Határon túli magyar portálok összesített hírei

A jó megjelenés és ápolt külső az igényes hölgyek, na és persze az urak jelzője. Egy szép frizura pedig újjávarázsolja viselőjét. Nos, ehhez van egy szakma, amely generációk óta töretlen népszerűségnek örvend. Férfiak és nők egyaránt szívesen választják, és úgy tűnik, hogy nem véletlenül. Fodrásznak lenni trendi. De mit is jelent konkrétan?

Ha azt mondjuk, hogy a fodrász feladata a hajvágás, fésülés, göndörítés, nagyon leegyszerűsítjük a munkáját. A fodrász egy jó frizurával vendégének jó érzést, önbizalmat ad. Pszichológus és társalkodó is egyben, nem csak a vendég fejét, hanem a rigolyáit is ismeri. Ügyes kezű, begyakorlott, tele van ötletekkel, ugyanakkor alkalmazkodnia kell a vendége ízléséhez, és még sorolhatnánk az elvárt tulajdonságokat.

Ezúttal a szakma egyik képviselőjével, Szűcs Mariannával beszélgettem.

– Gyerekkori álom a fodrászat?

– Igen, mindig ez volt a tervem. Már gyerekkoromban gondoltam arra, hogy fodrász szeretnék lenni. Erre van is egy kedves történetem. Annak idején anyukám néha elküldött nagymamámmal a városba sétálni, akinek olyankor azt mondtam, hogy le kell vágatni a hajam. Ő csak nézett, mert neki anyukám nem mondta. De, hát ha kell, menjünk be egy fodrászatba. Ott pedig olyan frizurát vágattam, amilyet éppen kedvem tartott. Ezt két-háromszor eljátszottam. Anyukám persze nem örült. Ugyanezt csináltam a magyarországi rokonoknál is. Tehát minden lehetséges módon a fodrászat közelébe akartam kerülni.

– Hogy sikerült elérni?

– Sok mindent ki kellett próbáljak, míg a fodrászatig visszajutottam. Az élet nem engedte meg, hogy olyan egyszerűen valóra váljon ez a tervem.

– Hogy érted?

– Beregszászi lakosként az általános iskola után nem sokkal elmentem Magyarországra egy vegyipari szakközépiskolába tanulni. Ezt végül nem fejeztem be, mert közben rájöttem, hogy nem az én világom. A fodrászat viszont továbbra is ott motoszkált a fejemben. Még dolgoztam egy ideig Magyarországon, majd rászántam magam, hogy hazajövök, és újra megpróbálom a fodrászatot. De miután Beregszászban ismét egy fodrász mellett tanultam, éreztem, hogy nekem ez kevés. Ezért újra elmentem Magyarországra. Nyíregyházán dolgoztam és egy mesterfodrász tanított.

– Mennyire volt hasznos a mesterfodrász mellett eltöltött idő?

Nagyon sokat tanultam mellette. A színkeveréstől kezdve a térlátásig mindent megmutatott, mindent elmagyarázott, ami szükséges, hogy megértsem a szakmát. Olyan részletekre mutatott rá, hogy hogyan választjuk ketté a hajat, melyik irányba emeljem a tincset, hogyan kell vágni pontosan és helyesen stb. Egyszerű praktikák ezek, ám szükségesek. Akkor kezdtem el még jobban megszeretni a szakmát, s ezt követően jöttem haza. Ungváron szereztem hivatalosan is diplomát. S azóta ez a munkám, a mindennapom.

– Mennyire támogatott a család a fodrászat iránti terveidben?

– Édesanyám és keresztszüleim jobban szerették volna, ha elvégzem a vegyipari szakközépiskolát, de nem szóltak bele, hogy mást választottam. Látták, hogy ebben érzem jól magam. A párom is teljesen támogat engem. Sőt, sokszor ő visz a továbbképzésekre, úgyhogy már félig-meddig ő is belelát a fodrász létbe.

– Milyen gyakran jársz továbbképzésre?

– Nyíregyházára járok, általában ősszel és tavasszal. Mivel ott tanultam, rengeteg fodrász ismerősöm van, akik szólnak, ha adódik valamilyen képzési lehetőség. Fontos, hogy nyissunk az új dolgok felé. Nem eshetünk abba a hibába, hogy mindent tudok, vagy vannak jól bevált termékeim, amit használok. Hiszen nem feltétlenül az a jó. Nyitni kell, kipróbálni mást is, hogy a vendégeinknek megfeleljen.

– Hány éve vagy fodrász?

– Tíz éve. De nem szoktam számolni. Erre is a minap hívták fel a figyelmemet a kollégák.

– Nem unalmas, hogy minden nap ugyanazt kell csinálni?

– Egyáltalán nem. Ez egy olyan szakma, amiben mindig tudunk és kell is fejlődni, mindig rejteget valami újat. Nem lehet unatkozni.

– A hajvágás vagy frizurakészítés rengeteg talpalást igényel. A lábaid hogy bírják ezt?

– Sokan panaszkodnak, hogy fáj a lábuk, de nekem nem. Nem vagyok fáradt sem. Napközben valahogy nem figyelek ilyesmire. Csak a nap végén érzem néha, hogy hullafáradt vagyok. Jól érzem magam egész nap a munkámban. Főleg amikor esküvői nap van, és egyik frizura jön a másik után… Még ha két frizura hasonló is, akkor sem egyforma, mert két különböző ember viseli. Arra figyelek mindig, amit csinálok.

