Határon túli magyar portálok összesített hírei

Donald Trump megválasztott amerikai elnök azt tervezi, hogy hetekkel beiktatását követően Izland fővárosában, Reykjavíkban találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - írta a The Sunday Times című brit újság. Később Trump két tanácsadója a fantázia szüleményének nevezte az értesülést, és egyikük azt mondta, nem igaz a hír.

Januárban már alig jeleztek kanyarógyanús fertőzést Maros megyében, és a feltételezésekről sem igazolódott még be, hogy valóban kanyaróról van szó.
Kategória: Aktuális/Marosszék

Vajdaság költségvetése 5,6 milliárd dináros szuficitet valósított meg, ami az elmúlt hat hónap takarékossági intékezdéseinek az eredménye, jelentette ki Igor Mirović tartományi kormányfő.

Egy fonyódi csapat videót forgatott arról, ahogy egy tőkésréce raj a Balaton jegén tevékenykedik.

Ez a változás pedig a növényeknél is megjelenik, ami viszont a mi jövőnket befolyásolja.

A Proceedings of the National Academy of Sciences oldalán jelent meg egy érdekes tanulmány, amely az urbanizáció hosszú távú hatásait, legalábbis annak az evolúcióval kapcsolatos várható következményeit boncolgatja. Ebben a kutatók kifejtik, hogy a változások már most észlelhetők, a jövőben pedig komoly következményekkel kell számolnunk.

A Washington Egyetem részéről megnyilatkozó szakemberek a városiasodás hatásait 1600 esetben vizsgálták meg és vezették vissza egyértelmű módon az általunk kialakított környezetre. Ezen fenotípusos változások jóval könnyebben megragadhatók az urbanizált környékeken, illetve a nem kifejezetten városias, de az ember által módosított helyszíneken. Az örökölt jellemzők változása viszont az ökoszisztémára is visszahathat, ami idővel a mi életünket, sőt akár fennmaradásunkat is veszélyeztetheti.

Példaként említik, hogy a globális klímaváltozás miatt csak Nyugat-Európában 65 különböző vándormadár esetében korábban következik be a párzási időszak, az elektromos hálózat gerincét biztosító tornyokban felhasznált cink miatt több növény magjában megnövekedett a toleranciaszint, a vízlépcsőkön való felfelé haladást lehetővé tévő halhágcsók pedig a sebes pisztráng méretét befolyásolják, ami pedig szintén kihat a ragadozókra. Megjegyzik továbbá, hogy egy 2008-ban publikált francia anyag szerint a városias környezetben élő növények magjai nagyobbak lettek, így ugyanis megnőtt annak az esélye, hogy a szél csak nagyon rövid távolságra tudja azokat elhordani, vagyis gyakrabban landolnak a növényt körülvevő talajon, mintsem az attól szintén nem messze lévő aszfalton – a változás gyorsasága igencsak meglepte a kutatókat, akik akkor hasonló következtetéseket vontak le.

A jövőre nézve egybehangzó vélemény, hogy újra át kell majd gondolni az élelemtermelést, a fertőző betegségek terjedésének megelőzését, ahol többek között a víztisztítás, a növényi magok széthordása, valamint a teljes tápláléklánc kérdése is felmerül érintettként.

Miklós Editnek elszakadt a keresztszalagja a jobb térdében, miután vasárnap hatalmasat bukott a női alpesi sízők altenmarkt-zauchensee-i lesikló világkupafutamát megelőző hivatalos edzésen.
Kategória: Sport

Művelődéstörténeti időutazáson vehettek részt azok, akik csütörtökön este ellátogattak a kolozsvári Bulgakov kávézóba, a Tokos Zenekar népzenei estjére. 
Kategória: Kultúra

Buzău megyében vasárnap délután 2 óra 23 perckor 3,5 fok erősségű földrengést észleltek – közölte a Földtani Intézet. Év elejétől Romániában 14 esetben jegyeztek a Richter skála szerinti 2,2 és 4,1 erősségű földmozgást. Agerpres  ...

