Biztonságpolitika

A globális terror ellenes háborúban az USA egyik legfőbb szövetségese továbbra is az Egyesült Királyság. Az utóbbi évek merényletei, valamint Oroszország lépései megmutatták, hogy a szigetország katonai feladatai korántsem értek véget a világban.

Az Egyesült Királyság és partnerei nagymértékben hozzájárulnak különböző régiók biztonságának és stabilitásának a fejlesztéséhez a NATO, valamint az ENSZ misszióin belül. Jelen cikkemben megvizsgálom azokat a főbb országokat/régiókat, ahol a szigetország jelenléte kiemelkedően fontos. Brit katonák jelenleg számos helyen teljesítenek szolgálatot, mint Afganisztán, Irak, valamint Afrika több állama, ahol helytállásuk mindig elismerésre méltó volt.

Afganisztán: A brit jelenlét a 2001. szeptember 11-i események után kezdődött meg a közép ázsiai országban a Harrick hadművelettel, ugyanis az menedékként szolgált a terrortámadásokat kivitelező al-Káida terrorszervezet számára. Brit szárazföldi csapatok kerültek bevetésre a NATO keretében lezajló többnemzetiségű ISAF misszió során, melyben a brit katonák feladata az al-Káida és tálib vezetők kiiktatása és a régió stabilizálása volt. Ez a feladat máig sem ért véget a szigetország katonái számára. A kezdeti, támadó jellegű műveleteket mára felváltotta az afgán erők kiképzése, valamint azok harci cselekményekben való támogatása. Kabuli támaszpontjával az Egyesült Királyság továbbá szerepet vállal az állam infrastruktúrájának, oktatásának és gazdaságának helyreállításában és fejlesztésében. Az eredeti 9500 főt számláló állomány jelentős része hazatért ugyan, de munkájukat folytatják a Yorkshire Regiment, valamint a Royal Artillery szakképzett katonái.

Forrás: https://www.army.mod.uk

Irak: A brit csapatok Irak 2003-as inváziójával kezdték meg küldetésüket a Szaddám Husszein által uralt országban. Akkor – ahogy jelenleg is –, az Egyesült Királyság egy nemzetközi koalíció kereteiben hajtott végre műveleteket. Jelenleg 67 országgal karöltve harcolnak az Iszlám Állam terrorszervezet ellen, amely harcok végső célja a szervezet kiszorítása Irakból. Jelenleg 1400 hivatásos és civil személlyel vesznek részt a terror elleni globális háború ezen szakaszában, amelyben komoly sikereket értek el. Ezek között megemlítendő, hogy az Iszlám Állam területének 50%-át vesztette el olyan műveletekben, amelyek brit haderőhöz köthetők, valamint nagymértékben sikerült gátat szabni a szervezet toborzó tevékenységének. A brit hadsereg egyik fő célja az országban található kurd és iraki erők kiképzése, valamint eszközökkel történő ellátása, ugyanakkor harci cselekményeket is vállaltak több csatában (pl. Ramadi, Rutbah, Hit, Fallujah, Qayyarah és Moszul). Jelenleg a Mercian Regiment és a Rifles teljesít szolgálatot a térségben.

Afrika: A legtöbb anyaországon kívül tartózkodó brit katona jelenleg az afrikai kontinens olyan országaiban található, mint Kenya és Nigéria, ahol számos feladatkörben vesznek részt. 2017-től kezdve a brit hadsereg több rövid időtartamú katonai művelet hajtott végre a különböző afrikai nemzeti hivatásos szervezetek megsegítésére, hogy azok önállóan legyenek képesek reagálni a különböző biztonsági kihívásokra. Az Egyesült Királyság Afrikában is felveszi a harcot a globális terrorizmus ellen régiós szövetségeseivel, továbbá az ENSZ-szel karöltve járul hozzá a stabilitás kiépítéséhez békefenntartó missziók során (Dél-Szudán és Szomália). Afrika egyik további súlyos problémája az orvvadászat. Ez okból kifolyólag a brit hadsereg oktatási célú feladatokat lát el a különböző országok fegyveres parkőr állományának kiképzésére. Az afrikai kiképzési tevékenységhez meg kell említeni a BATUK (British Army Training Unit Kenya) csoportot, amely 200 km-re Nairobitól található. A jelenleg 100 fővel működő egység hamarosan egy 280 fős erősítéssel fog bővülni. A BATUK feladata kenyai katonák feladatokra való felkészítése közvetlenül bevetéseik előtt. Afrikában számos ezred katonái vannak jelen, mint pl. a Royal Engineers.

Baltikum: Az orosz lépésekre reagálva a NATO jelenlétét erősíti a balti országokban az Enhanced Forward Presence művelet során, így britek kerültek bevetésére különböző hadgyakorlatokon. A szigetország katonái vezető szerepet látnak el a műveletben, egy többnemzeti harccsoport keretében 2017 óta Észtországban. A misszió célja az euro-atlanti kapcsolatok erősítése, valamint a régió biztonságának elősegítésével szövetségeseink segítése és a potenciális fenyegetések elhárítása. E cél elérésére az Egyesült Királyság folyamatos rotációval, 800 fővel vesz részt dán, francia és észt katonák közreműködésével. Észtországban jelenleg a Royal Welsh Regiment gyalogosai tevékenykednek. Az észt műveletekkel összeköthetően van jelen Lengyelországban 150 fővel a Light Cavalry Squadron amely jelenleg a Második Amerikai Lovas Ezred parancsnoksága alá tartozik. Hasonlóan, mint Afrikában, ebben a kötelékben is több egység katonái vesznek részt pl. Royal Military Police és Intelligence Corps.

Összegzés: Mindezekből látszik, hogy a korábbi gyarmattartó birodalom még mindig fontos szerepet játszik a világ biztonságának színpadán. Az Egyesült Királyság komolyan veszi a NATO-ból adódó kötelezettségeit és ennek fényében támogatja szövetségeseit szerte a világon. Jelen korunk terrorista akciói pedig még jobban megerősítik a tényt, hogy Őfelsége Hadereje továbbra is a globális terror ellenes háború egyik fontos résztvevője marad.

Az Alternatíva Németországnak párt szerint az EU Szíria ellen hozott szankciói csak tovább ösztönzik a bevándorlást, pedig a biztonsági helyzet alapján már hazatérhetnének a szíriai menekültek.

