Határon túli magyar portálok összesített hírei

RÓZSAHEGY. Már több mint egymillió ember látta a videót, amelyen egy medve kerget meg két hegyikerékpárost egy szlovákiai bringaparkban.

POZSONY. A Szabadság és Szolidaritás a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa kancellárjának, Daniel Guspannak a menesztését kéri. Az indok a parlamenti levélfelbontási botrány.

DONYECK. Több mint tízezren vettek részt orosz zászlókkal és Sztálin-képekkel kedden a győzelem napja alkalmából tartott díszszemlén a kelet-ukrajnai szakadárok "fővárosában", Donyeckben.

BUDAPEST. A határon túli magyarság támogatásának rendszere teljes mértékben felállt, minden eleme működik - jelentette ki Semjén Zsolt kedden Budapesten. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszámolt arról is, hogy eddig 950 ezer új magyar állampolgár van az egyszerűsített honosításnak köszönhetően.

POZSONY. A három fagyosszent: Szervác, Pongrác és Bonifác idén hamarabb érkezik, és a megszokottnál is hidegebbet hoz. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet ugyanis arra figyelmeztet, hogy május második hetében a sarkvidéki eredetű levegő következtében jelentős lehűléssel járó fagyok várhatók.

NEW YORK. Nem jelent a szív egészsége szempontjából külön előnyt, ha valaki önként lemond a gluténről, a búzában és más gabonafajtákban lévő fehérjéről - derült ki egy amerikai elemzésből.

POZSONY. Ma délután 13 órakor kezdetét vette a parlament 17. ülése, amelynek 72 napirendi pontja van. Az önkéntes katonák magasabb juttatásáról, néhány, az igazságszolgáltatást érintő törvényi változásokról, és a föld alkotmányos védelméről, valamint a Kisebbségi Kulturális Alapról is tanácskoznak a képviselők a törvényhozás ülésén. Elsőként a gazdasági és szociális ügyi tárca javaslatai kerülnek terítékre.

POZSONY. A parlament kulturális bizottsága is zöldet adott annak az új közintézménynek, amely majd a nemzeti kisebbségek kultúrájának anyagi támogatását koordinálja. Annak tagjai mai ülésükön hagyták jóvá az alapról szóló törvénymódosítást, s annak plénumbeli megszavazását tanácsolták. A javaslatot március 28-án küldték második olvasatba, s arról a ma kezdődött, 17. ülésszakon dönt majd a parlament.

Szabadkán több mint 3.

Várják a jelentkezőket a sorrendben 11.

Álláskeresésben, szakmai gyakorlat megszerzésében és az egyetemmel kapcsolatos kérdésekben nyújtanak hasznos segítséget a nemzetközi gyakorlatban egyre elterjedtebb tanácsadó és karrierközpontok.

Kárpátalján a rendszerváltást követően az 1990-es évektől az egyházak szabadabban tevékenykedhettek. Az addig bezárt templomok megnyíltak, engedélyezték a hittanórákat az iskolákban, a hívek megtorlás nélkül gyakorolhatták hitüket. Azonban mindez nem ment zökkenőmentesen, hiszen negyvenévnyi elnyomás után kellett talpra állniuk a keresztény közösségeknek, s visszatérni a második világháború előtti gazdag egyházi élethez, amelyhez hozzátartozott az egyházi iskolák működtetése.

A rendszerváltás után először Nagyberegen nyitotta meg kapuit egy református líceum, majd két év múlva hasonlót alapítottak Tiszapéterfalván és Nagydobronyban. A római katolikusok Munkácson hoztak létre egyházi gimnáziumot 2001-ben, a görögkatolikusok intézménye pedig 2003-tól működik Karácsfalván.

Valamennyiben keresztény szellemiségben, magas oktatási színvonalon és odaadóan nevelik a pedagógusok a rájuk bízott fiatalokat.

A 14–17 év közötti tanulók kollégiumban laknak, s többnyire kéthetente utaznak haza. A tanítási órák utáni időszakban nevelőtanárok gondoskodnak a testi-lelki-szellemi fejlődésükről. Arról, hogy ez milyen kihívások elé állítja a pedagógusokat, Tar Lászlóval, a Tiszapéterfalvi Református Líceum szervező- és nevelőtanárával beszélgettem.

 

– Hogyan kerültél kapcsolatba a líceummal?