Január elején megemelték a nyugdíjpont értékét, ugyanakkor februártól a 2000 lejnél kisebb havi járandóságokra nem kell adót és egészségbiztosítást fizetniük az időseknek. Az intézkedés azonban nem sokat segít a kisnyugdíjasokon.
Kategória: Aktuális/Udvarhelyszék

A Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke, Nicușor Dan kizárta a párt kettészakadásának lehetőségét, azt nyilatkozva, hogy a nagyszebeni tanácskozáson részt vett Clotilde Armand is. Nicușor Dan kijelentette, a Mentsétek meg Romániát Szövetséget nem segítette a Hírszerző Szolgálat, és elmondta, nem t...

Elkezdődött vasárnap délben az Olvass fel Marosvásárhelyért! elnevezésű akció. A Studium – Prospero Alapítvány kilencedik alkalommal szervezi meg a rendezvényt. Ennek vasárnapi, első része 12 órát tart.  Az eredetileg 24 órás felolvasó-maratont két részre osztották: 12 órát vasárnap, a román k...

Olcsóbb lesz valamivel az útlevél február elsejétől, miután életbe lép a nem adójellegű illetékek eltörlésére vonatkozó törvény. A 12 évnél idősebb személynek kiadott, öt évig érvényes, egyszerű elektronikus útlevél 258 lejbe fog kerülni, a jelenlegi 280 lej helyett. Ugyenez a dokumentum, ha három é...

A közbeszerzés egyszerűsítését és a vízszolgáltatás megoldását igényelték leginkább az udvarhelyszéki települések vezetői a frissen megválasztott RMDSZ-es parlamenti képviselőktől a Küküllőkeményfalván tartott, udvarhelyszéki polgármesterek találkozóján.
Kategória: Aktuális/Udvarhelyszék

A csíkszeredai cserkészeknél rovásoktatás indul. Január 18-án délután négy órától várnak minden érdeklődőt a cserkészotthonba (a református parókia udvarán található épületbe).
Kategória: Aktuális/Csíkszék

A dohányzás évi 1000 milliárd dollár kárt okoz a világgazdaságnak az egészségügyi többletköltségek és a kieső munka által, miközben a dohányáruk megadóztatásából származó bevételek mindössze 269 milliárd dollárt tettek ki 2013-2014-ben – közölte együttes jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai Nemzeti Rák Intézet (NCI).

A jelentés szerint a jelenlegi évi 6 millió fővel szemben 2030-ban már évi nyolcmillióan fognak meghalni dohányzás következtében a világon, 80 százalékuk a közepes vagy alacsony jövedelmű országokban.

Ebben az országcsoportban él a dohányosok 80 százaléka, és bár globálisan csökken a dohányosok aránya, abszolút értékben nő a számuk, ráadásul a dohányzás egyre inkább a szegényekre és a sebezhető csoportokra jellemző.

Minden ötödik ember dohányzik

A WHO adatai szerint a világon 1,1 milliárd ember dohányzik, vagyis minden ötödik ember a 15 éven felüli népességben.
A dohányipar olyan termékeket gyárt és értékesít, amelyek idő előtt ölik meg emberek millióit, olyan erőforrásoktól fosztják meg a háztartásokat, amelyeket élelmezésre és oktatásra lehetne fordítani, és hatalmas egészségügyi költségekkel terhelik meg a családokat, a közösségeket és az országokat.

Nem korlátozzák eléggé a dohányzást

Nem igazolják bizonyítékok a kormányok azon aggodalmát, hogy a dohányzás szigorú korlátozása visszavetné a gazdaságot – hangsúlyozza a két intézmény 70 kutató által jegyzett jelentése. A kormányok még egymilliárd dollárt sem költöttek a dohányzás visszaszorítására 2013-2014-ben.

A dokumentum szerint a kormányok nem használják ki eléggé az adóztatásban rejlő lehetőségeket, és a dohánytermékekre kivetett adóknak kevesebb mint 0,4 százalékát forgatják vissza dohányzásellenes intézkedésekre.

