A magyar-osztrák határ megvédésének legjobb módszere az lenne, ha a két ország közösen védené meg a magyar-szerb határt - jelentette ki Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök Christian Kern osztrák kancellárral folytatott keddi budapesti megbeszélése után azt mondta, Magyarország mindent megtesz a következő időszakban azért, hogy a lehető legjobb szomszédja és partnere legyen Ausztriának.
Ha a szervezet folyadéktartalma sokkal nagyobb mértékben csökken, mint amilyen mértékben az elveszített folyadék pótlásra kerül, akkor kiszáradásról, más néven dehidrációról vagy exsiccosisról (ejtsd: exszikkózisról) beszélünk. A kiszáradás a folyadékháztartás felborulása, amely az esetek többségében a sóháztartás (elektrolitháztartás) felborulásával is együtt jár. A dehidráció vagy túl kevés folyadékfogyasztás, vagy fokozott folyadékvesztés következménye.
Az emberi test tömegének nagy része víz, ami az összes anyagcsere-folyamathoz nélkülözhetetlen. Vízben oldott formában különböző sók (ásványi anyagok, elektrolitok) vannak jelen bizonyos koncentrációban. Fontos elektrolit többek között a nátrium, a kálium, a kalcium és a magnézium.
A vízháztartás csak akkor van egyensúlyban, a testi funkciók és folyamatok (pl. az idegrendszer) csak akkor működnek problémamentesen, ha a szervezet elegendő folyadékhoz és megfelelő mennyiségű sóhoz jut.
Mi okozhat kiszáradást?
Kiszáradáshoz vezethet a túl kevés folyadékfogyasztás, a nagy hőség, a megerőltető fizikai munka és sport okozta izzadás, hasmenés, hányás, láz, vérvesztés, égés, akut veseelégtelenség, Addison-kór, diabéteszes kóma, diabetes insipidus, túl magas dózisban szedett diuretikumok (vízhajtók).
A dehidráció három formája
A kiszáradásnak három formáját különböztetjük meg: az izotóniás, a hipotóniás és a hipertóniás dehidrációt. Ezen felosztás legfőbb szempontja a szervezetben lévő víz és nátrium mennyiségi aránya. A nátrium-ion egy pozitív töltésű részecske, ami normál esetben főként a sejteken kívüli (extracelluláris) térben található meg és az összes nátrium-ionnak csak igen csekély része van a sejteken belül.
Izotóniás dehidráció: a víz- és nátriumhiány azonos mértékű, az arány nem borul fel. A hiány csak az extracelulláris térben lép fel. Például súlyos vérveszteség esetén alakulhat ki.
Hipotóniás dehidráció: Az extracelluláris térben a rendelkezésre álló vízmennyiséghez viszonyítva túl kevés nátrium-ion van jelen, a nátriumhiány tehát nagyobb mértékű, mint a vízhiány. Emiatt víz áramlik a sejtekbe: az extracelulláris tér kisebb lesz, a sejteken belül pedig túl sok víz lesz. A hipotóniás dehidráció oka lehet például folyadékvesztés (erős izzadás, hányás, hasmenés stb. következtében), ha azt túl alacsony ásványisó-tartalmú vízzel próbálják pótolni.
Hipertóniás dehidráció: Ebben az esetben a szervezet arányaiban nézve több vizet veszít, mint nátriumot. A nátriumkoncentráció a sejten kívüli térben a normál érték fölé emelkedik, emiatt a sejtekből kifelé áramlik a víz, ám ez nem elegendő az extracelluláris tér nátriumkoncentrációjának csökkentéséhez. Így a sejteken belül és kívül is folyadékhiány és emelkedett nátriumkoncentráció lép fel. A hipertóniás dehidráció például erős verejtékezés vagy hasmenés következménye lehet.
A kiszáradás mértékétől függ, hogy milyen tünetek jelentkeznek
Enyhe dehidráció esetén a folyadékvesztés a testtömeg 3-5 %-a. Tünete a szomjúságérzet, a bőr és a nyálkahártyák enyhe kiszáradása, illetve koncentrált (a normálisnál sokkal sötétebb) vizelet.
Ha a folyadékvesztés a testsúly 6-8 %-a, akkor közepes mértékű dehidrációról beszélünk. Ennek jelei a beesett szemek, a bőr és a nyálkahártyák kifejezett szárazsága, nagymértékben csökkent vizeletürítés (oliguria) és a normálistól gyorsabb szívverés (tachycardia).
Súlyos kiszáradás esetén a folyadékvesztés a testtömeg 9-12 %-a, ami többek között túl alacsony vérnyomáshoz (hipotónia) vezet. Ha a súlyosan kiszáradt személy bőrét, például a kézfején két ujjunkkal finoman összecsípjük, majd elengedjük, a ránc nem simul ki azonnal, hanem néhány másodpercig megmarad.
A 12-15 %-os folyadékvesztés keringés összeomláshoz, sokk kialakulásához vezet, amelynek során tudatzavarok léphetnek fel, mint például letargia, zavarodottság, delírium (hullámzó lefolyású, tájékozódás- és figyelemzavar), kóma. A nagy mértékű dehidráció életveszélyes állapot!
