Határon túli magyar portálok összesített hírei

A skót miniszterelnök szerint még a jelenlegi parlamenti időszakban, vagyis 2021-ig ismét népszavazást kell tartani a skót függetlenségéről, ha Skóciát akarata ellenére kiléptetik az Európai Unióból.

Útlevélosztály nyílt ma Tordán. A város és a környező települések lakóinak mostantól nem kell Kolozsvárra utazniuk az okmányért. A tordai útlevélosztály az Egységes Közszolgáltatási Iroda épületében nyílt, csak szerdánként működik, reggel fél tíztől délután fél háromig. monitorulcj...

Több mint 110 ezer zarándok regisztrált Ferenc pápa június 1-jei csíksomlyói szentmiséjére, nagy részük Romániából érkezik, de Magyarországról és a Kárpát-medence más országaiból is jönnek majd vendégek – közölték szerdán a szervezők.

A gyulafehérvári érsekség által a pápalátogatásra létrehozott Pontifex.ro oldal szerint április 22-én járt le a regisztrálás határideje, addig több mint 110 ezren jelezték szándékukat, hogy részt akarnak venni a pápa által bemutatott misén az úgynevezett biztonsági területen, ahova csak a szervezők által megküldött ingyenes belépőjeggyel lehet bejutni. A regisztrációs kérelmek feldolgozása folyamatban van, ez körülbelül még másfél hétig tart.

A legtöbb zarándok, több mint 75 ezer személy csoporttal érkezik, az egyénileg, illetve családosan regisztrálók száma mintegy 34 600 fő.

A jelentkezők közt van 362 pap, diakónus és kispap, 161 szerzetesnő és szerzetes, továbbá 95 beteg, mozgáskorlátozott személy.

A zarándokok jelentős része, csaknem 84 ezer személy romániai, köztük lesz mintegy 1300 csángó is. Több mint 25 ezren Magyarországról mennek, de lesznek zarándokok Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljáról. Részvételi szándékot jeleztek nagyon távoli országokból is, így például regisztráltak Pakisztánból, Ruandából, Dél-Afrikából, Ausztráliából, Izraelből, Kanadából és Namíbiából is.

A szervezők által szerdán Csíkszeredában tartott sajtótájékoztatón – amelyről a Maszol.ro hírportál számolt be – Oláh Zoltán kanonok arra buzdította a nem regisztrált híveket, hogy jöjjenek ők is a csíksomlyói hegynyeregbe, hiszen a biztonsági zónán kívül is lesz hely, ahonnan lehet követni a szentmisét.

Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke elmondta, hogy a székely megyék összefogásának köszönhetően 4,3 méter magas és 8 méter széles székelykaput állítanak fel a csíksomlyói hegynyeregben, a pápai szentmise helyszínén.

Ezt a kaput a Vámszer Géza Művészeti Népiskola oktatói és diákjai fogják elkészíteni. Közölték, hogy a szentmisét követően a nyeregben egy Márton Áron volt erdélyi püspök munkásságáról szóló zeneművet ad elő a Mustármag Énekegyüttes, ez az előadás zárja az ünnepi programot.

A római katolikus egyházfő május 31. és június 2. között érkezik Romániába, ahol Bukarest mellett Csíksomlyóra, Jászvásárra és Balázsfalvára is ellátogat.

Kolozsváron a helyi tanács tegnapi ülésén jóváhagyták a Békási/Bună Ziua utca bővítéséhez szükséges kisajátításokat. Ezek után már csak néhány technikai lépés szükséges, majd júliusban megkezdődhet a munka – mondta Emil Boc. A Neoconsult Valuation cég értékbecslése szerint a városháza 8–9 eurótól ak...

Növekedettt az elmúlt évben az engedély nélkül dolgozó külföldiek száma Csehországban.