Ha több lenne az adó, csökkenne a dohányosok száma

Ha minden ország 0,80 dollárral emelné egy-egy csomag cigaretta adóját, a kormányok bevétele 140 milliárd dollárral emelkedne és 66 millió fővel csökkenne a dohányosok száma – mutat rá a jelentés egy 2016-os tanulmányra hivatkozva.

Aki fogyni szeretne, annak tanácsos minden étkezését reggel 8 és délután 2 óra közé tennie – állítják a legújabb kutatások. Furcsamód kevésbé leszünk éhesek estére, ha korábban abbahagyjuk az étkezést, és ezzel az éjszakai zsírégetés mértékét is fokozhatjuk.
A fogyókúrás tanácsok legtöbbjében elsősorban azok az ételek vannak kihangsúlyozva, amelyeket kerülni kell a fogyni vágyóknak: sokszor elhangzott már, hogy a túlzott cukorfogyasztás és a nehéz, zsíros fogások hogyan növesztik a derék körüli úszógumikat. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy az étkezéseket mikor, és milyen időközönként javasolt beiktatni a napirendünkbe. Eddig azt javasolták, hogy este hat óra után kerüljük el a hűtőszekrényt, a legújabb kutatások azonban inkább azt szorgalmazzák, hogy az összes étkezésünket reggel 8 és délután 14 óra között tudjuk le.

Csökkenti az étvágyat és fokozza a zsírégetést

Ha szigorúan az óránkhoz igazítjuk az étkezéseinket, az nem csak segíthet megszabadulni a plusz kilóktól, de a nassolás iránti vágyunkat is csökkenti – állapította meg Dr. Courtney Peterson, a birminghami Alabama Egyetem kutatója. A szakember szerint a titok nyitja, hogy a kalóriákat még abban a szakaszban fogyasszuk el, amikor el is égetjük.

Azt gondolnánk, hogy farkaséhesek leszünk estére, ha kettő után már semmit nem eszünk, a kutatók szerint ugyanakkor éppen ezzel szoktathatjuk le a szervezetünket a kései nassolás vágyáról. Testünk ugyanis alkalmazkodik a szigorú napirendhez, és a szénhidrát elégetésének folyamatát is a délutáni időszakra teszi, amikor már nem terheljük meg újabb adag ételekkel.

A kutatás során 11 férfi és nő táplálkozási ciklusát vizsgálta nyolc napig: négy napig a szokásos, reggel nyolc és este nyolc közötti intervallumban étkezhettek, míg a másik négy nap során a fent említett hat óra állt rendelkezésükre az összes tápanyag bevitelére. Ezt követően a zsír- és kalóriaégetést, illetve az éhségérzetet is vizsgálták, és arra jutottak: az elégetett kalória mennyiségében komolyabb változást nem hozott a korai táplálékbevitel, a kísérletben részt vevők éhségérzete azonban sokkal kevesebbszer lángolt fel, és az éjszakai zsírégetés mértéke is megnőtt a szervezetükben.

Soron következő interjúalanyom dr. Mező Béla, a Nagyszőlősi Járási Kórház traumatológiai osztályának főorvosa. Személyében egy pozitív, életvidám embert ismerhetünk meg.

– Doktor úr, kérem, meséljen a kezdetekről! Hogy telt a gyermek-, illetve kamaszkora?
– 1968. február 19-én születtem Nagyszőlősön. Óvodai nevelésben részesültem, majd 1974 és 1984 között a Nagyszőlősi 8. Számú Középiskolában tanultam. Iskolás éveim alatt Gergely Juci néni és Rácz Marika néni kiváló zenetanárok mellett elsajátítottam a zongorázás alapjait. Kamaszkoromban Dudinszki Jocó, Koszták Jancsi és Bodnár Viktória barátaimmal együttest alakítottunk. Hobbi szinten zenélgettünk. Érettségi után felvételt nyertem az Ungvári Állami Egyetem orvosi karára. 1984-től 1986-ig sorkatonai szolgálatot teljesítettem. 1992-ben orvosi diplomát szereztem. Az ezt követő 3 év internatúrával telt, melyet Nagyszőlősön és Lembergben teljesítettem, végül 1995-ben, nagy örömömre, traumatológus szakorvos diplomát vehettem át. Ugyanebben az évben kezdtem meg pályafutásomat a Nagyszőlősi Járási Kórház traumatológiai osztályán, melynek 2010-től osztályvezetője vagyok.

