Határon túli magyar portálok összesített hírei

„Az egész menekültügy, az egész népvándorlás, az egész megélhetési bevándorlási probléma megfelelő látószögből nem más, mint a liberalizmus identitásválsága” – értékelt Orbán Viktor miniszterelnök a szeptember 5-ei, kötcsei polgári pikniken elmondott beszédében, amelynek teljes szövegét a Demokrata című hetilap közölte szerdai számában.

Ingyenes a felvételi vizsga, díjmentes a beiratkozás és ingyenesen tanulhatnak az első éven a hallgatók a belgrádi John Naisbitt-Megatrend Tudományegyetem topolyai Bioélelmiszer-termelői Karán.

Hét versenyző vett részt a hetedik alkalommal meghirdetett tollaslabdaversenyen a magyarkanizsai Tisza-parton. Mindenki mindenkivel játszott, majd a négy legjobb lejátszotta a döntőbe jutásért a meccseket. Az első Losoncz Rezső a negyedik Körmöczi Zoltánnal, a második Sordje Roland pedig a harmadik Lázár Attilával vívott meg a döntőbe jutásért. Losoncz és Sordje került a döntőbe. A harmadik helyért Lázár szoros mérkőzésen csak a harmadik, döntő szettben múlta fölül a jól küzdő Körmöczit. A döntő mérkőzésen Sordje visszavágott Losoncznak a csoportmérkőzésen elszenvedett vereségért. Ezzel a győzelmével Sordje Roland harmadszor nyerte meg a versenyt. Megsüvegelendő a csantavéri Lázár Attila harmadik helye, mivel ott csak nemrég kezdtek el foglalkozni ezzel a sportággal.

A versenyt támogatói: Vito Trans, Visa Color, Alat Coop, Gong kávézó, SD Martonos.

A harmadik helyért: Lázár Attila–Körmöczi Zoltán 2:1 (21:12, 16:21, 21:18). A döntőben: Sordje Roland–Losoncz Rezső 2:0 (21:15, 21:16).

Meg sem kezdődött az évek óta, a mindenkori hatalmi pártok által felhalmozott felesleges munkaerő „kisöprése” és az erre a célra, pontosabban a végkielégítésekre félretett pénz elköltése, az államigazgatási minisztérium egyik illetékese máris azt nyilatkozta, hogy a 2013 végén elfogadott létszámstop nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Vagyis az állami szektorban az intézkedés december végén lejáró határidejét követően a „szakemberek” hadát kell felvenni.

Egyébként a tiltás ellenére is a kormány hagyott magának kiskaput, hiszen az embargós időszakban a minisztertanács által létrehozott bizottság összesen 13.500 személy felvételére adott engedélyt. Csak a belügyminisztériumban tavaly csaknem háromezren kaptak munkát, az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartozó intézményekben, és természetesen magában a minisztériumban, 2100 új ember jelent meg a munkahelyén. A teljes létszámból egyébként 7218 állandó vagy meghatározott ideig tartó, 6212 pedig szerződés alapján jutott kenyérkereseti lehetőséghez.

Amíg a tárcavezetők mutyiban egy hadosztálynyi új kollégával „gazdagodtak”, addig az államigazgatási miniszter asszony folyamatosan azt szajkózta, hogy még az idén hozzávetőleg tizenötezer ember kerül utcára. Az ellenvetésekre, miszerint legalább hetvenötezer a létszámfelesleg, indignálódva mondta, hogy ennyi embernek mégsem lehet felmondani! Ebből nem nehéz azt érteni, hogy a meglevő szakemberek és „szakemberek” még sokáig maradnak a helyükön, de bőven lesz lehetőség újak elhelyezésére is. Pedig, például a külügyminisztériumban, szebbnél szebb nőkkel lehet találkozni. Ezek a cicababák ugyan semmihez sem értenek, de magas állássú patrónusaik révén havonta simán besöpörnek két szerbiai átlagfizetést.

Felhozhatjuk példának a korábbi kormány egészségügyi miniszter asszonyát is, aki szorgalmasan gyűjtögette a „pótolhatatlan” kádereket és a létszámstop előtti esztendőben kétszeresére emelte a minisztériumi alkalmazottak létszámát. Ugyanakkor a korházakban a nővérek és a szakorvosok nem képesek ellátni a betegeket. Mert nekik is csak két kezük van.

