Határon túli magyar portálok összesített hírei

Ösztönző támogatást kap kábelkötegek gyártására szolgáló újvidéki üzem létrehozásához a Lear Corporation, erről írt alá megállapodást a cég a szerbiai gazdasági minisztériummal.

A számítástechnika gyors ütemű fejlődése, a személyi számítógépek és az azokat, illetve felhasználóikat összekötő hálózati rendszer, az internet mára már tagadhatatlanul részévé váltak társadalmi és szociális terünknek olyannyira, hogy azok az oktatásban sem elhanyagolható tényezők. Így ezeknek az eszközöknek a hiánya hátrányosan érinti a tanintézményeket, hiszen a nebulók nem tudják megfelelően elsajátítani azt az informatikai tudást, amelyet majd a jövőben hasznosítani tudnának. Sajnálatos módon a kígyósi oktatási komplexum (egyszerre óvoda és iskola) is ilyen hátrányos helyzetben volt egészen december 11-ig. Ugyanis az említett napon ismét Kígyósra látogatott Borsod-Abaúj-Zemplén megye Kormányhivatalának delegációja Társy József kabinetfőnök vezetésével, hogy egy igen hasznos ajándékcsomagot nyújtson át a Kígyósi Elemi Iskola-Óvoda vezetőinek és tanári karának.
A delegációt Mester András, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) gazdasági és önkormányzati titkára, Nagy Attila, Kígyós polgármestere, valamint Vass Ottó, a Beregszászi Járási Tanács képviselője fogadta.
A számítástechnikai ajándékcsomagot Társy József kabinetfőnök nyújtotta át Homoki Ildikónak, az iskola igazgató asszonyának és a település polgármesterének, Nagy Attilának. A négy asztali számítógépet, két notebookot és egy lézernyomtatót magába foglaló adományt a miskolci székhelyű Szinva Net Zrt. informatikai cég ajánlotta fel a kormányhivatal számára, hogy majd döntés szerint annak a kárpátaljai településnek adományozzák, amelyik a legjobban rászorul. Társy József elmondása szerint a kormányhivatal munkatársai úgy gondolták, hogy a kígyósi intézmény az, amelynek leginkább szüksége lehet egy ilyen, közel másfél millió forintot érő informatikai eszközcsomagra.
A kígyósi iskolának eddig egy régi, minden tekintetben elavult számítógépe volt, amelyet közösen használtak az oktatási komplexum tanárai és diákjai. Ebből jól látható, hogy az intézmény nem rendelkezett megfelelő felszereléssel egy informatikaóra megtartásához. Ám a kormányhivatal és a Szinva Net Zrt. segítségével most az iskola tanulói képesek lesznek tömbösített oktatás keretében elsajátítani az informatikai alaptudást.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal delegációja kígyósi vizitje mellett ellátogatott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára is, ahol Orosz Ildikó fogadta őket.
A küldöttség tagja volt a már említett miskolci cég képviseletében Szak Endre informatikus is, aki a nap folyamán rövid oktatást tartott az új számítógépek megfelelő használatáról a kígyósi iskola tanári karának.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Kormányhivatalának delegációja augusztus 28-án már járt Kígyóson, akkor 230 ezer forint célirányos anyagi támogatást nyújtottak át a település polgármesterének a kígyósi iskola fűtésének korszerűsítése céljából.

rsz

Fekete József évfolyamtársam volt a beregszászi Kossuth Lajos középiskolában. Az érettségi után szétváltak útjaink, kikerült a látókörömből. Ma Rahón él igazi nagycsaládban, ugyanis feleségével tíz gyereket nevelnek. Ezúttal vele beszélgettem az életről, a családról, a gyerekekről.

– Mióta éltek Rahón?
– 2013-ben költöztünk át Rahóra.

– Kifejezetten azért költöztetek oda, hogy nevelőszülők lehessetek?
– Tulajdonképpen már 2008. október 10-től nevelőszülők vagyunk a feleségemmel, de bővíteni szerettük volna a családot újabb rászoruló gyerekekkel.

