Határon túli magyar portálok összesített hírei

A világ eddig ismert legmélyebb víz alatti barlangját fedezte fel a héten egy lengyel búvár és csapata a kelet-csehországi Hranice közelében.

Krzysztof Starnawski 1998 óta végez méréseket a hranicei szakadékban, amelynek pontos mélységéről azonban csak most kezdenek képet kapni a szakemberek.

A lengyel búvár 200 méterre merült alá kedden a szakadékban, majd speciális távirányítású robotot indított útjára, amely 404 méteres mélységig jutott. Az AP hírügynökségnek azt mondta, “a 21. század Kolumbuszának érezte” magát a rekordmélység elérésekor.

Starnawski a legutóbbi merülést részben finanszírozó National Geographic magazinnak kifejtette, a szakadék belsejének szokatlan formájából következtettek rá, hogy a barlang jóval mélyebbre nyúlhat. “A mini tengeralattjáró 404 méteres mélységig jutott le, ameddig a kábele tartott, és az útja során videofelvételt is készített” – mondta az expedíció egyik résztvevője.

A szakemberek évek óta kutatják a szakadékot és mindig egyre mélyebbre jutottak. Négy évvel ezelőtt elérték a 373, majd két évvel később a 384 méteres mélységet egy megnyílt átjáró, valamint egy mérőeszköz és egy távirányítású robot révén.

A szakértők szerint a 404 méteres mélység elérésével korántsem ér véget a szakadék vizsgálata, és a mérések valószínűleg tovább folytatódnak.

A kelet-csehországi Hranice közelében fekvő szakadék azonban mostantól büszkén viselheti a világ legmélyebb ismert víz alatti barlangjának címét. A szakadék bejáratánál lévő száraz rész 69,5 méter mélyen fut le a földbe. A képződménynél 1961 óta végeznek rendszeres tudományos célú alámerüléseket.

A világ legmélyebb ismert víz alatti barlangja eddig az olaszországi Pozzo del Merro elárasztott víznyelő volt a maga 392 méteres mélységével.

Törökország befejezte első afrikai katonai támaszpontjának felépítését és felszerelését. A bázis Szomália fővárosában, Mogadishuban van - írta meg a Sabah című helyi lap pénteken.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) adatai szerint 14 terrorista utazott át Magyarországon 2015 nyarán-őszén, akiknek közük volt a 2015. november 13-án Párizsban, illetve a 2016. március 22-én Brüsszelben elkövetett terrorcselekményekhez – jelentette be Majoros Csaba, a TEK Felderítési Igazgatóságának alezredese a szervezet pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Tizenhét napon keresztül vizsgálja és elemzi az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóságának (EUCPT) tudományos szakemberekből álló konzultációs missziója az aknaszlatinai sóbánya környezeti hatásait, a környezetszennyezés és a katasztrófahelyzet megszüntetésének lehetőségeit, valamint a kősókitermelés újraindításának lehetőségét. A nyolc európai uniós tagállamból érkezett tizenhét szakember szeptember 19-én kezdte el a munkát a helyszínen, és ígéretük szerint október ötödikére készítik el a sóbánya környezeti hatásaival kapcsolatos szakmai jelentésüket.

A nemzetközi feltáró kutatás előzménye az volt, hogy januárban Ukrajna és Magyarország katasztrófavédelmi hatóságai egy független szakértői bizottság létrehozását kérték az Európai Bizottságtól és annak Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóságától (EUCPT) a lehetséges, határon átnyúló környezeti problémák feltárása érdekében. A kérést követően még július elején Aknaszlatinára érkezett az EU ötfős polgári védelmi csapata, akik előzetesen felmérték a helyzetet és összeállítottak egy akciótervet, konkrétan leírva, hogy milyen kutatásokra és szakmai tevékenységre van szükség a bányaművelés környezeti hatásainak pontos feltárásához. Az akkor elkészült akciótervnek megfelelően állították össze a most Kárpátaljára érkezett geológusokból, hidrogeológusokból, bányamérnökökből és más kapcsolódó szakterületek szakembereiből álló szakértői csapatot, melynek munkájával kapcsolatban szeptember 23-án tájékoztatták hivatalosan a sajtót.