Elgondolkodtató, hogy vajon mi fog történni újév után, amikor lejár az új munkaerő felvételének tilalma. Ismét előtérbe kerülnek a pártkatonák, s „helyettesíthetetlen szakemberek” címszó alatt új, mondvacsinált munkahelyeket fognak betölteni? Ha igen, márpedig szinte borítékolni lehetne, mire volt jó a hónapok óta folyamatosan és minden illetékes részéről hangoztatott demagógia a munkaerő-feleslegekről. Hiszen ezzel a terepelőkészítő nyilatkozattal lényegében azt a benyomást erősítik meg az emberben, hogy a folyamatnak nem lesz se vége, se hossza. Ha ugyanis valami csoda folytán legközelebb a jelenlegi ellenzék kerül hatalomra, ők is eljátsszák nekünk ezt a színházat?

Rodica Biro, a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője a Marosvásárhelyi Rádió román hírszerkesztőségének elmondta, az eddig kézbesített 433 ezer kártyából több mint 260 ezret aktiváltak mostanáig. Beszámolt arról is, hogy bár szeptember 1-jétől kötelező a kártya használata, a Maros megyeiek nem sietnek átvenni ezt. Az egészségbiztosítási pénztár két hétre hosszított munkaprogrammal dolgozott, hogy fogadni tudják azokat, akik még nem kapták meg egészségügyi kártyájukat és át akarták venni ezt, de egyetlen napon sem érkezett 15-nél több biztosított a kártyája után. Még mindig közel 7000 Maros megyei nem vette át kártyáját.

A Magyar Polgári Szövetség támogatja a Magyar Kormány azon intézkedéseit, amelyek révén az illegális bevándorlók ellen kíván fellépni, hangsúlyozta Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke mai zentai sajtótájékoztatóján, hozzátéve, pártja álláspontja szerint Magyarországot csakis a nemzeti jobboldal képes megvédeni az illegális bevándorlóktól.

Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azt a javaslatot, amely arról szól, hogy a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól az elkövetkező két év során 120 ezer menekültet vállaljon át a többi uniós tagállam. 
Kategória: Külföld

Hetven kilométeres lesz az a drótkerítés, amely a magyar–román határon, a magyar–szerb–román hármashatártól húzódik majd – jelentette ki csütörtökön Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.
Kategória: Külföld

A zentai Délibáb Magyar Művelődési Egyesület pénteken, szeptember 19-én 18 órai kezdettel Hallottad-e hírét? elnevezéssel tartja meg a II. Népzenei Találkozóját a Művelődési Ház színháztermében. A rendezvényre meghívást kaptak a község művelődési egyesületei, a magyarkanizsai községből fellép az adorjáni Adorján Magyar Művelődési Egyesület, Zentagunarasról a Gyöngyvirág Asszonykórus, velük is már hosszabb ideje jó kapcsolatokat ápol a Délibáb.

Tegnap Zentán könyvbemutatót tartottak, amely során bemutatták Táborosi László A Vajdasági Atlétikai Szövetség 90 éve (1921–2011) című művét. A könyvbemutatón grafikai prezentációt is láthatott a szépszámú közönség, amely kapcsán a szerző elmondta, ez a könyvben megjelent mintegy 1020 fényképnek és újságcikknek csupán egyharmada. A könyvbemutatót megtisztelte jelenlétével a jugoszláv atlétika legendája, dr. Dane Korica, a Szerbiai Atlétikai Szövetség elnöke, aki elmondta, hogy az atléták egy kicsit lusták, amikor az eredmények begyűjtéséről van szó, épp ezért igen fontos Táborosi munkája: „Ez egy kapitális mű, s remélem, hogy a szerzőnek lesz még ereje feldolgozni a 100 éves jubileumot is.” A könyv másik recenzense, Vujković Lamić Ljudevit szabadkai sporttörténész is felszólalt, s elmondta, még akkor összeszólalkozott Táborosival, amikor az először felhívta a könyv kapcsán: „Kételyeim voltak azzal kapcsolatban, hogy Lacinak sikerül befejeznie a munkát a jubileumig, nem láttam pontosan, vajon lesz-e kiadója a könyvnek, s feltettem a kérdést, vajon ez a mű érdekel-e összesen 30-40 embert. Sajnos több dologban is igazam lett, de attól még ez egy igen értékes mű, amelynek többek között az az egyik erénye, hogy nemcsak az adott versenyszám első három helyezettjét említi meg, hanem ott van a nevük az 5–6. helyezetteknek is. Ezt eddig még senki nem csinálta, épp ezért sem Táborosi, sem én nem fogadok el semmilyen kritikát a könyvvel kapcsolatban. Csinálja meg jobban, aki tudja! Végezetül, csak azt sajnálom, hogy Szabadkának nincs ilyen sporttörténésze, mert azért Szabadkának egy kicsit erősebb a sportja, mint Zentának…” – mondta Vujković Lamić, arra is utalva, hogy Táborosinak szinte szamizdatban kellett kiadnia a nem olcsó kötetet. A sajtótájékoztatón ott volt a Vajdasági Atlétikai Szövetség elnöke és titkára is. Ez utóbbit, Nenad Milinkovot megkérdeztük, igaz-e, hogy nem segítették Táborosit: „Még 2011-ben pályáztunk erre, s a kapott 50 ezer dinárt odaadtuk neki. Többet nem tudtunk tenni, hiszen szövetségünk annyi pénzt kap, hogy még az egy fizetett ember fizetésére sem elég…”

