Határon túli magyar portálok összesített hírei

Magyarország száz százalékig megvédi határait, akkor is, ha Ankara beváltja fenyegetését, és migránsok tömegeit indítja el az Európai Unióba - hangsúlyozta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Folha de S. Paulo című brazil lapnak adott interjújában. A kormányfő arról is beszélt, hogy "lehetetlen" kivonni a törököket az európai uniós vízumkényszer alól.

Drogdílerek közötti leszámolásnak lehettek tanúi tegnap az újvidékiek, azonban a rendőrség idejében kiért a helyszínre, és elejét vette az ügy elfajulásának, írja a 021 a Denvnikre hivatkozva.

Magyar állami kitüntetéseket adtak át a kárpátaljai magyar iskolai és felsőoktatásban, a tudományban és hagyományápolásban kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyiségeknek az augusztus 20-i nemzeti ünnephez kapcsolódóan hétfőn Ungváron és Beregszászon.

Szabadka Város Önkormányzata többnapos ünnepségsorozattal emlékezik meg a város 237.

Összesen 1300 migránst mentett ki az olasz parti őrség hét bevetés során Szicília partjainak közelében vasárnap óta - közölték a hatóságok.

Újabb területekre kívánja kiterjeszteni a befolyását az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet: a közel-keleti régióban valamelyest visszaszorulóban lévő milícia nagy erőkkel próbál terjeszkedni Délkelet-Ázsiában. Az IÁ-t követő csoportok jelenléte 2014 közepe óta egyre kézzelfoghatóbb a jelentős muzulmán lakossággal rendelkező térség egyes részein. Szakemberek szerint a térség ideális lehet arra, hogy az IÁ gyökeret eresszen: kisebb dzsihadista csoportosulások már korábban is működtek Indonéziában és a Fülöp-szigeteken, Thaiföld déli részén jelenleg is muszlim felkelés zajlik, Malajziában több helyen erős a támogatottsága az iszlám jogrend (saría) bevezetésének, és a Közel-Keletről hazatérő harcosok magas száma is jelentősen megkönnyíti a terrorista szervezet dolgát.

Magyarkanizsán szombaton és vasárnap tartották a Szent István-napot és az Újkenyér-ünnepét.

Megkezdődött a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus hétfőn Pécsen. A hatnapos konferencia fő témája a kultúra- és tudományköziség, a magyarságtudomány a 21. században.

Nyugat-Bácska magyarsága az ünnep előtt egy nappal, augusztus 19-én tartotta meg a Szent István-napi kenyérszentelő központi ünnepségét Zomborban. A program szentmisével kezdődött az Árpád-házi Szent István király templomban, majd kenyérszenteléssel folytatódott, ugyancsak a templom. A folklórcsoportok 18 óra 30 perctől menettáncban vonultak föl a sétálóutcán, majd a városháza előtti téren gyülekeztek, ahol 19 órától az épület erkélyén föllépő gombosi egyházi kórus és az ugyancsak gombosi Hózsa Zsófia énekes, zenetudós programját tekinthették meg az érdeklődők. Ezt követően a Szent István-napi ünnepség körtánccal zárult.

A kelet-európai koldusok elszaporodására hivatkozva fontolgatják a kéregetés betiltását a stockholmi hatóságok. Közben Ausztriában nem kevesebb, mint 38 ezer eurós bírsággal sújtottak egy román nőt amiatt, hogy a gyermekével koldult Voralsbergben.
Kategória: Külföld

A kutatók szerint a fenyőnek is otthont adó észak-görögországi Píndosz-hegység egyik magasan fekvő erdejében több mint egytucatnyi ezeréves fa él.

Egy több mint 1075 éves balkáni páncélfenyő (Pinus heldreichii) a jelenleg ismert legöregebb élő fa Európában – állapították meg svéd, német és amerikai kutatók.

“Egészen elképesztő, hogy ez a hatalmas, komplex és lenyűgöző organizmus ilyen hosszú ideig megmaradt egy ilyen ellenséges környezetben, ahol már több mint háromezer éve megvetette lábát az emberi civilizáció” – mondta Paul J. Krusic svéd dendrokronológus, a görögországi famatuzsálemet felfedező expedíció vezetője.

A svéd kutatók, a Mainzi Egyetemen és az Arizonai Egyetemen dolgozó kollégáikkal együtt a görög mitológiából ismert Adoniszról nevezték el az Európa legöregebb élő fájának címével kitüntetett balkáni páncélfenyőt.

