Határon túli magyar portálok összesített hírei

A Bajnokok Ligája-győztes Real Madrid a harmadik, míg az Európa-ligában címvédő Sevilla a második győzelmére készül a Trondheimben ma sorra kerülő európaiszuperkupa-mérkőzésen.

A trófea 1973 óta íródó történetében ez lesz a negyedik alkalom, amikor két spanyol csapat találkozik egymással, a Sevilla mind a négy ilyen találkozón érintett volt: 2006-ban és tavaly a Barcelonával, 2014-ben a mostanihoz hasonlóan a Real Madriddal játszott. A katalánokkal szemben tavaly hosszabbítás után 5:4-re maradt alul az andalúziai együttes, amely a királyi gárdától két éve 2:0-ra kapott ki. Emellett 2007-ben a Milantól is vereséget szenvedett a Sevilla, egyetlen sikerét pedig tíz éve aratta a Barcelona 3:0-s legyőzésével. A fővárosiak is ötödször játszanak az európai szuperkupáért, amelyet eddig kétszer nyertek meg: a Sevilla előtt 2002-ben a Feyenoordot győzték le. Emellett kétszer veszítettek, 1998-ban és 2000-ben a Chelsea, illetve a Galatasaray ellen.

A találkozót biztosan kihagyja a madridiak támadója, a két évvel ezelőtti mérkőzés két gólját szerző Cristiano Ronaldo. A portugál szélső a házigazda franciák ellen 1:0-ra megnyert döntőben sérült meg az Európa-bajnokságon, emiatt várhatóan csak októberben térhet vissza. Az európai szövetség (UEFA) honlapja szerint a háromszoros aranylabdás Ronaldo és honfitársa, Pepe lehetnek az első játékosok, akik a BL és az Eb mellett az európai szuperkupát is megnyerik ugyanabban az évben.

A két csapat 177 alkalommal találkozott egymással, 94 madridi és 54 sevillai siker született 29 döntetlen mellett. A trondheimi lesz az UEFA által rendezett klubsorozatok első norvégiai döntője. A találkozó 20.45-kor kezdődik a Lerkendal Stadionban.

Az elmúlt tíz év döntői:

2006: Sevilla (U)–Barcelona (B) 3:0

2007: Milan (B)–Sevilla (U) 3:1

2008: Zenit (orosz, U)–Man. United (B) 2:1

2009: Barcelona (B)–Sahtar (ukrán, U) 1:0, hosszabbítás után

2010: Atl. Madrid (spanyol, Európa-liga-győztes)–Inter (olasz, B) 2:0

2011: Barcelona (B)–Porto (E) 2:0

2012: Atl. Madrid (E)–Chelsea (B) 4:1

2013: Bayern München (B)–Chelsea (E) 2:2 – 11-esekkel 5:4

2014: Real Madrid (B)–Sevilla (E) 2:0

2015: Barcelona (B)–Sevilla (E) 5:4 – hosszabbítás után

Rekordszámú nevezés (összesen 42 pár) után új bajnokok avatásával ért véget Zentán a 2016-os „picigen-világbajnokság”, amelyet rekordszámú nézősereg szurkolt végig. A döntő napjára vasárnap délután több mint 400 néző gyűlt össze, úgyhogy kicsinek bizonyult a lelátóval ellátott ring, sokan voltak kíváncsiak a mindent eldöntő mérkőzésekre, ahová többnyire a várt párosok jutottak be, a bajnoki címet viszont a legfiatalabbak nyerték meg, hiszen Milan Božović (17 éves) és Luka Nedeljkov (18 éves) diadalmaskodott, akik a döntőben a tapasztalt magyarkanizsai Lipták fivéreket, Csabát és Zsoltot múlták felül 3:1 arányban. A pionírok mezőnyében is új bajnokokat avattak Marko Božić és Horváth Edvárd személyében.