Az illetékes cseh hatóságok tavaly 4583 olyan személyt találtak, akik engedély nélkül dolgoztak Csehországban, 80 százalékuk az Európai Unión kívüli országok állampolgára volt – közölte Richard Kolibac, az állami munkaellenőrzési hivatal (SÚIP) szóvivője szerdán Prágában.

A hivatal a munkaadókra a törvénysértésért összesen több mint 151 millió korona (1,963 milliárd forint) büntetést rótt ki.

A feketén dolgozó munkások közül 3595-en az Európai Unión kívüli országokból származtak, 225-en uniós – főleg szlovák, román és bolgár- , míg 763-an cseh állampolgárok voltak.

Míg 2017-ben az engedély nélkül dolgozó unión kívüli külföldiek száma 1917 volt, tavaly ez a szám 3595-re emelkedett. Többségük ukrán (2873), vietnami (285) és moldovai (197) állampolgár volt. Emelkedett az engedély nélkül dolgozó szerb, üzbég, fehérorosz és orosz állampolgárok száma is.

A cseh hatóságok elemzése szerint az engedély nélkül dolgozó külföldiek számának növekedése a jelenlegi nagy munkaerőhiány következménye. A másik hasonlóan fontos ok, hogy a munkaadók ezzel törvénytelen előnyökhöz jutnak: a fekete munkás olcsóbb, mert a cégek nem fizetnek értük semmiféle kötelező társadalombiztosítást.

A SÚIP tavaly több mint nyolcezer ellenőrzést hajtott végre, s több mint ezer esetben állapított meg törvénysértést. A prágai sajtóban megjelent vélemények szerint az engedély nélkül Csehországban dolgozó külföldiek száma jóval magasabb, mint amire az ellenőrzések során a hatóságok rájönnek, s több tízezerre tehető.

A tegnapi rendkívüli tanácsülésen ugyanis elfogadtak egy határozatot, amellyel szabályozták a bódék visszahelyezését. Ennek értelémében az erdészeti törvénynek megfelelően 15 négyzetméteres, fából készült bódékat állítanak fel, és parkolni is lehet a helyszínen. Korábban az Erdőőrség egy feljelentés alapján vizsgálatot indított a marosvásárhelyi Somostető ügyében és a Székelyhon forrásai szerint  feljelentette a bíróságon a városházát. Szerintük ugyanis a polgármesteri hivatal a játszótér és az állatkert bővítésekor nem vette figyelembe az érvényben levő törvényeket, nem kért engedélyt, hogy az építkezéssel elfoglalt erdőterületeket kivegyék a nyilvántartásból. A marosvásárhelyi városháza tagadta a vádakat, és azt állította, hogy a saját tulajdonában levő erdőterületre épített.

Nyilatkozta Kelemen Hunor tegnap egy sajtótájékoztatón. Az RMDSZ levélben 2 milliárd euró átcsoportosítását kérte Viorica Dăncilă miniszterelnöktől, a Nagy-infrastruktúra Operatív Programból a Regionális Operatív Programhoz, hogy ezáltal Románia minden megyéje 50 millió euróhoz jusson átlagosan a már előkészített projektjeinek finanszírozására. Az RMDSZ szerint az Európai Bizottság bizonyosan jóváhagyja a kérést, amennyiben egy megalapozott kérvényt nyújtanak be.

Közölte ma a kormányülés elején Viorica Dăncilă. A miniszterelnök beszámolója szerint a jogszabálytervezetet lehetővé teszi a magánegészségügyi szolgáltatásokat választó biztosítottak számára, hogy csak a szolgáltató által megállapított ár és az egészségbiztosítási pénztár által megtérített összeg közti különbséget fizessék ki a szolgáltatásért. Továbbá arra is kitér a tervezet, hogy a pácienseket előre kell tájékoztatni a szolgáltatás áráról, külön feltüntetve, hogy ebből mennyit fedez az állam, és mennyit kell a betegnek fizetnie.

A szellemi leépülés korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar kiszűrésére alkalmas beszédfelismerő szoftvert fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói.

