Határon túli magyar portálok összesített hírei

BUDAPEST. A reformáció egyszerre hálaadás és kritikus szembenézés önmagunkkal - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév központi megnyitóján péntek este Budapesten a Művészetek Palotájában.

GENF. A téli időjárás különösen nehezen érinti azt a több ezer menekültet és migránst a görög szigeteken, akik közül számosan fűtés nélküli sátrakban dacolnak a fagyokkal és a hóval - jelentette pénteken az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Genfben.

KASSA. Annak ellenére, hogy rendszeresen szárnyra kapnak az amerikai U.S. Steel azon igyekezetéről szóló híresztelések, hogy el akarja adni a kassai üzemét, a kormány és a társaság közti memorandumot egyelőre mindkét fél betartja – szögezte le Robert Fico miniszterelnök.

LONDON. Az előzetesen néhány száz fontra becsült ár sokszorosáért, több ezer fontért kelt el egy csütörtöki angliai árverésen a néhai Diana hercegnő féltucatnyi bizalmas levele.

Befagyott a Topolyai-tó vize.

Mától hétfőig Maros megye hegyvidékein mínusz 21 – mínusz 23 Celsius-fok közötti hideg várható, a szél erőssége pedig eléri majd a 80-90 kilométeres óránkénti sebességet, ez -54/-59 fokos hideg érzetét keltheti, tehát a nemzetközi egyezményes skálán vörös jelzésű riasztást tesz indokolttá, figyelmeztetnek a hegyimentők.

A iskolaigazgatói versenyvizsgán 250 pályázóból 70-en sikertelenül vizsgáztak. Azokra az állásokra, amelyekre senki nem pályázott, a tantestületnek kell kineveznie a vezetőt, ha nem teszik meg,a tanfelügyelőség dönt az igazgató személyéről. A Masyol portál tájékoztatása szerint Marosvásárhelyen új igazgató került a Bolyai Farkas Elméleti Líceum élére. A tanintézményt csaknem 2 évtizede vezető Bálint István utódja Mátéfi István, Horváth Gabriella aligazgatót Hajdú Zoltán váltja. A Római Katolikus Teológiai Líceum élén továbbra sincs igazgató, a Maros megyei főtanfelügyelő a minisztériumhoz fordult ez ügyben, de választ még nem kapott. Tamási Zsolt igazgató a Maros megyei törvényszék szerdai döntése értelmében még két hónapig bírósági felügyelet alatt marad.

A közlekedési rendőrség az ünnepek alatt elcsípett egy szerb vendégmunkást, aki közel 270 kilométeres sebességgel száguldozott a magyar határtól Belgrád felé vezető autópályán, Újvidék közelében.

A CFR utasszállító részlege felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy a utazás előtt tájékozódjanak a vasútállomásokon és a vasúttársaság honlapján a járatokról, mert az ország más részein is forgalomkorlátozások léphetnek érvénybe a szélsőséges időjárás miatt. Értesítenek arról is, hogy felkészültek a hótalanításra, több mint 100 hóekével. A védelmi miniszter bejelentette, a katonai egységek készenlétben állnak, több mint 2500 katona, mintegy 400 eszközzel készen áll bevetésre, ha az erős havazás és hóvihar miatt szükség lesz beavatkozásra.

Sikó Barabási Sándor, a Kovászna megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője a Maszolnak azt nyilatkozta, országszerte ötezer gazdaságban ellenőrzik, hogy az állattartók betartják-e a törvénybe foglalt gazdálkodási követelményeket, az állatjóléti előírásokat. Hozzátette Hargita megyében mintegy hatszáz, Kovászna megyében háromszáz állattartó számíthat az ellenőrzésre. Az ellenőrök azt vizsgálják, a gazdák betartják-e az állatok azonosítására és nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat, illetve betartották-e a törvényes határidőket születés, vágás, elhullás vagy eladás esetén. Azt is ellenőrzik, hogy az állatnyilvántartási elektronikus adatbázisban, illetve az iratokban szereplő állatlétszám egyezik-e a valós állatállománnyal.

