You are here

Blogroll

A szövetségesek összecsapása és a francia tengeralattjáró-biznisz bukása

Egészen nagy vihart kavart az a Csendes-óceáni védelmi szövetség, amelyet az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália kormányai jelentettek be a napokban, természetesen amerikai vezetéssel

The post A szövetségesek összecsapása és a francia tengeralattjáró-biznisz bukása appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Egy francia legenda: Charles de Gaulle (gyere!)

Charles de Gaulle. Ő az az ember, aki „mindig ott van”, aki hatalmas súllyal nehezedik a mai francia közéletre is. ----> tovább olvasok!

The post Egy francia legenda: Charles de Gaulle (gyere!) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Barnier és az EU-jog: miért mondta?

Kiegészítés a Jelenben tegnap megjelent Barnier-cikkhez (mert ugye a cikk megjelenésének másnapján mindig kell valami fontos, amit még nem érinthettél…). ----> tovább olvasok!

The post Barnier és az EU-jog: miért mondta? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Megkezdődött a Bataclan-per: miért fontos?

A szerdán kezdődött Bataclan-per (a november 13-i merényletsorozat tárgyalása) nemcsak igazságügyi, hanem politikai jelentőséggel is bír. A fővádlott láthatóan politikai ----> tovább olvasok!

The post Megkezdődött a Bataclan-per: miért fontos? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Az elnökválasztásról (Horizont, Karc FM)

Röviden, mintegy húsz percben foglaltam össze a 2022-es elnökválasztással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a Karc FM Horizont című műsorában. Ha csak ----> tovább olvasok!

The post Az elnökválasztásról (Horizont, Karc FM) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Zemmour, a politikus?

A CSA arra kötelezte a tévéket és rádiókat, hogy számolják Eric Zemmour publicista beszédidejét.

The post Zemmour, a politikus? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Ismét kiadták a Mein Kampfot – mit kell tudni a francia történészi, kritikai kiadásról?

100 euró, 3,5 kilogramm, könyvesbolti forgalomban nem kapható, a kiadó Fayard a bevételeket az Auschwitz-Birkenau Alapítványnak ajánlja fel: ezeken túlmenően ----> tovább olvasok!

The post Ismét kiadták a Mein Kampfot – mit kell tudni a francia történészi, kritikai kiadásról? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Iszlámbalosság? (Franciaország és az iszlám 9. rész)

“A francia politikában kialakult két jellegzetes politikai címke: az iszlamofóbia (islamophobie) és az iszlámbalosság (islamo-gauchisme). Mögöttük két narratíva s némi ----> tovább olvasok!

The post Iszlámbalosság? (Franciaország és az iszlám 9. rész) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Még egyszer a tábornokok nyílt leveléről

Az elmúlt egy-két hétben számos tévé, rádió és lap keresett meg a tábornokok nyílt levelével kapcsolatban, mely egy potenciális polgárháborús ----> tovább olvasok!

The post Még egyszer a tábornokok nyílt leveléről appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Azonnali - Keeping It Realpolitik 7.: Ahol akarat van, ott megoldás is: Így győzi le a járvány Joe Biden (2021. május 8.)

Atlantista (Fehér Zoltán) - Fri, 05/14/2021 - 12:52

Az Azonnali.hu-n vezetett Keeping It Realpolitik - Világpolitika Bostonból rovatomban 2021. május 8-án a koronavírusjárvány alakulásáról írtam az Egyesült Államokban, közelebbről pedig a Trump- és a Biden-adminisztrációk járványkezelését elemeztem.

