A Szerbiai Belügyminisztérium és a rendőrség napja, illetve a szomszédság nemzetközi ünnepe alkalmából tegnap Zentán találkoztak a szerbiai, a magyarországi és a romániai rendőrség képviselői. A városházán rendezett fogadásra ellátogatott dr. Babity János, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja is.
A jelenlévőket Dragan Jović, a Nagykikindai Rendőrhivatal vezetője köszöntötte, majd a területi rendőr-igazgatóság elmúlt egy évben kifejtett tevékenységét ecsetelve kiemelte, hogy az illegális kábítószer-kereskedelem megfékezésére helyezték a hangsúlyt, aminek jegyében nagy lefoglalások történtek, az elmúlt év végén, jogerős bírósági végzés alapján, több mint 300 kilogramm kábítószert semmisítettek meg, raktáraikban pedig nagyjából ugyanennyi megsemmisítendő narkotikum található, amelyek a bírósági tárgyalások epilógusára várnak. A nagykikindai rendőrhivatal területén úgyszintén nagy figyelmet fordítanak a korrupció legyőzésére és a privatizációs visszaélések elleni küzdelemre. A hivatal vezetője megemlítette, hogy nem egész egy hónappal ezelőtt zártak le egy ilyen ügyet, amely során 10 személyt, vállalatigazgatót, illetve cégtulajdonost tartóztattak le, mivel fennáll a gyanú, hogy az államot és a nagykikindai Toza Marković vállalatot több mint 30 millió euróval károsították meg. Jović külön hangsúlyozta, hogy az illegális bevándorlás mindhárom országnak komoly gondot okoz, ezen a téren igyekeznek közösen fellépni, és az együttműködés eredményeként a közelmúltban sikerült kiiktatni egy embercsempész-hálózatot. Az akció során Szerbia területén négy, Magyarországon egy személyt tartóztattak le, akik ellen embercsempészet és tiltott fegyvertartás vádjával indítottak bűnvádi eljárást, a magyarországi gyanúsítottnál pedig a házkutatás alkalmával nagy mennyiségű kábítószert találtak.
Dr. Babity János főkonzul kiemelte, hogy a három ország csak úgy tud sikeresen együttműködni, ha a rendőri szervei is karöltve veszik föl a harcot a bűnözéssel szemben. Mindhárom ország rendőrsége új kihívásokkal kénytelen szembesülni, ugyanis a világ más tájain dúló háborúk elől menekülő emberek nagy része ezeken a határokon próbál átkelni. Az előző év őszétől kezdve a szerb–magyar határon különösen megnövekedett az illegális migránsok száma, ami elsősorban e két ország rendőrségétől követel fokozott feladatellátást és figyelmet. A főkonzul egyben elismerte a két rendőrség e téren kifejtett tevékenységét. Úgyszintén elismerően szólt a nagykikindai rendőrség abbéli igyekezetéről, hogy a körzetparancsnokság kereteiben magyar nyelvtanítás is folyik, s kérést intézett a rendőrhivatal vezetőjéhez, hogy továbbra is szorgalmazza, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői mind nagyobb számban helyet kapjanak a rendőrség soraiban.
– Az illegális bevándorlás kontinentális probléma, amely a megoldás terén feltételezi a globális gondolkodást és a lokális cselekvést – emelte ki beszédében Lukács János, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, s beszámolt arról, hogy az elmúlt év hasonló időszakához képest az idén kétszer annyi embercsempészt fogtak el és állítottak bíróság elé, a rendőrkézre került migránsok száma pedig már most meghaladja a tavalyi egész éves átlagot.
A három ország belügyi szervei együttműködésének a fontosságát Ion Mirescu, a romániai Temes megye rendőrfőnöke is kiemelte a találkozó során.
A találkozó résztvevőit Ceglédi Rudolf, a község polgármestere üdvözölte a házigazdák nevében.
«Наступного вівторка на Закарпаття та за його межі відправлять вісім вантажівок з допомоги гуманітарним вантажем для потребуючих, вартістю в сто мільйонів форинтів», – заявив у вівторок в Будапешті Шолтес Міклош, державний секретар Міністерства людських ресурсів, відповідальний за релігійні, національні та громадсько-суспільні зв’язки.
