You are here

Blogroll

A francia nagykövet és a jereváni rádió esete: nem, nem azért távozik

29-én végigszaladt a francia sajtón, hogy Éric Fournier, a magyarországi francia nagykövet “kiállt Orbán Viktor mellett”. Majd ugyanazon a napon megkérdezték Emmanuel Macrontól, hogy mit gondol erről, és a francia elnök azt mondta, ha nyilvánosan “állt ki Orbán mellett” a francia nagykövet, akkor leválthatják. Másnap meg is jelent a rendelet: jön az új nagykövet. A …
Categories: Blogroll

De Gaulle! De Gaulle! De Gaulle! – beszélgetés Illés Gáborral a tábornok válságairól

Ha valaki tudott válságot kezelni, akkor az Charles de Gaulle tábornok volt. De ha kellett, De Gaulle válságot is képes volt generálni (68 májusát egy ilyen egészen parádés válsággenerálással oldotta meg – igaz, csak rövid távra). Az MTA Politikatudományi Intézetében Viharban kormányozni címmel készült egy kötet a válság és a politikai vezetés kapcsolatáról. A teljes …
Categories: Blogroll

Vásárhelyi Júlia: Franciaország és a migrációs válság a tudósító szemével

Vásárhelyi Júlia lassan harminc éve követi a francia politika eseményeit, előbb mint a HVG munkatársa, majd mint szabadúszó újságíró. Jól ismeri nemcsak a franciák, hanem az olaszok világát is, így adta magát, hogy a migrációs válságról, az-olasz francia üzengetésről beszéljünk. A felvétel kedden (12-én) készült, és az érdekviszonyok az Aquarius-ügy kimenetelének ismerete nélkül is remekül …
Categories: Blogroll

A közvéleménytől függ a francia migrációs politika – nyilatkozatom az M1-nek

Jelentős részben a belpolitikai nyomástól függ, hogy Franciaország hajlandó lesz-e befogadni újabb menekültszállító hajókat – mondta Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában. Elmondta, hogy a francia közvélemény nem túlzottan támogatja a migrációt, a társadalom megosztottsága miatt pedig a politikusoknak is óvatosan kell eljárniuk. Hozzátette, hogy a kormánypártban sokan ragaszkodnak a …
Categories: Blogroll

Észak-Macedónia : egy névvita újabb állomása görög szemszögből

Europa Varietas Institute`s Blog - Mon, 06/18/2018 - 00:00

2018 június 17-én vasárnap Görögország és Macedónia külügyminisztere aláírta a megállapodást a névvita rendezéséről, amelynek értelmében a volt jugoszláv köztársaság új hivatalos neve Észak-Macedónia lesz. A görög-macedón-albán hármas határon fekvő Prespa-tó görög oldalán, Psarades településen tartott találkozón részt vett Aléxis Cipras görög és Zoran Zaev macedón miniszterelnök is. A macedón köztársasági elnök, Gjorge Ivanov ugyanakkor ellene van az egyezménynek és visszautalta a képviselőháznak, hogy a honatyáknak újra szavazzanak róla. Ha a képviselők másodszor is megszavazzák az egyezmény becikkelyezését, akkor az alkotmányban foglaltak értelmében az államfőnek kötelessége aláírni a dokumentumot.

Mint az közismert, Macedónia mindmáig nem tud csatlakozni sem a NATO-hoz, sem az EU-hoz, mert 1991 óta, 27 éve Görögország minden ilyen törekvését blokkolja. Az ok, hogy az ország görög álláspont szerint egy ősi görög terület, Macedónia nevét bitorolja, miközben a macedónoknak semmi, de semmi közük a görögökhöz, lévén szláv eredetű népességről van szó.

A napokban ezért is tűnt meglepőnek, hogy hosszú évek vajúdása után előrelépés történt és Aléxis Cipras görög kormánya végre megállapodásra jutott macedón partnereivel és az ország végre a megalázó Egykori Jugoszláv Köztársaság Macedónia (angolul : FYROM, franciául : ARYM) helyett a két fokkal kevésbé bonyolultabb Észak-Macedónia néven létezhet végre. Majd napokon belül jött a visszakozás és e percben is folyik a pinpongozás a görög törvényhozásban is.

Minek köszönhető ez az eredmény most így 27 év után?