Magyarországon csaknem 250 ezer ember szenved demencia szindrómában, amelynek kétharmad része Alzheimer típusú. A szellemi leépülés miatt gondozásra szorulók családtagjait is beleszámítva mintegy egymillió embert érint napjaink egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája – írja az egyetem szerdai közleménye.

Az Alzheimer-kórral foglalkozó kutatások jelenlegi célja a gyógymód megtalálása mellett a minél korábbi diagnózis felállítása. A magyar nyelvre kidolgozott teszt és nyelvi program képes lesz kimutatni az Alzheimer-kór korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar jelenlétét az emberi agyban.

“A jól működő nyelvi funkciók hátterében általában jól működő memóriát feltételezünk. A beszéd sajátosságai pedig mérhető módon tükrözik vissza az agy idegsejtjeinek állapotát, a köztük lévő kapcsolatok intenzitását. A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy igen nagy a különbség a szellemi hanyatlásra jellemző beszédmintázat és a normál beszéd között” – idézi a közlemény Kálmán Jánost, a beszédelemző programot kidolgozó kutatócsoport vezetőjét.

A rögzített beszédet tartalmazó hangfájl alapján a szoftver milliszekundumos pontossággal elvégzi az elemzést, artikulációs és beszédtempót mér, megnézi a szünettípusokat, különféle értékeket számol.

A kutatók a szoftver háromféle használati módjával számolnak. Egyrészt szeretnének mobilapplikációs felhasználást, amikor a mobillal felvett mintát el kell küldeni egy adatbázisba, majd a rendszer visszajelez a teszt eredményéről. A második irány egy számítógépen működő változat, amelyet az alapellátásban a háziorvosok és szakasszisztensek, továbbá a biztosító társaságok is alkalmazhatnák.

Végül a harmadik irány egy olyan vizsgálati módszer, amely összekapcsolja a beszédelemzést a szemmozgások követésével. Ez a gyógyszerkutatásokhoz nyújthatna segítséget, mivel az eddigi kudarcok hátterében sokszor a nem kellően érzékeny, vagy csupán a memóriateljesítményre fókuszáló klinikai gyógyszervizsgálatok állnak – olvasható a közleményben.

A Kárpátia Sport Polgári Társulás, a Komáromi Sporthagyományokat Őrző Kerekasztal, az Aranycsapat Emlékév Testület és a Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület közösen szervezte meg április 24-én a II. Aranycsapat Kupa 2019 Kárpát-medencei teremlabdarúgó-tornát a dél-komáromi és az észak-komáromi városi sportcsarnokban.

Ezen a borongós áprilisi napon nyolc focicsapat jelent meg a dél-komáromi sportcsarnok megnyitóján. Erdélyt a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium, a Vajdaságot a Nyers István Labdarúgó Akadémia, Kárpátalját a Beregvidék – Beregszász Sportegyesület, a Felvidéket a Dunaszerdahelyi Középfokú Sportiskola, a Vámbéry Ármin Gimnázium, továbbá a Selye János Gimnázium Észak-Komáromból, Magyarországot pedig a szobi Szent László Gimnázium és a dél-komáromi Jókai Mór Gimnázium képviselte.

A csapatokat és a megjelenteket Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, valamint Pallag György, a Kárpátia Sport Polgári Társulás elnöke köszöntötte. Az ünnepi köszöntőkből megtudhattuk, hogy a Kárpát-medencei teremlabdarúgó-torna második alkalommal mélyítette el a jelenlévő csapatok és a vendégek körében a Kárpát-medencei magyar összetartozás gondolatát a labdarúgás közösségépítő ereje által. „Amikor az ember végignéz a majdnem száz ifjú magyar focistán, akkor érzi igazán, hogy jó magyarnak lenni. Ez az esemény is értéket teremt és lehetőséget is kínál magyar voltunk, kultúránk, híres sportelődeink hagyatékának, emlékének ápolására. A sport a múltban és a jelenben is kitörési pontot jelent nemcsak az ifjúság, hanem a nemzet számára is” – hangzott el.