На пресконференції він розповів, що до складу вантажу входять медикаменти, медичні допоміжні засоби та товари тривалого користування. Половину вантажу призначено для Закарпаття, а половину – за межі області.
Згідно повідомлення держсекретаря, на березневий заклик до благодійного збору протягом одного дня відгукнулося п’ять організацій-членів Карітативної Ради – Католицький Карітас, Угорська Мальтійська служба допомоги, Угорський Червоний Хрест, Угорська реформатська служба допомоги та Баптистська служба допомоги. Після цього до благодійного збору приєдналися ще такі організації, як Загально-угорська єврейська релігійна община, Греко-католицька служба допомоги Святого Луки, та Служба допомоги Йоаннітів.
mti.hu/Kárpátalja.ma
A Norvégia nyugati partvidékén fekvő Bergenben épül a világ legmagasabb fából készült épülete.
Ősszel költözhetnek majd be az új tulajdonosok a 62 lakásos, 14 szintes házba, amely A fa nevet kapta.
A Norvégia második legnagyobb városának központjában, a Puddefjord hídnál álló épület 51 méter magas, ami 19 méterrel több mint a jelenlegi csúcstartó fából készült épület, az ausztráliai fővárosban, Melbourne-ben álló tízemeletes, 32 méteres ház.
A norvég mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztérium közleménye szerint az épületet modulokból építették, szerkezete ragasztott laminált faszerkezet, hivatalos nevén glulam. Ez a technológia igen környezetbarát, mivel megújuló alapanyagokat használ fel.
Számos magas épületet terveztek már fából Kanadában, Ausztriában, Norvégiában és Svédországban, de a bergeni az egyetlen, amelyet felépítettek.
Mintegy másfél évszázaddal ezelőtt, 1869. szeptember 11-én futott be Zomborba az első vasúti szerelvény, amit nyolcezer lelkes polgár köszöntött a város északi csücskében fölépített pályaháznál. Egy évre rá már működött az Alföld–Fiumeinek nevezett, Szeged–Rókus–Szabadka–Zombor–Dálja–Szarajevó közötti vasútvonal, mely 1870-ben készült el. Zomborban kereszteződnek a Szabadka–Gombos–Dálja közötti fő-, és a Baja–Újvidék mellékvonalak, innen indult ki a Zombor–Óbecse szárnyvonal.
Várhatóan több mint 40 ezer magyarországi és határon túli magyar diák és tanár utazására lesz lehetőség a Határtalanul! program keretében a 2015/2016-os tanévben 1,2 milliárd forint támogatással – tájékoztatta a köznevelésért felelős államtitkár szombaton az MTI-t.
Czunyiné Bertalan Judit hangsúlyozta: a Határtalanul! program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, a határok lebontása, személyes kapcsolatok kialakítása és elmélyítése elsősorban a középiskolások körében.
“A program keretében a határon túli magyar iskolák tanulói hozzánk látogatnak el, az itthoni diákok pedig a szomszédos országok magyarlakta területeit keresik fel, így személyes tapasztalatokat szereznek a külhoni honfitársainkról” – mondta, közölve, hogy a magyarországi tanulók Erdélybe, Felvidékre, Délvidékre, Kárpátaljára, Szlovéniába és Horvátországba szervezett kirándulásokon vesznek részt.
Tájékoztatása szerint jelenleg öt pályázati kiírás érhető el: a Kárpátaljai akcióprogram, a Cserkészek a Kárpát-medencében, a velencei táboroztatás, a 7. évfolyamos diákoknak és kísérőtanáraiknak kiírt tanulmányi kirándulás, valamint a gimnáziumok közötti együttműködésre kiírt pályázat. A 7. évfolyamosoknak szóló pályázaton utazási és szállásköltség támogatására személyenként maximum 35 ezer forintra lehet pályázni, gimnáziumok esetében a támogatás 40 ezer, szakképzőiskolásoknál legfeljebb 50 ezer forint lehet utazónként – ismertette a támogatási összegeket Czunyiné Bertalan Judit.