A cikk összefoglalása ízelítőképpen:
"A Biden-adminisztráció egy katasztrofális járványkezelést vett át januárban a Trump-adminisztrációtól, de összeszedett erőfeszítéseik nyomán – úgy tűnik – egy év tragédiája után sikerül megfordítani a járvány irányát az Egyesült Államokban. A demokrata csapat a tavalyi elnökválasztást követő két és fél hónapban kidolgozta saját járványmenedzselési stratégiáját. Ennek a stratégiának a két sarokköve az Amerikai Segélyterv nevet viselő törvénycsomag és az oltási program felpörgetése volt. Bár késéssel, de a stimuluscsomagot márciusban sikerült elfogadtatniuk a Kongresszussal, az oltási programot pedig már január végétől felgyorsították."

A cikk elérhető az alábbi linken:
Azonnali - Keeping It Realpolitik 7.: Ahol akarat van, ott megoldás is: Így győzi le a járvány Joe Biden

Fotó: AP News


Categories: Blogroll

Így kampányolna az uniós elnökséggel Macron

Bár a lisszaboni szerződés 2009-es hatályba lépése óta van az Európai Tanácsnak állandó elnöke, a tagállamok ma is fontos érdekérvényesítési ----> tovább olvasok!

The post Így kampányolna az uniós elnökséggel Macron appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Ahol akarat van, ott megoldás is: így győzi le a járványt Joe Biden

Europa Varietas Institute`s Blog - Sat, 05/08/2021 - 00:00

Fehér Zoltán
Eredeti megjelenési hely: Azonnali.hu

Miközben Trump a járvány természetes eltűnésében bízott (és végül elnökségébe került a felelőtlensége), Joe Biden rájött: csak az oltások felpörgetésével és hatalmas gazdasági segélyprogrammal lehet újra beindítani a régi életünket.

Ez itt a Keeping It Realpolitik: Világpolitika Bostonból, azaz Fehér Zoltán, a bostoni Fletcher School keretében működő Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársának rovata.

A tavaly meglehetősen viharos körülmények között lezajlott amerikai elnökválasztás egyik központi kérdése az volt, miként ítélik meg az amerikai választópolgárok Donald Trump adminisztrációjának járványkezelését. Trump a koronavírus-járvány megjelenését követően sokáig bízott abban, hogy a járvány hamarosan lecseng, és elnökségéről a választók összteljesítménye és különösen a megelőző három-három és fél év alatt elért – valóban figyelemreméltó – amerikai gazdasági fellendülés alapján fognak értékelést mondani.

Trump azonban saját magát is csapdába csalta azzal, hogy már a járvány elejétől tagadta annak súlyosságát, a koronavírust az influenzához hasonlította, megtagadta a maszkviselést és erre követőit sem buzdította, s mindezzel összhangban

nem összpontosította az amerikai adminisztráció energiáit a 2020-as év legfontosabb kormányzati feladatára: a járványkezelésre.
A Trump-adminisztráció járványkezelése így erős hasonlóságot mutatott a népmesei okos lány ajándékához: volt is, meg nem is volt. Míg a kormányzat Fehér Ház alatti szintjei igyekeztek ellátni a járvány megfékezésében rájuk háruló feladatukat, az elnök irányító és koordináló szerepe híján a szövetségi járványmenedzselés meglehetősen kaotikusra és erőtlenre sikeredett. A Trump-kormányzat túl lassan rendelte el a beutazási tilalmakat, és nem adta meg a szövetségi államok által kért pénzügyi és gyakorlati segítséget, Trump elnök pedig személy szerint sem mutatott jó példát az amerikaiaknak a járvány megfékezése érdekében (nem volt hajlandó maszkot viselni és erre biztatni a polgárokat).

A számok sajnos önmagukért beszélnek:

Trump elnöksége alatt (2021. január 19-ig) 24 millió amerikai fertőződött meg a vírussal, és 400 ezer amerikai halt meg a járványban.
Nézzük meg ezeket a számokat a globális számokkal való összehasonlításban is. A koronavírus január 19-ig világszerte több, mint 2 millió halálos áldozatot szedett. Az említett 400 ezer amerikai elhalálozott ennek 20 százaléka, miközben az amerikai népesség a világ össznépességének mindössze 5 százalékát teszi ki.