Tovább olvasom

Amikor a légierő-légvédelmi téma tárgyalásáról van szó, alkalomról-alkalomra nem könnyű új aspektusait bemutatni a gyakorta előforduló szereplőknek, mozzanatoknak. Az április utolsó hetében sorra került levegő-föld éleslövészet idején tett első többszörös expozíciós kísérletem eredményét osztom meg a májusi hírbejegyzés képeként: egy "száraz" Gripen-rácsapás 8 másodpercének tíz pillanatát egyetlen képbe sűrítve. Amint látható, a kioldás manuálisan történt, tehát az egyes felvételek közötti idők között eltérések vannak. Akinek az ezt (is) kiküszöbölő korszerűbb technika (HW, SW) áll rendelkezésére, bátorítom, csináljon különbet!

Zord

Néha elkésik "kissé" a LégierőBlogger éves hejcei zarándoklata a katasztrófa január 19-i évfordulójához képest. Ezúttal is csak április utolsó hétvégéjén tudtunk felmenni a zempléni kis zsákfaluba, s onnan a Borsó-hegyre.

Ezúttal a helyiek által csak Döngőnek nevezett, egykor dézsmaházként funkcionáló közösségi házban sikerült szállást szerezni a privát szobák jó pár héttel korábban (!) történt lefoglaltsága miatt. Az épületben természetesen szintén találni a Szlovák Légierő tragédiájával összefüggő emlékeket, műalkotásokat. Dudás Gyula nagybányai festőművész interpretációja az esemény után egy évvel született.

A borsó-hegyi kirándulást össze lehet kötni a közvetlen közelben lévő, közelmúltban felújításon átesett Boldogkő...

...illetve Regéc várának meglátogatásával is.

Zord

Bulgáriában elhárultak az utóbbi időben igen csak nagyra dagadt finanszírozási gondok a légierőnél, aminek gyümölcseként igencsak spártai körülményeket teremtek. Ennek köszönhetően újra repülnek a Leonardo C-27J Spartan taktikai teherszállító repülőgépek, valamint a Szuhoj Szu-25-ös csatarepülőgépek is.

Izraeli felszerelésekkel szeretnék még jobban alkalmassá tenni az ellenséges repülőgépek szerepének eljátszásra az L-159-es ALCA repülőgépeket az Aero Vodochody-nál. Éppen ezért az Israel Aerospace Industries segítségével tervezik módosítani a pilótafülke műszerfalát, valamint további fedélzeti berendezését. A cseh-izraeli együttműködésről már februárban lehetett hallani, igaz akkor még Giuseppe Giordo, Aero Vodochody vezérigazgatója nem nevezte nevén az izraeli partnert, csak utalt arra, hogy egy nagy repüléstechnikai céggel tervezik a kooperációt.

Fehéroroszországban egy új kézi rakétavetőt fejlesztett ki a BSVT-VV. Az MM-60 többfunkciós rakétavetőt a kor követelményeinek megfelelően alkották meg, így indítható zárt térből is. A mindössze 4 kilogrammot nyomó indítócső a rakétával együtt kiegészül egy mindössze 1 kilogrammos célzórendszerrel, melyben lézeres távolságmérő, a ballisztikus számítógép is megtalálható. A típusjelzésből sejthetően a mindössze 60 milliméteres átmérővel rendelkező rakéta 300 milliméteres homogén acélpáncél, vagy egy 1000 milliméter vastag vasbetonból vagy téglából falon is áthatolni.

A robbanófej alkalmas az időzített robbanásra is, így a fedezékben lévő ellenség ellen, vagy műszaki zárak rombolására is sikerrel alkalmazható. A rakéta minimálisan 150 méterre lévő célpontok ellen alkalmazható, célzott lőtávolsága 400 méter, maximális hatótávolsága 1000 méter. Járművekre szerelve egy négy rakétát tartalmazó blokkot hoztak létre a fejlesztők az MM-60 többfunkciós rakétavető részére. A fegyver iránt jelenleg Törökország, Malajzia, Indonézia, Vietnam, Banglades, Thaiföld és Mianmar mutat érdeklődést.

Finnországban hamarosan elindítják a légierő következő harcigép-beszerzését. A döntést majd csak a következő év tavaszán hatalomra kerülő kormánynak kell majd meghozni, ám az igen jelentős lesz mind Finnország, mind a gyártó számára mivel 7-10 milliárd eurót szánnak Helsinkiben a beszerzésre. További mivel a finnek hosszútávra, vagyis 2050 körüli időszakra terveznek a megvásárlásra kerülő típussal, ezért a fent említett összeg kétszeresére-háromszorosára is emelkedhet majd. A megmérettetésen mind az öt gyártó és terméke (Eurofighter Typhoon, Dassault Rafale, Saab Gripen E, Boeing F/A-18E/F Super Hornet, Lockheed Martin F-35) részt fog venni.

Persze a közelmúlt politikai szándékát sem szabad figyelmen kívül hagyni, vagyis az Airbus vezette új európai vadászbombázó is számításba jöhetne, csakhogy ez a gép gyaníthatóan 2035 utánra készülhet majd el. Éppen ezért nem lenne ideális a finnek számára, de a kiválasztásban fontos szerepet játszik majd a helyi előállítás-összeszerelés mellett a környező országokban történő rendszeresítés is, amivel az üzemeltetést szeretnék olcsóbbá tenni. Ez utóbbi nagy előnye lehet az új európai típusnak, amely az eddigi, széthúzások, egymásnak ellentmondó fontossági sorrendek által sújtott közös fejlesztéseknek talán búcsút intve egy kevés kompromisszumot felmutató gép lehet.

Nem abban az értékben kerülnek majd korszerűsítésre Portugália Lockheed C-130H Hercules teherszállító repülőgépei, ahogy azt tervezték. Az öt gépre 29 millió eurót (36 millió dollár) terveztek elkölteni, hogy megfeleljenek az európai légiforgalmi követelményeknek, azonban az idő előrehaladtával az anyagi források átcsoportosítása mellett döntöttek. Így csak 19 millió euró értékben kapnak frissítéseket a korosodó izompacsirták, míg a rajtuk megspórolt pénzt már az utódra, a brazil Embraer KC-390-re fogják elkölteni.

Alaposan modernizálják Oroszország egyetlen repülőgép-hordozóját az ADMIRAL KUZNYECOV-ot. A Zvezdocska hajógyár égisze alá tartozó murmanszki 35. Hajójavító üzemben több mint 1 milliárd dollárt fognak felemészteni a munkálatok. Ezek során a meghajtórendszert is kicserélik, az ugyanis több olyan alkotóelemet is tartalmaz, melyeket Ukrajnából lehet csak beszerezni. A mostani politikai helyzetben mindez megoldhatatlan, így a nagyobb mérvű átépítés elkerülhetetlen, amennyiben továbbra is hadrendben szeretnék tartani a KUZNYECOV-ot. További nagyobb változást a lokátorrendszer cseréje jelent.