Az eredmény annak köszönhető, hogy az EU folyamatos és egyre erősödő nyomás alatt tartja (magyarul : zsarolja) a görögöket azért, hogy egyezzenek meg a macedónokkal, mert ezen ország csatlakozása, mind gazdasági, mind politikai (migránskérdés pl.) okok miatt egyre fontosabb lenne.

A visszakozás oka kissé bővebb magyarázatot igényel.

A görögök az egész macedón kérdést egyfajta « kommunista ármánynak » tartják, mely még arra az időre vezethető vissza, mikor Tito és Sztálin jóban volt egymással. A görög narratíva szerint Sztálin gyakorolt nyomást Titóra, hogy macedónia önálló tagköztársaságként létezzen ezen a néven. (Titóék 1944-ben vonták ellenőrzésük alá a területet és kiáltották ki a Yugoszláviához csatlakozó Macedón Népköztársaságot.)
Merthogy előtte ez a terület - még az 1910-es évek Balkán-háborúira visszavetítve - Nagy-Bulgáriához tartozott, és a macedónok lényegében azok a bolgárok (és nem « macedónok », azaz ősi görögök leszármazottai) akiket « elcsatoltak » Bulgáriától és aztán Yugoszlávia részévé váltak.

A macedónok és a bolgárok tökéletesen megértik egymást, merthogy « egy nyelvet beszélnek ». És ennyiben lényegében igazuk van a görögöknek, annak ellenére, hogy a yugoszláv « együttélés » alatt nem túl nagy számú szerbhorvát elem is keveredett a macedón nyelvbe. A görög értelmiségiek szemében tehát – történelmileg-nyelvészetileg szintén igazolt módon – a macedónok (és a bolgárok) az indoeurópai nyelvcsoporton belül délszláv nyelvű népesség, míg etnikailag ősbolgár-szláv-trák eredettel számolhatunk.

És ezen a ponton jutottunk el a visszakozás okának taglalásáig.

Merthogy addig eljutottak ugyan, hogy akkor az ország neve Észak-Macedónia legyen, viszont a következő kérdésre úgy tűnik korábban nem fordítottak kellő figyelmet (szinte hihetetlen módon) : Hogyan definiáljuk akkor az új állam hivatalos nyelvét ? A macedónok szerint természetesen : ez a macedón nyelv.
A görögöknél viszont e kérdés újra kiborította a bilit, hiszen – szerintük - olyan, hogy macedón nyelv jelenleg nem igazán létezik, de ha létezne is, azt egy észak-görög nyelvjárás formájában lehetne definiálni, melynek természetesen semmi köze ahhoz a « bolgár » nyelvhez, amit északi szomszédaik beszélnek.

Itt tartunk tehát most…
---
Update - 1 (2018.06.26.)
Zoran Zaev a szkopjei 1TV-nek adott késő esti interjúban aláhúzta: azt várja, hogy a lakosság 77-85 százaléka szavaz arra, hogy Macedónia nevét Észak-Macedóniára változtassák, különben lemond. Rámutatott, hogy ekkora arányban támogatják az állampolgárok az ország európai uniós és NATO-csatlakozását is.

Language Undefined Tag: FYROMMacedónia

Sarkosan: Lassan járj, tovább érsz?

2018. július 1.: bizonyos másodrendű, kétirányú utakon 80 km / órára csökken a megengedett legnagyobb sebesség. A francia kormányzat a balesetek, így a halálesetek számának csökkenését várja ettől az intézkedéstől. A megkérdezettek többsége viszont nem lelkesedik az új szabályért. Az én érzelmeim is kettősek: a racionális agyam belátja, hogy a dolog logikus (pár év múlva …
Categories: Blogroll

Sarkosan: szemüveg a hanyatló nyugaton

2020-tól minden felnőtt francia kétévente csináltathat magának szemüveget, a gyerek pedig évente. Persze nem luxus dolgokat, nem a legmenőbb márkákból, de csináltathat. És az egész árát visszatéríti majd a társadalombiztosítás. Ezt speciel érdemes lenne mérlegelni, és átvenni a hanyatló nyugattól.
Categories: Blogroll

Lovas Istvánról

Lovas Istvánt az élete utolsó pár hónapjában volt alkalmam ismerni. Egyszer-kétszer találkoztunk, időnként leveleztünk, ha francia témában készített valamilyen szemlét, ha volt valami érdekesség, amelyet meg akartunk osztani egymással. Lovas például értette, amit valamiért sokan nem értenek, hogy a francia rendszerben van némi inherens illiberalizmus (P. Rosanvallon). Persze, hogy értette, hiszen a legnevesebb párizsi politikatudmányi …
Categories: Blogroll

Elmúlt a hét – történt valami?