– Akkor mégis jól választottál…

– Úgy gondolom, igen. Nem unom, szeretettel csinálom. Ha nyitott vagy az új dolgokra, még érdekes is lesz a szakma. Érdekességből és kihívásból pedig van bőven.

– Mi volt eddig a legextrémebb frizurád, amit meg kellett csinálni?

– Volt egy ombre frizura (francia eredetű szó, mely színátmenetes festést jelent – a szerk.), amit egy kedves ismerősöm kért tőlem. A színátmenet a rózsaszínből indult kéken át a zöld színig. Elég volt elkészíteni, de ez a kedvencem.

– Ki visel ilyen hajat?

– Egyik állandó vendégem kérte, aki maga is egy egyéniség, egy művészlélek, és lényeg, hogy tudja viselni az ilyen frizurát is.

– Milyen frizura az, amit szívesebben csinálsz?

– A kontyot, vagy általában véve az alkalmi frizurát. Mint mondják, a haj, a frizura öltöztet. A kontyok esetében elsődleges szempont, hogy milyen ruhát visel majd a vendégem. Lényeges továbbá az, hogy mi az ő világa. Mert olyan frizurát kell készítenem, amiben majd jól érzi magát, amit szeret. Sokszor rám bízzák a kontyot, de még nem volt olyan, hogy ne tetszett volna az elkészült frizura a vendégnek. Sőt, volt olyan vendégem, aki teljesen elhatárolódott a kontytól, de kis rábeszélésre megcsináltuk. Aztán pedig ő maga kérte egy másik alkalommal. Ez annak az eredménye, hogy olyan frizurát, adott esetben olyan kontyot készítettem, amiben jól érezte magát. Mi a vendégért vagyunk, és boldog vagyok, ha elégedetten mennek ki tőlem.

– A frizura a fodrászt is minősíti. Igazam van?

– Teljes mértékben. Számtalanszor utólag is megkérdezem a vendégeimtől, hogy tartott-e az előző frizura, vagy konty? Mert hiába alakult ki már egyfajta rutin, akkor is szeretem tudni, hogy tényleg tartós volt-e.

– Te nőket és férfiakat is nyírsz. A legelején nem féltél attól, hogy belevágsz a hajba és nem úgy sikerül, ahogyan szeretted volna?

– Szerintem az elején mindenkiben benne van a félsz. Amikor hajat kezdünk vágni, alapból izgulunk. Ez olyan, mint a fogorvosnál: úgyis ki kell húzni azt a fogat, amit ki kell. Tehát le kell vágni a hajat vagy így, vagy úgy. A lényeg, hogy a vendég ne lássa vagy érezze, hogy izgulok, mert képzeld, mit érezne ő akkor? Igazából még most is előfordul, hogy ha 2-3 hétig nem dolgozom – ilyesmi ritkán történik – utána, ha újra hajat vágok, valahogy mindig jobban figyelek.

– Hány vendéged van egy nap általában?

– Ez teljesen változó. Attól függ, hogy mit kell csinálni. A hajvágás egy félóra, viszont egy tartós hajegyenesítés már három óra, póthajat levenni vagy visszarakni több mint négy órába telik. Ezért igyekszem a vendégeimet úgy beírni, hogy változatos legyen.
Férfi vagy női hajakat szeretsz jobban vágni?
Nagyon szeretek férfi hajakat vágni, de mindig úgy igyekszem, hogy három férfi frizura után jöjjön egy női hajvágás. Kell egy kis átmenet.

– Minden nap dolgozol?

– Három szabadnapom van egy héten. Az általam használt termékeket Magyarországon vásárolom, s a szabadnapok azok, melyeken be tudom szerezni. Illetve volt egy időszakom, még a nyíregyházi tanulás után, amikor heti egy napot Magyarországon dolgoztam. Ezt körülbelül két évig csináltam, aztán a kiszámíthatatlan határ miatt abba kellett hagynom.

– A családnak is te vagy a fodrásza?

– Ez nem teljesen így van. Édesanyám ragaszkodik hozzám, viszont a páromra nincs időm. Ő egyedül vágja magának a haját géppel. Az öcsém pedig a kolléganőmhöz jár általában, mert ő sosem iratkozik be, nálam pedig teljesen be van táblázva minden nap. És első a vendég, akinek nem mondhatom, hogy várjon.

– A te hajadat ki csinálja?

– A fodrásznak frizurája soha nincs, ezért nekem sem. De a kolléganők szokták befesteni, megcsinálni, ha szükséges. Amúgy általában nekem az összefogott haj a mindennapi frizura.

– Mi a jó a fodrász szakmában?

– Érdekes, kihívásokkal teli és rengeteg emberrel találkozunk. Vannak állandó vendégeim, de persze ez nem jelenti azt, hogy ők mindig lesznek. Egyesek elmennek, újak jönnek, cserélődnek. S pont ez az érdekes benne.

– Azt mondják, csak hinnünk kell az álmainkban, és ragaszkodni a terveinkhez, elképzeléseinkhez. Te ezt tetted. És helyesen. Köszönöm a beszélgetést és további sok sikert kívánok!

Gál Adél
Kárpátalja.ma

Folytatódnak a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) által szervezett tantárgyi vetélkedők a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. Február elsején földrajból és természetrajzból mérhetik össze tudásukat a kárpátaljai diákok.

Az esemény megnyitóján Fodor Éva, a KMPSZ módszertani központjának vezetője köszöntötte a résztvevőket.

A vetélkedő menetét és szabályzatát Papp Géza, a verseny szakmai felelőse, és egyben a zsűri elnöke ismertette.