Várhatólag augusztusban fogja majd végrehajtani az első repülést az elsőnek modernizált Tupoljev Tu-22M3M szuperszonikus közepes bombázó. A korszerűsítésre szánt mennyiség még továbbra sem végleges, de a nagyobb modernizálandó darabszámra várók számára reményt adhat az az információ, mely szerint Védelmi Minisztérium fogja meghatározni a modernizálásra kerülő mennyiséget.

Törökországban már a csendőrség állományában is megtalálható az AgustaWestland (manapság már Leonardo) licence alapján készített Turkish Aerospace Industries (TAI) T-129 ATAK harci helikopter. A típusból ebben a hónapban három került átadásra, míg a hadsereg már több mint 24 példánnyal rendelkezik. Ebből a kéttucatnyi mennyiségből kilenc az előszéria közé tartozik, míg a több 15 az úgynevezett 1. gyártási sorozat gépe. Ezek a forgószárnyasok, akárcsak a még legyártásra kerülő 14, már rendelkeznek rakétaindításra figyelmeztető és zavarótöltet szóró rendszerekkel. A 2. gyártási sorozat ATAK-jai ezeken felül már lézer és radarbesugárzás-jelzőkkel is el lesznek látva. A csendőrség részére jelenleg 18 darab T-129 beszerzése látszik valószínűnek. A hadsereg részére is további példányokat rendeltek meg a héten, több mint 35 millió dollár értékben. Ezeket a forgószárnyasakat 2020 és 2021 között fogják majd átadni.

Jordániából kap hadfelszerelést a Fülöp-szigeteki haderő. Az adományt M113-as lövészpáncélosok és Bell AH-1F Cobra harci helikopterek alkotják. A páncélosok mennyisége várhatólag 60 darab környéki lesz. Jordánia az M113A2-ből az évek folyamán több mint 1000 darabra tett szert, ezeket saját elképzelésük, igényeik szerint módosították és M113A2MK-2J típusjellel látták el. A nagy mennyiségre való tekintettel többet már évek óta tartós tárolásban tudtak, ezek közül kerültek kiválasztásra a Fülöp-szigetekre kerülő példányok. A harci helikopterek esetében tavaly vizsgálta meg a fülöp-szigeteki haderő küldöttsége az átadásra felajánlott négy AH-1F Cobra állapotát, ezekből most kettő kerül majd Ázsiába, azonban nincs kizárva, hogy a későbbiekben továbbiak is fogják ezeket követni.

Dél-Koreában májusban indítják el a következő, haditengerészeti helikopterek beszerzését célzó tendert. 836 millió dollárért 12 forgószárnyast szeretnének megvásárolni, amik 2022-ben állnának hadrendbe. Szöul jelenleg a 2013-ban megrendelt 8 Leonardo Helicopters AW159 mellett, 24 Lynx-et, 8 Sikorsky UH-60P helikoptert és 16 P-3C Orion repülőgépet tud bevetni ellenséges tengeralattjárók felkutatására és megsemmisítésére.

Japánban még mindig nem döntötték el, hogy milyen is lesz a következő, az amerikai F-35-ök mellé rendszeresítésre kerülő repülőgép. A Lockheed Martin segítségével helyben, a Mitsubishi Nagoyában található üzemében elkészülő 42 darab Lightning II-es mellé hosszú ideig egy hazai fejlesztésű vadászbombázó lett vizionálva. A technológiai demonstrátornak tartott X-2-vel 34 repülés során begyűjtötték azokat az adatokat, amik megszerzésére 50 felszállást terveztek. Lehetséges ezen tapasztalatok birtokában egy saját igényeknek megfelelő harcigép létrehozása, ami teljesíthetné a japánok egyik fő elvárását, miszerint egyidejűleg 8 légiharc-rakétát tudjon hordozni a hadrendbe állítandó repülőgép.

Tokióban azt is elfogadhatónak tartanák, ha ez a típus személyzet nélküli lenne. Másik járható útnak a külföldi partnerrel végzett fejlesztés tűnik. Nagy-Britanniával már évek óta folynak tárgyalások védelmi együttműködésről, míg az Egyesült Államokkal a ballisztikus rakéták megsemmisítésére képes ellenrakétáknál már kézzelfogható eredményt fel lehet mutatni. Ezen a téren a Lockheed Martin ebben a hónapban már tett is egy lépést, ugyanis felvázolták egy, a titoktartás miatt Japán számára nem eladható F-22 Raptor, valamint a már említett F-35-ös tulajdonságait ötvöző új típus létrehozásának lehetőségét, ami 2030 körül már hadrendbe is állhatna.

Pentagonban elkészült a legújabb elemzés a Sikorsky CH-53K King Stallion nehéz szállítóhelikopterről. Ebben az áll, hogy több mint 1000 előbb, vagy utóbb módosításra, sőt újratervezésre kerülő pont van még a forgószárnyason és annak rendszereiben, amik mind befolyásolhatják a bevehetőséget. Éppen ezért ezek kijavítása miatt a tervezett hadrendbe állítás akár nyolc hónappal is kitolódhat az eddig tervezett 2019. decemberi időponthoz képest. A tesztprogramban résztvevő eddig megépült négy példány rendelkezésre állási mutatója 69%-os, ez szintén elmarad az elvárt minimum 75%-tól.

Brazíliában egyre inkább bebizonyosodik azon források helyessége, melyek már hónapokkal ezelőtt nyilvánosságra hozták a Nagy-Britanniától megvásárolt HMS OCEAN (L12) deszant helikopterhordozó új nevét. Az egység hadrendi száma az A140-es lesz, neve pedig PHM (többcélú helikopterhordozó) ATLANTIC lesz.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon

Dassault Mirage 2000D

Boeing Vertol CH-47D Chinook

Szuhoj Szu-25

Boeing AV-8B(R) Harrier II+

Hongdu K-8E Karokorum

Boeing E-7A Wedgetail

Kawasaki P-1

Sud SO-4050 Vautour IIN

Lockheed C-130H Hercules

Szuhoj Szu-24M

Boeing F/A-18F Super Hornet

Aerospatiale AS-332L1 Super Puma

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon

Dassault Rafale C

Fairchild A-10C Thunderbolt II

Panavia Tornado IDS

Sikorsky CH-53K

Pilatus PC-21

Bulgáriában elhárultak az utóbbi időben igen csak nagyra dagadt finanszírozási gondok a légierőnél, aminek gyümölcseként igencsak spártai körülményeket teremtek. Ennek köszönhetően újra repülnek a Leonardo C-27J Spartan taktikai teherszállító repülőgépek, valamint a Szuhoj Szu-25-ös csatarepülőgépek is.