Corina Șuteu volt kulturális miniszter beszámolt arról, hogy egy 2011-ben elkezdett folyamat folytatásáról van szó egy jelentős nemzeti kulturális örökség megőrzése érdekében. Korábban Dacian Cioloș azt mondta, a leköszönő kormánynak már nem tartozik a hatáskörébe Verespatakról dönteni, és nem hagyta jóvá a dokumentáció benyújtását, emiatt a romániai civil szervezetek és aktivisták élesen bírálták, hiszen a pályázat már december eleje óta készen áll. Kedden több mint tízezer aláírással támogatott petíciót nyújtottak be a civilek, amelyben kérték a volt kormányfőt, nyújtsák be az UNESCO-pályázatot, ne várjanak a következő kormány hivatalba lépésére. A szaktárca korábbi közleménye szerint a Verespatak-jelölést alátámasztó iratcsomót az UNESCO bizottsága február és augusztus között kiértékeli, majd szeptemberben a helyszínen tájékozódik. Jövő júliusban részletesen elemzik a jelölést, és döntenek arról, felveszik-e Verespatakot a világörökség-listára. Verespatakon a kanadai többségi tőkével alapított Roşia Montană Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányájának megnyitását próbálta több mint 15 éven keresztül sikertelenül engedélyeztetni, ahonnan 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése a cél.

Ezt az államelnök szóvivője nyilatkozta tegnap. Hozzátette, a törvényt, amely kimondja, hogy olyan személyek lehetnek a kormány tagjai, akik esetében nem áll fenn összeférhetetlenség, és akiket nem ítéltek el jogerősen bűnvádi perben, 2001-ben fogadták el, azóta sem támadta meg senki. Hozzátette, mindenkinek az az érdeke, hogy feddhetetlen személyek irányítsák a társadalmat. Egy jogerősen elítélt személy igyekezetének esete, hogy miniszterelnök lehessen, nem tartozik a Nép Ügyvédjének feladatai közé, hangsúlyozta Mădălina Dobrovolschi. A szóvivő szerint amennyiben alkotmányellenesnek találják a törvényt, lehetővé válik, hogy jogerősen elítélt személyek vezessenek és töltsenek be magas tisztségeket az országban. A Nép Ügyvédje abban bízik, hogy az elnöki szóvivő szavai nem képviselik sem Klaus Johannis államfő, sem az elnöki hivatal álláspontját.

Az egészségügyben és a tanügyben dolgozók bére 15 százalékkal lesz magasabb február elsejétől, a legkisebb nyugdíjakat 400 lejről 520 lejre emelik. A képviselőház elnöke azt mondta, a minimálbér 1450 lej lesz, a helyi közigazgatásban dolgozók fizetését 20 százalékkal emelik, a színészekét és más művészekét 50 százalékkal.

Így módosította tegnap a képviselőház az adótörvénykönyv előírásait, mellette 207-en, ellene 29-en voksoltak. Elvetették a liberális párt javaslatát, amely minden nyugdíjat kivont volna az adózási kötelezettség alól. Szintén elutasították az RMDSZ javaslatát is, amely csak a 2.000 lejnél magasabb különnyugdíjak esetében tartotta volna meg az adófizetési kötelezettséget. A jogszabály esetében a képviselőház a döntő fórum.

Névnap Boldizsár - asszír-babilóniai-német-magyar eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét. Idézet „Nem az a fontos, hogy a madár hányszor csap a szárnyával, hanem, hogy íveljen.”

Pilinszky János

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

NÉPI KALENDÁRIUM:

VÍZKERESZT

Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését. A Gáspár, Menyhért, Boldizsár néven emlegetett napkeleti királyok az utasok, útonjárók, vendégfogadósok védőszentjei voltak.

Január 6-án a katolikus falvakban országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. A szenteltvizet a bölcsőtől a koporsóig felhasználták. Nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban is. A víz tisztító erejébe vetett hit az alapja, hogy ezen a napon néhol ősibb formája is megmaradt a vízzel való mágikus eljárásoknak. Például Jászdózsán léket vágtak a Tarnán és lelocsolták egymást az emberek, hogy egészségesek legyenek – „ne legyenek se himlősök, se rühesek”. A jószágokat is levitték a folyóhoz ugyanilyen célból.

A vízkeresztkor szentelt vízzel még aznap beszentelték az állatokat, ittak és a kútba is öntöttek belőle. Az Ipoly menti községekben a kelenyeiek a ház földjét meglocsolták a szenteltvízzel, hogy a gonosz szellem ne ártson, és Isten áldása legyen a házon, a gyerekeknek is adtak egy-egy kortyot, hogy egészségesek legyenek. Az istálló sarkait is megszentelték – ugyancsak az ártó hatalmak ellen. Bélapátfalván a kútba és az állatok ivóvizébe is tettek belőle.