A verseny időtartama a versenydolgozatok kézhez kerülésétől számítva 90 perc. A feladatok megoldásához tollat és számológépet használhatnak a versenyzők, mobiltelefont és egyéb segédeszközöket nem vehetnek igénybe.

A megmérettetés célja „Kárpátalja magyar iskoláiban tanuló gyerekek közötti egészséges versenyszellem kialakítása és objektív megmérettetés” illetve „kiemelkedő teljesítményre való ösztönzés”.

A földrajzversenyen általános- és középiskolások, illetve a líceumok és gimnáziumok 7–11. évfolyamos diákjai, a természetrajz-vetélkedőn az 5-6. osztályosok vehetnek részt.

Idén a természetrajzversenyre 115-en neveztek be, amiből 102-en – ebből 59 5. osztályos és 43 6. osztályos – tanuló vett részt. Földrajzversenyre összesen 155-en regisztráltak, ebből 128-an – 7. osztályból 43-an, 8. osztályból 33-an, 9. osztályból 23-an, 10. osztályból 18-an, 11. osztályból 11-en–jelentek meg.

A tanulmányi vetélkedők eredményei jövő hét folyamán jelenik meg a KMPSZ honlapján.

Szabó Kata
Kárpátalja.ma

A Kárpátaljai Hidrometeorológiai Központ adatai alapján február elsején ködös időjárással
számolhatunk. Az éjszakai hőmérséklet 3°C és – 2°C között mozog, a hegyekben 0°C-t mérhetnek.

A hónap második napján helyenként eső, a hegyvidéken havazás várható, éjszaka 3-8 °C, nappal 5-10°C közötti hőmérséklettel. A hegyekben éjjel körülbelül 0 °C-ra, nappal pedig 1-3°C-ra lehet
számítani.

Kárpátalja.ma

A tüdőgyulladást okozó új koronavírus áldozatainak száma 259-re nőtt, míg és csaknem 12 ezerre növekedett a fertőzötteké szombatra virradóra Kínában – közölte a CCTV kínai állami televízió a Nemzeti Egészségügyi Bizottság adataira hivatkozva.

Országosan összesen 2102 fővel 11 791-re emelkedett a fertőzöttek száma. A Nemzeti Egészségügyi Bizottság péntek reggeli adatai szerint országosan 213-an hunytak el a fertőzéstől.

Az újabb 46 halálesetből 45-öt a járvány gócpontjának számító közép-kínai Hupej tartományból jelentették. Az elmúlt egy nap folyamán Hupejben tovább terjedt a vírus, további 1347 fertőzöttet regisztráltak, számuk így péntek estig 7153-ra nőtt a tartományban. A tartományi székhelyen Vuhanban eddig összesen 192 ember halt meg a vírustól.

A tartomány gyakorlatilag karantén alatt áll, területén közlekedési zárlatot rendeltek el, ennek ellenére – a Reuters hírügynökség tudomása szerint – utazók kis csoportjai nem tesznek eleget a hatósági korlátozásoknak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetté nyilvánította csütörtökön az új koronavírus által Kínából indult járványt. Világszerte több mint száz fertőzést fedeztek fel több mint húsz további országban.

A fejlesztési miniszter Digi24 televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy azért jelentkezett a DNA-nál, hogy  tisztázza azokat a vádakat, amelyeket Radu Cristescu szociáldemokrata párti volt államtitkár illette egy televíziós műsorban. A volt államtitkár azzal vádolta, hogy „elvtelen viszonyban” áll egy szatmárnémeti üzletemberrel, aki szerződést kötött a Szatmár megyei tanáccsal. Egyelőre még nem  hozhatja nyilvánosságra a kihallgatáson elhangzottakat, viszont leszögezte, hogy nem tett bűnvádi feljelentést az őt korrupcióval megvádoló politikus ellen.

Bogdan Aurescu külügyminiszter kijelentette, hogy nincs ok aggodalomra, mert február 1-jétől az úgynevezett átmeneti időszak végéig, vagyis december 31-éig mindössze annyi változik, hogy Nagy-Britannia nem vesz részt az uniós döntéshozatalban, az ország területén élő uniós állampolgárokkal kapcsolatban azonban év végéig még biztosan a jelenleg is érvényes jogi keretrendszer marad hatályban.Azok, akik Nagy-Britanniában szeretnének letelepedni, 2021. június 30-áig igényelhetik a letelepedett vagy előzetesen letelepedett státuszt.A tervek szerint az Európai Unió és Nagy-Britannia jövőbeli kapcsolatáról szóló tárgyalások október végéig tartanak majd, amikor az Európai Tanácsnak jóvá kellene hagynia a megállapodást.

Az önkormányzati testület a tegnapi tanácsülés keretében jóváhagyta a Marosvásárhelyi Transilvania Repülőtér fűtésrendszerének korszerűsítését. A A fűtésrendszer felújítása során két hagyományos fűtőkazánt fognak vásárolni, illetve egy napenergiás fűtőrendszert. Továbbá jóváhagyták az 1-es számú Fertőző Klinikát és a Tüdőklinikát érintő beruházásokat is. Ennek keretén belül parkolóhelyeket, illetve gyalogos sétányokat és pihenőövezeteket alakítanak ki a páciensek és az egészségügyi személyzet számára.