Izraeli felszerelésekkel szeretnék még jobban alkalmassá tenni az ellenséges repülőgépek szerepének eljátszásra az L-159-es ALCA repülőgépeket az Aero Vodochody-nál. Éppen ezért az Israel Aerospace Industries segítségével tervezik módosítani a pilótafülke műszerfalát, valamint további fedélzeti berendezését. A cseh-izraeli együttműködésről már februárban lehetett hallani, igaz akkor még Giuseppe Giordo, Aero Vodochody vezérigazgatója nem nevezte nevén az izraeli partnert, csak utalt arra, hogy egy nagy repüléstechnikai céggel tervezik a kooperációt.

Fehéroroszországban egy új kézi rakétavetőt fejlesztett ki a BSVT-VV. Az MM-60 többfunkciós rakétavetőt a kor követelményeinek megfelelően alkották meg, így indítható zárt térből is. A mindössze 4 kilogrammot nyomó indítócső a rakétával együtt kiegészül egy mindössze 1 kilogrammos célzórendszerrel, melyben lézeres távolságmérő, a ballisztikus számítógép is megtalálható. A típusjelzésből sejthetően a mindössze 60 milliméteres átmérővel rendelkező rakéta 300 milliméteres homogén acélpáncél, vagy egy 1000 milliméter vastag vasbetonból vagy téglából falon is áthatolni.

A robbanófej alkalmas az időzített robbanásra is, így a fedezékben lévő ellenség ellen, vagy műszaki zárak rombolására is sikerrel alkalmazható. A rakéta minimálisan 150 méterre lévő célpontok ellen alkalmazható, célzott lőtávolsága 400 méter, maximális hatótávolsága 1000 méter. Járművekre szerelve egy négy rakétát tartalmazó blokkot hoztak létre a fejlesztők az MM-60 többfunkciós rakétavető részére. A fegyver iránt jelenleg Törökország, Malajzia, Indonézia, Vietnam, Banglades, Thaiföld és Mianmar mutat érdeklődést.

Finnországban hamarosan elindítják a légierő következő harcigép-beszerzését. A döntést majd csak a következő év tavaszán hatalomra kerülő kormánynak kell majd meghozni, ám az igen jelentős lesz mind Finnország, mind a gyártó számára mivel 7-10 milliárd eurót szánnak Helsinkiben a beszerzésre. További mivel a finnek hosszútávra, vagyis 2050 körüli időszakra terveznek a megvásárlásra kerülő típussal, ezért a fent említett összeg kétszeresére-háromszorosára is emelkedhet majd. A megmérettetésen mind az öt gyártó és terméke (Eurofighter Typhoon, Dassault Rafale, Saab Gripen E, Boeing F/A-18E/F Super Hornet, Lockheed Martin F-35) részt fog venni.

Persze a közelmúlt politikai szándékát sem szabad figyelmen kívül hagyni, vagyis az Airbus vezette új európai vadászbombázó is számításba jöhetne, csakhogy ez a gép gyaníthatóan 2035 utánra készülhet majd el. Éppen ezért nem lenne ideális a finnek számára, de a kiválasztásban fontos szerepet játszik majd a helyi előállítás-összeszerelés mellett a környező országokban történő rendszeresítés is, amivel az üzemeltetést szeretnék olcsóbbá tenni. Ez utóbbi nagy előnye lehet az új európai típusnak, amely az eddigi, széthúzások, egymásnak ellentmondó fontossági sorrendek által sújtott közös fejlesztéseknek talán búcsút intve egy kevés kompromisszumot felmutató gép lehet.

Nem abban az értékben kerülnek majd korszerűsítésre Portugália Lockheed C-130H Hercules teherszállító repülőgépei, ahogy azt tervezték. Az öt gépre 29 millió eurót (36 millió dollár) terveztek elkölteni, hogy megfeleljenek az európai légiforgalmi követelményeknek, azonban az idő előrehaladtával az anyagi források átcsoportosítása mellett döntöttek. Így csak 19 millió euró értékben kapnak frissítéseket a korosodó izompacsirták, míg a rajtuk megspórolt pénzt már az utódra, a brazil Embraer KC-390-re fogják elkölteni.

Alaposan modernizálják Oroszország egyetlen repülőgép-hordozóját az ADMIRAL KUZNYECOV-ot. A Zvezdocska hajógyár égisze alá tartozó murmanszki 35. Hajójavító üzemben több mint 1 milliárd dollárt fognak felemészteni a munkálatok. Ezek során a meghajtórendszert is kicserélik, az ugyanis több olyan alkotóelemet is tartalmaz, melyeket Ukrajnából lehet csak beszerezni. A mostani politikai helyzetben mindez megoldhatatlan, így a nagyobb mérvű átépítés elkerülhetetlen, amennyiben továbbra is hadrendben szeretnék tartani a KUZNYECOV-ot. További nagyobb változást a lokátorrendszer cseréje jelent.

Várhatólag augusztusban fogja majd végrehajtani az első repülést az elsőnek modernizált Tupoljev Tu-22M3M szuperszonikus közepes bombázó. A korszerűsítésre szánt mennyiség még továbbra sem végleges, de a nagyobb modernizálandó darabszámra várók számára reményt adhat az az információ, mely szerint Védelmi Minisztérium fogja meghatározni a modernizálásra kerülő mennyiséget.

Törökországban már a csendőrség állományában is megtalálható az AgustaWestland (manapság már Leonardo) licence alapján készített Turkish Aerospace Industries (TAI) T-129 ATAK harci helikopter. A típusból ebben a hónapban három került átadásra, míg a hadsereg már több mint 24 példánnyal rendelkezik. Ebből a kéttucatnyi mennyiségből kilenc az előszéria közé tartozik, míg a több 15 az úgynevezett 1. gyártási sorozat gépe. Ezek a forgószárnyasok, akárcsak a még legyártásra kerülő 14, már rendelkeznek rakétaindításra figyelmeztető és zavarótöltet szóró rendszerekkel. A 2. gyártási sorozat ATAK-jai ezeken felül már lézer és radarbesugárzás-jelzőkkel is el lesznek látva. A csendőrség részére jelenleg 18 darab T-129 beszerzése látszik valószínűnek. A hadsereg részére is további példányokat rendeltek meg a héten, több mint 35 millió dollár értékben. Ezeket a forgószárnyasakat 2020 és 2021 között fogják majd átadni.