A szakemberek szerint az Adonisznak is otthont adó észak-görögországi Píndosz-hegység egyik magasan fekvő erdejében több mint egytucatnyi ezeréves fa él – számolt be honlapján a Stockholmi Egyetem.

“Évekkel ezelőtt olvastam egy írást erről a nagyon érdekes görögországi erdőről. Kutatásunk során megpróbálunk minél távolabb visszatekinteni a múltba a hajdani éghajlati viszonyok feltérképezése érdekében, amihez nagy szükségünk van ilyen idős korú, élő fákra. Ahhoz, hogy meghatározzuk a fa korát, mintát kell vennünk belőle. A kimetszett egyméteres mintán 1075 évgyűrűt számoltunk össze” – magyarázta a szakember.

A kutatók reményei szerint az Adoniszhoz hasonló, valamint az elmúlt évszázadokban elpusztult, de a talajon megőrződött fák évgyűrűinek éves változásai hasznos információkkal fognak szolgálni a több ezer évvel ezelőtti éghajlati és környezeti viszonyokról.

A matuzsálemi fákat a Stockholmi Egyetem, az Academy of Athens és a TEMES S.A. szervezet együttműködésével megvalósuló tudományos expedíciók keretében fedezték fel.

Fontos gesztusokat tenni a diaszpórának, amelynek megtartása magyarságában a cél – mondta Semjén Zsolt hétfőn Budapesten. A miniszterelnök-helyettes a Magyarság Házában megnyitotta a Kőrösi Csoma Sándor- és Petőfi Sándor-program felkészítő hetét.
Kategória: Külföld

Egy 15 méteres bannert a víz tükrére helyeztek, és azt csónakkal mozgatják a tavon. A környezetvédők jelenlétükkel az illegális erdőirtásra hívják fel a figyelmet, a szervezet becslése szerint az utóbbi tíz évben Románia elveszítette érintetlen erdeinek mintegy felét. A tiltakozás a hónap végéig tart. A környezetvédők egyben a környék érintetlen erdőségeinek feltérképezik.

Szombaton este óriási tömeg köszöntötte a szabadkai városházával szemben fekvő kék szökőkút előtt a város büszkeségét, a riói olimpia első szerbiai aranyérmesét, Davor Štefaneket. A kötöttfogású birkózók 66 kilós súlycsoportjának olimpiai bajnoka tiszteletére meghirdetett népünnepélyre több ezren sereglettek össze, kellemes nyáresti enyhületben várta mindenki, hogy a 2014-es világbajnokság után az idei olimpián is diadalmaskodó sportolót láthassa. Először Szabadka egyik kedvelt énekese, Štefanek jóbarátja, Dušan Svilar lépett ki a városháza balkonjára, a harmadik dalát már vele énekelte a tömeg, megadva az alaphangot a bajnok színre lépésének.

Amikor Svilar után Štefanek és edzője, Sreten Damjanović jelent meg a balkonon, tomboló éljenzés tört ki, „Davor, Davor, Davor” – kiabálták az emberek szinte egy torokként. „Önök előtt nagyobb a lámpalázam, mint az olimpián volt. Szabadkának vannak a legjobb sportolói a világon, és nem csak a birkózók között. Köszönöm a végtelen támogatást, és hadd mondjak hálát a Spartacus Birkózóklubnak is, hogy visszafogadott. Megígértem, hogy éremmel térek haza, és betartottam a szavam, remélem, mindannyian élvezték a birkózásaim. Még nem vagyok tisztában azzal, mit is vittem véghez. Nyilván kell majd pár hónap, hogy felfogjam. Ez valami különleges, minden sportoló álma” – hangzottak el az augusztus 16-án aranyérmessé vált birkózó első mondatai, akihez később csatlakoztak a családtagjai, anyja, Gyöngyi, apja, Damir, bátyja, Daniel, kedvese, Dolores, illetve jó néhány barát is. A szűnni nem akaró taps és az újra meg újra feltörő éljenzés közepette Štefanek újabb ígéretet tett, az aranykollekcióból egyedül hiányzó Európa-bajnoki címet is Szabadkára kívánja hozni:

„Mindig is azt mondtam, hogy jobb szeretnék lenni az edzőmnél, de csak most, amikor azt hihetném, túlnőttem rajta, most fogom föl, hogy soha nem lehetek jobb nála, mert rengeteg munkára van szükség ahhoz, hogy olyan bajnokokat neveljen ki valaki, mint amilyeneket ő nevelt ki. Nem is egyet, sokat. Elmondhatatlanul jó érzés, hogy ennyien eljöttek köszönteni engem. Jövőre Újvidéken vagy Belgrádban rendezik meg az Európa-bajnokságot, megígérem, hogy mindent megteszek, hogy onnan is aranyéremmel térjek haza. Világbajnok és olimpiai bajnok vagyok, de Eb-ről csak két második és két harmadik helyem van, a legfényesebb érmet is akarom.”