Az esztendő folyamán megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót és a háznál felravatalozott halottat. Borogatták a fejfájóst, itatták vele a beteget. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek és a vihar elűzésére. Vízkeresztkor a szenteltvizet háromkirályok vizének is nevezik. Sokféle alkalmazása közt meg kell említeni, hogy Szeged környékén kenyérsütésnél is hintettek belőle néhány cseppet.

A házszentelés alkalmával krétával rajzolták fel Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűit és az évszámot. Úgy vélték, ez a felirat megvédi a házat villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. Termékenységvarázsló praktikák is kapcsolódhattak a házszenteléshez. Például a moldvai Pusztinán, „hogy a tyúkok tojjanak, akkor mikor vízkeresztkor járt a pap a keresztvel, mert nálunk szokott járni házszentelni, akkor ráültettük mindig a padra. A padon vót ilyen terítő, a terítő alá raktunk zabot, árpát, kukoricát, s a pap, ha ráült, akkor azt mondták, hogy sokat tojnak a tyúkok” (Bosnyák S. 1980: 119).

A házszentelés neve koleda volt. A Nyitra megyei Menyhén, Béden, Szalakuszon újévtől háromkirályok napjáig tartott a koleda. A pap, a kántor, a három falu egyházfia és két ministráns gyerek minden házhoz elmentek. Énekeltek, a pap megszentelte, megfüstölte a házat, a kántor az ajtóra felírta a három király nevének kezdőbetűit. Utána a háziak megvendégelték őket. Az egyházúak egy zsákba szilvát, diót, lisztet, szalonnát, kolbászt szedtek, amit a pap és a kántor osztott szét egymás között. Egyharmad volt a kántoré, kétharmad a papé. Ez a javadalom a kántor díjlevelébe volt foglalva (Manga 1942b: 28–29). Házszenteléskor a Szeged környéki falvakban az asztalra búzát, néhol almát, máshol tollat tettek, hogy szerencséjük legyen a termésben és a jószágban is.

A szentelés egyúttal tehát adománygyűjtés volt a hívektől. Erre vonatkozik Réső Ensel Sándor 1845-ös göcseji leírása: „Vízkeresztkor itt eljár a pap háztól-házhoz mesterével, kik a vidéken eddig divatozott szent szokást önhasznukra föntartották, és minden ház {7-115.} tulajdonosa, tudva előre jövetelöket, egy tál kukoriczát, egy tál borsót, egy disznólábat, s végre a járandó lélekpénzt asztalára téve, készen várja őket” (Réső Ensel 1867: 342).

Az ünnephez tartozott a háromkirályok megjelenítése, a háromkirályjárás szokása. A házról házra járó fiúgyermekek, ritkábban leányok jellegzetes viseletdarabja volt a díszes süveg, fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag. A lejegyzett szokásváltozatok egy részében már csak a szereplők elnevezése sejteti, hogy a háromkirályjárás valamikor dramatikus jellegű játék volt. Többnyire már csak az adománykérő, ünnepköszöntő háromkirályjárás változatait ismerjük.

Általában vízkeresztkor, vagy karácsonykor és újévtől vízkeresztig jártak. Történeti adatok a 16. század óta szólnak a csillagénekről és a csillagozásról. A 17–18. századi betlehemes szövegekben még szerepel a háromkirály jelenet a pásztorjátékkal és a Heródes-jelenettel együtt. Újkori népszokásainkban a háromkirály jelenet a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott. Egyetlen állandó szövegmotívuma az ún. csillagének:

1. Három királyok napján dicsérjük énekekkel,
országunk egy istápját vigadozó versekkel:
szép jel és szép csillag, szép napunk támad, támad.

(Tura, Pest m.; MNT II. 47. sz.)