A Covid amerikai járványkezelésének Trump-adminisztráció alatti számai riasztóak.
A Trump-adminisztráció járványkezelésének két szakmai vezetője erről a Trump-korszak lezárulta után nyíltan el is mondta a véleményét. Dr. Anthony Fauci, a szövetségi kormányzat első számú fertőzőbetegség-szakértője, az elnök orvostudományi főtanácsadója úgy fogalmazott: a Trump-adminisztráció járványkezelésében az átláthatóság és a tudományosság hiánya nem segített és valószínűleg növelte a koronavírus amerikai halálos áldozatainak számát.

Még Trump elnökhöz sokkal közelebb álló kolléganője, Dr. Deborah Birx, a Trump-féle Fehér Ház koronavírus-koordinátora – akit a járvány kezdetekor „Trump járványügyi adatsuttogójának” tekintettek – is hasonlóan nyilatkozott a CNN-nek adott márciusi interjújában: szerinte az első hullámban elhunyt 100 ezer főt követően a halálos áldozatok nagyobb részét időben meghozott és kompetensebb intézkedésekkel meg lehetett volna előzni (bár ő – teljesen jogosan – nemcsak a szövetségi, hanem a tagállami és helyi kormányzatokat is hibáztatta, ahogy már egy évvel ezelőtti írásomban én is).

Ha mind ezek az információk nem győztek volna meg mindenkit a Trump-adminisztráció járványkezelésének nem kielégítő voltáról, a január 20-án hivatalba lépett Biden-adminisztráció intézkedései és a járványban ennek nyomán történt fordulat kétséget sem hagynak afelől: óriási különbség van aközött, ha egy kormányzat tudatosan nem kíván kezelni egy halálos kimenetelű járványt és ha egy kormányzat tudatosan és határozottan az erőforrásait a járvány megállítására fordítja. Bidenék értik azt, amit Trumpék valami miatt nem értettek meg, pedig ez valószínűleg a hatalom elvesztését jelentette számukra: hogy anélkül, hogy a járványon úrrá lenne az Egyesült Államok, az amerikai gazdaságot és társadalmat sem lehet újraindítani.

A Biden-adminisztráció számára tehát a járvány megfékezése és ennek nyomán az amerikai gazdaság és társadalom újraindítása az első számú prioritás.
Ezzel összhangban kormányzásuk első 100 napjában két eszközre koncentráltak: az Amerikai Segélyterv címet viselő törvényjavaslat (másnéven a járvány indulása óta a második „stimuluscsomag”) letárgyalása és elfogadása, valamint az amerikai oltási program felpörgetése a társadalom immunitásának megszerzése érdekében.

Bár a Biden-adminisztráció eddigi bizonyítványa a járványkezelésben jeles, az Amerikai Segélyterv kapcsán jogos a kritika megfogalmazása is. Bidenék ugyanis az elnökválasztást követően a Szenátus többségét eldöntő georgiai pótválasztások előtt azzal kampányoltak: ha Georgia demokrata szenátorokat küld Washingtonba és így a demokraták megszerzik a Képviselőház mellé a Szenátus többségi vezetését is, a stimuluscsomag és benne a gazdag amerikaiakat leszámítva minden felnőtt polgárnak járó 1400 dolláros stimuluscsekk azonnal ki lett küldve.

Georgiában a választók tovább büntették Trumpot és a republikánusokat, két demokrata szenátort választottak, a Szenátus többsége a Demokrata Párt kezébe került, a Biden-adminisztrációnak és kongresszusi demokrata szövetségeseiknek azonban március elejéig tartott egy olyan törvénycsomag-javaslat letárgyalása, amely a Kongresszus mindkét házában megszerezte a voksok többségét. Ez a voksolás elhúzódott március 11-ig, mindössze néhány nappal azelőttig, hogy a járvány következtében munkájukat elvesztők számára az elmúlt egy évben utalt különleges szövetségi kiegészítő munkanélküli támogatások lejártak volna.