Az aknaszlatinai Speleocentr Hotelben megszervezett sajtótájékoztatón az Európai Bizottság főigazgatóságának képviselője, a Lettországból érkezett Edmunds Āķītis, valamint a konzultációs missziót vezető Terry Webb (Nagy-Britanniából) elmondták, hogy munkatársaikkal a küldetésük során értékelik majd a sóbánya okozta környezeti kockázatokat és a környezeti veszélyeztetettség mértékét, továbbá meghatározzák, miként lehet a veszélyes földtani jelenségeket korlátozni, illetve felvázolják a terület környezeti rehabilitációját megoldó stratégia fő irányait. A kutatómunkához mobil laboratóriumot és információs központot szereltek fel Aknaszlatinán.

A sajtótájékoztatón jelen volt Volodimir Pugacsov, Ukrajna Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériuma Élelmiszeripari Stratégiai-fejlesztési Osztályának igazgatóhelyettese, aki elmondta, hogy az általa képviselt minisztérium Ukrajna Környezetvédelmi Minisztériumával közösen létrehozott egy az aknaszlatinai helyzetet vizsgáló bizottságot, amelyben az ukrán kormány több más minisztériumának, a megyei és járási közigazgatási hivataloknak és a helyi tanácsnak a képviselői is helyet kaptak, továbbá a bánya felszámolását végző vállalat igazgatója. Az említett bizottság januártól több alkalommal is ülésezett, és összeállították azokat a szakmai anyagokat, amely alapján elkezdhette munkáját a felkért uniós szakértői testület.

Jurij Uhalj, Aknaszlatina polgármestere elmondta, hogy a bányásztelepülés lakossága abban bízik, hogy a nemzetközi szakértői misszió megtalálja végre a megoldáshoz vezető utat, és a katasztrófa sújtotta nagyközség újra olyan lehet majd, mint egykor volt.

Olekszandr Postuk, az aknaszlatinai sóbánya felszámolását végző vállalat igazgatója köszönetet mondott az európai uniós misszió kezdeményezőinek és résztvevőinek, akik segíteni igyekeznek a nehéz helyzetbe került településnek.

A külföldi szakemberek mellett a kutatómunkában részt vesz az Ukrán Tudományos Akadémia három kutatója, akik külföldi kollégáikkal együtt igyekeznek a sóbánya megsemmisülésének okait, illetve a lehetséges megoldásokat feltárni. Erről számolt be Jevgenyij Jakovlev, a műszaki tudományok doktora.

A sajtótájékoztató után Terry Webb és Edmunds Āķītis bemutatták az általuk kialakított munkaállomást, illetve bemutatták, hogy munkatársaik miként vizsgálódnak a sós vizű tavaknál, amelyekből korábban eltűnt a víz, de a bánya vízzel történő telítődése következtében újra megjelent.

Kocserha János, Aknaszlatina alpolgármestere, az ukrán feltáró bizottság tagja tudósítónknak elmondta: „Szlatina jövőjét mi abban látjuk, ha újra beindulna a bányászat, illetve a településre régóta jellemző gyógyturizmus. Ha sikerülne újabb sóbányát nyitni, az nem csak a sókitermelés miatt lenne fontos. A mai kor népbetegsége az allergia, azt pedig a mi sóbányánkban lehetett a leghatékonyabban gyógyítani, amíg ez lehetetlenné nem vált a vízelöntés miatt.”

A konzultációs misszió tagjai vizsgálataik eredményeit és megoldási javaslataikat október ötödikén leteszik az asztalra. Kérdés, hogy ezek alapján sikerül-e megvalósítani a szlatinaiak álmát. Lesz-e újra működő bánya, és földalatti allergológiai kórház a településen?

Badó Zsolt

Ünnepélyes keretek között köszöntötték szombaton az idén beiratkozott hallgatókat az Újvidéki Egyetem szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán.

Aki várandósan reggeli rosszulléttől, hányingertől vagy hányástól szenved, annál kisebb a magzat elvesztésének a veszélye egy nagy létszámmal végzett friss amerikai kutatás szerint.

Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet (NIH) kutatóinak új elemzése eredményezte az eddigi legerősebb bizonyítékot a két jelenség összefüggésére – idézte a Science Daily tudományos ismeretterjesztő portál a JAMA Internal Medicine című orvosi szaklapban megjelent cikket.
A tanulmányt a NIH Eunice Kennedy Shriver Országos Gyermekegészségügyi és Fejlődéstani Intézete (NICHD) és más intézmények kutatói készítették.
A terhességi hányinger és hányás általában reggel jelentkezik – ezért nevezik gyakran reggeli rosszullétnek – és a nap folyamán rendszerint elmúlik. A várandósok többsége az első négy hónapban éli át.
Oka ismeretlen, ám egyes kutatók szerint az a szerepe, hogy óvja a magzatot az ételekben és italokban lévő mérgektől és kórokozóktól.
“Elterjedt, hogy a hányinger egészséges terhességet jelez, ám nem volt elegendő jó minőségű bizonyíték, ami ezt a nézetet alátámasztotta volna. Kutatásunkban értékeltük azokat a tüneteket, amelyek a fogantatástól kezdve jelentkeztek és megerősítettük, hogy a hányinger és a hányás, valamint a vetélés kisebb kockázata összefügg egymással” – magyarázta Stefanie N. Hinkle, a kutatás vezetője, a NICHD epidemiológiai osztályának munkatársa.
A tudósok egy korábbi felmérés adatait elemezték. Ebben azt tesztelték, hogy napi kis adag aszpirin szedése megakadályozza-e a vetélést olyan nőknél, akik már elvesztettek egy vagy két magzatot.
A tesztben azoknak az adatait elemezték, akiknek pozitív lett a terhességi tesztje, ők 797-en voltak. A várandósság 2. hetétől a 8. hetéig minden résztvevő feljegyezte, hogy érzett-e reggel hányingert vagy hányt-e, majd az egész terhesség alatt havonta kérdőívet töltöttek ki a tüneteikről.
Az adatokat elemezve a kutatók észrevették, hogy korábbi tanulmányok nem tudtak ennyire részletes információval szolgálni a koraterhességi tünetekről. A legtöbb tanulmány a várandósság későbbi szakaszában vagy a vetélés után kérte a nőket, hogy emlékezzenek vissza a korábban átélt tünetekre.
A 797 nő közül 188 veszítette el a magzatát. A terhesség 8 hetéig a résztvevők 57,3 százaléka számolt be hányingerről, 26,6 százalékuk hányingerről és hányásról.
A kutatók azt találták, hogy ezeknél a nőknél 50-75 százalékkal kisebb volt a vetélés kockázata, mint azoknál, akik se hányingert, se hányást nem tapasztaltak.

A helyi parkolási szabályzat módosítására készül Gyergyószentmiklós önkormányzata. A leglényegesebb változtatás, hogy nem bilincselhetnék le a parkolójeggyel nem rendelkező autókat. Az új tervezet napokon belül közvitára kerül.
Kategória: Aktuális/Gyergyószék

Minden héten foglalkozásokat tart a harmincfős nyárádszeredai önkéntes tűzoltócsapat, amely igyekszik „bevonulni” a helyi lakosság tudatába, hogy szükség esetén ők is ki tudnak szállni egy-egy sürgősségi esethez, esetenként akár gyorsabban is.
Kategória: Aktuális/Marosszék

Ma este tartották meg a Zentai Gimnázium fennállásának száznegyven éves jubileuma alkalmából szervezett ünnepséget, amelynek a zentai Művelődési Ház adott otthont, ahol együtt ünnepeltek az intézmény egykori és jelenlegi diákjai és tanárai, valamint a közélet jeles képviselői is.

Amellett, hogy a szerbiai lakosság az egyik legidősebb a világon, az életszínvonala is méltóságon aluli, s ez az idősebb korosztályt talán még hatványozottabban érinti.

Becslések szerint a vajdasági magyar szavazópolgárok több mint 50 százaléka szavazni fog a kvótareferendumon - közölte Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, és meggyőződését fejezte ki, hogy a voksolók majdnem száz százaléka nemmel fog szavazni.

A zene világnapjához csatlakozik idén Sepsiszentgyörgy, a Voces-ProArt Kulturális Egyesület szervezésében a Klasszikus zenét a főtérre című program során három helyszínen, három különböző műfajban minikoncerteket hallgathat meg a közönség szombaton.
Kategória: Aktuális/Háromszék

Kétfordulós, magyar nyelvű pénzügyi versenyt hirdet a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Magyar Mágnás Egyesület és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem partnerségében, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa és a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság közreműködésével.