A szerző erre nem sok mindent reagált, csak elégedettséggel mondta, hogy a 100 kiadott példány nagy része már elkelt… 

Az idén májusban Zobnaticán első alkalommal szervezték meg Vajdaságban a Kishuszárvágtát, amelyet az adai ifj. Gyarmat István nyert meg Seriff nevű tizenhét éves, hófehér izlandi pónijával. A tizenöt éves adai lovas így rajthoz állhat a napokban, szeptember 18. és 20. között Budapesten, a Hősök terén a Kishuszárvágta döntőjében. A fiú az édesapja, id. Gyarmat István biztatására nevezett be a vágtára, amelynek vajdasági selejtezőjét magabiztosan megnyerte. A budapesti verseny előtt azonban elmondta, hogy nagyon izgul. Bár szeretne minél jobb eredmény elérni, de számára nagyon fontos, hogy ő és a lova is épségben fussa le a versenyt.

– A budapesti verseny 600 méteres lesz, ami, azt hiszem, másfél kör a Hősök terén. A vágtára nem nagyon bírtam készülni az iskola miatt, Szabadkán, a Műszaki Iskolában tanulok közúti közlekedési technikus szakon, mivel rendőr szeretnék lenni. Emiatt nem tudtam túl sokat foglalkozni Seriff-fel sem, mert csak hétvégén jöhettem haza Adára. Ennek ellenére én és a lovam is készen állunk a versenyre. Nem végeztünk nagy készülődést, mert számomra az is óriási siker, hogy kijutottunk a döntőre, de azért remélem, hogy minél szebb eredményt érünk majd el. Nem tudom, hogy az idén hány versenyző lesz. Tavaly tizenhat lovas volt, akik három elődöntőben indultak, a döntőben pedig hatan versenyeztek. Valószínű, hogy az idén is ennyi lovas indul a Kishuszárvágtán. Az időeredményem alapján nagy esélyem van bejutni a döntőbe. Ha minden jól sikerül, akkor döntős lehetek. Kemény verseny lesz, és nagyon oda kell figyelnem. Ez a ló nagyon megérzi, és átragad rá az a feszültség, ami a lovast és a helyszínt jellemzi a versenyek alkalmával. Nagyon erős benne a versenyszellem. Ez egyrészt jó, másrészt rossz. Rossz, mert idő előtt is elfáradhat, hiszen folyamatosan toporzékol, míg a többi lépésben megy. Viszont azért jó, mert fel van készülve a versenyre, kirobban a rajtnál, nem nézi a többieket, hogy elindultak-e, ő első akar lenni. Egyébként elég izgága természetű, de nyugodt is tud lenni – közölte ifj. Gyarmat István, aki hozzátette, hogy a Kishuszárvágta a 10–16 év közötti fiatalok versenye, akik legfeljebb 138 centiméter marmagasságú pónilovon mérhetik össze lovaglótudományukat. Emellett a versenyen a lovasoknak kötelező a kishuszár-egyenruha, a kobak, a lovaglócsizma és a gerincvédő, valamint a lovaknak a nyereg és a szemzőtlen fejző, hogy az állat lásson a pályán. A fiatal lovas szerint ez utóbbi miatt sokkal több zavaró tényező befolyásolja a lovat a verseny alatt, de látványosabb. Az adai kishuszár felvezetője a vágtán az édesapja, id. Gyarmat István lesz.