Bidenék másik kudarca az volt, hogy a republikánusok és számos demokrata ellenkezése miatt le kellett mondaniuk a szövetségi minimumbér óránkénti 7,25 dollárról 15 dollárra való emeléséről,
amely szintén a törvény részét képezte volna.

Az Amerikai Segélyterv törvénycsomag mindenesetre el lett fogadva, és számos intézkedésével segítette mind a járvány megfékezését, mind a járvány nyomán kialakult gazdasági-társadalmi problémák (vállalkozások csődje, munkanélküliség, gyermekes családokban a keresők munkából való kiesése) kezelését.

A stimuluscsomagban elköltendő 1900 milliárd dollár olyan célokat szolgál, mint a már említett 1400 dolláros stimuluscsekkel a nehézségekkel küzdő polgárok megsegítése és a fogyasztás ösztönzése, a koronavírus-járvány megállításához szükséges intézkedések (elsősorban a vakcinaprogram felgyorsítása és a tesztelés bővítése), a rendkívüli munkanélküli ellátások összegének emelése és folyósításuk szeptember végéig történő meghosszabbítása, a bezárt iskolák miatt otthon maradó szülők kompenzálása, továbbá az óvodák és általános iskolák biztonságos újranyitása.

Azonban a törvénycsomag legfontosabb eleme és általában a Biden-adminisztráció legfontosabb célja az első 100 napban az oltási program felpörgetése volt. Itt is elmondható, hogy bár a Pfizer oltását december elején engedélyezte a szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság, a Trump-adminisztráció nem állt készen megfelelő stratégiával az oltási program megszervezésére.

A Biden-adminisztráció csapata azonban már december-januárban kidolgozta azt a stratégiát, amellyel valóban sikerült felgyorsítani az amerikai vakcinációs programot,
és amelynek előrehaladása azzal kecsegtet, hogy az Egyesült Államok – amely az elmúlt egy évben a koronavírus által legsúlyosabban érintett országok között volt – a világon az elsők között lehet majd úrrá a covidjárványon (bár Izrael és Nagy-Britannia sikerét nem fogja tudni felülmúlni).

A Biden-adminisztráció az első 100 napban először 100 millió adagot célzott meg, majd márciusban ezt 200 millió adagra módosították, de mindkettőt sikerült túlteljesíteni:

már az új kormányzat 92. napján elérték a 200 millió beadott oltást, a múlt héten betöltött 100. napig összesen 220 millió oltást,
az azóta eltelt napokban beadott vakcinákkal pedig mostanra már több, mint 250 millió oltást adtak be az Egyesült Államokban. A felnőtt népességnek így immáron 57 százaléka kapta meg legalább az első oltását, 42 százalékuk pedig mindkét oltás beadásával immáron magas fokú védettséget élvez a vírussal szemben. Az oltási program csúcsán, március-áprilisban 3 és 4 millió közötti oltást tudtak beadni naponta az Egyesült Államokban a szövetségi, tagállami és helyi kormányzatok, valamint a privát egészségszolgáltatók és gyógyszertárhálózatok összefogása következtében

A Biden-adminisztráció számítása bevált: az oltásoknak köszönhetően az amerikai társadalom immunitása folyamatosan nő, és a járvány terjedése folyamatosan lassul. Január óta összességében esnek a fertőzöttségi és halálozási mutatók, és bár február végétől április közepéig inkább stagnálásról beszélhetünk, de április közepe óta ismét csökkennek a számok. Bár a korrektség miatt el kell mondanunk, hogy az esetszámok már január 9. óta csökkenő tendenciát mutatnak, de nem kell hosszan magyarázni a fentebb kifejtettekkel összhangban, hogy

amennyiben a Trump-adminisztráció járványkezelése sikeres lett volna, január elején nem verdesték volna az egeket a fertőzöttségi és halálozási mutatók.
A Biden-stratégia sikerét mindenképpen jelzi, hogy január elején olyan nap is volt, amikor 300 ezer új esetet regisztráltak, miközben jelenleg naponta kb. 40-50 ezer új fertőzés történik és az esetszámok csökkenőben vannak. A halálozási mutatók is hasonló tendenciákat rajzolnak fel: míg január 27-én 4103 fő halt meg koronavírusban, május 6-án a covid áldozatainak száma 818 fő volt.

