Határon túli magyar portálok összesített hírei

Rodica Biro, a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője a Marosvásárhelyi Rádió román hírszerkesztőségének elmondta, az eddig kézbesített 433 ezer kártyából több mint 260 ezret aktiváltak mostanáig. Beszámolt arról is, hogy bár szeptember 1-jétől kötelező a kártya használata, a Maros megyeiek nem sietnek átvenni ezt. Az egészségbiztosítási pénztár két hétre hosszított munkaprogrammal dolgozott, hogy fogadni tudják azokat, akik még nem kapták meg egészségügyi kártyájukat és át akarták venni ezt, de egyetlen napon sem érkezett 15-nél több biztosított a kártyája után. Még mindig közel 7000 Maros megyei nem vette át kártyáját.

A Magyar Polgári Szövetség támogatja a Magyar Kormány azon intézkedéseit, amelyek révén az illegális bevándorlók ellen kíván fellépni, hangsúlyozta Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke mai zentai sajtótájékoztatóján, hozzátéve, pártja álláspontja szerint Magyarországot csakis a nemzeti jobboldal képes megvédeni az illegális bevándorlóktól.

Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azt a javaslatot, amely arról szól, hogy a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól az elkövetkező két év során 120 ezer menekültet vállaljon át a többi uniós tagállam. 
Kategória: Külföld

Hetven kilométeres lesz az a drótkerítés, amely a magyar–román határon, a magyar–szerb–román hármashatártól húzódik majd – jelentette ki csütörtökön Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.
Kategória: Külföld

A zentai Délibáb Magyar Művelődési Egyesület pénteken, szeptember 19-én 18 órai kezdettel Hallottad-e hírét? elnevezéssel tartja meg a II. Népzenei Találkozóját a Művelődési Ház színháztermében. A rendezvényre meghívást kaptak a község művelődési egyesületei, a magyarkanizsai községből fellép az adorjáni Adorján Magyar Művelődési Egyesület, Zentagunarasról a Gyöngyvirág Asszonykórus, velük is már hosszabb ideje jó kapcsolatokat ápol a Délibáb.

Tegnap Zentán könyvbemutatót tartottak, amely során bemutatták Táborosi László A Vajdasági Atlétikai Szövetség 90 éve (1921–2011) című művét. A könyvbemutatón grafikai prezentációt is láthatott a szépszámú közönség, amely kapcsán a szerző elmondta, ez a könyvben megjelent mintegy 1020 fényképnek és újságcikknek csupán egyharmada. A könyvbemutatót megtisztelte jelenlétével a jugoszláv atlétika legendája, dr. Dane Korica, a Szerbiai Atlétikai Szövetség elnöke, aki elmondta, hogy az atléták egy kicsit lusták, amikor az eredmények begyűjtéséről van szó, épp ezért igen fontos Táborosi munkája: „Ez egy kapitális mű, s remélem, hogy a szerzőnek lesz még ereje feldolgozni a 100 éves jubileumot is.” A könyv másik recenzense, Vujković Lamić Ljudevit szabadkai sporttörténész is felszólalt, s elmondta, még akkor összeszólalkozott Táborosival, amikor az először felhívta a könyv kapcsán: „Kételyeim voltak azzal kapcsolatban, hogy Lacinak sikerül befejeznie a munkát a jubileumig, nem láttam pontosan, vajon lesz-e kiadója a könyvnek, s feltettem a kérdést, vajon ez a mű érdekel-e összesen 30-40 embert. Sajnos több dologban is igazam lett, de attól még ez egy igen értékes mű, amelynek többek között az az egyik erénye, hogy nemcsak az adott versenyszám első három helyezettjét említi meg, hanem ott van a nevük az 5–6. helyezetteknek is. Ezt eddig még senki nem csinálta, épp ezért sem Táborosi, sem én nem fogadok el semmilyen kritikát a könyvvel kapcsolatban. Csinálja meg jobban, aki tudja! Végezetül, csak azt sajnálom, hogy Szabadkának nincs ilyen sporttörténésze, mert azért Szabadkának egy kicsit erősebb a sportja, mint Zentának…” – mondta Vujković Lamić, arra is utalva, hogy Táborosinak szinte szamizdatban kellett kiadnia a nem olcsó kötetet. A sajtótájékoztatón ott volt a Vajdasági Atlétikai Szövetség elnöke és titkára is. Ez utóbbit, Nenad Milinkovot megkérdeztük, igaz-e, hogy nem segítették Táborosit: „Még 2011-ben pályáztunk erre, s a kapott 50 ezer dinárt odaadtuk neki. Többet nem tudtunk tenni, hiszen szövetségünk annyi pénzt kap, hogy még az egy fizetett ember fizetésére sem elég…”

A szerző erre nem sok mindent reagált, csak elégedettséggel mondta, hogy a 100 kiadott példány nagy része már elkelt… 