– Honnan jött az ötlet? Mi inspirált arra, hogy gyerekeket vegyél, vegyetek magatokhoz?
– A saját gyermekünk, Dávid nagyon szeretett volna testvéreket. Miután elhelyezték nálunk a lányokat, Diát és Gabicát, az ő történeteik ösztönöztek minket arra, hogy további gyerekeken segítsünk. Közben megszületett a második gyermekünk, Rebeka.

– A saját gyerekeitek nem szoktak féltékenyek lenni a többiekre, vagy fordítva?
– Nem jellemző. Dávid nem, mert ő már nagy. Rebekánál észreveszem néha, de ő még csak hatéves.

– Azt mondod, 2008-tól vagytok nevelőszülők. Korábban hol éltetek?
– A Beregszászi járásban található Balazséron.

– Neked vagy a feleségednek van valamilyen szakmai végzettségetek nevelés-oktatás terén?
– Nem, nincs, én esztergályos vagyok, a feleségemnek középfokú végzettsége van.

– A gyerekek mellett tudtok dolgozni is? Úgy értem, hogy van-e állásod?
– Mi főállású nevelőszülők vagyunk, tulajdonképpen ez a hivatásunk.

– Van olyan nevelt gyermeketek, aki már nem él veletek egy háztartásban?
Egy gyereket, Gabicát már „kibocsájtottunk”, ő férjhez ment. Most a két Demeter, Paulina, Okszana, Lacika, Karolina, Marina és Dia van nálunk elhelyezve.

– Miután saját lábukra állnak, az egykori neveltjeitekkel továbbra is tartjátok a kapcsolatot?
– Igen. Gabica lányunk másfél éve házas, de a mai napig szoros kapcsolatot ápolunk vele. Rendszeresen látogat minket, telefonon és interneten pedig napi szinten tartjuk a kapcsolatot.

– A nevekből kiderül, hogy nemcsak magyar árvákat vettetek magatokhoz. Nálatok számít-e, s ha igen, mennyiben, a gyerekek nemzeti hovatartozása? Gondolom, mindketten jól beszélitek az ukránt, tehát nincs gond azzal, ha egy gyerek csak az államnyelvet beszéli.
– Nálunk nem számít a gyerekek nemzeti hovatartozása. Mi a családban magyarul beszélünk, a nálunk elhelyezett gyerekek pedig megtanulnak magyarul, sőt, ők már magyarnak vallják magukat. Döme fiam tavaly megnyerte a felső-Tisza-vidéki adventi magyar szavalóversenyt, idén pedig a második lett. Ő nálunk tanult meg magyarul. Emellett római katolikus templomba járunk, a gyerekek katolikus neveltetésben részesülnek. Rahón négy osztályig van magyar tannyelvű iskola, a kisebbek ott tanulnak, a nagyobbak pedig a Rahói Római Katolikus Plébánián, vasárnapi iskola keretében tanulják a magyar nyelvet. Az ukrán nyelvet mi most tanuljuk, hisz az iskolás éveink alatt az orosz volt a hivatalos államnyelv a Szovjetunióban, ennek ellenére nincsenek nyelvi problémáink.

– Beszélnél bővebben erről a programról? Ki finanszírozza? Hogyan kerülnek a gyerekek hozzátok?
– A gyerekek nevelését az állam finanszírozza. Az illetékes hivatalok szerveznek találkozót az állami gondozásban lévő gyerekekkel. A sikeres ismerkedés után kezdődik az ügyintézés, majd ezt követően kerül sor az elhelyezésükre.
Az ingatlan, azaz a Páli Szent Vince nevét viselő gyermekotthon a Rahói Római Katolikus Plébánia tulajdonában van. Mikulyák László főesperes ötlete volt, hogy családi típusú gyermekotthont nyissanak Rahón, mi pedig jelentkeztünk nevelőszülőnek. Munkánkat segíti a plébánia, a Budapest V. kerülete – Lipótváros önkormányzata, a szintén magyarországi VONESZO Alapítvány (http://www.voneszoalapitvany.hu/index.php?oldal=kapcsolat.php), illetve magánszemélyek.