A torna legidősebb résztvevője ezúttal is a helyi Milan Milanović volt a maga 69 évével, a legfiatalabb résztvevő pedig a 8 éves Ognjen Onjin. A dobogósok jutalma oklevél és érem volt, no meg a jó falatok a torna utáni hangulatos banketten.

Eredmények, felnőttek, elődöntő: Lipták/Lipták (Magyarkanizsa)–Milanović/Hegedűs (Zenta) 2:0 (21:15, 25:23), Nedeljkov/Božović (Zenta)–Dobó/Gubi (Magyarkanizsa) 2:1 (21:13, 19:21, 22:20). A 3. helyért: Milanović/Hegedűs–Dobó/Gubi 2:0 (23:21, 21:16). Döntő: Nedeljkov/Božović–Lipták/Lipták 3:1 (19:21, 21:17, 22:20, 21:18). Pionírok, döntő: Božić/Horváth–Kovács Halmai/Milanović 2:1 (20:22, 21:18, 21:14).

Törökkanizsán 6. alkalommal rendezték meg a Petar Čobanov-ökölvívóemléktornát, amelyen szerbiai és magyarországi versenyzők csaptak össze öt ökölvívó és két kick-box-meccsen. A torna egyik fő attrakciója az volt, hogy házasságkötés és szülés után újra ringbe szállt a világ- és európai érmek büszke tulajdonosa, a zentai Bajić Halasi Éva, aki a szegedi Magyar Kingával küzdött meg, igen erős tempót diktált, s végül egyhangú pontozással nyert. A mintegy 500 néző előtt lebonyolított tornán a 76 kg-os súlycsoportban Ivan Jakovljević technikai KO-val nyert Predrag Mijatović ellen, ugyanebben a súlycsoportban Bojan Radović jobb volt Aleksandar Bojićnál. 81 kg-ban az óbecsei Halász Róbert a zentai Berta Mátét verte meg, 84 kg-ban pedig a magyar Filó Andor a szabadkai Nedeljko Polić felett diadalmaskodott, miután ez utóbbi a 3. menetben feladta a küzdelmet. Kick-boxban a zentai Kéri Valentina a magyarországi Czutor Szabinát múlta felül, a serdülők küzdelmében pedig a törökbecsei Molnár Csongor Horváth Kátai Alexet győzte le. 

Az Óbecsei Ifjúsági Szervezet (BUM) az idén is folytatja promóciós tevékenységeit a közlekedésbiztonság növelése érdekében. A projekt keretében a napokban kamerákat szerelnek fel a központban, a Péterrévei úton, valamint a Zöldfás utca és az Újvidéki utca kereszteződésében, a felvételeiket a Moj Bečej portálon keresztül lehet majd követni. A fiatalok emellett képzéseken vehetnek majd részt, amelyeken szó lesz például az alternatív, környezetkímélő közlekedési eszközök használatáról. 

Feltűnően kisebb a túlsúlyos középkorú emberek agyának fehérállománya az azonos korcsoportú soványokéhoz viszonyítva – derítették ki a Cambridge-i Egyetem kutatói, akik kiszámolták, a különbség azt jelenti hogy, a túlsúlyos emberek agya tíz évvel idősebb a soványokénál.

Az emberi agy az életkor előrehaladásával öregszik, ám a kutatók egyre inkább felismerik, hogy az elhízás – amely olyan betegségekhez járul hozzá, mint a cukorbetegség, a rák és a szív- és érrendszeri betegségek – hatással lehet az agy öregedésér, feltételezésüket eddig tudományos vizsgálatok nem támasztották alá.

A cambridge-i kutatók azt vizsgálták, miként hat az elhízás az agy szerkezetére felnőttkorban, az elhízás összefüggésben van-e a korosodással járó agyváltozásokkal.

A szakemberek 473 – 20-87 éves – embert vizsgáltak, eredményeiket a Neurobiology of Aging című tudományos folyóiratban tették közzé csütörtökön. A vizsgálatba bevontakat két kategóriába – soványokra és túlsúlyosokra – osztották súlyuk szerint.