Ez az idei torna összekapcsolódik a Czibor Zoltán-emlékévvel. Az 1929-ben született zseniális és öntörvényű Czibor minden idők legnagyobb magyar balszélsője volt. Az Aranycsapat balszélsőjeként 43 mérkőzésen 17 gólt szerzett, és csak háromszor hagyta el vereséggel a pályát.

Az esemény fővédnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, dr. Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Emlékév Testületének vezetője volt. A rendezvény védnöke volt továbbá dr. Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere és Keszegh Béla, Révkomárom polgármestere. Az ünnepi megnyitón számos hazai és külföldi sportszakembert és vendéget köszöntöttek még, köztük Turi Bálintot, Dél-Komárom alpolgármesterét, Füzi Gábor sportszervezőt, Horváth Gyula volt sporttanácsost, Czibor Zoltán barátját, Beigelbeck Attilát, a Komáromi Városi Sportegyesület elnökét, Juhász Györgyöt, a Selye János Egyetem rektorát, Herczeg Csabát, a komáromi labdarúgó-szakosztály vezetőjét, továbbá vendég volt még Számadó Emese, a Klapka György Múzeum igazgatónője, Hídvégi Vince, a Duna-Ipoly Sportegyesület elnöke, valamint Fejes Tibor Kárpátaljáról.

A kultúrműsorban szerepelt Korpás Réka felvidéki népdalokkal, majd elkezdődtek a megmérettetések. Eredmények a késő esti órákban várhatók. Az esemény moderátora Michac Szilvia, a Kárpátia Sport Polgári Társulás elnökségi tagja volt.

Egyszerűsített eljárásban szerezhetik meg az orosz állampolgárságot a délkelet-ukrajnai Donyec-medence szakadár területeinek lakói Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Kreml honlapján szerdán közölt rendelete szerint.

A rendelet értelmében az orosz belügyminisztérium illetékes szerveinek három hónapon belül el kell bírálniuk a hozzájuk benyújtott honosítási kérelmeket. Az egyszerűsített honosítás keretében a hatóságok eltekintenek az oroszországi ötévi helyben lakás kötelezettségétől.

Ukrajna a 16 és 60 év közötti, orosz állampolgárságú férfiaknak tavaly novemberben megtiltotta, hogy beutazzanak a területére. Moszkva azt közölte akkor, hogy nem készül válaszlépésekre, sőt megkönnyíti az ukránok számára az orosz állampolgársághoz jutást. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ennek törvényi akadálya nincs.

Putyin tavaly decemberben írta alá azt a március 24-én hatályba lépett törvényt, amely felhatalmazza az elnököt annak meghatározására, hogy a külföldiek mely kategóriái kaphatnak humanitárius okokból egyszerűsített formában orosz állampolgárságot. A jogszabály megkönnyíti az érintettek önkéntes Oroszországba költözését is. Az orosz belügyi tárca bejelentette, hogy az intézkedés elsősorban Ukrajna délnyugati részének lakosaira vonatkozik majd.
A régióból több mint egymillióan költöztek át Oroszországba. Közülük 77 ezren kaptak ideiglenes vagy állandó menedéket. A többiek munkavállalási, lakhatási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Délnyugat-Ukrajna szakadár területeit 2014 óta Oroszország által támogatott fegyveresek tartják ellenőrzésük alatt.