Miért fontos, hogy eleget igyunk?
Elsősorban fokozott izzadás következtében – megerőltető fizikai aktivitás során vagy hőség idején – veszít a szervezet sok folyadékot és ásványi sót. Ha ezt nem pótoljuk, kialakul a dehidráció. Ha a szervezetben folyadék- és sóhiány lép fel, a legtöbb ember szomjúságot érez, ez az első jel, majd jelentkeznek a súlyosabb tünetek, mint amilyen a fejfájás és a gyengeségérzet. Ha a szervezet folyadékszükségletét nem pótolják, akkor tachycardia, izomgörcsök, eszméletvesztés, sőt akár halál is bekövetkezhet.
Ne várjuk meg, amíg jelentkeznek a kiszáradás első jelei! Figyeljünk oda a rendszeres, minőségi folyadékpótlásra! Egy egészséges felnőtt napi vízszükséglete kb. 2-2,5 liter, ezt részben folyadékokkal, részben az elfogyasztott táplálékaink víztartalmával pótoljuk. A sportolás és a hőség növeli a napi folyadékigényt. Vese- és szívbetegségben szenvedők feltétlenül kérjék ki orvosuk véleményét a napi folyadékszükségletüket illetően, mert nekik ártalmas is lehet a túl sok folyadék fogyasztása. Az idősebb emberek különösen veszélyeztetettek, mivel náluk a szomjúságérzet kevésbé kifejezett, emiatt sokan közülük túl kevés folyadékot fogyasztanak, szervezetük dehidrált. A gyermekek megfelelő folyadékpótlására szintén kiemelt figyelmet kell fordítanunk, hiszen ők még nem ismerik ennek jelentőségét, illetve pl. nyáron a játék hevében a nagyobb gyerekek is hajlamosak megfeledkezni az ivásról. A csecsemők és kisgyerekek különösen veszélyeztetettek, náluk nagyon gyorsan kialakulhat kiszáradás, például gyomor-bélrendszeri fertőzések következtében.
Elrabolták Bernie Ecclestone anyósát Brazíliában, és 120 millió real váltságdíjat követelnek a szabadon bocsátásáért.
Éppen hogy belesüppedtünk a délibábos ernyedtségbe – ki valamelyik vízparton, ki a forró aszfalton –, amikor emlékeztettek bennünket arra, hogy semmi okunk az aggodalomra. A polgárok csak bátran fogadják el Aleksandar Vučić kormányalakító kinyújtott karját, és engedjék, hogy vezesse őket, mondta Nebojša Stefanović ügyvezető státuszú belügyminiszter, aki hiszi, ha eljön a megfelelő pillanat, Vučić megalakítja a köztársasági kormány következő összetételét, így senkinek nincs oka aggodalomra. Ezek azok a pillanatok, amikor az ember fejtörésbe kezd: most akkor valóban ne aggódjon, vagy csak most kezdjen el igazán aggódni.
Ukrajna és Litvánia kölcsönösen eltörölte a két ország légitársaságainak járataira vonatkozó mennyiségi korlátozást – jelentette be kedden a kijevi állami légiközlekedési vállalat.
A sajtószolgálat közleménye szerint ennek értelmében ezentúl bármely számú járatot indíthatnak egymás országába az ukrán, illetve a litván légitársaságok.
Június elején hozta nyilvánosságra az ukrán légiközlekedési szolgálat, hogy három új, európai uniós irányba nyílt közvetlen légi összeköttetés Ukrajnából, egy csehországi és két litvániai város repterére.
Március végén Olaszország, április elején pedig Lengyelország oldotta fel az ukrán légitársaságoknak az oda érkező, illetve onnan induló járatai számára vonatkozó korlátozást.
A kijevi kormány reméli, hogy még az idén az Európai Unió aláírja Ukrajnával a közös légtérről szóló, úgynevezett “nyitott égbolt” megállapodást. Ennek előkészítésével Petro Porosenko elnök még tavaly májusban bízta meg az infrastrukturális minisztert. Kijev arra számított, hogy a múlt év végéig megszületik a megállapodás. A tárca akkori vezetője, Andrij Pivovarszkij a fennakadást a Nagy-Britannia és Spanyolország közötti gibraltári vitával magyarázta. Hangsúlyozta, hogy a megállapodás többi részét a felek már 2013-ban parafálták.
A brit fennhatóság alá tartozó Gibraltár sorsa régóta viszály forrása a két EU-tagállam között. London rendszeresen kifogásolja, hogy a spanyol fél különféle korlátozó intézkedésekkel nehezíti a terület közúti, vízi és légi megközelítését, így próbálva kicsikarni brit engedményeket a terület szuverenitásának kérdésében.
Idén januárban lépett életbe a “nyitott égbolt” megállapodás Ukrajna és az Egyesült Államok között, a két ország tavaly júliusban írt alá.
Gyorsított eljárásban felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt és két évre kiutasított Magyarország területéről egy 40 éves afgán férfit a Kiskunhalasi Járásbíróság hivatalos személy elleni erőszak miatt - tájékoztatta a Kecskeméti Törvényszék kedden az MTI-t.