Szembeötlő különbségeket találtak az elhízottak agya fehérállományának nagyságában a soványokéhoz viszonyítva. A túlsúlyos emberek agyában széleskörű csökkenést tapasztaltak a fehérállományban – amely a sejtek közötti kapcsolódásból áll.

A kutatócsoport ez alapján kiszámították, hogy a fehérállomány nagysága hogyan viszonyul a két csoport életkorához. Felfedezték, hogy például egy 50 éves túlsúlyos embernek akkora a fehérállománya, mint egy 60 éves soványnak, ami azt jelenti hogy az agyak korkülönbsége 10 év – olvasható az egyetem honlapján közzétett közleményben.

Szembetűnőnek nevezték a szakemberek, hogy ezt a különbséget csak középkortól figyelték meg, ami azt jelzi, hogy az agy különösen sebezhető a korosodás ezen szakaszában.

“Ahogy agyunk öregszik, természetesen zsugorodik, de nem világos, hogy a túlsúlyos emberek esetében a fehérállomány miért csökken nagyobb mértékben. Csak találgatni tudunk, vajon az elhízás okozhatja-e bármilyen módon ezeket a változásokat, vagy pedig az elhízás az agyi változások következménye” – mondta Lisa Ronan, a pszichiátriai tanszék munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

A fehérállomány nagyságának nyilvánvaló különbsége ellenére a kutatók nem találtak összefüggést az elhízás vagy a túlsúly és az egyén kognitív képességei között.

Az egészségügyi szakszervezetek elégedettek azzal, hogy az ügyeletet vállaló orvosok több pénzt kaphatnak, a rendszer legfontosabb problémáit viszont sokak szerint nem lehet bérkiegészítéssel megoldani.
Kategória: Erdélyi hírek

Egyre kevesebb diák tanul a romániai felsőoktatási intézményekben, és ez a demográfiai mutatókon túl azzal is magyarázható, hogy az egyetemek nem képesek megszólítani a hátrányos helyzetű régiókban élő végzősöket.
Kategória: Erdélyi hírek

Nyolcszáznegyvenhárom éve, 1173. augusztus 9-én kezdték meg Pisában a világ egyik legismertebb építménye, a székesegyház ferde tornyának építését. 1990-től az épület megmentésén két évtizeden át dolgoztak a szakemberek, akiknek feladata a dőlés megállítása volt, a kiegyenesítés szóba sem jött, mivel a torony ferdén lett nevezetesség.

Az akkor dicsősége és gazdagsága tetőfokán álló olasz város polgárai természetesen egyenes harangtornyot szerettek volna a dóm mellé, de alig jutottak el a második emeletig, amikor már látszott, hogy a torony nem teljesen függőleges. Az ok igen egyszerű: a mocsaras talaj nem bírta el a hatalmas súlyt és megsüppedt. (Pisa neve egyes feltevések szerint a görög “ingoványos föld” jelentésű kifejezésből ered, és a városban nemcsak a torony ferde, hanem – ha nem is ennyire feltűnően – a San Michele dei Scalzi templom és a San Nicola templom harangtornya is, és süllyed maga a katedrális is.)

Az építkezést megszakították, és csak majdnem egy évszázaddal később folytatták. Az ma sem tisztázott teljesen, hogy az eredeti terveket Bonanno és Giovanni Pisano, avagy Diotisalvi készítette-e, az viszont biztos, hogy amikor 1272-ben Giovanni di Simone irányításával ismét munkához láttak, az eredeti magasságot a felére, 60 méterre csökkentették. A tornyot végül Tomasso dÍAndrea fejezte be 1360 és 1370 között, aki sikerrel harmonizálta a harangszoba gótikus stílusát a román stílusú toronnyal.

