Határon túli magyar portálok összesített hírei

Ünnepélyes keretek között tartották meg szombaton a zentai városháza dísztermében a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) vajdasági regionális szervezetének alakuló ülését.

KASSA. Egy külföldi férfi gyanús viselkedése miatt lezárták a rendőrök a kassai Vörös Csillag strandot. A JOJ televízió információi szerint a szíriai származású férfi brit útlevéllel rendelkezik.

Klaus Johannis államfő ma a Legfelső Védelmi Tanács ülése után közölte, két tagállam már konkrét számot is mondott ennek kapcsán, Bulgária 400 fős csapatot küldene Romániába, Lengyelország pedig egy hadtestet. Az államfő kiemelte, a mai CSAT ülésen elsősorban azt vitatták meg, hogy az országnak milyen lépéseket kell tennie a varsói NATO-csúcson hozott döntések alkalmazására. Klaus Johannis szerint Románia sikeresen tárgyalt a varsói csúcson, és minden célkitűzését elérte. Ezek közül az egyik éppen az a megállapodás, amely egy Romániában állomásozó, többnemzetiségű NATO dandár létrehozására vonatkozik. Az államfő ma azt is közölte, a katonai vezetők javaslata alapján jövő márciusában vagy áprilisában állíthatják fel a romániai NATO-dandárt.

A drága gépjármű-biztosítás miatt a minap spontán sztrájkba kezdtek a szállítmányozók. Brassó körgyűrűjét zárták le egy órára, ahol naponta 10 ezer gépkocsi halad át. A tervek szerint a haszonjárművekre, autóbuszokra és teherautókra 1.100-tól 8.500 lejig terjed majd az évente fizetendő biztosítás ös...

Hatalmas viking fejszét találtak a régészek a dániai Haarup város közeli autópálya-építkezések során. A 10. századi, egy párt rejtő sírban lévő fegyver a szakemberek szerint sokkal nagyobb és nehezebb volt, mint egy átlagos méretű fejsze. A viking kor egyik legfélelmetesebb fegyverének nevezték.

„Ez egy rendkívüli felfedezés, ehhez foghatót még nem is láttam – a most feltárt fegyver sokkal méretesebb és súlyosabb, mint a megszokott fejszék. Minden bizonnyal egy, az átlagosnál sokkal hosszabb nyél is tartozott hozzá, és az igen erős tulajdonosa valószínűleg csupán két kézzel használhatta a harcmezőn” – mondta Kirsten Nellemann Nielsen, a Silkeborg Museum munkatársa a Live Science-nek.

A gigantikus méretű baltán nem találtak semmilyen díszítő elemet, még egy egyszerű feliratot sem, szinte kizárt, hogy csupán mutatóba készült. „Ez nem luxusfegyver volt” – tette hozzá a szakértő. Továbbá a sírban lévő elhunyt mellett nem is fedeztek fel semmilyen más sírleletet a fejszén kívül, amiből a kutató arra következtet, hogy eltemetői a férfit csak és kizárólag harcosként definiálták.

A haarupi viking sír körül – amelyet a dánok a dødehus (halálház) szóval illetnek – egy négy méter széles és 13 méter hosszú fapalánk húzódik. A temetés a kutatók becslése szerint 950 körül zajlott le. A nemeket csupán a sírmellékletek és a ruházat alapján tudták azonosítani, ugyanis az egyetlen emberi maradvány, amely túlélte az elmúlt évszázadokat, az az asszony fekete haja volt.

Az ezüst és arany szálakkal átszőtt, igen finom anyagból készült ruhájú nő egy fakocsira emlékeztető koporsóban aludta örök álmát, ami a korszak hagyományos temetkezési szokása volt egy társadalmilag magas ranglétrán álló asszony számára. Továbbá néhány kulcsot is találtak mellette, ami megerősíti a korábbi feltételezést. Az egyik kulcs a sírban található fa ékszerdobozt nyitotta.

Nielsen szerint nem lehet egyértelműen állítani, hogy a sírban lévő pár férj és feleség voltak (elképzelhető, hogy testvéri szálak fűzték őket egymáshoz), az azonban egyértelműnek tűnik, hogy a helyi közösség nagyhatalmú párjáról van szó. A pár eltemetése után valamikor a sírba temettek egy másik férfit is, aki mellett szintén találtak egy fejszét, bár ez normál méretű volt. A régész szerint valószínűleg a nagyfejszéjű férfi utódja vagy leszármazottja lehet a második elhunyt. A kutatók kiemelték, hogy a temetkezési helyszín merőben különbözik a korszakban szokásos eljárásoktól, további különös tény, hogy a közvetlen közelükben nem is tártak fel másik sírt.