A múlt héten lelkes voltam, reméltem, hogy hátha “történik valami” a francia politikában. És történt valami? Nos, ha úgy vesszük. Azokban az ügyekben,  amelyeket a múlt héten izgalmasnak találtam (az Élysée főtitkárával kapcsolatos nyomozás, az FN névváltása,  az EP-ügyek felpörgése), valójában nem sok minden történt. Volt egy házkutatás a gazdasági minisztériumban,  de Alexis Kohler Élysée-főtitkár …
Categories: Blogroll

Sarkosan: Hollande aktivizálódik

Olvasom, hogy Hollande elnök a könyves turnéja örvén egyre többször nyilatkozik – és nemcsak a saját elnökségéről, hanem mindenféle nagypolitikai kérdésekről. Visszatérési szándékát tagadja, de csak annyira, hogy nem akarja a Szocialista Pártot vezetni, és nem akar előválasztáson indulni. Na és “rendes” választáson? Ki tudja. Óvatosnak kell lennie a visszatéréssel, Giscard d’Estaing és Nicolas Sarkozy …
Categories: Blogroll

Gyorselemzés a francia helyzetről

A Heti TV reggeli műsorában, a Pirkadatban elemeztem. Netanyahu Párizsban, tiltakozások, reformok, Macron magyarországi látogatása: minden szóba került. Fogadjátok szeretettel!
Categories: Blogroll

Divat, ízlés, tervezés: mit tanulhatunk a franciáktól

Kevesen tudják, de Magyarországon van francia divatoktatás, méghozzá a Mod’Art révén. Magyar tervezők sora tanul ebben a francia iskolában. De mit tanulhatunk mi a franciáktól ízlésben, divatban? Ezekről a kérdésekről is kérdeztem Horváth Szilviát, a Mod’Art oktatási igazgatóját. Fogadjátok szeretettel!
Categories: Blogroll

Előadásom a francia radikalizációs folyamatokról az NKE-n

Az NKE Nemzetbiztonsági Intézet Forró pontok – Higgadt vélemények; aktualitások a biztonságpolitikában című előadássorozatában én leszek a következő előadó. Az előadásom témája a francia radikalizáció lesz. Kitérek majd az ún. deradikalizációs törekvésekre is, meg hogy miért nagyon nehezek. A rendezvényre előzetesen regisztrálni kell, az alábbi képen található QR-kód révén, vagy  ezen a linken tehetitek meg! …
Categories: Blogroll

Végre valami történik a francia politikában?

A francia politikáról mostanában nehéz elemzést írni. Egyetlen szereplő, az elnök kontrollálja a politikai színházat, ritka a váratlan téma, az ellenzéki pártok bénultak… ez a hét viszont mintha kicsit lendületesebben indulna. Rögtön itt van a Nemzeti Front névváltoztatása. Amilyen amatőr volt, amikor bejelentették az új nevet (Rassemblement National), annyira profin sikerült levezényelni a hétvégén a …
Categories: Blogroll

Éric Fournier francia nagykövet: “A kétsebességes Európa fantazmagóriája a „hagyományos kelet-nyugat paranoia életben tartására szolgál””

Éric Fournier francia nagykövet szerint félreértjük a kétsebességes Európa kérdését, továbbra is nyitott Emmanuel Macron köztársasági elnök magyarországi látogatásának a lehetősége, s az Európa-politikában a 2019-es EP-választás a vízválasztó. Körkép a magyar-francia kapcsolatok állapotáról – francia szemmel. Néhány hónappal ezelőtt még szinte tényként kezeltük, hogy Magyarországra jön Emmanuel Macron köztársasági elnök. Nem jött. Mi történt? …
Categories: Blogroll

Russian Volga-Dnepr leaves SALIS

CSDP Blog (András István Türke) - Wed, 04/18/2018 - 16:29

From January 1, 2019, the Russian Volga will cease providing AN-124 capacity for EU and NATO states under NATO's heavy military air transport program SALIS (Strategic Airlift Interim Solution), which includes 17 European member states and Canada. The loss is sensitive: Under Salis, Antonov and Volga have each had an AN-124 permanently stationed at Leipzig-Halle Airport since March 2006, with additional uplift available at short notice.