A hibákat már az építkezés alatt igyekeztek korrigálni, így a dőlés oldalán magasabbra, az ellenkező oldalon alacsonyabbra építették az egyes szinteket, ezért ha a tornyot ma vízszintesbe állítanák, a másik oldalon lenne ferde. A torony elkészültekor 1,4 méterrel tért el a függőlegestől, ez ma 3,9 méter, dőlésszöge jelenleg 3,99 fok. Magassága az egyik oldalon 56,70 méter, a másikon 55,86 méter, súlya mintegy 14 400 tonna, a hetedik emeletre 294, illetve a másik oldalon 296 lépcső visz fel. Állítólag Galilei – kihasználva a torony eltérését a függőlegestől – itt kísérletezett a szabadeséssel a 17. században, de ez vélhetőleg csak legenda.

A torony dőlésének megállítására számtalan ötlet merült fel. Akadtak, akik óriási léggömbökkel akarták “lábra állítani”, mások azt javasolták, hogy “szedjék szét” több ezer darabra és azután építsék fel újra. Az első, katasztrofális eredménnyel járó beavatkozást 1839-ben végezték el, a puha földet a talajvíz elszivattyúzásával akarták megszilárdítani. Az “eredmény” azonnali és szemmel látható volt: a torony, amely a 16. század óta csak 5 centiméterrel ferdült, azonnal 20 centiméterrel dőlt meg. Egy évszázaddal később, 1934-35-ben a fasiszta diktátor, Benito Mussolini elrendelte a torony kiegyenesítését, ezért betont fecskendeztek a lágy talajba, majd 1959-ben újra ezzel a módszerrel kísérleteztek – a torony azonban ettől csak gyorsabban dőlt, mert a nagytömegű beton horgonyhoz hasonlóan ránehezedett az építmény alapjaira és lefelé húzta azt.

Az 1980-as években a dőlés értéke már több mint 4 métert tett ki, a torony 5 fokot és 22 percet mozdult el a függőlegestől, és biztonsági okokból 1990-ben bezárták. Az épület megmentésén két évtizeden át dolgoztak a szakemberek, akiknek feladata a dőlés megállítása volt, a kiegyenesítés szóba sem jött, mivel a torony ferdén lett nevezetesség. A dőlés ellensúlyaként először 670 tonna ólomöntvényt helyeztek el a talapzatnál, majd hozzáláttak a földfelszín alatti betonozáshoz, de ekkor a torony váratlanul megmozdult. Az építményt egy ideig acélkábelekkel, afféle “nadrágtartókkal” húzták visszafelé, az iszapos talajból leszívták a vizet és szilárd anyaggal helyettesítették azt, a talajcsúszást mesterséges földalatti mikroomlásokkal tartóztatták fel. A beavatkozások eredményeként a torony lassan csaknem 44 centimétert egyenesedett, és legkevesebb további háromszáz éven át stabil lesz az állapota. A restaurálás 2011-ben fejeződött be, amikorra a tornyot megtisztították az évszázadok során ráragadt szennyeződésektől és a látogatók falfirkáitól, és ma ismét eredeti fehérségében csillog márványfala.

A középkori Angliából származnak az úgynevezett ganglovak, mint például az izlandi pónik német kutatók genetikai vizsgálatai alapján.

A közszférát érintő munkahelyi észszerűsítés keretében a városhoz tartozó 22 helyi közösségben összesen 21 foglalkoztatott kerül elbocsátásra. A köztársasági utasításra végrehajtott racionalizációról szóló, a városi képviselő-testületi határozat értelmében a helyi közösségekben összesen 47 személy maradhat munkaviszonyban.

A politikusok folyamatosan arról beszélnek, hogy az önkormányzatoknak az eddiginél jóval többet kellene tenniük annak érdekében, hogy a külföldi beruházók érdeklődése feléjük forduljon. A megfelelő terep (ipari zóna) kialakítása még hozzávetőleg sem elegendő. Mi több, a közismerten olcsó munkaerő csak részben ragadhatja meg a határon túli pénzemberek érdeklődését.