– Gondolom, egy nagyobb házban éltek, a gyerekek mellett ezt is fenn kell tartani. Eszerint a nap 24 órájában el vagy foglalva. Hogy bírod? Hogy bírjátok a nejeddel?
– Egy négyszintes kertes házban lakunk, és bizony ennek elég magas a rezsije. Vegyes tüzelésű kazánnal fűtünk, és a nap 24 órájában tüzelnünk kell. A mindennapi teendőket jól koordinált csapatmunkával oldjuk meg. Csak így lehet ezt energiával bírni.

– Hogy telik egy átlagos napotok?
– Pörgősen. Ébresztő, mosakodás, reggeli, készülődés iskolába, óvodába. Míg a gyerekek távol vannak, lehet vásárolni, főzni, rendet rakni, az éppen aktuális hivatali ügyeket elintézni, évszaktól függően kertészkedni, illetve fát vágni. Iskola után ebéd, utána zeneiskola, szakkörök, ki hova jár, majd házi feladat. Uzsonna után szabadfoglalkozás, játék, tévézés stb. Vacsora után mosakodás, esti ima és alvás. Azt, hogy mennyit főzünk, és hogy mennyi ruhát kell kimosni, illetve mennyi edényt kell elmosogatni, most nem részletezem.

– Nem várom el… Nagy hangsúlyt fektettek a vallásos neveltetésre, már csak a fenntartóra való tekintettel is. Mennyiben szól bele a nevelésbe a plébánia és mennyiben az állam? Tart nálatok ellenőrzést az illetékes hivatal?
– A gyerekek nagyon hamar megkedvelték a katolikus neveltetést, amely a gyerekek oktatásában is meghatározó. Az elvárások úgy az egyház, mint az illetékes állami hivatal részéről csak a gyerekek javát szolgálják. Ellenőrzések rendszeresen történnek.

Lengyel János

Kárpátalja.ma

A sokféle zsályafaj közül gyógyításra legalkalmasabb az orvosi zsálya. Neve a latin salvere (megőrizni) szóból ered, ami arra utal, hogy minden betegséget gyógyít. Egyes helyeken növényi aszpirinnek is nevezik – nézzük, miért!

A zsálya (Salvia officinalis L.) az ajakos virágúak (Labiatae) családjába tartozik, népies elnevezése: kerti zsálya, orvosi zsálya, Szent János füve. A bokros, illatos félcserje akár 60-100 centiméterre is megnő. A fiatal, lágy hajtások virágzáskor 20-30 cm hosszúak, molyhos szőrűek.
Ezüstös színű, bársonyos levelei keresztben, átellenesen állnak. Lemezeik 2-6 centi hosszúak, lándzsa vagy tojásdad alakú, tompa csúcsú, aprón csipkés szélűek, szőrökkel sűrűn borítottak. Virágai a szár felső részén álfüzérben állnak. A párta ibolyakék, néha rózsás vagy fehér. Dél-Európa karsztos vidékein vadon tömegesen termő, de az egész világon elterjedt termesztett gyógynövény. A méhészek szívesen ültetik a kaptárak közelébe, mert jó “méhlegelő”.

Minden betegségre jó
Ennek a gyógyfűnek a botanikai neve a latin salvere (megőrizni) szóból ered, ami arra utal, hogy a zsályáról azt tartották, hogy minden betegséget gyógyít. Az ókori görögök és rómaiak – a rozmaringhoz hasonlóan – tartósításra használták, de hamarosan a gyógyászatban is rangos helyet szerzett magának. A görög Dioszkoridész vizelethajtónak és menstruációt serkentőnek tekintette, de a gyógynövény leveleit sebek kezelésére is ajánlotta. A római Plius kígyóharapás, bélféreg, epilepszia, mellkasi bántalmak ellen és a menstruáció serkentésére egyaránt javasolta. A X. század körül az arab orvosok úgy vélték, hogy a zsálya segítségével az emberi élet a halhatatlanságig meghoszszabbítható. A keresztes hadjáratok után földöntúlinak hitt hatalma Európában is megjelent: “Miért halna meg az ember, ki a kertjében zsályát termel?”, “Aki örökkön kíván élni, májusi zsályát kell annak enni”.