Az idén májusban Zobnaticán első alkalommal szervezték meg Vajdaságban a Kishuszárvágtát, amelyet az adai ifj. Gyarmat István nyert meg Seriff nevű tizenhét éves, hófehér izlandi pónijával. A tizenöt éves adai lovas így rajthoz állhat a napokban, szeptember 18. és 20. között Budapesten, a Hősök terén a Kishuszárvágta döntőjében. A fiú az édesapja, id. Gyarmat István biztatására nevezett be a vágtára, amelynek vajdasági selejtezőjét magabiztosan megnyerte. A budapesti verseny előtt azonban elmondta, hogy nagyon izgul. Bár szeretne minél jobb eredmény elérni, de számára nagyon fontos, hogy ő és a lova is épségben fussa le a versenyt.

– A budapesti verseny 600 méteres lesz, ami, azt hiszem, másfél kör a Hősök terén. A vágtára nem nagyon bírtam készülni az iskola miatt, Szabadkán, a Műszaki Iskolában tanulok közúti közlekedési technikus szakon, mivel rendőr szeretnék lenni. Emiatt nem tudtam túl sokat foglalkozni Seriff-fel sem, mert csak hétvégén jöhettem haza Adára. Ennek ellenére én és a lovam is készen állunk a versenyre. Nem végeztünk nagy készülődést, mert számomra az is óriási siker, hogy kijutottunk a döntőre, de azért remélem, hogy minél szebb eredményt érünk majd el. Nem tudom, hogy az idén hány versenyző lesz. Tavaly tizenhat lovas volt, akik három elődöntőben indultak, a döntőben pedig hatan versenyeztek. Valószínű, hogy az idén is ennyi lovas indul a Kishuszárvágtán. Az időeredményem alapján nagy esélyem van bejutni a döntőbe. Ha minden jól sikerül, akkor döntős lehetek. Kemény verseny lesz, és nagyon oda kell figyelnem. Ez a ló nagyon megérzi, és átragad rá az a feszültség, ami a lovast és a helyszínt jellemzi a versenyek alkalmával. Nagyon erős benne a versenyszellem. Ez egyrészt jó, másrészt rossz. Rossz, mert idő előtt is elfáradhat, hiszen folyamatosan toporzékol, míg a többi lépésben megy. Viszont azért jó, mert fel van készülve a versenyre, kirobban a rajtnál, nem nézi a többieket, hogy elindultak-e, ő első akar lenni. Egyébként elég izgága természetű, de nyugodt is tud lenni – közölte ifj. Gyarmat István, aki hozzátette, hogy a Kishuszárvágta a 10–16 év közötti fiatalok versenye, akik legfeljebb 138 centiméter marmagasságú pónilovon mérhetik össze lovaglótudományukat. Emellett a versenyen a lovasoknak kötelező a kishuszár-egyenruha, a kobak, a lovaglócsizma és a gerincvédő, valamint a lovaknak a nyereg és a szemzőtlen fejző, hogy az állat lásson a pályán. A fiatal lovas szerint ez utóbbi miatt sokkal több zavaró tényező befolyásolja a lovat a verseny alatt, de látványosabb. Az adai kishuszár felvezetője a vágtán az édesapja, id. Gyarmat István lesz.

Ifj. Gyarmat István elmondta, hogy korábban Seriff-fel csikósbemutatókat tartott több helyen Vajdaságban. Jelenleg unokatestvérével, Kubik Patrikkal közösen tartanak csikósbemutatókat két darab két és fél éves csődörcsikóval, amelyeket születésüktől fogva bemutatókra neveltek. Mint mondta, teljes műsoruk van, amely vonzza a nézőket, és ezekért a bemutatókért fizetséget is kapnak. A csikósbemutatókon különféle elemeket mutatnak be, többek között vágtáznak és ostoroznak. Lefektetik és leültetik a lovakat, valamint ráfekszenek és felállnak a fekvő hátasokra, amelyeken közben ostorral durrogtatnak. Ifj. Gyarmat István emellett fejen áll a lova hátán, illetve lefekszik az állat elé, amely ráteszi a patáját a mellkasára, ami életveszélyes mutatvány, hiszen a ló legalább 400 kilós. Az adai lovas megjegyezte, hogy tudomása szerint Vajdaságban csak ők foglalkoznak csikósbemutatókkal professzionálisan, teljes műsort bemutatva.