A mínusz egyedik nappal elrajtol szerdán a Sziget fesztivál – Gerendai Károly főszervező a tavalyi 441 ezres látogatórekord megdöntését várja.
Kategória: Színes

Kiállítások, koncertek, táncház és előadások is várják az érdeklődőket az első Kárpát-medencei Székely, Csángó és Magyarörmény Művészeti Fesztiválon augusztus 12. és 14. között Gyimesbükkön.

A fesztiválon Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó önálló estet ad, az Artashat Örmény Színház társulata Csiky Gergely A vasember című művét mutatja be, fellép Vaszi Levente csángó énekes, a közmédia Fölszállott a páva című tehetségkutató műsorának közönségdíjasa. A látogatók betekintést nyerhetnek egy hagyományos csángó lagziba, megtekinthetik A Lovasíjász című filmet, kiállítást láthatnak többek között Márton Áron püspök életéről és meghallgathatják a keleties zenét játszó Örmény Trió koncertjét is.
Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesüle elnöke az erdélyi, avagy magyarörmény identitásról, Bogos Mária kutató a szépvízi örményekről, Halász Péter néprajzkutató a csángókról, Páll Ágoston a korondi kerámia motívumrendszeréről, Darvas-Kozma József pápai káplán, címzetes esperes Márton Áron erdélyi püspökről tart előadást.
A Fővárosi Örmény Önkormányzat, a Csíkkörzeti Magyar-Örmény Szentháromság Alapítvány és a Gyimesbükkért Egyesület rendezésében hagyományteremtő jelleggel megvalósuló esemény elsősorban magyar identitást erősítő összejövetel a Gyimesben – mondta el Esztergály Zsófia Zita, a Fővárosi Örmény Önkormányzat elnöke az MTI-nek.
Hozzátette: a rendezvényen indítják útjára az Egyél jót, tegyél jót! jótékonysági mozgalmat is, amelynek bevételéből az ezeréves magyar határnál található Rákóczi-vár felújításához járulnak majd hozzá. A tradicionális gasztronómiára támaszkodva székely, csángó, magyarörmény és magyarországi ételeket, valamint éttermeket vonnak be a mozgalomba, és az ételek eladásából befolyt összeggel is segítik a vár felújítását. A mozgalom fővédnöke Pataky Attila, védnöke Berecz András, aki részt vesz a gyimesbükki eseményen is. Az elnök hangsúlyozta: a mozgalom lényege, hogy összefogás eredményeként valósul meg.
A művészeti fesztiválon látható lesz Páll Ágoston kerámiakiállítása és Kabdebó János fotóművész tárlata is, lesz fáklyás körmenet a Keresztúton, fegyverbemutató, máglyarakás és csángó táncház.
A látogatók tradicionális ételeket, többek között gombapaprikást puliszkával, örményragut, borjúpörköltet juhtúrós puliszkával, erdélyi csorbát, muszakát és borjúbográcsot kóstolhatnak – ismertette a részleteket Esztergály Zsófia Zita, hozzáfűzve: a látványos gyimesbükki fesztiválnak négy helyszín ad otthont, amelyek között csángólovasokkal és lovaskocsival lehet majd közlekedni.

Folytatás a szombati számból

A Nagyapáti Kukac Péter Képzőművészeti Díjat idén Lázár Tibor óbecsei születésű, de évek óta Zentán élő festőművésznek ítélték oda, akinek alkotásai – a bizottság értékelése szerint – szorosan kötődnek szülőföldjéhez, Vajdasághoz, annak gazdag történelmi és kulturális áramlataihoz, és közben megpróbál meghatározni egyfajta regionális identitást is a képzőművészet nyelvén. Nevéhez fűződik az Uncool Project létrehozása is, amelynek nem titkolt célja a fiatal vajdasági képzőművészek bekapcsolása a kortárs nemzetközi művészeti folyamatokba, és az itt született alkotások megmérettetése a nemzetközi porondon. A festőművésszel a nemrég odaítélt elismerés kapcsán a díjról, az ars poeticájáról és a terveiről beszélgettünk.