– A Munkácsi járásban, Beregrákoson nőttem fel. Ott végeztem el a magyar tannyelvű általános iskolát, majd a Tiszapéterfalvai Református Líceumba adtam be a felvételimet. Akkor már két éve működött az iskola. A tanulók három évet tanulhattak ott, s az általános tantárgyak mellett mezőgazdasági képzésben is részesültek. Szóba került, hogy asztalos mesterséget is oktatnak majd. Engem érdekelt a szakma, ezért is választottam a péterfavi iskolát.

 

– Akkoriban mennyi időt töltöttetek egyhuzamban a kollégiumban?

– Kéthetente jártunk haza, ahogy a mostani diákjaink is. Egyedül a nyolcadik évfolyamnak van lehetősége minden héten hazautazni, de ez sem kötelező.

– Hogyan teltek a líceumi éveid?

– Jól éreztem magam az iskolában. Családias, keresztyén légkörben éltük a mindennapjainkat. Nem voltunk sokan, tizenhatan alkottuk az osztályt. A tanáraink mindenkire odafigyeltek.

 

– Mi történt az érettségit követően?

– Nagykőrösön, a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán tanultam tovább. Négyéves volt a képzés, s a tanítói szak mellett hitoktatónak is tanultam.

 

– Vissza akartál jönni Kárpátaljára?

– Nagyon jó volt a Nagykőrösön eltöltött időszak, ám egyértelmű volt számomra, hogy hazajövök. Az egykori alma máterembe kerültem, ahol kollégiumi nevelői és vallástanári állást kaptam. Szeretettel fogadtak az egykori tanáraim.

 

– Azóta eltelt tizenhárom év, gondolom, a tanári karban is történt változás.

– Igen. Ma már a pedagógusaink nagy többsége egykori líceumi diák. Olyan kollégám is van, akit valaha én tanítottam.

 

– Milyen kihívásokkal jár a nevelőtanári munkád?

– Sokat profitáltam abból az időszakból, amikor még én voltam tanuló. Megismertem a péterfalvi líceum elvárásait, azonosultam az iskola lelkületével. Az akkor megtanultakat szeretném én is átadni a diákjainknak. Hetente három és fél napot töltök el velük. A mai fiúk is szeretik a diákcsínyeket, igyekszem következetesen, ugyanakkor rugalmasan kezelni őket. Nagy problémát jelent, hogy a fiatalok túl sokat használják okostelefonjukat és számítógépüket. Hiába hozunk szabályokat, azok nem mindig hozzák meg a várt eredményt.

 

– A nevelőtanári feladatok mellett szervezőmunkát is vállalsz.

– Versenyek, rendezvények szervezésével foglalkozom. Kapcsolattartó vagyok a „Határtalanul!” programban, amelynek köszönhetően anyaországi kirándulásokon vehetnek részt a tanulóink. Tavaly Pécs, Budapest és Szombathely városát ismerhettük meg.

Emellett egy kollégámmal együtt közösen vezetjük az iskola Historia Domusát. Minden eseményről, programról fényképet, írásos beszámolót készítünk. Így az iskola működésének története fennmarad.

 

– Sok időt töltesz az iskolában. Hogyan tudsz feltöltődni?

– Egyrészt az iskola lelkülete nem engedi, hogy kiégjünk, belefásuljunk a munkába. Másrészt továbbképzéseken veszek részt. Az ott szerzett ismeretek nagy segítséget jelentenek a további munkámban. Ugyanis a jövőben is ezzel a tevékenységgel szeretnék foglalkozni.

 

– Isten áldását kívánom hozzá!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Hálaadó istentisztelettel ünnepelték a református templom felújítását, a betelepülés 231.

A Győri Audi ETO KC nyerte meg a női kézilabda Bajnokok Ligája 2016/17-es szezonját, mivel a budapesti döntőben hosszabbítás után 31-30-ra legyőzte vasárnap a macedón Vardar Szkopjét.

Macedón góllal kezdődött a 2016/2017-es női kézilabda Bajnokok Ligája-döntő a telt házas Papp László Budapest Sportarénában. Az első percben Radicevic a szélről volt eredményes, egy perccel később Groot megkezdte a győriek gólgyártását, majd Görbicz első góljával már az ETO vezetett 2-1-re. Folyamatos gólváltás után a 7. percben kettő góllal vezetett a magyar csapat. 10-10-es állásig még tartotta magát a Vardar, ezután azonban következett egy 10 perces macedón gólcsend, amely alatt a Győr négy gólra is elhúzott ellenfelétől.

A 27. percben aztán Herrem vetett véget a Vardar gól nélküli időszakának, majd Penezic is betalált, amire Knedlikova válaszolt, az ötgólos Görbicz passzát váltotta gólra. A félidőre is maradt a 15-12-es állás, ugyanis Grimsbö bravúrral védte Penezic időn túli szabaddobását.