Davor Štefanek remekül dolgozott az olimpiai szőnyegeken, veretlenül jutott be az örmény Migran Arutyunyan elleni döntőbe, ahol nagyobb harci kedvének, támadóbb hozzáállásának köszönhetően győzött, és negyven év után aranyérmet szerzett a szerbiai birkózásnak – előtte a szintén szabadkai Momir Petković diadalmaskodott az 1976-os montreali játékokon.

Victor Ponta volt kormányfő szerint a 2014-es államfőválasztáson azért alakult ki tumultus a külföldi szavazóhelyiségek előtt, mert a román szavazók többször is beálltak a sorba. A politikus tavaly polgárháborútól tartva mondott le posztjáról.
Kategória: Belföld

A világ vízilabdához értő közönsége már vagy nyolc éve egyetért abban, hogy az említett időszakban a világ legerősebb nemzete e sportágban Szerbia. Aztán volt két olimpia, ahol sehogyan sem sikerült a szerbeknek a csúcsra jutni, s bennfentesek tudni vélik, hogy mindez a csapaton belül uralkodó viszonyok miatt történhetett meg. Jött azonban Dejan Savić, a válogatottság tekintetében csúcstartó szakember, aki ugyan nyilatkozataiban elég szűkszavú és morcos, de a válogatott tagjaival baráti viszonyt alakított ki, s ezt a hozzáállást elterjesztette tanítványai körében is, így nyugodt lélekkel lehet azt állítani, hogy a mostani szerb csapat egy nagy családot képez. Ez a fajta baráti viszony azt eredményezte, hogy az olimpia előtt kilenc nagy versenyről nyolcról aranyéremmel tértek haza a fiúk, s az ötkarikásra abszolút esélyesként utaztak ki. A riói csoportkörökben aztán annyi fejfájást okoztak a szurkolóknak, hogy a gyógyszertárak egész szép profitot termeltek a pilulákból. Döntetlenek, majd egy vereség a gyengécske házigazdától. Az ausztrálok elleni mérkőzéstől kezdve azonban valami megváltozott, Savić csapata mérkőzésről mérkőzésre javult, és az egyenes ági kieséses rendszertől kezdve olyan parádés játékkal rukkolt elő, hogy az ellenfeleknek szinte az első negyed felétől nem volt már semmi esélyük. Eljátszadoztak a spanyolokkal, a horvátok elleni elődöntő félidejében 6:0-ra vezettek már, s a szombati döntő első negyede (3:1) után is világos volt, hogy az arany már nem lehet senki másé, csak az övéké. Pedig a fináléban a címvédő horvátok voltak az ellenfelek, akik magukhoz képest nem is játszottak rosszul, de a legtöbb támadásban nem tudtak mit kezdeni a szerbek fő fegyverével, a védekezéssel. Nem ment az be távolról, de emberelőnyből közelről sem, és az első negyedben kovácsolt előnyt a szerbek percről percre növelték, úgyhogy az utolsó percekben már akár fel is tehették volna a kezüket, a horvátok nem érték volna be őket. Az említett védekezés mellett volt ugyanis még egy szuperfegyvere Szerbiának, akit most úgy hívtak, hogy Dušan Mandić. Az 1994-ben Kotorban született fiatalember egyszerűen megbolondította az ellenfelet, mert az első negyedben például állandóan beúszott centerbe, és sorban hullottak ki róla a védők, aztán meg elengedte a kezét, s mindegy volt neki, hogy 8 méterről vagy centerből svédcsavarral kell gólt adnia, lövése ellen nem volt orvosság. A 120 válogatottságánál tartó fiatalember négy gólig jutott a döntőben, s ez jelentette a különbséget a két csapat között, mert az úgynevezett „rossz oldalról” ilyen játékost még nem nagyon látott a világ. A belgrádi kommentátor az egész tornán azt mondogatta, hogy a jövőben ő lesz a világ legjobbja, de mi megkockáztatjuk: a Pro Recco légiósa máris a legjobb játékos a világon, s ez még csak a kezdet, mert, mint említettük, a fiú 22 éves…

Szerbia tehát olimpiai bajnok lett vízilabdában, megvan az áhított arany, amivel ez a nemzedék minden lehető nagy versenyt megnyert, így ez a felállítás biztosan bevonul nemcsak Szerbia, hanem a világ sportjának a történelemkönyvébe is.  

