrimináció továbbélő gyakorlata miatt. Bidenék azonban helyesen ismerték fel, hogy az amerikai vezető szerep híján a világrendben tapasztalható káosz és elbizonytalanodás csak tovább nőhet, így Amerikának ismét aktívan kell részt vennie a világ dolgaiban. Amerika visszatért.

Fehér Zoltán a bostoni Fletcher School keretében működő Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársa.

Language Undefined Tag: Fehér ZoltánJoe BidenUSA

Köztársasági egyenlőség vs. közösségi jogok (Franciaország és az iszlám, 4. rész)

Az előző részekben felvetettek (lásd itt, itt és itt) alapján joggal merül fel a kérdés, hogy miért nem lehet úgymond ----> tovább olvasok!

The post Köztársasági egyenlőség vs. közösségi jogok (Franciaország és az iszlám, 4. rész) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

A Sarkozy-ítélet lecsapódása

A Sarkozy-ítélet kapcsán több olyan dologról is írtam, amelyek jövőre vonatkozó találgatások voltak. Azóta be tudok számolni ezekkel kapcsolatban néhány ----> tovább olvasok!

The post A Sarkozy-ítélet lecsapódása appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

1905 és a későn érkezők (Franciaország és az iszlám, 3. rész)

A sorozat előző részeiben azt tekintettük át, hogy 1. miért nem lehet egyszerre igaz a “Franciaország elnyomja a muszlimokat” és ----> tovább olvasok!

The post 1905 és a későn érkezők (Franciaország és az iszlám, 3. rész) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Sarkozy-ítélet: mit jelent, mi következik belőle?

Első fokon bűnösnek találták Nicolas Sarkozy volt francia köztársasági elnököt. Valóban ez az első alkalom az ötödik köztársaság életében, hogy ----> tovább olvasok!

The post Sarkozy-ítélet: mit jelent, mi következik belőle? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

H-Diplo: Játékok és szimulációk alkalmazása a nemzetközi kapcsolatok oktatásában (2021. február 19.)

Atlantista (Fehér Zoltán) - Sat, 02/27/2021 - 21:10

A nemzetközi kapcsolatok általában nagyon komoly tudományterületnek mutatja magát, hiszen mégiscsak a béke és háború kérdéseivel foglalkozik alapvetően, de még a mi szakmánkban is helye van a játéknak, a játékosságnak. Az H-Diplo a nemzetközi kapcsolatok és a diplomáciatörténet oktatásával foglalkozó szakemberek vezető globális online fóruma, amely 1993 óta működik a H-Net: Humanities & Social Sciences Online honlapja keretében. Az H-Diplo meghívott engem és Fletcher School-beli kollégámat, Frank Sobchak nyugállományú ezredest, hogy írjunk egy cikket a játékoknak és szimulációknak a nemzetközi kapcsolatok oktatásában való alkalmazásáról szóló "kerekasztalhoz". Az H-Diplo ún. online kerekasztalok formájában tekinti át a nemzetközi kapcsolatok oktatásának különböző aspektusait. Minden kerekasztalhoz meghívnak az adott témában szakértő oktatókat, hogy esszé formában írják le saját megközelítésüket, a gyakorlat alapján leszűrt következtetéseiket, javaslataikat. Frank Sobchakkal a saját oktatási tapasztalatunkat vettük alapul ás összefoglaltuk, hogy a Harvard Egyetemen, a West Point Katonai Akadémián, a Tufts Egyetemen és a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) együtt és külön-külön tanított kurzusainkba hogyan integráltunk különböző nemzetközi szimulációkat. Az MIT-n közös tanításunk során például a kurzus záró vizsgájaként egy klímaváltozás elleni egyezmény elfogadását célzó ENSZ-konferencia szimulációját szerveztük meg, ahol hallgatóink az egyes államok kormányfőinek és minisztereinek, illetve nemzetközi szervezetek vezetőinek szerepét játszották és több fordulóban olyan egyezményt kellett diplomáciai találkozók során letárgyalniuk, amely a szimuláció végén elnyerhette az ENSZ Közgyűlés (az egész osztály) szavazatainak többségét. Kitérünk arra is, hogy ezen a téren sokat tanultunk a SIMULEX nevű, tanórán kívül tartott nemzetközi szimulációs gyakorlatból, amely a Fletcher Schoolban  immáron több évtizede minden októberben megrendezésre kerül Robert Pfaltzgraff és Richard Shultz professzorok irányításával. Cikkünkben olyan általános érvényű tanácsokat, javaslatokat fogalmazunk meg a fenti tapasztalatok alapján, amelyek segítségével a nemzetközi kapcsolatokat oktatók a világ bármely pontján eredményesebben tudják tanórán belüli vagy azon kívüli szimulációs gyakorlataikat megtervezni és lebonyolítani.

H-Diplo: Games and Simulations in Teaching International Relations (Zoltan Feher and Frank Sobchak)


Categories: Blogroll

Minden 1905-ben kezdődött (Franciaország és az iszlám, 2. rész)

A köztársaság XIX. századi hívei gyanakodva tekintettek a katolikus egyházra. A nagy múltú és nagy hatalmú intézményben a restauráció, a ----> tovább olvasok!

The post Minden 1905-ben kezdődött (Franciaország és az iszlám, 2. rész) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Jobb és bal volt és lesz; de milyen? (Cikkem a Szombatnak)

“Abban az országban, ahol bő kétszáz esztendeje feltalálták a jobb- és baloldal fogalmait, ezekben a pillanatokban éppen radikálisan átalakul, hogy ----> tovább olvasok!