A BL-döntő második harminc perce Amorim-góllal indult, amire Althaus válaszolt. Egy 3-4 perces kapkodós időszak után Penezic harcolt ki hetest, amelyet a győri hálóőr, Grimsbö bravúrral védett.

Kétgólosnál nagyobbra nem nőtt a Győr előnye, ugyanis minden gólra tudott válaszolni a Vardar. A 46. percben sérülés miatt Broch helyett Elghaui jött a pályára. A beállós csak pár másodpercet töltött a pályán, ugyanis egyből kiállítást kapott. Az emberelőny jól jött a macedón együttesnek, 12 perccel a vége előtt feljött egy gólra is a Szkopje, végül az 53. percben egyenlített is a csapat.

Hihetetlenül kemény 7 perc várt a győri lányokra, egy kiállítás megkönnyíthette volna a kisalföldiek dolgát, de pár másodperccel később Nycke Grootot is leküldték a játékvezetők. 26-25-ös győri vezetésnél kicsivel több mint kettő perccel a meccs vége előtt emberelőnybe került a magyar csapat, azonban gólt szerezni Mavsar révén a Vardar tudott. 26-26. Hosszabbítás!

Nora Mörk bombája nyitotta a hosszabbítás első 5 percét, majd Groot gólja után Görbicz volt eredményes büntetőből.Pillanatokig tartott a háromgólos előny, előbb Mavsar, majd Lekic vette be Grimsbö kapuját. A ráadás második felét egy gólos vezetésről kezdte a győri csapat, Knedlikova révén már kettővel ment Ambros Martín együttese. Lacrabere hetesével egyre feljöttek a macedónok, de Nora Mörk óriási gólja megint kicsit leszakította a Vardart. Mindössze 54 másodperc volt hátra, mikor hetest kaptak a macedónok, amit az előző gól szerzője, Lacrabere bevágott.

A győri csapat története során harmadszor nyerte meg a sorozatot.

„Ismerjük-e Kolozsvárt? Hihetetlenül gazdag történelmi múltjából még e város szülöttei is viszonylag keveset tudnak.” Gaal Györggyel új könyvéről beszélgettünk. Dr. Gaal György, aki tanári munkája mellett irodalomtörténészként, sajtótörténészként meg az erdélyi orvoslás múltjának kutatójaként jó néh...

Egy olyan témával kopogtatok ezen a hétvégén, mely sajnos jó ideje aktuális, és talán az is marad még sokáig. A kérdés mindössze három szó: menni vagy maradni? A válasz már jóval nehezebb, pedig sokak életében eljön az a pont, amikor erről kell döntenie. Tapasztalatból állítom, hogy nehéz a válasz, mert jómagam is feltettem magamban ezt a kérdést egy évvel ezelőtt, és akkor úgy döntöttem, hogy megyek. Mentem, mert több pénzzel kecsegtetett a kínálkozó lehetőség, új munkával, s nem mellékesen azzal, hogy világot láthatok. Mindezzel szemben azonban ott volt a többi: a család, a barátok, a megszokott élet, az anyanyelv és még sorolhatnám.

Ukrajnában egyre kilátástalanabb az élet, ami tovább növeli azoknak a számát, akik magasabb fizetésért, jobb életkörülmények biztosítása érdekében úgy döntenek, hogy megpróbálják külföldön a munkavállalást. Persze ez a döntés, mint említettem, általában nem olyan egyszerű, sokaknak mégis menniük kell. Menni, mert az itteni fizetések mellett egyre nehezebb eltartani a családot, kifizetni a számlákat (amelyek szemlátomást, negyedévente emelkednek), rendbe szedni a lakóházat, vagy fiatalok esetében kifizetni például a lakodalommal járó költségeket. Egy működőképes országban, ahol az emberek tisztes fizetésben részesülnek, a felsoroltak nem okoznak problémát, azonban itt nem ez a helyzet.