Vjacseszlav Szurkov orosz elnöki tanácsadó a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva “abszolút igazságos és természetes”, az érintettek számára “rendkívül fontos” lépésnek nevezte a honosítás leegyszerűsítését.
“Ez Oroszország kötelessége ezen oroszul gondolkodó emberekkel szemben, akik nagyon nehéz helyzetbe kerültek a kijevi rezsim elnyomó intézkedései miatt. Ukrajna elutasítja, hogy saját állampolgárainak ismerje el őket azzal, hogy gazdasági blokádot vezetett be ellenük, kirekesztette őket a választásokból, és katonai erőt alkalmazott velük szemben” – mondta.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerdán Szentpéterváron elmondta, hogy Putyin a megválasztott ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij szavaival és tetteivel összhangban kívánja alakítani Moszkva és Kijev viszonyát. Rámutatott: sok a “fehér folt” azzal kapcsolatban, hogy az új ukrán vezető miként viszonyul a kétoldalú kapcsolatok alapvető kérdéseihez. Ezért, mint mondta, Oroszország érdeklődéssel várja Zelenszkij megnyilvánulásait például az Ukrajnában fogva tartott oroszok, mások mellett Kirill Visinszkij, a RIA Novosztyi Ukraina főszerkesztőjének ügyében.

Nagyon nagy ára lehet egy hibának vagy egy tévedésnek, amikor nincsenek katonai kapcsolatok Oroszország és a NATO között – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán a 8. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági konferencián.

“Kitartóan arra ösztönözzük (nyugati) partnereinket, hogy vessék el a konfrontációt, és tartsák tiszteletben azt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a NATO-Oroszország Tanács csúcstalálkozóin vállalt kötelezettségüket, hogy nem mások rovására törekednek saját biztonságukat megerősíteni” – mondta Lavrov.

“Olyan körülmények között, amikor a Nyugat szeszélyéből nincsenek rendszerszerű orosz-NATO kapcsolatok, elsősorban katonai vonalon, a véletlen hiba, az egyszerű félreértés ára nagyon nagy lehet” – tette hozzá.

Lavrov sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a globális és a regionális biztonság “azok geopolitikai játékainak túszává vált, akik bármi áron egyeduralomra törnek, nem elismerve a kialakulóban lévő, az ENSZ Alapokmányára támaszkodó, többközpontú világrend realitását”.

Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy egy sor egyezmény felmondása után most az atomsorompó egyezmény létét kockáztatja. Lavrov egyebek között azt is hangsúlyozta, hogy az ENSZ égisze alatt komoly, átfogó terrorellenes frontot kell létrehozni.

Hangsúlyozta: Oroszország arra számít, hogy az új ukrán vezetés maradéktalanul végre fogja hajtani minszki megállapodásokat. Szavai szerint Németországra és Franciaország komoly szerep hárul annak megakadályozásában, hogy revideálják az Ukrajna délkeleti részén kialakult válság rendezését célzó, az ENSZ BT által jóváhagyott egyezségeket, amelyek valóra váltásáért az EBESZ-nek is egyre nagyobb a felelőssége.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tanácskozáson arra figyelmeztetett, hogy Moszkva asszimmetrikus ellenintézkedéseket fog életbe léptetni a NATO-nak az Oroszország határainál megnövekedett katonai tevékenységére reagálva. Kifogásolta, hogy a szövetség meghatározó politikájává vált az a törekvés, hogy Oroszországot a Nyugattal szembeni fő kockázatként állítsa be.

Felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok rögzítette: rakétavédelmi rendszere Oroszország (és Kína) feltartóztatására irányul. A miniszter szerint a szerződéseket felmondó és a nemzetközi jogot szerinte semmibe vevő Washingtonnal szemben Moszkva maradéktalanul betartja a fegyverzetcsökkentési egyezményeket.

Gennagyij Geraszimov orosz vezérkari főnök szerint a “globális és a regionális biztonságra az Egyesült Államok és szövetségesei agresszív irányultságú politikája által meghatározott szubjektív természetű tényezők gyakorolják a legnagyobb hatást”. Tagadta azokat a sajtóban megjelent állításokat, amelyek szerint Oroszország katonai előkészületeket hajt végre. Azt hangoztatta, hogy Oroszország egyelőre nem tervez nagyszabású hadgyakorlatot tartani az északi sarkvidéken, mert a térségben nincsen számottevő fenyegetés, de figyelemmel követi a NATO ottani tevékenységét.