Unfortunately, the SALIS Program Office did not succeed in overcoming the Russian withdrawal, despite the long negotiations. The move comes just over a year after the Russian freighter operator announced the end of the near-decade-long Russlan collaboration to market AN-124 capacity with Ukraine’s Antonov. A move thought to be in response to western sanctions on Russian companies. Negotiations conducted by the Salis steering board last week failed to avert the withdrawal. After Volga-Dnepr subsidiary AirBridgeCargo lost about half its 21 landing slots at Schiphol last year, Russia reportedly threatened to ban Dutch carriers from its airspace. Shortly after, KLM struck a deal with ABC over additional slots.

The ending of the Salis contract puts pressure on NATO and the EU, which need access to the world’s largest commercial cargo aircraft. This is a serious loss of capacity: the Ukrainian An-124s of Antonov's air transport industry are only flying 900 flights per year - the largest fleet with two Russian aircraft has been available to SALIS's designers for up to 2300 hours per year.

There is always the possibility that the withdrawal is part of a larger play by Volga-Dnepr president Alexey Isaikin, who is looking to set up a German cargo airline, with AN-124s registered in Germany, at Leipzig. By registering an AN-124 to a German company, the Volga-Dnepr group would no longer be caught in the crossfire of political skirmishes between Russia and elsewhere, which includes problems with Antonov maintenance. And as an EU company, it might get preferential treatment for military shipments over Ukraine’s Antonov. It also adds pressure on Germany, which is keen to develop Leipzig-Halle as a freight airport, to OK the new airline’s AOC and aircraft registration. (Although as one source told The Loadstar, Lufthansa Cargo was unlikely to welcome a new freighter airline on its doorstep, and would “go ape-shit”.)

Tag: SALISVolga-Dnepr
Categories: Blogroll, CSDP

A liberális nemzetközi rend vége? - Előadásom az EPIIC Nemzetközi Szimpóziumon Bostonban

Atlantista (Fehér Zoltán) - Mon, 03/19/2018 - 22:10

Az EPIIC Nemzetközi Szimpózium az Egyesült Államok keleti partjának fontos fóruma a nemzetközi politika témáiban, minden évben több tucat országból érkeznek az előadók és a résztvevők is. A konferenciát a Tufts Egyetemen működő Institute for Global Leadership (IGL) szervezi, amellyel az együttműködésem immár több évre tekint vissza. Az EPIIC Szimpóziumnak már tavaly is előadója voltam.

Az idei szimpózium azt a kérdéskört járta körül, hogy az ún. liberális nemzetközi rend, amelyet az Egyesült Államok hozott létre a II. világháború után, válságban van-e, a végét járja-e. Ezen belül a panelbeszélgetés, amelynek én is előadója voltam, azt feszegette, hogy vajon a demokráciától eltérő, alternatív kormányzati formák és az azokat kifejlesztő államok fenyegetést jelentenek-e erre a nemzetközi rendre. Fontos témaként vetődött fel ezzel kapcsolatban a Kína és Oroszország mint nem demokratikus országok által az Egyesült Államokkal szemben megfogalmazott kihívás, valamint az e két nagyhatalom által a liberális nemzetközi rendre jelentett veszedelem.

A Tufts Daily részletes beszámolót közölt a szimpóziumról és benne a mi panelbeszélgetésünkről is. Az én hozzászólásomat viszont nem sikerült egészen pontosan visszaadni. Francis Fukuyama "A történelem vége" című legendás írásának kontextusában fogalmaztam meg a mondanivalómat. Fukuyama a történelem végéről azt írta 1989-ben: eltűnik majd a nagyhatalmi versengés, továbbá a liberális demokrácia mint politikai rendszer lesz mindenhol meghatározó. Ennek kapcsán azonban elmondtam: az elmúlt évtizedben visszatérőben van a nagyhatalmi versengés, Oroszország és Kína veszélyezteti az Amerika vezette liberális nemzetközi rendet. A liberális demokrácia sem lett mindenhol meghatározó, hiszen alternatív kormányzati formák jöttek létre. Ilyenek különösen az ún. hibrid rendszerek, amelyek Oroszországban, Törökországban és máshol is kialakultak, s ezek szintén amortizálják az Amerika vezette nemzetközi rendet, annak alapértékeit.

