Tegnap este egy 11 éves kislányt gázolt el egy Törökországban bejegyzett teherautó. A gyerek a helyszínen meghalt. A baleset egy gyalogátjáró közelében történt. A helyiek szerint a települést átszelő országúton levő betonfal miatt életveszélyes az útszakasz, a kihelyezése óta nagyon sok baleset történt Marosszentgyörgyön, hatszor több, mint az országút felújítását és a betonfal kihelyezését megelőzően, mert azt az érzetet kelti a sofőrökben, hogy gyorsabban hajthatnak. A helyi önkormányzat többször jelezte a problémát az útügyi hatóságnak, több tiltakozó akciót is szerveztek a betonfal ellen, és petíciót is indítottak az eltávolítása érdekében, amelyet 4000 helyi lakos írt alá.
Az útvonalon az első gépnek ma kellett volna indulnia, ám a török légitársaság a geopolitikai helyzetre hivatkozva halasztotta az új járat beindítását. A tervek szerint heti négy alkalommal közlekedett volna repülőgép Kolozsvár és Isztambul között. Tegnap egyébként a Turkish Airlines alkalmazottai sorában is megkezdődött a tisztogatás. A légitársaság tegnap este 200 alkalmazottja elbocsátását jelentette be arra hivatkozva, hogy részük volt a puccsban, és kapcsolatban állnak a puccs szervezőivel.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint augusztus 6-ig rendkívül meleg lesz az egész országban, főként a déli megyékben, ahol a nappali csúcsértékek 35 fok körül alakulnak. 30 fok fölött tetőznek majd a hőmérsékletek Erdélyben is, átlagosan 31-32 fokig melegszik a levegő. Az ország nagy részén kevés az esély esőre, de a Körösök vidékén, Máramarosban és Erdélyben előfordulhatnak villámlással kísért gyors záporok.
Sikeresen leszállt Abu-Dzabiban kedden hajnalban a Solar Impulse 2 nevű napelemes repülőgép, amely így az első, energiáját kizárólag napelemekből nyerő repülő, amelynek sikerült megkerülnie a Földet.
A gép így egyetlen csepp üzemanyag felhasználása nélkül tette meg a 42 ezer kilométert. Bertrand Piccard komplikáció nélküli leszállást hajtott végre vele Abu-Dzabiban helyi idő szerint 4.05 órakor.
A Solar Impulse 2 tavaly márciusban indult föld körüli útjára. Tizenhat helyen szállt le. Az út leghosszabb szakasza Japán és Hawaii között a Csendes-óceán átszelése volt, ami 7212 kilométert jelentett, melyet a gép 118 óra alatt tett meg.
Az Egyesült Államokhoz tartozó szigeteken javítani is kellett a repülőt, ami miatt több mint kilenc hónapig nem tudtak felszállni.
A küldetés célja a világ körberepülésén kívül, az volt, hogy felhívja a figyelmet a megújuló, környezetbarát energiára.
A magyarországi ukrán nagykövet kinevezéséről, az állítólagos magyar szeparatizmusról, a kárpátaljai magyar konzulátusok működéséről kérdezte Buhajla József ungvári magyar főkonzult a mukachevo.net hírportál munkatársa.
Húsz hónap telt el úgy, hogy Ukrajnának nem volt nagykövete Magyarországon, azaz a legmagasabb diplomáciai szinten nem tudta képviselni érdekeit a szomszédos országban. Buhajla József szerint a nemrégiben kinevezett Ljubov Nepopnak nagy tapasztalata van a diplomácia terén, érti a dolgát, ismeri azt a régiót, ahol most dolgozik, jól beszél magyarul. A felsoroltakból kiindulva biztosak lehetünk abban, hogy a nagykövet asszony tevékenysége nagyban hozzájárul majd az – egyébként hagyományosan jó – ukrán–magyar kapcsolat további javulásához.