Az államtitkár megjegyezte: a résztvevők tanulmányaikhoz kapcsolódó oktatási-nevelési jellegű és kulturális programokon vesznek részt, például egy adott témakörhöz tartozó nevezetességeket látogatnak meg.
A külhoni osztálykirándulásokat és iskolai együttműködéseket támogató Határtalanul! program idei pályázati kiírásai elérhetők az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő honlapján, a http://www.emet.gov.hu/felhivasok címen.
Nem kerül a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé az ausztráliai Nagy-korallzátony az UNESCO világörökségi bizottságának pénteki előzetes döntése értelmében, ugyanakkor a testület aggodalmát fejezte ki a világ legnagyobb koralltelepének hosszú távú jövőjével kapcsolatban, és Ausztráliának 2016 végéig jelentést kell tennie arról, mit tett a terület védelmére.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) illetékes bizottsága örömmel üdvözölte a romló ökológiai állapotú terület megóvására irányuló ausztrál erőfeszítéseket, ugyanakkor felhívta a figyelmet a korallzátony rossz kilátásaira, és kötelezettségeinek "szigorú" betartására szólította fel az ausztrál kormányt.
"A klímaváltozás, a rossz vízminőség és a part menti beruházások jelentik a legnagyobb fenyegetést a területre" - emelték ki közleményükben a szakemberek a németországi Bonnban tartott tanácskozásuk után.
Az elfogadott határozattervezet előírja Ausztráliának, hogy 2016 végéig tegyen jelentést a világszervezetnek a 2050-ig szóló zátonyvédelmi tervben előirányzottak teljesüléséről, bizonyítandó, hogy hatékony a hosszú távú program.
UNESCO-körökben úgy értékelik, hogy az előzetes döntés "nagyon világosan fogalmaz" Ausztrália számára a világörökségi listán tartás feltételeit illetően. A világszervezet meg akar bizonyosodni arról, hogy szigorúan betartják a vállalásokat, így valóban korlátozzák a kikötőfejlesztéseket és ártalmatlanítják a kotrási hulladékot.
A terv értelmében 2025-ig 80 százalékkal kell csökkennie a tengervízbe kerülő szennyezőanyagnak.
Az UNESCO bizottságának mostani határozata csupán "vázlat", amely további megbeszélések alapját képezi, és a végső döntést később fogják kimondani.
Az Ausztrália keleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony 400 féle korallnak, 1500 halfajnak és négyezerféle puhatestűnek ad otthont, köztük néhány súlyosan veszélyeztetett állatfajnak is.
Az ausztrál kormány márciusban 35 évre szóló tervet hirdetett meg az ausztrál kormány a Nagy-korallzátony védelmére. A víz minőségének javítását, a kikötőfejlesztések korlátozását, a kotrási hulladék tengerbe öntésének tilalmát célzó tervek megvalósításához újabb 100 millió ausztrál dollárt ígért Tony Abbott miniszterelnök.
A meghirdetett célok között szerepel a szervetlen nitrogén 50 százalékos csökkentése, a rovarirtó szerek legkevesebb 60 százalékos csökkentése a Nagy-korallzátony térségében 2018-ra, valamint a térségben élő tengeri állatok, köztük az ausztrál delfin, a tengeri tehén és a teknősök populációjának megőrzése vagy növelése 2020-ra.
Tavaly az ausztrál kormány létrehozott egy 40 millió ausztrál dolláros korallzátony-alapot, ennek az összegét emelték fel 140 millió ausztrál dollárra (30 milliárd forint). Ezáltal a kormány által meghirdetett környezetvédelmi fejlesztési programokra a Nagy-korallzátony térségében több mint kétmilliárd ausztrál dollárt költenek a következő tíz évben - közölte akkor Abbott.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Korallzátony 2050 Hosszútávú Fenntarthatósági Terv határozott választ ad az UNESCO világörökség bizottságának a Nagy-korallzátony biodiverzitásával, vízminőségével és ökoszisztémája egészségével kapcsolatos aggodalmakra.
Kontra Ferenc író, lapunk Kilátó mellékletének szerkesztője a héten vette át Zomborban a Dunatáji Herceg János Napok záró rendezvényén a Herceg János Irodalmi Díjat.