A középkori franciák a “minden jó” névvel illették, és Nagy Károly elrendelte, hogy a királyi gyógynövénykertben zsályát is termesszenek.

Az indiai ajurvédikus orvosok menstruációs panaszokra, a szoptató anyák emlőgyulladására, valamint kedélybetegség, álmatlanság, aranyér és szembetegség gyógyítására rendelték el.

Az elmúlt századokban az európai orvosok gyakran alkalmazták a gyógynövények borban való főzeteként, például szájápolásra és torokfájásra. Az orvosi zsálya levele az illóolajon kívül gyantát, viaszt, különböző savakat és ösztrogén hatású anyagokat tartalmaz.

Zsálya gyógyászati felhasználása
A több száz éves tapasztalat mellett tudományos vizsgálatok is kimutatták, hogy a zsályalevelek igen hasznos gyógynövényt jelentenek a házi patikákban. A levelek forrázata illóolaj- és cseranyag-tartalmuknál fogva fertőtlenítő, baktériumölő, gyulladásgátló hatásúak.

A zsályatea hatását elfogyasztása után 2-3 óra múlva fejtik ki, izzadás, bélhurut kezelésére kiváló. Egyes országokban ezért is nevezik növényi aszpirinnek. A meleg zsályatea kitűnő toroköblítő a szájban fellépő betegségek enyhítésére. Náthánál és szamárköhögésnél tejben főzik meg a leveleket. A gyógytea jó hatással van a fogíny-, száj- és torokgyulladásra. A porított levél szájvizek, fogporok készítésére is alkalmas.

Megbecsült fűszer
Keserű íze miatt kitűnő étvágyjavító, gyenge gyomorerősítő, megkönnyíti az emésztést. A legtöbb konyhai fű-szernövényhez hasonlóan a zsálya is nyugtató hatást fejt ki a gyomor sima izmaira. Mértékletesen alkalmazva segíti a zsíros ételek emésztését. Szárnyasok töltelékét ízesítik vele, de jól harmonizál más, erősen fűszerezett ételekkel is. Kacsa- és libasültek, májból készült ételek, pástétomok elmaradhatatlan fűszere, de a milánói makaróni is elképzelhetetlen nélküle.
Az almalevesnek pikáns ízt ad, a virágokat salátákhoz keverik.

Termesztés
Az orvosi zsálya szaporítása egyszerű: tőosztással, dugványozással vagy magvetéssel történhet. Igénytelen növény, sziklakertekben vagy köves domboldalon is megél. Szereti a napfényt, jól tűri a szárazságot. Júniusban nyílnak ibolyalila, nyitott szájra emlékeztető virágai.

Kizárólag illóolaj előállítására skarlátzsályát (Salvia sclarea) is termesztenek. Ez kétéves növény, amely az első évben 1-2 tenyérnyi nagy, szív alakú, vastag, ráncos, durván fogazott szélű levelet fejleszt. A második évben jelenik meg a kb. 1 méter magas virág szára. Virágai és hártyás murvalevelei az orvosi zsályánál nagyobbak, halvány lilás-rózsaszínűek.

Illóolaja, amelyet a növény virágzásakor learatott anyagból állítanak elő, muskotály zamatú borok adalékanyagául is szolgálhat.

Kenőpénz elfogadásakor érték tetten az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a katonai ügyészség munkatársai a rendőrség egyik járási alegységének regionális főkapitányát – adta hírül a Novini Zakarpattya hírportál december 17-én.

A rendőrfőkapitány azt tervezte, hogy rendszeresen hajt be pénzt azoktól a büntetett előéletű helyi lakosoktól, akik megsértették a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit. A főkapitány szándékában állt az is, hogy eltitkolja az érintett személyek külföldön tartózkodását.

A tisztviselőt szolgálati irodájában fogták el, miközben átvette a kikövetelt 7,5 ezer hrivnyát.