A konferenciáról szóló riport a Tufts Dailyben olvasható az alábbi linken:

Thirty-Third annual EPIIC Symposium engages with globalization, technology, mass atrocities


Categories: Blogroll

A liberális nemzetközi rend vége? - Előadásom az EPIIC Nemzetközi Szimpóziumon Bostonban

Atlantista (Fehér Zoltán) - Mon, 03/19/2018 - 22:10

Az EPIIC Nemzetközi Szimpózium az Egyesült Államok keleti partjának fontos fóruma a nemzetközi politika témáiban, minden évben több tucat országból érkeznek az előadók és a résztvevők is. A konferenciát a Tufts Egyetemen működő Institute for Global Leadership (IGL) szervezi, amellyel az együttműködésem immár több évre tekint vissza. Az EPIIC Szimpóziumnak már tavaly is előadója voltam.

Az idei szimpózium azt a kérdéskört járta körül, hogy az ún. liberális nemzetközi rend, amelyet az Egyesült Államok hozott létre a II. világháború után, válságban van-e, a végét járja-e. Ezen belül a panelbeszélgetés, amelynek én is előadója voltam, azt feszegette, hogy vajon a demokráciától eltérő, alternatív kormányzati formák és az azokat kifejlesztő államok fenyegetést jelentenek-e erre a nemzetközi rendre. Fontos témaként vetődött fel ezzel kapcsolatban a Kína és Oroszország mint nem demokratikus országok által az Egyesült Államokkal szemben megfogalmazott kihívás, valamint az e két nagyhatalom által a liberális nemzetközi rendre jelentett veszedelem.

A Tufts Daily részletes beszámolót közölt a szimpóziumról és benne a mi panelbeszélgetésünkről is. Az én hozzászólásomat viszont nem sikerült egészen pontosan visszaadni. Francis Fukuyama "A történelem vége" című legendás írásának kontextusában fogalmaztam meg a mondanivalómat. Fukuyama a történelem végéről azt írta 1989-ben: eltűnik majd a nagyhatalmi versengés, továbbá a liberális demokrácia mint politikai rendszer lesz mindenhol meghatározó. Ennek kapcsán azonban elmondtam: az elmúlt évtizedben visszatérőben van a nagyhatalmi versengés, Oroszország és Kína veszélyezteti az Amerika vezette liberális nemzetközi rendet. Az alternatív kormányzati formák tekintetében pedig a hibrid rendszerekről beszéltem, amelyek Oroszországban, Törökországban és máshol is kialakultak, s ezek szintén amortizálják a nemzetközi rendet.

A konferenciáról szóló riport a Tufts Dailyben olvasható az alábbi linken:

Thirty-Third annual EPIIC Symposium engages with globalization, technology, mass atrocities


Categories: Blogroll

Technológia és politikai kockázat - riport a Tufts Daily hasábjain

Atlantista (Fehér Zoltán) - Mon, 03/19/2018 - 21:53

Kedves Atlantisták!

Sűrű néhány hónap van mögöttem, különösen, mivel társelnökként irányítottam az Egyesült Államok egyetlen, politikai kockázatelemzéssel foglalkozó szakmai fórumának, a Fletcher Politikai Kockázat Konferenciának (Fletcher Political Risk Conference) szervezését. Az elmúlt években belevágtam a politikai kockázatelemzésbe mint új szakmai területbe, és erre a konferenciára pedig összehoztuk az amerikai kockázatelemző szakma és a nagyvállalatok (Bank of America, Facebook, General Electric, McKinsey) színe-javát.

A Tufts Egyetem újságja, a Tufts Daily részletes beszámolót közölt a nagy sikerrel lezajlott konferenciáról, s megszólaltattak engem is a politikai kockázatelemzés mint szakmai terület legutóbbi trendjeiről:

Fletcher Political Risk Conference tackles technology’s global ramifications

(A képen éppen bezárom a Fletcher Politikai Kockázat Konferenciát 2018. március 2-án.)


Categories: Blogroll

Pages