– Milyenek voltak a diákévek?
– Mint minden ember életében, így az enyémben is, mondhatom, a legszebb időszak volt. Erős évfolyam volt a miénk, diáktársaimmal a tanulásban motiváltuk egymást, szabadidőnkben sportoltunk, kosárlabdáztunk. Életre szóló barátokat szereztem prof. Csobej István, prof. Háscsa János, valamint prof. Pócs Oleg személyében, akikkel a diákévek végeztével is tartjuk a kapcsolatot.

– Édesapja hosszú éveken keresztül a nagyszőlősi református gyülekezet gondnoka volt. Az Ön életében mennyire fontos a vallás?
– Hívő embernek vallom magam, hiszek Istenben. Az már más kérdés, hogy mennyire vagyok templomba járó. Munkám és elfoglaltságom miatt, sajnos, erre igen ritkán kerül sor.

– Miért éppen az orvosi hivatást választotta?
– Ez egy érdekes kérdés. Gyermekkoromban szomszédaink mentőorvosként dolgoztak, ami nekem nagyon szimpatikus volt. Mindig mondogattam nekik, hogy én „doktor Mező” leszek, egy idő után már úgy is köszöntöttek, hogy „Szervusz, Doktor Mező”. Ez akkoriban viccesnek tűnt, de már kisiskolásként tudtam, hogy az egészségügyben szeretnék dolgozni. Ezt a célt, álmot valóra is váltottam.

– Felelősségteljes munkája mellett mennyi időt tud a családjára, kikapcsolódásra szánni?
– Sajnos sokkal kevesebbet, mint szeretnék. Ezt a szakmát teljes odaadással kell végezni, másképp nincs értelme. Hétköznapjaim és nagyrészt a hétvégéim is a kórházban telnek. Ezért törekszem a családommal töltött minőségi időre és nem a mennyiségire. Ha együtt vagyunk, akkor 100%-ban az övék vagyok.

– Felesége is az egészségügyben dolgozik. Gyermekeik számára mennyire csábító ez a szakma?
– A feleségem szemorvosként praktizál. Kétségtelen, hogy gyermekeink kicsi koruktól fogva nagyon sokat hallanak az egészségügyről. Nagyobbik fiúnk, Krisztián, az Ungvári Nemzeti Egyetem orvosi karának 4. évfolyamos hallgatója. Kisebbik fiúnk, Béla, pedig 3. osztályos tanuló, ráér még a szakmaválasztással foglalkozni.

– Mennyire fektet hangsúlyt arra, hogy a gyermekei is megismerjék a magyar nyelvet?
– A gyerekeket nem magyar iskolába írattuk be. Ennek ellenére nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy átadjam azt a nyelvet, melyet szüleimtől sajátítottam el. Krisztián fiam, mikor megértette azt, hogy igenis szükség van a magyar nyelvismeretre, önszorgalomból fejlesztette magát. Bélát pedig magyar különórákra is járatom. Ezen kívül a nagyszülők magyarul beszélnek velük. Feleségem a lembergi területről származik, nem rendelkezik magyar gyökerekkel. Az együtt töltött évek alatt viszont sokat tanult, érteni mindent ért, és többé-kevésbé már beszélni is tud magyarul.

– Véleménye szerint mitől lesz jó szakember egy orvos?
– Csak akkor lesz jó orvos valaki, ha beleeadja a lehető legjobb tudását, állandóan fejleszti magát. Évekkel ezelőtt egy konferencián vettem részt, ahol az egyik előadó professzor megkérdezte, hogy vannak-e a teremben diákok? Néhányan felemelték a kezüket. A professzor megköszönte a választ, és azt mondta, hogy a teremben jelenlévő összes orvoskolléga diáknak számít, hiszen az egészségügyben pályafutásunk végéig tanulunk. Egy másik gondolat is eszembe jutott ezzel kapcsolatban. Az egyetemi évek végeztével Borsos Gyuszi bácsi sebész így köszöntött minket: „Fiúk, sose kérjetek pénzt a betegtől! Ha akar, akkor adni fog, ha nem, akkor szóban megköszöni a munkátokat.” Ezt a mondatot azóta is a fejemben tartom, átadom a fiatal kollégáknak. Az ember életében első a becsületesen elvégzett munka kell, hogy legyen. Úgy gondolom, ettől lesz jó orvos egy orvos.