A Marosvásárhelyi Rádió tájékoztatása szerint a városvezetés a tegnapi ülésen a projekt megvalósításához szükséges műszaki-pénzügyi dokumentáció és a műszaki- pénzügyi mutatók elfogadását kérte az önkormányzati testülettől. Vajda György RMDSZ tanácsos úgy nyilatkozott, hogy széleskörű egyeztetésre van szükség az ügyben a civiltársadalom részvételével. A Szabad Emberek Pártja képviselője, Pápai László Zsolt szerint fölöslegesen alakítanának ki a Poklos Patak medrének mindkét oldalán kétsávos kerékpárutat. Korábban Gál Sándor, a Marosszéki Közösségi Alapítvány vezetője úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi terv nem megfelelő, és egyezetetés nélkül, csak a mobilitási terv kötelező részeként készítette el a marosvásárhelyi városháza a Poklos-patak partjára tervezett kerékpárút tervét.

Közölte az olasz miniszterelnök tegnap este egy sajtótájékoztatón. Az olasz kormány leállította a Kínába tartó és onnan érkező járatokat, miután két kínai turistánál kimutatták a koronavírus-fertőzést, akiket egy római szállodából szállítottak kórházba. Az olasz kormányfő a pánik elkerülésére intett hangsúlyozva, hogy a helyzet „ellenőrzés alatt van”

Az RMDSZ közleménye szerint az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportja tegnap Brüsszelben tartotta az alakuló ülését, amelynek társelnökévé választották Vincze Lorántot, az RMDSZ EP-képviselőjét, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnökét. Vincze Loránt elmondta, hogy céljai közé tartozik, hogy a nemzeti, őshonos kisebbségek számára kedvező jogszabályok szülessenek az Európai Unióban. Továbbá kihangsúlyozta, hogy a munkacsoport támogatása meghatározó lesz a Minority SafePack kisebbségvédelmi csomag jövőbeli sorsát illetően is.

Az országos földfizikai intézet tájékoztatása szerint ez volt az elmúlt egy év  legerősebb földrengése, ennél nagyobb földmozgást 2018 októberében mértek legutóbb, az 5,8-as erősségű volt és Buzău megyében észlelték. A földmozgást ma hajnalban Vrancea megyében mérték.

Hegedüs Csilla, az RMDSZ szóvivője a Maszolnak nyilatkozott az ügyben. Elmondása szerint az RMDSZ elfogadhatatlannak tart mindennemű gyűlöletkeltést, ami más emberek vagy embercsoportok ellen irányul csupán a bőrük színe miatt vagy azért, mert más nyelvet beszélnek. A szóvivő tájékoztatása szerint az RMDSZ helyi vezetői tevékenyen részt vesznek a gyergyóditrói hangulat csillapításában. Puskás Elemér polgármester például folyamatosan tájékoztatja a helyieket a valós helyzetről, közvetít a felek között és a hét végére lakossági fórumot is összehívott ebben az ügyben, ahol megpróbálja közelíteni az álláspontokat.

A legfelsőbb bíróság ugyanis elutasította Liviu Dragnea igénylését, amelyben a Szociáldemokrata Párt volt elnöke a fiktív alkalmazások ügyében rá kiszabott három és fél éves börtönbüntetés eltörlését kérte. Dragnea azt állította a tárgyaláson, hogy tisztességesen szeretne kijutni a börtönből. Elmondása szerint fizethetett volna egy bizonyos árat, de nem tette meg.Dragnea ügyvédei azt állítják, hogy az ellene kimondott ítéletet egy törvénytelenül létesített testület hozta, ami jogellenes fogva tartáshoz vezetett. A döntés nem jogerős.

A Transindex tájékoztatása szerint a párok diszkriminálva érzik magukat, amiért a román állam nem ismeri el törvényesen, és nem jegyzi be az élettársi kapcsolatukat. Az Európai Uniónak hat olyan tagállama van, amelyek egyikében sem létezik semmilyen törvény, ami biztosítaná az azonos nemű pároknak, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítsenek. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015-ben hozott egy határozatot, amely arra kötelezi az országokat, hogy törvényes módon, a házassággal egyenrangúan ismerjék el az azonos nemű párok kapcsolatát. Ennek ellenére Romániában nem született még törvény erre vonatkozóan, mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága határozatát nem tartják kötelező érvényűnek, holott a felperesek szerint ezzel Románia törvényszegést követ el.

A Jogsegélyszolgálat képviselői és munkatársai Dunaszerdahelyen találkoztak, hogy az aktív, folyamatban levő ügyekről egyeztessenek. Az ülésen egyben a tíz éves, jubileumi konferencia részletei is megtárgyalásra kerültek.

A Kerekasztal koordinációs bizottságának évindító ülésén került sor az éves konferencia, valamint a Magyar Tanács kiértékelésére és az éves prioritások átbeszélésére. A karácsony előtti időpont és a Magyar Tanács csúszása kihatott az éves konferencia láthatóságára is, de több olyan szakmai téma is tárgyalásra került, ami alapvető módon határozza meg a következő év fejleményeit (kisebbségi törvény előkészítése, népszámlálás módszertana és változások a nemzetiségek felmérése kapcsán).

A Tanácsra fenntartott napon magas érdeklődés, de felemás politikai elitrészvétel (a Híd meghívott képviselői hiányoztak) volt jellemző, a megbeszélés pozitív hangulatban zárult – folytatás a választások után, a testület technikai részleteinek kidolgozásával.

Átalakul a Kerekasztal weboldala és aktualizálásra kerül a szervezeti lista.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala közösségünk társadalmi összefogása érdekében szeretné megszólítani a magyar kisebbség legitim képviselőit, civil kezdeményezéseit, intézményeit. Egyben szeretne hosszú távon működőképes struktúrákat kialakítani. A tanács nemcsak a társadalmi párbeszéd megteremtésében játszhat szerepet, hanem azt is láttathatja, hogy az ideológiai és világnézeti különbségek ellenére is vannak közösen képviselhető és felvállalható témák. Bővebben a magyartanacs.sk weboldalon.