Jordániából kap hadfelszerelést a Fülöp-szigeteki haderő. Az adományt M113-as lövészpáncélosok és Bell AH-1F Cobra harci helikopterek alkotják. A páncélosok mennyisége várhatólag 60 darab környéki lesz. Jordánia az M113A2-ből az évek folyamán több mint 1000 darabra tett szert, ezeket saját elképzelésük, igényeik szerint módosították és M113A2MK-2J típusjellel látták el. A nagy mennyiségre való tekintettel többet már évek óta tartós tárolásban tudtak, ezek közül kerültek kiválasztásra a Fülöp-szigetekre kerülő példányok. A harci helikopterek esetében tavaly vizsgálta meg a fülöp-szigeteki haderő küldöttsége az átadásra felajánlott négy AH-1F Cobra állapotát, ezekből most kettő kerül majd Ázsiába, azonban nincs kizárva, hogy a későbbiekben továbbiak is fogják ezeket követni.

Dél-Koreában májusban indítják el a következő, haditengerészeti helikopterek beszerzését célzó tendert. 836 millió dollárért 12 forgószárnyast szeretnének megvásárolni, amik 2022-ben állnának hadrendbe. Szöul jelenleg a 2013-ban megrendelt 8 Leonardo Helicopters AW159 mellett, 24 Lynx-et, 8 Sikorsky UH-60P helikoptert és 16 P-3C Orion repülőgépet tud bevetni ellenséges tengeralattjárók felkutatására és megsemmisítésére.

Japánban még mindig nem döntötték el, hogy milyen is lesz a következő, az amerikai F-35-ök mellé rendszeresítésre kerülő repülőgép. A Lockheed Martin segítségével helyben, a Mitsubishi Nagoyában található üzemében elkészülő 42 darab Lightning II-es mellé hosszú ideig egy hazai fejlesztésű vadászbombázó lett vizionálva. A technológiai demonstrátornak tartott X-2-vel 34 repülés során begyűjtötték azokat az adatokat, amik megszerzésére 50 felszállást terveztek. Lehetséges ezen tapasztalatok birtokában egy saját igényeknek megfelelő harcigép létrehozása, ami teljesíthetné a japánok egyik fő elvárását, miszerint egyidejűleg 8 légiharc-rakétát tudjon hordozni a hadrendbe állítandó repülőgép.

Tokióban azt is elfogadhatónak tartanák, ha ez a típus személyzet nélküli lenne. Másik járható útnak a külföldi partnerrel végzett fejlesztés tűnik. Nagy-Britanniával már évek óta folynak tárgyalások védelmi együttműködésről, míg az Egyesült Államokkal a ballisztikus rakéták megsemmisítésére képes ellenrakétáknál már kézzelfogható eredményt fel lehet mutatni. Ezen a téren a Lockheed Martin ebben a hónapban már tett is egy lépést, ugyanis felvázolták egy, a titoktartás miatt Japán számára nem eladható F-22 Raptor, valamint a már említett F-35-ös tulajdonságait ötvöző új típus létrehozásának lehetőségét, ami 2030 körül már hadrendbe is állhatna.

Pentagonban elkészült a legújabb elemzés a Sikorsky CH-53K King Stallion nehéz szállítóhelikopterről. Ebben az áll, hogy több mint 1000 előbb, vagy utóbb módosításra, sőt újratervezésre kerülő pont van még a forgószárnyason és annak rendszereiben, amik mind befolyásolhatják a bevehetőséget. Éppen ezért ezek kijavítása miatt a tervezett hadrendbe állítás akár nyolc hónappal is kitolódhat az eddig tervezett 2019. decemberi időponthoz képest. A tesztprogramban résztvevő eddig megépült négy példány rendelkezésre állási mutatója 69%-os, ez szintén elmarad az elvárt minimum 75%-tól.

Brazíliában egyre inkább bebizonyosodik azon források helyessége, melyek már hónapokkal ezelőtt nyilvánosságra hozták a Nagy-Britanniától megvásárolt HMS OCEAN (L12) deszant helikopterhordozó új nevét. Az egység hadrendi száma az A140-es lesz, neve pedig PHM (többcélú helikopterhordozó) ATLANTIC lesz.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon

Dassault Mirage 2000D

Boeing Vertol CH-47D Chinook

Szuhoj Szu-25

Boeing AV-8B(R) Harrier II+

Hongdu K-8E Karokorum

Boeing E-7A Wedgetail

Kawasaki P-1

Sud SO-4050 Vautour IIN

Lockheed C-130H Hercules

Szuhoj Szu-24M

Boeing F/A-18F Super Hornet

Aerospatiale AS-332L1 Super Puma

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon

Dassault Rafale C

Fairchild A-10C Thunderbolt II

Panavia Tornado IDS

Sikorsky CH-53K

Pilatus PC-21

A finn YLE hírügynökség a napokban számolt be arról, hogy Finnország hamarosan megkezdi történetének eddigi legnagyobb beszerzését, többfeladatú harci repülőgépekre vonatkozóan.

Van úgy, hogy minden segítő szándék ellenére sem sikerül leküzdeni az adminisztrációs akadályokat és a riportkészítés nem jön össze. Szerencsés esetben van alternatíva, legalább spotting formájában, így az embernek nem azzal a üres memóriakártyával kell hazatérnie, mint amivel elindult. A Szolnok-Kecskemét-Ferihegy háromszögben a repülőterek közelsége egy ilyen alternatívát kínál és, ha forgószárnyasok ez alkalommal nem is kerülhettek lencsevégre, vadász és közforgalmi gépek igen.

*

KECSKEMÉT

A MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Gripenjei ezen a héten leginkább a hajmáskéri lőtér felé indultak.

Hazatér a még reggel indult géppár, amelyet rövidesen még egy követ.

Oszolj a bázis felett.

Az első leszálló. A gép póttartályt és célzókonténert cipel.

A másodikként érkező géppárban repült a 43-as Delta.

A visszatérők sorát a 36-os zárja.

A gép előtt kint van a piros zászló, éppen a gépágyú töltése zajlik.

A tartálykocsi végigjárja a négygépes Gripen-sort.

Mire a nap ismét kisüt, a sor háromgépesre olvad, a kétülésest elvontatták.

A töltést és az előkészítést, mint mindig, most is a bázis tűzoltói biztosítják.

A két szélső Gripen hajtóműve már jár.

A második sor két Gripenből áll, amelyek a zónából a közelebbi pályavégre gurulva kezdik meg a felszállást.

A zónában egyetlen Gripen maradt.

Az ember alkotta (gép)madarak zajos röptére fittyet hányva ballag egy gólya a magas fűben.

A hazatérő 32-es a 44-es út felett.

A délutáni felszállók már zárt felhőzet alatt indulnak feladatukra.

*

FERIHEGY

A ferihegyi forgalom június végéig továbbra is egyetlen pályára korlátozódik, ezért ismét a spotter dombot választottam a fotózáshoz.