Az ügyben büntetőeljárást indítottak.

Kárpátalja.ma

A Szerb Haladó Párt (SNS) február 13-án új vezetőséget választ, jelentette be az este Újvidéken Aleksandar Vučić pártelnök, s hangsúlyozta: ideje, hogy saját magát vizsgálja felül az SNS, illetve afelé tegyen lépést, amit az emberek akarnak.

Sokan azonban csak pár fenyőágat vásárolnak 2-3 lejért az illat kedvéért. Hargita megyében 50 lejtől kezdődnek az árak a Mediafax összeállítása szerint. Egy másfél méteres fenyő 70 lejbe kerül, a kétméteres ára a 300 lejt is elérheti. Ugyanennyibe, 300 lejbe kerül a másfél méteres cserepes fenyő is. Legtöbben az importfenyőt választják, az egyméteres 100 lejbe kerül. Ezek a fenyők szabályosabbak, mint a hazaiak. A Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság 3400 fenyőt értékesít idén. Csemeteültetvényein helyben lehet megvásárolni a fát 40-45 lejért. Marosvásárhelyen többnyire a tavalyihoz hasonló áron lehet karácsonyfát vásárolni. Az árak 30 lejnél kezdődnek.

Az egyezség értemében a jövő év első felében megkezdődhet a párbeszéd a hatalom és a Basar Asszad ellen küzdő felkelők között, és 18 hónappal a dialógus megkezdése után választásokat rendeznének az országban, írja a HVG. A rendezési terv egyik legfontosabb eleme az, hogy a szavazáson valamennyi szíriai – azaz a diaszpóra is – voksolhat. A dokumentumban nincs szó arról, hogy Basar Asszad indulhat-e a választáson, vagy nem. A szíriai polgárháborúban legalább negyed millióan vesztették életüket, és négymillióra tehető a menekültek száma.

A Promenada mallban holnapig várják a vásárlókat a harmadik Creative Hands kiállításra és vásárra. Ezen 41 kézműves vesz részt termékeivel. Ékszereket, kerámiát, gyertyákat, ruhákat és hagyományos karácsonyi termékeket árusítanak. Csíkszeredában ma délután 5 óráig tart a karácsonyi vásár a Szabadság-téren. Itt hagyományos és helyi termékeket lehet megtekinteni és vásárolni. A vásáron bemutatnak több hagyományos mesterséget.

Răzvan Tănase független képviselővel közösen a parlament elé terjesztettek egy törvénytervezetet, amely értelmében valamennyi tévének és rádiónak minden reggel 7-től kötelezően sugároznia kellene a román himnuszt teljes hosszában. A kezdeményezők szerint természetes dolog, hogy egy egységes nemzetállam minden lehetséges úton arra törekedjen, hogy megerősítse nemzeti értékeit, főleg amikor az országon belül és a határokon kívül is többen megkérdőjelezik ezeket. Úgy nyilatkoztak, a jogszabály célja, hogy erősítse a lakosokban a nemzeti érzést és a tiszteletet a nemzeti jelképek iránt.

A petíciót a Romániai Közúti Szállítók Országos Szövetsége kezdeményezte azzal a céllal, hogy meggyőze a parlamentet és a kormányt, szabjanak felső határt a kötelező gépjármű-biztosításnak. A közúti szállítók RCA-ja egy év alatt háromszorosára nőtt, áll országos szövetségük közleményében. A petíció aláírói azt kérik a hatóságoktól, maximálják 300 lejben a személygépkocsik 1 éves biztosítását, a városi tömegközlekedést biztosító járművek 1 éves RCA-ja ne lehessen nagyobb 2000 lejnél, az áruszállítók és országos, illetve nemzetközi útvonalakon közlekedő buszok biztosítása pedig legtöbb 5000 lejbe kerüljön 1 évre. A petíciót a petitieonline.ro oldalon lehet aláírni.