Érsekújvárott, a Csemadok Házban került sor arra a tanácskozásra, melyet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának kezdeményezésére hívtak össze egy jövőbeni magyar érdekképviseleti szerv és intézményesített fórum kialakításának ügyében. A Magyar Tanács névre keresztelt összejövetelnek mintegy kilencven résztvevője volt, köztük politikusok, polgármesterek, nagy civil szervezetek képviselői és érdeklődő aktivisták.

A tanácskozást Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője nyitotta, elemzésében kifejtette, hogy a magyar érdekképviselet pozíciói az utóbbi időszakban gyengültek, és rámutatott, hogy politikai elitünk nagy kihívás előtt áll a februárban esedékes választásokon.

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője ismertette a Tanács tervezetét. Elmondása szerint februárt követően mind a parlamenti jelenlét, mind annak hiánya esetén szükség lesz egy közös fórumra, hiszen vagy nem marad megfelelő érdekképviseleti platform, vagy fontossá válik a magyar érdekképviselet fenntarthatóvá tétele. A Kerekasztal az első egyeztető találkozó megszervezésével, a Fórum Intézet pedig a somorjai helyszín biztosításával tud hozzájárulni a folyamathoz.

Öllös László (Fórum Intézet) vitaindítójában leszögezte, sem a jogok kikényszerítésének stratégiája, sem pedig a demokratizálódásba és az új társadalmi rendszer felépítésébe való bekapcsolódás nem hozott áttörést. A soron következő vitában többek között Albert Sándor az iskolaügyi kérdésekben nyilvánult meg, különösen a kis létszámú iskolákkal kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet.

Zachar Pál (Összefogás) arra mutatott rá, hogy a gyakorlatban több esetben is ellehetetlenítik a magyar nyelvű ügyintézést, miközben teljesen váratlan fórumokon okoz problémát a magyar vonatkozású kérések felhozása – például Zuzana Čaputová köztársasági elnök dunaszerdahelyi látogatásán, ahol a polgármesterrel való találkozót követően nem került sor sajtótájékoztatóra a találkozón felmerülő problémák miatt.

Hamerlik Richárd felhívta a figyelmet a gyermekvállalás fontosságára és az asszimiláció veszélyére, de figyelmeztetett a jövőkép kialakításának fontosságára is, mely nem került meghatározásra értelmezhető formában az elmúlt évek során. Kopócs Tibor a művészetekkel foglalkozó intézmények hiányzó együttműködéséről értekezett, míg Samu István hangsúlyozta, hogy saját ügyeink megoldása érdekében csak saját magunkra számíthatunk, a Magyar Tanács pedig a társadalmi szervezetekkel kötött szerződést feltételez.

Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke felszólalásában elmondta, fontosnak tartja, hogy egy ilyen testület működjön, de emellett folyamatosan fenntartható is legyen és akadjon folytatása a találkozónak. Hangsúlyozta, hogy a politikai tisztviselők és a civil szféra képviselői eltérő mozgástérrel rendelkeznek. Gyarmati Tihamér (MKP) a megyei képviselet fontosságát emelte ki, amit az érdekérvényesítés terén is ki kell használni.

Forró Tibor (PS) szintén a Magyar Tanács mellett foglalt állást, elmondása szerint a magyar képviselet is biztosítva lehet a parlamentben a következő időszakban. Farkas Iván felhívta a figyelmet az aktuális felmérésekre, közte a szlovák pártok elfogadottságának növekedésére és a magyar formációk fiatalok között mért gyenge eredményeire.

Gál Erik a Cserkészszövetség nevében négy év tapasztalatát összegezte a Szlovák Ifjúsági Tanácsban. Elmondása szerint rossz pozícióba kerül az, aki nem tud emberi kapcsolatokat kialakítani a szlovákiai szervezetekkel, s bár attitűd, hogy partnerként vagy ellenfélként pozicionáljuk magunkat, az együttműködés alapvetően fontos, miközben sok előítélettel is meg kell küzdeni.

Leczkési Zoltán (Diákhálózat) arra figyelmeztetett, bár mondogatjuk, hogy fogyunk, de nem biztos, hogy ennek a súlyát a döntéshozók is megértik. Kiemelte, hogy a fiatal generáció már a megosztottságban szocializálódott, az aktivizálásukhoz pedig fontos a párbeszéd, amit a sajátjuknak is éreznek.

Pék László (MKP, megyei képviselő) felszólalásában elmondta, a Magyar Tanács legitimitása szempontjából fontos, hogy a társadalmi szervezeteket, egyházakat és régiókat is képviselje és felvetette a Kerekasztal intézményesülését és a szlovák nyelvoktatás megújítását. Végh Tamás szintén rámutatott, hogy az ütőképes generáció az oktatás megreformálásával kezdődik. Domin István Izsa polgármestereként a település tapasztalatait fejtette ki a kétnyelvű dokumentumok gyakorlati alkalmazása kapcsán.

