A következő hónapok nemcsak a szlovákiai magyar politikusok és pártok, hanem a felvidéki magyar közösség egésze számára is kulcsfontosságúak lesznek. Amellett, hogy kiderül, lesz-e parlamenti képviseletünk, és ha igen, milyen minőségű, a szlovákiai magyarság százéves története során először fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy miképpen lehetne újra megerősíteni a közösségi kötelékeket. Az egyre nagyobb választói és civil fásultság egyik fő oka, hogy a társadalmi és a politikai kezdeményezések eltávolodtak egymástól, irányt tévesztettek, miközben alig maradtak közös fórumok és témák. Ráadásul könnyen előfordulhat az is, hogy a magyarság parlamenti képviseletét veszti, így nem csak hogy nem tudja majd hol megfogalmazni igényeit, de évekre kimarad az országos döntésekből is.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala közösségünk társadalmi összefogása érdekében szeretné megszólítani a magyar kisebbség legitim képviselőit, civil kezdeményezéseit, intézményeit. Egyben szeretne hosszú távon működőképes struktúrákat kialakítani. A tanács nemcsak a társadalmi párbeszéd megteremtésében játszhat szerepet, hanem azt is láttathatja, hogy az ideológiai és világnézeti különbségek ellenére is vannak közösen képviselhető és felvállalható témák. A Kerekasztal által szervezett tanácskozás színhelye Érsekújvár, időpontja szeptember 28. A találkozó előkészítésével kapcsolatban a későbbiekben szolgálunk részletesebb információkkal.
Ursula von der Leyen, új uniós bizottsági elnökjelölt, jelenlegi német védelmi miniszter, az Európai Parlament liberális frakciójának képviselőivel folytatott találkozója során ígéretet tett arra, hogy a jogállamiság végrehajtásának tagállami ellenőrzésére szolgáló hatékony mechanizmusokat dolgoz ki. Az európai uniós tagállamok vezetői által előző héten Jean-Claude Juncker utódjául jelölt politikus tegnap az EP különböző frakcióival, illetve az Elnökök Értekezletének tagjaival kezdett egyeztetést Brüsszelben. A bizottsági elnökjelölt leszögezte, egyik fő prioritásává teszi, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon, valamint azt is el kívánja érni, hogy az EU vezető szerepet töltsön be olyan területeken, mint a zöld gazdaság finanszírozása és a kutatás.
Közölte ma délelőtt honlapján az országos Egészségbiztosító Pénztár. A CNAS szerint a hiba elhárításáig az egészségügyi szolgáltatásokat, a gyógyszer és orvosi segédeszköz kiadásokat offline módban folytatják.
A közúti infrastruktúráért felelős társaság igazgatótanácsa tegnap este Sorin Scarlatot nevezte ki a társaság ügyvivő vezérigazgatójává, aki eddig a fejlesztésért felelős aligazgatói tisztséget töltötte be. Sorin Scarlat utak, hidak és vasutak építésére szakosodott építészmérnök. Tanulmányait 2004-ben fejezte be, azóta dolgozott a magán- és közszférában egyaránt. Scarlat Narcis Neaga helyét veszi át a CNAIR élén. Viorica Dăncilă miniszterelnök kedden kérte Răzvan Cuc közlekedési minisztertől, hogy váltsa le Narcis Neagát, a CNAIR ügyvivő vezérigazgatóját. A kormány közleménye szerint a CNAIR tevékenységének kielemzésekor „indokolatlan késéseket” találtak az infrastrukturális beruházások terén. Narcis Neaga tegnap önként lemondott tisztségéről.
Újabb alelnöki megbízatást kapott tegnap Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságában. A testület alakuló ülésén megválasztották a bizottsági elnököt is, a továbbiakban is Bernd Lange (Németország, S&D) EP-képviselő tölti be. Winkler Gyula szerint biztosítani kell, hogy az európai iparágak a nemzetközi piacon védelmet kapjanak a tisztességtelen versennyel szemben.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bizonyos bírósági ítéletek mellőzését és az államnak az igazságszolgáltatás folyamataiba való beavatkozását kérte román hivatali kollégájától, Teodor Meleşcanutól a két tárcavezető közötti keddi egyeztetésén – állítja tegnapi közleményében a román külügyminisztérium. A közlemény szerint a román diplomácia vezetője emlékeztette magyar hivatali kollégáját, hogy “egy demokratikus jogállamban, amely tiszteletben tartja az európai értékeket és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, elfogadhatatlan, hogy a kormány beavatkozzon az igazságszolgáltatás folyamatába”. Emellett a román miniszter kérte, hogy a magyar hivatalosságok a jövőben tartózkodjanak a Románia elleni provokációktól. Szijjártó Péter a román külügyminisztérium közleményére reagálva közölte, hogy Románia olyan nyilatkozatot tett, amely nehezíti a kétoldalú kapcsolatok javítását. Kifejtette, hogy egy európai értékeket tiszteletben tartó jogállamban nem azokat büntetik, akik például egy temetőnél békésen demonstrálnak, hanem azokat, akik őket megtámadják. Fenntartják, hogy a román parlament és kormány dolga mindent megtenni és megfelelő jogi környezetet teremteni azért, hogy a kisebbségek gyakorolhassák a jogaikat, és senki ne büntesse diszkriminatív módon “horrorisztikus összegekre” a nemzeti közösség tagjait pusztán azért, mert jelképeiket használják.