Németország, Anglia, Hollandia, Csehország… – biztos vagyok abban, hogy szinte mindenki családjában vagy baráti körében akad valaki, aki ezen országok valamelyikében dolgozott, vagy most is dolgozik. Sokszor a legközelebbi családtagok szakadnak el így hosszú időre egymástól, hogy az apa vagy az anya meg tudja teremteni azokat a körülményeket a családja számára, melyeket hazai keresetből nem tud. Jómagam teljes családokkal találkoztam külföldön, akik hosszabb ideje kint vannak, céltudatosan gyűjtögetnek olyan dolgokra, melyekre itthoni munkahely mellett sosem spórol meg elég pénzt az ember. Persze ott a honvágy, a családtagok hiánya, a távolság és ott van az is, hogy nem az anyanyelveden beszélsz, ráadásul mindig csak „külföldi” maradsz. Ezeket mind le kell küzdeni, hogy nap mint nap újra és újra nekiláss a kitűzött célok eléréséhez. És bár többszörösét megkeresed az itteni fizetésednek, egy idő után ez akkor is kevésnek bizonyul, hiszen a legfontosabbak: a család, a barátok, a szeretteid nincsenek melletted.

A személyes életben megtapasztalt nehézségeken túl mindez közösségi, társadalmi problémákat is szül: az elvándorlás hatalmas tanárhiányt, szakmunkáshiányt stb. eredményez. Ki kell mondanunk, hogy a mi szülőföldön való boldogulásunkat, helyben maradásunkat hatékonyabban, elszántabban támogatja a szomszédos Magyarország, mint maga az ország, ahol élünk. Az anyaország nagyban segíti a kárpátaljai magyarságot gazdaságfejlesztési programjaival, ez sok családot megment attól, hogy a családfőnek külföldre kelljen utaznia.

Az elvándorlás, külföldön való munkavállalás aránya nemcsak Kárpátalján magas, egész Ukrajnára jellemző. Az elmúlt húsz év alatt Ukrajna lakossága nagymértékben csökkent. Ennek a negatív tendenciának az elhalálozás mértékének növekedése és a háborús konfliktus mellett a külföldön való szerencsepróbálás az egyik oka. Ahogy nagyon sok kárpátaljai magyar próbál szerencsét Csehországban, Németországban vagy akár Magyarországon, úgy rengeteg ukrán dolgozik ma Lengyelországban, ahol a szolgáltatóipar egyes ágazataiban kifejezetten a vendégmunkásokra építenek. Szívesen alkalmaznak vendégmunkásokat, akik több órát, olcsóbban ledolgoznak hetente, mint az adott ország állampolgárai.

Idén januárban Ukrajnában 3200 hrivnyára emelték a minimálbért, de ez így is nagyon kevés. Sok háztartásban a téli időszakban a havi rezsi jóval magasabb volt ennél az összegnél. Az átlagbér Ukrajnában hatezer hrivnya körül mozog, de vannak régiók, ahol ez a szám jóval alacsonyabb (ide tartozik Kárpátalja is). Ezek a számok híven tükrözik, miért folytatódik az országban az elvándorlás, a külföldön való szerencsepróbálás, ami ellen az ország vezetői gyakorlatilag semmit sem tesznek, pedig a lakosság száma drasztikusan fogy.

Magam is remélem – hiszen a remény hal meg utoljára –, hogy valami talán egyszer ebben az országban is változni fog, és a Kárpátalján élők is tudnak majd boldogulni szülőföldjükön, hogy ne kelljen kivándorolni a megélhetés érdekében.

Illyés István
Kárpátalja.ma

A Főtéren fogják vetíteni az Egy zsaru bőréért című filmet. A legendás francia színész tiszteletére június 9-én, Kolozsváron, a Főtéren fogják vetíteni az Egy zsaru bőréért című filmet, amelynek Alain Delon rendezője és főszereplője is egyben. Az  Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivált, a TIFF-et június ...

Több mint 150 program várja az érdeklődőket. Nagyváradon két héten át a Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében több mint 150 kulturális, egyházi, szabadidős, illetve ifjúsági program várja az érdeklődőket. A nagyváradi várban vasárnap délután rendezik meg a Mindenki majálisát. A vársáncban fel...

Nem engedtek be Ukrajnába két orosz újságírót és egy fotóriportert, akik akkreditálták magukat a kijevi Eurovíziós Dalfesztiválra – hozta nyilvánosságra vasárnap az ukrán média.

Oleh Szlobogyan, az ukrán határőrség szóvivője a Facebookon közölte, hogy reggel két orosz újságírót – akik a nemzetközi dalversenyre érkeztek – nem engedtek át a határon, és három évre megtiltották nekik a beutazást Ukrajna területére. A döntés indoka, hogy az ukrán jogszabályokat megsértve jártak korábban a Krímben, miután a félszigetet Oroszország 2014-ben önkényesen magához csatolta.

A szóvivő nem hozta nyilvánosságra az újságírók nevét, és azt sem, mely sajtóorgánumnak dolgoznak. Leszögezte: az, hogy egy újságíró rendelkezik akkreditációval a rendezvényre, még nem jelenti azt, hogy automatikusan beengedik őt Ukrajna területére.