A magyar miniszterelnök tegnap azt mondta, Kovács Ákos énekes és a Magyar Telekom ügye fontos elvi és alkotmányos kérdéseket vet fel. Úgy vélte, a Magyar Telekom a szólásszabadságot veszélyeztette, amikor szerződést bontott Kovács Ákossal. Orbán Viktor elismerte, hogy minden magáncégnek joga van azzal szerződést kötni, akivel akar. De a már megkötött szerződések felmondásának pontos szabályai vannak, és ebbe nem fér bele a kormányfő szerint, hogy valakivel a véleménye miatt bontanak szerződést. A miniszterelnök leszögezte, érzékeny kérdésről van szó, mert a Magyar Telekom stratégiai partnere a kormánynak, de világossá kell tenni, hogy ennek ellenére tiszteletben kell tartania azokat az értékeket, amelyek Magyarországon alkotmányos védelem alatt állnak. Kovács Ákos nemrég az Echo Tv-n azt mondta, a nőknek nem az a feladatuk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak, hanem valakihez tartozni és anyaként kiteljesedni, amit vezető beosztásban nem tehetnek meg. Az énekes nyilatkozata nagy felháborodást váltott ki sokakban, majd a Magyar Telekom szerdán szerződést bontott az énekessel. Erre válaszul egy nappal később a kormány felmondta mobilinternetes szerződéseit a Telekommal.

Borzási Sarolta, a Share Föderáció magyar ügyekért felelős alelnöke elmondta, a programok közül kiemelkedik többek között a YouthMeeting, a Magyar Ifjúsági Konferencia, az Apáczai Csere János tantárgyverseny, a 22. KMDSZ Diáknapok és Diákolimpia, a TIFF Campus, a Color Run, a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, az Electric City és Electric Castle, a Jazz in the Park, a Kolozsvári Magyar Napokon az ifjúsági pavilon, a cserkésztábor, a sportolimpia, a Várom az urat ifjúsági keresztyén fesztivál vagy a Kolozsvári Magyar Napok téli fesztiválja. Folyamatos program volt a Day15, amelyben minden hónap 15. körül más és más rendezvényt, projektet szerveztek. Borzási Sarolta néhány számszerűsíthető célt és eredményt is bemutatott, számol be a Transindex. Az egyik cél az volt, hogy az ifjúsági projektek támogatására szánt önkormányzati támogatásokat 150%-kal növeljék, ehhez képest 2012-höz képest 500%-kal növekedett az ezekre fordított összeg. A turisták száma 26%-kal növekedett 2015-ben a kitűzött 20%-hoz képest. Azt is szerették volna elérni, hogy az összlakosság több mint fele vegyen részt valamilyen eseményen, ehhez képest több mint 1 millió látogatója volt a programoknak. A rendezvénysorozat több mint 5400 önkéntest mozgatott meg, amelyből több mint 2000 magyar volt.

Az egyezmény az önkormányzati és a parlamenti választásokra is vonatkozik. Ennek kapcsán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kiemelte, a megállapodás kiterjed minden olyan erdélyi településre, ahol szükséges a két alakulat összefogása, annak érdekében, hogy az önkormányzatokban megmaradjon, megerősödjön, vagy visszaszerezhető legyen a magyar közösség képviselete. Mindemellett Székelyföldön lesznek olyan települések, ahol továbbra is megmarad a versenyhelyzet a két párt jelöltjei között. Bíró Zsolt, az MPP elnöke azt mondta, közös cél az, hogy a magyar közösséget hatékonyan képviseljék. Hozzátette, lesznek olyan települések, a szórványban, interetnikus környezetben, ahol már az önkormányzati választáson együtt fognak működni az RMDSZ-szel, ahol pedig megmérettetés lesz, ott a versenynek nem kell megmérgeznie egy egész település hangulatát. Ennek érdekében a ma aláírt megállapodásba a tisztességes versenyre vonatkozó kitételeket is belefoglaltak. A keretegyezményt jövő év elején pontszerű, településekre lebontott együttműködésekkel egészítenek majd ki.