A Kárpátalján működő magyar konzulátusokról Buhajla József elmondta, az ungvári és a beregszászi képviselet együttműködése a kijevi magyar nagykövetséggel rendkívül szoros. Egyek azon törekvésben, hogy segítsék Ukrajnát a vízummentesség és az Európai Unióba való belépés minél hamarabbi elérésében.
Egyszersmind minden külképviseletnek megvan a maga feladata. A nagykövetség felső szinten foglalkozik több politikai kérdéssel és diplomáciai tevékenységgel. A főkonzulátusi hatáskörben a vízummal kapcsolatos feladatokra, kulturális projektekre, a Kárpátalján egy tömbben élő magyarság érdekeinek a védelmére összpontosítanak. Ennek érdekében folytatják a korábban elindított programokat, példaként említve a különböző emléktáblák és emlékművek felállítását, az Ungvári Nemzeti Egyetemen folyó tatarozási munkálatok támogatását, a sikeres Keleti Partnerség Programot. Szólt a júliusban induló kárpátaljai gazdaságfejlesztési programról is, melynek keretében a magyar állam még az idén kétmilliárd forint összegű támogatást biztosít az itt élőknek, majd hozzátette: ez az összeg jövőre várhatóan ötmilliárd forintra emelkedik.
Az utóbbi évek statisztikai adatai szerint évente 48-50 ezer schengeni vízumot adnak ki a magyar konzulátusok.
Buhajla emlékeztetett rá, hogy a Keleti Partnerség 2015. májusi rigai csúcstalálkozóján Orbán Viktor magyar miniszterelnök azon EU-tagországok vezetői között volt, akik elkötelezetten támogatták Ukrajna eurointegrációs törekvéseit, szorgalmazták, hogy Ukrajna vízummentességet kapjon.
Buhajla József szerint érthetetlenek a magyar szeparatizmusról szóló vádak, és kitalációnak nevezett minden ilyen híresztelést. Szomszédos országként és az Európai Unió tagországaként természetes dolog, hogy Magyarország segíti Ukrajnát, azon belül Kárpátalját – fogalmazott a főkonzul. – Nagyon fontos, hogy ezekben a kérdésekben mellőzzünk minden spekulációt, eligazodjunk a helyzetben, hiteles és hivatalos tájékoztatást nyújtsunk. Csak így tehetünk rendet azok fejében, akiknek kétségeik és félelmeik támadnak.
A teljes interjút ITT olvashatja el.
Kárpátalja.ma
Monumentális egyiptomi szobormaradványt találtak a legnagyobb bibliai kori ásatáson Izraelben. A középbirodalom egyik magas rangú tisztviselőjét örökíthette meg a szobor.
Történelmi jelentőségű szobormaradványt, egy életnagyságú egyiptomi hivatalnok mészkőszobrának alsó részét találták meg a Tel-Hacor nevű lelőhelyen Izraelben, a Galileai-tengertől (helyi nevén a Kinneret-tótól) északra – értesült a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság honlapja.
Félméteres lábak érthetetlen szöveggel
Az egyiptomi középbirodalom egyik magas rangú tisztviselőjét örökíthette meg az a szobor, amelynek töredékét meglelték az UNESCO egyik világörökségnek választott helyszínén, Izrael legnagyobb bibliai kori ásatásán, Tel-Hacorban- közölték a lappal a Jeruzsálemi Héber Egyetem feltárást végző régészei.
Az egykori kormányzói palotában maradt fenn egy négyzet alapú kövön ülő egyiptomi férfialak lábának 40 x 45 centiméteres darabja. A kőalapzatra néhány sor hieroglifát is véstek.
A kutatók becslése szerint a hiányzó részekkel kiegészítve eredetileg életnagyságú lehetett a szobor, amelynek feliratát eddig nem sikerült teljesen megfejteni. Az első olvasatok szerint a sorok az alkotás egykori tulajdonosának nevét és rangját rejthették, de a hieroglifák megfejtése még nem egyértelmű.