A moszkvai tanácskozáson 111 ország több mint ezer képviselője vesz részt, 35 delegáció élén védelmi miniszter áll, további 19-et pedig tárcavezető-helyettes vagy vezérkari főnök vezet. A NATO-országok a Moszkvában akkreditált attaséi hivatalok vezetői és munkatársai révén képviseltetik magukat. Az észak-atlanti szövetség, amely a szervezők szerint meghívást kapott a fórumra, szervezetként nem vesz részt a tanácskozáson.

A korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást indított Daniel Barbu ellen abban az ügyben, amely szerint 2017. május 27-e és 2019. február 27-e között az Állandó Választási Hatóság elnökeként nem követte nyomon, hogy a politikai pártok pontosan mire használják fel a számukra kiutalt állami támogatásokat. A DNA közleménye szerint, Barbunak tudomása volt “a párttámogatások felhasználása körüli rendellenességekről”, és ennek ellenére se, volt hajlandó újraindítani az erre irányuló ellenőrzéseket és inkább lemondott tisztségéről február 27-én. A DNA ugyanebben az ügyben vizsgálódik Mircea Drăghici, a PSD kincstárnoka ellen is, sikkasztás és a párttámogatásként nyújtott összegeknek az eredetitől eltérő célokra való felhasználása miatt.

Oláh Zoltán kanonok, egy sajtótájékoztatón ismertette Ferenc pápa látogatásának jelenlegi helyzetét, és a fontosabb tudnivalókat. Romániából több mint 83 ezren regisztráltak, Magyarországról 25 ezren,de érkeznek még zarándokok Kárpátaljáról, Délvidékről és Felvidékről is. Oláh Zoltán kiemelte, hogy regisztráció nélkül is részt lehet venni a szentmisén a nyeregben, és egy kicsit távolabbról, kivetítők segítségével követhetik majd a liturgiát. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, hogy az esemény tiszteletére 8 méter széles és 4,5 méter magas székely kapu készül. A forgalomkorlátozásról kérdezve Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere egyelőre nem tudott még konkrét információval szolgálni. Az viszont kiderült, hogy a pápalátogatásra lehet zászlókat is vinni és csoportonként engedélyezett egy nagyobb templomi zászló is.

Az Országos Audiovizuális Tanács tegnap újabb büntetést szabott ki a Realitatea Televíziónak, többek között a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat feljelentése alapján. A feljelentés szerint az egyik adásban minősíthetetlen módon folyt a magyargyalázás. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat üdvözölte az  Országos Audiovizuális Tanács gyors és hatékony eljárását és biztosított arról, hogy ezentúl is mindent megtesz annak érdekében, hogy megfékezze a magyargyalázást.

A Román Nemzeti Bank jogállásával kapcsolatos törvényjavaslatot, amely az ország aranytartalékának 5 százalékára korlátozza a külföldön tárolható mennyiséget Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök és képviselő kollégája, Şerban Nicolae terjesztette elő. Korodi Attila RMDSZ-es képviselőházi frakcióvezető a szavazást megelőző vitán kijelentette, hogy az RMDSZ nem szavazza meg a javaslatot. Pavel Popescu PNL-s képviselő pedig bejelentette, hogy pártja megtámadja a törvényt az alkotmánybíróságon.

Ma reggel a nyomozók házkutatást tartottak a fővárosi Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémián és az első számú gyanúsítottat már be is kísérték kihallgatásra. Sajtóhírek szerint a férfi rendőrtiszt, és az Akadémia alkalmazottja. A plágiumügyeket felgöngyölítő, újabban a rendőriskola oktatóinak doktori d...