A Belavia vadonatúj Embraer ERJ-175-öse érkezik a 31R pályára. A gépet ebben a hónapban vette át a légitársaság.

A váróponton az Iberia Airbus 319-ese áll, a pályára a Qatar Cargo teherszállítója érkezik.

A katari A330-as gumifüstölő érkezése.

A Swiss egyszerű festésű A320-asa.

A svájci gép nyomában az Ukraine International Airlines Boeing 737-800-asa gurul a felszálláshoz.

A Norwegian B737-ese ezúttal Minna Canth képmását hozta Budapestre. A (nálunk) kevéssé ismert finn írónő a XIX. század második felében alkotott.

Ha valamire illik az a szó, hogy „nagyvas”, akkor az az Emirates Boeing 777-ese.

Air France A321-es SkyTeam festéssel.

Dassault Falcon 900 – kis gép, három hajtóművel.

A gurulót középvonalának sárga csíkja szépen tükröződik a Wizz új A321-esének (HA-LTA) törzsén.

Az An-124 Ruszlán még a déli napsütésben érkezett, de késő délután már csak a zárt felhőzet okozta szürkületben sikerült lefotózni – jó messziről. A gép mögött a katari  Airbus 330-as áll.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Van úgy, hogy minden segítő szándék ellenére sem sikerül leküzdeni az adminisztrációs akadályokat és a riportkészítés nem jön össze. Szerencsés esetben van alternatíva, legalább spotting formájában, így az embernek nem azzal a üres memóriakártyával kell hazatérnie, mint amivel elindult. A Szolnok-Kecskemét-Ferihegy háromszögben a repülőterek közelsége egy ilyen alternatívát kínál és, ha forgószárnyasok ez alkalommal nem is kerülhettek lencsevégre, vadász és közforgalmi gépek igen.

*

KECSKEMÉT

A MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis Gripenjei ezen a héten leginkább a hajmáskéri lőtér felé indultak.

Hazatér a még reggel indult géppár, amelyet rövidesen még egy követ.

Oszolj a bázis felett.

Az első leszálló. A gép póttartályt és célzókonténert cipel.

A másodikként érkező géppárban repült a 43-as Delta.

A visszatérők sorát a 36-os zárja.

A gép előtt kint van a piros zászló, éppen a gépágyú töltése zajlik.

A tartálykocsi végigjárja a négygépes Gripen-sort.

Mire a nap ismét kisüt, a sor háromgépesre olvad, a kétülésest elvontatták.

A töltést és az előkészítést, mint mindig, most is a bázis tűzoltói biztosítják.

A két szélső Gripen hajtóműve már jár.

A második sor két Gripenből áll, amelyek a zónából a közelebbi pályavégre gurulva kezdik meg a felszállást.

A zónában egyetlen Gripen maradt.

Az ember alkotta (gép)madarak zajos röptére fittyet hányva ballag egy gólya a magas fűben.

A hazatérő 32-es a 44-es út felett.

A délutáni felszállók már zárt felhőzet alatt indulnak feladatukra.

*

FERIHEGY

A ferihegyi forgalom június végéig továbbra is egyetlen pályára korlátozódik, ezért ismét a spotter dombot választottam a fotózáshoz.

A Belavia vadonatúj Embraer ERJ-175-öse érkezik a 31R pályára. A gépet ebben a hónapban vette át a légitársaság.

A váróponton az Iberia Airbus 319-ese áll, a pályára a Qatar Cargo teherszállítója érkezik.

A katari A330-as gumifüstölő érkezése.

A Swiss egyszerű festésű A320-asa.

A svájci gép nyomában az Ukraine International Airlines Boeing 737-800-asa gurul a felszálláshoz.

A Norwegian B737-ese ezúttal Minna Canth képmását hozta Budapestre. A (nálunk) kevéssé ismert finn írónő a XIX. század második felében alkotott.

Ha valamire illik az a szó, hogy „nagyvas”, akkor az az Emirates Boeing 777-ese.

Air France A321-es SkyTeam festéssel.

Dassault Falcon 900 – kis gép, három hajtóművel.

A gurulót középvonalának sárga csíkja szépen tükröződik a Wizz új A321-esének (HA-LTA) törzsén.

Az An-124 Ruszlán még a déli napsütésben érkezett, de késő délután már csak a zárt felhőzet okozta szürkületben sikerült lefotózni – jó messziről. A gép mögött a katari  Airbus 330-as áll.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Sáfár Albert dandártábornok, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság légierő haderőnem főnöke, parancsnokhelyettes és Ugrik Csaba dandártábornok, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis parancsnoka március 27. és 30. között látogatást tett Kanadában, a NATO Repülő Kiképzési Központban (NATO Flying Training in Canada - NFTC).

A Jane's Defence Weekly-ben megjelent írás arról tájékoztatja az olvasókat, hogy India magára hagyja az oroszokat az ötödik generációs vadászgép fejlesztését célzó FGFA programban.

Kína közelmúltbéli űrtevékenységét látva az Egyesült Államok hadseregén belül felfedezhető egy nyugtalanság, és egy törekvés jelenlegi előnyük megóvására. Habár a kínai űrprogram katonai oldala nagymértékben titkos, semmiféle ok nincs arra, hogy a folyamatban lévő amerikai fejlesztéseket látva saját fejlesztéseiket leállítsák, vagy szándékosan visszafogják. Természetesen adott esetben a források átcsoportosításáról, vagy a prioritások megváltozásáról lehet szó. Ám ha nem is növelik az űrprogram százalékos részesedését a költségvetésben, amíg a GDP nő, addig a források is bővülni fognak. Ez a legjobb esetben is egy feszültségforrás lesz az Egyesült Államok és Kína között.

Az Egyesült Államok egyik legfontosabb egysége, a légierő alá tartozó Air Force Space Command, vagyis a Légierő Űrparancsnoksága. Vezetője 2016 novemberéig John Hyten tábornok volt. A szélesebb közvélemény akkor ismerkedhetett meg vele, mikor rendhagyó módon a „60 minutes” hírműsor interjút készített vele, és ebben kijelentette az Egyesült Államok mindent megtesz világűrbéli előnyének megőrzésére.

John Hyten tábornok

Emellett Kínát nevezte meg fő fenyegetésként, valamint megerősítette az Egyesült Államok már pályára állított más műholdakat megfigyelő műholdakat. Az Air Force Space Command vezetését John “Jay” Raymond tábornoknak adta át. Mindketten hangsúlyozzák a Kína jelentette növekvő fenyegetést, és a világűr stratégiai fontosságát. Kiemelik, a világűr immár hadműveleti terület lehet, s fel kell készülni a világűrbe telepített eszközök védelmére. Jelenleg az Egyesült Államok hadereje nagymértékben támaszkodik ezen eszközökre, de éppen emiatt ezen eszközök semlegesítése komoly csapást jelentene. A Légierő ezért igyekszik kiépíteni egy olyan beszerzési és utánpótlási rendszert, ami képes lehet gyorsan pótolni az elvesztett eszközöket.