Egy fáraó szfinxét követi
A szobor eredetileg egy síremléknél vagy egy templomban, valószínűleg Ptah isten templomában állhatott, és a talapzatába vésett szöveg nagyrészt a hivatalnokot dicsőítette, aki a memphiszi térségben – Ptah isten kultuszának főhelyén – szolgálhatott. A feliraton szerepel a szokásos egyiptomi halotti formula is, amelynek a szobor tulajdonosa számára örök bőséget kellett biztosítania.
Az egész földközi-tengeri térségben eddig ez a második, az i. e. 3. évezredből származó monumentális egyiptomi szobormaradvány: az elsőt is itt találták három évvel ezelőtt, az i. e. 25. században uralkodó Menkauré fáraó szfinxtöredékét.
A bibliai kor legfontosabb lelőhelye
Az egykori kormányzati palota fontosságát jelzi, hogy két ilyen szobrot is kiástak belőle, valószínűleg nem csak Hacor városát, hanem az egész térséget erről a helyről igazgathatták.
A Héber Egyetem régészeti tanszékén dolgozó, és a helyi ásatásokon 27 éve részt vevő Amnon Ben-Tor professzor szerint ez a bibliai kor legfontosabb régészeti lelőhelye.
Az utóbbi közel harminc évben 18 egyiptomi szobormaradványra leltek ezen a helyen, de legnagyobb részüket a késői bronzkorra, az i. e. 15-13. századra datálták. Számos olyan maradványt is találtak, amelyet még a Hacor felépítése előtti korban készítettek, és amelyet a régészek szerint ajándékként küldhettek Egyiptomból a Hacorban székelő uralkodónak.
Nem meglepő
“Ez nem meglepő, mivel Hacor királya különleges helyzetben volt, akkoriban ő volt Kánaán déli részének legfontosabb uralkodója”- vélekedett a lapnak nyilatkozó régész. Fénykorában, az i. e. 2. évezredben mintegy húszezren élhettek Hacorban, ami a térség legfontosabb központjává tette a várost az Egyiptom és Babilon közötti úton.
A szobrokat mind törött állapotban, nagy területen elszórva találták, ami arra utal, hogy szándékosan, erőszakosan törték őket darabokra valószínűleg a város elfoglalásakor, valamikor az i. e. 13. században.
Józsué könyve a Bibliában azt állítja, hogy a kánaáni Hacor elfoglalása nyitotta meg az utat az izraelieknek az ezen a területen való letelepedéshez. A várost Salamon király újjáépítette és a babiloni hódításig, i. e. 732-ig ismét virágzott.
Tizenkilencre emelkedett a Tokió közelében, Japánban kedd hajnalban egy fogyatékkal élőknek otthont adó létesítményben elkövetett késes ámokfutás halálos áldozatainak száma.
A feltételezett elkövető a megtámadott egészségügyi intézmény egyik korábbi dolgozója, a 26 éves Uemacu Szatosi – jelentette kedden a japán köztévé, amelynek információi szerint a támadásnak legalább negyvenöt sérültje is van.
A sérültek közül 28 ember sebesülése súlyos.
A késelő hajnalban rontott be egy fogyatékkal élőknek otthont adó létesítménybe a Kanagava prefektúrában található Szagamiharában. A rendőrséget hajnali fél háromkor riasztotta a létesítmény egyik munkatársa, aki azt mondta: “valami szörnyűség történik”.
A férfi a támadás után maga sétált be a rendőrségre, ahol feladta magát. A rendőrség hivatalosan emberöléssel gyanúsította meg.
Az Aszahi Simbun című japán napilap tudósítása alapján a támadó a rendőrség tájékoztatása szerint azzal indokolta tettét, hogy “meg akarja szabadítani a a világot a fogyatékkal élőktől”.