Határon túli magyar portálok összesített hírei

BUDAPEST. A stressz ma már szinte minden ember életében jelen van, és nem csak a munka, de az ünnepek, így a karácsony is stresszel jár, a készülődés sok konfliktust, nehéz helyzetet okozhat. A szakemberek szerint odafigyeléssel feszültségmentesebbé tehetők az ünnepek.

Elcsendesedtünk. Talán körülöttünk a világ is elült, és most már legbelül is béke van. Véget ért a kíméletlen zakatolás, a hajsza, az ünnepek előtti rohanás. Már csak csönd van. Meg öröm. Az ünnep öröme. Mérlegelünk. Tervezgetünk… Közéletünk néhány személyiségét arra kértük, meséljenek a múltról, az egykori ünnepek hangulatáról, meg arról is, mit várnak a jövőtől. Kérdéseinkre Mács József, Bárczi Zsófia, Vermes Balázs, Dunajszky Géza, Szarka Zsuzsa és Kiss Róbert válaszolt.

Nehéz év előtt áll a magyar labdarúgó-válogatott, mondta karácsonyi köszöntőjében Bernd Storck szövetségi kapitány.

Tunéziában tartóztatták le Anis Amri unokaöccsét két másik emberrel együtt.

POZSONY. Szlovákia lakosságának 74 százaléka betartja a szentesti böjtöt, az éjféli szentmisén pedig 68 százalékuk vesz részt, legtöbben Kelet-Szlovákiában – derül ki az eCall Slovakia társaság reprezentatív felméréséből.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) újravizsgáltatja az orosz sportolóktól a 2010-es vancouveri téli olimpián levett doppingmintákat.

A Karácsonyt megelőző este karácsony vigíliája, más szóval karácsony böjtje vagy Szenteste.

Jézus születésével Isten megteszi az első lépést az ember felé, de a találkozáshoz az embernek is mozdulnia kell - mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. Isten és ember története másból sem áll, mint hogy mi elhajlunk a jótól, felmondjuk istengyermekségünket, a Teremtőnek pedig megesik rajtunk a szíve - mondta Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szerint a karácsony bizalommal és reménnyel tölti be életünket, mert ilyenkor újra és újra rádöbbenünk, hogy fontosak vagyunk Istennek.

Százhatvan éve, 1856. december 24-én született Feszty Árpád festő, a magyarok bejövetelét ábrázoló híres körkép alkotója.

Magyarország stabil sziget a forrongó nyugati világban - jelentette ki a miniszterelnök a Mediaworks regionális lapcsaládjának adott, szombaton megjelent interjújában. Orbán Viktor hozzátette: "Az a célunk, hogy győztes országgá tegyük Magyarországot".

Leminősítette Belgium államadós-osztályzatát a Fitch Ratings, elsősorban a folyamatos költségvetési elcsúszásokkal indokolva a lépést.

A szerb férfi vízilabda-válogatott Belgrádban két góllal legyőzte a világválogatottat, amelyben négy magyar olimpiai bajnok, Kis Gábor, Madaras Norbert, valamint a Varga fivérek, Dániel és Dénes is helyet kapott.

BERLIN, MILANO. Milánóban tűzpárbajban lelőtték a berlini merénylet feltételezett elkövetőjét. A férfit kinézet alapján és az ujjlenyomata alapján is azonosították. A lelőtt férfi "minden kétséget kizáróan" a berlini merénylet feltételezett elkövetője - közölte délelőtti sajtótájékoztatóján Marco Minniti olasz belügyminiszter.Ezerötszáz euró, fogkefe és holland telefonkártya volt a lelőtt Anis Amrinál

Ma országszerte borult az égbolt, sok helyen köd van. Délután fokozatosan mindenütt lesz csapadék: a magasabban fekvő helyeken hó, nyugaton havaseső, délen eső.

BUDAPEST. A közmédia értékes ajándékkal kedveskedik nézőinek, hallgatóinak. A karácsonyfa alá élő közvetítéseket, a jeles napokhoz illő műsorokat, filmeket tesznek a szerkesztők.

Letartóztatták az al-Dzsazíra katari székhelyű pánarab hírtelevízió egy hírproducerét Egyiptomban. Mahmúd Huszeint azzal vádolják, hogy megkísérelte megdönteni Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök kormányát - jelentette a hírtelevízió internetes felülete.

BUDAPEST. Saját fáradtságának és „hülyeségének” volt a következménye, hogy Milánóban lelőtték a berlini kamionos merénylet feltételezett elkövetőjét – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Az elemző szerint a német rendőrség rengeteget hibázott az ügyben, amelyet nagyon nehéz lesz felgöngyölíteni. Az elemző arról is beszélt, szerinte az idei karácsony előtt keresztényellenes háború zajlik.

A virtuális valóság, a chatbotok és a mesterséges intelligencia globális terjedésére számítanak a értékesítési- és marketingvezetők az ügyfélszolgálatban - derül ki az amerikai Oracle szoftvercég legfrissebb kutatásából.

Az Európai Parlament a napokban fogadta el a 2015-ös évről szóló emberi jogi jelentését, amely idén először a nemzeti kisebbségek jogaival is foglalkozik. Ez komoly siker az ezért több éve lobbi-tevékenységet kifejtő európai kisebbségvédelmi ernyőszervezetnek, az ELEN-nek (European Language Equality Network – Európai Hálózat a Nyelvi Egyenlőségért), amelynek munkájában a Kerekasztal is részt vesz. Az alábbi rövid ismertető célja annak tisztázása, hogy milyen hatással lehet a jelentés elfogadása a kisebbségi jogokra és milyen változásokat hozhat mindez akár Szlovákiában.