A pénzügyminiszter tegnap azt nyilatkozta, hogy lezárultak a költségvetés-kiigazítással kapcsolatos egyeztetések a minisztériumokkal, ma tárgyalnak a témáról Viorica Dăncilă miniszterelnökkel, július 31-én pedig a kormány elé kerül a költségvetés-kiigazítás tervezete. Eugen Teodorovici a téma kapcsán leszögezte, biztosítják a pénzt a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetésére, illetve a beígért befektetésekre, ezek jelentik a prioritást, “a fennmaradó különbözet pedig eloszlik majd a minisztériumok között”.
Legalább hat turista életét vesztette mára virradóra a heves jégesők, szélviharok és esőzések miatt. A rendőrség szerint a viharok tegnap este vonultak végig az ország északi részén található Halkidiki-félszigeten. Egy cseh házaspár akkor vesztette életét, amikor lakókocsijukat a heves széllökések magukkal rántották. Egy orosz férfinak és a fiának az életét egy kicsavart fa oltotta ki. Egy román nő és egy nyolcéves gyerek halálát pedig a vihar következtében leszakadt tetőelemek okozták. A hatodik halálos áldozatról egyelőre nem tudni részleteket. A tűzoltóság szerint húszan kerültek kórházba az ítéletidő miatt. A Halkidiki-félszigeten jelenleg több tízezer – főleg kelet-európai államokból érkezett – turista üdül.
Az ország déli és dél-keleti megyéiben több afrikai sertéspestigócot fedeztek fel az elmúlt hetekben. Az állategészségügyi szakemberek szerint a nagy meleg és a rovarok – főleg a kullancsok – elszaporodása okozza a járvány felerősödését, de a nyáron megnövekedett személyforgalom is hozzájárul ehhez. Tegnap Dâmbovița megye három településén összesen négy gazdaságban találtak fertőzött állatokat. A vaddisznók által terjesztett – az emberre amúgy nem ártalmas – afrikai sertéspestisjárvány tavaly söpört végig az országon, aminek következtében több tízezer állat elpusztítását rendelték el, tucatszámra zárták be a farmokat, korlátozták az élőállat-kereskedést, és felfüggesztették az állatvásárokat. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság legutóbbi, június 19-i nyilvántartása szerint még mindig 55 fertőző góc van országszerte, 11 megye összesen 31 települése érintett, és másik 10 megyében csak a vaddisznótetemekben mutatták ki a betegséget.
Klaus Iohannis államfő bevallása szerint azért hirdette ki az új nyugdíjtörvényt, mert jelenleg túl alacsonyak a nyugdíjak, így szükség van a jogszabályra. Iohannis kifejtette, hogy a miniszterelnök biztosította őt, hogy van pénz a nyugdíjak kifizetésére. Az államfő hétfőn hirdette ki a nyugdíjtörvényt, amelyet június 26-án fogadott el ismét a képviselőház az alkotmánybíróság által kért módosítások végrehajtását követően.
Az ezzel kapcsolatos referendum dátumát a parlament őszi ülésszakának elején jelölik ki. A Szociáldemokrata párt rámutat, a május 26-i referendumon kifejezett népakarat érvényre juttatása érdekében mielőbb meg kell tartani az alkotmánymódosító népszavazást.
A 2019. január 1-ei becsült adatok szerint Kárpátalján 1 254 000 személy él, akiknek negyede kiskorú. A lakosság egyharmada városokban él.
Az elmúlt két évben a lakosság természetes fogyása figyelhető meg megyénkben, 74 születésre 100 haláleset jutott.
Összesen 7 368 házasság kötettett 2018-ban.
A múlt évben 13 883 gyermek született Kárpátalján, melyből 8 931 vidéki és 4 946 városi.
A születési arányszám alapján 2018-ban 11 születés jutott minden 1000 lakosra. 5 512 elsőszülött jött a világra. Majdnem minden negyedik gyermek nagycsaládba született. 685 nő negyedik gyermekét hozta a világra, 385 az ötödiket, 246 a hatodikat, 152 a hetediket és 234 nő szült nyolcadszor (vagy annál is többször).
5 785 gyermek született 25 év alatti nőtől, 4316 gyermek 25-29 éves kor közötti és 227 gyermek 40 év feletti anyától.
Növekedett a házasságon kívül született gyermekek száma. 3200 gyermek született leányanyától, ami az összes születés 23,3 %-a.
Az elmúlt évben 81 újszülött jött a világra 15 éven aluli lányoktól.
Kárpátalja.ma