– Mesélne a szakmai terveiről?
– Korszerű módszereket igyekszünk bevezetni a baleseti sebészet terén. Egyik ilyen a nemrég alkalmazott endoprotézis beültetése combnyaktörés esetén. Sikereket érünk el ezzel a műtéttel. Legfőbb szakmai tervem az, hogy fejlesszem magam, és a lehetőségekhez mérten haladjak előre.

– Nemrég léptük át a 2017-es év küszöbét. Mit vár ettől az évtől?
– Csak jót várok. Az ember életében nagyon fontos a történésekhez való pozitív hozzáállás. Remélem, rendeződik Ukrajnában a politikai helyzet, az emberek jobb körülmények között élhetnek. Járási szinten a traumatológiai ellátás fejlődését szeretném tapasztalni, amiért teszek is.

– Köszönöm az interjút. További életéhez, munkájához sok sikert kívánok!

Bocskor Zita
Kárpátalja.ma

Nem kifejezetten magyar kórusról van szó, de vannak magyar nemzetiségű tagjai, és magyar közönség előtt is rendszeresen fellépnek. Szeretik Bartók és Kodály zenéjét, kiválóan éneklik a Túrót eszik a cigány című dalt.Sok eleven, egészséges, mozgékony kis- és nagyfiú. De ha a karmester int, fegyelmezetté válnak, és fehér ingben, öltönyben, csokornyakkendőben énekelve olyanok, mint egy angyali kar. Mindenképpen érdemes megismerni őket, mert lenyűgözőek.

Művészeti vezetőjükkel, Volodimir Volontir karnaggyal és zeneszerzővel beszélgettem.

– Mikor jött létre a Munkácsi Fiúkórus?

– A fiúkórus 1983-ban alakult, a kórusiskolánk pedig 1989-ben nyitotta meg kapuit. Abban az időben az ország első és egyetlen ilyen jellegű oktatási intézménye volt. Ekkor váltunk államilag elismert iskolává, melyben az énekórán kívül szolfézst, zeneirodalmat, zongoraórát is tartottak a fiúk számára.

– Kinek az ötlete alapján valósult meg mindez?

– Az én ötletem volt. Amikor befejeztem a kijevi konzervatóriumot, felajánlották, hogy maradjak a fővárosban, de én a szülőföldemen szerettem volna létrehozni valami maradandót, ami elősegíti a zenei kultúra fejlődését. Így jött a fiúkórus megalapításának ötlete. Szerettem volna az emberekhez közelebb vinni a komolyzenét, a kórusműveket.

– Miért pont fiúk?

– Régebben a nőknek nem volt idejük kórusban énekelni, inkább otthon maradtak, az ő feladatuk volt a háztartás és a gyereknevelés, a férfiak pedig összegyűltek és énekeltek. Ha pedig egyházi énekről beszélünk, akkor egyértelmű, hogy a férfiak vitték át a hagyományt nemzedékről nemzedékre. Mondogatták is régebben, hogy ha a családfő énekel, akkor a családban béke és harmónia uralkodik.
A fiúkórusok mindig is mintaként szolgáltak a zenei kultúrában és oktatásban. Több évszázados hagyománya van Európa-szerte, például Németországban, Ausztriában, Angliában. Ami Ukrajnát illeti, a XVIII. század végén Hluhivban működött egy népszerű fiúkórus, melynek Bortnyanszkij és Berezovszkij zeneszerzők és karnagyok is tagjai lehettek.

– Hány éves kortól lehet Önöknél jelentkezni?