A háromkirályjárás szép példáit közli A Magyar Népzene Tára Baranya, Somogy, Bács-Bodrog, Zala, Pest, Szatmár, Csanád és Bihar megyéből. A Pest megyei változatokban lányok a szereplők: fehér ruhában, fejükön papírsüveggel (MNT II. 41–56. sz.). A vízkereszti háromkirályjárás baranyai változatai hosszú, dramatikus játékok, ahol Gáspár, Menyhért és Boldizsár egyenként bemutatkozik, esetleg több jellegzetes karácsonyi éneket elénekelnek, adománykérő rigmust is mondanak (MNT II. 37–45). Sok változatban csak az említett csillagének szerepel.

„Községeinkben (É. Bánát) a háromkirály járás eléggé egyöntetűen történt: a bibliai Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt megszemélyesítő 10–14 éves fiúgyermekek öltözéke királyi palástot jelentő fehér lepedő volt, fejükön papírkorona vagy süveg, mely elsősorban piros, sárga vagy más színével különbözött. Egyikük csillagot vitt, melynek közepe szitakéregből volt és ollórács segítségével ki lehetett ugratni egy hat ágú, piros papírral bevont csillagot. (Mindig a »Szép jel, szép csillag…« kezdetű refrénnél ugratták ki.) A fiúk január 1. és 6. között jártak köszönteni és vízkereszt előestéjén fejezték be. Padén már az I. világháború után, Szajánban a 30-as években szűnt meg, talán Verbicán élt legtovább. Sehol más szöveget nem mondtak, mint az említett éneket…” (Katona I. 1983: 102–103). Turán a háromkirályok öltözete a következő volt: „térdig érő fehér ing, fejükön keménypapírból hegyes csákó, beragasztják színes papírral. A szerecsen királynak {7-116.} az arca be van kormozva. Menyhért egy rugós botra szerelt csillagot visz, mely ezüst papírral van bevonva, a másik két társ kezében kard. Bemenetkor engedélyt kérnek: el szabad-e a háromkirályokat járni? Igenlő válasz esetén eléneklik a »Három királyok napján« kezdetű éneket. A »szép jel« résznél a csillagot néhányszor előreugratják. Az egész játék tulajdonképpen ebből az egyetlen énekből áll, melynek végeztével a betlehemes játékhoz hasonlóan díjazásban részesülnek ők is, és egyenlő arányban osztoznak” (Schram 1972: 57–58).

Bálint Sándor arra utal, hogy egy egyházias gyakorlat elnépiesedéséről éppen úgy szó lehet, mint az egykori iskoladrámák hatásáról. A háromkirályjárás előbb a vízkereszti házszentelés része volt, majd önálló adománygyűjtő szokás lett (Bálint S. 1976: 147–150).

Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. „Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd” – mondják Berettyóújfalun. „Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél” – hangzik a rigmus hegyközi változata. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált. Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek. Kelenyén a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: „Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron.” A tápaiak szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél.

Termékenységvarázsló eljárásokra már utaltunk a házszenteléssel kapcsolatosan. A bukovinai Józseffalván azt tartották, hogy ilyenkor fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok. A jugoszláviai magyar falvak vízkereszti időjárással összefüggő termésjóslásai így szólnak: ha esik az eső, férges lesz a mák. Ha hideg van, rossz termés várható. Ha csorog az eresz, hosszú télre kell számítani. Ha fúj a szél, szerencsés lesz az év. Ha fagy, soká tavaszodik, ha enyhe lesz az idő, hamar jön a tavasz. Ha a kerékvágásba víz fakad, jó termőidő várható (Penavin 1983: 108).

Újabb szokás szerint vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát.

Magyar Néprajz VII.

 EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

BodnárGáspár (Beregszász, 1861. január 6. – Szatmár, 1921.). Római katolikus pap, tanár, író. Apja Beregszászban volt tanító. A gimnáziumot Szatmáron végezte, majd a papnevelőben folytatta tanulmányait. 1884-ben Szerednyén volt segédlelkész, innen Felső Belyére, majd Szatmárra került. 1891-ben a szatmári női tanítóképző, 1901-től a papnevelő tanára volt. Szerednyéről írt rövid elbeszéléseket. Cikkei, költeményei különböző lapokban jelentek meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Fazekas Mihály költő, botanikus születése (1776). Fő műve: Ludas Matyi – eredeti magyar rege négy felvonásban, amely rendkívül hitelesen és életszerűen ábrázolja a 18. és 19. század fordulója magyar társadalmának legfontosabb problémáját: a nemesség és a parasztság ellentétét.

Az USA külügyminisztere az Országházban átadja Magyarországnak a Szent Koronát (1978).