A Hargita Megyei Fogorvosi Kamara értesítése szerint október elsején, szombaton és október másodikán, vasárnap Páll Vitos Emőke látja el a fogászati sürgősségi ügyeletet Csíkszeredában.
Kategória: Aktuális/Csíkszék

Ünnepel a Maros Művészegyüttes október 3. és 9. között, amelynek elődje, a Székely Népi Együttes 1956. október 1-jén alakult meg.
Kategória: Aktuális/Marosszék

Az RMGE-Maros szervezet újabb tanfolyamokat készül indítani saját gazdasággal rendelkező gazdálkodók részére, hogy ezzel segítse őket a saját vállalkozás indításában és abban, hogy eredménnyel pályázhassanak uniós és állami támogatások elnyeréséért.
Kategória: Aktuális/Marosszék

Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa ma véglegesítette az erdélyi képviselő- és szenátorjelölt-listákat. Korábban a Szövetségi Állandó Tanács Udvarhelyszéken ígért befutó helyet a Magyar Polgári Pártnak, de több udvarhelyszéki polgármester tiltakozott ez ellen. A Szövetségi Állandó Tanács ma úgy döntött inkább a Maros megyei képviselőjelölt listán biztosítja a befutó helyet Biró Zsoltnak. Az RMDSZ-MPP együttműködés értelmében a szövetség Kovászna megyében ajánlott fel még befutó helyet az MPP-nek. A SZÁT-döntésről Kelemen Hunor szövetségi elnök számolt be sajtótájékoztatón.

„Azt a döntést hoztuk, hogy ezt az együttműködést megerősítjük, két befutó helye van az RMDSZ-listán a Magyar Polgári Pártnak, illetve ezt kiegészítettük egy belső szolidaritással. A Magyar Polgári Párt – amint az ismert – az egyik befutó helyét Kovászna megyében kapja, a másik befutó helyét Maros megyében kapja, a Maros megyei képviselői lista harmadik helyét ajánljuk fel nekik. Végeztünk egy gyors közvélemény kutatást, telefonos mérést az elmúlt napokban, és minden érv amellett szól, hogy azt az együttműködést, amit Maros megye az elmúlt másfél esztendőben, az ottani Maros megyei, marosvásárhelyi önkormányzati választások előkészítésében, lebonyolításában, a Magyar Polgári Párttal a megyei önkormányzati listán a közös indulással már megteremtett, azt így tudjuk kamatoztatni. Ez a legjobb, legracionálisabb döntés.”

Maros megyében a múlt heti rangsoroló gyűlésen a befutó helyekre Vass Leventét, Csép Andreát, valamint Császár Károly Zsoltot sorolták a képviselőjelöltek közül. Császár Károly Zsolt a mai véglegesítés után a szenátorjelölt listán a második helyre került, Jakab István helyett..

Az RMDSZ Maros megyei jelöltlistáján kap befutó helyet Biró Zsolt MPP-elnök a Szövetségi Állandó Tanács (SZNT) pénteki ülésén született döntés értelmében. Hargita megye egy szórványképviselőnek fog helyet biztosítani.
Kategória: Aktuális/Marosszék

A statisztikai hivatal a héten közölte az erre vonatkozó felmérés adatait. Míg a nőknek átlagosan havi bruttó 2453 lejes fizetésük volt, a férfiak bruttó keresete 2646 lej volt. A pénzügyi és biztosítási szektorban, a szolgáltatások terén és a feldolgozóiparban volt a legnagyobb a különbség a nők és férfiak keresetei között a hivatal adatai szerint. A pénzügyi és biztosítási szektorban például 41,4 százalékos volt a különbség a férfiak javára.

A tegnapi tanácsülésen az önkormányzati testület hosszas vita után arról döntött, hogy mind a magán-, mind a tömbházban lakó marosvásárhelyi magánszemélyek 4,35 lejt fizessenek a szemétszállítási díjért egészen addig, amíg a székelykakasdi hulladéklerakót megnyitják. A szemétszállító vállalat ezzel szemben azt kérte, hogy hagyják jóvá a jelenlegi 8 lej 50 banis szemétszállítási díj növelését 10 lej 45 banira, mivel megnőttek költségei amiatt, hogy Segesvár helyett Székelyudvarhelyre szállítják a hulladékot. A testület abban állapodott meg, hogy a lakosság által fizetett összeg és a Salubriserv által kért, 20 százalékkal emelt jelenlegi díj közötti különbséget ami 6 lej, helyi költségvetésből fedezik. A marosvásárhelyi tanács tegnapi döntése, amely 4,35 lejes díjat állapított meg a magánszemélyeknek, nem vonatkozik a jogi személyekre, a vállalkozások az eddiginél 20 százalékkal többet kell fizessenek ezután. A határozatot a prefektúrának még jóvá kell hagynia.