Görföl Jenő (Csemadok) figyelmeztetett arra, hogy a Magyar Tanács gondolata nem egy újszülött kezdeményezés, már korábban is többen felvetettek hasonló lépéseket és a komáromi nagygyűlés anyagait is lehet hasznosítani a továbbgondolkodásban. Fontosnak tartotta, hogy a fórum ne legyen pártcsatározások színhelye. Bárdos Gyula elmondta, kell, hogy a találkozónak legyen folytatása. Az MKÖ listavezetője kiemelten fontosnak tartja, hogy azt ne sajátítsa ki egyetlen párt, mozgalom vagy civil szervezet. Zárásként Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat koordinátora kapott szót, aki a konkrét javaslatok fontosságáról szólt és egy aktivista adatbázis kialakítására tett javaslatot.

A tanácskozás a zárónyilatkozat elfogadásával végződött, az előkészítő bizottság tagjai a választások után találkoznak.

“Magyar Tanács – Zárónyilatkozat

A magyar társadalom bevonása közügyeink gyakorlásába közös érdekünk! Az a célunk, hogy helyreállítsuk a nyilvánosság bizalmát, mely megrendült a képviseletünkben, különösen egy olyan helyzetben, mikor a politikai képviseletünk sorsa bizonytalan és érdekeink képviseletét sem bízhatjuk másra, csak magunkra! A szlovákiai magyar közösség megértést, egységet és előrelépést szeretne látni. Ennek következtében pedig a fiatal generációk egyre passzívabbak, miközben növekszik a szakadék a politikai erőnk és valós lehetőségeink között!

Sorsfordító parlamenti választások és az építkezés időszaka előtt állunk. Akkor mozdulhatunk el a jelenlegi helyzetből, ha erős intézményeket és párbeszédre szolgáló fórumokat építünk ki, segítve a társadalmi egység megteremtését a magyar érintettségű ügyekben, hiszen a kisebbségi részvétel a kulturális, társadalmi, gazdasági életben, illetve a közügyekben alapvető jogunk és állampolgári kötelességünk. Megkezdjük egy olyan testület megszervezését – a Magyar Tanácsot –, amely kellő felhatalmazással és legitimitással rendelkezik, miközben a lehető legszélesebb körben tömöríti képviselőinket, szakembereinket és szervezeteinket!

A Magyar Tanács előkészítésével foglalkozó bizottságban a jelentkező személyek vállalnak szerepet. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala vállalja, hogy a 2020-as parlamenti választások után két hónapon belül összehívja a testületet, amely megkezdi a munkát. A csoportosulás feladata egy olyan Tanács felállítása, ami hosszútávon fenntartható, teret biztosít a párbeszédnek a civil szervezetek, értelmiségiek, szakmai társulások és a politikai képviseletünk között, szükség esetén pedig akár politikailag is képes a közösség képviseletére és az egész magyarságot érintő megnyilvánulásokra.

A Tanács szerkezetét, működésének technikai feltételeit és felállításának módját a bizottság javasolja. A bizottság célja, hogy az országos hálózatú szervezeteket bevonja a Tanács kialakításába. Célunk, hogy a Tanács alanyi jogon a szlovákiai magyarság legitim képviselőjévé váljon és egyben stabil fóruma legyen egész közösségünknek!

Vegyük kezünkbe saját sorsunkat!”

Érsekújvárott, a Csemadok Házban került sor arra a tanácskozásra, melyet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának kezdeményezésére hívtak össze egy jövőbeni magyar érdekképviseleti szerv és intézményesített fórum kialakításának ügyében. A Magyar Tanács névre keresztelt összejövetelnek mintegy kilencven résztvevője volt, köztük politikusok, polgármesterek, nagy civil szervezetek képviselői és érdeklődő aktivisták.

A tanácskozást Rákóczi Krisztián, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzője nyitotta, elemzésében kifejtette, hogy a magyar érdekképviselet pozíciói az utóbbi időszakban gyengültek, és rámutatott, hogy politikai elitünk nagy kihívás előtt áll a februárban esedékes választásokon.

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője ismertette a Tanács tervezetét. Elmondása szerint februárt követően mind a parlamenti jelenlét, mind annak hiánya esetén szükség lesz egy közös fórumra, hiszen vagy nem marad megfelelő érdekképviseleti platform, vagy fontossá válik a magyar érdekképviselet fenntarthatóvá tétele. A Kerekasztal az első egyeztető találkozó megszervezésével, a Fórum Intézet pedig a somorjai helyszín biztosításával tud hozzájárulni a folyamathoz.

Öllös László (Fórum Intézet) vitaindítójában leszögezte, sem a jogok kikényszerítésének stratégiája, sem pedig a demokratizálódásba és az új társadalmi rendszer felépítésébe való bekapcsolódás nem hozott áttörést. A soron következő vitában többek között Albert Sándor az iskolaügyi kérdésekben nyilvánult meg, különösen a kis létszámú iskolákkal kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet.

Zachar Pál (Összefogás) arra mutatott rá, hogy a gyakorlatban több esetben is ellehetetlenítik a magyar nyelvű ügyintézést, miközben teljesen váratlan fórumokon okoz problémát a magyar vonatkozású kérések felhozása – például Zuzana Čaputová köztársasági elnök dunaszerdahelyi látogatásán, ahol a polgármesterrel való találkozót követően nem került sor sajtótájékoztatóra a találkozón felmerülő problémák miatt.

Hamerlik Richárd felhívta a figyelmet a gyermekvállalás fontosságára és az asszimiláció veszélyére, de figyelmeztetett a jövőkép kialakításának fontosságára is, mely nem került meghatározásra értelmezhető formában az elmúlt évek során. Kopócs Tibor a művészetekkel foglalkozó intézmények hiányzó együttműködéséről értekezett, míg Samu István hangsúlyozta, hogy saját ügyeink megoldása érdekében csak saját magunkra számíthatunk, a Magyar Tanács pedig a társadalmi szervezetekkel kötött szerződést feltételez.

Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke felszólalásában elmondta, fontosnak tartja, hogy egy ilyen testület működjön, de emellett folyamatosan fenntartható is legyen és akadjon folytatása a találkozónak. Hangsúlyozta, hogy a politikai tisztviselők és a civil szféra képviselői eltérő mozgástérrel rendelkeznek. Gyarmati Tihamér (MKP) a megyei képviselet fontosságát emelte ki, amit az érdekérvényesítés terén is ki kell használni.

Forró Tibor (PS) szintén a Magyar Tanács mellett foglalt állást, elmondása szerint a magyar képviselet is biztosítva lehet a parlamentben a következő időszakban. Farkas Iván felhívta a figyelmet az aktuális felmérésekre, közte a szlovák pártok elfogadottságának növekedésére és a magyar formációk fiatalok között mért gyenge eredményeire.

Gál Erik a Cserkészszövetség nevében négy év tapasztalatát összegezte a Szlovák Ifjúsági Tanácsban. Elmondása szerint rossz pozícióba kerül az, aki nem tud emberi kapcsolatokat kialakítani a szlovákiai szervezetekkel, s bár attitűd, hogy partnerként vagy ellenfélként pozicionáljuk magunkat, az együttműködés alapvetően fontos, miközben sok előítélettel is meg kell küzdeni.

Leczkési Zoltán (Diákhálózat) arra figyelmeztetett, bár mondogatjuk, hogy fogyunk, de nem biztos, hogy ennek a súlyát a döntéshozók is megértik. Kiemelte, hogy a fiatal generáció már a megosztottságban szocializálódott, az aktivizálásukhoz pedig fontos a párbeszéd, amit a sajátjuknak is éreznek.

Pék László (MKP, megyei képviselő) felszólalásában elmondta, a Magyar Tanács legitimitása szempontjából fontos, hogy a társadalmi szervezeteket, egyházakat és régiókat is képviselje és felvetette a Kerekasztal intézményesülését és a szlovák nyelvoktatás megújítását. Végh Tamás szintén rámutatott, hogy az ütőképes generáció az oktatás megreformálásával kezdődik. Domin István Izsa polgármestereként a település tapasztalatait fejtette ki a kétnyelvű dokumentumok gyakorlati alkalmazása kapcsán.

Görföl Jenő (Csemadok) figyelmeztetett arra, hogy a Magyar Tanács gondolata nem egy újszülött kezdeményezés, már korábban is többen felvetettek hasonló lépéseket és a komáromi nagygyűlés anyagait is lehet hasznosítani a továbbgondolkodásban. Fontosnak tartotta, hogy a fórum ne legyen pártcsatározások színhelye. Bárdos Gyula elmondta, kell, hogy a találkozónak legyen folytatása. Az MKÖ listavezetője kiemelten fontosnak tartja, hogy azt ne sajátítsa ki egyetlen párt, mozgalom vagy civil szervezet. Zárásként Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat koordinátora kapott szót, aki a konkrét javaslatok fontosságáról szólt és egy aktivista adatbázis kialakítására tett javaslatot.

A tanácskozás a zárónyilatkozat elfogadásával végződött, az előkészítő bizottság tagjai a választások után találkoznak.

“Magyar Tanács – Zárónyilatkozat

A magyar társadalom bevonása közügyeink gyakorlásába közös érdekünk! Az a célunk, hogy helyreállítsuk a nyilvánosság bizalmát, mely megrendült a képviseletünkben, különösen egy olyan helyzetben, mikor a politikai képviseletünk sorsa bizonytalan és érdekeink képviseletét sem bízhatjuk másra, csak magunkra! A szlovákiai magyar közösség megértést, egységet és előrelépést szeretne látni. Ennek következtében pedig a fiatal generációk egyre passzívabbak, miközben növekszik a szakadék a politikai erőnk és valós lehetőségeink között!

Sorsfordító parlamenti választások és az építkezés időszaka előtt állunk. Akkor mozdulhatunk el a jelenlegi helyzetből, ha erős intézményeket és párbeszédre szolgáló fórumokat építünk ki, segítve a társadalmi egység megteremtését a magyar érintettségű ügyekben, hiszen a kisebbségi részvétel a kulturális, társadalmi, gazdasági életben, illetve a közügyekben alapvető jogunk és állampolgári kötelességünk. Megkezdjük egy olyan testület megszervezését – a Magyar Tanácsot –, amely kellő felhatalmazással és legitimitással rendelkezik, miközben a lehető legszélesebb körben tömöríti képviselőinket, szakembereinket és szervezeteinket!

A Magyar Tanács előkészítésével foglalkozó bizottságban a jelentkező személyek vállalnak szerepet. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala vállalja, hogy a 2020-as parlamenti választások után két hónapon belül összehívja a testületet, amely megkezdi a munkát. A csoportosulás feladata egy olyan Tanács felállítása, ami hosszútávon fenntartható, teret biztosít a párbeszédnek a civil szervezetek, értelmiségiek, szakmai társulások és a politikai képviseletünk között, szükség esetén pedig akár politikailag is képes a közösség képviseletére és az egész magyarságot érintő megnyilvánulásokra.

A Tanács szerkezetét, működésének technikai feltételeit és felállításának módját a bizottság javasolja. A bizottság célja, hogy az országos hálózatú szervezeteket bevonja a Tanács kialakításába. Célunk, hogy a Tanács alanyi jogon a szlovákiai magyarság legitim képviselőjévé váljon és egyben stabil fóruma legyen egész közösségünknek!