– Hat-hét éves kisfiúkat veszünk fel. Minden óvodát felkeresünk, és meghallgatást tartunk. Nagy öröm számunkra, hogy az utóbbi években van elég jelentkező. A szülők értik, hogy intézményünkben gyermekük nem csupán zenei műveltséget szerez, hanem személyiségük is fejlődik.

– A gyerekek is értik, megérzik ezt a fejlődést?

– Nyilván kiskorban még nem. Eleinte nem is énekelhetnek Bach-, Mozart-, Bartók- vagy Kodály-műveket, hanem népdalokkal vagy korszerű darabokkal kezdik, melyek megfelelnek képességeiknek, és eközben hatalmas művészi értékük is van.
Tíz-tizenegy éves korban már énekelhetnek komolyabb dalokat is. Vannak húszéves és annál idősebb kórustagjaink is, akik az iskola elvégzése ellenére megmaradtak, és szívesen folytatják ezt a fajta tevékenységet. Ők valószínűleg már teljes mértékben megértették és megérezték a kórus jótékony hatását életükben, emellett pedig jó példaképei a fiatalabbaknak.

– Jelenleg hány tagja van az énekkarnak?

– Kórusiskolánknak jelenleg száznégy tanulója van. Ezenkívül van tizenöt-húsz fiú, akik kórustagok, de tanulmányaikat már befejezték. A koncerteken szereplő fiúk száma hatvannégy, viszont általában olyan negyvenöt személlyel indulunk el egy-egy távolabbi fellépésre, hiszen ennél többen nem férünk be egy buszba. Van külön kisfiú kórusunk, melyben 6–10 éves gyerekek énekelnek, illetve külön énekkart alkotnak a 10–14 évesek, valamint az idősebbek is.

– Heti hány foglalkozáson vesznek részt a fiúk?

– A kisebbek heti két alkalommal énekelnek, ezenkívül van még zongora- és szolfézsórájuk. Később az énekórák száma eléri a heti három, négy, de akár öt alkalmat is.

– Hogyan tudja rávenni a fiúkat, hogy a foci, a sport helyett a kórusiskolát válasszák?

– Fiaink közül sokan focira, birkózásra is járnak. Fontos időt szánni mindkettőre: a sportra és a zenére is. Úgy látom, hogy ha megvan az akarat, akkor be tudják osztani az idejüket. Csak a helyes időbeosztással érik el életükben a nagyobb eredményeket. Ezt pedig már gyerekkorban el kell kezdeni. Így válnak majd jó emberekké, jó családapákká. Ezt látom volt növendékeink életében is. Kórusiskolánk olyan talaj, amely lehetővé teszi az elültetett mag teljes értékű fejlődését, növekedését.

– Úgy tudom, több híres zenész is az Ön növendéke volt.

– Büszkék vagyunk rá, hogy iskolánk padját koptatta például Plis Bohdan, a Nemzeti Operaház fő karmestere, Koval Vaszil, a Lembergi Operaház fő karmestere, Szkulinec Tibor, az Ukrán Fegyveres Erők ének- és táncegyüttesének karmestere, Tazinger András, az ungvári Cantus kamarazenekar karmestere, Jancov Viktor és Medenci Roman, az Ukrán Zeneszerzők Egyesületének tagjai és még sorolhatnám… Érdekes, hogy növendékeink közül sokan választják a papi hivatást, mint például Molnár János atya, jelenlegi beregszászi esperes-plébános. Egyházi énekeket énekeltek, az isteni gondviselés pedig megtette a saját dolgát.

– Kik a kedvenc zeneszerzői, kinek a műveit adják elő leggyakrabban?

– Bach, Bortnyanszkij, Schubert, Brahms, nagy hangsúlyt fektetünk a szakrális zenére és népzene-feldolgozásokra.

– Hol lépnek fel?

– Természetesen Kárpátalján, Ukrajnában, de Európa húsz országában is felléptünk már. Számos nemzetközi verseny és fesztivál résztvevői és győztesei lehettünk.

Fotó: zakarpattya.net.ua

– Magyarországon is többször hallhatták Önöket.