Az oltási program felpörgetését nagyban segítette, hogy Biden elnök még márciusban felkérte a tagállamokat, hogy április 19-étől már nem csak az idősebbeknek vagy krónikus betegségekben szenvedőknek, hanem kortól és egészségi állapottól függetlenül minden felnőtt amerikainak tegyék lehetővé oltási időpont foglalását.

A legidősebbek és a krónikus betegek elsöprő többségének beoltása után és a gyógyszergyártók szövetségi kormányzat által is támogatott oltóanyaggyártási kapacitásának bővítése révén az elmúlt héten számos államban nem csak az eddig központi szerepet vitt tagállami intézmények és gyógyszertár-hálózatok, hanem a klinikákat és kórházakat működtető egészségszolgáltatók és az egyetemek is kaptak nagy mennyiségű oltóanyagot és így beszállhattak a vakcinációs programba.

Az eddig hozott intézkedések nyomán pedig Amerikában már látszik a fény az alagút végén. Ahogy a New York Times ábrája is mutatja,

a jelenlegi ütemmel augusztus 17-ig az amerikai lakosság 70 százaléka, szeptember 27-ig pedig a teljes amerikai felnőtt lakosság be lesz oltva
(a teljes lakosság 80 százaléka az összes 16 év feletti amerika számának felel meg, 16 év alattiaknak ugyanis még nem engedélyeztek a vakcinát).

A helyzet javulását jelzi, hogy az egyetemek immáron személyes oktatásra készülnek ősztől, és bár a legtöbb nyári fesztivált már korábban lemondták, egyre több amerikai készül nyáron utazni és egyre több nyári program megtartásáról döntenek a különböző cégek és intézmények.

Ami jelenleg viszont a különböző szintű kormányzatok hatékony erőfeszítései ellenére is lassítja az oltási programot az az, hogy egyre csökken azon amerikaiak száma, akik szeretnék megkapni az oltást, de még nem jutottak hozzá. Mindeközben még mindig nagyon magas azoknak a száma az Egyesült Államokban, akik szkeptikusak az oltással kapcsolatban. A következő időszak legfőbb kihívása Amerikában ugyanúgy, mint máshol (pl. Magyarországon), hogy az oltástól elzárkózók nagyobb részét is sikerüljön meggyőzni arról, hogy a járvány legyőzése csak együtt, a minél nagyobb társadalmi immunitás elérésével sikerülhet

A Biden-adminisztráció egy katasztrofális járványkezelést vett át januárban a Trump-adminisztrációtól, de összeszedett erőfeszítéseik nyomán – úgy tűnik – egy év tragédiája után sikerül megfordítani a járvány irányát az Egyesült Államokban.

A demokrata csapat a tavalyi elnökválasztást követő két és fél hónapban kidolgozta saját járványmenedzselési stratégiáját. Ennek a stratégiának a két sarokköve az Amerikai Segélyterv nevet viselő törvénycsomag és az oltási program felpörgetése volt.
Bár késéssel, de a stimuluscsomagot márciusban sikerült elfogadtatniuk a Kongresszussal, az oltási programot pedig már január végétől felgyorsították.

Ez mutatja, hogy Bidenék tisztában voltak és vannak azzal, hogy sikeres kormányzást csak a gazdaság és a társadalmi élet újraindításával csinálhatnak, ez utóbbi célokhoz azonban a legfontosabb út a koronavírus-járvány megfékezése és megállítása. A járvány megállításának kulcsa pedig az oltási program felpörgetése, amely a várakozásokon felül sikerült.