Csák Ibolya, (1915) atléta, magasugrásban 1936-ban olimpiai bajnokságot nyert.

Tordán tartották a vallási toleranciát a világon elsőként meghirdető erdélyi országgyűlést (1568).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

NE HAGYD, HOGY A FÉLELEM MEGÁLLÍTSON! (2)

„… [Máté] felkelt, és követte őt.” (Máté 9:9)

A rómaiak adószedőjének lenni jövedelmező állás volt, de egy zsidó számára a hazaárulással egyenértékű. Ezért Máté megvetett ember lett, és kizárták az istentiszteleten való részvételből is. Ez azonban nem gátolta meg Jézust abban, hogy elhívja őt tanítványának. És amikor ezt tette, Máté nem habozott, azonnal „felkelt és követte őt.” Sheilla Schuller Colemann rámutat: „Ahol mindenki más egy megvetett páriát látott, Jézus egy ígéretet… ahol mindenki más egy hazaárulót látott, ott Jézus egy hűséges követőt. Ahol mindenki egy vesztest látott, Jézus a hit bajnokát… Nem az számít, kik vagyunk, nem az iskolázottságunk, nem a származásunk, nem az összeköttetéseink, nem a múltunk… Jézusnak terve van… és mindannyiunkra szüksége van, hogy betöltsük Istentől kapott rendeltetésünket.” Természetes, hogy nyugtalanít, ha változással és bizonytalansággal nézel szembe, de Isten azt mondja: „Bízzál, ne félj!” (ld. Máté 14:27). Egy bibliatanító írja: „Isten tudja, hogy ez nagy kihívás számunkra, hogy határaink próbára lesznek téve… tudja, hogy saját képességeink és forrásaink nem adnak elég erőt az úthoz (ld. Filippi 4:13). Amikor attól félünk, hogy nem tudunk véghezvinni dolgokat, amire Isten elhívott… hogy Isten nem fog megvédeni, nem fog gondoskodni… akkor elhisszük azt a hazugságot, hogy körülményeink nagyobbak Istennél, és feláldozzuk hitünket saját felfogóképességünk oltárán. Ha te is olyan nagy vagy, mint én, akkor gyakran félsz attól, hogy mi van Isten elhívásának függönye mögött, és – bármilyen frusztráló is – ő nem enged bepillantást mögé… behízva tartja a függönyt jövőnk előtt, hogy megtanuljunk hit által és nem látásban élni, hogy így biztossá legyünk abban, amiben reménykedünk, és szilárdan bízzunk Istenben akkor is, amikor nem látjuk, hogyan dolgozik jelenlegi körülményeink közepette.”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szent Gáspár – Szent Menyhért – Szent Boldizsár

Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.” Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie. „Júda Betlehemében – válaszolták -, mert így jövendölt a próféta: Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz.” Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét. Aztán elküldte őket Betlehembe: „Menjetek – mondta -, s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki.” Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon megörültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba. (Forrás: Mt:2, 1-12.)

bacskaplebania.hu

 

Gyergyószentmiklóson két csőtörésről érkezett bejelentés január első napjaiban. A Gyilkostói úton és a Virág negyedben dolgoznak a közüzemek munkatársai.
Kategória: Aktuális/Gyergyószék

Immár hagyománnyá vált Marosvásárhelyen, hogy vízkeresztkor feltörik a Marost borító jeget, és az igazán bátrak megmártóznak a hideg vízben.
Kategória: Aktuális/Marosszék

Bár hivatalosan Sorin Grindeanu tette le a miniszterelnöki esküt, nem is olyan apró jelek alapján kijelenthető: a kormányfői teendőket jórészt pártbeli főnöke, Liviu Dragnea látja majd el.
Kategória: Vezércikk

A lakosságszámhoz viszonyítva legtöbb 135 taxis engedélyt bocsáthat ki Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, ennek ellenére mindössze 108 engedéllyel rendelkező személyszállító fuvarozik a városban. A taxitársaságok szerint ez pont elegendő.
Kategória: Aktuális/Csíkszék

Tavaly 23 százalékkal, 5,5 millióra nőtt a Wizz Air diszkont-légitársaság utasainak száma a Romániát érintő járatokon a 2015-ös évhez képest – közölte csütörtökön a társaság. 
Kategória: Gazdaság