Hyten tábornok a stratégiai parancsnokság (Strategic Command – STRATCOM) vezetését vette át. Ezen minőségében a szövetségesekkel való szorosabb együttműködést, és a kínai agressziót megakadályozó elrettentés fontosságát hangsúlyozza. Valóban agresszióról beszélhetünk?

Afelől nincs kétség, hogy Kína ugyanúgy lehetséges hadszíntérnek tekinti a világűrt, mint más államok. S nagyon is tisztában vannak azzal, hogy az Egyesült Államok, főleg annak légiereje, meg kívánja őrizni vezető helyét a világűrben is. Emiatt egy konfliktus esetén bizonyosan űrbéli műveleteket, vagy az űrbéli eszközöket aktívan használó hadműveleteket is végrehajtanának. Így logikus módon felmerül, hogy miképpen lehetne ezeket a képességeket fokozni, megőrizni, vagy elpusztítani.

Kína 2015 végén megalakította a Zhànlüè zhīyuán bùduì-t (kínai: 战略支援部队, angol: Strategic Support Force, SSF), vagyis a Stratégiai Támogató Egységet. Ennek feladata az elektronikus hadviselés területe, illetve a kibertérben és a világűrben végrehajtott műveletek összehangolása és kivitelezése. A 2015-ös kiadású Kína katonai stratégiájára vonatkozó fehér könyv, a világűrt és a kiberteret, mint új stratégiai magaslatokat nevezi meg. Mindkettőt a kritikus területek közé sorolja, ahol a nemzetközi vetélkedés egyre fokozottabb. Azonban ez nem valódi agresszió, egyszerűen a képességek fejlesztése, amelynek mértéke az Egyesült Államok előnyét csökkenti.

Ez az előny azonban továbbra is jelen van. Ha csak az anyagi vonzatát nézzük, az OECD becslése szerint 2013-ban az Egyesült Államok teljes űrre fordított költségvetése, beleértve a védelmi kiadásokat és a NASA-t is, körülbelül 40 milliárd dollár volt. Ez nagyobb, mint bármely más országé. Kína kiadásait megközelítőleg 10 milliárd dollárra becsülték ugyanabban az évben. Habár ez azóta bizonyosan emelkedett, az amerikai költségvetést még így sem éri el.

Az Egyesült Államokban az anyagi erőforrásokat érintő diskurzus mellett, van egy élénk vita arról is, hogy milyen szervezeti átalakításokat kellene végrehajtani. Az egyik közelmúltban felvetett javaslat szerint, létre kellene hozni egy új fegyvernemet az amerikai haderőn belül, ami csak a világűrrel foglalkozna. Ez lenne a Space Corps. Még ezen javaslat ellenzői is elismerték, hogy jelenleg túl sok szervezet osztozik az űrrel kapcsolatos erőforrásokon, és a struktúra átláthatatlan, rossz hatásfokkal működik. A javaslatot végül elvetették, de a kérdés közel sem került végleges lezárásra, több képviselő továbbra is napirenden tartaná az ügyet. Donald Trump elnök egy beszédében ugyanezt az ötletet felvetette, de többen megkérdőjelezik ennek komolyságát. Ugyanebben a beszédben említette a Marsra való visszatérést is, amivel szemben ugyancsak több szkeptikus vélemény elhangzott.

Donald Trump 2018. március 13-ai beszéde

A Pentagon mindenesetre reagált, és egy a Kongresszusnak küldött jelentés szerint felmerült egy Űrparancsnokság létrehozása, ami összefogná a jelenlegi erőket, de önálló fegyvernemet nem képezne.

Azt mindenesetre nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy mind méretében, mind fejlettségében az amerikai űrprogram még mindig a legelső a világon. Azonban kiterjedtsége miatt a fenntartás olyan költségeket emészt fel, amely egy kisebb, de sokkal fókuszáltabban működő, a fejlesztésre többet költő űrprogram számára lehetőséget ad a felzárkózásra.

A Kínai Népköztársaság űrbéli tevékenységét több állami intézményen, illetve vállalaton keresztül bonyolítja le. Az erősödő űrbéli aktivitás nem csak az ország gazdasági erejét demonstrálja, de egyben az űrtechnológiai duális felhasználhatósága miatt a katonai képességekre is következtetni enged. Elég csak arra gondolnunk, hogy a legtöbb űrprogram a nukleáris töltetek hordozására alkalmas hordozórakéták fejlesztéséből nőtt ki. Nincs ez másképp Kína esetében sem. Ezen cikkünkben két jelenséget fogunk megemlíteni, és kimutatni összefüggésüket a katonai szférával.

Kína az első kínai űrhajós sikeres útja, az első űrséta és az űrállomások megépítése mellett jelentősen növelte egyre fejlettebb műholdjainak számát. A saját fejlesztésű Běidǒu (kínai: 北斗) navigációs rendszer előnyei megegyeznek az amerikai GPS előnyeivel. Mondani sem kell ez mind katonai, mind gazdasági vonalon óriási előrelépést jelent Kína számára. Ha figyelembe vesszük a 2018-as februári, illetve márciusi sikeres indításokat, 2000 óta Kína eddig 31 Běidǒu műholdat állított pályára. Igaz ezek közül néhány csak tesztelésre szolgált és már nem működőképes. Ha a hálózat tejesen kiépül, 35 műhold fogja alkotni.

A műholdak megnövekedett száma azonban magával hozza azok nyomkövetésének és irányításának feladatát is. Ezen okból Kína, akárcsak más űrhatalmak, a világ számos pontján létesített támaszpontokat. A Global Security hat hajót tart számon, amelyek ezt a feladatot a világ tengerein el tudják látni. Kína területén telepített bázisokon kívül, a külföldi állomások száma is megnövekedett. A 2000-es évek elején a csendes-óceáni Kiribati Köztársaságban telepítettek egyet, illetve Namíbiában is létesült egy 2001 júliusában. Előbbi esetében felmerült a gyanú, hogy esetleg a közelben lévő Marshall-szigetek lévő amerikai rakétakísérleteket megfigyelésére is szolgál. Állítólag az Egyesült Államok két F-16-os vadászgépe alacsony magasságban átrepült az állomás felett, nyíltan kifejezve ezzel nemtetszését. A következő parlamenti választásokat Anote Tong nyerte meg, aki egyik első intézkedésével elismerte a tajvani kormányt. Emiatt a pekingi vezetés 2003 novemberében megszakította a diplomáciai kapcsolatokat, és az állomás azonnali megszüntetése mellett döntött, továbbá mindenféle segélyezési- és fejlesztési programot beszüntetett. Az elnököt 2007 októberében újraválasztották.