A Haarupban eltemetett három főnek, valamint a környéki sírokban lévő vikingek a sírokban talált leletek alapján minden bizonnyal széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal bírtak, ugyanis Baltikumból származó kerámiacsészéket, valamint közel-keleti ezüst pénzérméket (dirham) fedeztek fel mellettük.

Néhány napig szünetel a kánikula Kárpátalja területén, négyes szintű viharjelzést adott ki a helyi meteorológiai központ.

A kárpátaljai és a magyarországi meteorológiai központok jelentése szerint július 27-től heves esőzések, zivatarok, felhőszakadások, helyenként akár jégeső is várható megyénk egész területén. Az esőzések következtében a kisebb folyók vízszintje akár egy méterrel is megemelkedhet. Változó irányú szélre számíthatunk, sebessége 3-8 m/s, viharban akár 15-20 m/s-os széllökések is kialakulhatnak. Nappal 26-31 Celsius-fokot mérhetünk, este 14-19 fokot.

A szélsőséges időjárási jelenségekre július 30-ig számíthatunk.

Kárpátalja.ma

Két új kút kifúrásáról írt alá ma szerződést a Geo Engineering BGP vállalat által vezetett konzorciummal a szabadkai vízgazdálkodási közvállalat, a munkálatok októberben kezdődhetnek meg.

A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, korábbi nevén a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház igazgatói székére két személy, Kacsur András színművész és Sütő Mária, az intézmény titkára nyújtotta be pályázati kérelmét.

A beadványok elbírálási folyamatáról Molnár Ildikót, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Kulturális Főosztályának helyettes vezetőjét kérdezte szerkesztőségünk, aki beszámolt a tisztségválasztás körülményeiről.

A hatfős bizottság július 29-én hallgatja meg a jelölteket és hoz döntést az igazgatói poszt betöltéséről. A meghallgatás során a két jelölt bemutatja az egyéves és ötéves terveit, majd titkos szavazás következik, amelynek eredményeképpen fény derül a nyertes pályázó kilétére.
A döntés a tervek kidolgozottságának, alaposságának értékelése és személyes beszélgetés alapján születik. A fő szempontok közé tartozik a szakmai rátermettség, hozzáállás, a programterv átláthatósága, a színészek továbbképzési feltételeinek megteremtése, a vezetett intézmény állapotának fenntartása, javítása.

A kulturális osztály részéről Molnár Ildikó és Kanyuk Iván, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Kulturális Főosztályának helyettes vezetői és Voronics Mária, az osztály módszerész szakembere képviselik a bizottságot. A civil szervezetek részéről az Ukrajnai Nemzeti Színháztársulatok regionális képviseleti testületéből Viktor Telicsko, Krimusz Anatolij és Sersun Vaszil vesz részt a döntéshozásban.

Molnár Ildikó szerkesztőségünknek elmondta, a beregszászi színházon kívül még öt intézményben történik vezetőváltás öt bizottság közreműködésével: a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeumban, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban, az ungvári szabadtéri múzeumban, a Cantus megyei akadémiai kamarakórusban és a Megyei Gyermek- és Ifjúsági Könyvtárban.

Ahogy korábban már beszámoltunk róla, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal kulturális osztálya további öt kulturális intézmény vezetői tisztségére pályázó jelölt nevét tette közzé.

Végül pillantsunk bele a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatói tisztségére pályázó személyek, Kacsur András és Sütő Mária szakmai tapasztalataiba:

Kacsur András 1974. augusztus 31-én született Nagyszőlősön. Iskolásként tagja volt a nagyszőlősi Bartók Béla Művelődési Körnek és a Keresztyén Balázs vezette önképző körnek. Felsőfokú végzettségét a Kijevi Nemzeti Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerezte, emellett cserediákként három félévet töltött a Budapesti Színművészeti Főiskolán.
18 éve tagja a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színháznak, aktívan részt vállal a színház életében, számos darabban láthatjuk ma is.

Sütő Mária, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház titkára 1995 óta dolgozik az intézményben, 2013-ban kinevezték a színház irodalmi-dramaturgiai részlegének élére. Felsőfokú végzettségét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem angol szakán szerezte. Munkája során elsajátította az intézmény adminisztrációs teendőit és pályázatírási tapasztalatot is szerzett.