A dokumentum jelentőségét nem elsősorban az a tény adja, hogy bővítené a kisebbségi jogok listáját. Nem kötelező jellegű dokumentum, csupán ajánlásokat fogalmaz meg. Azonban más, nem kötelező jellegű ajánlásokhoz képest mégis komoly fontossággal bír.

Az európai kisebbségvédelmi rendszer alapvetően három elemből áll: elsősorban kötelező jellegű egyezmények szabályozzák a kisebbségek jogait, melyeket nagyon alacsony fokon vesznek figyelembe és hajtanak végre, az államok könnyűszerrel ignorálják azokat. Ilyen például az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Kartája, és a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény. Másodsorban léteznek az Európa Tanács és az EBESZ által kiadott nem kötelező jellegű ajánlások, amelyek magas szinten deklarálnak kisebbségi jogokat, de végrehajtásukra alig történetek lépések. A harmadik elem a szigorúan végrehajtott normákból áll, mint például az Európai Emberi Jogi Egyezmény, amely azonban kifejezetten a kisebbségek speciális helyzetét kezelő szabályt nem tartalmaz. A most elfogadott emberi jogi jelentés a három rendszert ötvözné: a nagy kényszerítő erővel bíró Európai Unió fogadna el sajátjaként néhányat a létező kisebbségvédelmi normák közül, és ezek végrehajtását ki is kényszeríthetné a tagállamokon.

Az Európai Unió joganyagának jelenleg nem részei a kisebbségi jogok, illetve csak nagyon érintőlegesen foglalkozik velük. A tagjelölt államok kötelesek betartani az ún. Koppenhágai ajánlásokat, amelynek része a kisebbségi jogok garantálása is, és az Európai Bizottság ezt rajtuk szigorúan számon is kéri az éves értékelések során. Többek között ennek a mechanizmusnak az eredménye volt az 1999-es szlovákiai kisebbségi nyelvhasználati törvény is. Ezek az elvárások azonban csak a tagjelöltekre vonatkoznak, a tagállamokra nem, ami bizarr eredményekhez vezet: a kisebbségi jogokat alacsony szinten garantáló tagállamok, például Görögország vagy Franciaország köteleznek előrelépésekre olyan, már így is magas szintű garanciákat biztosító államokat, mint Macedónia vagy Montenegró – és amint ez utóbbiak taggá válnak, kevésbé szigorú elvárások fognak rájuk vonatkozni, mint tagjelöltként. Szlovákia is jó példája ennek a kettős mércének: az államnyelvtörvény 2009-es szigorítását tagjelölt államként nem tudta volna elfogadtatni az Unióval – tagállamként azonban az Uniónak nem volt ebbe a kérdésbe beleszólása.

Európai Parlamenti képviselők régóta kritizálták a fennálló rendszert, és javasolták, hogy az EU fogadjon el egy kötelező kisebbségvédelmi minimumot, mely a saját tagállamjainak jogrendjét is érinti. A most elfogadott emberi jogi jelentés az első dokumentum, amelyben az EU Parlament felszólítja az EU Bizottságot ennek a kisebbségvédelmi „szakpolitikai normának” a kidolgozására. Ez a jelentés alapján alapvetően a meglévő két egyezmény, a Karta és a Keretegyezmény által garantált jogokon, az EBESZ ajánlásain és a koppenhágai kritériumokon alapulhatna, de belekerült hivatkozási alapként az Európa Tanács 1985 (2014) számú ajánlása is, amely több konkrétumot tartalmaz: kiemeli például az autonóm régiók fontosságát a kisebbségi jogok garantálása terén.

Emellett a jelentés felsorolja az Európában élő nemzeti kisebbségeket érő különböző hátrányokat, és ajánlja a tagállamoknak is, hogy biztosítsák az kisebbségi nyelvek használatához fűződő jogot. Ez utóbbitól nem kell sokat várni: hasonló ajánlásokból született már több, és az államok nem siettek a végrehajtásukkal. Azonban az Európai Unióhoz intézett ajánlások más kategóriába tartoznak: mivel azt az Unió egy saját szerve, a Parlament fogadta el, és maga a Bizottság nem feltétlenül ellenérdekelt a kisebbségi jogok garantálásában, feltehető, hogy beindul egy folyamat, amelynek eredményeképp az Unió előbb utóbb a kisebbségi jogok betartását számon fogja kérni a jelenlegi tagállamoktól is.

Nem tudjuk, hogy miből fog állni a jogok katalógusa, az említett „szakpolitikai norma”, hiszen ebbe nyilván a tagállamoknak is lesz beleszólásuk, közülük pedig többen nem érdekeltek a kisebbségi jogok nemzetközi szintű garantálásában. Szinte kizárt, hogy az Unió a közeljövőben például a regionális autonómiát kérje számon a tagállamokon. Azonban bármi is lesz a végső eredmény, a mostani helyzettől, amikor az Unió tehetetlen kisebbségi jogi ügyekben, csak jobb lehet. Ismerve az Unió tagállamokkal szembeni hatékony érdekérvényesítő képességét, a mostani emberi jogi jelentés mindenképpen optimizmusra ad okot.

A fiatalok képzésében látja a jövőt Stefan Burckhardt, az Engmatec Kft. csíkszeredai munkapontjának vezetője. A modern technikák megismerésének céljából a cég szakmai utat szervezett Németországba egyetemisták számára.
Kategória: Aktuális/Csíkszék