A későbbiekben Kína folytatta ezen bázisok telepítését. A namíbiaihoz hasonló, korlátozott kapacitású létesítményekkel rendelkezik még Pakisztánban és Kenyában. Azonban Kubában és Argentínában lényegesen nagyobb hatásfokkal rendelkező állomások vannak, mozgatható parabola antennákkal. Az Egyesült Államok gyanakodva fogadta ezeket a fejleményeket. Az argentínai bázis létesítését a helyi parlamentben is komoly vita előzte meg. Az ellenzék szerint nem szabadott volna átadni Kínának az adott területet minimális fizetségért cserébe. A kormány azzal válaszolt, hogy az ESA is létesített hasonló bázist az országban. Egyes elemzők szerint ettől függetlenül ez a bázis kiválóan alkalmas más országok műholdjainak megfigyelésére is. A mozgatható két antenna könnyedén be tud fogni egyes műholdakat, valamint földrajzi elhelyezkedése lehetővé teszi az Egyesült Államok keleti partjait kiszolgáló műholdak megfigyelését. Magyarán hiába az elvileg civil felhasználási terület, ezen képességek egyben katonai képességek is.

A QUESS műhold és a földi állomás lézeres kommunikációja

Azonban Kína nem csak mások eredményeit másolja. Remek példa erre a kvantum kommunikáció területén elért eredmények sorozata. Kiépítettek egy olyan rendszert, amelyen Peking és Sanghaj képes kódolt üzeneteket küldeni. A kódolás a kvantum összefonódás jelenségén alapul. Ez a kódolási eljárás jelen ismereteink szerint nem törhető fel. A rendszer kezdeti stádiumban van, és a kódolt adatok száloptikás közvetítés esetén szükségesek reléállomások is. Ebből a Peking-Sanghaj vonalon 32 található. A relék helyettesíthetők egy műholddal is, s pontosan ezt tette Kína. A kutatással foglalkozó Zhōngguó kōngjiān jìshù yánjiū yuàn (kínai: 中国空间技术研究院, angol: China Academy of Space Technology – CAST) építette meg az első kvantum kommunikációs műholdat. Sikeres indítására 2016. augusztus 16-án került sor, s azóta alacsony Föld körüli pályán (angol: Low Earth Orbit – LEO) kering, így képes közvetítőként működni földi állomások között. A műhold a kínai filozófusról, Mòzǐ-ról kapta a nevét (kínai: 墨子). Angol nyelvterületen a latin névváltozat után Micius-nak nevezik. Tudományos neve Liàngzǐ kēxué shíyàn wèixīng (kínai: 量子科学实验卫星), szó szerint: kvantum tudományos kísérleti műhold. A műhold egy nemzetközi tudományos program része is egyben, amely a világűrt is bevonja a kvantum kísérletekbe. Angol nevén Quantum Experiments at Space Scale – QUESS. A programon belül fontos szerepet játszik az Ausztriában, pontosabban Grazban található vevőállomás. 2017. szeptember 29-én sikerült egy videokonferenciát is lebonyolítani, ami ezzel az új technológiával kötötte össze a kínai és az osztrák kollégákat. A kísérlet során felhasználtak 280 kilométernyi földi optikai kábelt is, de ettől függetlenül az áthidalt távolság 7600 km volt. Az eddigi eredmények és a jövőben tervezett kísérletek mind abba az irányba mutatnak, hogy a kriptográfia, a hírszerzés és a katonai kommunikáció egy új korszaka kezdődött el. Így a kvantumfizikával és annak gyakorlati alkalmazásával összefüggő hírek kiemelt figyelmet érdemelnek.

Demon, Archer és a többiek ma egy különösen nagy kihívással (és veszéllyel) birkóztak meg a Hajmáskéri lőtéren. Éjszakai éleslövészet egy nagysebességűvel akkor is respektálandó dolog, ha a különböző (ma rendelkezésre álló) éjjellátó technológiák segítségét úgy a Gripen pilótája, mint a JTAC-ok igénybe tudják venni.

Hosszú expós felvétel a hot rácsapások egyikéről.

Zord

2018. április 24-én, kedden újabb baleset történt az Amerikai Légierő flottájában, ezúttal a Luke légibázis 56. vadászezredének egyik F-16C vadászbombázója került veszteséglistára.

Az alapfokú repülőkiképzésre szánt típus kiválasztása hamarosan a végéhez ér az orosz Védelmi Minisztériumban. A katonai vezetés 150 darabos igényt jelentett be, a lehetséges nyertesek között van a Jak-152-es is.

A szaúdi külügyminiszter szerint az Egyesült Államok arra kötelezi Katart, hogy vegyen részt a Szíria elleni agresszióban. Ez a feltétele annak, hogy az USA továbbra is védelmet nyújtson a közel-keleti országnak.

Tovább olvasom

A héten levegő-föld lövészetet tartanak Hajmáskéren. Ezeddig a "megszokott műsorral", a CAS feladatba integrált gépágyúlövészettel találkoztunk, a régóta remélt bombavetéssel továbbra sem. Persze ahogy a LégierőBlogger nemrégiben Szolnokról beszámolt, részeredmények vannak (ROVER), melyek nagyban kiterjesztik a JTAC és a Gripenek együttműködésének lehetőségét. Épp ezért is ki kellene már kerekíteni ezt a sztorit!

Kiröppent a fél javadalmazás, harminc "koszos lábnyom" a cumulus tejszínhabján.

A 37-es közelről, két pamaccsal.

Ritkán némi torkolattűz is előbújik a Mauserből.

Alacsonyrepülés a zöld terepasztal felett :-)

A nap hőse ma a 32-es volt, mely négy (!) alkalommal (először géppárban, aztán háromszor szingliként) jelent meg a lőtér felett.

Bónusz szárazföldi járműperverzeknek 1.: nehéz műszaki mentő az M7-esen.

Bónusz szárazföldi járműperverzeknek 2.: Víztartályos Ural a Körös-hegyen.

Zord

Több, mint 83 000 ember felett zúgtak fel a motorok a Red Bull Air Race versenytörténetének első franciaországi állomásán.

A Wizz Air, Európa egyik leggyorsabban növekvő légitársasága ma bejelentette, hogy 2018 végén megnyitja új kiképzőközpontját Budapesten.