Elfogadta az Európai Unió Tanácsa az uniós bizottság júliusban tett javaslatát, amely szerint nem rónak ki büntetést Spanyolországra és Portugáliára, amiért a két délnyugat-európai ország nem teljesítette hiánycsökkentési kötelezettségeit 2014-ben és 2015-ben – írta közleményében az Európai Unió Tanácsának sajtószolgálata kedden.

A tájékoztatás szerint az uniós tagországok pénzügyminiszterei egyetértenek azzal is, hogy adjanak több időt Madridnak és Lisszabonnak a költségvetési kiigazítások teljesítésére.
Az elfogadott javaslat értelmében Portugáliának az év végéig, Spanyolországnak pedig legkésőbb 2018-ra kell leszorítania a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá a költségvetési hiányt.
A két ország vizsgálata során arra jutottak, hogy az utóbbi időben mindkét ország komoly erőfeszítéseket tett a közpénzügyek rendbehozására, fontos strukturális reformokat hoztak, amelyek következtében csökkent a munkanélküliség.
A tanács ugyanakkor felszólította Portugáliát, hajtson végre konszolidációs intézkedéseket annak érdekében, hogy az államháztartási hiány 2,5 százalék alá csökkenhessen, még 2016-ban. Minden rendkívüli nyereséget arra kell használni, hogy az gyorsítsa a hiány és az adósság csökkentését – tették hozzá.
Spanyolország esetében az államháztartási hiányt 2016-ban 4,6 százalékra, 2017-ben 3,1 százalékra, 2018-ban 2,2 százalékra kell csökkenteni.
Indoklásában az Európai Unió Tanácsa azt írta, hogy a hiány kiigazítására szánt egy év, amelyre a strukturális egyensúly beállítása érdekében lenne szükség, túl negatív hatással lett volna a növekedésre. A tanács ezért indokoltnak tartotta a határidő két évvel való meghosszabbítását.
Az Európai Bizottság korábban megállapította: Portugália nem teljesítette hiánycsökkentési célját, Spanyolország pedig valószínűleg nem tudja lefaragni a deficitet a megszabott határidőre, a két ország nem tett hatékony lépéseket a helyzet javítására.
Ennek alapján pénzbüntetéssel és az uniós támogatások felfüggesztésével is sújthatták volna Spanyolországot és Portugáliát amiatt, hogy azok nem teljesítették a hiánycsökkentési célokat sem a 2014-es, sem a 2015-ös évben, megsértve a stabilitási és növekedési paktumot.
A büntetések összege legrosszabb esetben elérhette volna a GDP 0,2 százalékát.
A túlzottdeficit-eljárás keretében a bizottság minden évben meghatározza az elérendő hiánycélt a fokozatos csökkentés jegyében. Spanyolország és Portugália azonban az utóbbi két évben jelentősen túllépte a megszabott korlátot. A spanyol államháztartás hiánya például tavaly elérte a bruttó hazai termék 5,1 százalékát, jócskán meghaladva a 4,2 százalékos célt. Portugáliának tavaly 2,5 százalékra kellett volna leszorítania a hiányt, de 4,4 százalék lett.

Lezárult a Tanyaszínhát idei turnéja, de e nyáron is, mint ahogyan eddig is évről évre, községről községre figyelemmel kísérhettük őket, kacagtunk a poénjaikon, tapsoltunk nekik. Persze, közben sejtettük/sejtjük, micsoda erőfeszítés rejlik emögött a gyakran könnyednek tűnő nyári produkció mögött. Mivel la tanyaszínházasok legtöbbje nagyon fiatal, zömmel főiskolás – akiket persze minden alkalommal néhány tapasztalt társuk is segít –, sorozatunkban rövid portréinterjúkon keresztül igyekeztünk/igyekszünk bemutatni a szerep mögött a színészt és az embert is.

Lezárták a húszi lázadók kezén lévő jemeni főváros repülőterét kedden, miután a Szaúd-Arábia vezette arab katonai szövetség több hónapos szünet után ismét légicsapásokat mért Szanaa térségére. A bombázások miatt eközben kivonultak az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet harcosai egy dél-jemeni városból - derült ki kormányzati tisztségviselők és helyi lakosok beszámolóiból.