Ifj. Gyarmat István elmondta, hogy korábban Seriff-fel csikósbemutatókat tartott több helyen Vajdaságban. Jelenleg unokatestvérével, Kubik Patrikkal közösen tartanak csikósbemutatókat két darab két és fél éves csődörcsikóval, amelyeket születésüktől fogva bemutatókra neveltek. Mint mondta, teljes műsoruk van, amely vonzza a nézőket, és ezekért a bemutatókért fizetséget is kapnak. A csikósbemutatókon különféle elemeket mutatnak be, többek között vágtáznak és ostoroznak. Lefektetik és leültetik a lovakat, valamint ráfekszenek és felállnak a fekvő hátasokra, amelyeken közben ostorral durrogtatnak. Ifj. Gyarmat István emellett fejen áll a lova hátán, illetve lefekszik az állat elé, amely ráteszi a patáját a mellkasára, ami életveszélyes mutatvány, hiszen a ló legalább 400 kilós. Az adai lovas megjegyezte, hogy tudomása szerint Vajdaságban csak ők foglalkoznak csikósbemutatókkal professzionálisan, teljes műsort bemutatva.

Az Országos Statisztikai Hivatal elemzése szerint legtöbben a villamos műveknek tartoztak tavaly, a lakosság 54 százaléka fizette be később a villanyszámlát, de ugyanilyen arányban maradtak el a közköltségek egyenlítésével is. A telefonszámlát a lakosság közel egyharmada fizeti késve, a banki hiteleket a lakosság mintegy 10 százaléka. A statisztikai hivatal adataiból az is kiderül, hogy nemzetközi szinten is az adósok élvonalában van az ország, 2013-ban csak Görögországban, Bulgáriában és Cipruson volt magasabb az eladósodottak aránya. Görögországban a lakosság 45 százaléka nem fizeti időben a számláit, Bulgáriában a lakosság 36 százaléka, Cipruson a 34 százaléka. Románia után Horvátország és Magyarország következik e téren, a régióban Csehországban és Szlovákiában fizetik a legpontosabban a számlákat. Csehországban az adóssági arány mindössze 5 százalék.

A turiai Petar Drapšin Általános Iskola már huzamosabb ideje beázott, ami miatt három évvel ezelőtt az emeleten lévő tantermekben mindenütt ki kellett cserélni a padlózatot, de a tanév megkezdése előtt a helyiségeket is át kellett festeni, hiszen az esővíz nyomai csaknem mindenütt láthatóak voltak.

Klaus Johannis román államfő szerint nagy kárt okoz Románia megítélésének, hogy miniszterelnökét vád alá helyezték, és továbbra is Victor Ponta lemondását látja a legjobb megoldásnak.
Kategória: Belföld

A román kormány szerint nincs összhangban az európai normákkal, hogy Magyarország kerítést épít vagy tervez építeni vele szomszédos országok határain.
Kategória: Belföld

Érdekes párosítások alakultak ki a labdarúgó-Ligakupa negyeddöntőjének csütörtöki sorsolásán, hiszen a Dinamo és a címvédő Steaua is épp azt a két erdélyi alakulatot kapta ellenfélként, amelyiktől a bajnokság elmúlt fordulójában vereséget szenvedett. 
Kategória: Sport

Mette Klit nélkül folytatja a női élvonalbeli kézilabda-bajnokságot a Bukaresti CSM. A klub szerda koraeste jelentette be, hogy a tavaly tavasszal aláírt szerződést közös megegyezéssel bontották fel az elmúlt szezonban bajnoki címet szerző vezetőedzővel. 
Kategória: Sport

Erélyesen bírálta a módszert, ahogyan Magyarország a menekültproblémához viszonyul Aleksandar Vulin munkaügyi és szociálpolitikai miniszter, aki azt is kétségbe vonta, hogy a magyar hatóságok tényleg hajlandóak-e beengedni saját területükre a menedékkérőket. Az Európai Uniót is kritikákkal illette, amely szerinte nem képes egységes választ adni az előállt helyzetre. Szerinte Szerbiának nem kell visszafogadnia Magyarország felől a kiutasított menekülteket.