A Ria Novosztyi orosz hírügynökségre hivatkozva jelentették ukrán hírportálok vasárnap, hogy megtiltották a beutazást Ukrajnába Ramil Szitgyikovnak, a Rosszija Szevodnya (Oroszország Ma) nevű orosz hírügynökség fotóriporterének, aki szintén a dalversenyre érkezett.

Az Eurovíziós Dalfesztivál vasárnap esti megnyitója alkalmából Petro Porosenko elnök videoüzenetben üdvözölte az ukránokat. Az államfő hangsúlyozta, hogy bármely ország képviselője nyeri meg a versenyt, az egyúttal az európai értékek, az európai egység és szolidaritás győzelme lesz.

Az ünnepélyes megnyitó délután veszi kezdetét a versenyzők felvonulásával a Kijev belvárosában lévő Marijinszkij palota előtti vörös szőnyegen, amely ukrán sajtójelentések szerint az Eurovíziós Dalfesztiválok történetének eddigi leghosszabb szőnyege a maga 265 méterével. A szőnyeg egyik oldala a sajtó- és média képviselőié lesz, a másik oldala pedig a rajongóké. A versenyzők nevük szerint, ábécé-sorrendben vonulnak fel, miközben az általuk képviselt ország népzenei hangjai csendülnek fel. Ezt követően felhúzzák a résztvevő államok zászlóit.

Este díszkoncertet rendeznek, amelyen nyitóbeszédet mond Marina Porosenko, az ukrán elnök felesége, Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester és Jon Ola Sand, az Eurovíziós Dalfesztivál igazgatója.

A koncerten fellép Dzsamala, a tavalyi dalverseny győztese, Ruszlana, a 2004-es Eurovíziós Dalfesztivál ukrán nyertese, valamint Oleh Szkripka és a Druha Rika nevű ukrán együttes.

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (a továbbiakban KMTG) a magyar irodalmi élet felfrissítésének, a kortárs magyar irodalom élővé és olvasottá tételének, illetve az irodalmi tehetséggondozás céljából jött létre. Az intézmény a fenti célok figyelembe vételével az egész magyar nyelvterületet átfogó mesepályázatot hirdet.

A pályázat jeligés, a jeligék feloldását külön borítékban kérjük mellékelni, melyeket a zsűri döntését követően közjegyző jelenlétében bontanak fel, ezt követően hirdetik ki a nyerteseket.

Tematikus megkötés nincs, bárki pályázhat. Egy szerző egy szöveggel jelentkezhet, melynek terjedelme maximum 20.000 leütés. Olyan írásokkal lehet pályázni, amelyeket szerzőjük korábban sem nyomtatott, sem elektronikus formában, még részleteiben sem publikált.

A pályamunkákat társadalmi–szakmai zsűri bírálja el, amely pályázat útján kiválasztott irodalomtanárokból, könyvtárosokból, valamint a magyar irodalmi élet jeles alkotóiból áll.

Díjazás:

díj: 1.000.000 forint
díj: 500.000 forint
díj: 250.000 forint
(A díjösszegek bruttó összegek.)

A nyertes pályamunkák megjelennek továbbá az Előretolt Helyőrség Íróakadémia éves antológiájában.

A pályamunkák beérkezési határideje: 2017. szeptember 1.

A pályamunkákat hat példányban kinyomtatva várjuk a 1054 – Budapest, Alkotmány utca 12. 3. emelet 21. postacímre. A pályázati csomagnak tartalmaznia kell a jelige feloldását, valamint a pályázó elérhetőségeit (email, telefonszám, postacím) külön, lezárt borítékban elhelyezve. Ugyanebben a borítékban kérjük a mellékelt Adatkezelési nyilatkozatot (letölthető pdf) kitöltve és aláírva. A külső borítékra kérjük ráírni, hogy „KMTG-mesepályázat”.

További információ a palyazat@kmtg.hu email-címen kérhető.

A pályamunkák értékelésének és a nyertesek kiválasztásának határideje: 2017. november 15.

A pályázat eredményéről a pályázók 2017. november 30-ig kapnak értesítést.

Ünnepélyes díjátadó: 2017. december 15.

A zsűri fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben nem érkeznek be megfelelő minőségű pályaművek, a pályázati díjakat nem osztja ki.

A pályázatot kiíró szervezet fenntartja magának a jogot, hogy a beérkezett pályaművek közül az arra érdemesítetteket a kmtg.hu honlapon közzétegye.