– Vannak barátaink Nyíregyházán, Debrecenben és sok más helyen. Fellépéseink rendszeres szervezője Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye metropolitája.

– Melyik a kedvenc magyar dala?

– Kodály Esti dalát nagyon szeretem, olyan szép imádság, mély tartalma van.

– A koncert közben a felesége és a lánya is segítségére van. Hány munkatársa van a kórusiskolának?

– Természetesen legközelebbi segítőim a feleségem és a lányom. Feleségem a kórusmester, aki a fiatalabbak, de a nagyobbak kórusával is foglalkozik, Krisztina lányom zongorán kíséri az éneket. Emellett vannak zongora-, szolfézs-, illetve zeneirodalom-tanáraink. Olyan módszertant választottunk, mely valóban hatékonyan befolyásolja a gyerekek fejlődését. Minden munkatársam a komplex zenei nevelés folyamatát segíti tevékenységével. Én pedig művészeti vezetőként és az intézmény igazgatójaként szervezem a munkát, és felelősséget vállalok érte.

– Milyenek a közös utazások a fiúkkal?

– Idén nyáron Olaszországban, Horvátországban, Németországban is jártunk, jóformán egész júliusban és augusztusban turnéztunk. Amikor hazajöttünk, a fiúk azt mondták, hogy még maradtak volna. A mindennapi gyakorlás, az országok történelmének, nevezetességének megismerése, a közös élmények, az egymás közt kialakult barátságok: ez több mint kórusiskola, több mint zene.

– Az állam támogatja a kórusiskolát?

– Állami intézményről van szó, tehát állami támogatásban részesülünk. Eleinte ez nem így volt, de később sikerült meggyőznünk a helyi vezetőséget, a kulturális minisztériumot arról, hogy iskolánk méltó az állami művészeti oktatási intézmény státuszának megszerzésére.

– Hány hasonló intézmény létezik jelenleg Ukrajnában?

– Összesen öt ilyen kórusiskola működik Ukrajnában, egyébként mindegyik az ország nyugati részén található: Munkácson, Ternopilban, Lembergben, Kamjanec-Pogyilszkban és Sztrijben. Több alkalommal találkoztunk a kollégákkal, tapasztalatot cseréltünk egymással.

– Tevékenysége során melyik elismerés volt a legkedvesebb Ön számára?

– Most karácsony ünnepén találkoztam egy volt növendékemmel, aki már Németországban dolgozik karmesterként. Megköszönte nekem, hogy ott, Németországban is jobbá, szebbé teszem a világot. Megkérdeztem, hogy ezt hogy érti? Elmagyarázta, hogy az én nevelésem által szerzett értékeket ő most átadja azoknak az embereknek, akikkel foglalkozik külföldön. Az általam elültetett mag gyümölcsét Németországban is érzik. Hát ennél szebbet eddig még nem hallottam.

Bundáné Fehér Rita
Kárpátalja.ma

Átlagosan 80-100 illegális bevándorló indul naponta Belgrádból Szabadkára, majd pedig a magyar határ felé - hangzott el az M1 aktuális csatorna vasárnap déli híradójában.

Bakondi György, Orbán Viktor belbiztonsági főtanácsadója szerint új migrációs útvonal van kialakulóban, amely kelet felől közelíti meg az Európai Uniót.

Bakondi György az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában azt mondta, Ukrajnán, Fehéroroszországon, Litvánián keresztül Lengyelországba érkezik egyre több illegális bevándorló, ezen az útvonalon az elmúlt időszakban nagyságrendekkel nőtt a menekültek száma.

Hangsúlyozta, hogy a migránsok, illetve embercsempészek folyamatosan keresik a rendszer gyenge pontjait, ezért is lenne fontos azon magyar javaslat mielőbbi elfogadása, amely a schengeni övezet határán állítaná meg a migrációt.

Bakondi György beszélt arról is, hogy Szerbiában jelenleg mintegy 7500 nyilvántartott migráns van, őket a hideg beálltával táborokba akarták vinni, de mivel ott regisztrálniuk kell és így menedékjogi kérelmet kell leadniuk, sokan elkerülik ezeket a létesítményeket.