Remek versenyzéssel, amihez kiváló tempóváltás is párosult, a Szabó Gabriella, Kozák Danuta, Csipes Tamara, Fazekas-Zur Krisztina összeállítású magyar kajak négyes nem egész egy másodperccel legyőzte a németeket az 500 méteres távon, így megvédte londoni aranyérmét. Amikor a magyar hajó 250 méter után az élre állt, s utána visszaverte a német egység támadását, onnantól már nem volt kérdés, hogy kié lesz az első hely. Kozák Danuta ezzel a győzelemmel az első női kajakos lett, aki egy olimpián egyesben, kettesben és négyesben is győzött. Ez korábban csak két férfinak sikerült: az orosz Vladimir Parfenovicsnak 1980-ban és az új-zélandi Ian Fergusonnak 1984-ben. Csipes Tamara megismételte édesapja, Csipes Ferenc sikerét, aki 1988-ban Szöulban a férfi négyessel győzött 1000 méteren. Eddig háromszor fordult elő, hogy magyar olimpiai bajnok gyermeke is aranyérmes lett. A kalapácsvető Németh Imre (1948) fia, Miklós gerelyhajításban (1976), a vízilabdázó Homonnai Márton (1936) leánya, Szőke Kató úszásban (1952), a szintén vízilabdázó Szívós István (1952, 1956) fia, István (1976) ugyanebben a sportágban diadalmaskodott. Utóbbi család tagja, Márton sporttörténelmet írhatott volna Rióban, de a válogatott a negyeddöntőből nem jutott tovább. Először történhetett volna meg, hogy nagyapa és apa után a harmadik nemzedék tagja is aranyérmes lesz.

A másik magyar döntős egységnek, a Vasbányai Henrik, Mike Roland kettősnek nem sikerült dobogóra állnia, igaz, nem sok kellett hozzá, mivel a magyarok a negyedik helyen végeztek. Az egyetlen szerb egység, amely A döntőben evezhetett szombaton, a Marko Tomićević, Milenko Zorić, Dejan Pajić, Vladimir Torubarov a nyolcadik helyen ért célba, vagyis egyik hajót sem sikerült megelőznie.

A kajak-kenu verseny éremtáblázata:

Az isztriai Vodnjanban hónapok óta alig esett az eső, és még a szokottnál is nagyobb volt a hőség.

A migrációs hullám megmutatta, hogy szükség van az Európai Unió külső határainak megvédésére, és ehhez kell egy európai hadsereg - vélekedett Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a cseh nagykövetek értekezletének kezdetén elmondott beszédében hétfőn, Prágában.

18 серпня у рамках 50-го Карнавалу квітів, який щорічно проходить в угорському місті Дебрецен, відбувся фінал конкурсу краси «Найгарніша угорка світу». Закарпатській красуні Ренаті Данов з маленького села Дерцен поталанило зайняти третє місце, а найгарнішою угоркою світу стала Цінтія Горкані з міста Секешфегервар. Наша землячка стала володаркою грошового призу у півмільйона форинтів та сертифікату на незабутні вихідні у велнес-центрі.

- Тихенько вірила, що здобуду гарні результати, проте все одно здивувалася, коли опинилася на такому високому щаблі, адже кожна з конкурсанток була обдарована неабиякою красою, – розповідає нашому виданню Рената. – Процес підготовки проходив у дуже хорошому настрої, та й фінал теж був фантастичним. Чесно кажучи, у мені вирують різні емоції. Всі ці події ще потрібно осмислити. Надзвичайно горджуся тим, що представляла Закарпаття на конкурсі.

З іменем цієї чарівної дівчини зустрічаємось не вперше: саме вона опинилася у лаві тих щасливчиків, які потрапили до фіналу конкурсу «Красуня Карпат у Словаччині». Ренаті тоді присудили звання «Міс медіа».

Маріанна Поллоґі
Kárpátalja.ma