Lezárult a Tanyaszínhát idei turnéja, de e nyáron is, mint ahogyan eddig is évről évre, községről községre figyelemmel kísérhettük őket, kacagtunk a poénjaikon, tapsoltunk nekik. Persze, közben sejtettük/sejtjük, micsoda erőfeszítés rejlik emögött a gyakran könnyednek tűnő nyári produkció mögött. Mivel la tanyaszínházasok legtöbbje nagyon fiatal, zömmel főiskolás – akiket persze minden alkalommal néhány tapasztalt társuk is segít –, sorozatunkban rövid portréinterjúkon keresztül igyekeztünk/igyekszünk bemutatni a szerep mögött a színészt és az embert is.

Lezárták a húszi lázadók kezén lévő jemeni főváros repülőterét kedden, miután a Szaúd-Arábia vezette arab katonai szövetség több hónapos szünet után ismét légicsapásokat mért Szanaa térségére. A bombázások miatt eközben kivonultak az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet harcosai egy dél-jemeni városból – derült ki kormányzati tisztségviselők és helyi lakosok beszámolóiból.

Az arab katonai szövetség szóvivője megerősítette a légicsapásokról és a légikikötő lezárásáról szóló híreket, hozzátéve: kizárólag katonai célpontokat támadtak a főváros környékén. Helyiek beszámolói szerint az elnöki palotát és egy katonai támaszpontot vettek célba. Kórházi források viszont arról számoltak be, hogy Szanaa egyik élelmiszergyárának 14, éjszakai műszakban dolgozó alkalmazottja halt meg keddre virradóra a légicsapásokban.

A Szaúd-Arábia által irányított arab katonai szövetséget Abed Rabbó Manszúr Hádi nemzetközileg elismert – szunnita – jemeni államfő támogatására hozták létre, hogy fellépjenek az Irán támogatását élvező síita húszi lázadók ellen, akik ellenőrzésük alatt tartják az ország északi területének nagy részét, beleértve a fővárost is. A katonai szövetség a jemeni belpolitikai káoszt kihasználó al-Kaida és az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet ellen is fellép az arab-félszigeti országban.

A lázadók által ellenőrzött Saba hírügynökség arról számolt be kedden, hogy Szanaa térségét és az ország más régióit is célba vették a “szaúdi agresszorok”.

A légicsapások hatására az al-Kaida harcosai keddre virradóra kivonultak Sabva tartomány második legjelentősebb városából, Azzanból egy biztonsági képviselő és helyiek beszámolói szerint. Az al-Kaida fegyveresei azonban továbbra is jelen vannak a tartomány más településein.

Az al-Kaida ellen az Egyesült Államok is fellép drónok (pilóta nélküli repülőgépek) segítségével. Az amerikai hadsereg múlt pénteken jelentette be, hogy dróntámadással megölte Jemenben az al-Kaida három vezetőjét. Washington szerint az al-Kaida jemeni székhelyű, arab-félszigeti ága a legveszélyesebb hálózata a nemzetközi terrorszervezetnek.

Rijád még márciusban hagyta abba Szanaa bombázását, mert a szövetség és a lázadók informálisan megállapodtak abban, hogy beszüntetik a harcokat a szaúdi-jemeni határon. Azóta a polgári gépek és a segélyeket szállító repülők le tudtak szállni a főváros légikikötőjében. A szemben álló felek legutóbb a hét végén találkoztak Kuvaitban, ahol az ENSZ közvetítésével béketárgyalásokat folytatnak. A megbeszélések azonban megszakadtak, és állítólag egy hónapon belül folytatódnak.

Három halálos betegség, az afrikai álomkór, a Chagas-kór és a leishmaniasis ellen lehet hatásos egy új szer az állatokon végzett tesztek alapján - tudósított a BBC.