Molnár Krisztina
Kárpátalja.ma

A találkozó időpontját a török miniszterelnök-helyettes jelentette ma be. Az orosz hatóságok már a múlt hét folyamán beszámoltak arról, hogy Vladimir Putyin államfő augusztus első felében találkozni fog a török államelnökkel. A két vezető között ez lesz az első találkozó azt követően, hogy tavaly novemberben a török-szíriai határon egy török vadászgép lelőtt egy orosz bombázó repülőgépet. Az incidenst követően elhidegült a két ország viszonya, és Oroszország gazdasági szankciókat vezetett be Ankarával szemben. Az orosz és a török miniszterelnök-helyettesek a mai moszkvai találkozójukon abban állapodtak meg, hogy fokozatosan feloldják a két ország kereskedelmi és gazdasági viszonyát sújtó korlátozásokat.

Csütörtökön 17.15-től az élő ZeneTérben: Amikor tetőtől talpig libabőrös lesz az ember – katarzis a magyar rockzenében, lélektani megközelítésben. Vargha Jenő-László pszichológus lesz a vendégem az élő ZeneTérben július 28-án, csütörtökön délután negyed hattól. Tartsanak velünk! Hallgassák meg hango...

Kihalt, húsevő erszényes új fajára bukkantak kutatók Ausztráliában. Az élőlény mintegy ötmillió évvel ezelőtt élt Queensland félreeső északnyugati területén, Ausztrália kiszáradó erdőségeiben.

A 20-25 kilogrammot nyomó ragadozó a kontinens legnagyobb, ma élő húsevő erszényesének, a mintegy 10 kilogrammos tasmán ördögnek távoli és jócskán termetesebb rokona. A Whollydooleya tomnpatrichorum az első hivatalosan leírt faj ama furcsa új állatok között, amelyeknek maradványait Queensland „Új Riversleigh”’ névre keresztelt lelőhelyén találtak meg.

Az erszényest taglaló tanulmányt a Memoirs of Museum Victoria folyóirat közölte.

Mike Archer, a vizsgálat vezetője szerint a W. tomnpatrichorumnak nagyon erős foga volt, amellyel korának legnagyobb állatait is leteríthette és felapríthatta.

A 12-15 millió évvel ezelőtti kései miocén időszak – amikor Ausztrália elkezdett kiszáradni, és a megafauna fejlődésnek indult – a kontinens múltjának egyik legrejtélyesebb és legkevésbé ismert periódusa. Az ekkor élt szárazföldi állatok maradványai nagyon ritkák.

2012-ben azonban a kutatók rábukkantak egy teljesen új lelőhelyre, a már nemzetközi hírnevet szerzett Riversleigh világörökségi helyszín közelében, Queensland északnyugati részén. Az ásatásokat egy évvel később kezdték meg.

Az új faj igen egyedi őrlőfoga volt az egyik első megkövesedett fog, amelybe belebotlottak a lelőhely egyik maradványokban gazdag, Whollydooley Hillnek elnevezett helyszínén.

Közepes és nagy testű, kései miocénkori állatokról volt már tudomásuk a kutatóknak más lelőhelyekről. Ezek viszont semmit nem árultak el ugyanezen időszak apró és közepes testű emlőseiről, amelyek általában sokkal több mindent tárnak fel a prehisztorikus környezetről és klímáról.

Úgy hiszik, az új lelőhely ilyesféle maradványai sok információval szolgálnak majd róla, mennyiben változott Ausztrália környezete és fajai a 12-15 millió évvel ezelőtti időszakban, ami ráadásul igen kritikus periódus volt, hiszen a fokozódó szárazság végezetül elvezetett a pleisztocén jégkorszakaihoz.

A Whollydooley-lelőhely például szélfútta homokszemcsék első jeleit hordozza magán, az ilyen jellegű leletek hiányoznak az idősebb riversleigh-i üledékekből.

Más állatok fennmaradt fogai ráadásul szokatlanok a másik lelőhelyen találtakhoz képest, mivel sokkal kopottabbak. Mindez azt sugallja, hogy a kései miocén élőlények szívósabb, talán aszálynak ellenállóbb növényeket fogyaszthattak, és a környezetben is nagyobb mennyiségben volt jelen a koptató por.