Ahhoz azonban, hogy az elmúlt három és fél hónap reménykeltő járványkezelése hasonlóan folytatódjon, Bidenéknek és a tagállami kormányzatoknak meg kell próbálniuk legyőzni az oltással szemben szkeptikus, jelenleg még jelentős tömeg félelmeit. Azonban már most is látható Amerika példáján, hogy ha egy kormányzat (tudatosan és a tudományra építve) kezelni akar akár egy olyan veszélyes járványt is, mint a koronavírus, akkor erre képes lehet és meg tudja találni rá a megoldást. Ahogy az amerikaiak gyakran mondják:

„Where there is a will, there is a way.”
Ahol akarat van, ott van megoldás is.

Fehér Zoltán a bostoni Fletcher School keretében működő Stratégiai Tanulmányok Központja tudományos főmunkatársa.

Language Undefined Tag: Fehér ZoltánJoe BidenCOVID-19

Három cikk a TEV-nek

A TEV felkérése az elmúlt időszakban három cikket is írtam. Mecset Strasbourg-ban Az első Franciaország legnagyobb épülő mecsetéről szól, és ----> tovább olvasok!

The post Három cikk a TEV-nek appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Puccsisták vagy próféták? A tábornokok leveléről (cikkem a 24.hu-nak)

Polgárháborút, a hadsereg beavatkozását vizionálta néhány nyugalmazott tábornok és több száz másik katona egy nyílt levélben. A szöveg a konzervatív-jobbodali ----> tovább olvasok!

The post Puccsisták vagy próféták? A tábornokok leveléről (cikkem a 24.hu-nak) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Elhozhatja-e Biden az amerikai álmot? Előadás a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (2021. április 21.)

Atlantista (Fehér Zoltán) - Sat, 04/24/2021 - 10:26

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) működő Nemzetközi és Európai Szakkollégium meghívására, az Amerika-hét keretében online előadást tartottam az amerikai bel- és külpolitikáról és az idén hivatalba lépett Biden-adminisztrációról 2021. április 21-én. A szervezők tájékoztatása szerint a rendezvény nagy siker volt. Az előadás telt házzal zajlott és a tervezett két órás időtartam helyett az előadó és a hallgatók közel 3 órán át vitatták meg az amerikai és nemzetközi politika aktuális fejleményeit.

Aki lemaradt volna, az előadás videófelvételét a YouTube-on az alábbi linken tekintheti meg:
Elhozhatja-e Biden az amerikai álmot? Fehér Zoltán előadása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

A rendezvény plakátja fent látható, alább pedig a beharangozó kép, amelyen a szervezők összefoglalták az előadó eddigi pályáját.


Categories: Blogroll

Az International Studies Association (ISA) Éves Konvenciója (2021. április 6-9.)

Atlantista (Fehér Zoltán) - Mon, 04/19/2021 - 12:19

Az International Studies Association (ISA - Nemzetközi Tanulmányok Egyesülete) a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó oktatók, kutatók és gyakorlati szakemberek legnagyobb méretű és befolyású globális szakmai szervezete, az ISA Éves Konvenciója pedig a nemzetközi kapcsolatok tudományának legfontosabb konferenciája, közel 8000 fő részvételével évente. Idén a konvenciót virtuálisan rendezték meg.