Vegyük kezünkbe saját sorsunkat!”

A Kerekasztal munkájának és jövőbeni tevékenységének értékelése, a közelgő népszámlálás és az azzal kapcsolatos változások, kiemelt jogi ügyeink, valamint a vasárnap, december 8-án esedékes Magyar Tanács ismertetése adták a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala éves konferenciájának fő témáit, ami szombaton került megrendezésre az érsekújvári Csemadok házban.

Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője nyitó felszólalásában röviden összefoglalta a Kerekasztal 2019. évi tevékenységét. A civil szerveződés irányításával foglalkozó testület, a koordinációs bizottság továbbra is havi egy alkalommal ülésezik, de fontos, hogy a jövőben több szervezetet is be lehessen kapcsolni a kerekasztalos vérkeringésbe – mutatott rá a szóvivő. A Kerekasztal által üzemeltetett madari.sk portál továbbra is hiánypótló munkát végez a magyarokról szóló szlovák nyelvű cikkek írásában és aktív véleménycserére ad teret, a kormány mellett működő Nemzetiségi és Etnikai Csoportok Bizottságában pedig a magyar delegáltak olyan témákba kaphattak mélyebb betekintést, mint a kisebbségi stratégia teljesítése, a kisebbségekről szóló oktatási segédanyagok ügye, a Kisebbségi Kulturális Alap, vagy a jelentések témája. A Kerekasztal felvilágosító tevékenysége a civil szervezeteket érintő szigorodó adatbiztonságra vonatkozó szabályozásokkal és a szervezetek regisztráció-kiegészítésével kapcsolatos kérdések megválaszolására irányult – mondta el Tokár.

A szóvivő emlékezetett arra, hogy márciusban a Kerekasztal delegációja találkozott Zuzana Čaputovával, a később megválasztott államfőtől egy magyar civilekkel való nagyobb találkozót, valamint önálló nemzetiségi tanácsadót kértek. Utóbbi témában végül egy nagyobb testület állt fel, a találkozó megszervezése pedig a jövő évre marad. Az európai parlamenti képviselet elvesztése leszűkíti a magyar kezdeményezések mozgásterét – mutatott rá Tokár.

A szóvivő elmondása szerint a civil akciók és megmozdulások terén nem zárt rossz évet a szlovákiai magyar közösség, bizonyítják ezt a himnusztörvény kapcsán szerveződő megmozdulások, a környezetvédelmi aktivitások felerősödése, de a párkányi Štúr-szobor elleni tiltakozási hullám is, a nyilvánosság nyártól azonban elsősorban a politikai egyezkedésre figyelt.

Látható jogi ügyekre van szükség

Szekeres Klaudia, a Jogsegélyszolgálat vezetője a jogi vonzatú lezárt és megoldatlan problémákról adott elő a tanácskozáson. A jogász elmondása szerint több fejlemény is történt kulcsfontosságú jogi vonzatú ügyekben, csak a nyilvánosság nem tudatosította azokat.

Fiala János jóvoltából elkészült az angol nyelvű Árnyékjelentés az Európai Nyelvi Charta Szlovákiáról szóló jelentése kapcsán, emellett bűnvádi feljelentést tettek a DAC-Slovan február 16-ai focimeccsen szlovák részről elhangzó sértő rigmusok és szurkolói megnyilvánulások miatt is – ebben az ügyben a rendőrségi vizsgálat máig nem zajlott le. Jogorvoslati panasszal és kérelemmel éltek a peredi népszavazás ügyében, bíróság elé került a kétnyelvű nyomtatványokon módszeresen egynyelvűen kitöltött anyakönyvi kivonatok ügye, azt azonban nem látni, hogy milyen indokokkal fosztották meg állampolgárságától Pallér Pétert – mutatott rá Szekeres Klaudia. Fehér István diszkriminációra vonatkozó panaszát júniusban gyorsított eljárásban utasította el a strasbourgi bíróság, Horony Ákos pedig a Jogsegélyszolgálat képviseletében több magyar törvény hivatalos fordításában is szerepet vállalt. A jogász elmondta, a jogsegely.sk weboldal felújítása hozzájárulhat a lakossági bejelentések számának növekedéséhez is.

A konferencia folyamán rövid előadást tartott Mrva Marianna szociológus, aki a 2021-ben esedékes népszámlálással kapcsolatos módszertani előkészületekről számolt be. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi népszámlálások tapasztalataira alapozva egyre több adatot gyűjtenek majd be elektronikusan az állampolgárokról és maga a népszámlálás külső szereplők bevonásával is valósulhat meg. A kisebbségekre vonatkozó lekérdezési módszertan kidolgozására egy szakértői csoportot hoztak létre és egyelőre még nem tudni, pontosan miként is változik a vonatkozó kérdéssor. Jelenleg a nemzetiségre, anyanyelvre és leggyakrabban használt nyelvre kérdeznek rá, de minden bizonnyal tágulnak majd a nemzetiségi kategóriák és tükröződhet a többes identitás az ívekben is – jegyezte meg a szakember.

Az ülésen szó esett a Kerekasztal további irányultságáról és tervezett aktivitásairól is, különösen a népszámlálás, az adatbázisok aktualizálása és a régiós jelenlét megerősítésének fényében. A konferencia a vasárnapi Magyar Tanáccsal folytatódik reggel kilenc órakor, a rendezvényen egy alternatív érdekképviseleti szerv előkészítése zajlik.