A Hargita Megyei Katonai Központ felhívja a fiatalok figyelmét, hogy az érvényben lévő törvények alapján 18. életévük betöltését követő 6 hónapon belül kötelességük jelentkezni Csíkszeredában, a Vár tér 1-es szám alatt található katonai nyilvántartó központban. Itt ugyanis minden fiatalt nyilvántartásba vesznek. Aki elmulasztja a jelentkezést, az 100 és 300 lej közötti büntetésre számíthat, olvasható a Hargita Megyei Katonai Központ közleményében. Romániában 2007. január 1-jei kezdettel felfüggesztették a kötelező katonai szolgálatot mind a teljes, mind a csökkentett időtartamú katonai szolgálatot illetően, de ettől függetlenül a fiataloknak jelentkezniük kell, hogy bekerüljenek a katonai nyilvántartásba.

A beruházást uniós projekt révén valósították meg, amelyben a megyei tanács társfinanszírozóként vett részt. A mintegy 20 millió lej értékű beruházás részeként megújult a külön épületben működő fül-orr-gégészet ambulanciája is. Erre több mint 1 millió 200 ezer lejt fordítottak, és a korszerűsített épületet utolsó generációs orvosi berendezésekkel, műszerekkel és bútorzattal is ellátták, közölte Călin Suciu, a Maros Megyei Tanács regionális fejlesztési osztályának vezetője.

„Sem a munkálatok ideje alatt, sem az orvosi berendezések felszerelésekor nem szakították meg a járóbeteg rendelő tevékenységét, sikerült úgy megszervezni a munkát, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarja a betegek ellátását. Hétvégén, esetenként éjszakai órákban is dolgoztak annak érdekében, hogy az épületben zajló orvosi tevékenységet ne akadályozzák.”

Călin Suciu a mai sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy összesen 14 szakorvosi rendelőt újítottak fel a marosvásárhelyi nagykórház ambulanciáján, többek között a belgyógyászati, kardiológiai, gyerek- és nőgyógyászati kabineteket is, sőt egy hőközpontot és klímaberendezést is felszereltek a korszerűsítési munkálatok alatt. A járóbeteg rendelőintézet 9 hónapig tartó modernizálási munkálatai a tervezett befejezési határidő előtt megvalósultak, emiatt már szeptember vége óta zavartalanul folyik az orvosi ellátás az egészségügyi intézményben.

Újabb jelentős összeggel támogatja a zentai Népkonyha működését a Japan Tobacco International dohányipari vállalat, amelynek illetékesei ma délelőtt adták át az adományukat a Népkonyhát működtető Caritas illetékeseinek.

A Vajdasági Magyar Szövetség, mint a magyar kormánynak a támogatások elosztásáért felelős partnere, arról tart ismertetetőt, hogy miként lehet becsületesen, áttekinthetően elosztani az ötvenmilliárd forintos támogatást, ebbe mi nem kívánunk beleszólni ‒ mondja Miskolczi József vállalkozó, a Magyar Mozgalom Egyesület Gazdasági és Vállalkozásfejlesztési Szaktestületének témafelelőse.

A kisebbségi és többnyelvű tájékoztatás a médiatörvények alkalmazásának fényében címmel tartott konferenciát a Vajdasági Független Újságírók Szervezete és a szerbiai EBESZ-misszió médiaszakosztálya Újvidéken a tartományi parlament épületében, melyen a tartományi kormány és parlament tisztségviselői, illetve a tartományi ombudsman mellett médiaszakértők, a kisebbségi média képviselői, újságírók vettek részt, és megvitatták a kisebbségi közösségek tájékoztatása lehetőségének módozatait a meglévő törvényes keretek között, az aktuális terepi helyzet figyelembe vételével.

Az 50 milliárd forintos magyarországi támogatási keretből 20 milliárdot vissza nem térítendő támogatás formájában osztanak szét a következő három évben, az összeg nagyobbik felét 30 milliárd forint összegben kedvezményes banki hitelprogram keretében pályázhatják meg a vajdasági vállalkozások ‒ ismertette Pásztor István, a VMSZ elnöke és a tartományi képviselőház elnöke Szabadkán megtartott csütörtöki előadásán.