Az Országos Statisztikai Hivatal elemzése szerint legtöbben a villamos műveknek tartoztak tavaly, a lakosság 54 százaléka fizette be később a villanyszámlát, de ugyanilyen arányban maradtak el a közköltségek egyenlítésével is. A telefonszámlát a lakosság közel egyharmada fizeti késve, a banki hiteleket a lakosság mintegy 10 százaléka. A statisztikai hivatal adataiból az is kiderül, hogy nemzetközi szinten is az adósok élvonalában van az ország, 2013-ban csak Görögországban, Bulgáriában és Cipruson volt magasabb az eladósodottak aránya. Görögországban a lakosság 45 százaléka nem fizeti időben a számláit, Bulgáriában a lakosság 36 százaléka, Cipruson a 34 százaléka. Románia után Horvátország és Magyarország következik e téren, a régióban Csehországban és Szlovákiában fizetik a legpontosabban a számlákat. Csehországban az adóssági arány mindössze 5 százalék.

A turiai Petar Drapšin Általános Iskola már huzamosabb ideje beázott, ami miatt három évvel ezelőtt az emeleten lévő tantermekben mindenütt ki kellett cserélni a padlózatot, de a tanév megkezdése előtt a helyiségeket is át kellett festeni, hiszen az esővíz nyomai csaknem mindenütt láthatóak voltak.

Klaus Johannis román államfő szerint nagy kárt okoz Románia megítélésének, hogy miniszterelnökét vád alá helyezték, és továbbra is Victor Ponta lemondását látja a legjobb megoldásnak.
Kategória: Belföld

A román kormány szerint nincs összhangban az európai normákkal, hogy Magyarország kerítést épít vagy tervez építeni vele szomszédos országok határain.
Kategória: Belföld

Érdekes párosítások alakultak ki a labdarúgó-Ligakupa negyeddöntőjének csütörtöki sorsolásán, hiszen a Dinamo és a címvédő Steaua is épp azt a két erdélyi alakulatot kapta ellenfélként, amelyiktől a bajnokság elmúlt fordulójában vereséget szenvedett. 
Kategória: Sport

Mette Klit nélkül folytatja a női élvonalbeli kézilabda-bajnokságot a Bukaresti CSM. A klub szerda koraeste jelentette be, hogy a tavaly tavasszal aláírt szerződést közös megegyezéssel bontották fel az elmúlt szezonban bajnoki címet szerző vezetőedzővel. 
Kategória: Sport

Erélyesen bírálta a módszert, ahogyan Magyarország a menekültproblémához viszonyul Aleksandar Vulin munkaügyi és szociálpolitikai miniszter, aki azt is kétségbe vonta, hogy a magyar hatóságok tényleg hajlandóak-e beengedni saját területükre a menedékkérőket. Az Európai Uniót is kritikákkal illette, amely szerinte nem képes egységes választ adni az előállt helyzetre. Szerinte Szerbiának nem kell visszafogadnia Magyarország felől a kiutasított menekülteket.

Tíz éve annak, hogy Óbecsén időről időre napirendre kerül egy gyógyfürdő megépítése, amelytől minden hatalom hatalmas gazdasági fejlődést remél.

 

Hiába terjedt el a magyar műszaki határzár híre, a menekültek áradata nem apad. A tegnapi hírek szerint kedd és szerda reggel között több mint 5 ezer menekült lépte át a görög–macedón határt. Ők mindannyian Szerbia irányába indultak.

Kedden estig Preševóban kétezer személyt vettek nyilvántartásba, tegnap kora délelőtt pedig újabb 500-an érkeztek. A legtöbben megvárják, amíg a szerb hatóságok kiállítják számukra a szükséges dokumentumokat, ezt követően pedig azonnal továbbállnak. A menekültek egyre idegesebbek, értékelte Ahmet Halimi, a helyi Vöröskereszt titkára.

– Az emberek tudják, hogy a horgosi határátkelőhelyet lezárták, így fogalmuk sincsen, hogy merre induljanak, melyik útvonalon juthatnak el Németországba. Sokan vannak közöttük olyanok, akik mindenüket elveszítették, mivel olyan hajókkal jutottak el Európába, amelyek felborultak a tengeren. Nekik még váltásruhájuk sincsen. Igyekszünk segíteni, élelmet mindenki kap tőlünk. Akit nyilvántartásba vesznek, az kenyeret, péksüteményt és két konzervet kap. Adományozóknak köszönhetően a gyerekeknek tejet biztosítunk. Tartalékaink fogytán vannak, minden segítség jól jön – nyilatkozta Halimi.

Az autóbuszok, amelyek eddig Szabadkára, valamint Magyarkanizsára szállították a menekülteket Preševóból, most Šid és Horvátország irányába indulnak. A B92 RTV újságírójának sikerült megtudnia az egyik sofőrtől, hogy a menekülteket szigorú utasítás nyomán szállítják Šidre. Azt, hogy kitől kapták ezt az utasítást, nem volt hajlandó elárulni.

Az is kiderült, hogy a Preševóban regisztráló migránsok az önkéntesektől egy Szerbia térképet kapnak, amelyen megmutatják nekik a Horvátországba vezető utat. A menekültek egy része állítólag már lelkesen skandálja, hogy „Horvátország, Horvátország”.

