Nagyszabású restaurálási munkák folynak a jeruzsálemi Szent Sír-templomban, ahol a kereszténység legszentebb helye, Jézus Krisztus vélt temetkezési helye található. A sírt írásos emlékek szerint legalább 1555 óta nem nyitották fel.
Több száz év után először felnyitották a Jézus sírja fölött elhelyezett márványlapot a sír fölé emelt szentély restaurálása során – közölte vasárnap a Háárec című izraeli újság honlapja.
A tizenhatodik században márványlapokkal fedték le azokat a köveket, amelyekre a hagyomány szerint keresztre feszítése után Jézus Krisztus testét egy sziklasírban elhelyezték, majd ezen márványkő köré a tizenkilencedik század elején több méter magas márványból szentélyt építettek.
A sírhelyet fedő márványlapokat szerdán elmozdították, hogy felnyissák és megvizsgálják a kereszténység legszentebb helyét, valamint felújítsák Jeruzsálem óvárosában a Szent Sír bazilikának ezt a részét, a mintegy kétszáz éves, és már összeomlás fenyegette építményt.
Az elmozdítás után a márványlap alatt régi kötőanyagokat találtak, valamint egy régebbi, a keresztesek idejéből származó, tizenkettedik századi márványlapot a kereszt jelével.
Csütörtökön a görög szakemberek eljutottak a szikla szintjéig, amelyen a hagyomány szerint Jézus Krisztus teste volt.
A restaurálási munkálatok május végén kezdődtek meg, miután történelmi egyezség született a görög ortodoxok, az örmény egyház, és a római katolikus ferences rend között a közösen elvégzendő helyreállításról, amelyet a görög kormány és magánadományok, köztük Jordánia királya is pénzzel támogatott.
A márványszentélyt legutóbb 1947-ben erősítették meg kívülről vasgerendákkal, mert több kisebb földrengés nyomán már akkor olyan rossz állapotban volt, hogy összedőlésétől tartottak, de a belsejében akkor nem végeztek felújítást.
A szentély mostanára annyira veszélyessé vált, hogy másfél évvel ezelőtt a rendőrség néhány órára lezárta a zarándokok elől, ami hatalmas felháborodást okozott a keresztény egyházak körében, mert a rendőrség előzetes értesítés és tanácskozás nélkül döntött a szerinte látogathatatlanná vált építmény lezárása mellett. Azonban ez az esemény fél évvel ezelőtt létrehozta az összefogást a felújításról a különböző keresztény egyházak között.
Az egyezmény értelmében az athéni Nemzeti Műszaki Egyetem felelős a munkálatokért, amelyeket a görög ortodox pátriárka és a római katolikus egyházhoz tartozó Szentföld őrzői rend képviselői felügyelnek.
A restaurálás során felújítanak minden vascsövet, titánrudakat helyeznek a kövekbe és különleges anyagokat fecskendeznek a sziklába megerősítése érdekében. A szentély egyes részeit elszállítják, majd felújítva építik vissza.
A munkafolyamatokat rögzítik is, dokumentumfilm készül a restaurálásról, és várhatóan az első eredményekről már november közepén beszámolnak.
A Jeruzsálemben tartózkodó Lupták György evangélikus esperes az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában elmondta: a sír a felújítás alatt is látogatható. Az ígéretek szerint a jövő évre befejeződnek a restaurálási munkálatok.
Idén ősszel összesen 400 hektárnyi terület újraerdősítését tervezik a megyében – adta hírül a goloskarpat.info.
Az elmúlt két hónap alatt sikerült a tervbe vett terület 93%-át beültetni facsemetékkel. Az erdősítéshez fenyő, bükk, juhar és tölgycsemetéket használtak.
A fatelepítési folyamat nagy része tavasszal történik, de a szakértők szerint vidékünk domborzata és éghajlata lehetővé teszi az őszi ültetést is.
Kárpátalja.ma
Az Oroszországi Tudományos Akadémia külföldi tagjává választották hat másik Nobel-díjassal együtt Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert és nemzetbiztonsági tanácsadót – közölték a hétvégén orosz lapok.
Az indoklás szerint a 93 éves Kissinger a globális problémák kutatásában elért eredményeivel érdemelte ki az akadémiai tagságot. A hírneves külpolitikai szakértő, aki Richard Nixon és Gerald Ford amerikai elnök kormányzása idején volt a washingtoni diplomáciai tárca vezetője (1973-1977) és a Fehér Ház nemzetközi tanácsadója (1969-1975), 1973-ban, a vietnami háborút lezárását célzó párizsi megállapodás tető alá hozásáért kapta meg a Nobel-békedíjat, vitatott körülmények között.
Pályafutása során Henry Kissinger, aki egyebek között a szovjet-amerikai enyhülés egyik kezdeményezője volt, több politikatörténeti és külpolitikai tanulmány- és memoárkötetet jelentetett meg.
A világ Nobel-díjasai közül még Serge Haroche francia és Martinus Veltman holland fizikus, Roger Kornberg amerikai, Jean-Pierre Sauvage francia és Dan Sehtman izraeli kémikus, valamint Kenneth Arrow amerikai közgazdász lett az orosz akadémia külföldi tagja.
Az év eleje óta Ukrajnában csaknem félszáz iskolában tértek át az ebédfogyasztás és fizetés új nyilvántartási módszerére. A banki szolgáltatások használata a kárpátaljai iskolások között is egyre népszerűbb. Vidékünkön eddig nyolc iskolában használják a PrivatBank speciális programját, az úgynevezett „Étkezési kártyát” – írja a vynohradivnews.in.ua.
Ez a lehetőség a diákok és szüleik számára is több előnnyel jár: az ebéd bankkártyás fizetése által a gyermek költekezése szülői ellenőrzés alá kerül. Ezáltal könnyebben odafigyelhetnek az egészséges táplálkozásra, s elkerülhetik, hogy alkoholt vagy cigarettát vásároljanak a fiatalok. A szülők a kártya használatáról értesítést kapnak SMS-ben.
A kártyával, amelyet minden 6 és 17 év közötti gyermek ingyen kap meg, a diák önállóan tud elszámolni az iskolai étkezdében.
Az iskolák szintén jól járnak: javul az intézmény besorolása, az étkezde vagy a büfé dolgozói nem kerülnek közvetlen kapcsolatba a pénzzel, s ezáltal kiküszöbölhetőek a pénzelszámolással való visszaélések. További előny lehet a gyorsabb kiszolgálás.
Kárpátalja.ma