The post Jobb és bal volt és lesz; de milyen? (Cikkem a Szombatnak) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Behódolás vagy iszlamofóbia? (Franciaország és az iszlám, 1. rész)

Mióta Emmanuel Macron az iszlamista szeparatizmus elleni jelszóval lép fel (s amióta ismét low cost merényletek érték az országot), fellángoltak ----> tovább olvasok!

The post Behódolás vagy iszlamofóbia? (Franciaország és az iszlám, 1. rész) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Azonnali - Keeping It Realpolitik 6.: Január kilátással - Trump megbukott, a republikánusok romokban, Bidenen a világ szeme (2021. február 8.)

Atlantista (Fehér Zoltán) - Sun, 02/21/2021 - 19:25

Az Azonnali.hu-n vezetett "Keeping It Realpolitik - Világpolitika Bostonból" című rovatomban 2021. február 8-án összefoglaltam mindazokat a fontos eseményeket, amelyet az amerikai politikában január hónapban zajlottak, s amelyek értékelésem szerint jelentős fordulatot hoztak az Egyesült Államok politikai életében. A két legjelentősebb esemény, amelyről írok: a január 6-i Capitolium elleni erőszakos támadás és Biden elnök január 20-i beiktatása.

A cikkből egy szemelvény kedvcsinálónak:
"A katasztrofális 2020-as év után az amerikaiak nagy várakozásokkal tekintettek az új esztendő elé, de 2021 első hónapja sokkal eseménydúsabbra sikeredett az Egyesült Államokban, mint azt sokan várták. Pedig ez nagy szó a múlt év elnökválasztás jegyében telt utolsó néhány hónapja után, hiszen a választási kampány viharait követően is váratlan fordulatok sokasága töltötte meg a november-decemberi időszakot. 2021 januárja azonban túltett ezeken is: minden túlzás nélkül állítható, hogy az év első öt-hat hetében az amerikai politika óriási átalakuláson ment keresztül."

Hogy pontosan miben rejlik ez az átalakulás, azt megtudhatják az Azonnali.hu oldalán:
Azonnali.hu: Január kilátással - Trump megbukott, a republikánusok romokban, Bidenen a világ szeme


Categories: Blogroll

Választási rendszer 2022: arányos legyen-e?

A háttérben zajlik egy fontos vita Párizsban: változzon-e meg a korábbi ígéreteknek megfelelően a választási rendszer, azaz a mai kétfordulós ----> tovább olvasok!

The post Választási rendszer 2022: arányos legyen-e? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

A Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezete beszélgetése a Biden-beiktatás kapcsán (2021. január 25.)

Atlantista (Fehér Zoltán) - Wed, 02/17/2021 - 00:15

2021. január 25-én a Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezete meghívásának tettem eleget, amikor Bokor Balázs nagykövettel, a szervezet elnökével beszélgettem Joe Biden amerikai elnök beiktatásának alkalmából az amerikai politika aktuális fejleményeiről. Megtiszteltetés volt, hogy a program második részében Bokor Balázs Takács Szabolcs washingtoni magyar nagykövettel beszélgetett a beiktatás protokolljáról és lezajlásának mikéntjéről.

A beszélgetés az alábbi linken megtekinthető:
A Nemzetközi Protokoll Szakemberek Szervezete beszélgetése a Biden-beiktatás kapcsán


Categories: Blogroll

Esélylatolgatás 2022 Fejérdy Gergellyel

Közeledik 2022, így egyre gyakrabban fogunk arról beszélgetni, hogy ki lehet a következő francia elnökválasztás győztese. Jön az esélylatolgatás és ----> tovább olvasok!

The post Esélylatolgatás 2022 Fejérdy Gergellyel appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Szeparatizmus: aggódnak az egyházak

“Korábban is lehetett arról hallani, hogy a komoly egyházak nagy része nem örülne az őket szabályozó 1905-ös rezsim átalakításának, mert ----> tovább olvasok!

The post Szeparatizmus: aggódnak az egyházak appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

A franciák mutatnának utat az uniónak közösségi média-ügyben

“Donald Trump twitteres sorsára és a Capitolium ostromára tekintettel Varsótól Budapestig mindenki a közösségi média szabályozásával foglalkozik – kivéve Párizst. ----> tovább olvasok!

The post A franciák mutatnának utat az uniónak közösségi média-ügyben appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Heti TV - Külpolitikai kitekintő

Atlantista (Fehér Zoltán) - Sun, 02/14/2021 - 00:09

2021. január 21-én a Heti TV rendszeresen jelentkező Külpolitikai kitekintő műsorában Gyarmati István nagykövettel, a műsor házigazdájával és Frank Tibor professzorral, akadémikussal beszélgettem. A műsorban Joe Biden amerikai elnöknek az előző napon zajlott beiktatásáról, Trump korábbi elnök örökségéről, a január 6-i capitoliumi erőszakról, valamint a magyar-amerikai kapcsolatok várható alakulásáról cseréltünk eszmét.

A műsort, amelyet az elmúlt 3 hétben többször leadott a Heti TV, az alábbi linken is meg lehet tekinteni:
Heti TV - Külpolitikai kitekintő: Frank Tibor, Fehér Zoltán (2021. január 21.)


Categories: Blogroll

Pages