Viktor Janukovics, a 2014-es Majdan-tüntetések nyomán leváltott és Oroszországba menekült volt ukrán elnök vissza akar térni Ukrajnába azután, hogy Petro Porosenko átadta az államfői tisztséget utódjának – közölte a megbuktatott elnök ügyvédje, Vitalij Szergyuk, akit az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Szergyuk szavai szerint Janukovics hazatérésén már évek óta dolgoznak ügyvédei. Rámutatott arra, hogy a menesztett elnök Oroszországban csak ideiglenesen tartózkodik. “Védői mindent elkövetnek, hogy helyreállítsák jogait, és bebizonyítsák, hogy az ellene felhozott vádak politikai és nem jogi természetűek voltak” – hangsúlyozta Szergyuk. Meggyőződése szerint a kijevi elnökváltás után esély lesz arra, hogy a Janukovics elleni eljárás ne legyen átpolitizált.

Az orosz sajtó által megszólaltatott ügyvéd hozzáfűzte: a védelem kiáll Janukovics jogai mellett attól függetlenül, hogy Ukrajna megválasztott új elnöke, Volodimir Zelenszkij milyen álláspontot képvisel az ügyben.

Örömét fejezte ki Janukovics hazatérési tervére reagálva Jurij Lucenko ukrán főügyész a Facebookon írt bejegyzésében. Hozzátette, hogy Ukrajnában a volt elnököt bírósági ítélet várja hazaárulásért, ezen felül már előkészítették ellene a vádiratot a Majdan-tüntetők lelövetésének megszervezéséért.

Hozzáfűzte, hogy az ukrán rendvédelmi hatóságok ezért már “türelmetlenül, konvojjal és bilinccsel várják” haza Janukovicsot.

Január 24-én egy kijevi bíróság 13 év börtönre ítélte távollétében a leváltott elnököt hazaárulásért, amiért segédkezett Moszkvának az Ukrajna elleni orosz agresszió végrehajtásában, a Krím félsziget elcsatolásában és a Donyec-medencei fegyveres konfliktus kirobbantásában. Az ítéletet Janukovics védői megfellebbezték, ezért még nem jogerős.

2014. február 18. és 20. között az euroatlanti integrációt és hatalomváltást követelő kijevi Majdan-tüntetések végnapjaiban a rendfenntartók rohamot indítottak a demonstrálók ellen, és éles lövedékkel nyitottak tüzet rájuk, aminek következtében több mint százan vesztették életüket. A vérontást elítélve a parlament több mint kétharmados többséggel február 22-én menesztette hivatalából Janukovicsot, aki akkor már menekülőben volt Oroszország felé.

A mindössze húszéves Tetjana Lavrenkónál hepatitis B-t állapítottak meg az orvosok, amely májcirrózist okozott nála – számolt be róla a pmg.ua internetes hírportál.

A súlyos betegség következtében sürgősen májátültetésre van szüksége a huszti lánynak, ami nem kevesebb mint 100 000 euróba kerül.

A szülők és a rokonok mindent megtesznek érte, de a szervátültetés költségeit nem tudják előteremteni, így a közösségi oldalakon kérnek segítséget az emberektől.

Huszt központjában nemrég önkéntesek adománygyűjtést szerveztek a beteg lány kezelésére, amely során 21 000 hrivnya és 50 euró gyűlt össze.

Ha ön is szeretne hozzájárulni Tetjana gyógyulásához, az alábbi számlaszámokon teheti meg azt:

ПриватБанк 5168742232546089 (UAH) – Lavrenko Jurij (Tetjana testvére);

ПриватБанк 4731219114925211 (USD) – Lavrenko Jurij (Tetjana testvére).

Kárpátalja.ma

Levélben fordult Svédország bukaresti nagykövetéhez az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség, amelyben a szatmárnémeti Electrolux gyárban kialakult helyzetre szeretné ráirányítani a diplomata figyelmét. A levelet tegnap, a nagykövetség épülete előtt sztrájkőrséget álló munkások küldöttsége adta át. ...