Archer szerint bár a Whollydooleya ötmillió éve félelmet kelthetett az erdők lakóiban, napjai meg voltak számlálva. Míg távoli rokonságban állt a ma és a közelmúltban élt ragadozó erszényesekkel, úgymint az ördögökkel, az erszényes farkassal és az erszényesnyestekkel, a jelek szerint külön alcsoportot képezett a ragadozók között, amely végül kipusztult.

Az ügyben az elmúlt hetekben sem történt előrelépés, így a csütörtöki tanácsülés napirendi pontjai között sem szerepel az alpolgármesterek kinevezésére vonatkozó határozat. A PSD és az RMDSZ frakció vezetői továbbra is azt mondják, nem prioritás számukra alpolgármestert állítani. A PNL úgy véli, az alpolgármesterek hiánya hátráltatja a helyi tanács működését, a liberálisok azonban a többi párt támogatása nélkül nem tudnak alpolgármestert választani.

A késekkel felfegyverzett támadók öt túszt ejtettek az észak-franciaországi Rouen egyik elővárosában, egy templomban. Az első információk szerint egy pap, két apáca és két hívő volt a túszok között. Az egyik apácának sikerült elhagynia a helyszínt, ő riasztotta a hatóságokat. Az RTL France helyszíni tudósítója szerint az akció tizenegykor véget ért, a túszejtőket ártalmatlanították. Több hírportál arról számolt be, lelőtték a túszejtőket. Az egyik túszt, a papot már nem tudták megmenteni a rendőrök, végeztek vele a támadók. A merénylők indítéka egyelőre ismeretlen.

Agyonlőtte kedden a francia rendőrség azt a két, késsel felfegyverkezett támadót, akik valamivel korábban túszokat ejtettek egy észak-franciaországi kisváros templomában – jelentette híroldalán a BBC brit közszolgálati televízió.

A források szerint a támadók a normandiai Saint-Etienne-du-Rouvray településen négy-hat embert – a Le Figaro című francia napilap értesülései szerint egy papot, két apácát és két hívőt – tarthattak fogva.

A Le Figaro úgy tudja, egy apácának sikerült elmenekülnie a templomból a támadók elől, ő értesítette a rendőrséget.
A France 3 televízió értesülései szerint több lövést lehetett hallani a helyszínen, ahova a rendőrség és a készenléti szolgálatok munkatársai is felvonultak.

A rendőrség szerint az egyik túsz életét vesztette.
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter úton van a településre.

Valerija Juzjvjak Ukrajna nemzeti válogatott ritmikus gimnasztikai csapatának tagjaként vesz részt a riói olimpián – közölte a pmg.ua hírportál július 24-én.

A tizenhat éves ungvári lány póttagként utazik a sporteseményre.

Kárpátalja.ma

Magyarországon a forró nyári napok megszaporodása miatt egyre több a hőártalommal kapcsolatos esetek száma, amelyek közül a leggyakoribb – gyermekek, fiatalok, felnőttek és idősek esetében is – a nagy meleg miatt bekövetkező ájulás. A meleg miatti ájulás (orvosi kifejezéssel banális hőségkollapszus) fontos kritériuma, hogy az eszméletvesztés rövid ideig tart: néhány pillanattól pár percig, de sosem húzódik 15 percnél tovább! A beteg az ájulás előtt gyengeséget, émelygést érez, jelentkezhet fülzúgás vagy a látás elhomályosulása, az egész test hirtelen leizzadása. Ezeket a panaszokat jelezheti is a körülötte lévőknek. Több, egyébként is “ájulós” személy a fenti panaszok alapján előre tudja, hogy el fog ájulni, amit közölhet a közelében tartózkodókkal. Máskor minden előzetes jel nélkül a beteg térde megroggyan, legtöbbször elesik, elvágódik. A tudat visszatérése után a beteg szavakba önti ájulását, teljes kooperációra képes. Gyermekek nem tudják ezt magfogalmazni: esetükben az elmúlt időszakra való visszaemlékezésben felfedezhető hiányosságok utalnak az eszméletvesztésre.

Miért ájulunk el?
A hőkollapszus oka a magas külső hőmérséklet miatt kialakuló vérkeringési átrendeződés: a szervezet úgy próbálja magát hűteni, hogy a periférián elhelyezkedő (a test középvonalától távolabb eső) erek kitágulnak, elősegítve a hőleadást. Ezzel párhuzamosan intenzív verejtékezés is megfigyelhető. Arra hajlamos egyéneknél e két tényező együttesen az agyi vérkeringés átmeneti zavarát eredményezi, amely a tudat elvesztését vonja maga után. Az idősek, a vízhajtó vagy értágító kezelésben részesülők körében gyakrabban fordul elő. Az alkoholfogyasztás is fokozhatja a hőség hatását.