Šiden közben meg is nyílt az ideiglenes befogadóállomás, amelynek egy valamikori gyermekkórházban adtak helyet. A létesítményben, amelyben 250 személyt tudnak elszállásolni, elsősorban anyák és gyerekek pihenhetnek. A többi esetlegesen szükséges férőhelyet sátrakban tervezik biztosítani.

Két nappal az erre vonatkozó bejelentések után Zomborban már meg is nyílt a pihenőállomás, és megérkeztek az első menekültek. A harminc afganisztáni, iraki és szíriai menekültet a Venac–Kudeljara katonai létesítmény egyik raktárépületében szállásolták el. A munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium illetékeseinek korábbi elmondása szerint Zomborban 500 menekült számára tudnak férőhelyet biztosítani.

Lapunk még hétfőn elküldte a befogadó központtal, valamint a menekülthelyzet kezelésével kapcsolatos kérdéseit a zombori polgármesteri hivatalnak, telefonos megkeresésünkre tegnap viszont azt a választ kaptuk, hogy kérdéseinkre nem válaszolnak, a hivatal ugyanis közleményben tájékoztatta a közvéleményt az állomás megnyitásáról, valamint arról, hogy a helyi válságstáb megvitatta a helyzetet.

Nebojša Stefanović szerb belügyminiszter kedd este látogatott el a Horgos 1 határátkelőhelyre, és személyesen győződött meg a magyar határzár miatt kialakult helyzetről, majd megerősítette a szerb kormány álláspontját, hogy semmiféleképpen nem kívánják feltartóztatni a Magyarországra, illetve Németországba tartó menekülteket. Sőt, Szerbia még segíteni is fogja a menekülteket abban, hogy folytathassák útjukat, jegyezte meg Stefanović, és ígéretet tett arra, hogy az ország élelmet, tisztálkodási lehetőséget biztosít az országban rekedt embereknek. Stefanović megismételte, hogy a problémát Szerbia képtelen egyedül kezelni, az Európai Uniónak kell megoldást javasolnia.

– Ezek az emberek nem kívánnak Szerbiában vagy esetleg Macedóniában maradni. Szerbia azt sem tudja elképzelni, hogy befogadja az összes menekültet, akit Magyarország visszatoloncol. A menekültek szervezett visszatoloncolásáról szó sem lehet – magyarázta a belügyi tárca vezetője, akit a jelen levő menekültek lelkes kiáltásokkal üdvözöltek, Szerbiát méltatva.

A Kishegyes községben működő Pán Péter Iskoláskor Előtti Intézmény három településen négy épületben működik, amelyekben összesen 338 óvodás van. A helyi önkormányzat szeptember elsejei döntése értelmében a község az idei tanévben az eddigieknél nagyobb mértékben hozzájárul a családok megsegítéséhez, azzal, hogy az óvodai illetékek egy részét átvállalja. A családokra nehezedő anyagi terhek ezzel mintegy ötven százalékkal csökkennek, tudtuk meg Mohácsi Zoltántól, Kishegyes alpolgármesterétől. Mint mondta, a közelmúltban döntöttek a középiskolások utaztatásának támogatásával kapcsolatban, és a családok megsegítése ezzel egy újabb szegmenssel egészül ki.

Ami a pontos összegeket jelenti, az alpolgármestertől megtudtuk, hogy az egész napos ellátás havi szinten 1923 dinárba kerül egy gyermek után a korábbi megközelítőleg 3500 dináros ár helyett, a félnapos ellátásért 961 dinárt, míg az iskolai előkészítő tagozatokon 1154 dinárt kell a szülőknek befizetniük. Ez a díjszabás a következő hónaptól lép életbe. A támogatás a község minden gyermekének jár. Viszont azt meg kell jegyezni, hogy a korábban kialakult különböző kategóriák továbbra is megmaradnak. A szociális segélyben részesülő családok gyermekei részére a továbbiakban is ingyenes az ellátás, csakúgy mint a harmadik és negyedik gyermekek számára.

Mohácsi azt is elmondta, hogy a gyermekek számának tekintetében egyáltalán nem beszélhetünk csökkenésről, sőt talán némi növekedés figyelhető meg, és ezen intézkedések célja, hogy minél több gyermeket kapcsoljanak be az intézményes oktatásba, és arra ösztönözzék a családokat, hogy igenis írassák be gyermekeiket az óvodába, hisz ez elengedhetetlenül fontos a közösségépítés és a gyermekek szocializációja szempontjából is. A támogatás összértékéről annyit sikerült megtudnunk, hogy milliós nagyságrendű összegekről beszélünk.

Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke az alábbi nyilatkozatot juttatta el szerkesztőségünkhöz.