Nagy öröm és elismerés volt, hogy az ISA programigazgatói három beadott pályázatunkat-pályázatomat is elfogadták, így a Konvenció három rendezvényén is szerepeltem. Az elsőben igen nagy megtiszteltetés volt részt venni, hiszen a szakma legnagyobb neveivel és a fiatalabb generáció sztárjaival (Joseph Nye, Monica Toft, Kori Schake, Peter Dombrowski, Nina Silove, Kevin Narizny, Emma Ashford, Thomas Cavanna) kerekasztalon vitathattam meg, a COVID-19 járvány és az elnökválasztás után milyen irányt vegyen az Amerikai Egyesült Államok nagystratégiája. A második rendezvény egy négy tanulmányból álló panel volt, ahol a már említett nagy nevek közül Monica Toft elnökölt, Peter Dombrowski, Nina Silove és Thomas Cavanna pedig tanulmányaikat prezentálták. Én a Clinton-adminisztráció Kína-stratégiájáról szóló tanulmányomat prezentáltam, valamint én voltam a többi tanulmány opponense is. Végül a harmadik rendezvény szintén egy tanulmányok megvitatására összeült panel volt, ahol két másik fiatal kutatóval együtt az amerikai-kínai viszonyról szóló tanulmányainkat prezentáltuk, a magam részéről a George H. W. Bush-adminisztráció Kína-stratégiájáról szóló cikkemet.


Categories: Blogroll

Kína: barát vagy ellenség? Beszélgetés Jeszenszky Gézával, Szent-Iványi Istvánnal és Matura Tamással (2021. április 1.)

Atlantista (Fehér Zoltán) - Fri, 04/16/2021 - 16:37

2021. április 1-jén az Új Világ Polgári Fórum keretében Jeszenszky Géza volt külügyminiszterrel, Szent-Iványi István volt külügyi államtitkárral és Matura Tamás Kína-szakértővel beszélgettünk arról, mit jelent Kína kihívása a Nyugat (benne Európa és Amerika) számára és hogyan értelmezzük Magyarország és Kína egyre szorosabb kapcsolatát.

A beszélgetés felvételről az alábbi Facebook-linken tekinthető meg:
Új Világ Polgári Fórumok 5.: Kína: barát vagy ellenség? Vagy egyszerre mindkettő?


Categories: Blogroll

Azonnali - Keeping It Realpolitik 7.: Formálódik Biden külpolitikája - "Amerika visszatért" (2021. március 16.)

Atlantista (Fehér Zoltán) - Thu, 04/15/2021 - 18:34

Az Azonnali.hu-n vezetett világpolitikai rovatomban 2021. március 16-án a januárban hivatalba lépett Biden-adminisztráció formálódóban lévő külpolitikáját vázoltam fel, kitérve az új külpolitikai fő csapásirányaira, a középpontban lévő Kína-politika alakulására, továbbá a magyar-amerikai kapcsolatok várható alakulására. Az új amerikai külpolitika iránti érdeklődést is mutatja, hogy eddig ez az egyik legnépszerűbb cikkem az Azonnalin.

"Körvonalazódik, milyen lesz a bideni USA külpolitikája: nagyobb nemzetközi jelenlét, belpolitikai szempontok figyelembevétele és határozottabb kiállás a demokrácia mellett. De miként érinti mindez az amerikai-magyar kapcsolatokat, főleg annak tudatában, hogy az új CIA-vezér autoriternek nevezte Orbánt?"

Azonnali.hu: Formálódik Biden külpolitikája - "Amerika visszatért"

Fotó: Joe Biden / FB


Categories: Blogroll

A közvélemény (Franciaország és az iszlám, 8. rész)

A történelmi-társadalmi háttér bemutatása után most térjünk rá a korábban már említett, párhuzamosan létező narratívák elemzésére, s különösen arra, hogy ----> tovább olvasok!

The post A közvélemény (Franciaország és az iszlám, 8. rész) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Clément Beaune, Macron európai magyar hangja (cikkem a 24.hu-nak)

“Nem tudott ellátogatni a lengyelországi úgynevezett LMBT-mentes zónák egyikébe, panaszkodott március elején a lengyel hatóságokra a francia európai ügyekért felelős ----> tovább olvasok!

The post Clément Beaune, Macron európai magyar hangja (cikkem a 24.hu-nak) appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Categories: Blogroll

Pages