Mikor hívjunk orvost?
Nagyon fontos, hogy hőkollapszus esetén a tudat magától visszatér, a légzés és keringés mindvégig normális. Amennyiben az eszméletvesztés negyed órán túl is fennáll, vagy görcsrohamok jelentkeznek (akár az ájulás előtt, közben vagy után), a beteg vizeletét vagy székletét maga alá ereszti, a tudat visszatérését követően zavartság, dezorientáltság, beszédzavar vagy bármely más kóros állapot marad hátra – minden esetben minél hamarabb lássa orvos a beteget, mert megvan az esélye, hogy komolyabb kiváltó ok található a háttérben.

Mit tegyünk az eszméletét vesztett emberrel?
A beteget minél hamarabb fektessük le, lehetőleg szellős, árnyékos, hűvös helyen. Lábait kissé emeljük meg, polcoljuk alá. Ruházatát lazítsuk meg. Amennyiben még nem tért magához, ellenőrizzük a légzést és keringést (banális hőségkollapszus esetében ezek normálisak). Ha a beteg elesett, vizsgáljuk meg, hogy nem szenvedett-e komolyabb sérüléseket. Az eszmélet visszatérése után maradjunk vele, kérdezzük meg, megütötte-e magát, igényel-e segítséget. Azok a betegek, akiknél a különböző okból történő ájulások viszonylag gyakran előfordulnak, valószínűleg ismerik már annak mechanizmusát. Ha ismerősünkről tudjuk, hogy közéjük tartozik, melegben (főleg hosszan tartó állás során) mindig igyekezzünk úgy elhelyezkedni, hogy szükség esetén őt megtarthassuk, csökkentve ezzel az esés következtében létrejövő sérülések súlyosságát.

Újabb ásatást indítottak a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) és az Erdélyi Történeti Múzeum régészei hétfőn a Duna-deltában, hogy felkutassák a kommunizmus idején az egykori peripravai kényszermunkatáborban megölt politikai foglyok földi maradványait.

A periparvai munkatábort hivatalosan egy 16 kilométeres gát megépítése, és a falu körüli mocsaras terület lecsapolása érdekében alakították ki az 1950-es évek elején, 1959 és 1964 között azonban politikai foglyok ezreit hozták ide. Peripraván főleg a rendszer által ellenforradalmároknak tartott elítélteket, közöttük erdélyi ötvenhatosokat tartottak fogva, például Páskándi Géza írót, Páll Lajos festőművészt, Dávid Gyula irodalomtörténészt.

Az embertelen fogva tartási körülmények, rendszeres verések, az ivóvíz, az élelem és az orvosi ellátás hiánya miatt legalább 124 (többségében politikai, és néhány köztörvényes) fogoly halt meg Peripraván, akiket az IICCMER-nek sikerült eddig azonosítania. A kormányzati intézet az őrök és parancsnokaik büntetőjogi felelősségén túl a politikai foglyok “megsemmisítését” elrendelő belügyminisztériumi vezetők elszámoltatása érdekében próbálja feltárni és azonosítani az áldozatok földi maradványait.

A jeltelen sírok felkutatásában a túlélők tanúvallomásaira támaszkodnak, a kihantolt holttestek azonosítása érdekében pedig az IICCMER júniusban felhívást intézett a munkatáborban eltűnt foglyok családtagjaihoz, hogy DNS-mintákkal segítsék a régészek munkáját. Mivel a hétfőn kezdődött ásatás esetleges eredményét a még életben lévő vétkesek büntetőjogi felelősségre vonására akarják felhasználni, a feltárást a katonai ügyészség képviselőjének jelenlétében végzik. Az IICCMER régészei a korábbi két (2013-ban, illetve tavaly végzett) peripravai ásatása során 11 jeltelen sírt tártak fel, a benne talált csontokat pedig a tulceai igazságügyi orvostani intézetbe szállították azonosításuk érdekében.

Romániában 2013-ban kezdődött a sajtó által “kommunista pribékeknek” nevezett egykori börtönparancsnokok büntetőjogi elszámoltatása: közülük eddig kettőnek az ügyében született ítélet. A hírhedt Ramnicu Sarat-i börtön egykori parancsnokát, Alexandru Visinescut idén februárban jogerősen húsz év börtönbüntetésre ítélték, ő már megkezdte büntetése letöltését. Ugyancsak húszéves szabadságvesztésre ítélték első fokon Ion Ficiort, a peripravai munkatábor egykori parancsnokát márciusban.

Ügyészségi vizsgálat folyik a szamosújvári (Gherla) börtön egykori parancsnoka, Constatin Istrate ellen, illetve George Homostean volt belügyminiszter ellen, akit a gyanú szerint felelősség terhel egy politikai fogoly, Gheorghe Ursu kínvallatások nyomán 1985-ben bekövetkezett haláláért. Júniusban az IICCMER Marian Petrescut, a galaci (Galati) börtön egykori parancsnokát és helyettesét, Gheorghe Bostinát is feljelentette: az előbbit 104, ez utóbbit száz politikai fogoly haláláért tartják felelősnek.

Költségvetése 150 millió lej, a programban ezúttal magánszemélyek, lakótársulások, közintézmények, iskolák, kórházak és egyetemek is pályázhatnak zöld beruházásaik finanszírozására. A megújuló energiaforrásokat használó fűtési rendszerek mellett, környezetbarát szigetelőanyagokra is lehet pályázni, mint a kender, a gyapjú és a bazaltkő, illetve tetőfedő rendszerek, energiatakarékos világítási rendszerek kialakítását is finanszírozzák. A tervek szerint nagyobb pontszámot kapnak az elbírálásnál azok a pályázatok, amelyekben olyan beruházáshoz kérnek finanszírozást, amelyeket hazai környezetbarát építőanyagok felhasználásával valósítanának meg. A környezetvédelmi minisztérium tájékoztatása szerint 44 millió lejt különítenek el azok számára, akik a 2011-es program keretében szerződtek zöld beruházásokra, de ezeket nem tudták befejezni, mert nem kapták meg a támogatást.

Igazi nyári témákkal jelentkezik csütörtökön az Alpok-, a Duna- és az Adria menti országok közös televízió-műsora. A szerkesztő ezúttal az egykori szakmákat helyezték górcső alá, de a mesterek festői környezetét is bemutatják.

A 34. évében járó Alpok-Duna-Adria televíziós együttműködésben a magazint minden ország azonos tartalommal, a saját nyelvén készíti el. A kéthetenként jelentkező műsor csütörtöki adásában ezúttal a nézők a régi mesterségek világába pillanthatnak be.

A hajóépítés hagyománya a horvátországi Betinában a 18. század közepéig nyúlik vissza, amikor a Filipi család a szigetre hozta tudását. Betina egyhamar több tucat kiváló mester otthonává vált, akik e vidéken megteremtették a hajóépítés alapjait. Négy évtizede még közel ötvenen ismerték a szakma csínját-bínját, mára csak tízen maradtak. A riport e tradicionális mesterség utolsó mohikánjait mutatja be.

Az üvegfestés alapvető technikái, az olvasztás, a formázás és a színezés már az ókori Egyiptomban ismertek voltak. A szlovéniai múzeumok és magángyűjtemények nagyszámú üvegfestett képet rejtenek, de csak kevés közülük a XVIII. századi mesterműve. A rendezők kutatásai nyomán nemrégiben e ritka darabokat állították ki a celjei Tájvédelmi Múzeumban.

Az óraátállítások idején dolgozik a legtöbbet az a bajor órásmester, aki templomok és más középületek tornyaiban elhelyezett, messziről látható szerkezeteket állítja be. Igazi toronyórás dinasztiából származik, a család tagjai százötven év óta űzik ezt a mesterséget az aprócska Meßhofen településen.

Adás: július 28., csütörtök (Duna – 7.55)
Ismétlés: július 28.. csütörtök (Duna World 15.35)

MTVA

Az államelnöki hivatal közleménye szerint ma tárgyalja meg a testület, milyen módon ültetik gyakorlatba a július 8-9-i varsói NATO-csúcs döntéseit. Klaus Johannis államfő két hete, a csúcstalálkozót követően úgy nyilatkozott, Románia számára eredményes volt a tanácskozás, a stabilitás megőrzését célzó vállalásaival az ország erősíti szerepét a régióban. Mivel a mai az első ülés a törökországi puccskísérlet, a nizzai és a németországi merényletek óta, várhatóan ezek az események is napirendre kerülnek.